729
-
Caro #1 Grat az írónak, több ilyen mélységű tudományos cikket lenne jó olvasni az sg-n!
A jelenség tényleg rendkívüli, remélhetőleg csak egy hosszú sorozat kezdete :) -
#2
Érdemes elolvasni ezt az indexes szájbarágót is. -
end3 #3 "Az augusztusi, viszonylag gyenge jel azonban egy közeli, mintegy 150 millió fényévre fekvő galaxisból származik"
"A gravitációs hullámok után két másodperccel ért el a Földre az ütközés nyomán felszabadult gammasugárzás"
"...a gravitációs hullámok valóban fénysebességgel terjednek..."
Csak nekem furcsa.., 150 millió fényév, közeli galaxis..., - 150 millió év "visszatekintés" a múltba..., - ezt közelinek kell nevezni?
- a közelinek nevezhető galaxis számomra az Andromeda (2,2-4,4 millió fényév) -
Cat #4 Minden relatív: a legtávolabbi ismert galaxis 13 milliárd fényévre van, ez annak egy százada. A legközelebbi ismert galaxis a Nagy Magellán felhő, 163 000 fényévre van. Ez annak ezerszerese. -
Sequoyah #5 Az elozo gravitcios hullamok milliardos nagysagrendu fenyev tavolsagbol jottek, ez csak a 10-ede.
De amugy tokmindegy milyen messze van, a jelenseg a lenyeg, es hogy mennyire latjuk. Odamenni ugyse tudunk:)
Az hogy 150 millio eve tortent, az erdekesseg, de semmit nem valtoztat ahhoz kepest ha tegnap tortent volna. -
#6
Ha a grav hullám fénysebességű az azt jelenti, hogy a gravitáció, mint erőhatás is fénysebességgel terjed? -
MasterMason #7 Úgy látom tovább folyik a lobbi, hogy öntsék bele a pénzt ezekbe az állami pénzekből folytatott kutatásokba. Nem akarok megbántani senkit, de még ott sem tart a fizika meg úgy komplett az egész tudomány, hogy legalább a fosszilis mérgező anyagokat kiváltva termeljenek energiát, és akkor itt már gravitációs hullámokról meg fekete lukakról hadoválnak... Félreértés ne essen, szeretem a tudományt meg fontosnak is tartom, de ki a francot érdekli mi történt tíz másodperccel az ősrobbanás után, amíg tömegével hullanak az emberek mert ezek a nagyon okos emberek mindent tudnak a fizikáról, a fekete lukakról, csak fingjuk nincs meg láthatóan nem is akarnak azzal foglalkozni, hogyan lehetne úgy energiát termelni, hogy ne dögöljenek meg tőle tömegével az emberek.
De minek is, csak dolgozni ne keljen, majd az adófizetők pénzén eléldegélnek, 3 évente írnak egy tanulmányt amiben arról elmélkednek mi történt 10 mp-vel az ősrobbanás után... Naná, hogy ilyenekről írogatnak tanulmányokat, a kutya sem tudja ellenőrizni.
Egy ideig az egyház volt az a feneketlen kút amely bármennyi pénzt el tudott nyelni, most majd a fekete lyukak.
Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2017.10.16. 23:15:58 -
Cat #8 Ehhez a buta hozzászóláshoz 40 százalékban atomok hasadása termelte meg az áramot. (Ekkora Paks részaránya itthon.) -
#9
A gyök2 idióták miatt csaj sajnos ennyi az arány. Pontosan ennyi sem. A hazai termelésben lassan 50% az aránya, mert az import lasssan 25-30%. -
#10
Szar lehet 40 felé is ennyire ostobának lennei... -
tom_pika #11 Megszólalt a felsőbb rendű faj. -
#12
Mikor jutottál arra a következtetésre, hogy minden kutatást (legyen az ezek szerint bármilyen tudományterület) ugyanaz az x darab kutató csinál, és egyik területen való kutatás egy másik terület rovására megy? Ráadásul, hogy az egyik terület feltétlenül fontosabb, mint a másik, és hogy mindig pont azt kutatják, ami nem fontos.
Minden tudományterülettel foglalkozik valaki, és véletlenül pont azok, akiket az adott terület érdekel (, ezért olyan képzést vettek igénybe, és olyan témában szereztek beható ismereteket, gyakorlatot stb., ami lehetővé teszi, hogy azzal foglalkozhassanak). -
#13
Ez egy jó kérdés. Astrojan biztos kielégítő válasszal tudna szolgálni. Addig is maradnak a félszáraz tények.
Utoljára szerkesztette: quatlander, 2017.10.17. 04:22:24 -
coyote55 #14 S megszólalt a gödörből a sötétség... -
Caro #15 A tudomány már régen megtalálta a fosszilis energia kiváltásának lehetőségeit. Innen már csak politika+gazdaság, hogy mit használunk.
Ha majd a társadalom fontosnak érzi, hogy ebbe energiát fektessen, akkor lesz tiszta energia. Amíg elfogadják ezt az (elsősorban környezeti) árat, és inkább iphone-ra költik a pénzüket, addig nem lesz. -
Caro #16 Ezzel mindig szeretünk példálózni, de nem szabad elfelejteni, hogy a teljes energiaigényben a villany csak kis részarányt képvisel.
Ha mindent tekintünk (fűtés+közlekedés+ipar), akkor messze-messze dominál a fosszilis (főleg import) energiahordozó. -
end3 #17 Ha mint egy 100 másodpercig észlelték a jelenséget optikailag is, - 2 másodperc alatt, - Gravitációs hullámok ennyivel előbb "jeleztek"..., - hogyan tudták "átállítani", - mondjuk, - a Hubble ürtávcsövet, valamint az összes észlelésben résztvevő földi távcsövet a célterületre? Nem kevés ez az idő egy szinte pillanatnyi jelenség megerősítéséhez? - (Még akkor is "necces" a felfedezés, ha mondjuk 80 távcső "véletlenül" éppen a neutroncsillag-páros észlelésével foglalkozott, a neutroncsillagok megfigyelésére előre megtervezett projekt keretében, és csak vissza kellett keresni a felvételeken azon időpont észlelési adatait. - Nincs nagyon kihagsúlyozva a cikkben, hogy ez mekkora "tudományos véletlen" lehetett...)
:)
Utoljára szerkesztette: end3, 2017.10.17. 10:18:10 -
gforce9 #18 A gravitációs hullám mint jelenség az einsteini elméletből pottyan ki. Az jósolja meg. Ebben az elméletben viszont a gravitáció nem erőhatásként van leírva, hanem térgörbületként. (illetve téridő görbületként).
A gravitációs hullám ennek a görbület mértékének a változása. Ez a változás történik fénysebességgel. Nem tökéletes hasonlat, de nincs jobb: Az a bizonyos gumilepedő, amivel szemléltetik ezt, elkezd hullámozni mert a közepén történik valami galádság, pl. egymás körül keringő, összeolvadni készülő fekete lyukak, neutroncsillagok.
Ez a hullámzás olyan csekély mértékű, hogy közvetlenül csak most tudjuk észlelni őket. -
Cat #19 A gravitációs hullámot érzékelték 100 másodpercig, ezután próbálták kideríteni pontosan hol történt az összeolvadás. Meghatároztak néhány négyzetfoknyi területet az égen, megnézték az ELTE galaxistérképén, hogy azon a területen, úgy 150 millió kilométerre tőlünk mi van, és 83 galaxist találtak. Ezeket figyelve vették észre egy összeolvadás utófényét, melynél a két csillag tömege is akkora, mint azt a gravitációs hullámok alapján várták. Azaz szinte biztosan ez okozta a hullámot. Ez az utófény 12 napon át látható volt. -
Cat #20 A kérdésére nem válaszoltál :) -
#21
igen, fénysebességgel terjed. szakértők véleménye szerint eddig is számtalan közvetett bizonyíték mutatta, hogy a tömegvonzás a fény sebességével terjed. "Az volna igazán forradalmi felfedezés, ha a gravitáció nem fénysebességgel terjedne."
de amúgy 3 másodperc kigooglizni. -
Cat #22 "Ráadásul iszonyú pontosan (a maximális eltérés mértéke egy a kétezer-billióhoz) megegyezik a gravitáció és a fény terjedési sebessége, a kettő lényegében megkülönböztethetetlen egymástól. A mai fizikai tudásunk alapján a gravitáció és a fény két teljesen különböző dolog, ám mégis, mindkettő pontosan ugyanannak a sebességkorlátnak engedelmeskedik, ami valahogyan bele van drótozva a világegyetem szerkezetébe (Bryan Gaensler szavai, akinek az Extrém kozmosz c. könyvet köszönhetjük)."
http://index.hu/velemeny/2017/10/17/a_kovetkezo_ekkora_dolog_a_foldon_kivuli_elet_felfedezese_lesz/ -
#23
Kiss László: Vegyük észre: történelmi időket élünk! -
#24
A Hubble-t nem kellett átállítani, mert a sugárzásmérője valószínűleg minden irányból veszi a jeleket.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.17. 13:22:19 -
gforce9 #25 Válaszoltam, idézzem be magam? :)
Egyébként meg a kérdés nem volt jó és fontos volt helyretenni szerintem. -
#26
Valahol cuki, amikor tudományt gyalázó embereket védenek egyesek, amikor a tudomány által lehetővé tett eszközökön osztják az észt... Epic. -
#27
Nem válaszoltál.
Írd le szépen, hogy mi a
sugárzás, mező, hullám,
téridő,
anyag, kvantum,
erő, perdület, töltés, energia, hogy lássuk, érted az érteni valót!
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.17. 19:26:34 -
Sequoyah #28 Igazabol mind a gravitacio, mind a feny sebessege csak egy kovetkezmeny. Az alap szabaly az az, hogy minden kolcsonhatas ami nem kozvetit tomeget, fenysebesseggel terjed. A feny es a gravitacio egyarant beleesik ebbe a kategoriaba.
A minimalis kulonbseget az adhatja, hogy a gravitacio elgorbiti az elektromagneses teret, igy a feny hosszabb utat jar be, pl egy csillag korul (vagy epp a LIGO-ban), es igy kesobb er oda. De a sebessegen magan ez sem valtoztat.
Meg tovabb menve a gyokerek fele, igazabol csak az ok es az okozat szamit. Igy pl a feny szamara csak a kezdet es a veg szamit, a ketto kozott nem tapasztal idot, az nem is letezik szamara. Csak az ok (keletkezes) es az okozat (elnyelodes). Az ido, mint fogalom csak akkor kerul kepbe, amikor sorba akarjuk rendezni az univerzum osszes okat es okozatat. Nem lepodnek meg, hogyha a mindenseg elmeleteben az ido, es ennek vonzata a sebesseg, mar nem is szerepelne, es csak mint kovetkezmenyek jelennenek meg a fenysebesseggel egyutt. Csak ugy, mint ahogy Pi (3.14) kovetkezmenye a kornek. -
Caro #29 Ez így fals, egyáltalán nem ez az "alapszabály". A foton nagyon jól tud tömeget közvetíteni, hiszen energiája van, tehát tömege is lesz neki.
Ami nincs neki az a "nyugalmi" tömeg.
A többi ok. -
Sequoyah #30 Energiat kozvetit, nem tomeget. A tomeg egy energiabol szarmaztatott tulajdonsag, de nem ugyanaz, mint az energia. A fotonnak van energiaja, de nincs tomege.
Ne keverd a tomeg tobbfele definiciojat, en az altalanos definiciojat hasznalom, ami a gyorsulasnak valo ellenallast jelent, amikor erohatas eri, es ez az ellenallas a foton eseten 0. (A dobozba zart fotonok modelljevel szepen levezetheto, hogyan lesz a tomeg nelkuli fenysebesseggel mozgo reszecskekbol tomeggel rendelkezo test) -
Caro #31 A dobozba zárt fotonok esete nagyon jól mutatja, hogy a fotonnak van tömege :)
Én még úgy tanultam, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciája (legalábbis arányossága) eddig megdönthetetlennek tűnik kísérletileg. Pedig gravitációja is van, akkor nehéz kimagyarázni, hogy tömege ne lenne.
-
Sequoyah #32 (Pontositok, kozvetiti a tomeget, de onmaga nem rendelkezik tomeggel. A tomeg atalakul energiava, es ezzel megszunik tomegnek lenni, majd a celnal visszaalakul tomegge. A lent emlitett dobozba zart fotonok modelljevel vilagosan elkepzelheto mit is takar pontosan az "atalakulas"). -
Sequoyah #33 Attol hogy van gravitacioja, meg nem lesz tomege. Meg egyszer, a tomeg az a gyorsulasnak valo ellenallas. A foton nem all ellent a gyorsulasnak, hanem kizarolag fenysebesseggel halad, igy nincs tomege by definition.
A dobozba zart foton sok mindent mutat, de a foton tomeget nem. A dobozt nehez gyorsitani, de a fotont a dobozon belul nem.
Szerk: Es meg egyszer, ne keverjuk a kulonbozo definicioit a tomegnek, vilagosan leirtam, hogy melyik definiciojarol beszelek, ami itt relevans.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.10.17. 21:25:18 -
Caro #34 Te a tehetetlen tömegről beszélsz, én meg azt mondom, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalensek.
De a tehetetlen tömeg megközelítés is zavaros. Ha meg akarsz fordítani (tükör), vagy el akarsz téríteni egy fotont (amiről én még úgy tanultam, hogy gyorsulás), akkor ugyanúgy impulzust kell neki átadni, tehát nem lehet "végtelenül könnyedén" gyorsítani.
Az átadandó impulzus épp a foton energiájával (azaz tömegével) lesz arányos.
A nulla tömeg azt jelentené, hogy impulzus átadása nélkül is meg lehetne változtatni a sebességét, ami nem működik. -
gforce9 #35 Most nem értem, az einsteini elmélet szerint nincs tömeg, hanem energia van helyette vagy másképp: a tömeg az a nyugvó test energiája. Nem különbözteti meg a mozgási energiát a tömegtől. Energiája van és kész. Mostmár energiával számolnak és nem tömeggel, mert ugyanazt jelenti mind a kettő. Az ekvivalenciát meg ugye 100 éve írták fel és úgy tűnik stimmel. Ha a tömeg szót használjuk akkor meg a fotonnak nyugalmi tömege nincs mert nyugvó foton nem közvetít energiát. Az más kérdés, hogy nyugvó foton ritka mint a fehér csíkos pirospettyes holló.
A súlyos és tehetetlen tömeg közé tett egyenlőségjelet meg Eötvös Loránd mérte ki, azóta ezt csak megerősíteni sikerült, de ez még a klasszikus tömeg fogalommal számolt. Azóta meg tudjuk, hogy a gravitáció nem csak a tömegtől függ hanem ha jól dereng 10 féle dologtól. Energiasűrűség, energiaáramlás, belső feszültségek stb. Aztán hogy ez hogyan befolyásolja ezt az ekvivalenciát tudja a búbánat. -
#36
„a tömeg az a nyugvó test energiája”
Létezik olyan, hogy nyugvó test (részecske)? -
#37
Ja, és ezt a hírt akkor (2003-ban) sem tudtam hová tenni: Sikerült megállítani a fényt
Aszongya: „A fotonok a fényvisszaverő rétegeken oda-vissza verődtek, így a fénysugár nem haladt előre. A sugár egészen addig egy helyben maradt, míg ki nem kapcsolták a segédfénysugarakat.”
Most akkor megállították, vagy sem? Mert az, hogy a mozgást lekorlátozom egy szűk térrészre, az nem megállítás. Richtig?
Utóirat:
Ez itt újabb hír, de „light-trapping”-ről van szó, vagyis a fény csapdába ejtéséről, ami ugye más, mint a megállítás.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.18. 11:48:09 -
gforce9 #38 https://www.youtube.com/watch?v=tvZOb3629y8
Ebben viszonylag részletesen el van magyarázva a kérdéskör. -
Caro #39 Így van, ezért van az ált.rel.-ben energia-impulzus tenzor. Ezek a mennyiségek valójában egymásba transzformálódnak, akár csak az elektromos és a mágneses tér, attól függ milyen vonatkoztatási rendszerből nézzük. -
#40
Köszönöm szépen, megnéztem, élveztem!