t_robert#22
Nos nem is olyan magasra megy fel, mint egy interkontinentális ballasztikus rakéta a maga 1000-1500 kmes pályán. De mint látszik a rajzon azért kilövéskor felmegy 200-300 km magasra, majd onnan süllyed vissza az 50-80 km-es magasba, ahol már olyan ritka a légkör, hogy tartani lehet a 5-8-szoros hangsebességet. Én ügye azt mondtam, hogy lent a tenger szinten nme lehet elérni az ilyen sebességet a sűrűbb légkörben. Vagyis nem egészen úgy repül, mint mondjuk egy cirkáló rakéta mely nagyjából az 1000-1100 kmes sebességet tartja pár tucat méter magasan mélyen a radarok alatt repülve és egy a talajszinten levő radar csak úgy pár km távolból észleli. És akkor már közel hangsebességgel kezelitő célok esetében is csak rövid idő van az elhárításra. Így lőtték ki az argentinok a Falklandi háborúban a angolok Sheffield rombolóját. Látták a radaron, hogy ott bóklászik a hajótól 50-70 km-re két argentin gép aztán távoztak. Igaz közben kinyomtak a hajóra egy francia Exocet rakétát, ami már a tenger felett 20-30 méterrel repülve közeledett. Mire a horizont miatt későn meglátták a közeledő rakétát már késő volt ellenintézkedést tenni. A romboló elsüllyedt és ráment 30 tengerész. Na azóta szerelik fel a fejlettebb hadihajókat Automata Phalanx rendszerű radarokkal és gépágyúkkal. Olyannal lötték ki az Úszóerőd című filmben a csatahajó közelébe repülő vadászgépet. Minden esetre egy 50-80 km magasan repülő rakétát messzebbről lehet kiszúrni radarra(főleg ha a radar magasra van rakva), mint egy pár tucat méteren közeledőt. Nem véletlenül ment a huzavona a NATO radar telepítési helye körül Pécs közelében. Minél magasabban van a radar annál messzebbre lát el a horizonton. Vagyis hiába repül gyorsan a rakéta ha a magasság miatt sokkal előbb észlelik, mint mondjuk egy robot repülőt. Egy fejlett légvédelemmel rendelkező ország coljai ellen nem lesz csodaszer a hiperszonikus rakéta.