Gyurkity Péter
Indul a NASA Europa-küldetése
Az űrhivatal 9 műszerrel vizsgálná, hogy a hold valóban helyet adhat-e az életnek.
Még februárban született döntés a NASA jövő évi költségvetéséről, ennek eredményeként pedig megtudhattuk, hogy megkapják a szükséges összeget az Europa-küldetés beindításához, pontosabban a részletek kidolgozásához. Most az űreszközön helyet kapó műszerek kiválasztására került sor, egy további példány kifejlesztésének ígéretével gazdagítva a képet.
A sajtóközleményben kiemelik, hogy a Galileo szonda több mint egy évtizeddel ezelőtt kiváló munkát végzett, lenyűgöző adatokat produkálva a Jupiter holdjáról, amelynek ismeretlen vastagságú jégtakarója alatt hatalmas óceánok húzódhatnak meg. Többek között ezek létezését kell majd visszaigazolni a küldetés során, a tudósok ugyanis úgy vélik, hogy a Földhöz képest akár kétszer több víz is jelen lehet az Europán, a szilárd tengerfenék, valamint az árapály-jelenségből adódó energia pedig megfelelő környezetet teremthet az élet számára.
A valamikor a következő évtizedben útnak induló újabb űreszköz a napenergiára támaszkodna, és három éven keresztül keringene a Jupiter körül, amelynek során összesen 45 alkalommal közelítené meg a holdat, 25 és 2700 kilométer közötti távolságból vizsgálva azt. A kamerák és spektrométerek révén részletes képeket kapnánk a felszínről, miközben a jégen áthatoló radar annak vastagságát, valamint a mélyben meghúzódó óceánokat venné szemügyre. A magnetométer természetesen a mágneses teret vizsgálja majd, amely egyben az óceánok mélységére utaló adatokat is produkálna, de kutatnák az esetleges friss vízkitörések nyomait is, többek között a vékony légkörben jelenlévő részecskék kimutatásával.
Az illetékesek elmondása szerint eredetileg 33 javaslatot vettek szemügyre, ezt a kört szűkítették le 9-re, de megindul egy további műszer kifejlesztése is, mégpedig Space Environmental and Composition Investigation near the Europan Surface (SPECIES) néven, hogy a későbbi küldetések során nagyobb biztonsággal kutassák az élet nyomait.
Még februárban született döntés a NASA jövő évi költségvetéséről, ennek eredményeként pedig megtudhattuk, hogy megkapják a szükséges összeget az Europa-küldetés beindításához, pontosabban a részletek kidolgozásához. Most az űreszközön helyet kapó műszerek kiválasztására került sor, egy további példány kifejlesztésének ígéretével gazdagítva a képet.
A sajtóközleményben kiemelik, hogy a Galileo szonda több mint egy évtizeddel ezelőtt kiváló munkát végzett, lenyűgöző adatokat produkálva a Jupiter holdjáról, amelynek ismeretlen vastagságú jégtakarója alatt hatalmas óceánok húzódhatnak meg. Többek között ezek létezését kell majd visszaigazolni a küldetés során, a tudósok ugyanis úgy vélik, hogy a Földhöz képest akár kétszer több víz is jelen lehet az Europán, a szilárd tengerfenék, valamint az árapály-jelenségből adódó energia pedig megfelelő környezetet teremthet az élet számára.
A valamikor a következő évtizedben útnak induló újabb űreszköz a napenergiára támaszkodna, és három éven keresztül keringene a Jupiter körül, amelynek során összesen 45 alkalommal közelítené meg a holdat, 25 és 2700 kilométer közötti távolságból vizsgálva azt. A kamerák és spektrométerek révén részletes képeket kapnánk a felszínről, miközben a jégen áthatoló radar annak vastagságát, valamint a mélyben meghúzódó óceánokat venné szemügyre. A magnetométer természetesen a mágneses teret vizsgálja majd, amely egyben az óceánok mélységére utaló adatokat is produkálna, de kutatnák az esetleges friss vízkitörések nyomait is, többek között a vékony légkörben jelenlévő részecskék kimutatásával.
Az illetékesek elmondása szerint eredetileg 33 javaslatot vettek szemügyre, ezt a kört szűkítették le 9-re, de megindul egy további műszer kifejlesztése is, mégpedig Space Environmental and Composition Investigation near the Europan Surface (SPECIES) néven, hogy a későbbi küldetések során nagyobb biztonsággal kutassák az élet nyomait.