Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#163
1. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
2. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
3. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
4. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
5. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
2. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
3. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
4. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
5. Ezt milyen mérésekkel vagy kísérletekkel tudod bizonyítani?
#162
Teljesen jól értelmezed. Hihetetlen, hogy ennyi okoskodó közül csak egyetlen ember van aki képes egy kicsit felülről szemlélni a kérdést és megérteni miről van szó. Ezzel jegyet váltottál a kérdésekhez, várom a kérdéseidet akár üzenetben is. Egy-két dolog tisztázandó:
1. a graviton egy nagysebességű (= kb 1 Mc) részecske páros, ezt jelenti a gravitonsugárzás.
2. a graviton szél a tömegek közelében alakul ki, a gravitonsugárzásban létrejövő gradienst jelenti. Azt jelenti, hogy a tömeg felől kevesebb gravitonsugárzás érkezik és mivel az eredeti, a másik oldalról érkező sugárzás nagyobb ez okozza a szelet. Fúj a gravitonszél a tömeg felé.
3. a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol jelenlévő sugárzás, ebben alakulnak ki az Univerzumok, tehát a végtelenből jön.
4. nem a szél jön a végtelenből hanem maga a sugárzás amelyet első közelítésben homogénnek és izotrópnak tekinthetünk. A szél a tömegek közelében alakul ki. A szél okozza a gravitáció jelenségét, ettől nyilvánul meg a gravitációs sugárzás. A szél nélkül nem vennénk észre a hihetetlen nyomóerejű gravitációs sugárzást ami minden oldalról egyformán nyom. Csak akkor vesszük észre amikor az egyik oldalról egy kicsit kevesebb sugárzás érkezik. A nyomóerő 10 000 milliárd Naptömeg súlyával egyenlő, ekkora erő nyom egy egykilogrammos tömeget bárhol a Világegyetemben vagy azon túl is. Minden oldalról, tehát nem veszed észre.
5. a tömeg azért árnyékol amiért árnyékolja a fényt is. Amiért árnyékolja az elektronsugárzást. Amiért árnyékolja a protonsugárzást. A különbség csak annyi, hogy a gravitonsugárzás áthatolóképessége sok nagyságrenddel nagyobb mint mondjuk a gamma vagy a neutronsugárzásé. Csaknem teljes egészében keresztülmegy a Földön. A "csaknem" okozza a gravitáció jelenségét, mert az elnyelt kicsi rész miatt a Földből kifelé jövet már nem nyom annyira mint a befelé igyekvő gravitonsugárzás. A különbség nagyon csekély. Nagyon nagyon.
Ne törődj ezzel a marhával, üzenetben elmondom Neked honnan van az 1 millió c, ha kívánod.
1. a graviton egy nagysebességű (= kb 1 Mc) részecske páros, ezt jelenti a gravitonsugárzás.
2. a graviton szél a tömegek közelében alakul ki, a gravitonsugárzásban létrejövő gradienst jelenti. Azt jelenti, hogy a tömeg felől kevesebb gravitonsugárzás érkezik és mivel az eredeti, a másik oldalról érkező sugárzás nagyobb ez okozza a szelet. Fúj a gravitonszél a tömeg felé.
3. a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol jelenlévő sugárzás, ebben alakulnak ki az Univerzumok, tehát a végtelenből jön.
4. nem a szél jön a végtelenből hanem maga a sugárzás amelyet első közelítésben homogénnek és izotrópnak tekinthetünk. A szél a tömegek közelében alakul ki. A szél okozza a gravitáció jelenségét, ettől nyilvánul meg a gravitációs sugárzás. A szél nélkül nem vennénk észre a hihetetlen nyomóerejű gravitációs sugárzást ami minden oldalról egyformán nyom. Csak akkor vesszük észre amikor az egyik oldalról egy kicsit kevesebb sugárzás érkezik. A nyomóerő 10 000 milliárd Naptömeg súlyával egyenlő, ekkora erő nyom egy egykilogrammos tömeget bárhol a Világegyetemben vagy azon túl is. Minden oldalról, tehát nem veszed észre.
5. a tömeg azért árnyékol amiért árnyékolja a fényt is. Amiért árnyékolja az elektronsugárzást. Amiért árnyékolja a protonsugárzást. A különbség csak annyi, hogy a gravitonsugárzás áthatolóképessége sok nagyságrenddel nagyobb mint mondjuk a gamma vagy a neutronsugárzásé. Csaknem teljes egészében keresztülmegy a Földön. A "csaknem" okozza a gravitáció jelenségét, mert az elnyelt kicsi rész miatt a Földből kifelé jövet már nem nyom annyira mint a befelé igyekvő gravitonsugárzás. A különbség nagyon csekély. Nagyon nagyon.
Ne törődj ezzel a marhával, üzenetben elmondom Neked honnan van az 1 millió c, ha kívánod.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#161
"de szerintem, ami az egyikre bizonyíték, az a másikra is"
Nem. Ugyanis Astrojan azt állítja, hogy a gravitáció a fénysebesség milliószorosával terjed. Ezt nem tudom honnan szopta ki, vagy mivel mérte ki. Nyilván semmivel, hasból kijelentette. Viszont az einsteini gravitációs modell amit 100 éve fektetett le az öreg, megjósolja a fényelhajlást a gravitációs vöröseltolódást a gravitációs sugárzást !figyelem ennek semmi köze a gravitonokhoz vagy bármilyen astrojan féle sületlenséghez!, a gravitációs hullámokat és még jópár dolgot. Ebben az elméletben van egy paraméter a c ez egy határsebesség. Ebben az elméletben foglaltakra gyakorlatban megvalósított eszközök épülnek (gps műhold, részecskegyorsító) és úgy működnek ahogy a modell mondja hogy működni fognak. Ahogy a kísérleti technológia eljutott egy olyan szintre, hogy ki tudták mérni az einsteini modellben megjósolt effektusokat, kimérték és stimmelt. Semmiféle millió c meg ilyen hasraütésszerű ökörségek nem szerepelnek benne.
Mindaddig Astrojan baromságaira nem épül semmi, nem következik belőle semmi. Semmiféle megfigyelés vagy kísérlet nem támasztja alá. Kizárólag az ő szava van az "elmélete" mögött bizonyítéknak. Ez enyhénszólva marhanagy különbség.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.27. 08:56:05
Nem. Ugyanis Astrojan azt állítja, hogy a gravitáció a fénysebesség milliószorosával terjed. Ezt nem tudom honnan szopta ki, vagy mivel mérte ki. Nyilván semmivel, hasból kijelentette. Viszont az einsteini gravitációs modell amit 100 éve fektetett le az öreg, megjósolja a fényelhajlást a gravitációs vöröseltolódást a gravitációs sugárzást !figyelem ennek semmi köze a gravitonokhoz vagy bármilyen astrojan féle sületlenséghez!, a gravitációs hullámokat és még jópár dolgot. Ebben az elméletben van egy paraméter a c ez egy határsebesség. Ebben az elméletben foglaltakra gyakorlatban megvalósított eszközök épülnek (gps műhold, részecskegyorsító) és úgy működnek ahogy a modell mondja hogy működni fognak. Ahogy a kísérleti technológia eljutott egy olyan szintre, hogy ki tudták mérni az einsteini modellben megjósolt effektusokat, kimérték és stimmelt. Semmiféle millió c meg ilyen hasraütésszerű ökörségek nem szerepelnek benne.
Mindaddig Astrojan baromságaira nem épül semmi, nem következik belőle semmi. Semmiféle megfigyelés vagy kísérlet nem támasztja alá. Kizárólag az ő szava van az "elmélete" mögött bizonyítéknak. Ez enyhénszólva marhanagy különbség.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.27. 08:56:05
#160
Na most en ugy latom, hogy a jelenleg elfogadott téridőgörbítős elmélet és az Astrojan féle graviton sugárzós dolog ugyanazt a hatást irja le csak más magyarázattal, de szerintem, ami az egyikre bizonyíték, az a másikra is, csak az első esetben a tömeg vonzása felelős a gravitációért, a másikban a tömeg arnyékoló képessége, ami elnyeli ezt a titokzatos graviton szelet, ami az univerzum pereme felől hat befelé és a két tömeg közti tér elvileg kevesebb ilyen sugárzást tartalmaz, ezért vonzódnak, illete nyomódnak egymás felé, ha jól értelmezem. Szerintem, amúgy mind a kettő elmélet, mert az elsőben az nem tudják, hogy miért van a tömegnek a vonzása, a másikban nem szinte semmit 😄 honnan, miért jön ez a szél, miért árnyékolja a tömeg... Majd a gazdája talán magyarázatot ad nekünk 😉
"Örülj, ha esik az es?, mert ha nem örülsz, akkor is esik"
#159
gravitonok nem léteznek
így párok sem
nincs gravitációs sugárzás..
nincsenek tóruszok..ez butaság egyszerűen..nincs rá jobb meghatározás
nem a nem létező gravitonsugárzás vagymi nyomja össze hanem a gravitációs vonzása térben az anyagot, és keletkezik a csillag..és nem elnyelés miatt melegszik fel
te jó ég ekkora sületlenségeket összehordani..foton nem bontható semmire..elemi részecske..
az anyag a téridő szerkezetére gyakorolt hatását nevezzük gravitációnak..
bizonyított többször is mindez
a te izéid viszont nem.
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.26. 23:48:15
így párok sem
nincs gravitációs sugárzás..
nincsenek tóruszok..ez butaság egyszerűen..nincs rá jobb meghatározás
nem a nem létező gravitonsugárzás vagymi nyomja össze hanem a gravitációs vonzása térben az anyagot, és keletkezik a csillag..és nem elnyelés miatt melegszik fel
te jó ég ekkora sületlenségeket összehordani..foton nem bontható semmire..elemi részecske..
az anyag a téridő szerkezetére gyakorolt hatását nevezzük gravitációnak..
bizonyított többször is mindez
a te izéid viszont nem.
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.26. 23:48:15
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#158
A gravitáció a létező dolog.
Ha egy alma leesik a fáról a talajra, azt a jelenséget "gravitációnak" hívjuk és nem "gravitációs sugárzásnak".
Ha azt állítod, hogy a gravitáció egy sugárzás, azzal egy absztrakt fogalmat párosítasz egy valós jelenséghez, ezt a párosítást viszont indokolnod kell, nem hivatkozhatsz rá axiómaként. Tehát azzal, hogy a "gravitáció" és a "sugárzás" szavakat együtt használod, máris felállítasz egy elméleti modellt.
Azon az alapon tehát nem utasíthatsz el más elméleti modelleket, hogy azok annak mondják magukat amik: elméleti modellnek, míg Te a Tiedet axiómaként kezeled.
Ez klasszikusan vallásos hozzáállás:
"ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó"
ebből indulsz ki és vezetsz le mindent, de ezt az állításodat meg sem próbálod bizonyítani. Így viszont minden további következtetésed is bizonyítatlan marad és nem marad más az egészből, mint valami vallással kevert áltudományos légvár.
Ha egy alma leesik a fáról a talajra, azt a jelenséget "gravitációnak" hívjuk és nem "gravitációs sugárzásnak".
Ha azt állítod, hogy a gravitáció egy sugárzás, azzal egy absztrakt fogalmat párosítasz egy valós jelenséghez, ezt a párosítást viszont indokolnod kell, nem hivatkozhatsz rá axiómaként. Tehát azzal, hogy a "gravitáció" és a "sugárzás" szavakat együtt használod, máris felállítasz egy elméleti modellt.
Azon az alapon tehát nem utasíthatsz el más elméleti modelleket, hogy azok annak mondják magukat amik: elméleti modellnek, míg Te a Tiedet axiómaként kezeled.
Ez klasszikusan vallásos hozzáállás:
"ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó"
ebből indulsz ki és vezetsz le mindent, de ezt az állításodat meg sem próbálod bizonyítani. Így viszont minden további következtetésed is bizonyítatlan marad és nem marad más az egészből, mint valami vallással kevert áltudományos légvár.
#157
Na ezt elcseszted, akkor nesze neked, gálickő.
A gravitációs sugárzás gravitonpárokból áll, kitölti a Világmindenséget az Univerzumon túl is. Az Univerzum a master fekete lyuk felrobbanásával szétsugározza az anyagát. A gravitonsugárzás 300 000 év múlva képessé válik randevúzni az elektromos töltésrészecskékkel és akkor fotonná alakulhat. A foton kettéhasadásával (= párkeltés) létrejön a stabil, normál anyag, az elektron és a proton tóruszok.
Szeretik egymást, kapcsolódva egymással kialakul a hidrogén atom. A hidrogén atomok szeretik egymást kialakul a H2 molekula. A hidrogén felhők elnyelnek némi gravitonsugárzást így az árnyékolás miatt kialakul a gravitáció jelensége. A gravitációs nyomás összepréseli a hidrogén gázfelhőket és az elnyelés miatt az lassan felmelegszik, csillaggá alakul. Fúzió indul be, hélium keletkezik, némi lítium. Ha fogy a hidrogén újabb elemek képződhetnek egészen a vasig. De ebből még nemsok gálicot bányászhatsz mert a réz a vason túl van, kettővel.
Tehát fel kell robbanni a csillagnak, így lesz belőle réz. A ködöt összenyomja a gravitációs sugárzás, lesz belőle planéta. Már bányászhatod a rezet, összesöpörheted a ként a vulkánok oldalában, A rézgálic gyártását is mondjam el?
Na most te leírhatod hogyan lesz gálic a téridőből.
A gravitációs sugárzás gravitonpárokból áll, kitölti a Világmindenséget az Univerzumon túl is. Az Univerzum a master fekete lyuk felrobbanásával szétsugározza az anyagát. A gravitonsugárzás 300 000 év múlva képessé válik randevúzni az elektromos töltésrészecskékkel és akkor fotonná alakulhat. A foton kettéhasadásával (= párkeltés) létrejön a stabil, normál anyag, az elektron és a proton tóruszok.
Szeretik egymást, kapcsolódva egymással kialakul a hidrogén atom. A hidrogén atomok szeretik egymást kialakul a H2 molekula. A hidrogén felhők elnyelnek némi gravitonsugárzást így az árnyékolás miatt kialakul a gravitáció jelensége. A gravitációs nyomás összepréseli a hidrogén gázfelhőket és az elnyelés miatt az lassan felmelegszik, csillaggá alakul. Fúzió indul be, hélium keletkezik, némi lítium. Ha fogy a hidrogén újabb elemek képződhetnek egészen a vasig. De ebből még nemsok gálicot bányászhatsz mert a réz a vason túl van, kettővel.
Tehát fel kell robbanni a csillagnak, így lesz belőle réz. A ködöt összenyomja a gravitációs sugárzás, lesz belőle planéta. Már bányászhatod a rezet, összesöpörheted a ként a vulkánok oldalában, A rézgálic gyártását is mondjam el?
Na most te leírhatod hogyan lesz gálic a téridőből.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#156
Na, és aztán?
Hogy lesz ebből gálickő?
Hogy lesz ebből gálickő?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#155
A Gellérthegy létező dolog (fel lehet rá mászni, lehet belőle házat építeni, ha a fejedre ejted agyonüt)
a gravitációs sugárzás létező dolog (ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó. Gradiense alakulhat ki tömegek közelében és fókuszálható)
A Gellérthegy számítógépes modellje nem létező dolog (= az nem a Gellérthegy)
a gravitációs sugárzás modellje nem létező dolog (= a téridő az nem a gravitáció maga. Tehát nem lehet felfújni, nem keletkezett az Ősrobbanással, nem görbül ha ráütsz egy kalapáccsal az egyenletekre)
a gravitációs sugárzás létező dolog (ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó. Gradiense alakulhat ki tömegek közelében és fókuszálható)
A Gellérthegy számítógépes modellje nem létező dolog (= az nem a Gellérthegy)
a gravitációs sugárzás modellje nem létező dolog (= a téridő az nem a gravitáció maga. Tehát nem lehet felfújni, nem keletkezett az Ősrobbanással, nem görbül ha ráütsz egy kalapáccsal az egyenletekre)
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#154
még mindig várom a válaszod
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#153
Na pont itt ütközik ki a legjobban a gondolatmentedben lévő logikai ellentmondás:
Egyrészt azt írod:
"Ezt a valóságot aztán te, az általad definiált fogalmakkal illetheted"
Majd rögtön utána:
"A gravitációs sugárzás létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság."
Azaz a gravitáció leírásának általánosan elfogadott modelljét azzal veted el, hogy az csak egy matematikai modell, merő kitaláció, mert van a valóság és az azt leíró modell "csak" matematika, mérés, elmélet, majd egy másik mondatodban a gravitációt már ugyanolyan logika mentén a saját modelleddel írod le.
Az ugyanis igaz, hogy a gravitáció önmagában "nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság", de az a kijelentésed, hogy "a gravitáció sugárzás", már nagyon is elmélet, mégha nem is matematika vagy mérés, a létező valósághoz meg végképp semmi köze.
Amúgy szerintem ott zavarodtál meg, hogy nem érted a matematikai és fizikai alapfogalmak közötti különbséget.
Egy másik topicba épp az imént idéztem Einstein A relativitás elmélete c. könyvének bevezetőjéből, ahol pont arról beszél, hogy a köznyelv nem tesz ugyan különbséget pl. a távolság matematikai és fizikai fogalma között, attól még a két szóhasználat között nagyon is jelentős különbség van:
"Könnyen magyarázható, hogy mégis mi indít minket arra, hogy a geometria tételeit, az "igaz" szóval illessük. A geometria fogalmainak a
természetben többé-kevésbé egzakt tárgyak felelnek meg, és kétségtelenül bennük találhatjuk e fogalmak keletkezésének egyedüli indítóokát.
Ha a geometria el is tekint ettől, azért, hogy épületének a lehető legnagyobb zártságot adja, az a szokásunk, hogy pl. a távolságon egy gyakorlatilag merev testen levő két megjelölt hely közötti egyenes darabot értsük, mélyen gondol kodásmódunkban gyökerezik, így megszoktuk azt is, hogy három pontot akkor tekintsünk egy egyenesen fekvőnek, ha alkalmasan választott pontról, félszemmel nézve, látszólagos helyük egybeejthető.
Ha mármost követjük megszokott gondolkodásunkat és Euklidész geometriájának tételeihez még hozzákapcsoljuk azt az egyetlen kijelentést, hogy a merev test két pontjának távolsága (egyenes darab) mindig ugyanaz marad, akárhogyan változik is a test helyzete, úgy az euklideszi geometria tételeiből olyan tételek lesznek, amelyek a praktikusan merev testek lehetséges kölcsönös helyzeteire vonatkoznak. Az így kiegészített geometriát azután a fizika egyik ágaként kezelhetjük.
Ezek után már jogosan kérdezhetjük, hogy "igazak"-e a geometria tételei, mert most már szó lehet arról, vajon ezek a tételek állnak-e azokra a valóságos dolgokra, amelyeket a geometria fogalmaihoz rendeltünk?
Azt is mondhatnánk, ha nem is egészen pontosan, hogy ilyen értelemben egy geometriai tétel akkor "igaz", ha körzővel és vonalzóval végzett szerkesztés útján igazolható.
A geometria tételeinek "igazságáról" való meggyőződésünk ilyen értelemben természetesen kizárólag eléggé tökéletlen tapasztalásokon alapszik. Az alábbiakban igaz voltukat egyelőre fel fogjuk tételezni, hogy meggondolásaink utolsó részében (az általános relativitás keretében) belássuk: igazságuknak vannak - és mennyiben vannak - határai."
Tehát amikor ilyeneket mondasz, hogy:
"A távolság fogalma a természetben nem értelmezhető, mert a távolság matematikai pontok között értendő."
Akkor valójában elég lett volna elolvasod a relativitás elmélet laikusoknak szán változatából a bevezető első két oldalát, hogy megértsd, hogy a relativitás elméletben milyen értelemben használják a távolság fogalmát és hogy az bizony fizikailag nagyon is létező dolgokra vonatkozik.
Egyrészt azt írod:
"Ezt a valóságot aztán te, az általad definiált fogalmakkal illetheted"
Majd rögtön utána:
"A gravitációs sugárzás létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság."
Azaz a gravitáció leírásának általánosan elfogadott modelljét azzal veted el, hogy az csak egy matematikai modell, merő kitaláció, mert van a valóság és az azt leíró modell "csak" matematika, mérés, elmélet, majd egy másik mondatodban a gravitációt már ugyanolyan logika mentén a saját modelleddel írod le.
Az ugyanis igaz, hogy a gravitáció önmagában "nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság", de az a kijelentésed, hogy "a gravitáció sugárzás", már nagyon is elmélet, mégha nem is matematika vagy mérés, a létező valósághoz meg végképp semmi köze.
Amúgy szerintem ott zavarodtál meg, hogy nem érted a matematikai és fizikai alapfogalmak közötti különbséget.
Egy másik topicba épp az imént idéztem Einstein A relativitás elmélete c. könyvének bevezetőjéből, ahol pont arról beszél, hogy a köznyelv nem tesz ugyan különbséget pl. a távolság matematikai és fizikai fogalma között, attól még a két szóhasználat között nagyon is jelentős különbség van:
"Könnyen magyarázható, hogy mégis mi indít minket arra, hogy a geometria tételeit, az "igaz" szóval illessük. A geometria fogalmainak a
természetben többé-kevésbé egzakt tárgyak felelnek meg, és kétségtelenül bennük találhatjuk e fogalmak keletkezésének egyedüli indítóokát.
Ha a geometria el is tekint ettől, azért, hogy épületének a lehető legnagyobb zártságot adja, az a szokásunk, hogy pl. a távolságon egy gyakorlatilag merev testen levő két megjelölt hely közötti egyenes darabot értsük, mélyen gondol kodásmódunkban gyökerezik, így megszoktuk azt is, hogy három pontot akkor tekintsünk egy egyenesen fekvőnek, ha alkalmasan választott pontról, félszemmel nézve, látszólagos helyük egybeejthető.
Ha mármost követjük megszokott gondolkodásunkat és Euklidész geometriájának tételeihez még hozzákapcsoljuk azt az egyetlen kijelentést, hogy a merev test két pontjának távolsága (egyenes darab) mindig ugyanaz marad, akárhogyan változik is a test helyzete, úgy az euklideszi geometria tételeiből olyan tételek lesznek, amelyek a praktikusan merev testek lehetséges kölcsönös helyzeteire vonatkoznak. Az így kiegészített geometriát azután a fizika egyik ágaként kezelhetjük.
Ezek után már jogosan kérdezhetjük, hogy "igazak"-e a geometria tételei, mert most már szó lehet arról, vajon ezek a tételek állnak-e azokra a valóságos dolgokra, amelyeket a geometria fogalmaihoz rendeltünk?
Azt is mondhatnánk, ha nem is egészen pontosan, hogy ilyen értelemben egy geometriai tétel akkor "igaz", ha körzővel és vonalzóval végzett szerkesztés útján igazolható.
A geometria tételeinek "igazságáról" való meggyőződésünk ilyen értelemben természetesen kizárólag eléggé tökéletlen tapasztalásokon alapszik. Az alábbiakban igaz voltukat egyelőre fel fogjuk tételezni, hogy meggondolásaink utolsó részében (az általános relativitás keretében) belássuk: igazságuknak vannak - és mennyiben vannak - határai."
Tehát amikor ilyeneket mondasz, hogy:
"A távolság fogalma a természetben nem értelmezhető, mert a távolság matematikai pontok között értendő."
Akkor valójában elég lett volna elolvasod a relativitás elmélet laikusoknak szán változatából a bevezető első két oldalát, hogy megértsd, hogy a relativitás elméletben milyen értelemben használják a távolság fogalmát és hogy az bizony fizikailag nagyon is létező dolgokra vonatkozik.
#152
Osztod a mesét már jóideje itt, de még mindig nem voltál képes arra a kérdésre válaszolnii, hogy miabüdösholdkóroselölpettyeshátulcsíkossivatagirohamcsigaszőröstöke bizonyítja a gravitonszeledet?
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.26. 19:27:18
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.10.26. 19:27:18
#151
Na, és aztán?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#150
Na látod, ez a lényeg.
A Gellérthegy létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság.
Ezt a valóságot aztán te, az általad definiált fogalmakkal illetheted, modellezheted, leírhatod krétával vagy lerajzolhatod ecsettel. A hozzákapcsolt fogalmak nem léteznek a valóságban, te ragasztod hozzá a fogalmakat.
A gravitációs sugárzás létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság. Okozza a gravitáció jelenségét. Éérted, okozza.
Ezt a valóságot modellezed te egyenletekkel, téridő függvényekkel és a cumilepedővel. A függvények leírják a gravitáció jelenségét. Éérted, leírja. Nem okozza.
A Gellérthegy létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság.
Ezt a valóságot aztán te, az általad definiált fogalmakkal illetheted, modellezheted, leírhatod krétával vagy lerajzolhatod ecsettel. A hozzákapcsolt fogalmak nem léteznek a valóságban, te ragasztod hozzá a fogalmakat.
A gravitációs sugárzás létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság. Okozza a gravitáció jelenségét. Éérted, okozza.
Ezt a valóságot modellezed te egyenletekkel, téridő függvényekkel és a cumilepedővel. A függvények leírják a gravitáció jelenségét. Éérted, leírja. Nem okozza.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#149
A Gellért hegy természetesen egy fizikailag létező, valóságos dolog.
De ha azt mondod, hogy a Gellért hegy magasabb, mint a Lánchíd, akkor a Gellért hegy és a Lánchíd egy tulajdonságához matematikai fogalmat (magasság) rendeltél és a két magasság érték közötti összefüggést állapítottad meg.
Az állításod igazolásához pedig mérésekre van szükséged: kell egy mértékegység, amelyhez viszonyítva meg tudod határozni, hogy hányszorosa a Gellérthegy és a Lánchíd magassága, majd a matematika logikájából már következik, hogy ha a Gellért hegy magassága 10 egység, a Lánchídé meg 1, akkor a Gellért hegy a magasabb a Lánchídnál.
Mi történt tehát?
Méréseket rendeltünk matematikai fogalmakhoz és megállapítottuk a köztük lévő logikai összefüggést.
Ettől még a Gellért hegy és a Lánchíd magassága közötti eltérés ugyanúgy valóságos, mint magának a hegynek vagy a hídnak a puszta létezése.
Vagy nem?
De ha azt mondod, hogy a Gellért hegy magasabb, mint a Lánchíd, akkor a Gellért hegy és a Lánchíd egy tulajdonságához matematikai fogalmat (magasság) rendeltél és a két magasság érték közötti összefüggést állapítottad meg.
Az állításod igazolásához pedig mérésekre van szükséged: kell egy mértékegység, amelyhez viszonyítva meg tudod határozni, hogy hányszorosa a Gellérthegy és a Lánchíd magassága, majd a matematika logikájából már következik, hogy ha a Gellért hegy magassága 10 egység, a Lánchídé meg 1, akkor a Gellért hegy a magasabb a Lánchídnál.
Mi történt tehát?
Méréseket rendeltünk matematikai fogalmakhoz és megállapítottuk a köztük lévő logikai összefüggést.
Ettől még a Gellért hegy és a Lánchíd magassága közötti eltérés ugyanúgy valóságos, mint magának a hegynek vagy a hídnak a puszta létezése.
Vagy nem?
#148
valahogy nem válaszoltál..
és csak hogy tudd, a bolygó középpontjában nem nulla a gravitáció..ez jó nagy hülyeség már bocs..
ugyanis a körülötted lévő anyagtömegnek éppúgy van vonzása
vagy szerinted ha a föld középpontjában állnál (elméletben) akkor nem lenne körülötted többezer km föld? a felszín (köpeny) anyaga éppúgy vonzana téged..
viszont lassabban telne neked az idő mint mondjuk az űrállomáson..
gravitonsugárzás..aha rajtad kívül mi is az ami bizonyítja legalább halványan a létezését??
semmi.
a feketelyukban nem neutron csillag van..tulajdonképp fogalmunk sincs mi van ott..
nem tudjuk az ott végbemenő fizikai történéseket, és fizikai törvényeket..egyáltalán nem bizonyos, hogy az eseményhorizonton belül, is ilyen fizikai állandók vannak mint a világunkban..
ja..és kifelé tartva a fény nem "áll meg" hanem a végtelen gravitációs vonzás önmagába visszagörbülő tér miatt nem jut ki..egyfajta körpályán mozoghat bent..
de tény..nem tudjuk pontosan ki folyik bent..
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.26. 18:20:02
és csak hogy tudd, a bolygó középpontjában nem nulla a gravitáció..ez jó nagy hülyeség már bocs..
ugyanis a körülötted lévő anyagtömegnek éppúgy van vonzása
vagy szerinted ha a föld középpontjában állnál (elméletben) akkor nem lenne körülötted többezer km föld? a felszín (köpeny) anyaga éppúgy vonzana téged..
viszont lassabban telne neked az idő mint mondjuk az űrállomáson..
gravitonsugárzás..aha rajtad kívül mi is az ami bizonyítja legalább halványan a létezését??
semmi.
a feketelyukban nem neutron csillag van..tulajdonképp fogalmunk sincs mi van ott..
nem tudjuk az ott végbemenő fizikai történéseket, és fizikai törvényeket..egyáltalán nem bizonyos, hogy az eseményhorizonton belül, is ilyen fizikai állandók vannak mint a világunkban..
ja..és kifelé tartva a fény nem "áll meg" hanem a végtelen gravitációs vonzás önmagába visszagörbülő tér miatt nem jut ki..egyfajta körpályán mozoghat bent..
de tény..nem tudjuk pontosan ki folyik bent..
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.26. 18:20:02
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#147
Az Astrojani-féle gravitonszél amúgy olyasmi, mint az éter, csak át lett nevezve, hogy egyéni találmánynak tűnjön.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#146
Bár lenne erre a baromsághalmazra modelled vagy mérési bizonyítékod.... 😄
#145
melyik is volt a másik?
Nemár!
"teams found over 50 distant supernovae"
Már 2011 előtt is ez folyt a Discovery Chanelből meg a National Geo féle magazinokból hogy:
két külön -az elsőségért versengő csapat (mindkettő azt remélte hogy elsőként igazolja hogy az univerzium lassulva tágul), szóval a két csapat együtt több mint 50 supernóvát átvizsgálva jutott arra, hogy a tágulás gyorsul.
Nem SN1997ff, nem másik. Több mint 40. 50. Mondd azt, hogy mind az 50-et rosszul mérték ki, mert mondjuk nem vették figyelembe a gravitonszélvihart vagy mit és akkor értelek...
Utoljára szerkesztette: veszettróka, 2017.10.26. 18:07:08
#144
Na próbálkozzunk egyszerűsíteni a dolgot, ha azt mondod, hogy felmész a Gellérthegyre
akkor egy matematikai modellre mész fel vagy az a hegy egy valóban fizikailag létező, objektíven létező anyagi valóság?
akkor egy matematikai modellre mész fel vagy az a hegy egy valóban fizikailag létező, objektíven létező anyagi valóság?
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#143
"képtelen vagy megkülönböztetni egy matematikai modellt a fizikai valóságtól. A tied matematikai (a valóságban nem létező) modell, az enyém a fizikai, anyagi, létező valóság, egy sugárzás. Gravitonsugárzás, ő maga az anyag. Egy energiakvantum. Az építőelem. A meghajtó. A működtető. Ez az ami valóban létezik."
Minden fizikai modell egyben matematikai is: méréseket és észleléseket rendelünk matematikai fogalmakhoz, majd ezen fogalmak közötti logikai kapcsolatok leírására használjuk a matematika nyelvét.
Amikor tehát azt állítod, hogy a gravitáció sugárzás,akkor ugyanúgy egy elméleti modellt használsz a valóság leírására, mint ha azt állítanád, hogy a gravitáció a téridő görbülete.
Innentől a kérdés az, hogy melyik modell írja le pontosabban a valóságot.
Ennek eldöntéséhez az elméletednek legalább két kritériumnak kellene megfelelnie:
1. a modelled legalább logikai önellentmondásokat ne tartalmazzon
2. kísérleti eredményekkel igazold a pontosságát, de legalább a már elvégzett kísérletek ne cáfolják azt
Ezzel szemben Te mások kísérleti eredményei közül kimazsolázod a neked tetszőket és köréjük tákolsz egy logikai önellentmondásoktól hemzsegő elméletet, majd azzal ütöd el a kritikákat, hogy a jelenleg általánosan elfogadott modell pusztán matematikai okfejtés, bezzeg a Tied létező.
Minden fizikai modell egyben matematikai is: méréseket és észleléseket rendelünk matematikai fogalmakhoz, majd ezen fogalmak közötti logikai kapcsolatok leírására használjuk a matematika nyelvét.
Amikor tehát azt állítod, hogy a gravitáció sugárzás,akkor ugyanúgy egy elméleti modellt használsz a valóság leírására, mint ha azt állítanád, hogy a gravitáció a téridő görbülete.
Innentől a kérdés az, hogy melyik modell írja le pontosabban a valóságot.
Ennek eldöntéséhez az elméletednek legalább két kritériumnak kellene megfelelnie:
1. a modelled legalább logikai önellentmondásokat ne tartalmazzon
2. kísérleti eredményekkel igazold a pontosságát, de legalább a már elvégzett kísérletek ne cáfolják azt
Ezzel szemben Te mások kísérleti eredményei közül kimazsolázod a neked tetszőket és köréjük tákolsz egy logikai önellentmondásoktól hemzsegő elméletet, majd azzal ütöd el a kritikákat, hogy a jelenleg általánosan elfogadott modell pusztán matematikai okfejtés, bezzeg a Tied létező.
#142
Na akkor pontosítsunk egy kicsit,
1. a fekete lyuk középpontjához nem tudsz közel járni (az eseményhorizont alatt) mert a középponthoz közel már beleütközöl egy neutroncsillagba ami egy igen kemény objektum. Nem tudsz továbbmenni.
2. Ha tudnál továbbmenni a középpont felé (mondjuk a gyémántnál billiószor keményebb fúróval) akkor a középpont felé haladva egyszercsak elkezdene csökkenni a gravitációs nyomóerő és a spagetti fejed szépen visszamenne a helyére.
3. Ugyanis a középpontban a gravitációs erő = 0 azaz nulla. Nem végtelen, mint ahogy azt a féleszű térgörbítők gondolják, hiába magyarázom nekik. Bármely test középpontja felé közeledve a saját gravitációs ereje a nullához tart.
4. de mivel még egy ilyen egyszerű mondat felfogása is mérhetetlen nehézségekbe ütközik ezért nem várható értelmes válasz a wikipédiatudósoktól.
asgh: képtelen vagy megkülönböztetni egy matematikai modellt a fizikai valóságtól. A tied matematikai (a valóságban nem létező) modell, az enyém a fizikai, anyagi, létező valóság, egy sugárzás. Gravitonsugárzás, ő maga az anyag. Egy energiakvantum. Az építőelem. A meghajtó. A működtető. Ez az ami valóban létezik.
Ezt a természetben létező dolgot írja le a matematikai modelled, jól-rosszul. Kérdezd meg a szekóját, ő már kezdi érteni. Csak fel nem foghatja.
1. a fekete lyuk középpontjához nem tudsz közel járni (az eseményhorizont alatt) mert a középponthoz közel már beleütközöl egy neutroncsillagba ami egy igen kemény objektum. Nem tudsz továbbmenni.
2. Ha tudnál továbbmenni a középpont felé (mondjuk a gyémántnál billiószor keményebb fúróval) akkor a középpont felé haladva egyszercsak elkezdene csökkenni a gravitációs nyomóerő és a spagetti fejed szépen visszamenne a helyére.
3. Ugyanis a középpontban a gravitációs erő = 0 azaz nulla. Nem végtelen, mint ahogy azt a féleszű térgörbítők gondolják, hiába magyarázom nekik. Bármely test középpontja felé közeledve a saját gravitációs ereje a nullához tart.
4. de mivel még egy ilyen egyszerű mondat felfogása is mérhetetlen nehézségekbe ütközik ezért nem várható értelmes válasz a wikipédiatudósoktól.
asgh: képtelen vagy megkülönböztetni egy matematikai modellt a fizikai valóságtól. A tied matematikai (a valóságban nem létező) modell, az enyém a fizikai, anyagi, létező valóság, egy sugárzás. Gravitonsugárzás, ő maga az anyag. Egy energiakvantum. Az építőelem. A meghajtó. A működtető. Ez az ami valóban létezik.
Ezt a természetben létező dolgot írja le a matematikai modelled, jól-rosszul. Kérdezd meg a szekóját, ő már kezdi érteni. Csak fel nem foghatja.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#141
Az egész elméletedben ott a logikai hiba, hogy a téridő létezését arra hivatkozva veted el, mert hogy az csak egy elméleti modell, tehát a valóságban nem létezik, viszont helyette egy másik elméleti modellről állítod (ami véletlenül a sajátod), hogy márpedig az valóban létezik.
#140
Itt olvasgass!
Nem kellenek ide szupernóvák, mert minden távoli galaxis távolodik tőlünk.
Nem kellenek ide szupernóvák, mert minden távoli galaxis távolodik tőlünk.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#139
Csak erre az egyre térnék ki kicsit:
" merhetetlen gravitacio esetleg fenysebesseg fole gyorsitja "
Nem gyorsíthatja fénysebesség fölé, mert ez egy olyan határsebesség, amit minden szemlélő ugyanannyinak lát, akár "ül egyhelyben" akár zuhan a fekete lyuk középpontja felé. Ő a saját kis inerciarendszerében tökugyanúgy tud pl fizikai kísérleteket végezni. Nem fog semmilyen extra dolgot tapasztalni míg szabadon esik, mindaddig amíg az ő rendszerén belül nem érződik, hogy már nem inerciarendszer. Egyszerűen és hétköznapian fogalmazva: Akkor kez el érezni egyátalán mást, amikor már közel ját a középponthoz és a fejére és a lábára már észlelhetően más nagyságú gravitáció hat, de fénysebesség fölé gyorsulás sem mérni nem fog sem ő maga nem gyorsul fölé.
" merhetetlen gravitacio esetleg fenysebesseg fole gyorsitja "
Nem gyorsíthatja fénysebesség fölé, mert ez egy olyan határsebesség, amit minden szemlélő ugyanannyinak lát, akár "ül egyhelyben" akár zuhan a fekete lyuk középpontja felé. Ő a saját kis inerciarendszerében tökugyanúgy tud pl fizikai kísérleteket végezni. Nem fog semmilyen extra dolgot tapasztalni míg szabadon esik, mindaddig amíg az ő rendszerén belül nem érződik, hogy már nem inerciarendszer. Egyszerűen és hétköznapian fogalmazva: Akkor kez el érezni egyátalán mást, amikor már közel ját a középponthoz és a fejére és a lábára már észlelhetően más nagyságú gravitáció hat, de fénysebesség fölé gyorsulás sem mérni nem fog sem ő maga nem gyorsul fölé.
#138
Ööö, az SN1997ff volt az egyetlen. Melyik is volt a másik? Tudod, amire a Nobelt adták. Légyszíves tedd ide.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#137
Na, jó, hát azt mindenki tudta, hogy füllentés, hogy csak egy szupernóva alapján nyilatkoztatták ki a gyorsuló táguló világegyetem elméletét. Én nem is tartottam érdemesnek ezért reklamálni külön.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#136
Sajnálom, de az ő véleménye erősebbnek tűnik, mert beleírta hogy "hangsúlyozom". Meg egy ábrát is csatolt !4 <#buck>
Astrojan:
Inkább ne hangsúlyozz.
Astrojan:
hangsúlyozom csak egyetlenegy nagyon távoli, nagyon halvány szupernova villanás alapján lett kikövetkeztetve...
Inkább ne hangsúlyozz.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#135
London - szitáló eső, Róma - tűző napsütés, Berlin - süvítő szél.
(Dry-Wetter-Taft)
Gravitonszél fújja hajunk,
és ettől már jobban vagyunk.
:-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.26. 13:02:03
(Dry-Wetter-Taft)
Gravitonszél fújja hajunk,
és ettől már jobban vagyunk.
:-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.26. 13:02:03
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#134
nesze egy ellen elmélet ami elég vad 😊
a fény maga az idő 😊
mindent az határoz meg
fénysebesség..távolság eltelt folyamatok mind a fénnyel vannak szoros kapcsolatban
nézz meg egy messzi csillagot, a fénye határozza meg az időt ami alatt elér hozzánk..
ha közelíted a fénysebességet, akkor lassul az idő mert közeledsz az időhöz, vele együtt haladsz a téren át..
ha elérnéd a fénysebességet megállna az idő számodra hiszen együtt haladsz az idővel..
cáfold ha tudod 😊
a fény maga az idő 😊
mindent az határoz meg
fénysebesség..távolság eltelt folyamatok mind a fénnyel vannak szoros kapcsolatban
nézz meg egy messzi csillagot, a fénye határozza meg az időt ami alatt elér hozzánk..
ha közelíted a fénysebességet, akkor lassul az idő mert közeledsz az időhöz, vele együtt haladsz a téren át..
ha elérnéd a fénysebességet megállna az idő számodra hiszen együtt haladsz az idővel..
cáfold ha tudod 😊
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#133
Látom hol az alapvető tévedésed..már a fogalmak helyes megfogalmazása se megy..
A tér nem matematikai fogalom..hanem matematikai fogalommal leírt dolog. naaagy különbség.
Van valami nevezzük térnek..és annak tulajdonságait fizikai szabályait törvényeit stb..leírom matematikai képletekkel fogalmakkal..
ettől nem lesz matematikai fogalom..mert az csak a mi fejünkben létezik..hogy megértsük a működését, vagy egyáltalán a létezését..és szabályait.
Ez olyan kb mintha azt írnád hogy 1kg alma az matematikai fogalom és nem létező dolog..igen az 1 kg-ot mi emberek találtuk ki hogy legyen viszonyítási alapunk..
de ettől még az alma létező dolog 😊
a távolság az egyenes mind mind emberi fogalom, mi találtuk ki bizonyos viszonyítási alapok miatt..hogy értsük, és értelmezni tudjuk a világegyetem szabályait.
azt írni hogy azért nem létezik valami mert mi emberek rossz vagy félreérthető (vagy általad nem értelmezhető) szabályokat, és matematikai képleteket találtunk ki rá
nagyon nagy nagyképűségre és beképzeltségre utalna..
az univerzum marha jól elvan a mi kis elképzeléseink nélkül is..
Sem az egyenest sem a teret nem állítom elő semennyi pontból..csak meghatározom, leírom a tulajdonságait..nem én (akárki) állítom elő..csak megszámolom 😊)
a távolság fogalmát mi emberek értelmezzük, a természetnek nem kell..
közben olyan dolgokra hivatkozol (grav. nyomószél wtf???) amire egy azaz 1 kósza bizonyítékot se írtál sehol soha..
nem mellesleg ha az a "szél" a nap felé nyomja a fénysugarakat és attól görbülnek meg..akkor mért térnek vissza az egyenesre ha elhagyják a napot?
hiszen a szél hatásának mindenhol hatnia kellene..hiszen valamelyik irányban mindig van egy objektum 😊
A tér nem matematikai fogalom..hanem matematikai fogalommal leírt dolog. naaagy különbség.
Van valami nevezzük térnek..és annak tulajdonságait fizikai szabályait törvényeit stb..leírom matematikai képletekkel fogalmakkal..
ettől nem lesz matematikai fogalom..mert az csak a mi fejünkben létezik..hogy megértsük a működését, vagy egyáltalán a létezését..és szabályait.
Ez olyan kb mintha azt írnád hogy 1kg alma az matematikai fogalom és nem létező dolog..igen az 1 kg-ot mi emberek találtuk ki hogy legyen viszonyítási alapunk..
de ettől még az alma létező dolog 😊
a távolság az egyenes mind mind emberi fogalom, mi találtuk ki bizonyos viszonyítási alapok miatt..hogy értsük, és értelmezni tudjuk a világegyetem szabályait.
azt írni hogy azért nem létezik valami mert mi emberek rossz vagy félreérthető (vagy általad nem értelmezhető) szabályokat, és matematikai képleteket találtunk ki rá
nagyon nagy nagyképűségre és beképzeltségre utalna..
az univerzum marha jól elvan a mi kis elképzeléseink nélkül is..
Sem az egyenest sem a teret nem állítom elő semennyi pontból..csak meghatározom, leírom a tulajdonságait..nem én (akárki) állítom elő..csak megszámolom 😊)
a távolság fogalmát mi emberek értelmezzük, a természetnek nem kell..
közben olyan dolgokra hivatkozol (grav. nyomószél wtf???) amire egy azaz 1 kósza bizonyítékot se írtál sehol soha..
nem mellesleg ha az a "szél" a nap felé nyomja a fénysugarakat és attól görbülnek meg..akkor mért térnek vissza az egyenesre ha elhagyják a napot?
hiszen a szél hatásának mindenhol hatnia kellene..hiszen valamelyik irányban mindig van egy objektum 😊
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#132
Nincs semmiféle időben visszafelé haladás. Sok ember sokféle hülyeséget talál ki. Abból származhat ez a butaság, hogy ha gyorsabban mész mint a fény akkor esetleg visszafelé láthatnád pörögni a filmet. De ez csak egy fény az eseményekről amit szokatlan sorrendben érzékelnél esetleg. Az események ettől semmiképpen nem pörögnek visszafelé.
Ha a videót visszafelé játszod le attól még a videóra felvett események nem játszódnak le visszafelé a valóságban. Csak a filmen.
A ciklus sohasem lehet teljesen ugyanolyan, mint ahogy nem tudsz kétszer belelépni ugyanabba folyóba. Hasonló lehet többé kevésbé.
Ha a videót visszafelé játszod le attól még a videóra felvett események nem játszódnak le visszafelé a valóságban. Csak a filmen.
A ciklus sohasem lehet teljesen ugyanolyan, mint ahogy nem tudsz kétszer belelépni ugyanabba folyóba. Hasonló lehet többé kevésbé.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#131
az idoben visszafele haladast abbol gondoltam, hogy allitolag, ha valami meghaladja a feny sebesseget, akkor az igy tesz, nem? Vagy ezt csak regebben gondoltak igy? Vagy soha nem volt ilyen feltetelezes, csak felre ertettem valamit?
Es a ciklus mindig teljesen ugyanolyan szerinted?
Es a ciklus mindig teljesen ugyanolyan szerinted?
"Örülj, ha esik az es?, mert ha nem örülsz, akkor is esik"
#130
OK, és hol vannak az ezt alátámasztó matematikai képletek?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#129
A fekete lyukak egyesülnek valóban és a "legvégső" szupernagyi megszalad és hirtelen elnyeli az összes többi maradékot A "mérhetetlen" gravitációs nyomóerő a befelé hulló anyagot fénysebesség sokszorosára gyorsítja, mert a gravitációs sugárzás sebessége kb milliószor nagyobb mint c, eddig stimmel. De nem kezd visszafelé haladni az időben, nem visszafelé megy hanem egy új ciklus indul ami egy másik ciklus, nem a régi visszacsinálása, függetlenül attól, hogy a körülmények hasonlóvá kezdenek válni az ősrobbanás előtti viszonyokhoz.
Ha egy lufit felfújsz majd pedig kiereszted belőle a levegőt akkor az nem fog ettől visszafelé menni az időben, mert az egy újabb történés, egy másik esemény.
Az idő nem jött létre az ősrobbanással és a téridő sem jött létre az ősrobbanással mint ahogy egyes idióta fizikusmagoncok állítják, mert ezek ember által alkotott fogalmak. Ezek akkor "jöttek létre" amikor értelmes lények ezeket a fogalmakat definiálták.
Viszont az anyagi világ sosem keletkező de mindig létező és folyamatosan változó valóban, ezért az okoskodásod összességében pozitív, a Világegyetem ciklusos.
Ha egy lufit felfújsz majd pedig kiereszted belőle a levegőt akkor az nem fog ettől visszafelé menni az időben, mert az egy újabb történés, egy másik esemény.
Az idő nem jött létre az ősrobbanással és a téridő sem jött létre az ősrobbanással mint ahogy egyes idióta fizikusmagoncok állítják, mert ezek ember által alkotott fogalmak. Ezek akkor "jöttek létre" amikor értelmes lények ezeket a fogalmakat definiálták.
Viszont az anyagi világ sosem keletkező de mindig létező és folyamatosan változó valóban, ezért az okoskodásod összességében pozitív, a Világegyetem ciklusos.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#128
Elfújta a szél
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#127
Koszi a valaszt mindkettotoknek 😊 Nekem is van egy agymenesem 😄
Tetelezzuk fel, hogy az ido vegtelenjeben elobb vagy utobb minden anyag valamelyik fekete lyukban vegzi, vagy a legvegso supernagyban amive az osszes tobbi egyesul. Tovabba, ha a lyukba kerulo anyagot az a merhetetlen gravitacio esetleg fenysebesseg fole gyorsitja es az elkezd visszafele haladni az idoben, amig el nem eri a kezdopontot, vagyis az ido letrejottet, amikor egyetlen pontbol kirobbant minden, akkor igy az univerzum visszafordulna sajat magaba es egyszerre vegtele es veges, sosem keletkezo, de mindig letezo egy abszolut kulso szemlelo szamara pedig mozdulatlan es allando.
Tudom, hogy erre semmi bizonyitek nincs, de regota motoszkal bennem ez a gondolat muszaj volt megosztanom es biztosan vannak boven, akik rendelkeznek olyan infokkal akik tudjak cafolni, vagy igazolni, az elmeletemet 😄
Tetelezzuk fel, hogy az ido vegtelenjeben elobb vagy utobb minden anyag valamelyik fekete lyukban vegzi, vagy a legvegso supernagyban amive az osszes tobbi egyesul. Tovabba, ha a lyukba kerulo anyagot az a merhetetlen gravitacio esetleg fenysebesseg fole gyorsitja es az elkezd visszafele haladni az idoben, amig el nem eri a kezdopontot, vagyis az ido letrejottet, amikor egyetlen pontbol kirobbant minden, akkor igy az univerzum visszafordulna sajat magaba es egyszerre vegtele es veges, sosem keletkezo, de mindig letezo egy abszolut kulso szemlelo szamara pedig mozdulatlan es allando.
Tudom, hogy erre semmi bizonyitek nincs, de regota motoszkal bennem ez a gondolat muszaj volt megosztanom es biztosan vannak boven, akik rendelkeznek olyan infokkal akik tudjak cafolni, vagy igazolni, az elmeletemet 😄
"Örülj, ha esik az es?, mert ha nem örülsz, akkor is esik"
#126
Kedvencem az amikor azt fejtegeti, hogy a terido az nem egy anyag. Es ezt ugy mondja, mintha o jott volna ra😄 De a legszebb, hogy ebbol arra kovetkeztet, hogy a mainstream fizika nem igaz, mikozben a mainstream fizika is pontosan tisztaban van vele, hogy a terido nem egy anyag, hanem egy viszonyitasi rendszer.
#125
"Mindkettőt a Nap felé fújja a gravitonszél." Soha senki nem mért ki semmilyen gravitonszelet. Ez a te fejedben él. Bájos, hogy a matematikát pl. egyenes fogalma ignorálod, de a gravitonszelet aminek nemhogy matematikai, hanem semmiféle alapja nincs kijelented, hogy márpedig van.
#124
"Az egyenest nem tudod görbíteni, nem tudsz ráütni egy kalapáccsal vagy nem tudod felhevíteni. Mert nem létezik a fizikai valóságban."
A rugalmasságtannal foglalkozó fizikusok, akik azért is felelősek, hogy a billentyűzetedben lévő membránok tulajdonságait meghatározzák, hogy gépelni tudj, köszönik szépen, meg tudják görbíteni az egyenest a síkot, sőt torzítani a testet. Te azt nem fogod fel és valószínűleg sosem fogod felfogni, hogy ezeket a fogalmakat a leíráshoz használjuk. Rajtad kívül senki (bár biztos vannak még őrültek) sem hiszi azt a térgörbületről, hogy matematikai síkot hajtogatunk. Mindenki tudja, hogy ez a világ megértéséhez kitalált fogalomrendszer. Miért beszélnek mégis erről? Azért, mert a világ leírása így a legpontosabb. Ja hogy te ezt ideológiai alapon akarod cáfolni? Nem ideológiai alapon működik a természettudomány.
A rugalmasságtannal foglalkozó fizikusok, akik azért is felelősek, hogy a billentyűzetedben lévő membránok tulajdonságait meghatározzák, hogy gépelni tudj, köszönik szépen, meg tudják görbíteni az egyenest a síkot, sőt torzítani a testet. Te azt nem fogod fel és valószínűleg sosem fogod felfogni, hogy ezeket a fogalmakat a leíráshoz használjuk. Rajtad kívül senki (bár biztos vannak még őrültek) sem hiszi azt a térgörbületről, hogy matematikai síkot hajtogatunk. Mindenki tudja, hogy ez a világ megértéséhez kitalált fogalomrendszer. Miért beszélnek mégis erről? Azért, mert a világ leírása így a legpontosabb. Ja hogy te ezt ideológiai alapon akarod cáfolni? Nem ideológiai alapon működik a természettudomány.
#123
Nagyjabol az elso mondat az oldaladrol:
Szoval eloszoris mi az a "pulling force"? Definicio szerint olyan ero, aminek a hatasara a dolgok egymashoz kozelitenek. Ha te azt mondod, hogy a gravitacio engem ellok a foldtol, es igazabol az urbe kene kirepulnom, akkor szerintem fejezzuk is itt be😊
Az ilyen dolgokra mondjak, hogy fizikai tenyek. Olyan jelensegek, amiket mindenki megfigyelhet egymastol fuggetlenul. A forumlakok jelentos resze (igazabol rajtad kivul szerintem az osszes) nap mint nap tapasztalja, hogy a fold vonzza oket, szoval en ki merem jelenteni, hogy teny, hogy a gravitacio egy vonzoero, mivel ez tart a foldon.
Igazabol lovesem nincs, hogy ebben mi nem vilagos barki szamara is😄
What is the evidence that gravity is a pulling force? Nothing.
Szoval eloszoris mi az a "pulling force"? Definicio szerint olyan ero, aminek a hatasara a dolgok egymashoz kozelitenek. Ha te azt mondod, hogy a gravitacio engem ellok a foldtol, es igazabol az urbe kene kirepulnom, akkor szerintem fejezzuk is itt be😊
Az ilyen dolgokra mondjak, hogy fizikai tenyek. Olyan jelensegek, amiket mindenki megfigyelhet egymastol fuggetlenul. A forumlakok jelentos resze (igazabol rajtad kivul szerintem az osszes) nap mint nap tapasztalja, hogy a fold vonzza oket, szoval en ki merem jelenteni, hogy teny, hogy a gravitacio egy vonzoero, mivel ez tart a foldon.
Igazabol lovesem nincs, hogy ebben mi nem vilagos barki szamara is😄
#122
Nalátod, legyen a térgörbület.
Előszöris létezik-e tér? Vagy csak sztereotípia. A tér matematikai fogalom, többféle térmodellt állítottak már fel. Mindegyik kitalált és a természetben egyik sem létezik. Kifejezetten nem létezik a természetben téridő. Definíció szerint nem létezik, hiszen matematikai fogalom.
Már az is súlyos ha el kell magyarázni, hogy a matematikai pont csak a matematikában, a geometriában létezik, mint egy elvonatkoztatott, idealizált objektum. A természetben nincs ilyen. Ezen végtelenül kicsiny, kiterjedés nélküli objektumokból építkezik a geometria.
Ennek segítségével definiáljuk az egyenest, a síkot, gömböt, a szinuszgörbét vagy a távolságot. Ezek egyike sem létezik a természetben.
A távolság fogalma a természetben nem értelmezhető, mert a távolság matematikai pontok között értendő. Nem tudod megmondani mekkora a távolság az asztal és a szék között. Csak akkor tudsz távolságot értelmezni az asztal és a szék között ha MATEMATIKAI pontokat jelölsz ki rajtuk.
Miért mondtam ezt el? Azért mert az egyenest matematikai pontok végtelen sokaságából állítod elő. A síkot egyenesek végtelen halmazával állítod elő, matematikai pontokból. A teret síkok végtelen halmazával állíthatod elő, tehát a tér szintén matematikai objektum, a természetben nem létezik, mivel matematikai pontokból áll.
Az egyenest nem tudod görbíteni, nem tudsz ráütni egy kalapáccsal vagy nem tudod felhevíteni. Mert nem létezik a fizikai valóságban.
A síkot sem. A teret hogyan tudod görbíteni? Ráütsz egy kalapáccsal? Nincs ott semmi amire ráüthetsz, nincs ott semmi ami görbülhetne. Ezek egyenletrendszerek amivel valami fizikailag létező dolgot próbálsz leírni a matematika nyelvén. Ráadásul rosszul.
A fizikailag létező dolog a gravitációs sugárzás. Ennek hatását érzed amikor nehezen kelsz fel az ágyból vagy amikor leesel a fáról.
A Nap mellett elhaladó fénysugarak ugyanúgy viselkednek mint a Nap mellett ellőtt ágyúgolyó. Mindkettőt a Nap felé fújja a gravitonszél. Mi a kérdés ezzel kapcsolatban. Mondom, hogy egyszerre csak egyet jó?
Előszöris létezik-e tér? Vagy csak sztereotípia. A tér matematikai fogalom, többféle térmodellt állítottak már fel. Mindegyik kitalált és a természetben egyik sem létezik. Kifejezetten nem létezik a természetben téridő. Definíció szerint nem létezik, hiszen matematikai fogalom.
Már az is súlyos ha el kell magyarázni, hogy a matematikai pont csak a matematikában, a geometriában létezik, mint egy elvonatkoztatott, idealizált objektum. A természetben nincs ilyen. Ezen végtelenül kicsiny, kiterjedés nélküli objektumokból építkezik a geometria.
Ennek segítségével definiáljuk az egyenest, a síkot, gömböt, a szinuszgörbét vagy a távolságot. Ezek egyike sem létezik a természetben.
A távolság fogalma a természetben nem értelmezhető, mert a távolság matematikai pontok között értendő. Nem tudod megmondani mekkora a távolság az asztal és a szék között. Csak akkor tudsz távolságot értelmezni az asztal és a szék között ha MATEMATIKAI pontokat jelölsz ki rajtuk.
Miért mondtam ezt el? Azért mert az egyenest matematikai pontok végtelen sokaságából állítod elő. A síkot egyenesek végtelen halmazával állítod elő, matematikai pontokból. A teret síkok végtelen halmazával állíthatod elő, tehát a tér szintén matematikai objektum, a természetben nem létezik, mivel matematikai pontokból áll.
Az egyenest nem tudod görbíteni, nem tudsz ráütni egy kalapáccsal vagy nem tudod felhevíteni. Mert nem létezik a fizikai valóságban.
A síkot sem. A teret hogyan tudod görbíteni? Ráütsz egy kalapáccsal? Nincs ott semmi amire ráüthetsz, nincs ott semmi ami görbülhetne. Ezek egyenletrendszerek amivel valami fizikailag létező dolgot próbálsz leírni a matematika nyelvén. Ráadásul rosszul.
A fizikailag létező dolog a gravitációs sugárzás. Ennek hatását érzed amikor nehezen kelsz fel az ágyból vagy amikor leesel a fáról.
A Nap mellett elhaladó fénysugarak ugyanúgy viselkednek mint a Nap mellett ellőtt ágyúgolyó. Mindkettőt a Nap felé fújja a gravitonszél. Mi a kérdés ezzel kapcsolatban. Mondom, hogy egyszerre csak egyet jó?
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#121
Aha értelek 😊 ok
maradjunk az egyszerűbbnél..az még neked is menni fog
Térgörbület? mehet?
lencse hatás? napfogyatkozás, elgörbült fénysugarak?
gps műholdak problémája? lassabban telő idő
szerinted ezek nem léteznek?
maradjunk az egyszerűbbnél..az még neked is menni fog
Térgörbület? mehet?
lencse hatás? napfogyatkozás, elgörbült fénysugarak?
gps műholdak problémája? lassabban telő idő
szerinted ezek nem léteznek?
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#120
Mondom egyet. Tudsz olvasni? Csak egyetlen egyet tégy ide és azt hogy mi a problémád vele. Mi cáfolja, mi szól ellene. Ha lehet érthetően.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#119
Tórusz, graviton..gravitációs sugárzás
vagy a nemlétező téridő és térgörbület..
uncsi lenne oldalakat teleírni
ennyi elég is 😊
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.25. 20:06:57
vagy a nemlétező téridő és térgörbület..
uncsi lenne oldalakat teleírni
ennyi elég is 😊
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.25. 20:06:57
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#118
Nagyonsokszor cáfoltak már itt meg fórumon nagyonsok állításod, ami után elsunnyogtál egy időre.
Minek idézne be bármit, amikor te ideírogatod mindig?
De tessék: nyomó gravitáció, gravitonszél, 1Mc.
Honnana tudsz ilyen oltári jó meséket kitalálni? Kimérted?
Minek idézne be bármit, amikor te ideírogatod mindig?
De tessék: nyomó gravitáció, gravitonszél, 1Mc.
Honnana tudsz ilyen oltári jó meséket kitalálni? Kimérted?
#117
Ok, ha tényleg marhajó, akkor hadd kérjek tőled valamit. Arra kérlek, hogy ebből az általános hitetlenségből légyszíves válassz ki egyet, csak egyetlen egyet és azt tedd ide, nézzük mi rajta az 1000x bizonyított és mennyi belőle a képzelődés, butaság vagy csak sztereotípia.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#116
Nem kell fizikusnak lenni, hogy eszrevegye az olvaso hogy mekkora baromsag. Mielott a fizikai ervekhez ernenk, elbukik az egesz az egesz a logikan, es az ervelesi hibakon😊
Aztan ott elbukik hogy amit cafolni akar, azt siman hibasan ertelmezi, ezert nem is a mainstream fizikat cafolja, hanem annak az o altala felreertett valtozatat😊
Es itt nem velemenyekrol, hanem tenyekrol van szo. Egesz egyszeruen hibasan idezi a fizikai elmeleteket. Szalmababbal harcol.
Aztan ott elbukik hogy amit cafolni akar, azt siman hibasan ertelmezi, ezert nem is a mainstream fizikat cafolja, hanem annak az o altala felreertett valtozatat😊
Es itt nem velemenyekrol, hanem tenyekrol van szo. Egesz egyszeruen hibasan idezi a fizikai elmeleteket. Szalmababbal harcol.
#115
Ez marhajó 😊))
mondjuk én vagyok a hüle..mert bemerészkedtem az oldalára..elképesztő mekkora baromságok vannak ott..hol röhögtem, hol hüledeztem 😊
De soha többet.. olyan szintű butaság halmaz, hogy inkább kihagyom a többi részét
áltudományos halandzsa, részben tudományos szavakkal összemixelve..hogy hitelesnek tűnjön.
De döbbenetes hogy valaki ennyi marhaságot összezagyváljon, és olyan alapvetéseket hagyjon figyelmen kívül, amit kb 1000x bizonyítottak..
Mert lehet vad új elméleteket alkotni, amik szembemennek pár mai elmélettel, de az alapvető fizikai törvényeket nagy ívben lesz@rni..és olyanokat állítani hogy az összes fizikus hülye kb 😊
De persze ügyesen elkerüli a válaszokat, és a kritikákat, mert hát persze mindenki szembe megy az autópályán csak ő az egyetlen aki a jó irányba megy 😊
mondjuk én vagyok a hüle..mert bemerészkedtem az oldalára..elképesztő mekkora baromságok vannak ott..hol röhögtem, hol hüledeztem 😊
De soha többet.. olyan szintű butaság halmaz, hogy inkább kihagyom a többi részét
áltudományos halandzsa, részben tudományos szavakkal összemixelve..hogy hitelesnek tűnjön.
De döbbenetes hogy valaki ennyi marhaságot összezagyváljon, és olyan alapvetéseket hagyjon figyelmen kívül, amit kb 1000x bizonyítottak..
Mert lehet vad új elméleteket alkotni, amik szembemennek pár mai elmélettel, de az alapvető fizikai törvényeket nagy ívben lesz@rni..és olyanokat állítani hogy az összes fizikus hülye kb 😊
De persze ügyesen elkerüli a válaszokat, és a kritikákat, mert hát persze mindenki szembe megy az autópályán csak ő az egyetlen aki a jó irányba megy 😊
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#114
Kicsit olvass utana, mert ez csak egy bizonyitek, nem az egyetlen.
Viszont ellentmondo bizonyitek viszont egy sincs, tehat a te erveid meg ennel is sokkalta gyengebb labakon allnak😊
Viszont ellentmondo bizonyitek viszont egy sincs, tehat a te erveid meg ennel is sokkalta gyengebb labakon allnak😊