Gyurkity Péter
Mégsem zuhant le az első európai marsi landoló
Erre utal egy új tanulmány, amely szerint a Beagle 2 közel járhatott a sikerhez.
Az ExoMars küldetés felemás sikere, pontosabban a Schiaparelli landolóegység kudarca kapcsán mi is megemlítettük, hogy ez nem az első európai próbálkozás volt, 2003 végén ugyanis az ESA már megkísérelt saját marsi landolót küldeni szomszédunk felszínére, amely azonban évekre elveszett. A Beagle 2 csak tavaly került meg, most azonban a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy nem becsapódásról volt szó.
Mark Sims, a Leicester Egyetem professzora, aki annak idején az eredeti küldetésben is részt vett, az intézmény hivatalos oldalán tette közzé új tanulmányuk eredményeit, amely szerint a brit vonatkozású landolóegység nagyon is közel járhatott a sikerhez. Munkájuk során a NASA MRO szondájának felvételeit használták fel, ezeket pedig összehasonlították azon szimulált képekkel, amelyeket animációs szoftver segítségével, számos eltérő apró forma és a lehetséges megvilágítási pontok figyelembe vételével állítottak össze. Szerintük az MRO képein látható pöttyök arra utalnak, hogy a Beagle 2 nem csapódott be, hanem sikeresen landolt, ezt követően azonban az egyik napelemét nem nyitotta ki, ami komoly mértékben befolyásolta a kommunikáció felvételét.
Amennyiben a tanulmány következtetései beigazolódnak, az európai összefogás révén létrejött korai küldetés valóban közel járt a teljes sikerhez, a felszínen folytatott kutatást egy-két apró lépés hiánya hiúsította meg. Ennek később lesz fontos szerepe, hiszen az Európai Űrügynökség 2021-ben szeretne újabb landolóegységet küldeni a Marsra (az ExoMars landolója éppen emiatt szolgált főként demonstrációs célokat), itt pedig kiemelt figyelmet kell majd fordítani az újabb malőrök elkerülésére. Sajnos a Beagle 2 helyszínen való tanulmányozása kizárt, a NASA saját egységei ettől nagyon messze végzik munkájukat, így egyedül az MRO nyújthat majd további részleteket.
Az ESA számára vigaszt jelent, hogy a Mars Express 2003 óta tökéletes pályán mozog, a most célba érkezett TGO pedig szintén jól teljesít, a szondákkal tehát nincs gond.
Az ExoMars küldetés felemás sikere, pontosabban a Schiaparelli landolóegység kudarca kapcsán mi is megemlítettük, hogy ez nem az első európai próbálkozás volt, 2003 végén ugyanis az ESA már megkísérelt saját marsi landolót küldeni szomszédunk felszínére, amely azonban évekre elveszett. A Beagle 2 csak tavaly került meg, most azonban a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy nem becsapódásról volt szó.
Mark Sims, a Leicester Egyetem professzora, aki annak idején az eredeti küldetésben is részt vett, az intézmény hivatalos oldalán tette közzé új tanulmányuk eredményeit, amely szerint a brit vonatkozású landolóegység nagyon is közel járhatott a sikerhez. Munkájuk során a NASA MRO szondájának felvételeit használták fel, ezeket pedig összehasonlították azon szimulált képekkel, amelyeket animációs szoftver segítségével, számos eltérő apró forma és a lehetséges megvilágítási pontok figyelembe vételével állítottak össze. Szerintük az MRO képein látható pöttyök arra utalnak, hogy a Beagle 2 nem csapódott be, hanem sikeresen landolt, ezt követően azonban az egyik napelemét nem nyitotta ki, ami komoly mértékben befolyásolta a kommunikáció felvételét.
Amennyiben a tanulmány következtetései beigazolódnak, az európai összefogás révén létrejött korai küldetés valóban közel járt a teljes sikerhez, a felszínen folytatott kutatást egy-két apró lépés hiánya hiúsította meg. Ennek később lesz fontos szerepe, hiszen az Európai Űrügynökség 2021-ben szeretne újabb landolóegységet küldeni a Marsra (az ExoMars landolója éppen emiatt szolgált főként demonstrációs célokat), itt pedig kiemelt figyelmet kell majd fordítani az újabb malőrök elkerülésére. Sajnos a Beagle 2 helyszínen való tanulmányozása kizárt, a NASA saját egységei ettől nagyon messze végzik munkájukat, így egyedül az MRO nyújthat majd további részleteket.
Az ESA számára vigaszt jelent, hogy a Mars Express 2003 óta tökéletes pályán mozog, a most célba érkezett TGO pedig szintén jól teljesít, a szondákkal tehát nincs gond.
Amúgy pedig nem értettem, hogy pl. a MIR-t miért nem lehetett magasabb pályára állítani, ahol sokáig elvan magában, anélkül, hogy túl sok baj lenne vele. Még ha nem is használják, akkor is: Nyersanyag, fent van, majd valamikor lehet vele még valamit kezdeni, pl átolvasztani. Persze, ezek mind itt vannak a Föld közelében.