Lassú a fénysebesség a tõzsdének
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#177
Na azért vannak itt dolgok, amelyeket az ember csak elméletileg tud elvégezni, éppen azért mert nem rendelkezik sem korlátlan idõvel, hogy megtegye és mert memóriakapacitása is gyenge, hogy a gyakorlatban eredményes legyen.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#176
Hát azért a per capita export Kínában még nagyon elmarad a nyugati országok per capita exportjától. Ugyanakkor a technológiai fejlettségük és nem beszélve a társadalmi, jogi, közbiztonsági, stb. szintekrõl, itt még a keletnek nagyon sokat kell tanulnia a nyugattól. Egyébként a nyugati országok mind egy szálig úgynevezett innovation driven kategóriába tartoznak, az ázsiaiak (Japánon és félig meddig Dél Koreán kívül) viszont mind az efficiency driven kategóriában vannak. Ami ugye kb. azt jelentené, hogy még a nyugat többnyire csak úgy mehet elõre, hogy ha valami ujjat talál ki, a kelet úgy megy elõre, hogy csak módosítva implementálja azt, amit a nyugat már régen megcsinált. Ezért is ott könnyû az elõrehaladás, mert ott az emberek többsége megfelelõen képzett a gazdaság követeléseihez (amelyek jóval primitívebb munkahelyek, mint azok, amelyek nyugaton álnak rendelkezésre), nyugaton viszont már nem, de ez lassan ott is majd be fog következni, és akkor majd õk fogják ugyanúgy megvenni azt, amit nem tudnak megcsinálni, mint ahogyan a nyugat most megveszi tõlük azt, amit nem tud megcsinálni. Nem lehet évszázados tapasztalatot, tradíciót, kapcsolatokat stb. csak úgy gyorsan megszerezni, a globalizáció mindenkinek jó, csak éppen valakinek elõbb, valakinek meg kicsit késõbb.
Pl. az amcsik, britek elég sok menedzsmentszolgáltatást, tanácsadást, szervezési tapasztalatot stb. adnak el Kínában, szinte “branding” megy elég jó, de még mindég a Kínaiak szükségletei ezen a téren nem elég fejlettek, de azért a növekedés kétszámjegyû. És nagyon jól megy a luxusárú pl. Ferrari, Rolex, stb.
Pl. az amcsik, britek elég sok menedzsmentszolgáltatást, tanácsadást, szervezési tapasztalatot stb. adnak el Kínában, szinte “branding” megy elég jó, de még mindég a Kínaiak szükségletei ezen a téren nem elég fejlettek, de azért a növekedés kétszámjegyû. És nagyon jól megy a luxusárú pl. Ferrari, Rolex, stb.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#175
Sõt, valójában a pénzteremtés pont, hogy a látra szóló betétek kihelyezésérõl szól.
#174
A látra szóló betéteket is ki lehet helyezni, egy rendesen pörgõ gazdaságban ki is helyezik. A bank tudja, hogy a látra szóló betéteken levõ pénznek átlagosan hány %-át használják fel, a többit nyugodt szívvel kiadja hitelbe.
#173
Amit te MI alatt érsztesz az nem jobb, csak gyorsabb, mint az emberi agy. Nem minõségileg veri az embert. Mennyiségileg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#172
Ebben a kérdésben nincs vitánk, teljesen egyetértek.
Ugyan még áltatom magam azzal, hogy azért a távolkelet intellektusban nincs ott ahol mi, és csak másolni tudnak, de tisztában vagyok vele hogy ez nem feltétlenül igaz.
De pontosan ezért írtam, hogy ha mi leszünk hajlandóak elvégezni ugyanazt a munkát (vagy kiváltani), akkor le fogunk maradni a versenyben.
Hogy a válságot mi okozta, arról viszont nagyon sok teória van, nehéz eldönteni hogy melyik a helyes.
Én elhiszem, hogy a fosszilis energia megdrágulása vezethetett a válsághoz, olcsó energia nélkül nincs növekedés, növekedés nélkül nem fizethetõ vissza a hitel, és oda is értünk ahol vagyunk.
De nem tartom kizártnak, hogy más a magyarázat.
Ugyan még áltatom magam azzal, hogy azért a távolkelet intellektusban nincs ott ahol mi, és csak másolni tudnak, de tisztában vagyok vele hogy ez nem feltétlenül igaz.
De pontosan ezért írtam, hogy ha mi leszünk hajlandóak elvégezni ugyanazt a munkát (vagy kiváltani), akkor le fogunk maradni a versenyben.
Hogy a válságot mi okozta, arról viszont nagyon sok teória van, nehéz eldönteni hogy melyik a helyes.
Én elhiszem, hogy a fosszilis energia megdrágulása vezethetett a válsághoz, olcsó energia nélkül nincs növekedés, növekedés nélkül nem fizethetõ vissza a hitel, és oda is értünk ahol vagyunk.
De nem tartom kizártnak, hogy más a magyarázat.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#171
Tulajdonképpen ugyanazt fogalmaztad meg, amit én.
Egy valamiben nem értek csak egyet. Azt gondolod, hogy amikor kiegyenlítõdik a világ, akkor majd a mi fejlettebb termékeinkre is szüksége lesz az ázsiaiaknak.
A probléma az, hogy már kiegyenlítõdött technológiailag a világ, csak életszínvonalilag nem. Sõt, technológialiag már el is húztak mellettünk. A fejlett nyugaton már csak a németek állják a sarat. Õket a kínaiak két éve elõzték le exportban. De a németek sem fogják sokáig húzni. Az ázsiaiaknak pedig semmire sem lesz szüksége abból, amit adhatnánk nekik.
Már nem a fehér ember diktál, csak még tartják az életszínvonalukat. Ez pedig mindenhol eladósodottságot jelent. A válság annak a jele, hogy a rendszer dõl össze. Pontosabban nem a rendszer, csak a fehér ember potyog lefele, és bármibe kapaszkodik, azt összezúzza a zuhanása.
Váltani kell, vagy végleg lemaradunk!
Ennyi a válság tanulsága.
A globalizáció elgyûr minket.
Persze a legtöbb ember ezt nem fogja fel, és zsidózik, és annyit képzel a globalizációról, hogy egy sötét szobában összeülnek a zsidók, és irányítják a világot.
Ja, kínai zsidók szerelik össze az LCD televíziókat, és direkt azért romlik el mindegyik két év alatt, hogy a zsidó szervízesek megszedhessék magukat.
Komolyan mondom, hogy volt olyan ismerõsöm, aki szerint azért álltak át a 16:9-es képarányra, hogy a zsidók megszedhessék magukat azon, hogy új tévét vesz.
Egy valamiben nem értek csak egyet. Azt gondolod, hogy amikor kiegyenlítõdik a világ, akkor majd a mi fejlettebb termékeinkre is szüksége lesz az ázsiaiaknak.
A probléma az, hogy már kiegyenlítõdött technológiailag a világ, csak életszínvonalilag nem. Sõt, technológialiag már el is húztak mellettünk. A fejlett nyugaton már csak a németek állják a sarat. Õket a kínaiak két éve elõzték le exportban. De a németek sem fogják sokáig húzni. Az ázsiaiaknak pedig semmire sem lesz szüksége abból, amit adhatnánk nekik.
Már nem a fehér ember diktál, csak még tartják az életszínvonalukat. Ez pedig mindenhol eladósodottságot jelent. A válság annak a jele, hogy a rendszer dõl össze. Pontosabban nem a rendszer, csak a fehér ember potyog lefele, és bármibe kapaszkodik, azt összezúzza a zuhanása.
Váltani kell, vagy végleg lemaradunk!
Ennyi a válság tanulsága.
A globalizáció elgyûr minket.
Persze a legtöbb ember ezt nem fogja fel, és zsidózik, és annyit képzel a globalizációról, hogy egy sötét szobában összeülnek a zsidók, és irányítják a világot.
Ja, kínai zsidók szerelik össze az LCD televíziókat, és direkt azért romlik el mindegyik két év alatt, hogy a zsidó szervízesek megszedhessék magukat.
Komolyan mondom, hogy volt olyan ismerõsöm, aki szerint azért álltak át a 16:9-es képarányra, hogy a zsidók megszedhessék magukat azon, hogy új tévét vesz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#170
"A jelenlegi válságot nem a tõzsde és nem a kapitalizmus okozza"
EZ IGAZ!
"hanem a túlköltekezõ kormányok."
EZ CSAK AKKOR IGAZ HA NEM MEGYÜNK MÉLYEBRE!
Vagyis a túlköltekezés is következmény (éppen úgy mint a válság), és annak a következménye, hogy (ÉS EZ MOST SOKNAK NAGYON FÁJ) az emberek nagy többsége NEM KÉPZETT/KÉPESITETT a jelenre (hívjuk ezt 21. századnak) és még kevésbé a jövõre. A jelen és a közelmúlt az ami a túlköltekezést hozta magával, mert ezek az emberek egyrészt megkövetelik a modern életszínvonalat és a politikusok ezt nagy részben elõsegítik (persze kölcsönbõl), másrészt viszont megkövetelik azt a munkahelyet amelyre a gazdaságnak nincs szüksége és ezért létre sem jön de az állam mégis létrehozza és kölcsönbõl finanszírozza, hogy ezeknek az embereknek is legyen munkahelyük még akkor is ha semmi olyant nem tudnak nyújtani amire a gazdaságnak szüksége van.
"A globalizáció miatt a termelés kitelepült az ázsiai régióba, a kormányok pedig nem jöttek rá, hogy a javak már nem itt termelõdnek."
Nem az a baj, hogy a termelés kitelepült, hanem az, hogy azok a munkahelyek amelyek létre kellett volna jöjjenek egyrészt azért nem jöttek létre mert nincs megfelelõ munkaerõ (mint mondtam az emberek többsége nem képzett a jelenre és jövõre), a másik baj meg, hogy az ami létrejött az többnyire csak a belsõ nyugati piacokra tud exportálni, mert a többi országnak egyrészt nincs szüksége ezekre a szolgáltatásokra mert még nem érték el azt a fejlõdési fokozatot amelyben erre szükségük lenne, vagy mint pl. Kína a szoftverek és filmek, zene stb. esetében nem fizetnek egy vasat sem nekik mert nincs náluk elég fejlett jogrendszer amely korlátozná az licensznélküli szoftveralkalmazást stb. Gondoljuk csak el, ha Kína megfizetné az USA-nak a szoftvert akkor az USA-nak sokkal kisebb kereskedelmi deficitje lenne mint amilyen van, ha pl. még az USA pénzért adna olyan szolgáltatásokat is mint pl. a GPS akkor ez még csökkenne...
Szóval a globalizáció (ami egyébként nem azért van mert valaki úgy akarja, hanem azért mert megszülettek a feltételek az eszközök a technológiák amelyek ezt lehetõvé teszik), nem éppen a legjobban mûködik ha ilyen óriási különbségek vannak az országok között. De ezt idõvel majd megoldják, a fejlõdõ országok elérnek egy olyan szintet, amikor már szükségük lesz a fejlettebb nyugati termékekre és szolgáltatásokra és meg is tudják azt fizetni, de még az nem érkezik meg addig fájni fog. Ugyanakkor az emberek is lassan képzettebbek lesznek és jobban meg fognak felelni a jövõ gazdaságának (ide persze generációváltásra van szükség). Szóval röviden a túlköltekezõ állam, a gazdasági válság stb. mind annak a következménye, hogy nagy léptekkel távolodunk az ipari társadalomtól (industrial society) és közeledünk az információs társadalom (post-industrial society) felé, és ezt nem lehet fájdalom nélkül véghezvinni, ez is mint minden tranzició sok ismeretlent rejt és sok strukturális problémát amit csak idõvel lehet kiigazítani.
EZ IGAZ!
"hanem a túlköltekezõ kormányok."
EZ CSAK AKKOR IGAZ HA NEM MEGYÜNK MÉLYEBRE!
Vagyis a túlköltekezés is következmény (éppen úgy mint a válság), és annak a következménye, hogy (ÉS EZ MOST SOKNAK NAGYON FÁJ) az emberek nagy többsége NEM KÉPZETT/KÉPESITETT a jelenre (hívjuk ezt 21. századnak) és még kevésbé a jövõre. A jelen és a közelmúlt az ami a túlköltekezést hozta magával, mert ezek az emberek egyrészt megkövetelik a modern életszínvonalat és a politikusok ezt nagy részben elõsegítik (persze kölcsönbõl), másrészt viszont megkövetelik azt a munkahelyet amelyre a gazdaságnak nincs szüksége és ezért létre sem jön de az állam mégis létrehozza és kölcsönbõl finanszírozza, hogy ezeknek az embereknek is legyen munkahelyük még akkor is ha semmi olyant nem tudnak nyújtani amire a gazdaságnak szüksége van.
"A globalizáció miatt a termelés kitelepült az ázsiai régióba, a kormányok pedig nem jöttek rá, hogy a javak már nem itt termelõdnek."
Nem az a baj, hogy a termelés kitelepült, hanem az, hogy azok a munkahelyek amelyek létre kellett volna jöjjenek egyrészt azért nem jöttek létre mert nincs megfelelõ munkaerõ (mint mondtam az emberek többsége nem képzett a jelenre és jövõre), a másik baj meg, hogy az ami létrejött az többnyire csak a belsõ nyugati piacokra tud exportálni, mert a többi országnak egyrészt nincs szüksége ezekre a szolgáltatásokra mert még nem érték el azt a fejlõdési fokozatot amelyben erre szükségük lenne, vagy mint pl. Kína a szoftverek és filmek, zene stb. esetében nem fizetnek egy vasat sem nekik mert nincs náluk elég fejlett jogrendszer amely korlátozná az licensznélküli szoftveralkalmazást stb. Gondoljuk csak el, ha Kína megfizetné az USA-nak a szoftvert akkor az USA-nak sokkal kisebb kereskedelmi deficitje lenne mint amilyen van, ha pl. még az USA pénzért adna olyan szolgáltatásokat is mint pl. a GPS akkor ez még csökkenne...
Szóval a globalizáció (ami egyébként nem azért van mert valaki úgy akarja, hanem azért mert megszülettek a feltételek az eszközök a technológiák amelyek ezt lehetõvé teszik), nem éppen a legjobban mûködik ha ilyen óriási különbségek vannak az országok között. De ezt idõvel majd megoldják, a fejlõdõ országok elérnek egy olyan szintet, amikor már szükségük lesz a fejlettebb nyugati termékekre és szolgáltatásokra és meg is tudják azt fizetni, de még az nem érkezik meg addig fájni fog. Ugyanakkor az emberek is lassan képzettebbek lesznek és jobban meg fognak felelni a jövõ gazdaságának (ide persze generációváltásra van szükség). Szóval röviden a túlköltekezõ állam, a gazdasági válság stb. mind annak a következménye, hogy nagy léptekkel távolodunk az ipari társadalomtól (industrial society) és közeledünk az információs társadalom (post-industrial society) felé, és ezt nem lehet fájdalom nélkül véghezvinni, ez is mint minden tranzició sok ismeretlent rejt és sok strukturális problémát amit csak idõvel lehet kiigazítani.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#168
A jelenlegi válságot nem a tõzsde és nem a kapitalizmnus okozza, hanem a túlköltekezõ kormányok. A globalizáció miatt a termelés kitelepült az ázsiai régióba, a kormányok pedig nem jöttek rá, hogy a javak már nem itt termelõdnek. A globalizáció vesztese a fehér ember. Nyertese pedig a sárga. Az afrikaiak meg cakk-pakk kivannak belõle hagyva. Nekik csak a szar jut az egészbõl. Persze ezt csak maguknak köszönhetik, mert polgárháborúznak amint tehetik. Társadalmi szinten ott tartanak, ahol a fehér ember az ókor végén. Technológiai, infrastruktúrális szinten pedig már relatíve fejletnek hiszik magukat a kalasnyikovval, mint a tanyasi parasztbácsi a szódásüveggel.
A görögöknél pár éve 14%-os költségvetési hiány volt. Ez annyit jelent, hogy 7 év alatt annyi adósságot vesznek a nyakukba, amit közösen egy év alatt állítanak elõ. Háromszor akkora volt náluk a bérszint, mint nálunk, de gazdaságilag ott sem tartottak, ahol mi. Most fulladnak bele a saját szarukba.
Nem a kapitalizmusnak van vége, mert a sárgák elég jól megszedik magukat belõle. Egyszerûen a fehér ember késõn eszmélt rá, hogy nem õk szarták a spanyol viaszt. Vagy észbe kapnak az európai kormányok, meg az USA az ausztrálokkal, kanadaiakkal, új-zélandiakkal, hogy változtatnak a gazdaságpolitikán (sõt a japánok is ide tartoznak, bár õket nem kell félteni, hiszen õk voltak az elsõk, akik kiemelkedtek, egyszerûen csak nem az elsõk már a régiójukban), és visszaterelik a termelést a saját gazdaságukba, miközben visszafogják az állami kiadásokat, megszabadulva az államadósságaiktól vagy lemaradnak, és évtizedek múlva lesz esélyük visszakapaszkodni az élvonalba.
Röhej...
Az IBM már hat éve kivonult a pc-s piacról, a HP most építi le az üzletágát. a motorolla kiesett a mobilpiacról, a nokia döglõdik, az ericssont egy évtizede bekebelezte a Sony, és a többi szereplõ készülékeit is tajwaniakkal szereltetik össze.
A globalizációt nem zsidók irányítják, hanem egyszerûen összement a világ, és mindenki versenytársa lett mindenkinek. És nagyon úgy néz ki, hogy a fehérember van jelenleg szopóágon. Aki ezt nem látja, és zsidózik meg bankározik, hogy õk csinálták, hogy nyerészkedjenek rajta, az nem ismeri fel a helyzetet.
A válság annak a jele, hogy a fehérember már régen szopóágra került a versenyben, és recsegve-ropogva düledezik a trón, amin értetlenül ücsörög fel nem fogva, hogy már régen a feje felett repülnek a sárgák.
Az emberek minél tovább zsidóznak, bankároznak, beszélnek hülyeségeket, annál késõbb fogják kikényszeríteni a saját politikai vezetõiktõl, hogy végre lépjenek! Mert azok még a saját választóiknál is hülyébbek. Van egy rendszer, megélnek belõle, csak a következõ napig látnak elõre, és halvány elképzelésük sincs a jövõrõl...
A görögöknél pár éve 14%-os költségvetési hiány volt. Ez annyit jelent, hogy 7 év alatt annyi adósságot vesznek a nyakukba, amit közösen egy év alatt állítanak elõ. Háromszor akkora volt náluk a bérszint, mint nálunk, de gazdaságilag ott sem tartottak, ahol mi. Most fulladnak bele a saját szarukba.
Nem a kapitalizmusnak van vége, mert a sárgák elég jól megszedik magukat belõle. Egyszerûen a fehér ember késõn eszmélt rá, hogy nem õk szarták a spanyol viaszt. Vagy észbe kapnak az európai kormányok, meg az USA az ausztrálokkal, kanadaiakkal, új-zélandiakkal, hogy változtatnak a gazdaságpolitikán (sõt a japánok is ide tartoznak, bár õket nem kell félteni, hiszen õk voltak az elsõk, akik kiemelkedtek, egyszerûen csak nem az elsõk már a régiójukban), és visszaterelik a termelést a saját gazdaságukba, miközben visszafogják az állami kiadásokat, megszabadulva az államadósságaiktól vagy lemaradnak, és évtizedek múlva lesz esélyük visszakapaszkodni az élvonalba.
Röhej...
Az IBM már hat éve kivonult a pc-s piacról, a HP most építi le az üzletágát. a motorolla kiesett a mobilpiacról, a nokia döglõdik, az ericssont egy évtizede bekebelezte a Sony, és a többi szereplõ készülékeit is tajwaniakkal szereltetik össze.
A globalizációt nem zsidók irányítják, hanem egyszerûen összement a világ, és mindenki versenytársa lett mindenkinek. És nagyon úgy néz ki, hogy a fehérember van jelenleg szopóágon. Aki ezt nem látja, és zsidózik meg bankározik, hogy õk csinálták, hogy nyerészkedjenek rajta, az nem ismeri fel a helyzetet.
A válság annak a jele, hogy a fehérember már régen szopóágra került a versenyben, és recsegve-ropogva düledezik a trón, amin értetlenül ücsörög fel nem fogva, hogy már régen a feje felett repülnek a sárgák.
Az emberek minél tovább zsidóznak, bankároznak, beszélnek hülyeségeket, annál késõbb fogják kikényszeríteni a saját politikai vezetõiktõl, hogy végre lépjenek! Mert azok még a saját választóiknál is hülyébbek. Van egy rendszer, megélnek belõle, csak a következõ napig látnak elõre, és halvány elképzelésük sincs a jövõrõl...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#167
"nekem még minusz keretem sincs nemhogy hitelem"
Csak szólok, hogy a mínuszba mehetõ szabad egyenleg a hitel.
Tehát a keret.
Amit lakásra vesznek fel, vagy árúra, vagy átutalnak egy összeget, hogy havonta fizesd vissza, az a kölcsön. Tehát a lakáshitel, az lakáskölcsön, csak a marketingen úgy gondolták, hogy a kölcsön szó olyan parasztos, ezért a kölcsönöket a bankok hitelnek nevezik. Talán egyedül a Citibank használja a kölcsön szót a kölcsönre. Személyi kölcsön...
Csak szólok, hogy a mínuszba mehetõ szabad egyenleg a hitel.
Tehát a keret.
Amit lakásra vesznek fel, vagy árúra, vagy átutalnak egy összeget, hogy havonta fizesd vissza, az a kölcsön. Tehát a lakáshitel, az lakáskölcsön, csak a marketingen úgy gondolták, hogy a kölcsön szó olyan parasztos, ezért a kölcsönöket a bankok hitelnek nevezik. Talán egyedül a Citibank használja a kölcsön szót a kölcsönre. Személyi kölcsön...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#166
Addig még nem találunk, természetes intelligenciát addig nem nagy értelme van beszélni a mesterséges intelligenciáról sem :)
Egyébként szerintem mesterséges intelligenciát nem azért kell csinálni, hogy azt tudja, amit az ember, hanem, hogy azt tudja, amit az ember nem tud, vagyis a kettõ együtt több legyen, mint az ember maga. És ilyen mesterséges intelligencia már van és fejlõdik is gõzerõvel. Az elvárásokat kell a valósághoz igazítani és akkor nincs semmi gond. Egyébként olyan szoftver, amely maga képes lesz, szoftvert generálni olyan szinten amilyenhez intelligenciára van szükség szerintem még sokáig nem lesz meg (ha egyáltalán meglesz) és mégpedig azért mert a lényeg nem a struktúrában van (ezt már tudja a szoftver), hanem a részletekben. A különbözõ már 20 éve vacakoló CASE eszközök és kód generátorok is ezért nem tudnak az 5-rõl a 6-ra érni, mert a részletekhez emberi intelligenciára van szükség, és ahogy elõrébb vagyunk már egy ember intelligenciája nem is elég, hanem már együttmûködésre van szükség.
Egyébként ugyanez a gond a tõzsdén is, a nagy dolgokat mindenki észleli (de akkor már általában késõ) a részleteket már nem annyira.
Egyébként szerintem mesterséges intelligenciát nem azért kell csinálni, hogy azt tudja, amit az ember, hanem, hogy azt tudja, amit az ember nem tud, vagyis a kettõ együtt több legyen, mint az ember maga. És ilyen mesterséges intelligencia már van és fejlõdik is gõzerõvel. Az elvárásokat kell a valósághoz igazítani és akkor nincs semmi gond. Egyébként olyan szoftver, amely maga képes lesz, szoftvert generálni olyan szinten amilyenhez intelligenciára van szükség szerintem még sokáig nem lesz meg (ha egyáltalán meglesz) és mégpedig azért mert a lényeg nem a struktúrában van (ezt már tudja a szoftver), hanem a részletekben. A különbözõ már 20 éve vacakoló CASE eszközök és kód generátorok is ezért nem tudnak az 5-rõl a 6-ra érni, mert a részletekhez emberi intelligenciára van szükség, és ahogy elõrébb vagyunk már egy ember intelligenciája nem is elég, hanem már együttmûködésre van szükség.
Egyébként ugyanez a gond a tõzsdén is, a nagy dolgokat mindenki észleli (de akkor már általában késõ) a részleteket már nem annyira.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#165
Egy bitang egyszerû feladat volt kiírva neki. Ez 0. Semmi. MI meg nincs ma. Semmilyen. Azt mimiákáló vackok vannak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#164
"Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka."
Nincs ehhez semmi köze a balkáni bérnek sem és a svéd adóhoz sem. Egyébként nem azok jártak szarul, akiknek balkáni béreik voltak (azok nem is igen kaptak hitelt) hanem azok, akik azt hitték, most már majd õk is tudnak Németországi szintû középosztálynak megfelelõ életszínvonalat produkálni és ezt mind túlfeszített hitelezéssel gondolták elérni.
A szegény az szegény, annak soha nincs, gondja a pénzel, mert nincs neki pénze, azokról van itt szó akik már nem szegények de abban a tévhitben élnek, hogy már gazdagabbak mint amilyenek valójában. És nem csak Magyarországról van itt szó pl. az USA-ban ahol nem balkáni bérek vannak és nem svéd adók ott is a középosztály volt a legnagyobb vesztese a válságnak, mert azok vettek két házat meg marhultak bele az „asset leverage” mániába, nem a minimálbéres emberek.
Nincs ehhez semmi köze a balkáni bérnek sem és a svéd adóhoz sem. Egyébként nem azok jártak szarul, akiknek balkáni béreik voltak (azok nem is igen kaptak hitelt) hanem azok, akik azt hitték, most már majd õk is tudnak Németországi szintû középosztálynak megfelelõ életszínvonalat produkálni és ezt mind túlfeszített hitelezéssel gondolták elérni.
A szegény az szegény, annak soha nincs, gondja a pénzel, mert nincs neki pénze, azokról van itt szó akik már nem szegények de abban a tévhitben élnek, hogy már gazdagabbak mint amilyenek valójában. És nem csak Magyarországról van itt szó pl. az USA-ban ahol nem balkáni bérek vannak és nem svéd adók ott is a középosztály volt a legnagyobb vesztese a válságnak, mert azok vettek két házat meg marhultak bele az „asset leverage” mániába, nem a minimálbéres emberek.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#163
a tõzsde a kapitalizmus motorja, kár hogy a rendszer az utolsókat rugja....
#162
..jó, örülünk hogy ilyen ügyes voltál, nekem még minusz keretem sincs nemhogy hitelem mert nem hiszek a száz százalékban..........a felnõtt emberekröl meg annyit hogy mind azt hitte olyan ügyi mint te...
#161
De sok hülyeséget beszélsz te. Majd ha nem balkáni bérek lesznek svéd adók mellett de nem balkáni közellátással, akkor lehet beszélni túlfeszitésrõl meg tisztességrõl.
#160
Mert, ahogy Einstein mondta (tudom, most vannak, akik már nem hiszik el), MINDEN RELATIV :)
A nagy milliárdosok is óriásit veszítettek, csak tudod, ha van 5 milliárdod és ebbõl 3 elvesz még mindég milliárdos vagy, ha viszont van 20000 dollár megtakarításod és ebbõl 18000 elúszik, akkor már gyakorlatilag nincs semmid. Ugyanúgy ha van 5 házad és abból 3 elvesz, mert az ingatlanárak összerogytak, még mindég marad 2 házad. De ha csak egy van és az ingatlanárak összeomlottak és még te nem csak a házat kell, törleszd, hanem mivel az elmúlt években a házad értéke 50% nõtt és te erre alapozva még felvettél 100000 dollár hitelt akkor nagy bajban vagy, mert valószínûleg nem csak azt veszíted el, amit még nem törlesztettél, hanem azt is, amit már igen. Szóval legyünk reálisak, azok, akik nem feszítették túl magukat és nem vállaltak nagyobb kockázatot, mint amennyit a reális helyzetük megenged, azok nem igazán vannak bajban, bár nem közvetlenül, persze õket is veszélyezteti a közvetett következmény, mert nem biztos, hogy hosszabb távon víz felett maradnak, mert a helyzetük relatív romlik ahhoz képest amilyen volt, amikor a felvett hitel még nem volt számukra túlfeszítés. A hitelnél nagyon fontos az is, hogy rövid vagy hosszú távra szól, mert rövidtávon nehezebb túlfeszíteni a dolgokat, mint hosszú távon és ezért a kockázatok kisebbek.
Tudod én nem feszítettem túl magam, én nem vettem fel olyan magas hitelt-amilyet kaphattam volna, hanem ennek csak azt a részét használtam ki, amiben 100% biztos voltam, hogy hosszú távon is tartani tudom. És persze ez azt jelentette, hogy nem éltem akkora nagylábon, mint amekkorán tudtam volna, de most nincs semmi gondom a törlesztésekkel. Ugyanakkor mindezt úgy tettem, hogy olyan szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezek (szoftverfejlesztõ) amelyre szinte 100%, hogy a jövõben még keresettebb lett. Tehát nyugodtan felvehettem volna dupla akkora hitelt is mint amekkorát felvettem, mert gond nélkül megadták volna és ami érdekes most azt is gond nélkül fizethetném és mégsem tettem ezt meg, mert az nagy kockázat, mi ha elveszítem a munkahelyemet és csak olyat találok amely kevesebbet fizet, mi ha beteg leszek, mi ha XZY… szóval nem kell semmit sem túlfeszíteni még akkor sem ha lehet, ahogy Piszkos Harry mondta, az embernek tudnia kell a határait. A milliárdos nem feszítette túl magát, igaz õ is elszúrta és most már kisebb milliárdos, de ez még nem teszi tönkre. A túlfeszítés a végén mindég utolér. Az igazság az, hogy minél kisebb vagy annál könnyebben feszíted magad túl és éppen ezért nagyon kell vigyáznod, mert a következmények nem kellemesek.
Na most az aki tudta, hogy nem biztos, hogy 10 év múlva is táncolni tud és 20 éves hitelt vett fel amely még túlfeszíti is és még akkor annyira hülye volt, hogy mindezt nem abban a valutában tette meg amiben érkezik a jövedelme (ezzel tovább növelte a kockázatot), és most amikor minden ami elkerülhetetlen volt bejött és most bajba került az ne a bankokat hibáztassa, mert az igazi hibás õ maga. Felnõtt emberek vagyunk, vállaljuk a felelõségeket is ne csak akkor, amikor jó az eredmény, hanem akkor is amikor elszúrtuk. Vannak tisztességes emberek is, akik most már látják, hogy elszúrták, de nem panaszkodnak, hanem elmennek, külföldre ahol meg tudják keresni a pénzt vagy két munkát vállalnak, de mindent elkövetnek, hogy törlesszék az adóságot, hogy teljesítsék a vállalt kötelezettséget.
És vannak olyanok, akik az államtól várják a mentést, ami persze mások által lesz finanszírozva. Tudod, egy bankot sem nem kellene feltétlenül menteni, de néha muszáj, mert ha bedöglik, akkor sok mindent visz magával, de az egyént soha nem kell menteni csak esetleg segíteni neki. Segíteni, hogy eleget tudjon tenni a vállalt kötelezettségének és nem pedig megváltoztatni azt a kötelességet vagy teljesen megszüntetni azt.
A nagy milliárdosok is óriásit veszítettek, csak tudod, ha van 5 milliárdod és ebbõl 3 elvesz még mindég milliárdos vagy, ha viszont van 20000 dollár megtakarításod és ebbõl 18000 elúszik, akkor már gyakorlatilag nincs semmid. Ugyanúgy ha van 5 házad és abból 3 elvesz, mert az ingatlanárak összerogytak, még mindég marad 2 házad. De ha csak egy van és az ingatlanárak összeomlottak és még te nem csak a házat kell, törleszd, hanem mivel az elmúlt években a házad értéke 50% nõtt és te erre alapozva még felvettél 100000 dollár hitelt akkor nagy bajban vagy, mert valószínûleg nem csak azt veszíted el, amit még nem törlesztettél, hanem azt is, amit már igen. Szóval legyünk reálisak, azok, akik nem feszítették túl magukat és nem vállaltak nagyobb kockázatot, mint amennyit a reális helyzetük megenged, azok nem igazán vannak bajban, bár nem közvetlenül, persze õket is veszélyezteti a közvetett következmény, mert nem biztos, hogy hosszabb távon víz felett maradnak, mert a helyzetük relatív romlik ahhoz képest amilyen volt, amikor a felvett hitel még nem volt számukra túlfeszítés. A hitelnél nagyon fontos az is, hogy rövid vagy hosszú távra szól, mert rövidtávon nehezebb túlfeszíteni a dolgokat, mint hosszú távon és ezért a kockázatok kisebbek.
Tudod én nem feszítettem túl magam, én nem vettem fel olyan magas hitelt-amilyet kaphattam volna, hanem ennek csak azt a részét használtam ki, amiben 100% biztos voltam, hogy hosszú távon is tartani tudom. És persze ez azt jelentette, hogy nem éltem akkora nagylábon, mint amekkorán tudtam volna, de most nincs semmi gondom a törlesztésekkel. Ugyanakkor mindezt úgy tettem, hogy olyan szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezek (szoftverfejlesztõ) amelyre szinte 100%, hogy a jövõben még keresettebb lett. Tehát nyugodtan felvehettem volna dupla akkora hitelt is mint amekkorát felvettem, mert gond nélkül megadták volna és ami érdekes most azt is gond nélkül fizethetném és mégsem tettem ezt meg, mert az nagy kockázat, mi ha elveszítem a munkahelyemet és csak olyat találok amely kevesebbet fizet, mi ha beteg leszek, mi ha XZY… szóval nem kell semmit sem túlfeszíteni még akkor sem ha lehet, ahogy Piszkos Harry mondta, az embernek tudnia kell a határait. A milliárdos nem feszítette túl magát, igaz õ is elszúrta és most már kisebb milliárdos, de ez még nem teszi tönkre. A túlfeszítés a végén mindég utolér. Az igazság az, hogy minél kisebb vagy annál könnyebben feszíted magad túl és éppen ezért nagyon kell vigyáznod, mert a következmények nem kellemesek.
Na most az aki tudta, hogy nem biztos, hogy 10 év múlva is táncolni tud és 20 éves hitelt vett fel amely még túlfeszíti is és még akkor annyira hülye volt, hogy mindezt nem abban a valutában tette meg amiben érkezik a jövedelme (ezzel tovább növelte a kockázatot), és most amikor minden ami elkerülhetetlen volt bejött és most bajba került az ne a bankokat hibáztassa, mert az igazi hibás õ maga. Felnõtt emberek vagyunk, vállaljuk a felelõségeket is ne csak akkor, amikor jó az eredmény, hanem akkor is amikor elszúrtuk. Vannak tisztességes emberek is, akik most már látják, hogy elszúrták, de nem panaszkodnak, hanem elmennek, külföldre ahol meg tudják keresni a pénzt vagy két munkát vállalnak, de mindent elkövetnek, hogy törlesszék az adóságot, hogy teljesítsék a vállalt kötelezettséget.
És vannak olyanok, akik az államtól várják a mentést, ami persze mások által lesz finanszírozva. Tudod, egy bankot sem nem kellene feltétlenül menteni, de néha muszáj, mert ha bedöglik, akkor sok mindent visz magával, de az egyént soha nem kell menteni csak esetleg segíteni neki. Segíteni, hogy eleget tudjon tenni a vállalt kötelezettségének és nem pedig megváltoztatni azt a kötelességet vagy teljesen megszüntetni azt.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#159
"Szóval az egész rendszer nem más mint egy kockázatot elosztó gépezet, amelyben azok akik nagyobb kockázatot vállalnak nagyobbat nyernek vagy veszítenek aki viszont kisebbet azok kisebbet nyernek vagy veszítenek."
Ha ez így van, akkor mondd már meg, hogy miért a kisemberek szopnak most és viszik el fejük fölül a házat, a kocsit és kerülnek utcára? Azok a "nagy halak", akik ezt az egész válságot elõidézték, meg legyintenek rá és szürcsölnek még egy kicsit a koktéljukból a Bahamákon??? Elhiszem, hogy a közgazdászok/brókerek számokkal játszanak, de nekem és mindenki másnak ezek nem számok, hanem az életünk, bakker. Bár ezt magyarázhatom, mert amíg a saját bõrödön nem érzed, addig úgyis szarsz rá magasról, mert nem veled történik. Ez a baj a bankemberekkel, mert szarnak mindenre és mindenkire, amíg nekik jó.
Ha ez így van, akkor mondd már meg, hogy miért a kisemberek szopnak most és viszik el fejük fölül a házat, a kocsit és kerülnek utcára? Azok a "nagy halak", akik ezt az egész válságot elõidézték, meg legyintenek rá és szürcsölnek még egy kicsit a koktéljukból a Bahamákon??? Elhiszem, hogy a közgazdászok/brókerek számokkal játszanak, de nekem és mindenki másnak ezek nem számok, hanem az életünk, bakker. Bár ezt magyarázhatom, mert amíg a saját bõrödön nem érzed, addig úgyis szarsz rá magasról, mert nem veled történik. Ez a baj a bankemberekkel, mert szarnak mindenre és mindenkire, amíg nekik jó.
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
#158
Nem is tudom, hogyan lehetne egyszerûen megmagyarázni, de valahogy így:
1. Kölcsön, amikor magát a fedezéket engeded át valakinek használatra.
2. Hitel, amikor a fedezék nálad marad, de a szavadat adod azoknak, akiktõl a hitelt igénybe vevõ vásárolni fog, hogy igen is törleszteni fog, és a fedezéked az ami garancia (a hitel egy részére). Persze itt egy hosszú lánc is lehet, és általában van az között, akitõl származik a hitel és az között, aki használja a hitelt áru és szolgáltatás vásárlására. Ez az a lánc, amely egyrészt a kockázatokat próbálja elosztani (stabilizálni a rendszert) és amely a szélesíteni akarja a hitel lehetõségeket, hogy ne csak az kapjon hitelt, aki teljesen megfelel annak, akitõl a hitel származik, hanem mások is, akikre már az eredeti hitelezõ nem vállal felelõsséget, de valaki útközben igen.
A lakás hitel az egy jelzálogos kölcsön, vagyis ebben az esetben az ígéretedre a garancia maga a lakás, vagyis az ingatlan (amely felett elveszíted a tulajdonjogot, ha nem teljesíted a szerzõdést, amit elfogadtál), ezért nincs szükség a banknak betét garanciára, mert maga az ingatlan a garancia, de nem a házat kell visszaadnod, hanem a vásárlás pillanatában érvényes piaci értékét és a kamatot. Ez az, ami egy picit tévesztõ, mert a lakás hitel, úgy mûködik, mint a hitel (mert a fedezék fizetõképessége nem maximális és a piaci ingadozásoktól függ – pl. az ingatlan értéke eshet és akkor már nem garancia a törlesztésre – pl. adós vagyok a házra 200000 EUR plusz kamat, de a ház értéke a piacon most már csak 150000, ha jön a default – nem tudok törleszteni, és a házat a bank eladja akkor is 50000 EUR vesztesége lesz, ugyanakkor ha a házam értéke mondjuk 300000 EUR akkor a plusz 100000 EUR-ra kaphatok a banktól újabb kölcsönt (gorombán 100000 EUR-ot), úgy hogy senki sem kell garantáljon), de valójában, kölcsön mert a fedezék az ami át van engedve. És persze a ház maga nem jelenti, hogy teljes egészében ki van fizetve, mert az, aki építette, az aki az anyagot adta és esetenként az is aki a munkaerõt adta, lehet és valószínûleg szintén részletekben lesz kifizetve. Ezért adták el a bankok az adóságot a sub-prime piacon, mert nem akarták a kockázatot vállalni és valaki más, aki akarta (vagy nem is tudta, hogy milyen a kockázat, mert a rossz hitelek és a jó hitelek össze lettek pakolva – ha emlékszik valaki a toxic assets kifejezésre) ezt vállalta az ígérkezõ magasabb haszon miatt. Persze a bankok is a végén bajba kerültek, mert õk is a láncban vannak és a lánc bajba került, úgyhogy csak egy illúzió volt az, hogy meg tudnak szabadulni az extrém kockázatoktól.
1. Kölcsön, amikor magát a fedezéket engeded át valakinek használatra.
2. Hitel, amikor a fedezék nálad marad, de a szavadat adod azoknak, akiktõl a hitelt igénybe vevõ vásárolni fog, hogy igen is törleszteni fog, és a fedezéked az ami garancia (a hitel egy részére). Persze itt egy hosszú lánc is lehet, és általában van az között, akitõl származik a hitel és az között, aki használja a hitelt áru és szolgáltatás vásárlására. Ez az a lánc, amely egyrészt a kockázatokat próbálja elosztani (stabilizálni a rendszert) és amely a szélesíteni akarja a hitel lehetõségeket, hogy ne csak az kapjon hitelt, aki teljesen megfelel annak, akitõl a hitel származik, hanem mások is, akikre már az eredeti hitelezõ nem vállal felelõsséget, de valaki útközben igen.
A lakás hitel az egy jelzálogos kölcsön, vagyis ebben az esetben az ígéretedre a garancia maga a lakás, vagyis az ingatlan (amely felett elveszíted a tulajdonjogot, ha nem teljesíted a szerzõdést, amit elfogadtál), ezért nincs szükség a banknak betét garanciára, mert maga az ingatlan a garancia, de nem a házat kell visszaadnod, hanem a vásárlás pillanatában érvényes piaci értékét és a kamatot. Ez az, ami egy picit tévesztõ, mert a lakás hitel, úgy mûködik, mint a hitel (mert a fedezék fizetõképessége nem maximális és a piaci ingadozásoktól függ – pl. az ingatlan értéke eshet és akkor már nem garancia a törlesztésre – pl. adós vagyok a házra 200000 EUR plusz kamat, de a ház értéke a piacon most már csak 150000, ha jön a default – nem tudok törleszteni, és a házat a bank eladja akkor is 50000 EUR vesztesége lesz, ugyanakkor ha a házam értéke mondjuk 300000 EUR akkor a plusz 100000 EUR-ra kaphatok a banktól újabb kölcsönt (gorombán 100000 EUR-ot), úgy hogy senki sem kell garantáljon), de valójában, kölcsön mert a fedezék az ami át van engedve. És persze a ház maga nem jelenti, hogy teljes egészében ki van fizetve, mert az, aki építette, az aki az anyagot adta és esetenként az is aki a munkaerõt adta, lehet és valószínûleg szintén részletekben lesz kifizetve. Ezért adták el a bankok az adóságot a sub-prime piacon, mert nem akarták a kockázatot vállalni és valaki más, aki akarta (vagy nem is tudta, hogy milyen a kockázat, mert a rossz hitelek és a jó hitelek össze lettek pakolva – ha emlékszik valaki a toxic assets kifejezésre) ezt vállalta az ígérkezõ magasabb haszon miatt. Persze a bankok is a végén bajba kerültek, mert õk is a láncban vannak és a lánc bajba került, úgyhogy csak egy illúzió volt az, hogy meg tudnak szabadulni az extrém kockázatoktól.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#157
Igen, a hitel és a kölcsön két különbözõ fogalom.
A kölcsön az, hogy itt a pénz, nesze, ekkor kell visszaadnod, ennyi részletben.
A hitel meg az, hogy egy milláig jó vagy nálam öcsém, ha kell, akkor ennyit adok neked, és akkor adod vissza amikor akarod, de közben kamatozik. Na de figyeljél, mert ha nem használsz fel belõle semmit, akkor is van egy minimális díja. Na nem annyi mint a kamat, de semmi sincs ingyé.
A lakáshitelek pont ezért nem hitelek, hanem kölcsönök.
Csak a kölcsön szótól idegenkedtek az emberek, ezért marketingesen hitelnek kezdték nevezni.
Csak ezt már felesleges magyarázni, mert senkit nem érdekel.
A kölcsön az, hogy itt a pénz, nesze, ekkor kell visszaadnod, ennyi részletben.
A hitel meg az, hogy egy milláig jó vagy nálam öcsém, ha kell, akkor ennyit adok neked, és akkor adod vissza amikor akarod, de közben kamatozik. Na de figyeljél, mert ha nem használsz fel belõle semmit, akkor is van egy minimális díja. Na nem annyi mint a kamat, de semmi sincs ingyé.
A lakáshitelek pont ezért nem hitelek, hanem kölcsönök.
Csak a kölcsön szótól idegenkedtek az emberek, ezért marketingesen hitelnek kezdték nevezni.
Csak ezt már felesleges magyarázni, mert senkit nem érdekel.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#156
"1) A lekötött betét is bármikor hozzáférhetõ."
Ugyanakkor meg bármikor nem is fizetnek kamatot rá, ha feltöröd.
Továbbá bármikor más meg leköt, miközben te feltöröd. Úgyhogy statisztikailag pont kezelhetõ, mert egyenletes elosztásban törik fel a betéteket lejárat elõtt, és egyenletesen is kötnek le. De ha ez nem elég, akkor sem fogja mindenki egy napon egyszerre felvenni a látraszólót, tehát a bank likvid marad. Sõt, van bankközi piac is, ahol a pillanatnyi feleslegüket eladják, vagy a pillanatnyi szükségletüket beszerzik a bankok.
"2) Ez max. talán magyar specialitás (ha tényleg így van), de a nem lekötött betét is kihelyezetõ. Különben nem mûködne az a fajta geometriai pénzsokszorozás, ami minden pénzügy tankönyvben benne van (vagy ez azt is implikálja, hogy a betétek nagy része lekötött)."
Nem helyezik ki a nem lekötött betéteket, és ez nem magyar specialitás. Szerinted akkor miért fizetnek kamatot a lekötöttre, a nem lekötötre meg nem?
Az írásaidban alaposan kevered a fogalmakat, nem ott használod õket, ahova vonatkozik, had ne részletezzem...
Közgazdász vagy?
Nem.
Hát akkor meg mit dobálódzol fogalmakkal?
Ugyanakkor meg bármikor nem is fizetnek kamatot rá, ha feltöröd.
Továbbá bármikor más meg leköt, miközben te feltöröd. Úgyhogy statisztikailag pont kezelhetõ, mert egyenletes elosztásban törik fel a betéteket lejárat elõtt, és egyenletesen is kötnek le. De ha ez nem elég, akkor sem fogja mindenki egy napon egyszerre felvenni a látraszólót, tehát a bank likvid marad. Sõt, van bankközi piac is, ahol a pillanatnyi feleslegüket eladják, vagy a pillanatnyi szükségletüket beszerzik a bankok.
"2) Ez max. talán magyar specialitás (ha tényleg így van), de a nem lekötött betét is kihelyezetõ. Különben nem mûködne az a fajta geometriai pénzsokszorozás, ami minden pénzügy tankönyvben benne van (vagy ez azt is implikálja, hogy a betétek nagy része lekötött)."
Nem helyezik ki a nem lekötött betéteket, és ez nem magyar specialitás. Szerinted akkor miért fizetnek kamatot a lekötöttre, a nem lekötötre meg nem?
Az írásaidban alaposan kevered a fogalmakat, nem ott használod õket, ahova vonatkozik, had ne részletezzem...
Közgazdász vagy?
Nem.
Hát akkor meg mit dobálódzol fogalmakkal?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#155
A bank soha nem adja a betéteket hitelbe (hiszen az az ami fedezet neki, hogy hitelt kapjon a nagyobb bankoktól vagy a piactól), a hitel az, hogy a bank garantál, hogy amikor a számla fizetésre érkezi akkor fizetni tud. Szerintem kevered a kölcsönt és a hitelt. A kölcsön amikor "valódi érték" transzakcióról beszélünk, pl. Pista kölcsön adja Józsinak a zsebébõl a pénzt. A hitel, amikor pl. Pista átengedi Józsinak a vacsoráját, azért mert Józsi azt ígérte neki, hogy holnap ugyanezt teszi meg méghozzá nem csak a vacsoráját fogja neki átengedni, hanem ez mellé még a kávéját is (kamat). Ha ez megtörténik, akkor minden rendben, akkor a helyzet visszaállt és senki sem tartozik senkinek, viszont ha nem történik meg akkor Pista adós marad Józsinak, de nem csak az a baj, hogy adós, ha nem az a baj, hogy nem teljesítette az ígéretét (megszegte a szerzõdést). Persze ha Pistának nem kritikus a vacsora az nap, akkor esetleg azt mondja Józsinak, hogy OK maradhat az adóság még egy napig, de holnap már három kávét akarok (kamat növekszik, kettõ a normális kamat a két napra és plusz egy, mert megszegted a szerzõdést és növelted a kockázatot). De ha Pistának kritikus a vacsora az esete meg a kávé is mert mondjuk õ megígérte Ferinek akkor máj baj van mert akkor Pista sem tudja teljesíteni a szerzõdését Ferivel és akkor az egész lánc bajban van, kivéve ha Pistának van néhány vacsorája és kávéja és a Józsitól függetlenül tudja teljesíteni Feri iránti ígéretét.
A kölcsön nagyon közel áll a hitelhez, de az a különbség, hogy ott a transzakcióban az egyik oldalon a csere eszköze (pénz, amelynek fizetõképesség maximális) a másik oldalon az ígéret van. Hitel esetében az egyik oldalon az ígéret a másik oldalon viszont egy nem annyira fizetõképes eszköz, az áru vagy a szolgáltatás van (és legalább még egy transzakcióra lenne szükség, hogy a kezünkben pénz legyen). A "pénz" amivel mind ezt kifejezzük az valójában ekvivalens érték, de nem pénz, nem betét, hanem másik hitel, amely a piacoktól, a nagyobb bankoktól vagy végérvényesen a központi banktól származik. Egyébként ez a „fractional reserve banking”, amikor a bank a betéteket biztosításra használja, nem azért hogy teljes végtörlesztésre legyen képes (mert ez nem is a cél), hanem, hogy mindég ki tudja fizetni az érkezõ számlákat. És ez szépen mûködik addig még valami ok miatt a nem idõponthoz kötött „számlák” érkeznek (“bank run”) vagy azok, akiknek ez a betét szintén biztosíték, muszáj hozzányúljanak, mert másképpen nem tudják teljesíteni a vállalt kötelességeiket.
Persze ez nagyon goromba (részben az egyszerûsítés kedvéért pontatlan) és hiányos magyarázat, de sajnos a valódi magyarázatra néhány tucat könyvre lenne szükség (ezért is nagyon kevesen értik a területet). De a lényeg itt van.
A kölcsön nagyon közel áll a hitelhez, de az a különbség, hogy ott a transzakcióban az egyik oldalon a csere eszköze (pénz, amelynek fizetõképesség maximális) a másik oldalon az ígéret van. Hitel esetében az egyik oldalon az ígéret a másik oldalon viszont egy nem annyira fizetõképes eszköz, az áru vagy a szolgáltatás van (és legalább még egy transzakcióra lenne szükség, hogy a kezünkben pénz legyen). A "pénz" amivel mind ezt kifejezzük az valójában ekvivalens érték, de nem pénz, nem betét, hanem másik hitel, amely a piacoktól, a nagyobb bankoktól vagy végérvényesen a központi banktól származik. Egyébként ez a „fractional reserve banking”, amikor a bank a betéteket biztosításra használja, nem azért hogy teljes végtörlesztésre legyen képes (mert ez nem is a cél), hanem, hogy mindég ki tudja fizetni az érkezõ számlákat. És ez szépen mûködik addig még valami ok miatt a nem idõponthoz kötött „számlák” érkeznek (“bank run”) vagy azok, akiknek ez a betét szintén biztosíték, muszáj hozzányúljanak, mert másképpen nem tudják teljesíteni a vállalt kötelességeiket.
Persze ez nagyon goromba (részben az egyszerûsítés kedvéért pontatlan) és hiányos magyarázat, de sajnos a valódi magyarázatra néhány tucat könyvre lenne szükség (ezért is nagyon kevesen értik a területet). De a lényeg itt van.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#154
1) A lekötött betét is bármikor hozzáférhetõ.
2) Ez max. talán magyar specialitás (ha tényleg így van), de a nem lekötött betét is kihelyezetõ. Különben nem mûködne az a fajta geometriai pénzsokszorozás, ami minden pénzügy tankönyvben benne van (vagy ez azt is implikálja, hogy a betétek nagy része lekötött).
3) Az utolsó mondatodat köszönöm, ezzel automatikusan elvesztetted a vitát :D
2) Ez max. talán magyar specialitás (ha tényleg így van), de a nem lekötött betét is kihelyezetõ. Különben nem mûködne az a fajta geometriai pénzsokszorozás, ami minden pénzügy tankönyvben benne van (vagy ez azt is implikálja, hogy a betétek nagy része lekötött).
3) Az utolsó mondatodat köszönöm, ezzel automatikusan elvesztetted a vitát :D
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#153
"Ez szép ahogyan leírod, csak a hitelezés nem teljesen így mûködik. A teljesen szó jelentõségi itt lényegi.
Ugyanis a bank nem adja kölcsön senki pénzét másnak. Gondolj bele: hogyan lehetne hitelt nyújtani mások betéteibõl, ha azok továbbra is ugyanúgy hozzáférhetnek?
Ha én beteszek X készpénzt a bankba (nevezhetjük ezt igazi pénznek is), akkor az én számlámon lévõ egyenleg nõni fog.
Én a számlámról bármikor leemelhetem ezt a pénzt (amíg minden jól megy).
A bank közben kiadja hitelbe az általam betett pénzt. Mi következik ebbõl? Ugyanaz a papír egyszerre már két embernek van odaígérve, és a papír ráadásul nem is a banké (vagyis hogy igen, mert elfogadtam cserébe az ígéretet)."
Ezzel az a baj, hogy nem igaz.
A lekötött betéteket helyezheti ki a bank hitelként, illetve a kötvények kibocsátásából befolyó pénzt. Illetve más bankoktól szerezhet forrást a bankközi piacokon. A látra szóló betétekre (lekötetlen számlapénz a gyengébbek kedvéért) nem is fizettek 0,5% kamatot sem, akkor sem, amikor a lekötött betétekre a 10% is megadták. AZért nem fizet rá kamatot a bank, mert nem is helyezheti ki hitelbe.
Szép az elméleted, csak nem igaz.
A 2%-od meg 5-10 között volt akkor, amikor még figyelemmel kísértem. Nem tudom ma mennyi, nem vagyok treasurys, így nem akarok hülyeségeket beszélni. A látra szóló betétekbõl csak ennek erejéig lehetett hitelezni. Ezért nem id fizettek rá gyakorlatilag kamatot. Tehát, ha ott áll neked a pénzed a számlán, is nincs lekötve, azt a bank nem használja semmire. Az a pénz halott.
Nem kellene arról nyilatkozni, amirõl nincs valós ismereted, csak összeesküvéselméletek alátámasztására összetákolt propagandák, amiket elhittél.
Ott szoktak ilyen okosságok elhangzani, ahol a végén azt vezetik le, hogy nem is voltak gázkamrák...
Ugyanis a bank nem adja kölcsön senki pénzét másnak. Gondolj bele: hogyan lehetne hitelt nyújtani mások betéteibõl, ha azok továbbra is ugyanúgy hozzáférhetnek?
Ha én beteszek X készpénzt a bankba (nevezhetjük ezt igazi pénznek is), akkor az én számlámon lévõ egyenleg nõni fog.
Én a számlámról bármikor leemelhetem ezt a pénzt (amíg minden jól megy).
A bank közben kiadja hitelbe az általam betett pénzt. Mi következik ebbõl? Ugyanaz a papír egyszerre már két embernek van odaígérve, és a papír ráadásul nem is a banké (vagyis hogy igen, mert elfogadtam cserébe az ígéretet)."
Ezzel az a baj, hogy nem igaz.
A lekötött betéteket helyezheti ki a bank hitelként, illetve a kötvények kibocsátásából befolyó pénzt. Illetve más bankoktól szerezhet forrást a bankközi piacokon. A látra szóló betétekre (lekötetlen számlapénz a gyengébbek kedvéért) nem is fizettek 0,5% kamatot sem, akkor sem, amikor a lekötött betétekre a 10% is megadták. AZért nem fizet rá kamatot a bank, mert nem is helyezheti ki hitelbe.
Szép az elméleted, csak nem igaz.
A 2%-od meg 5-10 között volt akkor, amikor még figyelemmel kísértem. Nem tudom ma mennyi, nem vagyok treasurys, így nem akarok hülyeségeket beszélni. A látra szóló betétekbõl csak ennek erejéig lehetett hitelezni. Ezért nem id fizettek rá gyakorlatilag kamatot. Tehát, ha ott áll neked a pénzed a számlán, is nincs lekötve, azt a bank nem használja semmire. Az a pénz halott.
Nem kellene arról nyilatkozni, amirõl nincs valós ismereted, csak összeesküvéselméletek alátámasztására összetákolt propagandák, amiket elhittél.
Ott szoktak ilyen okosságok elhangzani, ahol a végén azt vezetik le, hogy nem is voltak gázkamrák...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#152
Na, akkor még egyszer (de egy picit másképp)...
Mi az, hogy "virtuális siker"? Ha én keresek egy millió dollárt (ami mondjuk hitelbõl lett nekem fizetve és ezért valaki virtuálisnak tekinti) és én veszek rajta egy Ferrarit akkor az virtuális Ferrari? Az én sikerem virtuális? NEM!
De nézzük csak mi is történik itt. Az történik, hogy Nekem senki sem adós (mert kifizettek) én sem vagyok adós mert kifizettem a Ferrarit, de az aki engem kifizetett (hitelbõl) az igen, az adós. Ha képes törleszteni a megbeszélt feltételek alapján (szerzõdés alapján) akkor minden rendben, ha nem akkor az aki neki hitelt adott jár rosszul. Na most az neki pl. pénzben adott hitelt (mert õ pénzben fizetett nekem) tehát ha nem tud törleszteni akkor a hitelezõje PÉNZT veszít (valódi pénzt még akkor is ha esetleg fizikailag nem látta a pénzt soha), ha viszont nem pénzt adott neki (ami ebben az esetben nem lehetséges) akkor fedezetét fogja elveszíteni (értékpapírjait, házát stb.), ha véletlen ez nem elég a törlesztésre akkor hiteleségét veszíti el és kiesik a játékból (ha valaki más nem vállalja a felelõséget - pl. a bankok mentésénél ez a valaki az állam volt).
A lényeg, hogy a fedezet mindég megvan, csak éppen nem biztos, ha annak a kezében, aki garantál. NEM lehet ezen a földön semmi virtuális kaját enni, inni, használni. Minden, amit az emberek a kezükben tartanak, létezik, nem virtuális, minden áru, csak éppen nem biztos, hogy annak a kezében van, aki a "valódi tulajdonos", de ha a törlesztés rendben lezajlik, akkor a végén annak a kezébe kerül az adott érték. Most más kérdés, hogy a hitelezõnek sokszor nincs is szüksége, hogy a vagyona az õ kezében legyen és nem is akarja azt, ezért ahogy visszakapja, már át is adja másnak további kamatok érdekében. De semmi sem virtuális itt, csak kevés dolog van annál akié végérvényesen, vagyis általában mindenki mindenkinek adós, még az is aki a hitelt adja, mert õ is hitelt vett fel, nem azért mert szegény, hanem pl. jobb feltételeket kapott és nagyobb kamatokat tud kapni ezért érdemes neki az üzlet, de ez nem rablás (mint ahogy a Marxisták és Proudhonisták mondják), hanem egy legitim és szükséges szolgáltatás, mert az lehet, hogy A kapott hitelt B-tõl 3%-al és nekem adja tovább 6%-al de ha A nem lenne akkor én képtelen lennék hitelt kapni mert B nem ad nekem még 16%-al sem. Szóval az egész rendszer nem más mint egy kockázatot elosztó gépezet, amelyben azok akik nagyobb kockázatot vállalnak nagyobbat nyernek vagy veszítenek aki viszont kisebbet azok kisebbet nyernek vagy veszítenek. Persze még itt az is szerepet játszik, hogy akinek a "tömege" nagyobb vagy más szavakkal hitelképessége és vagyona az kisebb kockázatokkal is nyerhet többet mint az akinek a tömege kisebb, de ez sem rossz, mert többnyire annak nagy a tömege aki hosszú ideje bizonyítja, hogy igen is hasznos a rendszerben, ez az aki gyarapítja vagyonát és ez az akinek hitelesége is magas. Persze van itt politika is, mert amikor pl. a bankokat mentették akkor a vagyonuk és hiteleségük viszonylag érintetlen maradt, mert az állam vállalta a következményeket és a piachoz képest ezek a bankok nem sértették meg amit ígértek, az pedig, hogy ezt nem önerõbõl érték el az a piacot nem érdekli mert mindég "lánccal" dolgozik és a "lánc" NEM szakadt el, mert a benne lévõ számtalan szereplõ valahogy mind törlesztette a sorban álló számlákat.
Ha pl. az amcsik nem szavazták volna ki a hitelhatár növelését és nem tudtak volna hitelhez jutni (nem azért mert a piac nem adna nekik mert mint látjuk még a leértékelés után is a piac kisebb kamatokkal is rohant hitelt adni az amcsi kormánynak), akkor az amcsi kormány fizetésképtelen lett volna (ez még nem csõd, a csõd nem a fizetésképtelenség állapota, a csõd az amikor a tartozásaid nagyobbak mint a vagyonod vagyis a fedezéked, és az amcsik ugye ettõl még nagyon messze járnak), de a fizetésképtelenség azt jelenti, hogy nem tudnék fizetni a sorban álló számlákat, akkor a lánc szétszakad mert azok sem tudják fizetni, akiknek az amcsi kormány nem fizetett és azok sem akiknek ezek nem fizettek... és akkor összeomlik az egész. A cél a láncot egyben tartani, az aki meg nagy kockázatot vállal az veszíteni fog ezen nincs mentség, nem létezik olyan világ ahol mindenki nyer, mert ha olyan világot csinálunk erõszakos módon akkor valójában mindenki veszíteni fog, hosszú távon. Ez is történt meg, sok piacon (pl. ingatlan piac) MINDENKI nyert egy jó hosszú ideig, és mindenki jól érezte magát, ami még nagyobb kockázatok vállalását eredményezte... és amikor eldurrant, amikor megszakadt a lánc akkor nagy baj lett belõle és a rövidtávon való nyereség, hosszútávon való veszteséggé változott. A kérdés, hogy ezt el lehet-e kerülni, sokan mondják, hogy igen, sokan mondják, hogy nem, valószínûleg annak van igaza, aki azt mondja, hogy JELENLEG NEM, de ha a piac fejlõdése létrehoz olyan eszközöket, amivel ezeket a kilengéseket ellenõrzés alatt lehet tartani akkor a JÖVÕBEN valószínûleg IGEN. Persze akkor is lesz majd valami, amire nem tudunk válaszolni és ezt majd a piac további fejlõdés fogja orvosolni... és ez így megy a végtelenségig, mert az ember nem azért fejlõdik, mert mindent tud, és mert hibátlan, hanem azért mert majdnem semmit nem tud, és mert hibázik, de szerencsére a hibákon többnyire tanul.
Mi az, hogy "virtuális siker"? Ha én keresek egy millió dollárt (ami mondjuk hitelbõl lett nekem fizetve és ezért valaki virtuálisnak tekinti) és én veszek rajta egy Ferrarit akkor az virtuális Ferrari? Az én sikerem virtuális? NEM!
De nézzük csak mi is történik itt. Az történik, hogy Nekem senki sem adós (mert kifizettek) én sem vagyok adós mert kifizettem a Ferrarit, de az aki engem kifizetett (hitelbõl) az igen, az adós. Ha képes törleszteni a megbeszélt feltételek alapján (szerzõdés alapján) akkor minden rendben, ha nem akkor az aki neki hitelt adott jár rosszul. Na most az neki pl. pénzben adott hitelt (mert õ pénzben fizetett nekem) tehát ha nem tud törleszteni akkor a hitelezõje PÉNZT veszít (valódi pénzt még akkor is ha esetleg fizikailag nem látta a pénzt soha), ha viszont nem pénzt adott neki (ami ebben az esetben nem lehetséges) akkor fedezetét fogja elveszíteni (értékpapírjait, házát stb.), ha véletlen ez nem elég a törlesztésre akkor hiteleségét veszíti el és kiesik a játékból (ha valaki más nem vállalja a felelõséget - pl. a bankok mentésénél ez a valaki az állam volt).
A lényeg, hogy a fedezet mindég megvan, csak éppen nem biztos, ha annak a kezében, aki garantál. NEM lehet ezen a földön semmi virtuális kaját enni, inni, használni. Minden, amit az emberek a kezükben tartanak, létezik, nem virtuális, minden áru, csak éppen nem biztos, hogy annak a kezében van, aki a "valódi tulajdonos", de ha a törlesztés rendben lezajlik, akkor a végén annak a kezébe kerül az adott érték. Most más kérdés, hogy a hitelezõnek sokszor nincs is szüksége, hogy a vagyona az õ kezében legyen és nem is akarja azt, ezért ahogy visszakapja, már át is adja másnak további kamatok érdekében. De semmi sem virtuális itt, csak kevés dolog van annál akié végérvényesen, vagyis általában mindenki mindenkinek adós, még az is aki a hitelt adja, mert õ is hitelt vett fel, nem azért mert szegény, hanem pl. jobb feltételeket kapott és nagyobb kamatokat tud kapni ezért érdemes neki az üzlet, de ez nem rablás (mint ahogy a Marxisták és Proudhonisták mondják), hanem egy legitim és szükséges szolgáltatás, mert az lehet, hogy A kapott hitelt B-tõl 3%-al és nekem adja tovább 6%-al de ha A nem lenne akkor én képtelen lennék hitelt kapni mert B nem ad nekem még 16%-al sem. Szóval az egész rendszer nem más mint egy kockázatot elosztó gépezet, amelyben azok akik nagyobb kockázatot vállalnak nagyobbat nyernek vagy veszítenek aki viszont kisebbet azok kisebbet nyernek vagy veszítenek. Persze még itt az is szerepet játszik, hogy akinek a "tömege" nagyobb vagy más szavakkal hitelképessége és vagyona az kisebb kockázatokkal is nyerhet többet mint az akinek a tömege kisebb, de ez sem rossz, mert többnyire annak nagy a tömege aki hosszú ideje bizonyítja, hogy igen is hasznos a rendszerben, ez az aki gyarapítja vagyonát és ez az akinek hitelesége is magas. Persze van itt politika is, mert amikor pl. a bankokat mentették akkor a vagyonuk és hiteleségük viszonylag érintetlen maradt, mert az állam vállalta a következményeket és a piachoz képest ezek a bankok nem sértették meg amit ígértek, az pedig, hogy ezt nem önerõbõl érték el az a piacot nem érdekli mert mindég "lánccal" dolgozik és a "lánc" NEM szakadt el, mert a benne lévõ számtalan szereplõ valahogy mind törlesztette a sorban álló számlákat.
Ha pl. az amcsik nem szavazták volna ki a hitelhatár növelését és nem tudtak volna hitelhez jutni (nem azért mert a piac nem adna nekik mert mint látjuk még a leértékelés után is a piac kisebb kamatokkal is rohant hitelt adni az amcsi kormánynak), akkor az amcsi kormány fizetésképtelen lett volna (ez még nem csõd, a csõd nem a fizetésképtelenség állapota, a csõd az amikor a tartozásaid nagyobbak mint a vagyonod vagyis a fedezéked, és az amcsik ugye ettõl még nagyon messze járnak), de a fizetésképtelenség azt jelenti, hogy nem tudnék fizetni a sorban álló számlákat, akkor a lánc szétszakad mert azok sem tudják fizetni, akiknek az amcsi kormány nem fizetett és azok sem akiknek ezek nem fizettek... és akkor összeomlik az egész. A cél a láncot egyben tartani, az aki meg nagy kockázatot vállal az veszíteni fog ezen nincs mentség, nem létezik olyan világ ahol mindenki nyer, mert ha olyan világot csinálunk erõszakos módon akkor valójában mindenki veszíteni fog, hosszú távon. Ez is történt meg, sok piacon (pl. ingatlan piac) MINDENKI nyert egy jó hosszú ideig, és mindenki jól érezte magát, ami még nagyobb kockázatok vállalását eredményezte... és amikor eldurrant, amikor megszakadt a lánc akkor nagy baj lett belõle és a rövidtávon való nyereség, hosszútávon való veszteséggé változott. A kérdés, hogy ezt el lehet-e kerülni, sokan mondják, hogy igen, sokan mondják, hogy nem, valószínûleg annak van igaza, aki azt mondja, hogy JELENLEG NEM, de ha a piac fejlõdése létrehoz olyan eszközöket, amivel ezeket a kilengéseket ellenõrzés alatt lehet tartani akkor a JÖVÕBEN valószínûleg IGEN. Persze akkor is lesz majd valami, amire nem tudunk válaszolni és ezt majd a piac további fejlõdés fogja orvosolni... és ez így megy a végtelenségig, mert az ember nem azért fejlõdik, mert mindent tud, és mert hibátlan, hanem azért mert majdnem semmit nem tud, és mert hibázik, de szerencsére a hibákon többnyire tanul.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#151
nem írtam, hogy jelenleg bárhol is mûködne ilyen. Vagy mégis? :o
Azt írtam, hogy már van. Már csak idõ kérdése, hogy kiiktasság az embert. És nem azt írtam, hogy dolgozik.
Az, hogy te nem láttál ilyet nem jelent semmit. Max. annyit, hogy Te nem láttál ilyet. Ennyit jelent és nem mást, ettõl függetlenûl még lehet.
(mint ahhogy van is)
és nem paraméterezett ui. a tervezõ program döntötte el, hogy melyik kis 5cm-es rudat hol kell vágni(!) esetleg hol kell hajlítani vagy megtóldani. Tehát ez egy szimpla paraméterezéssel nem megy.
Azt írtam, hogy már van. Már csak idõ kérdése, hogy kiiktasság az embert. És nem azt írtam, hogy dolgozik.
Az, hogy te nem láttál ilyet nem jelent semmit. Max. annyit, hogy Te nem láttál ilyet. Ennyit jelent és nem mást, ettõl függetlenûl még lehet.
(mint ahhogy van is)
és nem paraméterezett ui. a tervezõ program döntötte el, hogy melyik kis 5cm-es rudat hol kell vágni(!) esetleg hol kell hajlítani vagy megtóldani. Tehát ez egy szimpla paraméterezéssel nem megy.
#150
Az a gyönyörû a közgazdaságtanban, hogy azok is könnyen foglalnak állást a kérdéseiben, akiknek az alapvetõ ismereteik sincsenek meg ebben a tudományágban. Ha valakinek gondot okoz egy adóbevallás kitöltése, ha nem érti a saját banki szerzõdéseit sem, ha keveri a GDP-t a költségvetéssel, ha nem biztos abban, hogy mi az összefüggés a hiány és az államadósság között, ha nem tudja, hogy mi a határidõs vagy a prompt üzlet, akkor miért hiszi azt, hogy a véleménye egy kicsit is egybevág a valósággal?
Nem tudom, de a szavérkoszorú katéterezésrõl senki nem akarja megmondani a frankót, csak a fociról, politikáról, gazdaságról. Ezekrõl mindenki úgy beszél, mintha értene hozzá.
Elfogadom, ha valakinek az a véleménye, hogy a határidõs kereskedéseket megkell szüntetni, mert például az eredeti célját, az árfolyamkockázatok kivédését szerinte nem szolgálja, mert a határidõs üzletek volumene többszörösen meghaladja a valós áruk mennyiségét, mert például egy kilogram búzára 12 tonnányi kereskedelmet bonyoltanak le két aratás között, és már nem az árú fizikai mennyisége határozza meg a piaci árat, hanem, hogy a pénzügyminiszter náthás vagy sem. Hogy ez igaz a nemzeti valutákra is. Akkor azt mondom, hogy ez egy elgondolkodtató adat.
Na de úgy beröfögni minden blogba, meg siránkozni a krimóban két sör-vodka között, hogy a brókerek így meg úgy, hogy közben azt sem tudjuk mirõl van szó, és fogalmunk sincs, hogy a határidõs piacokon kívûl valós tulajdonváltással járó üzletek is vannak, hát az nonszensz.
Nem tudom, de a szavérkoszorú katéterezésrõl senki nem akarja megmondani a frankót, csak a fociról, politikáról, gazdaságról. Ezekrõl mindenki úgy beszél, mintha értene hozzá.
Elfogadom, ha valakinek az a véleménye, hogy a határidõs kereskedéseket megkell szüntetni, mert például az eredeti célját, az árfolyamkockázatok kivédését szerinte nem szolgálja, mert a határidõs üzletek volumene többszörösen meghaladja a valós áruk mennyiségét, mert például egy kilogram búzára 12 tonnányi kereskedelmet bonyoltanak le két aratás között, és már nem az árú fizikai mennyisége határozza meg a piaci árat, hanem, hogy a pénzügyminiszter náthás vagy sem. Hogy ez igaz a nemzeti valutákra is. Akkor azt mondom, hogy ez egy elgondolkodtató adat.
Na de úgy beröfögni minden blogba, meg siránkozni a krimóban két sör-vodka között, hogy a brókerek így meg úgy, hogy közben azt sem tudjuk mirõl van szó, és fogalmunk sincs, hogy a határidõs piacokon kívûl valós tulajdonváltással járó üzletek is vannak, hát az nonszensz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#149
Ez szép ahogyan leírod, csak a hitelezés nem teljesen így mûködik. A teljesen szó jelentõségi itt lényegi.
Ugyanis a bank nem adja kölcsön senki pénzét másnak. Gondolj bele: hogyan lehetne hitelt nyújtani mások betéteibõl, ha azok továbbra is ugyanúgy hozzáférhetnek?
Ha én beteszek X készpénzt a bankba (nevezhetjük ezt igazi pénznek is), akkor az én számlámon lévõ egyenleg nõni fog.
Én a számlámról bármikor leemelhetem ezt a pénzt (amíg minden jól megy).
A bank közben kiadja hitelbe az általam betett pénzt. Mi következik ebbõl? Ugyanaz a papír egyszerre már két embernek van odaígérve, és a papír ráadásul nem is a banké (vagyis hogy igen, mert elfogadtam cserébe az ígéretet).
A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon (és amúgy az egész eurozónában is) a banknak mindössze 2% jegybanki tartalékkal kell rendelkeznie a számláin lévõ összes egyenleghez képest (amit hívhatunk hitelpénznek).
Ezt az egészet még pont az arany korában találták ki: mivel akkor az arany volt a pénz, de a bankok többszörös mennyiségû hitelt adtak (a 10x egy elég alap szorzó), ha megrohantak egy bankot, akkor az bedõlt. Az ilyen akciók nagyban aláásták a bankok hitelét.
Ezért szabályozták az egészet, létrehozták a központi bankokat, ahol tartalékot képeztek. Az USA-ban pl. ez 10% volt, tehát a bank az összes egyenleg 10%-át kellett, hogy itt tartsa, különben további hitelt nem adhatott ki.
Ha megrohantak egy bankot, a központi tartalékból fedezni lehetett a kifizetéseket.
Több bank egyidejû megrohanására nem igen volt példa, ezért a rendszer úgy tûnt mûködik.
Sokat változott a világ, de a lényeg ugyanaz: M.O. alkotmányában benne van, hogy a hivatalos fizetõeszköz a forint. A forint az érméket és sorszámmal ellátott, az állami pénzjegynyomda által készített papírokat jelenti. Az ebben a formában felajánlott fizetség nem utasítható vissza, vagy a bíróság az adósságot kiegyenlítettnek tekinti (ha hivatalos fizetõeszközt felajánlottak cserébe).
Ezt hívják rendeleti pénznek. Ne feledjük, hivatalos fizetõeszköz törvény szerint CSAK a készpénz. Csekket, banki átutalást vagy bankkártyás tranzakciót nem vagyok köteles elfogadni, ahogy devizát, aranyat, kecskét vagy sót sem.
Mivel azonban a rendszer nem változott, és bár lehetne, de a készpénzt sem nyomják folyamatosan, messze nincs annyi készpénz, amennyi ígéret van készpénzre (banki egyenlegek).
A dologban az a szemét, hogy a bank úgy ad hitelt, hogy gyakorlatilag saját pénzzel egyáltalán nem rendelkezik (ahhoz képest amennyi hitelt ad), és a többszörösen behelyezett pénznek hála irtózatos nyeresége van az ebbõl beszedett kamatokon. (A-nak kiadott X összegû hitel elköltésre kerül, mondjuk B jut hozzá, õ is bankba teszi, amire a bank ismét adhat ki X*0.98 hitelt és így tovább)
Másik dolog: a tõzsde. Mint írtam, eléképzelhetõ, hogy kötvénykibocsátásra szorul egy cég, de ne higgyük, hogy ez örvendetes! Ugyan a kezdeti pénzbevitel megdobhatja a termelékenységet, DE miután kifejtette ezt a hatását, utána viszont folyamatosan kell fizetni az osztalékot, arról nem is beszélve, hogy az eddig tisztán szakmai irányítás részben kontár részvényesek kezébe kerül.
Nyilván a részvényes is azt akarja, hogy a cég jól mûködjön, de akkor sem ért hozzá (jellemzõen). Ez még rosszabb, mint a banki hitel, mert a banki hitelt ha egyszer kifizetik, többé nem terheli a hitelfelvevõt, de a kibocsátott részvény visszaszerzésére semmilyen garancia nincs.
Utolsó: ha itthon nincs produktív tevékenység (merthogy egyesek szerint mint kiderült, ez üdvözlendõ), rendben akkor importálunk. Ahhoz hogy ezt megtegyük, euro/dollár kell, amivel fizetni tudunk az import árukért. Ezt mibõl tudjuk megszerezni? Forint eladásból nem, mert az nem kell senkinek. Hazai vagyon eladása nem tud örökké tartani. Marad az export.
És mit lehet exportálni? Pénzügyi csomagokat? Marketinget? Logisztikai szolgáltatást? Egyiket sem! Exportálni egyedül ÁRUT lehet.
Ha nincs áru, nincs export, és akkor nincs import áru sem. Vagyis hazai termelõ szektorra mindaddig szükség lesz, ameddig:
a) szükségünk van import árura
b) nincs szükségünk import árura, mert mindent magunknak állítunk elõ.
(azt azért talán nem kell bebizonyítani, hogy valamilyen árura mindig szükség lesz)
Ez azt mutatja, hogy a termelõ szektor munkája rettenetesen alulértékelt, hiszen olyan országokkal kell versenyeznie, akik technológiában ugyanott, nyersanyag és munkaerõ árában viszont elõnyösebb helyzetben vannak.
De elég körülnézni a világban is: azon országok, melyek protekcionista politikát folytatnak, mint Németország, Svájc, de még Csehország is, elég jól állnak a válság közepén is. Azért, mert nem hagyták magukat kiszolgáltatni a külföldnek, mint tettük azt mi.
Ugyanis a bank nem adja kölcsön senki pénzét másnak. Gondolj bele: hogyan lehetne hitelt nyújtani mások betéteibõl, ha azok továbbra is ugyanúgy hozzáférhetnek?
Ha én beteszek X készpénzt a bankba (nevezhetjük ezt igazi pénznek is), akkor az én számlámon lévõ egyenleg nõni fog.
Én a számlámról bármikor leemelhetem ezt a pénzt (amíg minden jól megy).
A bank közben kiadja hitelbe az általam betett pénzt. Mi következik ebbõl? Ugyanaz a papír egyszerre már két embernek van odaígérve, és a papír ráadásul nem is a banké (vagyis hogy igen, mert elfogadtam cserébe az ígéretet).
A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon (és amúgy az egész eurozónában is) a banknak mindössze 2% jegybanki tartalékkal kell rendelkeznie a számláin lévõ összes egyenleghez képest (amit hívhatunk hitelpénznek).
Ezt az egészet még pont az arany korában találták ki: mivel akkor az arany volt a pénz, de a bankok többszörös mennyiségû hitelt adtak (a 10x egy elég alap szorzó), ha megrohantak egy bankot, akkor az bedõlt. Az ilyen akciók nagyban aláásták a bankok hitelét.
Ezért szabályozták az egészet, létrehozták a központi bankokat, ahol tartalékot képeztek. Az USA-ban pl. ez 10% volt, tehát a bank az összes egyenleg 10%-át kellett, hogy itt tartsa, különben további hitelt nem adhatott ki.
Ha megrohantak egy bankot, a központi tartalékból fedezni lehetett a kifizetéseket.
Több bank egyidejû megrohanására nem igen volt példa, ezért a rendszer úgy tûnt mûködik.
Sokat változott a világ, de a lényeg ugyanaz: M.O. alkotmányában benne van, hogy a hivatalos fizetõeszköz a forint. A forint az érméket és sorszámmal ellátott, az állami pénzjegynyomda által készített papírokat jelenti. Az ebben a formában felajánlott fizetség nem utasítható vissza, vagy a bíróság az adósságot kiegyenlítettnek tekinti (ha hivatalos fizetõeszközt felajánlottak cserébe).
Ezt hívják rendeleti pénznek. Ne feledjük, hivatalos fizetõeszköz törvény szerint CSAK a készpénz. Csekket, banki átutalást vagy bankkártyás tranzakciót nem vagyok köteles elfogadni, ahogy devizát, aranyat, kecskét vagy sót sem.
Mivel azonban a rendszer nem változott, és bár lehetne, de a készpénzt sem nyomják folyamatosan, messze nincs annyi készpénz, amennyi ígéret van készpénzre (banki egyenlegek).
A dologban az a szemét, hogy a bank úgy ad hitelt, hogy gyakorlatilag saját pénzzel egyáltalán nem rendelkezik (ahhoz képest amennyi hitelt ad), és a többszörösen behelyezett pénznek hála irtózatos nyeresége van az ebbõl beszedett kamatokon. (A-nak kiadott X összegû hitel elköltésre kerül, mondjuk B jut hozzá, õ is bankba teszi, amire a bank ismét adhat ki X*0.98 hitelt és így tovább)
Másik dolog: a tõzsde. Mint írtam, eléképzelhetõ, hogy kötvénykibocsátásra szorul egy cég, de ne higgyük, hogy ez örvendetes! Ugyan a kezdeti pénzbevitel megdobhatja a termelékenységet, DE miután kifejtette ezt a hatását, utána viszont folyamatosan kell fizetni az osztalékot, arról nem is beszélve, hogy az eddig tisztán szakmai irányítás részben kontár részvényesek kezébe kerül.
Nyilván a részvényes is azt akarja, hogy a cég jól mûködjön, de akkor sem ért hozzá (jellemzõen). Ez még rosszabb, mint a banki hitel, mert a banki hitelt ha egyszer kifizetik, többé nem terheli a hitelfelvevõt, de a kibocsátott részvény visszaszerzésére semmilyen garancia nincs.
Utolsó: ha itthon nincs produktív tevékenység (merthogy egyesek szerint mint kiderült, ez üdvözlendõ), rendben akkor importálunk. Ahhoz hogy ezt megtegyük, euro/dollár kell, amivel fizetni tudunk az import árukért. Ezt mibõl tudjuk megszerezni? Forint eladásból nem, mert az nem kell senkinek. Hazai vagyon eladása nem tud örökké tartani. Marad az export.
És mit lehet exportálni? Pénzügyi csomagokat? Marketinget? Logisztikai szolgáltatást? Egyiket sem! Exportálni egyedül ÁRUT lehet.
Ha nincs áru, nincs export, és akkor nincs import áru sem. Vagyis hazai termelõ szektorra mindaddig szükség lesz, ameddig:
a) szükségünk van import árura
b) nincs szükségünk import árura, mert mindent magunknak állítunk elõ.
(azt azért talán nem kell bebizonyítani, hogy valamilyen árura mindig szükség lesz)
Ez azt mutatja, hogy a termelõ szektor munkája rettenetesen alulértékelt, hiszen olyan országokkal kell versenyeznie, akik technológiában ugyanott, nyersanyag és munkaerõ árában viszont elõnyösebb helyzetben vannak.
De elég körülnézni a világban is: azon országok, melyek protekcionista politikát folytatnak, mint Németország, Svájc, de még Csehország is, elég jól állnak a válság közepén is. Azért, mert nem hagyták magukat kiszolgáltatni a külföldnek, mint tettük azt mi.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#148
A virtuális pénz annyira általánossá vált hogy az általad mondott megszüntetésével beleállna a földbe a világgazdaság, persze ha nem szüntetik meg akkor is, csak kicsit késõbb.
Ha a tõzsdéken ilyen szigorú lenne tranzakciók szabályozása, akkora jelenlegi méretük töredékére zsugorodnának. Megnehezedne a finanszírozás, hiszen ha a befektetõ oldaláról nézed óriásira nõnének a kockázatok, miközben a likviditás elillanna. Való igaz a tõzsde inkább szerencsejáték tömegpszichológiával és kevésbé racionális gazdasági intézmény.
De ez kell a jónépnek. Hipp-hopp meggazdagodhatsz, vagy elszegényedhetsz ráadásul ha sikeres vagy még megbecsülést is kapsz. Nem úgy mint egy gyerekmunkát és környezetszennyezést is sutyiban megengedõ résztulajdonos.
Az emberek többsége nem 20 év múlva akarja látni döntései eredményeit, hanem most még ha az virtuális is és csak a többiek megérzéseire azaz vételeire, vagy nem vételeire alapul. Ja és instant akarják kivenni a pénzüket ha kell.
A befektetés egy cégbe mindig is valamilyen szerencsejáték. Lehet a kockázatokat mérsékelni okosan, de a bizonytalanság marad, mert minden esetben a jövõre spekulálsz.
Ha a tõzsdéken ilyen szigorú lenne tranzakciók szabályozása, akkora jelenlegi méretük töredékére zsugorodnának. Megnehezedne a finanszírozás, hiszen ha a befektetõ oldaláról nézed óriásira nõnének a kockázatok, miközben a likviditás elillanna. Való igaz a tõzsde inkább szerencsejáték tömegpszichológiával és kevésbé racionális gazdasági intézmény.
De ez kell a jónépnek. Hipp-hopp meggazdagodhatsz, vagy elszegényedhetsz ráadásul ha sikeres vagy még megbecsülést is kapsz. Nem úgy mint egy gyerekmunkát és környezetszennyezést is sutyiban megengedõ résztulajdonos.
Az emberek többsége nem 20 év múlva akarja látni döntései eredményeit, hanem most még ha az virtuális is és csak a többiek megérzéseire azaz vételeire, vagy nem vételeire alapul. Ja és instant akarják kivenni a pénzüket ha kell.
A befektetés egy cégbe mindig is valamilyen szerencsejáték. Lehet a kockázatokat mérsékelni okosan, de a bizonytalanság marad, mert minden esetben a jövõre spekulálsz.
#146
Mégsem tervez ma semmit se autmatikusan. Senki. Nem is hallottam és nem is láttam ilyet sehol.
Úgy megnézném, hogy mikor tervez magától egy villanymotorot vagy egy metrót a számítógép. Talán még egy sima IC sem menne neki.
Az a probi a leírás alaján egy célt tudott megoldai, iszonyatos prekoncepcióval és megkötésel. Az nem tervezés volt. Paraméteretzése egy esetnen...
Úgy megnézném, hogy mikor tervez magától egy villanymotorot vagy egy metrót a számítógép. Talán még egy sima IC sem menne neki.
Az a probi a leírás alaján egy célt tudott megoldai, iszonyatos prekoncepcióval és megkötésel. Az nem tervezés volt. Paraméteretzése egy esetnen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#145
Wow. Ez aztán a szuperszaki... mond ajánlottad már fantasztikus elméleteidet pl. Viktor bácsinak vagy elõtte Ferikének... mert gondolom, mindketten szeretnének egy olyan embert aki mindent jobban tud mint a világ.
NEM létezik virtuális pénz, ez az, ami azt mutatja, hogy messzirõl sem érted a dolgokat (sajnos még én sem, de legalább haladok elõre). Az, amit virtuális pénznek nevezel (és sajnos sokan mások) az nem pénz, hanem hitel és a hitel az mindég "virtuális" mert azon alapszik, hogy A elhiszi B-nek, amit B ígért (ez esetben törleszt), persze A nem adhat B-nek virtuális pénzt, hanem csak igazi pénzt ha pénzt ad neki, ez az igazi pénz pedig A-nál van mert C, D, E... szintén elhiszi A-nak amit A megígért, és ha pl. a hitel nem pénzben van hanem mondjuk úgy, hogy hitelben akkor pl. Z árút, szolgáltatást ad B-nek azért mert elhiszi A-nak, hogy B ezt törleszteni tudja. A bankok (A) többnyire közvetitõk, pl. képzeld el, hogy én téged nem ismerlek, és nagyon sok pénzem van és árum is (olyan, amire neked szükséged van), de én neked nem adok semmit, ha nem fizetsz rögtön és pénzel. De te ismered Pistát, akit és is ismerek és Pista is gazdag ember és Pista azt mondja nekem, hogy adjak neked nyugodtan árút, mert te törleszteni fogsz, de ha mégse akkor Pista az aki fizet. Ezért van az, hogy ha pl. házat veszel hitelre és nem tudsz törleszteni, az, akitõl a házat vetted nem lesz érintett, a bank (Pista) viszont igen. Persze ez egyszerû magyarázat, mert a valóságban, Pista sem hülye és keres egy Józsit, Ferit, Jancsit, akik egy kis alapot csinálnak (biztosítás), hogy ha véletlen valakinek az ismerõse nem tud törleszteni azért mégse õk maguk járjanak rosszul.
Na most a baj ott van amikor Pista és a többi mindenkirõl azt hiszi, hogy törleszteni fog és amikor ez nem történik meg (és méghozzá nagy mértékben) akkor az egész rendszer bajban lesz. Mert akkor már a helyett, hogy a nagy többség abban hisz, hogy a törlesztések rendben lesznek, elkezd abban hinni, hogy nem lesznek (pl. Görögország esete), hiszen nincs is nekik semmi alapjuk, hogy mást gondoljanak. És pl. Németország és az EU most NEM virtuális pénzt ad a Görögöknek, hanem most õ a Nagy Pista és azt mondja a bankoknak, hogy vállalom azt, hogy a Görögök törleszteni fognak, csak ez nem csak abból áll, hogy mondom, hanem létrehozok egy alapot amelybe nem csak az ígéretemet adom, hanem valódi pénzt is amit azoktól szedek össze akik nem azért adták nekem mert elhiszik, hogy visszakapják (mint normális esetben) hanem mert nekem van hatalmam, hogy ezt elvegyem (adó stb.) még akkor is ha õk nem hiszik el, hogy megtérül, és nem adják ezt nekem önkéntesen. Persze ez nem jelenti, hogy nem térül meg, csak éppen az emberek ezt nem tudják felfogni. Mert még ha nem is kapnak vissza semmit és nem kapnak kamatot sem akkor is nagy valószínû, hogy jobban járnak mint ha ezt nem teszik meg, mert az EURO zóna bukása sokkal több pénzükbe és még nagyobb káoszba kerülne.
Na most ez az amire a piacok olyan nagyokat ingadoznak, mert azt is számításba veszik, hogy OK, úgy látszik még se nem dõl be minden, mert a Nagy Pista (Németország) ezt mondja nekünk és még neki hiszünk mert õ még eddig OK volt... na most ha az EU képes véghezvinni azokat a lépéseket amelyekre szükség van és ez sikerül a valóságban is nem csak az elvárásokban akkor a piac javulni fog, a hitelek újból rendbe lesznek és Németország (Nagy Pista) hitelesége és hatalma is növekszik, hiszen amit mondott és az úgy lett. Ha viszont nem sikerül, akkor szükség lesz egy sokkal nagyobb összefogásra és egy még nagyobb Nagy Pistára ha ez nem lesz akkor meg bedõl minden és kezdhetjük elõröl...
És ha nem sikerül, akkor a Nagy Pista nem csak gazdasági áldozatot mondhat majd magáénak, hanem a jelen esetben politikai áldozatot is, mert akkor Merkeléknek hosszú idõre el kell búcsúzni a kormányzás jogától, ha viszont sikerül nekik, akkor õk is megfognak erõsödni, mert az emberek akkor be fogják látni, hogy igen is jó volt az amit csináltak még akkor is ha õk az adott pillanatban másképp gondolták.
NEM létezik virtuális pénz, ez az, ami azt mutatja, hogy messzirõl sem érted a dolgokat (sajnos még én sem, de legalább haladok elõre). Az, amit virtuális pénznek nevezel (és sajnos sokan mások) az nem pénz, hanem hitel és a hitel az mindég "virtuális" mert azon alapszik, hogy A elhiszi B-nek, amit B ígért (ez esetben törleszt), persze A nem adhat B-nek virtuális pénzt, hanem csak igazi pénzt ha pénzt ad neki, ez az igazi pénz pedig A-nál van mert C, D, E... szintén elhiszi A-nak amit A megígért, és ha pl. a hitel nem pénzben van hanem mondjuk úgy, hogy hitelben akkor pl. Z árút, szolgáltatást ad B-nek azért mert elhiszi A-nak, hogy B ezt törleszteni tudja. A bankok (A) többnyire közvetitõk, pl. képzeld el, hogy én téged nem ismerlek, és nagyon sok pénzem van és árum is (olyan, amire neked szükséged van), de én neked nem adok semmit, ha nem fizetsz rögtön és pénzel. De te ismered Pistát, akit és is ismerek és Pista is gazdag ember és Pista azt mondja nekem, hogy adjak neked nyugodtan árút, mert te törleszteni fogsz, de ha mégse akkor Pista az aki fizet. Ezért van az, hogy ha pl. házat veszel hitelre és nem tudsz törleszteni, az, akitõl a házat vetted nem lesz érintett, a bank (Pista) viszont igen. Persze ez egyszerû magyarázat, mert a valóságban, Pista sem hülye és keres egy Józsit, Ferit, Jancsit, akik egy kis alapot csinálnak (biztosítás), hogy ha véletlen valakinek az ismerõse nem tud törleszteni azért mégse õk maguk járjanak rosszul.
Na most a baj ott van amikor Pista és a többi mindenkirõl azt hiszi, hogy törleszteni fog és amikor ez nem történik meg (és méghozzá nagy mértékben) akkor az egész rendszer bajban lesz. Mert akkor már a helyett, hogy a nagy többség abban hisz, hogy a törlesztések rendben lesznek, elkezd abban hinni, hogy nem lesznek (pl. Görögország esete), hiszen nincs is nekik semmi alapjuk, hogy mást gondoljanak. És pl. Németország és az EU most NEM virtuális pénzt ad a Görögöknek, hanem most õ a Nagy Pista és azt mondja a bankoknak, hogy vállalom azt, hogy a Görögök törleszteni fognak, csak ez nem csak abból áll, hogy mondom, hanem létrehozok egy alapot amelybe nem csak az ígéretemet adom, hanem valódi pénzt is amit azoktól szedek össze akik nem azért adták nekem mert elhiszik, hogy visszakapják (mint normális esetben) hanem mert nekem van hatalmam, hogy ezt elvegyem (adó stb.) még akkor is ha õk nem hiszik el, hogy megtérül, és nem adják ezt nekem önkéntesen. Persze ez nem jelenti, hogy nem térül meg, csak éppen az emberek ezt nem tudják felfogni. Mert még ha nem is kapnak vissza semmit és nem kapnak kamatot sem akkor is nagy valószínû, hogy jobban járnak mint ha ezt nem teszik meg, mert az EURO zóna bukása sokkal több pénzükbe és még nagyobb káoszba kerülne.
Na most ez az amire a piacok olyan nagyokat ingadoznak, mert azt is számításba veszik, hogy OK, úgy látszik még se nem dõl be minden, mert a Nagy Pista (Németország) ezt mondja nekünk és még neki hiszünk mert õ még eddig OK volt... na most ha az EU képes véghezvinni azokat a lépéseket amelyekre szükség van és ez sikerül a valóságban is nem csak az elvárásokban akkor a piac javulni fog, a hitelek újból rendbe lesznek és Németország (Nagy Pista) hitelesége és hatalma is növekszik, hiszen amit mondott és az úgy lett. Ha viszont nem sikerül, akkor szükség lesz egy sokkal nagyobb összefogásra és egy még nagyobb Nagy Pistára ha ez nem lesz akkor meg bedõl minden és kezdhetjük elõröl...
És ha nem sikerül, akkor a Nagy Pista nem csak gazdasági áldozatot mondhat majd magáénak, hanem a jelen esetben politikai áldozatot is, mert akkor Merkeléknek hosszú idõre el kell búcsúzni a kormányzás jogától, ha viszont sikerül nekik, akkor õk is megfognak erõsödni, mert az emberek akkor be fogják látni, hogy igen is jó volt az amit csináltak még akkor is ha õk az adott pillanatban másképp gondolták.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#144
Az egesz tozsdei rendszert at kellene alakitani, hogy csak toke befektetesre lehessen hasznalni. Tehat minden tranzakciot csak allami vagy nemzetkozi tranzaciok eseten tobbszoros allami jovahagyassal lehetne vegrehajtani es csak befektetesi cellal. Tehat minden tozsdei mozgasra jatszo kereskedest ki lehetne iktatni es csak befektetesi celu reszveny vasarlas vagy csere tortenhetne. A trankcioknal a vasarlas utan egy fix idot kellene megadni az eladas elott, tehat egy megvasarolt reszveny eladasara csak adott ido mulva lenne joga a tulajdonosnak, pl. a kovetkezo osztalek fizetesi idoszak utan.
Minden letezo penz mogott tenyleges erteket kellene rogziteni, tehat valamilyen jogilag is megfoghato erteket. Aki nem tudja biztositani hogy az utolso fillerig bevalthato legyen valamire a kiadott penze, annak ertektelenne valna a fizetoeszkoze. (fedezet lehet nemesfem, foldterulet, cegek tulajdonjoga vagy akar szabadalmak is)
Innentol eltunne a vilagbol az osszes virtualis penz. Aki nem akar vagy nem tud erteket tenni a penze moge, az nem adna ki sajat penzt, igy lehetoseg lenne arra, hogy minden aktiv penzosszeg mogott kozpontilag nyilvantartott vagyon legyen. Arrol nem beszelve, hogy igy az emberiseg osszes eroforrasa benne lenne egy kozponti es nyilvanyos adatbazisban. Es ha egy allam vagy ceg talal egy nagyobb olajmezot, akkor az szamukra tokenovekedessel jarna, de senki nem nyomtathatna virtualis penzt, igy az infacio is megszunne. Az egyetlen reszveny vagy penz ertek valtozas a nyersanyagok es egyeb ertekek piaci ertekenek valtozasabol kovetkezhetne. (tehat ha atallunk olajrol valamilyen alkernativara, akkor az olajra epitett penz vesztene az ertekebol a kereslet csokkenes es ezaltal a piaci ertek csokkenese miatt)
A cikkben leirt vilag, ahol gepek kereskednek virtualis penzekkel egy teljesen hamis kepre epul es ha ezt nem szuntetjuk meg, akkor elobb utobb eljutunk oda, hogy a mostaninal is nagyobb mennyisegu virtualis penz keletkezik, aminek semmilyen erteke nem lesz, mivel egy allam sem lesz hajlando bevaltani barmilyen kezzel foghato dologra.
A mostani eurovalsag is csak azert van, mert az europai unio elismeri a tartozasokat. Ha nem tenne ezt, akkor a befektetok max. az eu katonai erejevel targyalhatnanak a penzuk visszaszerzese erdekeben. Ez utobbi igaz az usa-ra es kinara is. Amennyiben mindharom tersegben osszeomlik a piac, akkor jo esely van ra, hogy az ensz bt donti el, hogy kik lesznek a meglevo materialis javak uj tulajdonosai es nem a penzvilag.
Minden letezo penz mogott tenyleges erteket kellene rogziteni, tehat valamilyen jogilag is megfoghato erteket. Aki nem tudja biztositani hogy az utolso fillerig bevalthato legyen valamire a kiadott penze, annak ertektelenne valna a fizetoeszkoze. (fedezet lehet nemesfem, foldterulet, cegek tulajdonjoga vagy akar szabadalmak is)
Innentol eltunne a vilagbol az osszes virtualis penz. Aki nem akar vagy nem tud erteket tenni a penze moge, az nem adna ki sajat penzt, igy lehetoseg lenne arra, hogy minden aktiv penzosszeg mogott kozpontilag nyilvantartott vagyon legyen. Arrol nem beszelve, hogy igy az emberiseg osszes eroforrasa benne lenne egy kozponti es nyilvanyos adatbazisban. Es ha egy allam vagy ceg talal egy nagyobb olajmezot, akkor az szamukra tokenovekedessel jarna, de senki nem nyomtathatna virtualis penzt, igy az infacio is megszunne. Az egyetlen reszveny vagy penz ertek valtozas a nyersanyagok es egyeb ertekek piaci ertekenek valtozasabol kovetkezhetne. (tehat ha atallunk olajrol valamilyen alkernativara, akkor az olajra epitett penz vesztene az ertekebol a kereslet csokkenes es ezaltal a piaci ertek csokkenese miatt)
A cikkben leirt vilag, ahol gepek kereskednek virtualis penzekkel egy teljesen hamis kepre epul es ha ezt nem szuntetjuk meg, akkor elobb utobb eljutunk oda, hogy a mostaninal is nagyobb mennyisegu virtualis penz keletkezik, aminek semmilyen erteke nem lesz, mivel egy allam sem lesz hajlando bevaltani barmilyen kezzel foghato dologra.
A mostani eurovalsag is csak azert van, mert az europai unio elismeri a tartozasokat. Ha nem tenne ezt, akkor a befektetok max. az eu katonai erejevel targyalhatnanak a penzuk visszaszerzese erdekeben. Ez utobbi igaz az usa-ra es kinara is. Amennyiben mindharom tersegben osszeomlik a piac, akkor jo esely van ra, hogy az ensz bt donti el, hogy kik lesznek a meglevo materialis javak uj tulajdonosai es nem a penzvilag.
#143
bocsi, hogy belekoty: kb. 7-8 évvel ezelött volt a CHIP magazinban megemlítve, hogy kifejlesztettek olyan programot ami tervez. Egyszerûsítve: közlöd vele mit akarsz és megtervezi. Namost a bemutatón olyan eszközöket kellett terveznie amik egyirányú mozgásra képesek és maximum 2db villanymotort használhatnak. A program pár másodperc alatt(!!!) több ezer varicáiót tervezett meg. A tervezéshez fix méretõ, hõre lágyuló és ezálltal alakítható kb. 5cm hosszú mûanyag rudakat használhatott. Ezekbõl annyit amennyit akart. Miután megtervezte, továbbított a teszt programnak a gy.k. virtuálisan megvalósította a tervet és tesztelte. Amennyiben hibát fedezett fel visszadobta a tervezõ programnak, hogy a megadott paramétereket nézze át megint mert hibásak. (komplet hibalistával együtt). A végén a programozók kiválasztottak 10db-ot ami legyártattak egy gyártó programmal. Ez egy teljes rendszer volt, a tervezéstõl a gyártásig kivonták az emberi tényezõt.
#142
Vagy egy kicsit fals példálval élve. A DNS az csak egy tervrajz. Utána a tervet mé le is kell gyártani és a termék - a felnõtt ember - az még picit odébb van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#141
Nem a DNS-em gondolkodik, hanem az alapján felépített idegrendszer. Tehát a példa nagyon rossz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#140
Uram jézus. 100%, hogy a mérnöki szakma közelébe sem szagoltál...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#139
Minden nap alkalmazok és igen gyakran írok is olyan programokat, amelyek tanulnak a tapasztalatukból, megváltoztatják kimenetüket egy cél eléréséhez, amelyrõl nekem, a programozónak fogalma sincs, hogy kéne elérni.
A DNS-ed amúgy szintén csak egy "fix szoftver", tehát érvelésedbõl következik, hogy te magad nem vagy intelligens...
A DNS-ed amúgy szintén csak egy "fix szoftver", tehát érvelésedbõl következik, hogy te magad nem vagy intelligens...
#138
Majd lesz. Megjegyzem egy csomó dologhoz nem kell ám emberi intelligencia. Sakkban egy 500 kb-os program is szarrá verik a legtöbb embert például, pedig kicsit sem intelligens, ámde gyors.
És szerintem mérnöki tevékenységre is alkalmas, miért ne tudna pl. megtervezni egy hidat? Szerintem semmi akadálya, mivel az emberi mérnök is fix képletekkel meg ismerettel dolgoznak, egyszerüen csak egy megfelelõ programot kell irni amik rendelkeznek ezekkel az információkkal. Ettõl a program nem lesz intelligens, de valószinüleg ki tudná váltani a mérnökök 80%-át, a maradék 20% zsenit persze nem, de valljuk be, évente épül a világon x millió sima családi ház amit egy ilyen program is meg tudna tervezni, Burdzs Dubaj meg 50 évente egy, na ott nem.
Ettõl még a mérnökök fele mehetne nyugdijba...
És szerintem mérnöki tevékenységre is alkalmas, miért ne tudna pl. megtervezni egy hidat? Szerintem semmi akadálya, mivel az emberi mérnök is fix képletekkel meg ismerettel dolgoznak, egyszerüen csak egy megfelelõ programot kell irni amik rendelkeznek ezekkel az információkkal. Ettõl a program nem lesz intelligens, de valószinüleg ki tudná váltani a mérnökök 80%-át, a maradék 20% zsenit persze nem, de valljuk be, évente épül a világon x millió sima családi ház amit egy ilyen program is meg tudna tervezni, Burdzs Dubaj meg 50 évente egy, na ott nem.
Ettõl még a mérnökök fele mehetne nyugdijba...
#137
Mert nincs AI a jelen szinten.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#135
Baszod, megnéztem. Ez nem tanulás. Statisztikai alapon mûködteti magát. Amit gyakran használsz, azt máshogy priorizálja. Ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#134
Az nem ismerem, de mindenféle komoly mérnöki és gazadási alkalmazáshoz képest tuti, hogy vicckategóriás. A program magától nem fog új diszkretizálási módszert kitalálni diffegyenletekre. (Ez csak egy példa.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#133
Ha szabad, akkor engedjétek meg, hogy leírjam, hogy hogyan néz ki egy hetem.
Vasárnap este 22:00 -kor kezdõdik, amikor kinyit az ausztrál börze. A CNBCn már olyan fél órája nézem a híreket, hogy mik azok a dolgok, amik történni fognak a héten (gyûlések, pénzügyi sajtótájékoztatók a világban, stb). Ezt csinálom körülbelül fé12-ig, éjfélig.
Reggel 5kor kelek, CNBC, laptop indul, e-mail olvasás, további hírek, hogy mik történtek éjjel a piacokon, majd 8ra bemegyek a munkahelyemre, rövid értekezlet, majd indul a roham.
A TVk folyamatosan ontják a híreket, akárcsak az e-mailek és a különbözõ gazdasági portálok, a dealing roomban csörögnek a telefonok, napi minimum 4-500 üzletkötés történik, ez megy kb este 6 óráig, ha valakinek több munkája van, nem ritka, hogy 8-9ig is bent marad.
Ez után haza, további hírek figyelése, értelmezése (!!!), majd alvás. Ez megy péntek este 22:00ig amíg bezár Tokió, és jöhet a pihenés.
Szóval nagyon kényelmes "munka" (ahogy sokan gondolják) kívülrõl nézve, de megnézném a sok önjelölt gazdasági szakembert, hogy mennyire bírná a stresszt, amikor az egyik ügyfelének súlyos millióival gazdálkodik. Tudnál aludni? Nem lenne görcsbe a gyomrod? Azt hiszed, hogy az üzletkötõknek nincs felelõsség érzete? Nem érzi a döntéseinek a súlyát? Igen, sajnos vannak rossz döntések, de hol nincsenek?
Mindenkibõl lehet valamilyen bróker, ez tény. Csak egy tanfolyamot kell elvégezni. Ez is tény. De ez kevés, sõt messze nem elég, hogy valakit a többi bróker elfogadjon. Sajnos itthon még nem tartunk ott, hogy mindenki tudja mirõl szól ez a munka, hiszen nem régóta van nálunk kapitalizmus, a közgazdaságtan alaptényezõit is csak kevesen ismerik, ebbõl adódik az, a felfogás, hogy ez nem is munka.
Elég volt a felesleges billentyûzet koptatásból, megyek eltapsolom pár embernek a pénzét, mert nekem az jó, ha minél többen rosszul járnak és jobban alszok tõle éjszaka. Szép hetet kívánok mindenkinek!
Vasárnap este 22:00 -kor kezdõdik, amikor kinyit az ausztrál börze. A CNBCn már olyan fél órája nézem a híreket, hogy mik azok a dolgok, amik történni fognak a héten (gyûlések, pénzügyi sajtótájékoztatók a világban, stb). Ezt csinálom körülbelül fé12-ig, éjfélig.
Reggel 5kor kelek, CNBC, laptop indul, e-mail olvasás, további hírek, hogy mik történtek éjjel a piacokon, majd 8ra bemegyek a munkahelyemre, rövid értekezlet, majd indul a roham.
A TVk folyamatosan ontják a híreket, akárcsak az e-mailek és a különbözõ gazdasági portálok, a dealing roomban csörögnek a telefonok, napi minimum 4-500 üzletkötés történik, ez megy kb este 6 óráig, ha valakinek több munkája van, nem ritka, hogy 8-9ig is bent marad.
Ez után haza, további hírek figyelése, értelmezése (!!!), majd alvás. Ez megy péntek este 22:00ig amíg bezár Tokió, és jöhet a pihenés.
Szóval nagyon kényelmes "munka" (ahogy sokan gondolják) kívülrõl nézve, de megnézném a sok önjelölt gazdasági szakembert, hogy mennyire bírná a stresszt, amikor az egyik ügyfelének súlyos millióival gazdálkodik. Tudnál aludni? Nem lenne görcsbe a gyomrod? Azt hiszed, hogy az üzletkötõknek nincs felelõsség érzete? Nem érzi a döntéseinek a súlyát? Igen, sajnos vannak rossz döntések, de hol nincsenek?
Mindenkibõl lehet valamilyen bróker, ez tény. Csak egy tanfolyamot kell elvégezni. Ez is tény. De ez kevés, sõt messze nem elég, hogy valakit a többi bróker elfogadjon. Sajnos itthon még nem tartunk ott, hogy mindenki tudja mirõl szól ez a munka, hiszen nem régóta van nálunk kapitalizmus, a közgazdaságtan alaptényezõit is csak kevesen ismerik, ebbõl adódik az, a felfogás, hogy ez nem is munka.
Elég volt a felesleges billentyûzet koptatásból, megyek eltapsolom pár embernek a pénzét, mert nekem az jó, ha minél többen rosszul járnak és jobban alszok tõle éjszaka. Szép hetet kívánok mindenkinek!
\"...nagyonprofi Lockonevõ szupernagytudású...\" \"...for the love of House, for the love of Beats, for the love of Dance...\"
#132
Réges-rég olvastam már, de ne velem vitatkozz, vitatkozz errõl vele:
http://www.youtube.com/watch?v=ToEgZnMUuno
1.5 óra, de érdemes egyszer idõt szánni rá.
A 29-es válság idején már 16 éve mûködött a résztartalék-bankrendszer az USA-ban (FED 1913-ban alakult).
Ennek hatására feldagadt a pénzmennyiség (de az értékmennyiség nem! Hiába van több dollár, ha kevesebbet ér), viszont ennek a pénznek jó része hitelpénz volt, amit vissza kell fizetni.
A tõzsde összeomlása után senkinek nem volt bátorsága, hogy hitelt vegyen fel. Mivel az új hitelek nem növelték a rendelkezésre álló pénz mennyiségét, az a korábbiak visszafizetése által csökkenni kezdett.
Mint korábban pedig megmutattam az adott pillanatban kint lévõ pénzbõl nem lehet visszafizetni a felvett hiteleket. Összességében 30%-al csökkent a pénzkínálat a válság ideje alatt, emiatt nem tudták fizetni a hiteleket. Nem volt mibõl.
Az aranynak semmi köze nem volt hozzá.
http://www.youtube.com/watch?v=ToEgZnMUuno
1.5 óra, de érdemes egyszer idõt szánni rá.
A 29-es válság idején már 16 éve mûködött a résztartalék-bankrendszer az USA-ban (FED 1913-ban alakult).
Ennek hatására feldagadt a pénzmennyiség (de az értékmennyiség nem! Hiába van több dollár, ha kevesebbet ér), viszont ennek a pénznek jó része hitelpénz volt, amit vissza kell fizetni.
A tõzsde összeomlása után senkinek nem volt bátorsága, hogy hitelt vegyen fel. Mivel az új hitelek nem növelték a rendelkezésre álló pénz mennyiségét, az a korábbiak visszafizetése által csökkenni kezdett.
Mint korábban pedig megmutattam az adott pillanatban kint lévõ pénzbõl nem lehet visszafizetni a felvett hiteleket. Összességében 30%-al csökkent a pénzkínálat a válság ideje alatt, emiatt nem tudták fizetni a hiteleket. Nem volt mibõl.
Az aranynak semmi köze nem volt hozzá.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#131
Ez egy majd egy éves cikk:
http://www.kurzweilai.net/when-the-speed-of-light-is-too-slow
http://www.kurzweilai.net/when-the-speed-of-light-is-too-slow
#130
És persze nem is az a baj, hogy a világ megváltozott és, hogy A most nem tud benne helyet találni, hanem az a baj, hogy A nem alkalmazkodott az új körülményekhez, az új világhoz. És ezért nem igen logikus és még kevésbé értelmes, ha A pl. B-t vagy C-t hibáztatja ezért, és õ magát csak áldozatnak érzi.
Persze, hogy ne legyek "kõszívû", nem biztos az sem, hogy A képes lenne alkalmazkodni vagy, hogy a feltételek megvannak az alkalmazkodáshoz, mert pl. olyan esetben, amikor hirtelen nagy változás történik akkor ez nem igen lehetséges, de attól függetlenül nem oldunk meg semmit, ha ellenségeket keresünk és abban tudunk valami csekély örömet találni, hogy tönkre tesszük azokat is akik nem azon az ágon ülnek mint mi magunk. Minden érdemes elõrelépés önkritikával kezdõdik.
Persze, hogy ne legyek "kõszívû", nem biztos az sem, hogy A képes lenne alkalmazkodni vagy, hogy a feltételek megvannak az alkalmazkodáshoz, mert pl. olyan esetben, amikor hirtelen nagy változás történik akkor ez nem igen lehetséges, de attól függetlenül nem oldunk meg semmit, ha ellenségeket keresünk és abban tudunk valami csekély örömet találni, hogy tönkre tesszük azokat is akik nem azon az ágon ülnek mint mi magunk. Minden érdemes elõrelépés önkritikával kezdõdik.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#129
Nem, az alapkérdés az a tétel volt, hogy csak a kétkezi munka az igazi, ami elõállít valami tárgyat, a többi csak spekulál meg élõsködik. Annak, hogy a jövõben A is úgy jár, mint B, semmi köze ahhoz a kérdéshez, hogy A fontosabb-e, mint B.
#128
A másik dolog, meg ma már egyik alkalmazást sem nem egy ember írja, hanem egy csapat vagy több csapat, amelynek a kombinált tudása messze felülmúl egy egyént... de ez még nem jelenti, hogy elegendõ csak éppen annyit jelent, hogy egy jobb eszköz, amellyel egy ember (akire szükség van) nagyobb valószínûséggel teljesíti az elvárt eredményeket.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan