Gyurkity Péter
Űrhajósokkal és katonai műholdakkal bővít a SpaceX
A NASA 2017-ben már űrhajósok életét bízná a cégre, a légierő pedig műholdakat lőne fel velük.
A privát cégek bevonása már évek óta tart a tengerentúlon, az ISS-re például már számos ilyen expedíció indult, bár ezek között már kudarcra is van példa, elég csak a Falcon 9 rakéta felrobbanására gondolni. A SpaceX azonban már megkapta a megbízást, így legalább két alkalommal űrhajósokat is szállíthatnak majd.
A NASA közleménye szerint a 2014-ben megkötött egyezség alapján határoztak az emberi részvétellel zajló küldetések elindításáról, pontosabban a SpaceX bevonásáról. 2017 végén a SpaceX így első alkalommal juttathat el űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra, nem sokkal később pedig megismételhetik a manővert, bár a szerződés értelmében a NASA legfeljebb 6 ilyen küldetést bízhat Elon Musk cégére, amely a Dragon kapszula második verzióját és a Falcon 9 rakétát használná fel. A Boeing, amely szintén tavaly írta alá erről szóló szerződését, szintén kettő és hat közötti küldetést bonyolíthat majd le.
A Wall Street Journal eközben arról számolt be, hogy az amerikai légierő is számít a SpaceX együttműködésére, ők azonban katonai célú műholdakat lőnének fel, valamikor 2018 folyamán. Esetükben az orosz származású rakéták letiltása okoz gondokat, amelyre a Krím-félsziget orosz annektálása után került sor, ezzel pedig a nagy rivális United Launch Alliance nagy hátrányt volt kénytelen elszenvedni, hiszen az általuk használt RD-180 hajtóművek kiestek a pikszisből - saját fejlesztésű megoldásuk pedig még évekre van a megvalósulástól.
Bárhogy is alakuljon a két együttműködés, a SpaceX sűrű program elé néz.
A privát cégek bevonása már évek óta tart a tengerentúlon, az ISS-re például már számos ilyen expedíció indult, bár ezek között már kudarcra is van példa, elég csak a Falcon 9 rakéta felrobbanására gondolni. A SpaceX azonban már megkapta a megbízást, így legalább két alkalommal űrhajósokat is szállíthatnak majd.
A NASA közleménye szerint a 2014-ben megkötött egyezség alapján határoztak az emberi részvétellel zajló küldetések elindításáról, pontosabban a SpaceX bevonásáról. 2017 végén a SpaceX így első alkalommal juttathat el űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra, nem sokkal később pedig megismételhetik a manővert, bár a szerződés értelmében a NASA legfeljebb 6 ilyen küldetést bízhat Elon Musk cégére, amely a Dragon kapszula második verzióját és a Falcon 9 rakétát használná fel. A Boeing, amely szintén tavaly írta alá erről szóló szerződését, szintén kettő és hat közötti küldetést bonyolíthat majd le.
A Wall Street Journal eközben arról számolt be, hogy az amerikai légierő is számít a SpaceX együttműködésére, ők azonban katonai célú műholdakat lőnének fel, valamikor 2018 folyamán. Esetükben az orosz származású rakéták letiltása okoz gondokat, amelyre a Krím-félsziget orosz annektálása után került sor, ezzel pedig a nagy rivális United Launch Alliance nagy hátrányt volt kénytelen elszenvedni, hiszen az általuk használt RD-180 hajtóművek kiestek a pikszisből - saját fejlesztésű megoldásuk pedig még évekre van a megvalósulástól.
Bárhogy is alakuljon a két együttműködés, a SpaceX sűrű program elé néz.