Gyurkity Péter

2018-ban indul a NASA Mars-fúrója

Jóváhagyták a küldetést, így végül több, mint 2 éves késéssel jöhet majd a rajt.

A NASA illetékeseinek komoly fejtörést okozott az InSight (Interior exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) névre keresztelt küldetés, amely eredetileg idén márciusban rajtolt volna el, útnak indítva a vörös bolygó felé az érdekes fúróberendezést, amely a helyszínen vizsgálná meg a főbb jellemzőket. Most végre megszületett a döntés, így a célegyenesben vagyunk.

A hivatalos bejelentés szerint a Science Mission Directorate rábólintott a tervekre, így a rajt (legalábbis a jelenlegi tervek szerint, amelyek nagyban építenek a két bolygó pályájára) 2018 májusában érkezhet el, amikor is a landolóegység útnak indulhat égi szomszédunk felé. Még ugyanazon év novemberében következne a leszállás, ezt pedig a helyszíni vizsgálódás megindulása tetőzné be, hiszen ennek során az InSight belefúrna a Mars talajába, betekintést nyújtva nemcsak a szeizmológiai és hőáramlási jellemzőkbe, de akár a bolygó múltjába és annak eredetébe is. Ez mind szükséges ahhoz, hogy a jövőben embereket küldjünk a Marsra, hiszen itt minden apró részlet számítani fog.


A NASA eredetileg 425 millió dollárt szánt a projektre, ez azonban később 675 millióra ment fel. A nemrég elszenvedett újabb késedelem (amely az elsődleges SEIS műszer számára szükséges vákuum szivárgása miatt következett be) további 153,8 millióval növelte a költségeket, itt pedig kérdéses volt, hogy valaha elrajtolhat-e a küldetés – a magasabb költség egyébként nem jelenti más küldetések törlését, de bizonyos egyéb érdekes lehetőségek mellőzését eredményezheti majd a 2017 és 2020 közötti időszakban.

A jelenlegi elképzelések szerint a 2018-as küldetést két évre rá követné az újabb marsjáró és a felderítő drón párosa, ezek szintén értékes adatokat gyűjthetnek majd a helyszínen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #11
    A fő probléma a jelenleg rendelkezésre álló hordozóeszközök teherbírása amivel kb. 3-3,5 tonnát tudnak a Mars légkörébe juttatni és kb. 1 tonnát lefékezve, simán a talajra juttatni. Ez utóbbi a fontosabb, mert ha lenne is nagyobb teljesítményű hordozóeszköz akkor ahhoz a teherhez gyökeresen más leszállási technikát kellene kifejleszteni, kipróbálni letesztelni. A mostani rendszerben egy nagyméretű hőpajzs végzi el a fékezés egy részét, utána egy szuperszonikus ejtőernyő lép működésbe kb. 2 Mach környékén, ez fékezi le a terhet szubszonikus sebességre és a legvégén rakétás fékezéssel (ezt a trükkös megoldást hívják Sky Crane-nek) fejezik be a leszállást. A rendszer sajnos nem skálázható lineárisan, nagyobb tehernél a hőpajzs mérete és tömege gyorsan növekszik, az ejtőernyők méretének növekedésével pedig z ejtőernyők mérete válik kezelhetetlenné a kinyithatóságuk szempontjából. jelenleg dolgoznak a szuperszonikus retropropulzió alkalmazásán aminél az ernyők kimaradnának és a rakétahajtóművek már szuperszonikus sebességeknél működésbe lépnének.
    Szóval jelenleg rendelkezésre álló technikával vagy építenek egy marsjárót, vagy egy fix platformot ami helyben fúr. a kettő együtt nehezen menne. Nagyobb méretben bizonyára megoldható a mozgó fúró platform is.
  • Irasidus #10
    Nyilván mérlegelték a kockázatokat, kockázata mindennek van, és talán lehetséges, hogy nem a cikkekből kell tájékozódni? Fent van az egész küldetés anyaga, és legalább annyit nem árt tudni, hogy a küldetés miről szól! Mert nem fúrásról. Ez egy szeizmológiai állomás, és csak azért fúr pár centire a talajba, hogy elhelyezze a mérődetektort fejét. Egy ilyen állomásnak az a jó, ha nem mozog. Folytassam még, vagy innentől te is rá tudsz keresni?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.09. 20:31:45
  • dyra #9
    Rohadtul nem gyerekes, egy helyen fúrni még kockázatos is. Mi van ha egy nagy homokfúvás tetején landol? Ha nem tud helyzetet változtatni sokkal nagyobb a kockázata, hogy sikertelen lesz a küldetés. Ez az a pont ahol lehet érdemes azt mondani ha nem kapunk pénzt mozgó fúróra akkor inkább ne menjen a projekt. Ebből a szempontból jogos az aggály a cikkből meg nem derül ki miért gondolják, hogy ez így jó lesz.
  • Irasidus #8
    Átgondoltam, és nincs értelme a kérdésnek, végtelenül gyerekes. Ez a véleményem.
  • tom_pika #7
    Köszönöm az arrogáns választ, amiről süt, hogy meg se próbáltad átgondolni tényleg van-e értelme a kérdésnek.
  • Cat #6
    "egy kis vákuum gondon mi került 158 millióba..."

    1. Át kellett tervezni az eszközt, mely a legfontosabb műszer. Megjavították, de tesztelés után kiderült, hogy mégse jó.
    "A leak earlier this year that previously had prevented the seismometer from retaining vacuum conditions was repaired, and the mission team was hopeful the most recent fix also would be successful. However, during testing on Monday in extreme cold temperature (-49 degrees Fahrenheit/-45 degrees Celsius) the instrument again failed to hold a vacuum."

    2. Már odaszállították a kilövés helyére, vissza kellett szállítani Denverbe.
    3. Lekésték a kilövést, a kilövési ablak 26 havonta néhány hét. (Ilyenkor van a Földhöz képest legjobb pozícióban a Mars.) Tehát tovább kell tárolni ezeket a roppant érzékeny műszereket, adott esetben újra kell sterilizálni, kalibrálni őket.
  • Palinko #5
    aha, épp csak a fent lévők többszörösét tudták a tervezett élettartamnak.... nem úgy mint az utak

    bár én sem értem pontosan, hogy egy kis vákuum gondon mi került 158 millióba....
  • gforce9 #4
    Azért ez ennél kicsit bonyolultabb, mint ahogy leírod. Tegyük fel feltesznek egy mobil labort az első marsjáróra elektronikástól, mikroszkópostól meg mindenestől. Odaér és kiderül, hogy a kozmikus sugárzás hazavágott rajta mindent és lényegében pár alapműszeren túl elszállítottak a Marsig egy rakás szemetet. Csak ha ezt az oldalát nézed akkor se lehet egy másik bolygó felfedezését azzal kezdeni, hogy durrbele had szóljon. Lépésenként lehet haladni csak. Meg egyébként is, egy mozgó marsjáróra nem lehet mélyfúrót , mert úgy nehéz mozogni. Álló egyhelyben lévő fúrógépre meg minek kerék, meg mozgást vezérlő számítógép stb.

    A migránsok meg fogalmam sincs hogy jönnek ide......
  • grebber #3
    Az a baj a NASA-val is ,hogy olyan mint a magyar út burkolókat felbérelő vállalatokkal. Faszán szépen megcsinálják top csillivilli ,erre egy hétre rá feltörik ja csatornázni is kellett volna meg 12 kábelt letenni.

    Nos a nasa ugyanezt csinálja fent van két járgány azt most jöttek rá fúrni is akarunk öljünk bele újabb milliárdokat. Ezek se igen gondolkoznak előre.... De nem baj úgy látszik az ilyen baromságokat végeláthatatlan pénz van.

    Ez full ugyanolyan ,hogy mindenki migránsozik ,hogy juj már ennyi milliárdba került minden országnak a sok "fal" építése meg minden.
    Baszod ennyi pénzből a sivatagba 87 országot felhuzok nekik azt ott éljenek a saját kis társadalmukban. De nem ,faszságokra megy a pénzköltés mert az jó
  • Irasidus #2
    Több mint a semmi, nem gondolod? De ha gondolod, adj több pénzt és akkor mindenhol fúrnak, amíg ennyi pénz van rá, egy fúrás megy. Nehéz dolog megérteni, hogy minden pénzbe kerül, és nem korlátlanok az erőforrások... nyolc évesen. Ugye?