Gyurkity Péter

1200 új exobolygót fedeztek fel 

Mégpedig a Kepler űrtávcsővel, amely egycsapásra megduplázta az eddigi eredményt.

A NASA hivatalos közleményben jelentette be, hogy a Kepler űrtávcső katalógusának tüzetes átvizsgálása után további 1284 exobolygóval bővült az eddigi lista, vagyis egyetlen nagy lépésben megduplázták a Kepler eddigi eredményét és további példányokkal bővítették ki a potenciálisan lakható égitestek adatbázisát.

A részletes elemzést a katalógus 2015 júliusi változatán végezték el, ennek során összesen 4302 potenciális exobolygó adatait vették közelebbről szemügyre. 984 korábban megerősített exobolygó létezését igazolták vissza, hozzájuk 1284 új példány csatlakozott, emellett azonban 1327 esetben szintén felmerült, hogy ilyen égitestről van szó, ám ez utóbbiaknál nem érték el a kívánt 99 százalékos valószínűséget - a maradék 707 esetben pedig minden bizonnyal valamilyen más jelenségről van szó. Kiemelték, hogy a Keplernek köszönhetően ma már szinte biztosra vehetjük, hogy az exobolygók száma meghaladja a csillagokét, ez pedig biztató jel a további küldetésekre nézve.

A Kepler űrtávcső a távoli csillagok fényváltozását vizsgálja, vagyis az exobolygók felfedezéséhez az kell, hogy azok elhaladjanak saját csillaguk előtt, periodikusan lecsökkentve azok fényét. A szakemberek ezúttal statisztikai analízis segítségével vizsgálták meg a nagyszámú jelöltet, míg korábban csak bizonyos alcsoportokat vizsgáltak meg ilyen módszerrel. Az újonnan megerősített exobolygók közül nagyjából 550 lehet a Földhöz hasonló szilárd égitest, ám mindössze 9 helyezkedik el a lakható zónán belül - így már összesen 21 ilyen exobolygóról van tudomásunk.

Jelen pillanatban összesen 3200 visszaigazolt exobolygóról tudunk, ezekből 2325 a Keplernek köszönhető, amely négy év alatt 150 ezer távoli csillagot figyelt meg az égbolt egy számára kijelölt részén. A jelöltekkel együtt csaknem 5 ezerre rúg a teljes szám, a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite műholdja azonban 2018-ban 200 ezer közelebbi fényes csillagot vizsgál majd meg, kifejezetten a Földhöz hasonló planéták után kutatva, így várhatóan tovább bővül majd a katalógus.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cyberdog #7
    Köszönöm a válaszod. Nagyon informatív volt. Még egyszer köszönöm.
  • Irasidus #6
    Ez egy becsült érték, nem reprezentatív szám. Többféle képpen lehet becslést végezni, az egyik, hogy kiválasztanak egy csillagos területet (mintavételezés), megszámlálják a csillagokat és ezt felszorozzák (a jobb becslések a Tejútrendszer különböző területeiről vesz mintát). A másik módszer a Tejút tömegét veszi alapul, és a csillagkeletkezés és csillagfejlődés modellek alapján megpróbálják meghatározza, hogy mennyi csillag kell ekkora tömeghez. Ezek bizonytalan dolgok, nagy hibahatárral. Ugyanígy a bolygók száma is közelítő becslés.
  • gforce9 #5
    Igen, elég szép kis fejlődés. Lényegében pár évtizede még arra sem volt semmiféle bizonyíték, hogy egyáltalán léteznek bolygók más csillagok körül. Nyilván a logika azt diktálta, de az csak egy dolog.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.05.13. 12:47:31
  • Cyberdog #4
    Ez lenyűgöző. Az sem volt kevésbé érdekes és jelentős hír, hogy kiderült saját galaxisunkról, hogy közel azonos nagyságú lehet az Androméda-galaxissal. A 97 ezer fényéves átmérőt kitolták 100 000 - 120 000 fényév közöttire.
    Az Androméda a külső tartományokkal együtt az átmérője, 180 000 fényév.
    A Tejútrendszer is a külső tartományokkal együtt elérheti a 180 ezer fényévet. Vagy inkább megközelítheti azt.

    Ugyebár a 97 ezer fényéves átmérőnél mondták azt, hogy 200-400 milliárd közötti lehet a csillagok száma. Ha tényleg megerősítik a közeljövőben az új mérések 150 vagy akár a 180 ezer fényéves átmérőt, az mennyivel növelheti meg a becsült 200-400 milliárdos csillagszámot? Vagy a külső tartományok már olyan gyérek a csillagok számában, hogy nagyobb változást nem okoznának?
    De ha mégis akkor az a bolygók számát is jelentősen megnövelné.
    Ez csak elmélkedés. Érdekelne, egy asztronómus, vagy asztrofizikus véleménye ez ügyben.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2016.05.13. 12:05:16
  • gforce9 #3
    Mondjuk esetleg jobban megérthetjük így a naprendszerünk kialakulását, meg úgy általában a helyünket az univerzumban. De ha téged ez nem érdekel, miért olvasol ilyen cikkeket?
  • overseer-7 #1
    és most mihez kezdünk velük?

    nem tudunk oda utazni lefoglalni őket