Gyurkity Péter
4 milliárd éve volt meleg a marsi klíma
Erre a következtetésre jutott egy új tanulmány, amely ősi folyómedreken alapul.
A Mars klímája, pontosabban annak története, számos alkalommal vezetett már vitához a tudományos körökben, egy most közzétett tanulmány azonban pontot tehet ezek végére. Eszerint nagyjából 4 milliárd éve lehetett meleg, kellemes időjárás a bolygón, amelynek nyomai még ma is megtalálhatók a felszínen.
A University College of London csapata a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) által készített képeket vizsgálta meg, amelyek a korábban megszokottnál jóval részletesebben mutatják meg a felszínt, hiszen a felbontás itt 100 m/pixelről egészen 6 m/pixelre javult. Az Arabia Terra névre keresztelt északi fennsíkon rengeteg egykori folyómeder nyomát találták meg, ezek hossza meghaladja a 17 ezer kilométert, bár itt néhány völgyet is beazonosítottak. Ezek alapján 3,9 és 3,7 milliárd évvel ezelőtt eső is előfordulhatott a régióban, vagyis a homokos és kavicsos talajban lévő üledék ősi biológiai nyomokat is rejthet.
Ezen folyómedrek a környező talaj erodálódása következtében fordított csatornákként maradtak meg, vagyis kimagaslanak a tájból. A hálózat tagjai akár 30 méter magasan és 1-2 kilométeres szélesen kígyóznak a felszínen, tehát jó eséllyel hatalmas ősi folyók maradványai, amelyek kiszáradtak, majd pedig homokos és kavicsos formában maradnak ránk, hasonlóan a Földön talált társaikhoz – itt különösen az Omán, Egyiptom, illetve Utah állam sivatagos területén meglévő példányok emelkednek ki a mezőnyből, mivel az ettől eltérő környezetben jóval gyorsabban eltűnnek a nyomok.
Ezen egykori folyómedrek kitűnő célpontnak tűnnek az ősi élet nyomainak kutatása szempontjából, a 2020-ban útnak induló európai ExoMars Rover ezek egyikét veszi majd célba.
A Mars klímája, pontosabban annak története, számos alkalommal vezetett már vitához a tudományos körökben, egy most közzétett tanulmány azonban pontot tehet ezek végére. Eszerint nagyjából 4 milliárd éve lehetett meleg, kellemes időjárás a bolygón, amelynek nyomai még ma is megtalálhatók a felszínen.
A University College of London csapata a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) által készített képeket vizsgálta meg, amelyek a korábban megszokottnál jóval részletesebben mutatják meg a felszínt, hiszen a felbontás itt 100 m/pixelről egészen 6 m/pixelre javult. Az Arabia Terra névre keresztelt északi fennsíkon rengeteg egykori folyómeder nyomát találták meg, ezek hossza meghaladja a 17 ezer kilométert, bár itt néhány völgyet is beazonosítottak. Ezek alapján 3,9 és 3,7 milliárd évvel ezelőtt eső is előfordulhatott a régióban, vagyis a homokos és kavicsos talajban lévő üledék ősi biológiai nyomokat is rejthet.
Ezen folyómedrek a környező talaj erodálódása következtében fordított csatornákként maradtak meg, vagyis kimagaslanak a tájból. A hálózat tagjai akár 30 méter magasan és 1-2 kilométeres szélesen kígyóznak a felszínen, tehát jó eséllyel hatalmas ősi folyók maradványai, amelyek kiszáradtak, majd pedig homokos és kavicsos formában maradnak ránk, hasonlóan a Földön talált társaikhoz – itt különösen az Omán, Egyiptom, illetve Utah állam sivatagos területén meglévő példányok emelkednek ki a mezőnyből, mivel az ettől eltérő környezetben jóval gyorsabban eltűnnek a nyomok.
Ezen egykori folyómedrek kitűnő célpontnak tűnnek az ősi élet nyomainak kutatása szempontjából, a 2020-ban útnak induló európai ExoMars Rover ezek egyikét veszi majd célba.