Alakul az USA hiperszonikus rakétája

A hajtóművet próbálták most ki, idén jöhet az első repülési teszt.

A fegyverkezési versenyen belül a nagyhatalmak különösen a rakéták, valamint az új repülők területén igyekeznek előnyre szert tenni. Itt Putyin elnök évek óta ígérgeti a hiperszonikus rakéták fegyverbe állítását, eközben azonban készül a kínai hiperszonikus és a brit szuperszonikus repülő, az orosz lopakodó pedig már hadrendbe is állt. Most az amerikai erőfeszítésekről olvashatunk, egyelőre kisebb eredménnyel.

Az amerikai légierő égisze alá tartozó Research Laboratory (AFRL) az X-60A néven fejleszti saját megoldását, ennek kapcsán pedig a napokban azt jelentették be, hogy először a hajtóművet próbálták ki, mielőtt sort kerítenének az első repülésre. Ezt korábban már maga Trump elnök is előrevetítette, aki saját Twitter-bejegyzésében szokásos stílusában egy „nagy, erős, halálos és gyors” rakéta felbukkanását ígérte, amelyet azonban nem feltétlenül azért fejlesztenek, hogy egy konfliktus során be is vessék – továbbra is az elrettentés az elsődleges cél, hűen az elnök kampányígéreteihez, hiszen annak idején a választási harcban is azt emelte ki, hogy az elrettentés, a valódi konfliktus elkerülése miatt van szükség a haderő további gyors fejlesztésére.

Az X-60A a tervek szerint a hangsebesség akár 8-szorosával száguldana majd, a rakétát azonban a levegőből indítanák, a NASA C-20A típusú gépéről, amely tulajdonképpen a Gulfstream III katonai célokra kialakított változata. A jelenlegi tervek szerint a mostani sikeres tesztet követően valamikor a második félévben kerítenének sort az első repülésre, ennek során szeretnék visszaigazolni a megfelelő viselkedést, amely egyben a légierő és a védelmi minisztérium számára is innovatív tesztképességet bocsátana rendelkezésre, a jövőbeni hasonló tesztek lefolytatása érdekében. Itt persze az is kiemelt szempont, hogy tartsák a lépést a kínai és orosz törekvésekkel, hiszen az amerikai fél nem engedheti meg magának a lemaradást.

Egyes vélemények szerint a következő globális konfliktust elsősorban ezen rakétákkal, valamint az ötödik generációs lopakodó vadászokkal vívjuk majd meg, ennek bekövetkezte esetén azonban egyáltalán nem biztos, hogy még sokáig élnénk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #10
    Ez az egész egy oltári nagy baromság.
  • molnibalage83 #9
    Semmi értelmét nem látom ennek. Ha csak 2-3 darab kisebb betalált, akkor a védelmi képessége 0-ra zuhan a hajóknak. Akkor egy szutyok 50 éves AGM-84 is 300 kg feletti robbanófejjel bevégzni a történetet.

    Hogy jön ide az ICBM...?

    Semmilyen CM vagy támadó rakéta nem tud reagálva kitérni egy rá indított rakéta elől hiszen arról fogalma sincs.

    Nekem nem kell magyarázni... eléggé képben vagyok... ;)
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.02.05. 22:36:47
  • VolJin #8
    Robotrepólőkből van a tomahawk, ami nagy töltetet visz nagy hatótávval, de alacsony sebességgel. Vannak újabbak, amik lényegesen nagyobb sebességre képesek, de rövidebb hatótávval és kisebb tömegű robbanófejjel.

    Gondolom olyat akarnak létrehozni, amik egyesítik a két kategória előnyeit, a tomahawk hatótávját és robbanótöltetét is meghaladják, de nagy sebességgel képesek célba juttatni azt. A tomahawk alacsony magasságban bujkál, a természetes terepakadályok között manőverezve, de egy vadászgép simán leszedi. A ballisztikus rakéták tehetetlenek, tehát lehet ellenük elhárító rakétát küldeni. Ezek kitérhetnek az elhárítórakéták elől, ha érzékelik azokat, és a vadászgépek sem tudnak mit kezdeni velük. Az ICBM azért elrettentő, mert sok van belőlük, hiába van elhárítórendszer, tömeges indításkor az elégtelen. Ebben az a veszélyes, hogy hagyományos töltetekkel is pánikot válthat ki az ellenségből, mert nem tudja, hogy atomháború tört ki vagy csak egy hadihajót támadnak...
  • t_robert #7
    Az SZ-400as rendszer több féle rakétát használ van benne 333 kg-mos rakéta 24 kg robbanó anyaggal persze 40 km-es ferde hatótáv 20 km magasságig, és van benne 1835 kg-mos rakéta 180 kg- mos robbanó fejjel 400 km ferde hatómagasággig akár 185 km magasságig. Ennek nincsen megadva a pontos adatai, de a távolság és magasság okán jóval nagyobb lehet 1835 kg-nál. Amúgy az SZ-300 is 1450-1800 Kg tömegű rakétákat lő ki csak a hosszuk 7 méter....
  • molnibalage83 #6
    Igen, olyanok. Amit nem értek, hogy miért erőltetik, mert egy ballisztikus pályán repülő rakéta ehhez képest filléres lenne. Az S-300/400 rendszer rakéta égésvégi sebessége 6.5 annak hatótávolsága kb. 450 km álló célpont ellen. 190 kg-os harci része van repcsik ellen. Ha más fajta harci részt tennének bele, akkor is elég szép kárt tudna okozni minimum romboló méretű hajókig. Kb. hasonló méretűek a legnagyobb, két lépcsős SM rakéták is.

    Erre ilyen marhaságokra költik a pénz.

    Izraelnek több esze volt.
    Ugyanez kell megfelelő méretben.
  • VolJin #5
    Srácok, ezek a hiperszonikus rakéták nem ballisztikusak, hanem inkább robotrepülők, szárnyasrakéták akarnak lenni, mint a tomahawk?
    Nem az a lényeg, hogy az oxidálószert a légkörből veszik, nem is igazi rakéták, mert screem/ramjet hajtóművük van, és manővereznek menet közben?

    A ballisztikus rakéták alapból hiperszonikusak rövid hatótávolság felett, hiszen elérik a világűrt...
  • molnibalage83 #4
    Jujujujuujuju mennyi tévedés.

    Kérlek olvasd már el ezt. Nem először ajánlom. Látszik rajtad a lelekesedés, de akkora tévedéseket kommentálsz be, hogy a hajamat tépem. Csak a legdurvábbak...

    Az Sz-200 kétlépcsős volt, de az Sz-300 és Sz-400 rakétái nem.

    Az Sz-200 rakéta induló tömege hét tonna felett volt, az Sz-300/400 egyik rakéta változata sincs 2 tonna sem, kicsivel alatta van

    A harci részt 200 kg felett van picivel az Sz-200-nál, 200 kg alatt van az Sz-300-nál. Azért ezt több száznak titulálni... Az inkább az 300-400 feletti tartomány.



  • t_robert #3
    Jól mutatja ma már a rakéták precizitását, hogy az amerikai THAAD rakétában nincs is robbanó anyag, mert fizikai ütközéssel semmisíti meg a célt. Vagyis olyan pontosan és megbízhatóan tudják célra vezetni a rakétát. Nyilván nem feltétlenül optimális mondjuk egy űr felől bezuhanó atom töltetű rakéta fejet felrobbantani. Senki nem szeretne egy 20 km magasan a feje felett egy légköri atom robbanást. Praktikusabb mechanikai ütközéssel darabokra tépni.
    Az oroszok SZ-200/300/400 rendszerei egy 2 lépcsős 1,5 tonnás rakétát indít a célra és pár száz kilos robbanó töltet robban és roncsolja szét a célt. A töltet nagysága miatt elég csak 100 méterre a cél közelébe jutni. A maláj gépet lelövő BUK rakétában úgy 55 kg robbanó anyag volt. Annak úgy 20-30 méterre kellett a cél közelébe repülni.
    Vagy jól mutatja a precizitást az izraeli Vaskupola rendszer, mely kihatótávú rakéták felderítésére és elfogására fejlesztettek ki. Ezek csak úgy 70-80 kg tömegű rakétákat indítanak 10-20 km távolságból. és képes a rendszer felderíteni a 1,5 méter hosszú 7-8 centi vastag vascsőből barkácsolt rakéták bemérésére és megsemmisítésére. Nem kell mondani, hogy mennyivel precizebben kell pár kilogram robbanó anyagot egy 1,5 m hosszú és 7-8 centi vastag repülő vascsőhöz irányítani. És ilyen kis célpontokat is képes pár kg robbanó anyaggal 98% körül megbízhatósággal eltalálni. De vannak elhárító lövedékek tüzérségi vagy akna vető lövedékek beméréséhez és megsemmisítéséhez is. Nem véletlen, hogy az önjáró tüzérség, amit a németektől vettünk olyan villámgyorsan működik. Képes tárból 3-5 lövés ladására 20-30 másodperc alatt, majd már helyezi is magát menetkész állapotba a rendszer és 1 perc múlva már vígan robog árkon- bokron keresztül új pozicióba. Az ellenség simán beméri a lövedékek alapján az inditási poziciókat és ellencsapást mér a helyre. így nem lehet ott bénázni perceket ugyan azon a helyen.
    Nem véletlen, hogy az arabok is úgy lőnek rá izraelre, hogy barkács fém állványra rátesznek 3-4 darab garázsban barkácsolt Kasszam rakétát. valahol leállnak a határ közelében lehetőleg lakóépületek, kórházak és iskolák mellett. leemelik a kisteherautóról állványostul a rakétákat majd befordítják izrael felő kilövik őket valami kanócos gyújtással Optimális esetben nem robban fel az egész még az állványon. majd jön fél perc allahahkbarozás, néhány sorozat a levegőbe. majd felugrálnak a kisteherautókra és elpucolnak a hősök nem várva meg az ellencsapást, ami repülőről, helikopterről vagy tüzérséggel esetleg valami földről indított légi csapással következik be az ottmaradó civileket is sújtva. aztán lehet a véres holtesteket körbe hordozva üvöltözni. a gaz izrael megint a civileket gyilkolja.
    Bár mostanában lehet rá fognak baszni, mert Izrael olyan drónokkal kísérletezik, amelyek ott repkednek a határnál és sokkal gyorsabban bevethetőek ellencsapásra. illetve létezik olyan drón, amit inditó konténerekből lőnek ki gyakorlatilag és maga a drón a fegyver és rávezeti magát a célra és ott robban fel. Vagyis sokkal gyorsabban reagál a támadásra, mint az eddig szokásos módszerek. Vagyis nem lesz ideje elmenkülni a terroristáknak.
    Szóval ma már annyira precízek az elhárító rakéták, hogy nem fogja különösebben befolyásolni őket, hogy egy rakéta hiperszonikus sebességel érkezik. Persze egy hagyományos védelmi rakéta rendszer esetében nem igen marad idő jelenteni és inditási engedélyt kérni majd inditani. Pont ezért automatizálják egyre inkább a védelmi rendszereket. Például a hadihajók védelmi rendszerei. (Phalanx gépágyúk és légvédelmi rakéták) Automata üzembe helyezik a védelmi rendszert, ami tűzet fog nyitni mindenre, ami közelit a hajóhoz. Pár másofdperc alatt képes ellenlépésekre, nincsen idő emberi hezitálásra várni. Amióta találkozott egymással a falklandi háborúban az angol Sheffield romboló és a 60 km-ről kilött francia Exxocet rakéta már gyorsabban zajlanak a védelmek.
  • t_robert #2
    azért ha eltalálják a 3-5 M sebességgel haladó rakétát akkor el fogják találni a 5-7M sebességgel haladót is főleg a utolsó szakaszában, mikor már csak a tehetetlenség viszi és ki lehet számolni a találkozási pontot. A ballasztikus rakétákat csak az emelkedő pálya első felében tolja a hajtómű, aztán már a lendület és a gravitáció viszi. Ha jól van kiszámolva a találkozási pont, akkor nincsen jelentősége, hogy az elhárító rakéta 3M sebességgel közeledik a célpont meg mondjuk 6M sebességgel repül. A lényeg, hogy vagy ütközzenek(THAAD) vagy olyan közel kerüljön az elhárító rakéta, hogy a mellette robbanással semmisíti meg. Ráadásul ha egy rakétát 5M fölé kell gyorsítani(hiszen hiperszonikus) akkor annak egy elég nagy böszme darabnak kell lenni. (kell az üzemanyag a felgyorsításhoz)
  • VolJin #1
    Csal terroristák kezébe ne kerüljön!