227
-
BlackRose #187 +1 -
BlackRose #186 Majd ezután azokat a doppingolt neutrínókat használjuk és akkor minden rendben lesz. :))) -
Doktor Kotász #185 Akkor lassan mondom, hogy értsd. Tilos. Nem azért nem adják ki, mert beszariak, hanem azért, mert törvény tiltja. Szóval hogy mi a szerinted, az tökmindegy. A mi vant az nem érdekli, hogy te hogyan gondolod. -
kukacos #184 "Tehat minden tranzakciot csak allami vagy nemzetkozi tranzaciok eseten tobbszoros allami jovahagyassal lehetne vegrehajtani es csak befektetesi cellal."
Feltalálták már, úgy hívják, hogy tőkemozgás korlátozása, diktatúrák mai napig alkalmazzák. Sajna vagy a globalizáció áldásai (olcsó kínai cuccok), vagy ez és háborúk. Ahogy egy híres mondás mondja, egy határon vagy áruk mozognak, vagy hadseregek.
"Minden letezo penz mogott tenyleges erteket kellene rogziteni, tehat valamilyen jogilag is megfoghato erteket. Aki nem tudja biztositani hogy az utolso fillerig bevalthato legyen valamire a kiadott penze, annak ertektelenne valna a fizetoeszkoze. (fedezet lehet nemesfem, foldterulet, cegek tulajdonjoga vagy akar szabadalmak is)"
Ez egy igen népszerű, a pénz lényegét totális félreértő nézet. Hát persze, mert megszoktuk, hogy a kis életünkben a pénzt direkte árura váltjuk. Az analógiája az, hogy dehát a vak is látja, hogy a Nap kering a Föld körül.
Gyorsan megérthető, miért. Képzeljünk el egy világot, ahol nincs kereskedelem, mindenki a saját farmján megtermelt javakat eszi.
Kell egy ilyen világban pénz? Egy peták sem. Nincs rá szükség.
A pénz mennyiségének tehát semmi köze a világban forgó áruk értékéhez képest. Sokkal inkább arról szól, hogy milyen társadalmi kötések, ígéretek és kötelezettségek forognak az emberek között. Az ígéreteink pedig általában több pénzről szólnak, mint amennyink van, mert pontosan azért ígérünk meg valamit, azaz kérünk pénzt, azaz hatalmat kölcsön, mert úgy számítunk, hogy később több lesz. A pénz mindig arról szól, hogy a jövőben valaki többet fizet majd valakinek. Aztán persze nem jön be mindig a számítás, és sokan buknak, kölcsönadók, kölcsönvevők.
Tehát a virtuális pénzzel, meg hogy sok van belőle, nincs semmi baj. Mindenki egyedi ígéreteket tett, azokat betartja vagy nem tartja be, a játék tízezer éve tart. -
pakeszke #183 szemeim elott latom amugy hogy mennek a brokerek a foldszintre a nagy eloszto kozelebe minel kisebb kabellel(haho a WIFI mennyit szamit???) -
pakeszke #182 "Egy számítógép egyetlen mikroszekundum alatt több millió utasítást tud végrehajtani, a fény azonban ennyi idő alatt még vákuumban is csak 330 métert képes megtenni."
okos nagyon okos...
csak megjegyezhette volna hogy a madzagon is kb ennyit :))) -
Doktor Kotász #181 Szerintem a válságot az eladósodottság okozza. Még a neve is hitelválság. Több jóléti kiadást valósítanak meg a kormányok, mint amennyire fedezetük van. Ennek pedig az oka, hogy lemaradtunk a globalizációban. Ugyanúgy szórjuk a pénzt, mint amikor volt. Ez Európa. Az USA meg ugyanezt játsza el a hadi kiadásokkal. -
kukacos #180 Miért, a programom szerinted maga gondolkodik? Nem a hardver-szoftver együttes, amin fut? És miért ne tudhatná a számítógép fix programja alapján felépíteni az idegrendszer analógiáját?
Dehogynem tudja. Pontosan ezt csinálják az algoritmusaim tanulás közben. A memóriába gyűjtött adattömeg az idegrendszer kapcsolatainak felel meg. Sőt, sok algoritmus direkt neurális rendszerek működését szimulálja.
Szóval az analógia áll, találj ki valami jobb kifogást. -
kukacos #179 Dolgozhatsz te reggeltől napestig, ez nem kétkezi munka, valódi értéket nem állítasz elő, így csak élősködsz. Lenin elvtárs is akármikor megmondja... ;D -
kukacos #178 Belenéztem, már az első öt percben elhangzik pár erősen vitatható állítás.
Amúgy azt tudod, hogy ez a fickó - meg amúgy az egész ausztriai iskola - a piac mindenhatóságában hisz? Azaz hogy semmilyen szabályozásra nincs szükség, a piac megoldja.
"Az aranynak semmi köze nem volt hozzá."
Háppersze:
http://en.wikipedia.org/wiki/Great_depression#Gold_standard
Economic studies have indicated that just as the downturn was spread worldwide by the rigidities of the Gold Standard, it was suspending gold convertibility (or devaluing the currency in gold terms) that did most to make recovery possible. Every major currency left the gold standard during the Great Depression. According to later analysis, the earliness with which a country left the gold standard reliably predicted its economic recovery. -
BlackRose #177 Na azért vannak itt dolgok, amelyeket az ember csak elméletileg tud elvégezni, éppen azért mert nem rendelkezik sem korlátlan idővel, hogy megtegye és mert memóriakapacitása is gyenge, hogy a gyakorlatban eredményes legyen. -
BlackRose #176 Hát azért a per capita export Kínában még nagyon elmarad a nyugati országok per capita exportjától. Ugyanakkor a technológiai fejlettségük és nem beszélve a társadalmi, jogi, közbiztonsági, stb. szintekről, itt még a keletnek nagyon sokat kell tanulnia a nyugattól. Egyébként a nyugati országok mind egy szálig úgynevezett innovation driven kategóriába tartoznak, az ázsiaiak (Japánon és félig meddig Dél Koreán kívül) viszont mind az efficiency driven kategóriában vannak. Ami ugye kb. azt jelentené, hogy még a nyugat többnyire csak úgy mehet előre, hogy ha valami ujjat talál ki, a kelet úgy megy előre, hogy csak módosítva implementálja azt, amit a nyugat már régen megcsinált. Ezért is ott könnyű az előrehaladás, mert ott az emberek többsége megfelelően képzett a gazdaság követeléseihez (amelyek jóval primitívebb munkahelyek, mint azok, amelyek nyugaton álnak rendelkezésre), nyugaton viszont már nem, de ez lassan ott is majd be fog következni, és akkor majd ők fogják ugyanúgy megvenni azt, amit nem tudnak megcsinálni, mint ahogyan a nyugat most megveszi tőlük azt, amit nem tud megcsinálni. Nem lehet évszázados tapasztalatot, tradíciót, kapcsolatokat stb. csak úgy gyorsan megszerezni, a globalizáció mindenkinek jó, csak éppen valakinek előbb, valakinek meg kicsit később.
Pl. az amcsik, britek elég sok menedzsmentszolgáltatást, tanácsadást, szervezési tapasztalatot stb. adnak el Kínában, szinte “branding” megy elég jó, de még mindég a Kínaiak szükségletei ezen a téren nem elég fejlettek, de azért a növekedés kétszámjegyű. És nagyon jól megy a luxusárú pl. Ferrari, Rolex, stb. -
WoodrowWilson #175 Sőt, valójában a pénzteremtés pont, hogy a látra szóló betétek kihelyezéséről szól. -
WoodrowWilson #174 A látra szóló betéteket is ki lehet helyezni, egy rendesen pörgő gazdaságban ki is helyezik. A bank tudja, hogy a látra szóló betéteken levő pénznek átlagosan hány %-át használják fel, a többit nyugodt szívvel kiadja hitelbe. -
#173
Amit te MI alatt érsztesz az nem jobb, csak gyorsabb, mint az emberi agy. Nem minőségileg veri az embert. Mennyiségileg. -
Caro #172 Ebben a kérdésben nincs vitánk, teljesen egyetértek.
Ugyan még áltatom magam azzal, hogy azért a távolkelet intellektusban nincs ott ahol mi, és csak másolni tudnak, de tisztában vagyok vele hogy ez nem feltétlenül igaz.
De pontosan ezért írtam, hogy ha mi leszünk hajlandóak elvégezni ugyanazt a munkát (vagy kiváltani), akkor le fogunk maradni a versenyben.
Hogy a válságot mi okozta, arról viszont nagyon sok teória van, nehéz eldönteni hogy melyik a helyes.
Én elhiszem, hogy a fosszilis energia megdrágulása vezethetett a válsághoz, olcsó energia nélkül nincs növekedés, növekedés nélkül nem fizethető vissza a hitel, és oda is értünk ahol vagyunk.
De nem tartom kizártnak, hogy más a magyarázat. -
Doktor Kotász #171 Tulajdonképpen ugyanazt fogalmaztad meg, amit én.
Egy valamiben nem értek csak egyet. Azt gondolod, hogy amikor kiegyenlítődik a világ, akkor majd a mi fejlettebb termékeinkre is szüksége lesz az ázsiaiaknak.
A probléma az, hogy már kiegyenlítődött technológiailag a világ, csak életszínvonalilag nem. Sőt, technológialiag már el is húztak mellettünk. A fejlett nyugaton már csak a németek állják a sarat. Őket a kínaiak két éve előzték le exportban. De a németek sem fogják sokáig húzni. Az ázsiaiaknak pedig semmire sem lesz szüksége abból, amit adhatnánk nekik.
Már nem a fehér ember diktál, csak még tartják az életszínvonalukat. Ez pedig mindenhol eladósodottságot jelent. A válság annak a jele, hogy a rendszer dől össze. Pontosabban nem a rendszer, csak a fehér ember potyog lefele, és bármibe kapaszkodik, azt összezúzza a zuhanása.
Váltani kell, vagy végleg lemaradunk!
Ennyi a válság tanulsága.
A globalizáció elgyűr minket.
Persze a legtöbb ember ezt nem fogja fel, és zsidózik, és annyit képzel a globalizációról, hogy egy sötét szobában összeülnek a zsidók, és irányítják a világot.
Ja, kínai zsidók szerelik össze az LCD televíziókat, és direkt azért romlik el mindegyik két év alatt, hogy a zsidó szervízesek megszedhessék magukat.
Komolyan mondom, hogy volt olyan ismerősöm, aki szerint azért álltak át a 16:9-es képarányra, hogy a zsidók megszedhessék magukat azon, hogy új tévét vesz. -
BlackRose #170 "A jelenlegi válságot nem a tőzsde és nem a kapitalizmus okozza"
EZ IGAZ!
"hanem a túlköltekező kormányok."
EZ CSAK AKKOR IGAZ HA NEM MEGYÜNK MÉLYEBRE!
Vagyis a túlköltekezés is következmény (éppen úgy mint a válság), és annak a következménye, hogy (ÉS EZ MOST SOKNAK NAGYON FÁJ) az emberek nagy többsége NEM KÉPZETT/KÉPESITETT a jelenre (hívjuk ezt 21. századnak) és még kevésbé a jövőre. A jelen és a közelmúlt az ami a túlköltekezést hozta magával, mert ezek az emberek egyrészt megkövetelik a modern életszínvonalat és a politikusok ezt nagy részben elősegítik (persze kölcsönből), másrészt viszont megkövetelik azt a munkahelyet amelyre a gazdaságnak nincs szüksége és ezért létre sem jön de az állam mégis létrehozza és kölcsönből finanszírozza, hogy ezeknek az embereknek is legyen munkahelyük még akkor is ha semmi olyant nem tudnak nyújtani amire a gazdaságnak szüksége van.
"A globalizáció miatt a termelés kitelepült az ázsiai régióba, a kormányok pedig nem jöttek rá, hogy a javak már nem itt termelődnek."
Nem az a baj, hogy a termelés kitelepült, hanem az, hogy azok a munkahelyek amelyek létre kellett volna jöjjenek egyrészt azért nem jöttek létre mert nincs megfelelő munkaerő (mint mondtam az emberek többsége nem képzett a jelenre és jövőre), a másik baj meg, hogy az ami létrejött az többnyire csak a belső nyugati piacokra tud exportálni, mert a többi országnak egyrészt nincs szüksége ezekre a szolgáltatásokra mert még nem érték el azt a fejlődési fokozatot amelyben erre szükségük lenne, vagy mint pl. Kína a szoftverek és filmek, zene stb. esetében nem fizetnek egy vasat sem nekik mert nincs náluk elég fejlett jogrendszer amely korlátozná az licensznélküli szoftveralkalmazást stb. Gondoljuk csak el, ha Kína megfizetné az USA-nak a szoftvert akkor az USA-nak sokkal kisebb kereskedelmi deficitje lenne mint amilyen van, ha pl. még az USA pénzért adna olyan szolgáltatásokat is mint pl. a GPS akkor ez még csökkenne...
Szóval a globalizáció (ami egyébként nem azért van mert valaki úgy akarja, hanem azért mert megszülettek a feltételek az eszközök a technológiák amelyek ezt lehetővé teszik), nem éppen a legjobban működik ha ilyen óriási különbségek vannak az országok között. De ezt idővel majd megoldják, a fejlődő országok elérnek egy olyan szintet, amikor már szükségük lesz a fejlettebb nyugati termékekre és szolgáltatásokra és meg is tudják azt fizetni, de még az nem érkezik meg addig fájni fog. Ugyanakkor az emberek is lassan képzettebbek lesznek és jobban meg fognak felelni a jövő gazdaságának (ide persze generációváltásra van szükség). Szóval röviden a túlköltekező állam, a gazdasági válság stb. mind annak a következménye, hogy nagy léptekkel távolodunk az ipari társadalomtól (industrial society) és közeledünk az információs társadalom (post-industrial society) felé, és ezt nem lehet fájdalom nélkül véghezvinni, ez is mint minden tranzició sok ismeretlent rejt és sok strukturális problémát amit csak idővel lehet kiigazítani. -
#169
:D -
Doktor Kotász #168 A jelenlegi válságot nem a tőzsde és nem a kapitalizmnus okozza, hanem a túlköltekező kormányok. A globalizáció miatt a termelés kitelepült az ázsiai régióba, a kormányok pedig nem jöttek rá, hogy a javak már nem itt termelődnek. A globalizáció vesztese a fehér ember. Nyertese pedig a sárga. Az afrikaiak meg cakk-pakk kivannak belőle hagyva. Nekik csak a szar jut az egészből. Persze ezt csak maguknak köszönhetik, mert polgárháborúznak amint tehetik. Társadalmi szinten ott tartanak, ahol a fehér ember az ókor végén. Technológiai, infrastruktúrális szinten pedig már relatíve fejletnek hiszik magukat a kalasnyikovval, mint a tanyasi parasztbácsi a szódásüveggel.
A görögöknél pár éve 14%-os költségvetési hiány volt. Ez annyit jelent, hogy 7 év alatt annyi adósságot vesznek a nyakukba, amit közösen egy év alatt állítanak elő. Háromszor akkora volt náluk a bérszint, mint nálunk, de gazdaságilag ott sem tartottak, ahol mi. Most fulladnak bele a saját szarukba.
Nem a kapitalizmusnak van vége, mert a sárgák elég jól megszedik magukat belőle. Egyszerűen a fehér ember későn eszmélt rá, hogy nem ők szarták a spanyol viaszt. Vagy észbe kapnak az európai kormányok, meg az USA az ausztrálokkal, kanadaiakkal, új-zélandiakkal, hogy változtatnak a gazdaságpolitikán (sőt a japánok is ide tartoznak, bár őket nem kell félteni, hiszen ők voltak az elsők, akik kiemelkedtek, egyszerűen csak nem az elsők már a régiójukban), és visszaterelik a termelést a saját gazdaságukba, miközben visszafogják az állami kiadásokat, megszabadulva az államadósságaiktól vagy lemaradnak, és évtizedek múlva lesz esélyük visszakapaszkodni az élvonalba.
Röhej...
Az IBM már hat éve kivonult a pc-s piacról, a HP most építi le az üzletágát. a motorolla kiesett a mobilpiacról, a nokia döglődik, az ericssont egy évtizede bekebelezte a Sony, és a többi szereplő készülékeit is tajwaniakkal szereltetik össze.
A globalizációt nem zsidók irányítják, hanem egyszerűen összement a világ, és mindenki versenytársa lett mindenkinek. És nagyon úgy néz ki, hogy a fehérember van jelenleg szopóágon. Aki ezt nem látja, és zsidózik meg bankározik, hogy ők csinálták, hogy nyerészkedjenek rajta, az nem ismeri fel a helyzetet.
A válság annak a jele, hogy a fehérember már régen szopóágra került a versenyben, és recsegve-ropogva düledezik a trón, amin értetlenül ücsörög fel nem fogva, hogy már régen a feje felett repülnek a sárgák.
Az emberek minél tovább zsidóznak, bankároznak, beszélnek hülyeségeket, annál később fogják kikényszeríteni a saját politikai vezetőiktől, hogy végre lépjenek! Mert azok még a saját választóiknál is hülyébbek. Van egy rendszer, megélnek belőle, csak a következő napig látnak előre, és halvány elképzelésük sincs a jövőről... -
Doktor Kotász #167 "nekem még minusz keretem sincs nemhogy hitelem"
Csak szólok, hogy a mínuszba mehető szabad egyenleg a hitel.
Tehát a keret.
Amit lakásra vesznek fel, vagy árúra, vagy átutalnak egy összeget, hogy havonta fizesd vissza, az a kölcsön. Tehát a lakáshitel, az lakáskölcsön, csak a marketingen úgy gondolták, hogy a kölcsön szó olyan parasztos, ezért a kölcsönöket a bankok hitelnek nevezik. Talán egyedül a Citibank használja a kölcsön szót a kölcsönre. Személyi kölcsön... -
BlackRose #166 Addig még nem találunk, természetes intelligenciát addig nem nagy értelme van beszélni a mesterséges intelligenciáról sem :)
Egyébként szerintem mesterséges intelligenciát nem azért kell csinálni, hogy azt tudja, amit az ember, hanem, hogy azt tudja, amit az ember nem tud, vagyis a kettő együtt több legyen, mint az ember maga. És ilyen mesterséges intelligencia már van és fejlődik is gőzerővel. Az elvárásokat kell a valósághoz igazítani és akkor nincs semmi gond. Egyébként olyan szoftver, amely maga képes lesz, szoftvert generálni olyan szinten amilyenhez intelligenciára van szükség szerintem még sokáig nem lesz meg (ha egyáltalán meglesz) és mégpedig azért mert a lényeg nem a struktúrában van (ezt már tudja a szoftver), hanem a részletekben. A különböző már 20 éve vacakoló CASE eszközök és kód generátorok is ezért nem tudnak az 5-ről a 6-ra érni, mert a részletekhez emberi intelligenciára van szükség, és ahogy előrébb vagyunk már egy ember intelligenciája nem is elég, hanem már együttműködésre van szükség.
Egyébként ugyanez a gond a tőzsdén is, a nagy dolgokat mindenki észleli (de akkor már általában késő) a részleteket már nem annyira. -
#165
Egy bitang egyszerű feladat volt kiírva neki. Ez 0. Semmi. MI meg nincs ma. Semmilyen. Azt mimiákáló vackok vannak. -
BlackRose #164 "Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka."
Nincs ehhez semmi köze a balkáni bérnek sem és a svéd adóhoz sem. Egyébként nem azok jártak szarul, akiknek balkáni béreik voltak (azok nem is igen kaptak hitelt) hanem azok, akik azt hitték, most már majd ők is tudnak Németországi szintű középosztálynak megfelelő életszínvonalat produkálni és ezt mind túlfeszített hitelezéssel gondolták elérni.
A szegény az szegény, annak soha nincs, gondja a pénzel, mert nincs neki pénze, azokról van itt szó akik már nem szegények de abban a tévhitben élnek, hogy már gazdagabbak mint amilyenek valójában. És nem csak Magyarországról van itt szó pl. az USA-ban ahol nem balkáni bérek vannak és nem svéd adók ott is a középosztály volt a legnagyobb vesztese a válságnak, mert azok vettek két házat meg marhultak bele az „asset leverage” mániába, nem a minimálbéres emberek. -
Merces #163 a tőzsde a kapitalizmus motorja, kár hogy a rendszer az utolsókat rugja.... -
Merces #162 ..jó, örülünk hogy ilyen ügyes voltál, nekem még minusz keretem sincs nemhogy hitelem mert nem hiszek a száz százalékban..........a felnőtt emberekröl meg annyit hogy mind azt hitte olyan ügyi mint te... -
torreadorz #161 De sok hülyeséget beszélsz te. Majd ha nem balkáni bérek lesznek svéd adók mellett de nem balkáni közellátással, akkor lehet beszélni túlfeszitésről meg tisztességről. -
BlackRose #160 Mert, ahogy Einstein mondta (tudom, most vannak, akik már nem hiszik el), MINDEN RELATIV :)
A nagy milliárdosok is óriásit veszítettek, csak tudod, ha van 5 milliárdod és ebből 3 elvesz még mindég milliárdos vagy, ha viszont van 20000 dollár megtakarításod és ebből 18000 elúszik, akkor már gyakorlatilag nincs semmid. Ugyanúgy ha van 5 házad és abból 3 elvesz, mert az ingatlanárak összerogytak, még mindég marad 2 házad. De ha csak egy van és az ingatlanárak összeomlottak és még te nem csak a házat kell, törleszd, hanem mivel az elmúlt években a házad értéke 50% nőtt és te erre alapozva még felvettél 100000 dollár hitelt akkor nagy bajban vagy, mert valószínűleg nem csak azt veszíted el, amit még nem törlesztettél, hanem azt is, amit már igen. Szóval legyünk reálisak, azok, akik nem feszítették túl magukat és nem vállaltak nagyobb kockázatot, mint amennyit a reális helyzetük megenged, azok nem igazán vannak bajban, bár nem közvetlenül, persze őket is veszélyezteti a közvetett következmény, mert nem biztos, hogy hosszabb távon víz felett maradnak, mert a helyzetük relatív romlik ahhoz képest amilyen volt, amikor a felvett hitel még nem volt számukra túlfeszítés. A hitelnél nagyon fontos az is, hogy rövid vagy hosszú távra szól, mert rövidtávon nehezebb túlfeszíteni a dolgokat, mint hosszú távon és ezért a kockázatok kisebbek.
Tudod én nem feszítettem túl magam, én nem vettem fel olyan magas hitelt-amilyet kaphattam volna, hanem ennek csak azt a részét használtam ki, amiben 100% biztos voltam, hogy hosszú távon is tartani tudom. És persze ez azt jelentette, hogy nem éltem akkora nagylábon, mint amekkorán tudtam volna, de most nincs semmi gondom a törlesztésekkel. Ugyanakkor mindezt úgy tettem, hogy olyan szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezek (szoftverfejlesztő) amelyre szinte 100%, hogy a jövőben még keresettebb lett. Tehát nyugodtan felvehettem volna dupla akkora hitelt is mint amekkorát felvettem, mert gond nélkül megadták volna és ami érdekes most azt is gond nélkül fizethetném és mégsem tettem ezt meg, mert az nagy kockázat, mi ha elveszítem a munkahelyemet és csak olyat találok amely kevesebbet fizet, mi ha beteg leszek, mi ha XZY… szóval nem kell semmit sem túlfeszíteni még akkor sem ha lehet, ahogy Piszkos Harry mondta, az embernek tudnia kell a határait. A milliárdos nem feszítette túl magát, igaz ő is elszúrta és most már kisebb milliárdos, de ez még nem teszi tönkre. A túlfeszítés a végén mindég utolér. Az igazság az, hogy minél kisebb vagy annál könnyebben feszíted magad túl és éppen ezért nagyon kell vigyáznod, mert a következmények nem kellemesek.
Na most az aki tudta, hogy nem biztos, hogy 10 év múlva is táncolni tud és 20 éves hitelt vett fel amely még túlfeszíti is és még akkor annyira hülye volt, hogy mindezt nem abban a valutában tette meg amiben érkezik a jövedelme (ezzel tovább növelte a kockázatot), és most amikor minden ami elkerülhetetlen volt bejött és most bajba került az ne a bankokat hibáztassa, mert az igazi hibás ő maga. Felnőtt emberek vagyunk, vállaljuk a felelőségeket is ne csak akkor, amikor jó az eredmény, hanem akkor is amikor elszúrtuk. Vannak tisztességes emberek is, akik most már látják, hogy elszúrták, de nem panaszkodnak, hanem elmennek, külföldre ahol meg tudják keresni a pénzt vagy két munkát vállalnak, de mindent elkövetnek, hogy törlesszék az adóságot, hogy teljesítsék a vállalt kötelezettséget.
És vannak olyanok, akik az államtól várják a mentést, ami persze mások által lesz finanszírozva. Tudod, egy bankot sem nem kellene feltétlenül menteni, de néha muszáj, mert ha bedöglik, akkor sok mindent visz magával, de az egyént soha nem kell menteni csak esetleg segíteni neki. Segíteni, hogy eleget tudjon tenni a vállalt kötelezettségének és nem pedig megváltoztatni azt a kötelességet vagy teljesen megszüntetni azt. -
#159
"Szóval az egész rendszer nem más mint egy kockázatot elosztó gépezet, amelyben azok akik nagyobb kockázatot vállalnak nagyobbat nyernek vagy veszítenek aki viszont kisebbet azok kisebbet nyernek vagy veszítenek."
Ha ez így van, akkor mondd már meg, hogy miért a kisemberek szopnak most és viszik el fejük fölül a házat, a kocsit és kerülnek utcára? Azok a "nagy halak", akik ezt az egész válságot előidézték, meg legyintenek rá és szürcsölnek még egy kicsit a koktéljukból a Bahamákon??? Elhiszem, hogy a közgazdászok/brókerek számokkal játszanak, de nekem és mindenki másnak ezek nem számok, hanem az életünk, bakker. Bár ezt magyarázhatom, mert amíg a saját bőrödön nem érzed, addig úgyis szarsz rá magasról, mert nem veled történik. Ez a baj a bankemberekkel, mert szarnak mindenre és mindenkire, amíg nekik jó. -
BlackRose #158 Nem is tudom, hogyan lehetne egyszerűen megmagyarázni, de valahogy így:
1. Kölcsön, amikor magát a fedezéket engeded át valakinek használatra.
2. Hitel, amikor a fedezék nálad marad, de a szavadat adod azoknak, akiktől a hitelt igénybe vevő vásárolni fog, hogy igen is törleszteni fog, és a fedezéked az ami garancia (a hitel egy részére). Persze itt egy hosszú lánc is lehet, és általában van az között, akitől származik a hitel és az között, aki használja a hitelt áru és szolgáltatás vásárlására. Ez az a lánc, amely egyrészt a kockázatokat próbálja elosztani (stabilizálni a rendszert) és amely a szélesíteni akarja a hitel lehetőségeket, hogy ne csak az kapjon hitelt, aki teljesen megfelel annak, akitől a hitel származik, hanem mások is, akikre már az eredeti hitelező nem vállal felelősséget, de valaki útközben igen.
A lakás hitel az egy jelzálogos kölcsön, vagyis ebben az esetben az ígéretedre a garancia maga a lakás, vagyis az ingatlan (amely felett elveszíted a tulajdonjogot, ha nem teljesíted a szerződést, amit elfogadtál), ezért nincs szükség a banknak betét garanciára, mert maga az ingatlan a garancia, de nem a házat kell visszaadnod, hanem a vásárlás pillanatában érvényes piaci értékét és a kamatot. Ez az, ami egy picit tévesztő, mert a lakás hitel, úgy működik, mint a hitel (mert a fedezék fizetőképessége nem maximális és a piaci ingadozásoktól függ – pl. az ingatlan értéke eshet és akkor már nem garancia a törlesztésre – pl. adós vagyok a házra 200000 EUR plusz kamat, de a ház értéke a piacon most már csak 150000, ha jön a default – nem tudok törleszteni, és a házat a bank eladja akkor is 50000 EUR vesztesége lesz, ugyanakkor ha a házam értéke mondjuk 300000 EUR akkor a plusz 100000 EUR-ra kaphatok a banktól újabb kölcsönt (gorombán 100000 EUR-ot), úgy hogy senki sem kell garantáljon), de valójában, kölcsön mert a fedezék az ami át van engedve. És persze a ház maga nem jelenti, hogy teljes egészében ki van fizetve, mert az, aki építette, az aki az anyagot adta és esetenként az is aki a munkaerőt adta, lehet és valószínűleg szintén részletekben lesz kifizetve. Ezért adták el a bankok az adóságot a sub-prime piacon, mert nem akarták a kockázatot vállalni és valaki más, aki akarta (vagy nem is tudta, hogy milyen a kockázat, mert a rossz hitelek és a jó hitelek össze lettek pakolva – ha emlékszik valaki a toxic assets kifejezésre) ezt vállalta az ígérkező magasabb haszon miatt. Persze a bankok is a végén bajba kerültek, mert ők is a láncban vannak és a lánc bajba került, úgyhogy csak egy illúzió volt az, hogy meg tudnak szabadulni az extrém kockázatoktól. -
Doktor Kotász #157 Igen, a hitel és a kölcsön két különböző fogalom.
A kölcsön az, hogy itt a pénz, nesze, ekkor kell visszaadnod, ennyi részletben.
A hitel meg az, hogy egy milláig jó vagy nálam öcsém, ha kell, akkor ennyit adok neked, és akkor adod vissza amikor akarod, de közben kamatozik. Na de figyeljél, mert ha nem használsz fel belőle semmit, akkor is van egy minimális díja. Na nem annyi mint a kamat, de semmi sincs ingyé.
A lakáshitelek pont ezért nem hitelek, hanem kölcsönök.
Csak a kölcsön szótól idegenkedtek az emberek, ezért marketingesen hitelnek kezdték nevezni.
Csak ezt már felesleges magyarázni, mert senkit nem érdekel. -
Doktor Kotász #156 "1) A lekötött betét is bármikor hozzáférhető."
Ugyanakkor meg bármikor nem is fizetnek kamatot rá, ha feltöröd.
Továbbá bármikor más meg leköt, miközben te feltöröd. Úgyhogy statisztikailag pont kezelhető, mert egyenletes elosztásban törik fel a betéteket lejárat előtt, és egyenletesen is kötnek le. De ha ez nem elég, akkor sem fogja mindenki egy napon egyszerre felvenni a látraszólót, tehát a bank likvid marad. Sőt, van bankközi piac is, ahol a pillanatnyi feleslegüket eladják, vagy a pillanatnyi szükségletüket beszerzik a bankok.
"2) Ez max. talán magyar specialitás (ha tényleg így van), de a nem lekötött betét is kihelyezető. Különben nem működne az a fajta geometriai pénzsokszorozás, ami minden pénzügy tankönyvben benne van (vagy ez azt is implikálja, hogy a betétek nagy része lekötött)."
Nem helyezik ki a nem lekötött betéteket, és ez nem magyar specialitás. Szerinted akkor miért fizetnek kamatot a lekötöttre, a nem lekötötre meg nem?
Az írásaidban alaposan kevered a fogalmakat, nem ott használod őket, ahova vonatkozik, had ne részletezzem...
Közgazdász vagy?
Nem.
Hát akkor meg mit dobálódzol fogalmakkal? -
BlackRose #155 A bank soha nem adja a betéteket hitelbe (hiszen az az ami fedezet neki, hogy hitelt kapjon a nagyobb bankoktól vagy a piactól), a hitel az, hogy a bank garantál, hogy amikor a számla fizetésre érkezi akkor fizetni tud. Szerintem kevered a kölcsönt és a hitelt. A kölcsön amikor "valódi érték" transzakcióról beszélünk, pl. Pista kölcsön adja Józsinak a zsebéből a pénzt. A hitel, amikor pl. Pista átengedi Józsinak a vacsoráját, azért mert Józsi azt ígérte neki, hogy holnap ugyanezt teszi meg méghozzá nem csak a vacsoráját fogja neki átengedni, hanem ez mellé még a kávéját is (kamat). Ha ez megtörténik, akkor minden rendben, akkor a helyzet visszaállt és senki sem tartozik senkinek, viszont ha nem történik meg akkor Pista adós marad Józsinak, de nem csak az a baj, hogy adós, ha nem az a baj, hogy nem teljesítette az ígéretét (megszegte a szerződést). Persze ha Pistának nem kritikus a vacsora az nap, akkor esetleg azt mondja Józsinak, hogy OK maradhat az adóság még egy napig, de holnap már három kávét akarok (kamat növekszik, kettő a normális kamat a két napra és plusz egy, mert megszegted a szerződést és növelted a kockázatot). De ha Pistának kritikus a vacsora az esete meg a kávé is mert mondjuk ő megígérte Ferinek akkor máj baj van mert akkor Pista sem tudja teljesíteni a szerződését Ferivel és akkor az egész lánc bajban van, kivéve ha Pistának van néhány vacsorája és kávéja és a Józsitól függetlenül tudja teljesíteni Feri iránti ígéretét.
A kölcsön nagyon közel áll a hitelhez, de az a különbség, hogy ott a transzakcióban az egyik oldalon a csere eszköze (pénz, amelynek fizetőképesség maximális) a másik oldalon az ígéret van. Hitel esetében az egyik oldalon az ígéret a másik oldalon viszont egy nem annyira fizetőképes eszköz, az áru vagy a szolgáltatás van (és legalább még egy transzakcióra lenne szükség, hogy a kezünkben pénz legyen). A "pénz" amivel mind ezt kifejezzük az valójában ekvivalens érték, de nem pénz, nem betét, hanem másik hitel, amely a piacoktól, a nagyobb bankoktól vagy végérvényesen a központi banktól származik. Egyébként ez a „fractional reserve banking”, amikor a bank a betéteket biztosításra használja, nem azért hogy teljes végtörlesztésre legyen képes (mert ez nem is a cél), hanem, hogy mindég ki tudja fizetni az érkező számlákat. És ez szépen működik addig még valami ok miatt a nem időponthoz kötött „számlák” érkeznek (“bank run”) vagy azok, akiknek ez a betét szintén biztosíték, muszáj hozzányúljanak, mert másképpen nem tudják teljesíteni a vállalt kötelességeiket.
Persze ez nagyon goromba (részben az egyszerűsítés kedvéért pontatlan) és hiányos magyarázat, de sajnos a valódi magyarázatra néhány tucat könyvre lenne szükség (ezért is nagyon kevesen értik a területet). De a lényeg itt van. -
Caro #154 1) A lekötött betét is bármikor hozzáférhető.
2) Ez max. talán magyar specialitás (ha tényleg így van), de a nem lekötött betét is kihelyezető. Különben nem működne az a fajta geometriai pénzsokszorozás, ami minden pénzügy tankönyvben benne van (vagy ez azt is implikálja, hogy a betétek nagy része lekötött).
3) Az utolsó mondatodat köszönöm, ezzel automatikusan elvesztetted a vitát :D -
Doktor Kotász #153 "Ez szép ahogyan leírod, csak a hitelezés nem teljesen így működik. A teljesen szó jelentőségi itt lényegi.
Ugyanis a bank nem adja kölcsön senki pénzét másnak. Gondolj bele: hogyan lehetne hitelt nyújtani mások betéteiből, ha azok továbbra is ugyanúgy hozzáférhetnek?
Ha én beteszek X készpénzt a bankba (nevezhetjük ezt igazi pénznek is), akkor az én számlámon lévő egyenleg nőni fog.
Én a számlámról bármikor leemelhetem ezt a pénzt (amíg minden jól megy).
A bank közben kiadja hitelbe az általam betett pénzt. Mi következik ebből? Ugyanaz a papír egyszerre már két embernek van odaígérve, és a papír ráadásul nem is a banké (vagyis hogy igen, mert elfogadtam cserébe az ígéretet)."
Ezzel az a baj, hogy nem igaz.
A lekötött betéteket helyezheti ki a bank hitelként, illetve a kötvények kibocsátásából befolyó pénzt. Illetve más bankoktól szerezhet forrást a bankközi piacokon. A látra szóló betétekre (lekötetlen számlapénz a gyengébbek kedvéért) nem is fizettek 0,5% kamatot sem, akkor sem, amikor a lekötött betétekre a 10% is megadták. AZért nem fizet rá kamatot a bank, mert nem is helyezheti ki hitelbe.
Szép az elméleted, csak nem igaz.
A 2%-od meg 5-10 között volt akkor, amikor még figyelemmel kísértem. Nem tudom ma mennyi, nem vagyok treasurys, így nem akarok hülyeségeket beszélni. A látra szóló betétekből csak ennek erejéig lehetett hitelezni. Ezért nem id fizettek rá gyakorlatilag kamatot. Tehát, ha ott áll neked a pénzed a számlán, is nincs lekötve, azt a bank nem használja semmire. Az a pénz halott.
Nem kellene arról nyilatkozni, amiről nincs valós ismereted, csak összeesküvéselméletek alátámasztására összetákolt propagandák, amiket elhittél.
Ott szoktak ilyen okosságok elhangzani, ahol a végén azt vezetik le, hogy nem is voltak gázkamrák... -
BlackRose #152 Na, akkor még egyszer (de egy picit másképp)...
Mi az, hogy "virtuális siker"? Ha én keresek egy millió dollárt (ami mondjuk hitelből lett nekem fizetve és ezért valaki virtuálisnak tekinti) és én veszek rajta egy Ferrarit akkor az virtuális Ferrari? Az én sikerem virtuális? NEM!
De nézzük csak mi is történik itt. Az történik, hogy Nekem senki sem adós (mert kifizettek) én sem vagyok adós mert kifizettem a Ferrarit, de az aki engem kifizetett (hitelből) az igen, az adós. Ha képes törleszteni a megbeszélt feltételek alapján (szerződés alapján) akkor minden rendben, ha nem akkor az aki neki hitelt adott jár rosszul. Na most az neki pl. pénzben adott hitelt (mert ő pénzben fizetett nekem) tehát ha nem tud törleszteni akkor a hitelezője PÉNZT veszít (valódi pénzt még akkor is ha esetleg fizikailag nem látta a pénzt soha), ha viszont nem pénzt adott neki (ami ebben az esetben nem lehetséges) akkor fedezetét fogja elveszíteni (értékpapírjait, házát stb.), ha véletlen ez nem elég a törlesztésre akkor hiteleségét veszíti el és kiesik a játékból (ha valaki más nem vállalja a felelőséget - pl. a bankok mentésénél ez a valaki az állam volt).
A lényeg, hogy a fedezet mindég megvan, csak éppen nem biztos, ha annak a kezében, aki garantál. NEM lehet ezen a földön semmi virtuális kaját enni, inni, használni. Minden, amit az emberek a kezükben tartanak, létezik, nem virtuális, minden áru, csak éppen nem biztos, hogy annak a kezében van, aki a "valódi tulajdonos", de ha a törlesztés rendben lezajlik, akkor a végén annak a kezébe kerül az adott érték. Most más kérdés, hogy a hitelezőnek sokszor nincs is szüksége, hogy a vagyona az ő kezében legyen és nem is akarja azt, ezért ahogy visszakapja, már át is adja másnak további kamatok érdekében. De semmi sem virtuális itt, csak kevés dolog van annál akié végérvényesen, vagyis általában mindenki mindenkinek adós, még az is aki a hitelt adja, mert ő is hitelt vett fel, nem azért mert szegény, hanem pl. jobb feltételeket kapott és nagyobb kamatokat tud kapni ezért érdemes neki az üzlet, de ez nem rablás (mint ahogy a Marxisták és Proudhonisták mondják), hanem egy legitim és szükséges szolgáltatás, mert az lehet, hogy A kapott hitelt B-től 3%-al és nekem adja tovább 6%-al de ha A nem lenne akkor én képtelen lennék hitelt kapni mert B nem ad nekem még 16%-al sem. Szóval az egész rendszer nem más mint egy kockázatot elosztó gépezet, amelyben azok akik nagyobb kockázatot vállalnak nagyobbat nyernek vagy veszítenek aki viszont kisebbet azok kisebbet nyernek vagy veszítenek. Persze még itt az is szerepet játszik, hogy akinek a "tömege" nagyobb vagy más szavakkal hitelképessége és vagyona az kisebb kockázatokkal is nyerhet többet mint az akinek a tömege kisebb, de ez sem rossz, mert többnyire annak nagy a tömege aki hosszú ideje bizonyítja, hogy igen is hasznos a rendszerben, ez az aki gyarapítja vagyonát és ez az akinek hitelesége is magas. Persze van itt politika is, mert amikor pl. a bankokat mentették akkor a vagyonuk és hiteleségük viszonylag érintetlen maradt, mert az állam vállalta a következményeket és a piachoz képest ezek a bankok nem sértették meg amit ígértek, az pedig, hogy ezt nem önerőből érték el az a piacot nem érdekli mert mindég "lánccal" dolgozik és a "lánc" NEM szakadt el, mert a benne lévő számtalan szereplő valahogy mind törlesztette a sorban álló számlákat.
Ha pl. az amcsik nem szavazták volna ki a hitelhatár növelését és nem tudtak volna hitelhez jutni (nem azért mert a piac nem adna nekik mert mint látjuk még a leértékelés után is a piac kisebb kamatokkal is rohant hitelt adni az amcsi kormánynak), akkor az amcsi kormány fizetésképtelen lett volna (ez még nem csőd, a csőd nem a fizetésképtelenség állapota, a csőd az amikor a tartozásaid nagyobbak mint a vagyonod vagyis a fedezéked, és az amcsik ugye ettől még nagyon messze járnak), de a fizetésképtelenség azt jelenti, hogy nem tudnék fizetni a sorban álló számlákat, akkor a lánc szétszakad mert azok sem tudják fizetni, akiknek az amcsi kormány nem fizetett és azok sem akiknek ezek nem fizettek... és akkor összeomlik az egész. A cél a láncot egyben tartani, az aki meg nagy kockázatot vállal az veszíteni fog ezen nincs mentség, nem létezik olyan világ ahol mindenki nyer, mert ha olyan világot csinálunk erőszakos módon akkor valójában mindenki veszíteni fog, hosszú távon. Ez is történt meg, sok piacon (pl. ingatlan piac) MINDENKI nyert egy jó hosszú ideig, és mindenki jól érezte magát, ami még nagyobb kockázatok vállalását eredményezte... és amikor eldurrant, amikor megszakadt a lánc akkor nagy baj lett belőle és a rövidtávon való nyereség, hosszútávon való veszteséggé változott. A kérdés, hogy ezt el lehet-e kerülni, sokan mondják, hogy igen, sokan mondják, hogy nem, valószínűleg annak van igaza, aki azt mondja, hogy JELENLEG NEM, de ha a piac fejlődése létrehoz olyan eszközöket, amivel ezeket a kilengéseket ellenőrzés alatt lehet tartani akkor a JÖVŐBEN valószínűleg IGEN. Persze akkor is lesz majd valami, amire nem tudunk válaszolni és ezt majd a piac további fejlődés fogja orvosolni... és ez így megy a végtelenségig, mert az ember nem azért fejlődik, mert mindent tud, és mert hibátlan, hanem azért mert majdnem semmit nem tud, és mert hibázik, de szerencsére a hibákon többnyire tanul. -
MacropusRufus #151 nem írtam, hogy jelenleg bárhol is működne ilyen. Vagy mégis? :o
Azt írtam, hogy már van. Már csak idő kérdése, hogy kiiktasság az embert. És nem azt írtam, hogy dolgozik.
Az, hogy te nem láttál ilyet nem jelent semmit. Max. annyit, hogy Te nem láttál ilyet. Ennyit jelent és nem mást, ettől függetlenűl még lehet.
(mint ahhogy van is)
és nem paraméterezett ui. a tervező program döntötte el, hogy melyik kis 5cm-es rudat hol kell vágni(!) esetleg hol kell hajlítani vagy megtóldani. Tehát ez egy szimpla paraméterezéssel nem megy.
-
Doktor Kotász #150 Az a gyönyörű a közgazdaságtanban, hogy azok is könnyen foglalnak állást a kérdéseiben, akiknek az alapvető ismereteik sincsenek meg ebben a tudományágban. Ha valakinek gondot okoz egy adóbevallás kitöltése, ha nem érti a saját banki szerződéseit sem, ha keveri a GDP-t a költségvetéssel, ha nem biztos abban, hogy mi az összefüggés a hiány és az államadósság között, ha nem tudja, hogy mi a határidős vagy a prompt üzlet, akkor miért hiszi azt, hogy a véleménye egy kicsit is egybevág a valósággal?
Nem tudom, de a szavérkoszorú katéterezésről senki nem akarja megmondani a frankót, csak a fociról, politikáról, gazdaságról. Ezekről mindenki úgy beszél, mintha értene hozzá.
Elfogadom, ha valakinek az a véleménye, hogy a határidős kereskedéseket megkell szüntetni, mert például az eredeti célját, az árfolyamkockázatok kivédését szerinte nem szolgálja, mert a határidős üzletek volumene többszörösen meghaladja a valós áruk mennyiségét, mert például egy kilogram búzára 12 tonnányi kereskedelmet bonyoltanak le két aratás között, és már nem az árú fizikai mennyisége határozza meg a piaci árat, hanem, hogy a pénzügyminiszter náthás vagy sem. Hogy ez igaz a nemzeti valutákra is. Akkor azt mondom, hogy ez egy elgondolkodtató adat.
Na de úgy beröfögni minden blogba, meg siránkozni a krimóban két sör-vodka között, hogy a brókerek így meg úgy, hogy közben azt sem tudjuk miről van szó, és fogalmunk sincs, hogy a határidős piacokon kívűl valós tulajdonváltással járó üzletek is vannak, hát az nonszensz. -
Caro #149 Ez szép ahogyan leírod, csak a hitelezés nem teljesen így működik. A teljesen szó jelentőségi itt lényegi.
Ugyanis a bank nem adja kölcsön senki pénzét másnak. Gondolj bele: hogyan lehetne hitelt nyújtani mások betéteiből, ha azok továbbra is ugyanúgy hozzáférhetnek?
Ha én beteszek X készpénzt a bankba (nevezhetjük ezt igazi pénznek is), akkor az én számlámon lévő egyenleg nőni fog.
Én a számlámról bármikor leemelhetem ezt a pénzt (amíg minden jól megy).
A bank közben kiadja hitelbe az általam betett pénzt. Mi következik ebből? Ugyanaz a papír egyszerre már két embernek van odaígérve, és a papír ráadásul nem is a banké (vagyis hogy igen, mert elfogadtam cserébe az ígéretet).
A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon (és amúgy az egész eurozónában is) a banknak mindössze 2% jegybanki tartalékkal kell rendelkeznie a számláin lévő összes egyenleghez képest (amit hívhatunk hitelpénznek).
Ezt az egészet még pont az arany korában találták ki: mivel akkor az arany volt a pénz, de a bankok többszörös mennyiségű hitelt adtak (a 10x egy elég alap szorzó), ha megrohantak egy bankot, akkor az bedőlt. Az ilyen akciók nagyban aláásták a bankok hitelét.
Ezért szabályozták az egészet, létrehozták a központi bankokat, ahol tartalékot képeztek. Az USA-ban pl. ez 10% volt, tehát a bank az összes egyenleg 10%-át kellett, hogy itt tartsa, különben további hitelt nem adhatott ki.
Ha megrohantak egy bankot, a központi tartalékból fedezni lehetett a kifizetéseket.
Több bank egyidejű megrohanására nem igen volt példa, ezért a rendszer úgy tűnt működik.
Sokat változott a világ, de a lényeg ugyanaz: M.O. alkotmányában benne van, hogy a hivatalos fizetőeszköz a forint. A forint az érméket és sorszámmal ellátott, az állami pénzjegynyomda által készített papírokat jelenti. Az ebben a formában felajánlott fizetség nem utasítható vissza, vagy a bíróság az adósságot kiegyenlítettnek tekinti (ha hivatalos fizetőeszközt felajánlottak cserébe).
Ezt hívják rendeleti pénznek. Ne feledjük, hivatalos fizetőeszköz törvény szerint CSAK a készpénz. Csekket, banki átutalást vagy bankkártyás tranzakciót nem vagyok köteles elfogadni, ahogy devizát, aranyat, kecskét vagy sót sem.
Mivel azonban a rendszer nem változott, és bár lehetne, de a készpénzt sem nyomják folyamatosan, messze nincs annyi készpénz, amennyi ígéret van készpénzre (banki egyenlegek).
A dologban az a szemét, hogy a bank úgy ad hitelt, hogy gyakorlatilag saját pénzzel egyáltalán nem rendelkezik (ahhoz képest amennyi hitelt ad), és a többszörösen behelyezett pénznek hála irtózatos nyeresége van az ebből beszedett kamatokon. (A-nak kiadott X összegű hitel elköltésre kerül, mondjuk B jut hozzá, ő is bankba teszi, amire a bank ismét adhat ki X*0.98 hitelt és így tovább)
Másik dolog: a tőzsde. Mint írtam, eléképzelhető, hogy kötvénykibocsátásra szorul egy cég, de ne higgyük, hogy ez örvendetes! Ugyan a kezdeti pénzbevitel megdobhatja a termelékenységet, DE miután kifejtette ezt a hatását, utána viszont folyamatosan kell fizetni az osztalékot, arról nem is beszélve, hogy az eddig tisztán szakmai irányítás részben kontár részvényesek kezébe kerül.
Nyilván a részvényes is azt akarja, hogy a cég jól működjön, de akkor sem ért hozzá (jellemzően). Ez még rosszabb, mint a banki hitel, mert a banki hitelt ha egyszer kifizetik, többé nem terheli a hitelfelvevőt, de a kibocsátott részvény visszaszerzésére semmilyen garancia nincs.
Utolsó: ha itthon nincs produktív tevékenység (merthogy egyesek szerint mint kiderült, ez üdvözlendő), rendben akkor importálunk. Ahhoz hogy ezt megtegyük, euro/dollár kell, amivel fizetni tudunk az import árukért. Ezt miből tudjuk megszerezni? Forint eladásból nem, mert az nem kell senkinek. Hazai vagyon eladása nem tud örökké tartani. Marad az export.
És mit lehet exportálni? Pénzügyi csomagokat? Marketinget? Logisztikai szolgáltatást? Egyiket sem! Exportálni egyedül ÁRUT lehet.
Ha nincs áru, nincs export, és akkor nincs import áru sem. Vagyis hazai termelő szektorra mindaddig szükség lesz, ameddig:
a) szükségünk van import árura
b) nincs szükségünk import árura, mert mindent magunknak állítunk elő.
(azt azért talán nem kell bebizonyítani, hogy valamilyen árura mindig szükség lesz)
Ez azt mutatja, hogy a termelő szektor munkája rettenetesen alulértékelt, hiszen olyan országokkal kell versenyeznie, akik technológiában ugyanott, nyersanyag és munkaerő árában viszont előnyösebb helyzetben vannak.
De elég körülnézni a világban is: azon országok, melyek protekcionista politikát folytatnak, mint Németország, Svájc, de még Csehország is, elég jól állnak a válság közepén is. Azért, mert nem hagyták magukat kiszolgáltatni a külföldnek, mint tettük azt mi. -
lmisi #148 A virtuális pénz annyira általánossá vált hogy az általad mondott megszüntetésével beleállna a földbe a világgazdaság, persze ha nem szüntetik meg akkor is, csak kicsit később.
Ha a tőzsdéken ilyen szigorú lenne tranzakciók szabályozása, akkora jelenlegi méretük töredékére zsugorodnának. Megnehezedne a finanszírozás, hiszen ha a befektető oldaláról nézed óriásira nőnének a kockázatok, miközben a likviditás elillanna. Való igaz a tőzsde inkább szerencsejáték tömegpszichológiával és kevésbé racionális gazdasági intézmény.
De ez kell a jónépnek. Hipp-hopp meggazdagodhatsz, vagy elszegényedhetsz ráadásul ha sikeres vagy még megbecsülést is kapsz. Nem úgy mint egy gyerekmunkát és környezetszennyezést is sutyiban megengedő résztulajdonos.
Az emberek többsége nem 20 év múlva akarja látni döntései eredményeit, hanem most még ha az virtuális is és csak a többiek megérzéseire azaz vételeire, vagy nem vételeire alapul. Ja és instant akarják kivenni a pénzüket ha kell.
A befektetés egy cégbe mindig is valamilyen szerencsejáték. Lehet a kockázatokat mérsékelni okosan, de a bizonytalanság marad, mert minden esetben a jövőre spekulálsz.