Hunter
A Mars lesz Obama új költségvetésének vesztese
Barack Obama 2013. évi költségvetése az emberi űrrepülésre és űrtechnológiákra fókuszál, megnyirbálva a bolygókutatások forrásait, ami - ahogy arról már a múlt héten beszámoltunk - azt jelenti, hogy az USA ki fog hátrálni az Európával közös Mars küldetések mögül.
Amennyiben a Kongresszus jóváhagyja az elnök költségvetési javaslatát, az megközelítőleg 21 százalékos forráselvonást jelent a bolygótudományoknak, míg az emberi űrkutatás 6, az űrtechnológia 22 százalékos növekedést tudhat majd maga mögött. "Kétségtelen, hogy kemény döntéseket kellett hozni" - nyilatkozott a NASA igazgatója, Charles Bolden egy washingtoni sajtótájékoztatón. "Egy stabil költségvetést kaptunk, ami lehetővé teszi egy sokszínű tevékenység támogatását"
Összességében a NASA közel 17,7 milliárd dollárt kapna a jövő évben, ebből jelentős összeget fordítanak egy új óriásrakéta és egy kapszula rendszer kifejlesztésére, amivel kiléphetnek az alacsony földkörüli pályáról és elindulhatnak olyan célpontok felé, mint a Hold és az aszteroidák. Emellett az USA továbbra is elkötelezett a James Webb Űrtávcső befejezése mellett. A prioritások átszervezésének legnagyobb vesztese a bolygótudomány, különös tekintettel a Mars-kutatásra, ami 360,8 millió dollárt kap, ez majdnem 40 százalékkal kevesebb annál, amit az idei évben elkölthet az űrügynökség a vörös bolygóval kapcsolatos műveleteire. "Nem fogunk tovább lépni a 2016 és 2018-as ExoMars projektben, amit az európai űrügynökséggel közösen kutatunk" - egyértelműsítette az eredményt Bolden.
"Az amerikai kormány olyan költségvetést javasol a 2013. pénzügyi évre, ami rákényszeríti a NASA-t, hogy hátat fordítson a tervezett Mars küldetéseknek, évtizedekkel elhalasszon bármilyen jelentős küldetést a külső bolygók irányába, radikálisan lelassítva a tudományos felfedezések ütemét, beleértve a földönkívüli élet keresését" - reagált a bejelentésre a kaliforniai központú Planetary Society.
A NASA állásfoglalása szerint partnereikkel ki fognak fejleszteni egy "integrált" Mars stratégiát, bár a részletekről jelen pillanatban igen keveset tudni. A Mars Science Laboratory (MSL) az idén száll le a bolygón, illetve a marsi légkört tanulmányozó Maven küldetés is folytatódni fog 2013-ban. "Nem értem azokat, akik azt mondják, hátat fordítunk a Marsnak, miközben a legnagyobb marsjárónk (MSL) még meg sem érkezett" - válaszolt a kritikákra Bolden.
Szakértők szerint Obama javaslata aligha jut át változatlan formában a Kongresszuson, így a végső számok némileg még változhatnak. Az űrsikló flotta visszavonulása az évtized nagy részében az amerikai asztronauták űrbejuttatása csak a Szojuzokkal valósítható meg, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb megszabaduljanak ettől a függőségtől. Bolden szerint az első emberi repülésre 2017-ben kerülhet sor, ami jelentős lépés lenne, figyelembe véve, hogy a korábbi kormány által tervezett Orion kapszula 2021 előtt nem hagyta volna el a Földet, tette hozzá.
Amennyiben a Kongresszus jóváhagyja az elnök költségvetési javaslatát, az megközelítőleg 21 százalékos forráselvonást jelent a bolygótudományoknak, míg az emberi űrkutatás 6, az űrtechnológia 22 százalékos növekedést tudhat majd maga mögött. "Kétségtelen, hogy kemény döntéseket kellett hozni" - nyilatkozott a NASA igazgatója, Charles Bolden egy washingtoni sajtótájékoztatón. "Egy stabil költségvetést kaptunk, ami lehetővé teszi egy sokszínű tevékenység támogatását"
Összességében a NASA közel 17,7 milliárd dollárt kapna a jövő évben, ebből jelentős összeget fordítanak egy új óriásrakéta és egy kapszula rendszer kifejlesztésére, amivel kiléphetnek az alacsony földkörüli pályáról és elindulhatnak olyan célpontok felé, mint a Hold és az aszteroidák. Emellett az USA továbbra is elkötelezett a James Webb Űrtávcső befejezése mellett. A prioritások átszervezésének legnagyobb vesztese a bolygótudomány, különös tekintettel a Mars-kutatásra, ami 360,8 millió dollárt kap, ez majdnem 40 százalékkal kevesebb annál, amit az idei évben elkölthet az űrügynökség a vörös bolygóval kapcsolatos műveleteire. "Nem fogunk tovább lépni a 2016 és 2018-as ExoMars projektben, amit az európai űrügynökséggel közösen kutatunk" - egyértelműsítette az eredményt Bolden.
"Az amerikai kormány olyan költségvetést javasol a 2013. pénzügyi évre, ami rákényszeríti a NASA-t, hogy hátat fordítson a tervezett Mars küldetéseknek, évtizedekkel elhalasszon bármilyen jelentős küldetést a külső bolygók irányába, radikálisan lelassítva a tudományos felfedezések ütemét, beleértve a földönkívüli élet keresését" - reagált a bejelentésre a kaliforniai központú Planetary Society.
A NASA állásfoglalása szerint partnereikkel ki fognak fejleszteni egy "integrált" Mars stratégiát, bár a részletekről jelen pillanatban igen keveset tudni. A Mars Science Laboratory (MSL) az idén száll le a bolygón, illetve a marsi légkört tanulmányozó Maven küldetés is folytatódni fog 2013-ban. "Nem értem azokat, akik azt mondják, hátat fordítunk a Marsnak, miközben a legnagyobb marsjárónk (MSL) még meg sem érkezett" - válaszolt a kritikákra Bolden.
Szakértők szerint Obama javaslata aligha jut át változatlan formában a Kongresszuson, így a végső számok némileg még változhatnak. Az űrsikló flotta visszavonulása az évtized nagy részében az amerikai asztronauták űrbejuttatása csak a Szojuzokkal valósítható meg, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb megszabaduljanak ettől a függőségtől. Bolden szerint az első emberi repülésre 2017-ben kerülhet sor, ami jelentős lépés lenne, figyelembe véve, hogy a korábbi kormány által tervezett Orion kapszula 2021 előtt nem hagyta volna el a Földet, tette hozzá.