Számos küldetés szolgáltatott újabb adatokat, amelyek azonban a hiányosságokra is rávilágítanak.

Az amerikai űrügynökség a tavalyi év során is számos alkalommal szolgáltatott alapot az újabb beszámolók írására, itt szerencsére a tervek és koncepciók mellett konkrét eredményekről is hírt adhattunk. Az új év kezdetén érdemes ezeken gyorsan végigfutni, hogy némileg képben legyünk a folytatással kapcsolatban.

A sort a különböző szondák által szolgáltatott újabb megfigyelésekkel nyitjuk meg, ezekből ugyanis szinte minden hónapra jutott néhány adalék. A Jupitert a Galileo után, több éves szünetet követően, vettük ismét közelebbről szemügyre, amikor a nyár folyamán a Juno megérkezett a helyszínre. A kisebb gondok ellenére már több felvétel is befutott, miközben a hosszú küldetését folytató Cassini a Szaturnusz gyűrűit vette célba, a Plútó mellett egy évvel korábban elszáguldó New Horizons pedig utolsó adatait is visszaküldte nekünk – míg a Dawn vízjeget észlelt a Ceres törpebolygón. Az illetékesek az OSIRIS-Rex révén egy aszteroidáról vennének mintát, ami 2023-ban térne vissza, emellett azonban egyéb expedíciókat is felvázolnak, amelyek közül az Europa tervezett vizsgálata emelkedik ki.

Itt egyébként a Hubble űrteleszkóp tavaly vízkitöréseket figyelt meg, míg a Kepler révén újabb 1200 exobolygót adtunk hozzá a meglévő katalógushoz. A következő fontos lépés a James Webb 2018-ban esedékes rajtja lesz, míg az eredetileg kémkedésre szánt WFIRST szintén a sötét anyag és egyéb területek részletes elemzésében segít majd.

Az Orbital ATK sikeresen tért vissza saját rakétájának korábbi balesete után, a SpaceX egyelőre ezt januárban tervezi megtenni, ám az űrsiklók kiváltása tovább csúszik. A Nemzetközi Űrállomáson mindenesetre lezajlott a tervezett tűzbaleset, némi küszködés után összejött az űrszoba felfújása is, a NASA saját új rakétája pedig második tesztjén is átesett. Scott Kelly és Mihail Kornyijenko 340 napot töltöttek el az ISS-en, a novemberben ide megérkező Peggy Whitson pedig hamarosan a leghosszabb összesített ISS-idővel rendelkező amerikai űrhajós lesz, meghaladva Jeff Williams 534 napos rekordját – ő egyébként az első nő, aki kétszer is parancsnokolt az állomáson.

A Mars-fúró indulása még picit odébb van, ám a Curiosity addig is folytatja munkáját. Az év folyamán tanúhegyeket fotózott, most azonban fúrókarjával küszködik, ami némileg hátráltatja a további mozgást. Az MRO eközben felette kering, szép képeket készítve a vörös bolygóról, emellett azonban más szondákat is megfigyel, így segítve az illetékeseket a balesetek utólagos felderítésében.

A NASA természetesen számos más projektben is részt vesz, ezek puszta felsorolása is több oldalt venne igénybe, így kénytelenek vagyunk megelégedni a fenti, rövidített listával. Az évet a sarki fényről készített gyönyörű képekkel zárták (az erről készült fotók szinte elárasztották a világhálót), idén pedig szintén rengeteg hírre készülhetünk, ahogy közelebb kerülünk az egyes küldetések végéhez, illetve azok indulásához.