kukacos#184
"Tehat minden tranzakciot csak allami vagy nemzetkozi tranzaciok eseten tobbszoros allami jovahagyassal lehetne vegrehajtani es csak befektetesi cellal."
Feltalálták már, úgy hívják, hogy tőkemozgás korlátozása, diktatúrák mai napig alkalmazzák. Sajna vagy a globalizáció áldásai (olcsó kínai cuccok), vagy ez és háborúk. Ahogy egy híres mondás mondja, egy határon vagy áruk mozognak, vagy hadseregek.
"Minden letezo penz mogott tenyleges erteket kellene rogziteni, tehat valamilyen jogilag is megfoghato erteket. Aki nem tudja biztositani hogy az utolso fillerig bevalthato legyen valamire a kiadott penze, annak ertektelenne valna a fizetoeszkoze. (fedezet lehet nemesfem, foldterulet, cegek tulajdonjoga vagy akar szabadalmak is)"
Ez egy igen népszerű, a pénz lényegét totális félreértő nézet. Hát persze, mert megszoktuk, hogy a kis életünkben a pénzt direkte árura váltjuk. Az analógiája az, hogy dehát a vak is látja, hogy a Nap kering a Föld körül.
Gyorsan megérthető, miért. Képzeljünk el egy világot, ahol nincs kereskedelem, mindenki a saját farmján megtermelt javakat eszi.
Kell egy ilyen világban pénz? Egy peták sem. Nincs rá szükség.
A pénz mennyiségének tehát semmi köze a világban forgó áruk értékéhez képest. Sokkal inkább arról szól, hogy milyen társadalmi kötések, ígéretek és kötelezettségek forognak az emberek között. Az ígéreteink pedig általában több pénzről szólnak, mint amennyink van, mert pontosan azért ígérünk meg valamit, azaz kérünk pénzt, azaz hatalmat kölcsön, mert úgy számítunk, hogy később több lesz. A pénz mindig arról szól, hogy a jövőben valaki többet fizet majd valakinek. Aztán persze nem jön be mindig a számítás, és sokan buknak, kölcsönadók, kölcsönvevők.
Tehát a virtuális pénzzel, meg hogy sok van belőle, nincs semmi baj. Mindenki egyedi ígéreteket tett, azokat betartja vagy nem tartja be, a játék tízezer éve tart.