#235
Arról nem vagyok meggyőződve, hogy a mi Univerzumunkban annyira különbözően viselkedne az anyag hasonló behatásokra és hasonló körülmények között. Éppen ezért írtam, hogy másik Univerzumokban nagyon különbözhetnek a viszonyok a mienkhez képest, de azért a folyamatok ott is (feltételezhetően) hasonlóan játszódnak le amikor éppen hasonlóak a körülmények. Természetesen extrém körülmények között mások lehetnek a folyamatok, akár itt a Földön is. Sok fura dolgot láttunk már. Nyilván nem mindent.
A fekete lyuk anyaga neutron, ami ráadásul nem is létezik, mert a neutronnak tekintett részecske mindig egy proton és egy elektron tórusz páros. Az atommag is így néz ki, nincs benne neutron és nincsenek benne kvarkok. Gluonok sem.
Ha egy csillag belsejében nő a nyomás (mert összezuhan például) akkor az atomok elektronhéját a gravitonsugárzás belepréseli az atommagba és hosszabb ...proton elektron proton elektron... tórusz láncok alakulnak ki, bizonyára nem szoros illeszkedéssel.
Ha a nyomás fekete lyuk méretűre növekszik akkor a nem szoros illeszkedésű láncok szorosabbá válnak és a csillag eltűnik az eseményhorizontja alatt. De ettől a csillag anyaga nem változik meg, csak sűrűbben állnak a neutronláncok.
Az csak a térgörbítők ostobasága, miszerint ott szingularitás alakul ki. Az anyag nem más mint körpályára állt energiarészecskék, ezáltal alakul ki a normál anyag. Attól normál, hogy nem megy sehova, egyhelyben kering. Ettől van spinje (a fizikusnak fogalma sincs mitől van a részecskéknek spinje). Ettől alakul ki a tömeg tulajdonsága (a fizikusnak fogalma sincs mitől alakul ki a részecskék tömege. Azt képzeli hogy egy higgysz bozon hozza neki.)
Összegezve a fekete lyuk egy sűrű neutroncsillag ami eltűnt a saját eseményhorizontja alatt. De nem szűnt meg, csak nem látjuk. Ott egy kemény csillag van aminek a gravitációját ugyanúgy kell leírni mint egy látható csillagét. Semmi szingularitás, csak idióták hihetnek a szingularitásban (kiváltképpen elmagyarázás és szájbarágás után).
#235