Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#113
Pontosan erről van szó amit írtál, tehát egy gyorsuló ütemű tágulást feltételezni, sőt mi több világgá kürtölni egyetlenegy rendkívül nagy és sokféle hibalehetőség valamint téveszme által vezérelt mérés alapján nem lenne szabad. Legalábbis elhinni nem.
Ez a mindenkori megfigyeléseknek gyökeresen ellentmondó mérés ami hangsúlyozom csak egyetlenegy nagyon távoli, nagyon halvány szupernova villanás alapján lett kikövetkeztetve semmit az égvilágon nem bizonyít, ezek nem tények hanem csak egyetlenegy mérés aminek a hibahatára a kutatók saját véleménye szerint is óriási. Nobelt adtak érte, egyetlenegy mérésért.
Nem ismert a szupernova tipusa, távolsága, a fényelnyelő anyagok mennyisége és milyensége, nem ismert a felvillanás pontos időpontja, mert csak napokkal később észlelték a felvillanás lecsengő fényét és a számtalan feltételezés és hibalehetőség miatt így néz ki a mérési pontosság a kutatók szerint:
Na most ezalapján azt állítani, hogy az Univerzum gyorsulva tágul, feltételezve inkább egy semmiféle elképzeléssel és alappal bíró sötétenergia féleséget hát az enyhénszólva durva arculcsapása a természettudományoknak.
Ráadásul letagadva azt a fajta sötét energiát ami kitölti a Világmindenséget, ami a gravitációs sugárzás. Csak ez nem gyorsítja hanem fékezi az Univerzum tágulását.
Ez a mindenkori megfigyeléseknek gyökeresen ellentmondó mérés ami hangsúlyozom csak egyetlenegy nagyon távoli, nagyon halvány szupernova villanás alapján lett kikövetkeztetve semmit az égvilágon nem bizonyít, ezek nem tények hanem csak egyetlenegy mérés aminek a hibahatára a kutatók saját véleménye szerint is óriási. Nobelt adtak érte, egyetlenegy mérésért.
Nem ismert a szupernova tipusa, távolsága, a fényelnyelő anyagok mennyisége és milyensége, nem ismert a felvillanás pontos időpontja, mert csak napokkal később észlelték a felvillanás lecsengő fényét és a számtalan feltételezés és hibalehetőség miatt így néz ki a mérési pontosság a kutatók szerint:
Na most ezalapján azt állítani, hogy az Univerzum gyorsulva tágul, feltételezve inkább egy semmiféle elképzeléssel és alappal bíró sötétenergia féleséget hát az enyhénszólva durva arculcsapása a természettudományoknak.
Ráadásul letagadva azt a fajta sötét energiát ami kitölti a Világmindenséget, ami a gravitációs sugárzás. Csak ez nem gyorsítja hanem fékezi az Univerzum tágulását.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#112
Tehát ha jól értem, akkor _feltételezed_, hogy a szélső galaxisok fékeződnek.
Azért kérdezem, mert arra már vannak bizonyítékok, hogy az univerzum általunk érzékelhető része gyorsuló ütemben tágul, tehát ha bármi fékezné a galaxisok távolodását, akkor a távolodás ütemének lassulnia kellene.
Az univerzum peremén (már ha egyáltalán van ilyen) lévő galaxisok csak akkor távolodhatnak lassuló mértékben, ha az univerzum gyorsuló tágulása csak valami helyi anomália lenne az univerzum általunk érzékelhető részében, ilyet viszont csak akkor van értelme feltételezni, ha bármilyen konkrét bizonyíték, pl. mérési eredmény erre engedne következtetni.
Azért kérdezem, mert arra már vannak bizonyítékok, hogy az univerzum általunk érzékelhető része gyorsuló ütemben tágul, tehát ha bármi fékezné a galaxisok távolodását, akkor a távolodás ütemének lassulnia kellene.
Az univerzum peremén (már ha egyáltalán van ilyen) lévő galaxisok csak akkor távolodhatnak lassuló mértékben, ha az univerzum gyorsuló tágulása csak valami helyi anomália lenne az univerzum általunk érzékelhető részében, ilyet viszont csak akkor van értelme feltételezni, ha bármilyen konkrét bizonyíték, pl. mérési eredmény erre engedne következtetni.
#111
Nem mondtam semmiben ellent amit abban a kommentben irtal, sot:)
Viszont a gravitacio sebesseget epp most sikerult meresekkel igazolni, es az bizony c...
Viszont a gravitacio sebesseget epp most sikerult meresekkel igazolni, es az bizony c...
#110
Azt kérdezte milyen mérésekkel tudod alátámasztani, nem pedig azt, hogy mi a véleményed.
#109
Szerintem nem lenne szimmetrikus a távolodási sebesség minden irányban. A BH irányában húzott egyenesen még lehetne esetleg, de arra merőleges irányban semmi esetre sem.
Nincs olyan, hogy szingularitás, ez a relelm egyik legnagyobb baromsága. Bármely test középpontjában a gravitációs erő 0 azaz nulla, de legalábbis a középpont felé haladva nullához tart.
Ezzel szemben a hülyék fizikája mint pl ez a patkány gerő szerint a gravitáció a középpont felé haladva a végtelenhez tart.
asgh: egy egyszerűbb kisérlet amelyben feldobsz egy követ. A gravitáció fékezi a távolodást, majd a feldobott kő megáll és visszafordul. Az Univerzumot felfoghatod úgy mint egy nagy, lukacsos planéta. Ha itt a szélén feldobsz egy galaxist akkor az lassul és egy idő után visszaesik az Univerzum "planétára". Mindez azért van mert a gravitációs sugárzás végtelen, tehát az Univerzumon túl is mindenütt jelen van. Emiatt lehet analógia egy bolygón feldobott kővel. Az Univerzumon túl másik Univerzumok vannak.
Nincs olyan, hogy szingularitás, ez a relelm egyik legnagyobb baromsága. Bármely test középpontjában a gravitációs erő 0 azaz nulla, de legalábbis a középpont felé haladva nullához tart.
Ezzel szemben a hülyék fizikája mint pl ez a patkány gerő szerint a gravitáció a középpont felé haladva a végtelenhez tart.
asgh: egy egyszerűbb kisérlet amelyben feldobsz egy követ. A gravitáció fékezi a távolodást, majd a feldobott kő megáll és visszafordul. Az Univerzumot felfoghatod úgy mint egy nagy, lukacsos planéta. Ha itt a szélén feldobsz egy galaxist akkor az lassul és egy idő után visszaesik az Univerzum "planétára". Mindez azért van mert a gravitációs sugárzás végtelen, tehát az Univerzumon túl is mindenütt jelen van. Emiatt lehet analógia egy bolygón feldobott kővel. Az Univerzumon túl másik Univerzumok vannak.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#108
Milyen mérésekkel tudod alátámasztani, hogy a szélső galaxisok fékeződnek?
#107
Az általad felvázolt elvi körülmények között volna kitüntetett irány az univerzumban. Mégpedig a középpont felé ami felé minden tartana. Jelenleg viszont azt figyeljük meg, hogy nincs kitüntetett pontja a térnek és kitüntetett irányok sincsenek.
Astrojant kivágták már sok fórumról az áltudományos hittérítése miatt. Nem javaslom információforrásnak, de persze demokrácia van.... :)
Astrojant kivágták már sok fórumról az áltudományos hittérítése miatt. Nem javaslom információforrásnak, de persze demokrácia van.... :)
#106
Es mi van akkor, ha egy fekete lyukba zuhanunk eppen? Akkor is pontosan ugy latnank szerintem, hogy minden tavolodik tolunk, minel messzebb van annal jobban, holott valojaban minden a lyuk kozeppontja fele halad, csak minel tavolabb van tole annal kevesbe hat ra a vonzasa, ami pedig a szingularitason tul van azt mar nem igazan latnank, pont mint a mostani latohatar. Abszolut laikus vagyok a temaban csak szeretek gondolkodni, ugyhogy szivesen fogadom a kritikakat :)
"Örülj, ha esik az es?, mert ha nem örülsz, akkor is esik"
#105
Mondjuk elolvashattad volna amire válaszolsz, nem kell hozzá semmiféle külső szemlélő.
Fekete lyuk akkor lehetne az Univerzum ha annak határát fény nem hagyhatná el. De ez esetben nem tágulhatna az Univerzum, mert a szélső részecskék, atomok, csillagok vagy galaxisok sem hagyhatnák el a jelenlegi méretet, magyarul nem mehetnének kifelé. Ha már a fény sem.
Vagy elolvastad de nem érted? Azt látjuk, hogy tágul. Következésképpen nem fekete lyuk.
Igaz, hogy nem látunk el a széléig, de minél távolabbi objektumokat figyelünk meg, az annál nagyobb sebességgel távolodik, legalábbis azt gondoljuk. A legtávolabbiak már a fénysebesség két-háromszorosával távolodnak.
Ez azért van, mert az Ősrobbanás a fénysebesség sokszorosával (= am. graviton sebességgel, kb 1 Mc) történt tehát a szélső galaxisok bár fékeződnek, még mindig jóval fénysebesség felett lehetnek.
Fekete lyuk akkor lehetne az Univerzum ha annak határát fény nem hagyhatná el. De ez esetben nem tágulhatna az Univerzum, mert a szélső részecskék, atomok, csillagok vagy galaxisok sem hagyhatnák el a jelenlegi méretet, magyarul nem mehetnének kifelé. Ha már a fény sem.
Vagy elolvastad de nem érted? Azt látjuk, hogy tágul. Következésképpen nem fekete lyuk.
Igaz, hogy nem látunk el a széléig, de minél távolabbi objektumokat figyelünk meg, az annál nagyobb sebességgel távolodik, legalábbis azt gondoljuk. A legtávolabbiak már a fénysebesség két-háromszorosával távolodnak.
Ez azért van, mert az Ősrobbanás a fénysebesség sokszorosával (= am. graviton sebességgel, kb 1 Mc) történt tehát a szélső galaxisok bár fékeződnek, még mindig jóval fénysebesség felett lehetnek.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#104
Maga a fekete lyuk, mint koncepcio ertelmetlen itt, mivel kell hozza egy kulso szemlelo... De ha lenne kulso szemlelo, akkor az resze lenne az univerzumnak, szoval megse kulso szemlelo.
Attol fekete az a lyuk, hogy A-bol B-be nem tud eljutni a reszecske (ahol A a belseje, B a kulseje). De B az univerzum eseten nem ertelmezheto, illetve maig nem ertelmezett.
Szoval amikor az univerzum tomegerol, gravitaciojarol es kiterjedeserol beszelunk, akkor a fenti kerdes ekvivalens az univerzum geometriajanak a kerdesevel, es hogy akkor most tagulni fog orokke, vagy magaba roskad. A "feketelyuk" ez esetben egy igen hibas megfogalmazasa lenne az utobbinak.
Attol fekete az a lyuk, hogy A-bol B-be nem tud eljutni a reszecske (ahol A a belseje, B a kulseje). De B az univerzum eseten nem ertelmezheto, illetve maig nem ertelmezett.
Szoval amikor az univerzum tomegerol, gravitaciojarol es kiterjedeserol beszelunk, akkor a fenti kerdes ekvivalens az univerzum geometriajanak a kerdesevel, es hogy akkor most tagulni fog orokke, vagy magaba roskad. A "feketelyuk" ez esetben egy igen hibas megfogalmazasa lenne az utobbinak.
#103
Hát persze, hogy nem élünk fekete lyukban. Ha valamilyen számolgatásból az jönne ki, hogy BH -ban élünk akkor az a számolás rossz, az elmélet rossz és az egyenleteket ki lehet dobni a kukába. Na mondjuk a térgörbítős fizikában ez gyakran előfordul.
Már az is vicces, hogy ezen filóztok.
Fekete lyuk akkor lehetne az Univerzum ha annak határát fény nem hagyhatná el. De ez esetben nem tágulhatna az Univerzum, mert a szélső részecskék, atomok, csillagok vagy galaxisok sem hagyhatnák el a jelenlegi méretet, magyarul nem mehetnének kifelé. Ha már a fény sem.
Már az is vicces, hogy ezen filóztok.
Fekete lyuk akkor lehetne az Univerzum ha annak határát fény nem hagyhatná el. De ez esetben nem tágulhatna az Univerzum, mert a szélső részecskék, atomok, csillagok vagy galaxisok sem hagyhatnák el a jelenlegi méretet, magyarul nem mehetnének kifelé. Ha már a fény sem.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#102
Oke, ha valojaban mas szamok jottek ki, akkor lehet, en csupan azon szamokra hagyatkoztam amit te leirtal:)
#101
A szerző itt rosszul fogalmaz. Az irománya többi részében egyértelműen leírja, hogy szerinte nem élünk FLy-ban.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#100
En csak azt olvasom vissza amit te irtal, illetve ideztel, es ott pont az ellenkezoje volt:) Azt irtad, hogy az S-radiusz 5x-ose a valodi radiusznal, ami azt jelenti, hogy a tomeg az NAGYOBB, nem pedig kisebb. Meg egyszer:
De mint irtam tokmindegy, mert nem a megfigyelheto, hanem a teljes univerzum sugarat es tomeget kene tudni.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.10.24. 20:16:03
The mass of the observable universe is on the order of 10^54 kg, which gives a Schwarzschild radius about 5 times larger than that of the observable universe.
De mint irtam tokmindegy, mert nem a megfigyelheto, hanem a teljes univerzum sugarat es tomeget kene tudni.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.10.24. 20:16:03
#99
Nem és nem.
A látható univerzum tömege állítólag 5-ször kisebb a fekete lyukká váláshoz szükséges tömegnél, de ez irreveláns, mert a TELJES (látható+nem látható, de azért létező) univerzum tömege, nagyobb sugár mellett is, elég LEHET ahhoz, hogy a világegyetem fekete lyuk legyen.
A látható univerzum tömege állítólag 5-ször kisebb a fekete lyukká váláshoz szükséges tömegnél, de ez irreveláns, mert a TELJES (látható+nem látható, de azért létező) univerzum tömege, nagyobb sugár mellett is, elég LEHET ahhoz, hogy a világegyetem fekete lyuk legyen.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#98
Ha jol ertem, akkor ugy van, hogy ha az adott tomeghez kepest a sugar kisebb a S radiusznal, akkor fekete-lyuk. Ugye adott tomeg minel kisebb terfogatba zsufolasarol beszelunk:) Tehat ha a lathato univerzum ismert tomegehez a lathato univerzumnal 5x nagyobb sugar tartozik, akkor fekete lyuk lenne.
De ez csak akkor ertelmes, ha a gravitacio csak belulrol hat, egy iranyba, a tomegkozeppont fele. Tehat a lathato univerzumon kivul nincs is semmi mas, a hataran kivul nincs anyag es tomeg.
De ez csak akkor ertelmes, ha a gravitacio csak belulrol hat, egy iranyba, a tomegkozeppont fele. Tehat a lathato univerzumon kivul nincs is semmi mas, a hataran kivul nincs anyag es tomeg.
#97
Na újra itt :)
De jót szórakoztam, főleg ennek a idiótának (Astrojan) az elméleteinek olvasása közben
komolyan jókat nevettem..és ő ezeket hiszi..de jó :)
írj még ilyeneket...szarni mindenre .. a repülő nem tud repülni..mi?:)
graviton meg tórusz..hát ez beszarás
én is vitatkoztam már errefelé..de azért ez nem semmi :)))))))))))))
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.24. 18:02:11
De jót szórakoztam, főleg ennek a idiótának (Astrojan) az elméleteinek olvasása közben
komolyan jókat nevettem..és ő ezeket hiszi..de jó :)
írj még ilyeneket...szarni mindenre .. a repülő nem tud repülni..mi?:)
graviton meg tórusz..hát ez beszarás
én is vitatkoztam már errefelé..de azért ez nem semmi :)))))))))))))
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.10.24. 18:02:11
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#96
Majd ma este felkapom a vizet, fürdés közben. :-)
A látható univerzum kicsi a fekete lyukhoz, és szerinte 5-ször több kell, de pont – illetve körülbelül – ennyi a létező világegyetem – már ha lehet hinni a kozmológiai álmoskönyveknek.
Tehát akkor hogy szól HELYESEN a híres Beatles sláger?
//www.youtube.com/embed/krIus0i9xn8
We all live in ayellow submarine black hole...
:-)
A látható univerzum kicsi a fekete lyukhoz, és szerinte 5-ször több kell, de pont – illetve körülbelül – ennyi a létező világegyetem – már ha lehet hinni a kozmológiai álmoskönyveknek.
Tehát akkor hogy szól HELYESEN a híres Beatles sláger?
We all live in a
:-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#95
Mint ahogy igaz is. A szilvalekvár jó hasonlat abban a tekintetben ami megfelel a gravitációs sugárzásnak. A gravitációs sugárzás maga az energia, a legfőbb mozgató, örökmozgó és az anyag létrehozója, úgy értem a normál anyagé. Ha elektromos töltéseket köt meg kialakul a fény. Ebből keletkezik az anyag, amint a fény megáll. A fény kettéhasad és kétféle frekvenciánál a két fél körpályára állhat, létrejött a stabil anyag. Azért stabil mert körbe megy, fénysebességgel, hiszen fényből keletkezett. A részecskéknek emiatt van spinje, mert körbe mennek.
Azért stabil mert nem megy sehova. Egyhelyben pörög.
A lekvárbuborékok hirtelen, robbanásszerűen keletkeznek és a tágulásuk lassul, mert a gravitációs sugárzás (= a lekvár) fékezi a tágulást.
A kipukkanás inkább egy bepukkanás, mert a gravitációs sugárzás (= a lekvár) összeroppantja a buborékot amint egy fekete lyuk túlságosan nagyra nőtt (sok sok galaxis, esetleg cluster összeolvadásával)
Tudom, most a hülyébbek jönnek, hogy Nobelt kapott a gyorsulva tágulás, persze a nemlétező higgs is, meg a nemlétező téridő girbegurba blabla.
Az Univerzum = fekete lyuknak különben semmi értelme nincs, mivel ha egy fekete lyukat felfújsz (= a térfogatát növeled és nem a tömegét) akkor az megszűnik fekete lyuk lenni. Az Univerzum csak akkor lesz fekete lyuk ha összenyomod, Ősrobbanás méretűre. Ez nem szingularitás, mert olyan nincs, ez egy nagy fekete lyuk lesz. Egyéb körülmények között az Univerzum nem, NEM fekete lyuk.
És nincsenek féreglyukak, mint ahogy szingularitás sem létezik. Egy fekete lyuk egy nagy, sűrű csillaghoz hasonlítható ami nem látszik, mert az eseményhorizonton a kifelé tartó fény megáll (= c sebességű gravitonszél fújja befelé), ezért nem láthatjuk ezt a csillagot.
Beljebb meg már mindent befúj a gravitonszél.
Azért stabil mert nem megy sehova. Egyhelyben pörög.
A lekvárbuborékok hirtelen, robbanásszerűen keletkeznek és a tágulásuk lassul, mert a gravitációs sugárzás (= a lekvár) fékezi a tágulást.
A kipukkanás inkább egy bepukkanás, mert a gravitációs sugárzás (= a lekvár) összeroppantja a buborékot amint egy fekete lyuk túlságosan nagyra nőtt (sok sok galaxis, esetleg cluster összeolvadásával)
Tudom, most a hülyébbek jönnek, hogy Nobelt kapott a gyorsulva tágulás, persze a nemlétező higgs is, meg a nemlétező téridő girbegurba blabla.
Az Univerzum = fekete lyuknak különben semmi értelme nincs, mivel ha egy fekete lyukat felfújsz (= a térfogatát növeled és nem a tömegét) akkor az megszűnik fekete lyuk lenni. Az Univerzum csak akkor lesz fekete lyuk ha összenyomod, Ősrobbanás méretűre. Ez nem szingularitás, mert olyan nincs, ez egy nagy fekete lyuk lesz. Egyéb körülmények között az Univerzum nem, NEM fekete lyuk.
És nincsenek féreglyukak, mint ahogy szingularitás sem létezik. Egy fekete lyuk egy nagy, sűrű csillaghoz hasonlítható ami nem látszik, mert az eseményhorizonton a kifelé tartó fény megáll (= c sebességű gravitonszél fújja befelé), ezért nem láthatjuk ezt a csillagot.
Beljebb meg már mindent befúj a gravitonszél.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#94
Bocsanat, rosszat mondtam, hogy igy felkaptad a vizet?
Sokan allitottak, hogy a lathato univerzumra szamoljak a sugarat. De te magad is ezt allitottad (illetve idezted) itt:
Sokan allitottak, hogy a lathato univerzumra szamoljak a sugarat. De te magad is ezt allitottad (illetve idezted) itt:
The mass of the observable universe is on the order of 10^54 kg, which gives a Schwarzschild radius about 5 times larger than that of the observable universe.”
#93
Akár igaz is lehet.
Én imádom a színes képeket, de a színes animációkat még jobban.
A multiverzumot úgy szokták a művészek ábrázolni, mint a forrásban lévő szilvalekvárt. Buborékok (univerzumok) keletkeznek, majd nőnek, nőnek – mint a kis gömböc –, és egyszer csak kipukkannak, de mellette már születik is a másik buborék (univerzum). Ez így megy a végtelenségig Isten konyhájában. :-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.24. 15:16:30
Én imádom a színes képeket, de a színes animációkat még jobban.
A multiverzumot úgy szokták a művészek ábrázolni, mint a forrásban lévő szilvalekvárt. Buborékok (univerzumok) keletkeznek, majd nőnek, nőnek – mint a kis gömböc –, és egyszer csak kipukkannak, de mellette már születik is a másik buborék (univerzum). Ez így megy a végtelenségig Isten konyhájában. :-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.24. 15:16:30
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#92
Köszönjük a mesét. Megyünk aludni.
#91
Célszerű pontosítani a definíciókat mert az Univerzumon a mi Világegyetemünket értjük, ami véges. Az egész anyagi világot nevezhetnénk Világmindenségnek például, ami végtelen. Egy végtelen gravitációs sugárzás tölti ki és ahol elektromos töltések vannak ott alakulhatnak ki Világegyetemek. A Világegyetemek pulzálnak, a hajtóerő a gravitációs sugárzás, óriási nyomóerővel.
A Világegyetemünk ciklusos, az Ősrobbanást egy összezuhanás előzte meg, a hajtóerő a gravitációs sugárzás. Az összezuhanás hirtelen történik, mi nem láthatjuk, mert a sebessége kb 1 Mc. A gravitációs sugárzás hirtelen összesöpri a galaxisokat egy megszaladó master fekete lyukba. Ebből egy új Ősrobbanás indul.
A Világegyetemünk ciklusos, az Ősrobbanást egy összezuhanás előzte meg, a hajtóerő a gravitációs sugárzás. Az összezuhanás hirtelen történik, mi nem láthatjuk, mert a sebessége kb 1 Mc. A gravitációs sugárzás hirtelen összesöpri a galaxisokat egy megszaladó master fekete lyukba. Ebből egy új Ősrobbanás indul.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#90
Senki nem is állította azt, hogy a látható univerzumra kellene S-sugarat számolni. De nyugodtan vitatkozhatsz ezen, akár magaddal is.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#89
Tekintve hogy a lathato univerzum nem egy fuggetlen entitas, hanem csak egy resze a teljes univerzumnak, ezert nem lehet Schwarzschild radiust szamolni ra. Ugyanis a feltetlelezett Schwarzschild gombfelulet hataran levo reszecskere nem csupan a gombon beluli tomeg hat hanem a gombon kivuli tomeg is ugyanakkora erovel hat ra. Sot ezen gombfeluleten levo reszecske szamara minden iranyban azonos tomegeloszlast tapasztal, igy ezek kioltva egymast nyugalomban van.
#88
Persze, az elmelet borulna. De arra gondoltam, hogy az egyszeri elme, aki az elmeleteknek nem hisz, csak azt amit kozvetlenul merni tudunk, az gondolhatta azt, hogy mivel meg nem mertuk meg, ezert biztos nem is c a sebessege.
De mivel most mar meg is mertek, ez az utolso, gyenge labakon allo bastyajuk is ledolt...
De mivel most mar meg is mertek, ez az utolso, gyenge labakon allo bastyajuk is ledolt...
#87
Jogos, abban az esetben, ha tényleg van, és nem egy izotróp cucc az egész. :-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.23. 18:31:26
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.23. 18:31:26
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#86
A fekete lyuknak van közepe.
#85
Kérdés: Fekete lyukban élünk?
Brian Koberlein szerint nem.
„For any mass you can calculate what is known as the Schwarzschild radius, which is the radius of a simple black hole of that mass. The mass of the observable universe is on the order of 10^54 kg, which gives a Schwarzschild radius about 5 times larger than that of the observable universe.”
Tehát ha 13,5-öt beszorozom 5-tel, akkor 67,5-öt kapok.
Na, most ezzel egy probléma van:
„The proper distance—the distance as would be measured at a specific time, including the present—between Earth and the edge of the observable universe is 46 billion light-years (14 billion parsecs), making the diameter of the observable universe about 91 billion light-years (28×109 pc). ...
Because we cannot observe space beyond the edge of the observable universe, it is unknown whether the size of the Universe is finite or infinite.”
Olyan nagy különbség nincs, majdnem ott vagyunk, hogy kijelenhetjük: fekete lyukban élünk.
Átfogalmazom:
A világegyetem
1.) végtelen, vagy
2.) véges, és
....a.) fekete lyuk
....b.) nem fekete lyuk.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.23. 18:04:12
Brian Koberlein szerint nem.
„For any mass you can calculate what is known as the Schwarzschild radius, which is the radius of a simple black hole of that mass. The mass of the observable universe is on the order of 10^54 kg, which gives a Schwarzschild radius about 5 times larger than that of the observable universe.”
Tehát ha 13,5-öt beszorozom 5-tel, akkor 67,5-öt kapok.
Na, most ezzel egy probléma van:
„The proper distance—the distance as would be measured at a specific time, including the present—between Earth and the edge of the observable universe is 46 billion light-years (14 billion parsecs), making the diameter of the observable universe about 91 billion light-years (28×109 pc). ...
Because we cannot observe space beyond the edge of the observable universe, it is unknown whether the size of the Universe is finite or infinite.”
Olyan nagy különbség nincs, majdnem ott vagyunk, hogy kijelenhetjük: fekete lyukban élünk.
Átfogalmazom:
A világegyetem
1.) végtelen, vagy
2.) véges, és
....a.) fekete lyuk
....b.) nem fekete lyuk.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.23. 18:04:12
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#84
Ebben nem lennék biztos. Nem vagyok fizikus és nem tudok felírni egyetlen einsteini egyenletet sem. De azt tudom, hogy az áltrelben az egyenletekben a c paraméter megjelenik mindenhol. Ergo, ha nem fénysebességgel terjedne akkor borulna az elmélet. De lehet csak az én egyszerű logikám hiányos :)
#83
3. mire alapozod hogy a gravitáció a fénysebesség sokszorosával terjed?
Ennek a kerdesnek volt valamennyi letjogosultsaga par evvel ezelottig, mert nem tudtuk megmerni a gravitacio terjedesenek a sebesseget. Astrojan a fantaziavilagat meg ez elott talalta ki. Nyilvan o annyira ragaszkodik az elmeletehez, annyira sertene az onbecsuleset ha megcafolodna, hogy kenytelen egyre hulyebb osszeeskuveselmeleteket gyartani, hogy az ot cafolo egyre csak gyulekezo bizonyitekok mifele ossznepi csalas reszei.
Epp ez a legutobbi felfedezes ami mindennel nyilvanvalobban bizonyitja, hogy a gravitacio a feny sebessegevel megegyezo sebesseggel terjed, hiszen egyszerre ertek ide. Az nem lehet hogy ez igaz legyen:)
(persze egy meres nem meres, de par ev mulva mar varhatoan tucatjaval allnak sorban az ehhez hasonlo eszlelesek)
#82
Sun helyett sum.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#81
Amúgy hasonlít a te problémád a régi skolasztikai vitához: Nominalia Sun realia?
Csak hogy lásd, nincs olyan sok új a nap alatt. Írhattam volna azt is, hogy le vagy maradva kb. 400 évvel.
Csak hogy lásd, nincs olyan sok új a nap alatt. Írhattam volna azt is, hogy le vagy maradva kb. 400 évvel.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#80
1. az elméleted hogy magyarázza az idődilatációt illetve a gravitációs idődilatációt?
2. ha nem görbül a téridő vajon miért észlelték ezt mérésekkel például a napfogyatkozások során?
3. mire alapozod hogy a gravitáció a fénysebesség sokszorosával terjed?
2. ha nem görbül a téridő vajon miért észlelték ezt mérésekkel például a napfogyatkozások során?
3. mire alapozod hogy a gravitáció a fénysebesség sokszorosával terjed?
#79
A Start Trekben nem pont igy mondtak. De a filmes es fantaziadolgokat legyszives masik topicban folytasd.
#78
Szia Laci, kösz az idézeteket, gondolod értik itt miről is szólt Tesla? Ő már akkor tudta, hogy a semmit nem lehet görbítgetni. Ergo van a világűrben valami (anyagi dolog) ami a gravitációt okozza. Ez a gravitonsugárzás. A nyomóereje óriási. Bocs ez így nem jó, hanem
óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási.
A nyomóerő 1.2 x 10^44 newton, = 121 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 newton.
1 kg tömegű testet ekkora sugárzásból származó erő nyom. A Nap tömege csak 10^30 kg tehát 10 000 milliárd Nap súlya nyomja az agyadat. Minden irányból. Alulról 1 azaz egyetlen kilóval kevesebb.
óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási.
A nyomóerő 1.2 x 10^44 newton, = 121 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 newton.
1 kg tömegű testet ekkora sugárzásból származó erő nyom. A Nap tömege csak 10^30 kg tehát 10 000 milliárd Nap súlya nyomja az agyadat. Minden irányból. Alulról 1 azaz egyetlen kilóval kevesebb.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#77
"Soha senki nem látott még neutroncsillagot és mostanság nem is fog. Tehát azt állítani, hogy 20 km az átmérője, az ugyanolyan hasraütés, mint a többi dolog. "
Ugye tisztában vagy azzal, hogy csak magadat égeted? Ezzel a mondattal annyit mondtál: "Nem érdekel a fizika, nem érdekel mi alapján számolnak és nem is akarom tudni."
Lényegében még büszke is vagy rá, hogy lövésed sincs semmiről. Tapsot érdemelsz! :) Csak így tovább! Előre az ostobaság útján.
Ugye tisztában vagy azzal, hogy csak magadat égeted? Ezzel a mondattal annyit mondtál: "Nem érdekel a fizika, nem érdekel mi alapján számolnak és nem is akarom tudni."
Lényegében még büszke is vagy rá, hogy lövésed sincs semmiről. Tapsot érdemelsz! :) Csak így tovább! Előre az ostobaság útján.
#76
Sot valahol ott kezdodik a tudomany, illetve a tudomanyos hozzaallas, amikor egyreszt elismerem, hogy tevedhetek, masreszt mindig feltetelezem is hogy mi van, ha tevedek. Illetve azt is elismerem, ha nem tudok valamit. Ez a legnagyobb kulonbseg a tudomany es a vallas kozott.
#75
Aranyom!
Én szabad szemmel pl. a Plutót sem láttam, de elhiszem, hogy annyi az átmérője, amennyinek a csillagászok mondják.
Sőt, még a Chandrashekar-határra vonatkozó állításokat is elhiszem, pedig sötét lyukat tényleg nem láttam, és nem is láthatnék.
Ami Tesla kijelentéseit illeti: nem kell tőlük begurulni vagy hasra esni.
Volt olyan állítás, amit Einstein pl. visszavont (a Hubble-állandóra vonatkozott, ha jól emlékszem), de említhetném Stephen Hawkingot is, aki fogadott is egy állítására vonatkozóan, de a fogadást elveszítette. Szóval, a tudomány már csak ilyen, hogy tévedni emberi dolog, és a hibák, tévedések beismerése, kijavítása is emberi dolog.
Visszakanyarodva a fő kérdéshez: Tesla lehet, hogy maga ismerte volna be tévedését, ha tovább él.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.19. 21:15:13
Én szabad szemmel pl. a Plutót sem láttam, de elhiszem, hogy annyi az átmérője, amennyinek a csillagászok mondják.
Sőt, még a Chandrashekar-határra vonatkozó állításokat is elhiszem, pedig sötét lyukat tényleg nem láttam, és nem is láthatnék.
Ami Tesla kijelentéseit illeti: nem kell tőlük begurulni vagy hasra esni.
Volt olyan állítás, amit Einstein pl. visszavont (a Hubble-állandóra vonatkozott, ha jól emlékszem), de említhetném Stephen Hawkingot is, aki fogadott is egy állítására vonatkozóan, de a fogadást elveszítette. Szóval, a tudomány már csak ilyen, hogy tévedni emberi dolog, és a hibák, tévedések beismerése, kijavítása is emberi dolog.
Visszakanyarodva a fő kérdéshez: Tesla lehet, hogy maga ismerte volna be tévedését, ha tovább él.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.19. 21:15:13
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#74
Ezzel az erovel 1000 eves idezeteket is elohozhatsz, amik epp ugy megdoltek, mint amit Tesla mondott:) Vagy Tesla valamifele istenseg, akinek csakis igaza lehet?
Erosen korlatolt gondolkodasra vall, hogy csak azt hiszel el amit latsz. Az, hogy kiszamoltak, az persze nem annyira eros erv mint ha fizikailag megmerik, de a hasrautestol sok-sok nagysagrenddel jobb. De hallgatjuk a te jobb elmeletedet, szerinted hagy km az atmeroje es miert pont annyi?
Erosen korlatolt gondolkodasra vall, hogy csak azt hiszel el amit latsz. Az, hogy kiszamoltak, az persze nem annyira eros erv mint ha fizikailag megmerik, de a hasrautestol sok-sok nagysagrenddel jobb. De hallgatjuk a te jobb elmeletedet, szerinted hagy km az atmeroje es miert pont annyi?
#73
Soha senki nem látott még neutroncsillagot és mostanság nem is fog. Tehát azt állítani, hogy 20 km az átmérője, az ugyanolyan hasraütés, mint a többi dolog.
Teslát idézve, kapcsolódnik ide a néhány gondolata:
Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, „...
„azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenérékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Hearald Tribune, September 11, 1932)
Teslát idézve, kapcsolódnik ide a néhány gondolata:
Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, „...
„azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenérékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Hearald Tribune, September 11, 1932)
#72
Az ne zavarjon, hogy a LIGO-nak semmi koze a NASA-hoz. Annak a tucatnyi egyeb fuggetlen csoportnak akik eszeltek vagy a kapcsolodo gammasugarzast, vagy kozvetlenul a fenyet meg aztan vegkepp nincs.
Es azon se gondolkozz, hogy magat a felvillanast csak azert talaltak meg, mert a gravitacios hullamok alapjan pontosan tudtak hogy hol keressek.
Biztos csak oriasi mazlijuk volt, mi?:)
Oke, akkor varjuk par evet, es ha mar tucatjaval allnak sorba az ehhez hasonlo peldak, elgondolkozhatunk azon, hogy mennyire is mazli ez.
Es azon se gondolkozz, hogy magat a felvillanast csak azert talaltak meg, mert a gravitacios hullamok alapjan pontosan tudtak hogy hol keressek.
Biztos csak oriasi mazlijuk volt, mi?:)
Oke, akkor varjuk par evet, es ha mar tucatjaval allnak sorba az ehhez hasonlo peldak, elgondolkozhatunk azon, hogy mennyire is mazli ez.
#71
Na akkor segitek mert latom nagyon nem vagy kepben az alapfogalmakkal kapcsolatban.
Az egyenlet egy matematikai fogalom. A terido is egy matematikai fogalom. Egyik sem letezik fizikai valojaban, mert mind2 egyfajta modell csupan.
Az egyenletek fizikai letezo dolgot irnak le. A terido, mint modell is fizikailag letezo dolgot ir le. Hogy mi is ez a fizikai dolog amit leir? A fizikailag letezo anyagok, reszecskek, testek egymashoz valo viszonyat. Ez a viszony a tavolsaguk, az egymashoz mert sebesseguk, es az egymashoz kepest eltelt ido.
Es akkor most legyszives ird le hogy ezek kozul melyik nem letezik.
- Anyag nem letezik?
- Reszecskek kozotti tavolsag nem letezik?
- Ido nem telik?
- Nem mozognak a reszecskek egymashoz kepest?
Aztan ha tulleptunk a fenti altalanos iskolas anyagon, es vegre megerted az alapfogalmakat, majd utana kezdhetsz fizikaval foglalkozni.
Az egyenlet egy matematikai fogalom. A terido is egy matematikai fogalom. Egyik sem letezik fizikai valojaban, mert mind2 egyfajta modell csupan.
Az egyenletek fizikai letezo dolgot irnak le. A terido, mint modell is fizikailag letezo dolgot ir le. Hogy mi is ez a fizikai dolog amit leir? A fizikailag letezo anyagok, reszecskek, testek egymashoz valo viszonyat. Ez a viszony a tavolsaguk, az egymashoz mert sebesseguk, es az egymashoz kepest eltelt ido.
Es akkor most legyszives ird le hogy ezek kozul melyik nem letezik.
- Anyag nem letezik?
- Reszecskek kozotti tavolsag nem letezik?
- Ido nem telik?
- Nem mozognak a reszecskek egymashoz kepest?
Aztan ha tulleptunk a fenti altalanos iskolas anyagon, es vegre megerted az alapfogalmakat, majd utana kezdhetsz fizikaval foglalkozni.
#70
a téridő matematikai fogalom tehát nem létezik a természetben.
Persze hogy a terido matematikai fogalom. Ezt mindenki tudja, csak te viselkedsz ugy, mintha valami nagy dolgot mondanal ezzel. A hivatalos definicioja ezzel kezdodik, hogy matematikai fogalomrol van szo. De megsugom, az egyenletek is matematikai egyenletek.
Szoval ha cafolni szeretned a fizikat akkor kicsit tovabb kene gondolkoznod ennel, mert ugy latszik - mint ahogy lejjebb irtam - egyaltalan nem erted a fizikat, es igy nem tudod cafolni sem.
#69
Bátran abbahagyhatod a modern fizika megértésére törekvésedet, mert a fizika egy olyan félrecsúszott tudomány amit nem kell és nincs is rajta mit megérteni. Megtanulni kell, bemagolni. Aztán szajkózni a rengeteg marhaságot a wikipédiából.
Mert például mit lehet azon megérteni, hogy a nemlétező téridő görbül. Semmit. Ez egy teljesen abszurd dolog és valójában nem is erről van szó. A gravitációt leíró egyenletrendszerek nem a téridőt és annak változásait írják le, mert nincs olyan, hogy téridő.
Ezek az egyenletek valami fizikailag létező dolgot írnak le. A téridő természetesen nem az, mert a téridő matematikai fogalom tehát nem létezik a természetben.
Következésképpen léteznie kell a gravitációt okozó valaminek, s ez kézenfekvően a gravitációs sugárzás, ami a nyomóerőt okozza.
A sugárzásban beálló változások (pl. elnyelés egy tömeg által) gradienst okoz a sugárzásban, egyfajta torzulást az izotróp gravitonmezőben. Ezt a gradienst írják le az egyenletek, nem a téridőt.
Egy létező mezőnek a változásait.
És semmiképpen nem egy nemlétező matematikai kitalációnak a görbülését írják le.
Mert például mit lehet azon megérteni, hogy a nemlétező téridő görbül. Semmit. Ez egy teljesen abszurd dolog és valójában nem is erről van szó. A gravitációt leíró egyenletrendszerek nem a téridőt és annak változásait írják le, mert nincs olyan, hogy téridő.
Ezek az egyenletek valami fizikailag létező dolgot írnak le. A téridő természetesen nem az, mert a téridő matematikai fogalom tehát nem létezik a természetben.
Következésképpen léteznie kell a gravitációt okozó valaminek, s ez kézenfekvően a gravitációs sugárzás, ami a nyomóerőt okozza.
A sugárzásban beálló változások (pl. elnyelés egy tömeg által) gradienst okoz a sugárzásban, egyfajta torzulást az izotróp gravitonmezőben. Ezt a gradienst írják le az egyenletek, nem a téridőt.
Egy létező mezőnek a változásait.
És semmiképpen nem egy nemlétező matematikai kitalációnak a görbülését írják le.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Basszus, maga Aranyi Lacika, a Kontárok Kontárja, ufófetisiszta konteóhívő is tiszteletét teszi a topikban? Vagy csak valami troll arcátlanul bitorolja a mester nevét? Esetleg Egely professzor úr nem akar még benézni?
#67
Annak idejen, amikor meg csak kezdtem erdeklodni az univerzum fizikaja utan, nekem is megtetszettek ezek az elmeletek, mert messzirol nezve mintha kerek egesz lenne.
De kritikus gondolkozasu reven mindig megprobalom megkeresni az elmeletek gyenge pontjait, es hat eleg gyorsan eleg sokat talaltam benne. Nem csak hogy gyenge pontok, de egyenesen onellentmondasok, amik kvazi cafoljak is az egeszet. Persze hivo embernek, mint Astrojan, konnyu ezt letagadni, es inkabb hallgatni ezen problemakrol, mintha nem is leteznenek, es ragaszkodni hozza barmi aron. De egy kritikus, gondolkozo, minden szembejovo feligazsagot nem azonnal elhiszo ember szamara, amikor latszik hogy ennyi problema van, al kell kezdeni gondolkozni, hogy lehet o maga teved.
A nagyobb baj nem is az hogy az elmelete rossz lenne, hanem hogy magat a mainstream fizikat sem erti, amit cafolni probal, es igy rendszeresen lyukra fut, es olyanokat tadat amit soha senki nem is allitott:) Pedig erteni akkor is meg kene a fizikat, ha nem ert egyet vele...
Persze amikor mindezt o tovabbviszi, es osszeeskuves-elmeletkent kezdi el kezelni, komolyan gondolva hogy az egesz vilag csakis azon dolgozik, hogy az o kis sajat "igazsagat" elhalgattassa, ott mar nem csak tudasbeli, hanem komoly pszichologiai problemak lehetnek. Talan kisebbsegi komplexus, es a "nagy titok" egyeduli tudojakent fontosnak erezheti magat.
De kritikus gondolkozasu reven mindig megprobalom megkeresni az elmeletek gyenge pontjait, es hat eleg gyorsan eleg sokat talaltam benne. Nem csak hogy gyenge pontok, de egyenesen onellentmondasok, amik kvazi cafoljak is az egeszet. Persze hivo embernek, mint Astrojan, konnyu ezt letagadni, es inkabb hallgatni ezen problemakrol, mintha nem is leteznenek, es ragaszkodni hozza barmi aron. De egy kritikus, gondolkozo, minden szembejovo feligazsagot nem azonnal elhiszo ember szamara, amikor latszik hogy ennyi problema van, al kell kezdeni gondolkozni, hogy lehet o maga teved.
A nagyobb baj nem is az hogy az elmelete rossz lenne, hanem hogy magat a mainstream fizikat sem erti, amit cafolni probal, es igy rendszeresen lyukra fut, es olyanokat tadat amit soha senki nem is allitott:) Pedig erteni akkor is meg kene a fizikat, ha nem ert egyet vele...
Persze amikor mindezt o tovabbviszi, es osszeeskuves-elmeletkent kezdi el kezelni, komolyan gondolva hogy az egesz vilag csakis azon dolgozik, hogy az o kis sajat "igazsagat" elhalgattassa, ott mar nem csak tudasbeli, hanem komoly pszichologiai problemak lehetnek. Talan kisebbsegi komplexus, es a "nagy titok" egyeduli tudojakent fontosnak erezheti magat.
#66
Ha már univerzumok, még ez tűnik a legközelebbinek az elméletéhez:
Utoljára szerkesztette: asgh, 2017.10.19. 17:18:23
Utoljára szerkesztette: asgh, 2017.10.19. 17:18:23
#65
Én kínlódom, hogy megértsem a modern fizikát, de te láthatóan feladtad. Inkább kitaláltál egy fantáziavilágot. Ami egyébként annyira nem rossz, mert jobb híján betölt egy űrt, és ha van benne belső logika, esztétikum, ilyenek, akár rajongói tábort is ki tudnál alakítani. Mint ahogyan a Csillagok háborúja, az Alien, Riddick, Dűne, Narnia, Gyűrűk ura, Harry Potter, Alapítvány (Asimov), Csillagkapu stb. alkotások mögött is egy-egy univerzum van. Ráadásul, ha végtelen univerzummal számolunk, ezek valahol akár testet is ölthetnek. :-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#64
Vicces hogy minnel tobb bizonyitek gyulik ossze arrol hogy hulyeseget beszelsz, annal tobb dolgot kell siman csak letagadnod mindenfele ertelmes magyarazat nelkul:D