729
-
Irasidus #193 "Rendben, ez teljesen világos, én csak azt mondom, hogy mindig abból indulnak ki, hogy az alapvető fizikai törvények azonosak homogén módon a teljes Univerzumban. Holott erre igazából semmi bizonyíték nincs (tudom az ellnkezőjére sincs), mert mi a saját galaxisunkból szemlélődünk ést azt feltételezzük, hogy máshol is így működnek a dolgok. "
Újfent tévedsz. Eleve nem érted mit jelent a tudományban a bizonyíték, és valószínűleg az óvodáskori midet meg kell nyalni fenőt változatát, a "hiszem ha látom" bugyuta elvét vallod - még ha nem is tudsz róla! A tudomány és a tudományos kutatások nem így működnek, számtalan bizonyíték van arra, hogy máshol is ugyanaz a fizika működik, és ha nem így lenne, akkor arra már lennének bizonyítékok. Anélkül, hogy odamennék és végigtapiznák, vagy a guvad szemeiddel megbámulnád, vagy esetleg megnyalnád. Borzalmas olvasni téged, és bocs, a jellemrajzokért, de nézzél már mélyen magadba ember! Semmit nem tudsz, illetve amit tudsz az is hibásan, sőt még be ismered, és akkor az ilyen fajta hülye véleményt vegye már valaki annyira komolyan, hogy válaszoljon? Ez kreténség, már bocs.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.29. 16:43:49 -
Irasidus #192 "Lehet tévedek, mert hiányosak az ismereteim, de a sötét anyag és a sötét enrgia (fogalma) nem úgy keletkezett, hogy a jelenlegi modelleket használva az egész univerzumra végzett számítások nem igazán akarnak passzolni?"
Jól gondolod tévedsz, bár nem értem az okát, hiszen utána lehet nézni, és ma már nagyon sok ismeretterjesztő média foglakozik ezzel. A dühítő a te esetedben, hogy nem néztél utána, de marginális véleményed van - ami egyszerűen csak a tudatlanságodból, az ismerethiányodból fakad. Ha a téma érdekelne, akkor utánanéztél volna alaposabban, de nyilvánvalóan annyira nem érdekel, viszont annyira igen, hogy mell leírd a sületlenségedet. De, hogy válaszoljak is, a sötét anyag illetve sötét energia a megfigyelések eredménye, és nem modellek eredménye, olyannyira nem, hogy az akkor modellek nem is tudtak mit kezdeni ezekkel a dolgokkal. Egyébként nem te vagy az első aki ezzel az ostobasággal jön, hogy a modellekből jött ki, szóval gyanítom, hogy te már sok fórumot megjártál, onnan szedted össze a tudásod, akarom mondani a tudatlanságod, igaz? Viszont nem értem, hogy ilyen full zéró tudással mi a fenének írogatsz? Új tudásra szert tenni biztos nem, mert az nem itt fogod megtalálni... akkor?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.29. 16:37:19 -
Oliwaw #191 "a relativitáselmélet vagy a kvantumfizika nem cáfolja a newtoni fizikát, hanem pontosítja."
Miért nem cáfolja ?
Mert bizonyos határok közt matematikailag szinte azonos eredményt ad ?, viszont teljesen más fizikai megfontolásokkal operál.
(a kvantumfizikáról meg ne is beszéljünk) -
asgh #190 Ez alapvetően tudományszemlélet kérdése.
Arisztotelész idejében a tudomány alapvetően statisztikai alapon működött.
Pl. a gravitáció nem valami absztrakt elméleti modell volt, hanem tapasztalatok összessége: ha ledobsz egy tárgyat, az leesik, és mivel eddig minden leesett, amit ledobtál, jó eséllyel más ledobott tárggyal is ez fog történni.
Galileivel változott meg a tudományszemlélet, hogy egyedi esetekből is lehet olyan modellt alkotni, amely alapján meg lehet határozni más események kimenetelét.
Azaz ha pl. távcsővel megvizsgáljuk, hogy a Jupiter holdjai hogyan keringenek a bolygó körül, abból olyan általános következtetéseket tudunk levonni, hogy más bolygók más holdjainak a keringését is meg tudjuk határozni, és nem kell minden egyes bolygó minden holdját tanulmányozni, majd statisztikai alapon kijelenteni, hogy hát a holdak általában így mozognak.
Galilei ráadásul arra is rájött, hogy ezekből a megfigyelésekből még általánosabb következtetéseket is le lehet vonni. Pl. hogy ha valaminek tömege van, akkor az tömegvonzást fejt ki más tömegekre, így a Jupiter holdjainak megfigyeléséből következtetni lehet arra is, hogy a Föld kering a Nap körül és nem fordítva.
Azaz nem kellett Galieinek feltalálnia az űrhajózást és elhagynia a Földet, hogy megállapítsa, hogy a Föld nem lapos és nem egy elefánt hátán fekszik.
Amiről beszélsz, hogy talán a fizika nem mindenhol működik ugyanúgy, azt a tudomány tehát már évszázadokkal ezelőtt meghaladta. Csak akkor működik valami máshogy a modellhez képest, ha mások a körülmények a modell alapjául szolgáló mérésekhez képest.
Persze ilyenkor jön az a kérdés, hogy ha egyszer a modelljeink mindig működnek, akkor miért változtatjuk olyan gyakran őket?
Amiben a tudományos modellek fejlődnek, az a pontosság: pl. a relativitáselmélet vagy a kvantumfizika nem cáfolja a newtoni fizikát, hanem pontosítja.
Az szokott a laikusok körében zavart okozni, hogy hát az iskolában még azt mondták, hogy a newtoni fizika az igazság, aztán meg naponta jelennek meg hírek, hogy a valóság ellentmond neki.
Valójában semmi sem mond ellent a newtoni fizikának, csak ma már olyan esetekre is képes a tudomány modelleket felállítani, amelyekhez a newtoni fizika nem elég pontos (pl. kozmikus vagy szubatomi méretek esetében).
Persze elképzelhető, hogy az általunk megismert univerzumhoz képest máshol nem működnének a modelljeink, de nem azért, mert ott nem érvényesek a fizika igazságai, hanem mert ott esetleg mások a körülmények és adott esetben más, pontosabb modellre lenne szükségünk. -
#189
Tévedés
mondjuk a színképelemzéssel millió fényévekre lévő csillagnál meg lehet állapítani mi alkotja..
nem beszélve a különféle sugárzásokról (rádió, gamma stb stb) amikből rengeteg mindenre lehet következtetni..
és vajon hová tűnt Nobel-díj várományos barátunk??...vajh mért is nem tud válaszolni?
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.28. 14:33:46 -
#188
Mucuska!
A Pioneer és Voyager űrszondák már súrolják a Naprendszer határát.
Amúgy van pár necces mérésük. -
SODRAAS #187 Nekem az a gondom, hogy ok vannak millioszámra mérések, de azok mind a Földön történtek ,maximum a Naprendszerben.
A Hubble sem véletlenül van az űrben, hiszen onnan sokkal több mindent és sokkal messzebbre lát, mint, ha itt lenne a Földön. Én azt mondom, ha esetleg lenne megfigyelésünk a galaxison kívülről, az lehet sokkal több adatot szolgáltatna esetleg olyanokat is amik radikálisan eltérnek attól, amit eddig felfedeztek.
Végezhetsz bármennyi kísérletet meg mérést egy szobából, de amíg nem lépsz ki belőle és mész elég messzire, sosem találod meg az elefántot a lapos Föld alatt :)
Megnéztem a gforce9 által ajánlott videót (köszönöm is neki) és kitréningeltem magamat sötétanyagból (már amennyire egy laikus tudja :D). Szóval lehet arról is többet megtudnánk, pl, hogy nem csak gravitációs hatása van, hanem még sok egyéb, ami torzithatja a méréseinket/megfigyeléseinket is akár. -
#186
Ezek értelmetlen feltételezések..az idáig meglévő mérések adatok (és elhiheted millió szám vannak mérések ma már) mind azt mutatják hogy a világegyetem homogén mármint a fizikai állandók terén..és ugyanaz az anyag van kb mindenhol..és a fényseb. állandó.
persze lehet feltételezni hogy mi lenne ha..de ennyi erővel azt is feltételezhetnéd hogy egy elefánt hátán van a föld és lapos
de minek? :)) -
SODRAAS #185 Rendben, ez teljesen világos, én csak azt mondom, hogy mindig abból indulnak ki, hogy az alapvető fizikai törvények azonosak homogén módon a teljes Univerzumban. Holott erre igazából semmi bizonyíték nincs (tudom az ellnkezőjére sincs), mert mi a saját galaxisunkból szemlélődünk ést azt feltételezzük, hogy máshol is így működnek a dolgok. Például a gravitáció meg a fény sebessége állandó, nálunk úgy tünik ez igaz, lehet más galaxisokban is, sőt, lehet, hogy pont ennyi (de lehet, hogy nem) esetleg a galaxisok közti térben is mások ezek az állandók, mondjuk lehet a fény gyorsabban halad ott és ahogy belép a mi galaxisunkba lefékeződik. Ha csak ez a két dolog mégsem olyan állandó, akkor máris csúsznak a mérések/számítások. Tudom felesleges ilyen dolgokat kitalálni, meg feltételezni, de azért lássuk be nem kéne teljesen elvetni ezeket a lehetőségeket sem. -
asgh #184 "Például, hogy hoppá ilyen ütemben nem szabadna tágulni az univerzumnak, ugyhogy biztos van valami erő, amit sehogy sem tudunk mérni vagy megmagyarázni, de HISSZÜK, hogy lennie kell mert különben nem passzolnak a számok."
Magát a jelenséget nem hisszük, hanem tapasztaljuk, mérjük. A jelenség leírására használunk elméleti modelleket, de nem valamiféle filozófiai alapon, hanem más méréseinkkel, tapasztalatainkkal összhangban.
Ha pl. egy papírgalacsint leejtesz egy vákuum kamrában és mondjuk az alapján számolod ki a tömegét, hogy mikor érte el a talajt, majd ugyanezt a kísérletet elvégzed a szabadban és azt látod, hogy a galacsinod tök más pályán esik és más időben éri el a talajt, akkor nem a tömegét határozod meg másként, hanem annak körülményeit vizsgálod, hogy a két esetben miért zuhant a galacsin más pályán.
Ha a levegőt és a szelet csak a leeső tárgyakra gyakorolt hatásuk alapján érzékelnéd, attól még a levegő és a szél nem valami kitalált agyszülemények lennének, amiknek csak azért _hiszünk_ a létezésükben, hogy stimmeljenek a számaink, hanem nagyon is valóságos dolgok, amiknek legfeljebb a működésüket kell alaposabban megvizsgálnunk, hogy pontosítsuk a tárgyak esését leíró modellünket.
Tehát nem arról van szó, hogy létezhetnek egymás _mellett_ jól megférő különböző elméletek, amikkel a természet működését magyarázzuk aztán mindenki eldönti, hogy melyik a számára szimpatikusabb, hanem egymással _versengő_ elméletek vannak amelyeket mérésekkel vagy igazolnak vagy cáfolnak.
Az áltudományok művelői ugyanakkor jobb-rosszabb kommunikációs trükkökkel igyekeznek elkerülni, hogy az elméleteiket kísérleti alapon bizonyítsák vagy cáfolják. Kihasználják az átlagemberek tudományfelfogásának hiányosságait és magukat mint alternatív, a "hivatalos" tudomány _mellett_ létező lehetőséget próbálják eladni, pont arra hivatkozva, hogy lám a "hivatalos" tudomány sem egységes és folyton változik, csak őket irígységből, politikai okokból, gazdasági érdekből (lehet válogatni a konteok között) partvonalra állították.
Amikor tehát valaki előáll egy hajmeresztő elképzeléssel, hogy szerinte hogyan működik a gravitáció vagy maga az univerzum, azt nem azért kritizálják, mert hogy az elképzelés hajmeresztő, hanem mert nincs szándékában semmilyen kísérleti eredményt vagy mérést letenni az elmélete bizonyítására.
Onnantól pedig az egész beszélgetés értelmetlenné válik, mert vallási tanokról nem lehet természettudományos alapon vitatkozni. -
gforce9 #183 Ha megnézed az előadást, látni fogod, hogy 99%-ban azt, hogy rossz a gravitációs törvény már kizárták, minden jel arra mutat, hogy valamiféle anyagfajtáról van szó. -
#182
Ha lennének antianyag galaxisok akkor azok ütköznének normál galaxisokkal. Azon a térrészen drámai események szaporodnának el, feltehetően észrevennénk az innen érkező annihilációs sugárzást, eléggé tipikus. -
SODRAAS #181 Ezzel teljesen egyetértek, sőt szerintem én is éppen ezt írtam :D Nem mondom, hogy a tudomány hülyeség, csak, hogy bőven van még mit fejleszteni rajt, a sötét dolgokat meg azért hoztam fel példának, meg jelenleg ugye a számításokon kívül semmi nem igazolja a létezésüket, és még az is kiderülhet, hogy az egyenleteken kell fejleszteni, de nem úgy, hogy ó itt még hiányzik valami akkor különbséget hívjuk sötét akárminek, hanem figyelembe kellene venni, hogy máshol esetleg mások a fizika törvényei... Ha jól tudom úgy tartják, hogy az ősrobbanáskor azonos mennyiségű anyag és antianyag kellett, hogy keletkezzen, de mindenhol csak van. Amúgy ezt milyen módszerrel állapítják meg egy x fényévre levő galaxisról, hogy anyagból vagy antianyagból áll? Lehet, hogy komplett antigalaxis halmazok vannak az univerzum másik felében, vagy esetleg létezhet egy harmadik, vagy bármennyi típusú anyag... Hangsúlyozom ez mind csak elmélkedés! :)
Ja és köszönöm a linket! Mindjárt nézem is.
Utoljára szerkesztette: SODRAAS, 2017.10.28. 09:01:06 -
gforce9 #180 Mivel nem tudjuk mi az még bőven vannak versenyző elméletek. Amit, pedig ismerünk a világról azt nyilván nem fogjuk az ablakon kidobni, mert van olyan, amit nem ismerünk. Newton se dobta ki a frissen megalkotott gravitációs törvényt csak azért mert az állócsillagok ennek ellentmondtak. Kiderült, hogy igaza volt, mert azok a csillagok nem is állóak.
bővebben a sötét anyag körüli kutatásokról:
https://www.youtube.com/watch?v=5KjZe1a7lRQ
Sok tulajdonságát ismerjük már, nem csak annyit tudunk róla, hogy van tömege de nem látjuk. -
SODRAAS #179 Lehet tévedek, mert hiányosak az ismereteim, de a sötét anyag és a sötét enrgia (fogalma) nem úgy keletkezett, hogy a jelenlegi modelleket használva az egész univerzumra végzett számítások nem igazán akarnak passzolni? Például, hogy hoppá ilyen ütemben nem szabadna tágulni az univerzumnak, ugyhogy biztos van valami erő, amit sehogy sem tudunk mérni vagy megmagyarázni, de HISSZÜK, hogy lennie kell mert különben nem passzolnak a számok. A sötét anyagnak meg azért kell lennie, mert a normál anyag gravitációja kevés lenne, hogy egyben tartsa a galaxisokat, de szintén észlelhetetlen számunkra. Viszont mindkettőröl igaz, hogy a normál anyag és energia többszöröse a sötét. Ergó elismerik, hogy jelenleg sokkal több mindent nem ismernek/észlelnek mint amennyit igen. Szoval a mai tudomány nagyon jól működik a hétköznapokban, de sok bővítésre szorul, hiszen a kvantum világ is teljesen máshogy működik, lehet, hogy a makro kozmosz is, söt lehet minden galaxis máshogy működik, de ezeket csak messziről szemlélödve tippelgetjük és a látás csak egy dolog, mindegy mekkora spektrumot is vizsglunk. -
SODRAAS #178 Igen igazatok van, bár én egy kicsit másként tekintek a világra és nem veszem ennyire komolyan, viszont inkább nem írom ide mert én is közútlat tárgya lennék :D már így is kapok mindenféle jelzőket, csak azért mert meghallgattam egy fórumtársunk elmélkedését :) de én ilyen vagyok szívesen meghallgatom mindenki véleményét és elgondolkodok rajta meg igyekszem tanulni belőle, ha mást nem akkor azt, hogy szerintem hülyeség :)
Amúgy évek óta figyellek ám titeket, szinte minden tudományos cikk hozzászólásait elolvastam az elmúlt 8 évben csak írni nem igazán szoktam ;) -
#177
Az, hogy a gravitációs hullám (sugárzás) terjedési sebessége azonos a fénysebességgel bizonyított dolog. -
gforce9 #176 A hitkérdés nem ez. A hit az, amikor bármilyen konkrét bizonyíték nélkül hiszel valamiben, sőt akkor is, ha a bizonyítékok ellene szólnak. A tudomány nem hisz és a tudományos állításokat megfogalmazók nem hisznek, hanem minden mondatuk után oda kell érteni: "a tudomány jelenlegi állása szerint" ha változik valami akkor korrigáció szükséges vagy újragondolás.Felesleges egyátalán a hit fogalmát idekeverni mert nagyon nem illik ide. Megfogalmazunk X állítást, ennek megfelelően megépítünk valamit. Úgy működik? Ha igen akkor a megállapítás helyes (legalábbis arra az esetkörre vonatkoztatva), ha meg nem helyes akkor meg az állításunk sem helyes. Sehol nincs benne hitkérdés. Volt ilyen régebben, voltak is belőle tévedések és parttalan viták ilyenekből született az éter, meg általános taszítás törvény és hasonlók, amik azért születtek meg, mert hittek valamit, nem is vezetett jó eredményre. A tudományos módszertan nem hitkérdés., hanem megismerés, esetleírás, modellezés, matematikai leírás. Ha ez megvan, akkor lehet a modell alapján jósolni dolgokat utána meg azokat meg kell mérni. Ha sikerül és stimmel akkor kurvajó az elméletünk - modellünk. Ha nem akkor meg átgondolásra szorul.
Persze lehet ökör módjára tagadni az áltrelt meg a specrelt csak épp arra épülő működő dolgokat használunk. Az ilyen ember fejét meg kell simogatni, hogy jól van kisfiú tanulj még. -
asgh #175 Nem kell ahhoz mindennek utánaszámolni, hogy elfogadd a tudományos igazságokat, elég ha közvetlenül tapasztalod a gyakorlati eredményeit.
Pl. ha bekapcsolod a tévét és az adás egy másik kontinensről geostacionárius műholdon keresztül eljut a képernyődre azt ugyebár elfogadhatjuk eredménynek.
Ha tehát a műholdat alkotó mérnökök azt állítják, hogy a műhold pályára állításához felhasználták a gravitációt leíró általánosan elfogadott fizikai modellt, akkor valami alapja csak van az abban foglaltaknak, hiszen a kép mégis csak eljutott a tévédig nem?
Mivel az eredmény nyilvánvaló, annak kell bizonyítania, hogy a gravitáció jelenleg elfogadott fizikai modellje hibás, aki állítja és nem nekem utánaszámolni minden idióta áltudományos hülyeségnek.
Ez nem vakhit, hanem józan ész kérdése. -
SODRAAS #174 Semmi gond, tenyleg szerencsetlen vagyok :D
Ki is hasznalom, hogy nekem valaszol :)
Mint irtam mindent elfogadok ;) de szerintem a vilagmindenseg nem olyan szigoruan fekete es feher, mint ahogy gondoljuk. -
#173
hogyne érdekelne..és ha szereted a bugyuta meséket, és elképesztő badarságokat, hát csak kérdezgesd :)))
ok, ne higgy senkinek
de azért az alapvetéseket elfogadod ugye?
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.27. 12:56:05 -
SODRAAS #172 Miert, amit a tudomany allit, azt mind te magad is kiszamoltad, megmerted, vagy csak hiszel masoknak? Ha megtetted, akkor le a kalappal, de, ha nem, akkor ez is hitkerdes ;) En a sajat eredmenyeimet is ketkedve fogadom, hiszen semmiben sem lehetunk maradektalanul biztosak, mivel teljesen objektiv kepet sosem kaphatunk a vilagrol, legalabbis szerintem :) -
#171
őrjöng? wtf?
kiröhög téged max..
és azért nem állsz szóba lassan senkivel, mert nincs érved..a tények cáfoltak téged, nincs mit írnod..nincs valós érved..mese az akad..és sértődés..meg kamuzás..az van dögivel :)))
az ilyen szerencsétlenekre (bocsánat SODRAAS) egyre ritkábban akadsz.. -
asgh #170 Amíg a tudományt hitkérdésként fogod fel, addig esélyed sem lesz megérteni a természet működését.
Persze ha nem az a cél, akkor jó szórakozást. -
#169
Helyes, ezt kell tenni, pontosan ez a tudomány. Meghallgatod, kérdezel, kérdezel, kérdezel és eldöntöd. Mert a wikipédiában ez nincs benne. Nagyon durva dolgokat állítok, ez tény. Msg szent.
A wikipédiatudósok tudománya ez: fogalma nincs róla ezért lehülyéz. Emiatt nincs esélye kérdezni és őrjöng ha nem állok vele szóba. -
SODRAAS #168 Mint irtam en nem hiszek senkinek :) de erdeklodve meghallgatok barmit, kivancsisagbol, szorakozasbol. A flimeket is megnezzuk, regenyeket is olvasunk (mar aki el ilyenekkel) még, ha nem is hisszuk el, hogy valojaban megtortennek ;)
Ha csak privatban hajlando elarulni, akkor en tiszteletben tartom a donteset es nem adom tovabb, de a velemenyemet majd elmondhatom rola, ha erdekel. -
#167
1: bizonyíték? bármi? vagy a szavad maga a szentírás?
2: de ez csak egy hasraütés.."tömegek közelében" ez mit jelent? mennyire közelében? mi hozza létre, milyen hatás? minek a mire hatása?
valami bizonyíték rá?, bármi? mármint a szavadon kívül..
3: végtelenből jön? aha..csak úgy mi? ez kb isten létezik, mert csak..szintű magyarázat kb..honnan jön? mi kelti? milyen fizikai törvények vonatkoznak rá? erre valami képlet, akármi?
4: tehát van a sugárzás, ami csak úgy elvan..és ezt a szél fújja?? WTF?? WTF??????????????? a SUGÁRZÁS eleve egy "mozgó" valami (részecskék stb) bazmeg attól sugárzás..te idióta.. ha nem mozogna nem lenne sugárzás..nem kell szél hozzá ami "fújja"
ez beszarás..
5: meséld már el ezt a "fújja a szél a földet" effektet..fújja a tengelye körül, fújja a nap körül, fújja a naprendszerben végzett mozgását, fújja a karban végzett mozgását, és fújja magát a galaxist is..és benne minden objektumot mi? és mindet ilyen szépen körbe..és a fújás ugye nem zavarja a másik objektumot..
komolyan neked valami bajod van..elmerültél ebben az értelmetlen zagyva elméletben..és egyre inkább elhiszed..és láthatóan már az elemi fizikai törvények se zavarnak..
Mint látom sokaknak igaza volt...aki rámutat a zagyva hülyeségeid alapvető ellentmondásaira, azt kerülöd, nem válaszolsz nem reagálsz, mert nincs mit írnod.
De amint találsz egy balekot akit hülyíthetsz, annak nyomatod a marhaságaidat..
tudod akkor értékelném a hülyeségedet, ha kiállnál minden beírás ellen, és válaszolnál
de az hogy kerülöd azt aki bizonyította elméleted alapvető ostobaságait
szánalmas nulla emberre mutat..
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.27. 11:17:35 -
#166
nehogy márt etesd ezt az idiótát
te tényleg elhiszed ezt??
nemá
ja..ha megkaptad a 1M c magyarázatot...másold már be ide légyszíves,... -
SODRAAS #165 Igen magam is ugy erzem, hogy ertem mirol beszelsz, viszont, hogy ezek a szamok honnan jonnek az meg nem vilagos.
Koszonom a bizalmat, johet a magyarazat :) Tevedes ne essek en nem partolom egyik elmeletet sem, de elfogadom mindkettot :D a kivancsisag hajt, minden erdekel, nem csak a bizonyithato dolgok, mindent elfogadok, de nem hiszek senkinek meg magamnak sem :P -
SODRAAS #164 A reszletekbe nem mentem bele, meg a matematikai reszbe, csak, hogy jelen esetben nem lehet kulonbseget tenni, hogy most akkor huzas vagy nyomas van :) -
asgh #163 1. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
2. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
3. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
4. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
5. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani? -
#162
Teljesen jól értelmezed. Hihetetlen, hogy ennyi okoskodó közül csak egyetlen ember van aki képes egy kicsit felülről szemlélni a kérdést és megérteni miről van szó. Ezzel jegyet váltottál a kérdésekhez, várom a kérdéseidet akár üzenetben is. Egy-két dolog tisztázandó:
1. a graviton egy nagysebességű (= kb 1 Mc) részecske páros, ezt jelenti a gravitonsugárzás.
2. a graviton szél a tömegek közelében alakul ki, a gravitonsugárzásban létrejövő gradienst jelenti. Azt jelenti, hogy a tömeg felől kevesebb gravitonsugárzás érkezik és mivel az eredeti, a másik oldalról érkező sugárzás nagyobb ez okozza a szelet. Fúj a gravitonszél a tömeg felé.
3. a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol jelenlévő sugárzás, ebben alakulnak ki az Univerzumok, tehát a végtelenből jön.
4. nem a szél jön a végtelenből hanem maga a sugárzás amelyet első közelítésben homogénnek és izotrópnak tekinthetünk. A szél a tömegek közelében alakul ki. A szél okozza a gravitáció jelenségét, ettől nyilvánul meg a gravitációs sugárzás. A szél nélkül nem vennénk észre a hihetetlen nyomóerejű gravitációs sugárzást ami minden oldalról egyformán nyom. Csak akkor vesszük észre amikor az egyik oldalról egy kicsit kevesebb sugárzás érkezik. A nyomóerő 10 000 milliárd Naptömeg súlyával egyenlő, ekkora erő nyom egy egykilogrammos tömeget bárhol a Világegyetemben vagy azon túl is. Minden oldalról, tehát nem veszed észre.
5. a tömeg azért árnyékol amiért árnyékolja a fényt is. Amiért árnyékolja az elektronsugárzást. Amiért árnyékolja a protonsugárzást. A különbség csak annyi, hogy a gravitonsugárzás áthatolóképessége sok nagyságrenddel nagyobb mint mondjuk a gamma vagy a neutronsugárzásé. Csaknem teljes egészében keresztülmegy a Földön. A "csaknem" okozza a gravitáció jelenségét, mert az elnyelt kicsi rész miatt a Földből kifelé jövet már nem nyom annyira mint a befelé igyekvő gravitonsugárzás. A különbség nagyon csekély. Nagyon nagyon.
Ne törődj ezzel a marhával, üzenetben elmondom Neked honnan van az 1 millió c, ha kívánod. -
gforce9 #161 "de szerintem, ami az egyikre bizonyíték, az a másikra is"
Nem. Ugyanis Astrojan azt állítja, hogy a gravitáció a fénysebesség milliószorosával terjed. Ezt nem tudom honnan szopta ki, vagy mivel mérte ki. Nyilván semmivel, hasból kijelentette. Viszont az einsteini gravitációs modell amit 100 éve fektetett le az öreg, megjósolja a fényelhajlást a gravitációs vöröseltolódást a gravitációs sugárzást !figyelem ennek semmi köze a gravitonokhoz vagy bármilyen astrojan féle sületlenséghez!, a gravitációs hullámokat és még jópár dolgot. Ebben az elméletben van egy paraméter a c ez egy határsebesség. Ebben az elméletben foglaltakra gyakorlatban megvalósított eszközök épülnek (gps műhold, részecskegyorsító) és úgy működnek ahogy a modell mondja hogy működni fognak. Ahogy a kísérleti technológia eljutott egy olyan szintre, hogy ki tudták mérni az einsteini modellben megjósolt effektusokat, kimérték és stimmelt. Semmiféle millió c meg ilyen hasraütésszerű ökörségek nem szerepelnek benne.
Mindaddig Astrojan baromságaira nem épül semmi, nem következik belőle semmi. Semmiféle megfigyelés vagy kísérlet nem támasztja alá. Kizárólag az ő szava van az "elmélete" mögött bizonyítéknak. Ez enyhénszólva marhanagy különbség.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.27. 08:56:05 -
SODRAAS #160 Na most en ugy latom, hogy a jelenleg elfogadott téridőgörbítős elmélet és az Astrojan féle graviton sugárzós dolog ugyanazt a hatást irja le csak más magyarázattal, de szerintem, ami az egyikre bizonyíték, az a másikra is, csak az első esetben a tömeg vonzása felelős a gravitációért, a másikban a tömeg arnyékoló képessége, ami elnyeli ezt a titokzatos graviton szelet, ami az univerzum pereme felől hat befelé és a két tömeg közti tér elvileg kevesebb ilyen sugárzást tartalmaz, ezért vonzódnak, illete nyomódnak egymás felé, ha jól értelmezem. Szerintem, amúgy mind a kettő elmélet, mert az elsőben az nem tudják, hogy miért van a tömegnek a vonzása, a másikban nem szinte semmit :D honnan, miért jön ez a szél, miért árnyékolja a tömeg... Majd a gazdája talán magyarázatot ad nekünk ;) -
#159
gravitonok nem léteznek
így párok sem
nincs gravitációs sugárzás..
nincsenek tóruszok..ez butaság egyszerűen..nincs rá jobb meghatározás
nem a nem létező gravitonsugárzás vagymi nyomja össze hanem a gravitációs vonzása térben az anyagot, és keletkezik a csillag..és nem elnyelés miatt melegszik fel
te jó ég ekkora sületlenségeket összehordani..foton nem bontható semmire..elemi részecske..
az anyag a téridő szerkezetére gyakorolt hatását nevezzük gravitációnak..
bizonyított többször is mindez
a te izéid viszont nem.
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.26. 23:48:15 -
asgh #158 A gravitáció a létező dolog.
Ha egy alma leesik a fáról a talajra, azt a jelenséget "gravitációnak" hívjuk és nem "gravitációs sugárzásnak".
Ha azt állítod, hogy a gravitáció egy sugárzás, azzal egy absztrakt fogalmat párosítasz egy valós jelenséghez, ezt a párosítást viszont indokolnod kell, nem hivatkozhatsz rá axiómaként. Tehát azzal, hogy a "gravitáció" és a "sugárzás" szavakat együtt használod, máris felállítasz egy elméleti modellt.
Azon az alapon tehát nem utasíthatsz el más elméleti modelleket, hogy azok annak mondják magukat amik: elméleti modellnek, míg Te a Tiedet axiómaként kezeled.
Ez klasszikusan vallásos hozzáállás:
"ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó"
ebből indulsz ki és vezetsz le mindent, de ezt az állításodat meg sem próbálod bizonyítani. Így viszont minden további következtetésed is bizonyítatlan marad és nem marad más az egészből, mint valami vallással kevert áltudományos légvár. -
#157
Na ezt elcseszted, akkor nesze neked, gálickő.
A gravitációs sugárzás gravitonpárokból áll, kitölti a Világmindenséget az Univerzumon túl is. Az Univerzum a master fekete lyuk felrobbanásával szétsugározza az anyagát. A gravitonsugárzás 300 000 év múlva képessé válik randevúzni az elektromos töltésrészecskékkel és akkor fotonná alakulhat. A foton kettéhasadásával (= párkeltés) létrejön a stabil, normál anyag, az elektron és a proton tóruszok.
Szeretik egymást, kapcsolódva egymással kialakul a hidrogén atom. A hidrogén atomok szeretik egymást kialakul a H2 molekula. A hidrogén felhők elnyelnek némi gravitonsugárzást így az árnyékolás miatt kialakul a gravitáció jelensége. A gravitációs nyomás összepréseli a hidrogén gázfelhőket és az elnyelés miatt az lassan felmelegszik, csillaggá alakul. Fúzió indul be, hélium keletkezik, némi lítium. Ha fogy a hidrogén újabb elemek képződhetnek egészen a vasig. De ebből még nemsok gálicot bányászhatsz mert a réz a vason túl van, kettővel.
Tehát fel kell robbanni a csillagnak, így lesz belőle réz. A ködöt összenyomja a gravitációs sugárzás, lesz belőle planéta. Már bányászhatod a rezet, összesöpörheted a ként a vulkánok oldalában, A rézgálic gyártását is mondjam el?
Na most te leírhatod hogyan lesz gálic a téridőből. -
#156
Na, és aztán?
Hogy lesz ebből gálickő? -
#155
A Gellérthegy létező dolog (fel lehet rá mászni, lehet belőle házat építeni, ha a fejedre ejted agyonüt)
a gravitációs sugárzás létező dolog (ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó. Gradiense alakulhat ki tömegek közelében és fókuszálható)
A Gellérthegy számítógépes modellje nem létező dolog (= az nem a Gellérthegy)
a gravitációs sugárzás modellje nem létező dolog (= a téridő az nem a gravitáció maga. Tehát nem lehet felfújni, nem keletkezett az Ősrobbanással, nem görbül ha ráütsz egy kalapáccsal az egyenletekre) -
#154
még mindig várom a válaszod