BlackRose#155
A bank soha nem adja a betéteket hitelbe (hiszen az az ami fedezet neki, hogy hitelt kapjon a nagyobb bankoktól vagy a piactól), a hitel az, hogy a bank garantál, hogy amikor a számla fizetésre érkezi akkor fizetni tud. Szerintem kevered a kölcsönt és a hitelt. A kölcsön amikor "valódi érték" transzakcióról beszélünk, pl. Pista kölcsön adja Józsinak a zsebéből a pénzt. A hitel, amikor pl. Pista átengedi Józsinak a vacsoráját, azért mert Józsi azt ígérte neki, hogy holnap ugyanezt teszi meg méghozzá nem csak a vacsoráját fogja neki átengedni, hanem ez mellé még a kávéját is (kamat). Ha ez megtörténik, akkor minden rendben, akkor a helyzet visszaállt és senki sem tartozik senkinek, viszont ha nem történik meg akkor Pista adós marad Józsinak, de nem csak az a baj, hogy adós, ha nem az a baj, hogy nem teljesítette az ígéretét (megszegte a szerződést). Persze ha Pistának nem kritikus a vacsora az nap, akkor esetleg azt mondja Józsinak, hogy OK maradhat az adóság még egy napig, de holnap már három kávét akarok (kamat növekszik, kettő a normális kamat a két napra és plusz egy, mert megszegted a szerződést és növelted a kockázatot). De ha Pistának kritikus a vacsora az esete meg a kávé is mert mondjuk ő megígérte Ferinek akkor máj baj van mert akkor Pista sem tudja teljesíteni a szerződését Ferivel és akkor az egész lánc bajban van, kivéve ha Pistának van néhány vacsorája és kávéja és a Józsitól függetlenül tudja teljesíteni Feri iránti ígéretét.
A kölcsön nagyon közel áll a hitelhez, de az a különbség, hogy ott a transzakcióban az egyik oldalon a csere eszköze (pénz, amelynek fizetőképesség maximális) a másik oldalon az ígéret van. Hitel esetében az egyik oldalon az ígéret a másik oldalon viszont egy nem annyira fizetőképes eszköz, az áru vagy a szolgáltatás van (és legalább még egy transzakcióra lenne szükség, hogy a kezünkben pénz legyen). A "pénz" amivel mind ezt kifejezzük az valójában ekvivalens érték, de nem pénz, nem betét, hanem másik hitel, amely a piacoktól, a nagyobb bankoktól vagy végérvényesen a központi banktól származik. Egyébként ez a „fractional reserve banking”, amikor a bank a betéteket biztosításra használja, nem azért hogy teljes végtörlesztésre legyen képes (mert ez nem is a cél), hanem, hogy mindég ki tudja fizetni az érkező számlákat. És ez szépen működik addig még valami ok miatt a nem időponthoz kötött „számlák” érkeznek (“bank run”) vagy azok, akiknek ez a betét szintén biztosíték, muszáj hozzányúljanak, mert másképpen nem tudják teljesíteni a vállalt kötelességeiket.
Persze ez nagyon goromba (részben az egyszerűsítés kedvéért pontatlan) és hiányos magyarázat, de sajnos a valódi magyarázatra néhány tucat könyvre lenne szükség (ezért is nagyon kevesen értik a területet). De a lényeg itt van.