729
-
#233
„Hawking meg egy nagyon jó ismeretterjesztő, de harmadrangú fizikus”
Pattog a bolha. :-D
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.01. 06:47:39 -
Irasidus #232 Nem szubjektív véleményem, hanem objektív ténymegállapítás. De ha nem haragszol, nem jegyzeteltem a kedvedért, és nem készítettem anyagot arról, hogy hátha valaki azzal vádol, hogy csak az én fejemben létezik az, hogy tévedések halmaza van egy ilyen ismeretterjesztő műsorban. Ugyanis a szubjektív ezt jelentené. Amúgy meg teljesen felesleges lenne, mivel téged az sem győzne meg.
Nem tudom mit értesz közvetlen mérés alatt, mivel a fény, amivel csillagászok általában dolgoznak közvetlenül érkezik a Naprendszeren kívülről. Az, meg hogy valami látszólagos vagy valós, nem úgy szokás eldönteni, hogy relativizálunk. Ez nem értelmes kételkedés. De ez megint csak a hiszem ha látom elv, ami nem a tudomány elve, hanem az óvodáé. Viszont ahogy látom még inkább zavaros kérdéseket teszel fel, nem igazán törekszel arra, hogy megértsenek. Nekem úgy tűnik, hogy, te csak trollkodsz. Sőt, ez biztos.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.01. 06:03:10 -
SODRAAS #231 Hohó, Te viszont már túl messzire mentél :) én nem másik univerzumokról beszélek, csak a miénk azon részéről, ami a Naprendszerünkön kívül esik, de úgy tűnik nem mindenki tud nézőpontot váltani vagy tényleg csapnivalóan fogalmazok :D
A master fekete lyuk amúgy, hogy lehet neutron csillag? -
#230
Ó, ez vicces, a radíros egy tudóshal, ő tudja mi a tudomány, olvasta a halipédiában. Olvasta, hogy a gravitáció szingularitást okoz a nagy csillagászati objektumok közepében. Nem számít ha nulla, mert ő a tudós. Neki végtelen. Valaki biztos beleejtett egy wikipédiát a tóba.
Neki a tízszeres mennyiségű "sötét anyag" az csak 10 %. Hiszen ő tudóshal.
Egyébként másik Univerzumokban nagyon mások lehetnek a viszonyok mint amit mi megszoktunk. Van amelyik nem alkalmas az életre, nincs benne víz vagy nincsenek benne bolygók. Ennek ellenére a fizikai folyamatok mindenütt hasonlóan működnek mint nálunk, a ciklus hasonló lehet. De például a mi környezetünk az entrópianövekedés irányában működik (ami tkp szétszóródást, kiegyenlítődést jelent), addig egy másik Univerzum éppen egy összezuhanási periódusban lehet amit a gravitációs sugárzás működtet és így ott entrópia csökkenés figyelhető meg (egy ottani megfigyelő által), mivel a rendszer egyre homogénebb lesz, míg végül az egész Univerzum egy hatalmas neutroncsillagban végzi (= master fekete lyuk). És kezdődik a ciklus elölről. -
SODRAAS #229 "Az ilyen ismeretterjesztőnek álcázott népbutításokból nem lehet tanulni, óva intek mindenkit ezektől. Tényszerű tévedések, szenzációhajhászás, és konkrét hazugságok hangzanak el. Ezeket profitáriontál tévétársaságok készít, akinek a nézettség számít, nem az ismeretterjesztés. A Morgen Freemen féreglyukon át című borzalom, tipikus amerikai ömlengés, ahol még isten létét is bizonyítottnak vélik a tudomány által. Nevetséges, és a tudományhoz annyi köze van mint Astrojánnak."
Már megbocsáss, de ez a te szubjektív véleményed, biztos van aki egyetért veled, van aki nem. Semmit nem veszek készpénznek, amit a média közöl, mivel a 90%ára igaz, amit írtál, de konkrétan milyen hazugságokra gondolsz?
" Igen, ötször kilépett, mert a heliopauza nem egy rögzített fal, hanem pulzál, és így van amikor a Voyager mögé kerül, van amikor elé. A mérés tökéletes. Másrészt nem a Naprendszer peremén járnak, az még sok ezer év mire eléri, csak a napszél és a csillagközi szél találkozási pontjánál jár, de innen kifelé még milliárdnyi égitest van, ami a naprendszer része."
Tehát, akkor a Naprendszeren kívülről egyáltalán nincsenek közvetlen méréseink. Köszönöm a pontosítás! :)
" Nem biztos, hogy értem a kérdés. Zavaró hatás, már maga a légkör is, a csillagközi por, és minden ezeken túlmutató olyan dolog ami a megfigyelést zavarja: zajnak hívjuk. Ezeket többféle módszerrel szűrik ki, azért kérdezem, hogy tulajdonképpen mire gondolsz, mert így eléggé tág amit kérdezel?"
Komolyan nem értem, mi olyan felfoghatatlan ezen :( valaki segítsen már elmagyarázni mit akarok mondani :D
Na teszek még egy utolsó kísérletet.
Halak gondolkodnak a víz alatt:
-Te szerinted mi lehet a víz felett?
-Mi lenne, nagy homály ami néha világos néha sötét.
-Valahogy ki kéne jutni körül nézni.
-Minek? Innen is jól látunk mindent.
Aztán egyszer csak valamelyik kijut és azt tapasztalja, hogy:
-De hát itt sokkal nehezebbnek tűnök, másként törik a fény, máshogy terjed a hang, sokkal nagyobb sebességeket lehet elérni, sokkal nagyobb a látó távolság... Tegyük fel, hogy ezek a halak szuper intelligensek. Ki tudták volna következtetni ezeket a megállapításokat anélkül, hogy kijönnek a vízből, esetleg valami szondát kiküldenek?
Ennél egyszerűbben tényleg nem tudom kifejteni, hogy a LÁTSZAT ellenére drasztikusan más körülmények is lehetnek a melyűrben, amit innen nem fogunk kimatekozni mert térbeli helyzetünkből kifolyólag lehetetlen.
-
#228
Egy dolog nincs
valós tudásod..
meséket szépeket írsz..de valós tartalma nullához konvergál....
mesélj már arról ha a tömeg (wtf?) elnyeli a gravitonokat (azok meg mik??)
azt hogy teszi??
és ha elnyelődnek, nem kellett volna elfogyniuk már? :)
nincsenek kvarkok, ja..kár hogy kb milliószor lettek igazolva gyorsítókban pl
a térgörbületére is..
mesélj már az órák mért járnak lassabban a föld felszínén mint pl a műholdakon?? -
#227
Hölgyeim és uraim!
Megszólalt Mr Beképzelt Nyuszi bácsi, alias Irasidus, a mérges csillag (vagy Ira szidás?).
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.31. 20:34:56 -
#226
Rendben, szid, szid. Ezen túlmenően bármely planétában, csillagban és neutroncsillagban ahogy megyünk a középpont felé egyre nő a nyomás, olyannyira, hogy nagy lesz. Semmi köze a gravitációhoz. Ilyen erőtérben ugyanúgy működnek a dolgok. Ki akarsz találni valami eszetlenséget, hogy mentsed a gyagyás relelmet, a gyagyások természetellenes szingularitásával, nemlétező térgörbítésével.
A gravitációt a tömeg gravitonelnyelése okozza. Nagy tömeg többet, kis tömeg kevesebbet. Nincsenek kvarkok. Csak a térgörbítők végtelen hülyesége van. -
#225
http://www.kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=19&t=62&start=30#p1932
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_fizika_1/ch07s08.html -
Irasidus #224 Ok, jövök. Mint mások is mondták, úgy szólalsz meg egy témában, hogy nem értesz hozzá. A fekete lyuk egy ennél összetettebb objektum, és a középpontban amit szingularitásnak hívnak, a véleményeddel ellentétben nem lehet akármi. Az anyag átalakul energiává, méghozzá gravitációs energiává, ez a szingularitás, tudományosabban megfogalmazva egy gravitációs potenciálgödör, amiben nincs anyag, sem olyan misztikum amire te gondolsz. Hawking meg egy nagyon jó ismeretterjesztő, de harmadrangú fizikus, akire úgy hivatkozni, mintha ő szarta volna a spanyol viaszt, egyrészt nevetséges, másért mutatja a témában való jártasságod szintjét, ami az ismeretterjesztő műsorok nézésben kimerül. Ettől függetlenül, a fekete lyukak körül még rengeteg tisztázatlan dolog van, ami nem abból adódik, hogy bármi lehetséges, hanem abból, hogy túl sok paraméter van, így több száz elmélet, amiből majd kísérletileg ki kell válogatni a jót, vagy jókat. A másik, amiért nem tudunk mindent, az a gravitáció és kvantumfizika kapcsolatának elméleti hiánya. Viszont vannak alapok, amiből ki lehet indul, ami nem enged meg bármit, és ezek a műsorok rontják az agyat, mivel olyan dolgokat állítanak ami tényszerűn nem igaz, vagy pusztán spekuláció, és nincs köze a valódi tudományhoz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.31. 19:02:03 -
#223
Csak szólok, hogy budapesti idő szerint ma este 7 órától a NatGeó vetíti „A jövő tudománya Stephen Hawkinggal” c. műsorát, tehát nem vagyok elérhető minimum egy órát. Bezártam a boltot!
(Mostantól lehet engem nyugodtan szidni. :-)) -
#222
A fekete lyukakban azonban, ahogy megyünk a középpont felé egyre nő a nyomás, olyannyira, hogy az atomok szerkezete biztosan felbomlik, és kérdés, hogy a kvarkok épek maradnak-e.
Ilyen erőtérben már másképp működnek a dolgok, tehát abban a bizonyos középpontban, amit szingularitásnak szoktak nevezni, bármi lehet, és annak ellenkezője is. Vagyis, gravitációról, téridőről lehet beszélni, de senki nem tud semmit, még Stephen Hawking sem, pedig ő ennek szentelte már rég az életét.
Na, jöhetnek a szokásos kötekedők! -
cylontoaster #221 Eddig telóról olvastam, ott meg nem vagyok hajlandó írni, most meg gépnél vagyok. Ha érdekel az élettörténetem.
Csak az írhat aki 213. hsz-t egy topicba, aki előtte legalább 20 kommentet írt? -
#220
Nehéz a felfogásod? Mondom betettem a linket, most mégegyszer, bármely anyagi test középpontja felé haladva a saját gravitációja nullához tart.
![]()
A mérés: fogsz egy Cavendish ingát (minden fizika szertárban van egy ilyen). Mellé teszel egy ólomgolyót, fagolyót, amit akarsz. Látod, hogy működik, a fagolyó gravitációs ereje mozdítja az ingát.
Most fogsz egy másik fagolyót, ugyanolyat mint az előbbi. Melléteszed az ingának, a túloldalára, szimmetrikusan az eredeti helyzethez képest. És látod, hogy a 2. számú fagolyó lenullázza az egyes számú fagolyó gravitációs hatását.
Nem pedig megduplázza ahogy nyilván te elképzeled. -
asgh #219 A linked a saját ábrádra mutat, engem viszont az érdekelne, hogy milyen mérésekre alapozod az ábrát. -
#218
Te most idejöttél kötekedni? Meddig kaptál kimenőt? -
cylontoaster #217 Már bocs, de ebből nem látni, hogy mit mértél. Adott egy (paintben rajzolt) folytonos vonal, ebből az következik, hogy te végtelen sok pontban mértél.
Jó sok időd van. -
#216
Már az is probléma ha ilyen kérdés felmerül. Betettem egy linket csak meg kellett volna tekinteni.
![]()
Mérés például Cavendish inga, Eötvös inga. Árapály erők -
#215
Ezt én is így tudom. -
asgh #214 Milyen mérési eredményekkel tudod igazolni, hogy mármely anyagi test közepe felé haladva a gravitációja közelít a nullához? -
cylontoaster #213 Miért fáj ez ennyire neked? Ez egy szakkifejezés, amit vagy tudsz vagy nem. Ha majdnem azt mondod, de mégse, abból (okkal) lejön az, hogy lövésed sincs a témához. Miért? Mert ha kellően sokat használtad/láttad volna a helyes kifejezést, akkor az rögzült volna be.
Ahogy a gépedhez is egeret használsz, nem hörcsögöt, pedig pont annyira egér amennyire hörcsög.. -
#212
Ha meg sötét lyukat írtam volna, akkor az lenne a baj, ugye?
De amúgy tényleg vágom: a feketét látjuk, a sötétet pedig még csak nem is látjuk.
Na, várj csak!
Én a sötétzöldet látom, épp hogy a feketét nem látom!
Még ilyet!
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.31. 12:06:07 -
#211
"a relativitáselmélet nem cáfolja a newtoni fizikát." Valóban nem cáfolja. A relativitáselmélet a földi tudományok megcsúfolása. Az összes tudomány együtt képtelen akkora marhaságot összehordani, mint a relelm önmagában.
Minden bolygó, csillag, neutroncsillag, bármely anyagi test középpontjában a gravitáció nulla, pontosabban a középpontja felé haladva a saját gravitációja nullához tart.
Mit mondanak erre az elmebeteg térgörbítők? Neeeem, nem nullához tart hanem a végtelenhez. Na ennyit a meghaladásról, nedves wikipédiatudósok. -
#210
Korrigáltam magam, te! -
Irasidus #209 Fekete anyag. LOL. :D Te aztán érted a csíziót.
"vagy ott már a fekete anyag is kezd megnyilvánulni, és fékezi a szondák haladását. Izgalmas dolgok. :-)"
A Piooneer anomáliát már ezer éve megoldották, semmi köze a SÖTÉT anyaghoz, ez a szonda egyeletlen hőelosztásához van köze, ami nagyon kis mértékben de eltojta az űrszondát. -
Irasidus #208 Az ilyen ismeretterjesztőnek álcázott népbutításokból nem lehet tanulni, óva intek mindenkit ezektől. Tényszerű tévedések, szenzációhajhászás, és konkrét hazugságok hangzanak el. Ezeket profitáriontál tévétársaságok készít, akinek a nézettség számít, nem az ismeretterjesztés. A Morgen Freemen féreglyukon át című borzalom, tipikus amerikai ömlengés, ahol még isten létét is bizonyítottnak vélik a tudomány által. Nevetséges, és a tudományhoz annyi köze van mint Astrojánnak.
Ha mindenképpen nézni kell valamit, akkor csillagászat csatornája, Gallieo webcast és ha ez nem elég, vagy angol nyelvű is jöhet akkor szólj.
"Igen tudom, hogy a naprendszer peremén járnak, sőt itt sg-n is már vagy 5ször ki léptek belőle :D az utóbbi pár évben, ezért is írtam, hogy max a Naprendszerben. Miféle necces mérések? Esetleg tudsz konkrétumot, mert nem találom, hol olvastad?"
Igen, ötször kilépett, mert a heliopauza nem egy rögzített fal, hanem pulzál, és így van amikor a Voyager mögé kerül, van amikor elé. A mérés tökéletes. Másrészt nem a Naprendszer peremén járnak, az még sok ezer év mire eléri, csak a napszél és a csillagközi szél találkozási pontjánál jár, de innen kifelé még milliárdnyi égitest van, ami a naprendszer része.
"Hogyan zárták ki a a naprendszerünk vagy a tejútrendszer esetleges torzító hatásait, ami befolyásolhatná a méréseinket/megfigyeléseinket amiket sok millió fényév távolságra lévő ismeretlen objektumokról teszünk? Mivel minden infó amit szereztunk ezekről az valamilyen elektromágneses sugárzásból fakad (tudtommal, de én tudatlan vagyok, ezért kérdezek)."
Nem biztos, hogy értem a kérdés. Zavaró hatás, már maga a légkör is, a csillagközi por, és minden ezeken túlmutató olyan dolog ami a megfigyelést zavarja: zajnak hívjuk. Ezeket többféle módszerrel szűrik ki, azért kérdezem, hogy tulajdonképpen mire gondolsz, mert így eléggé tág amit kérdezel?
-
SODRAAS #207 Szia :)
Hát pont erről magyarázok én is, de ezek szerint nagyon rosszul erölködöm, mert senki nem hajlandó megérteni, hogy sem a csillagközi-, de a galaxisközi űrt meg végképp nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy ott is minden olyan mint itt, holott azért szerintem ebben nem kellene annyira biztosnak lenni.
Igen, sokat olvasgatok itt és úgy gondolom azért bővültek az ismereteim :) Meg sok elgondolkodtató dolgot írtok itt, amikre a hivatalos források nem térnek ki, vagy fel sem merül.
Azt én is szoktam nézni. Igen, nem semmi az ürge, elismerésem.
Köszi a linket! -
#206
Pioneer anomaly -
#205
Na, szia!
A szondáink sebessége nem akkora, amekkorára számítottak a tudósok. Most nem akarok keresgélni, de a legtöbb ezekkel foglalkozó cikkben le van ez írva. Az kizárt, hogy az egyenletek lennének rosszak, inkább – szerintem – az van, hogy vagy nem ismerjük eléggé a csillagközi űrt, vagy ott már a fekete anyag is kezd megnyilvánulni, és fékezi a szondák haladását. Izgalmas dolgok. :-)
Amúgy nem értek egyet Irasidusszal, itt is lehet tanulni (arról nem beszélve, hogy érdekesebb mástól hallani, visszahallani valamit, mint könyvben elolvasni), én pl, tőle hallottam először a fekete lyukak ergoszférájáról, bár elolvastam pl. Stephen Hawking régebbi könyvét, de erről nem volt benne szó, meg máshol sem. Az, hogy forognak, tudtam, de ilyen ergoakármiről nem.
A napokban néztem egyébként Morgan Freemen: A féreglyukon át c. filmjét – a filmekből is sokat lehet tanulni! – és abból tudtam meg, hogy Susskind, aki elég nagy fazon a szuperhúrelmélet terén, Stephen Hawking egyik előadását meghallgatva döntötte el, hogy ilyesmiknek szenteli magát. Amúgy vízszerelő volt. Érted? vízszerelő. :-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.31. 01:18:19 -
SODRAAS #204 Igen tudom, hogy a naprendszer peremén járnak, sőt itt sg-n is már vagy 5ször ki léptek belőle :D az utóbbi pár évben, ezért is írtam, hogy max a Naprendszerben. Miféle necces mérések? Esetleg tudsz konkrétumot, mert nem találom, hol olvastad? -
SODRAAS #203 Sajnos bemutatókra járni végképp nincs időm pedig nagyon szívesen megtenném. Rendben, köszi a linket ott fogok tájékozódni, mielőtt hülyeségeket kérdezek :) Csak még egy utolsó hülye kérdés, mert nem tudom felfogni :)
Hogyan zárták ki a a naprendszerünk vagy a tejútrendszer esetleges torzító hatásait, ami befolyásolhatná a méréseinket/megfigyeléseinket amiket sok millió fényév távolságra lévő ismeretlen objektumokról teszünk? Mivel minden infó amit szereztunk ezekről az valamilyen elektromágneses sugárzásból fakad (tudtommal, de én tudatlan vagyok, ezért kérdezek). -
Irasidus #202 Mások véleménye helyett, a tudásra kellene törekedned, mert tudni akarsz nem igaz? És nem minket, megismerni? Mert a véleményekből csak ilyen tudást szerezhetsz, mást nem. Ha a probléma a válogatással van, akkor kezd itt. Vagy menny el a legközelebbi bemutató csillagvizsgálóba, az előadásokra. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.30. 23:11:15 -
SODRAAS #201 Akkor legalább abban nem tévedtem, hogy tévedtem :D
De többször is kijelentettem, hogy messze nem elegendő a tudásom a témát illetően, és , hogy csak elmélkedem, hogy ezt miért nem magamban teszem? Mert érdekel mások véleménye, akik esetleg jártasabbak a témában, és ők majd jól helyre rakják az ostoba eszmefuttatásaimat és ebből tudok tanulni. Igazából a témával kapcsolatban nem sok mindennel bővítetted a tudásom, de legalább felvilágosítottál magammal kapcsolatban, köszönöm.
Igazad van bődületes mennyiségű infó van a neten ezekről a dolgokról is mostmár, de sajnos nincs időm rá, hogy mindent végignézzek és az ellentmondásos "tények" közül kiválogassam a helyes információkat. Más fórumokat nem szoktam olvasgatni, ezt a sok baromságot mind egyedül hoztam össze :)
Bocsi az offért! -
SODRAAS #200 Igazából én is erről beszéltem, csak nem tudtam ilyen jól megfogalmazni :) -
Irasidus #199 A kulcsszó az egyszerűsítés és az általánosítás. A Newtoni fizika egy határesete a Einsteini fizikának, ami viszont egy általános világleíró elmélet. A kvantumfizikának meg halvány lila gőze sincs sem Newtonhoz sem Einsteinhez, az egy harmadik rendszert ír le. Rengetegszer használnak a egyszerűsítés a fizikában, példának okáért a sebesség kiszámításánál:
és az általánosítása ennek:
-
gforce9 #198 Megpróbáltam elmagyarázni, hogy miért nem cáfolat és mit jelent a cáfolat, bocs hogy vettem a fáradtságot, hogy részletesebben kifejtsem. Legközelebb ígérem nem teszem. :) -
Oliwaw #197 A gps műholdat felfoghatjuk egy eldobott tárgynak és lám, mérjük a két elmélet közti különbséget.
De nem kell itt ez a papírízű szájbarágás, a lényeg:
"a relativitáselmélet vagy a kvantumfizika nem cáfolja a newtoni fizikát, hanem pontosítja."
Te egyetértesz ezzel a kijelentéssel, én meg nem. -
gforce9 #196 "Elvileg is más eredményt ad és ha majd lesz megfelelő pontosságú mérőeszközünk"
Nem, nem fog más eredményt adni, mert oda már bele fog szólni a kvantumvilág, olyan nagyságrendbe esik, szóval eleve nem lehet olyan pontosan mérni.
"Az a kijelentés szerinted elfogadható, hogy pl. a kvantummechanika a newtoni fizikát pontosítja?" Nem, mert a kettő más területeked fed le. Az egyik X körülmények között alkalmazható a másik meg Y körülmények között. De a részecskefizikában is léteznek olyan fogalmak, pl.: lendület, amit nem a részecskefizika talált fel.
"Nekem az nem fér a fejembe, hogy miért erőltetik ezeket az összemosásokat."
Nem összemosásról van szó. A fizikai világot szeretnénk leírni a céljaink megvalósításához.
- Ha gőzépet tervezünk vagy épp rakétát lövünk ki, akkor a newtoni mechanika a legcélravezetőbb.
- Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy gps műhol óráját hogyan kell szabályozni, mert elég gyorsan halad, hogy számottevő legyen a relativisztikus hatás, akkor elővesszük a specrelt.
- Ha épp részecskék szintjén szeretnénk mondjuk maghasadásra épülő erőművet építeni oda meg kell a kvantumfizika.
- Ha magasabb energiaszinteken szeretnénk töltött részecskéket vizsgálni akkor elő kell venni a kvantummechanikát és mivel nagy sebességekről van szó és nagy energiaszintekről a specrelt is.
Minden leírást a saját érvényességi körükön belül használunk ahhoz, hogy valamit elérjünk. Fizikai világot írunk le nem pedig egy ideális matematikai világot.
Nincs értelme feltenni azt a kérdést, hogy melyik leírás a tökéletes, mert egyik sem az és nem is lesz az vélhetően soha. A kérdés mindig az, hogy milyen modellt kell felállítanunk ahhoz, hogy egy adott jelenséget megfelelően leírjuk. A feldobott kő esetét akkor is newton szerint fogjuk leírni, ha meglesz a kvantumgravitációs elmélet. Ezek az elméletek nem egymás cáfolatai.
Voltak olyan elméletek, amik cáfolásra kerültek: Táguló föld, állandó állapotú univerzum, flogiszton elmélet. éter, stb. De a fentieket nem cáfolták, hanem kiterjesztették, pontosították vagy pl mint a kvantummechanika esetén egy addig nem ismert jelenségkört írnak le. -
Oliwaw #195 Amit itt leírtál azt kb mindenki tudja aki itt olvasgat.
Elvileg is más eredményt ad és ha majd lesz megfelelő pontosságú mérőeszközünk ki is lehet mérni (egyébként már most is ki lehet mérni ha megfelelő sebességgel dobsz (meg ugye használják is már itt a Föld közelében)).
Az a kijelentés szerinted elfogadható, hogy pl. a kvantummechanika a newtoni fizikát pontosítja ?
Nekem az nem fér a fejembe, hogy miért erőltetik ezeket az összemosásokat.
A newtoni egy elmélet ami bizonyos határok közt helyes a relativitás meg egy másik ami tágabb határok közt, de a kettő. más. -
gforce9 #194 Azért nem cáfolja mert mindkettő modell - közelítés a fizikai valósághoz. Egy követ, ha feldobsz a két elmélet tökéletesen ugynazt az eredményt adja és nincs lehetőség különbséget kimérni közöttük. Tökéletes modell mindkettő a kőfeldobás leírására. Van olyan terület ahol már a newtoni leírás nem alkalmazható, be kell vetni a pontosabb einsteinit.
A kvantumfizika sem cáfolja egyiket sem. Az elemi részecskék szinthén a newtoni mechanikán alapuló elméleti próbálkozások nem adtak jó eredményt (pl.: atommag kölül keringő elektronok). Az áltrellel meg az egyesítés egyelőre nincs meg.
Viszont kvantummechanikával feldobott követ nem tudsz leírni.
Newton nélkül nincs Einstein. Einstein nélkül meg nincsenek részecskegyorsítók. (sikeres elektrodinamika - specrel egyesítés). Mindegyik modellnek megvan a helye és szerepe és alkalmazhatósági köre. Ezekre úgy kell tekinteni, hogy egy jelenségkör leírásai. Egyik elmélet sem ír le minden jelenséget.
