627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
Gézoo #187 Vagy még pontosabb legyek.. eredetileg a(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakból vezettük le a gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x) alakot is.. majd ebből tovább rendezve a (2v/c)/gyök(1-(v²/c²)) alakot...
És amint látom, nem okos dolog félvállról levezetést idézni.. más megint elírtam az előbb is. -
Gézoo #186 Sajnálom, hogy még nem jártad ki az első osztályt.. Mert ha kijártad volna akkor tudnád, hogy:
Ha x=v/c akkor gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x)=(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))
azaz nem az (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakból hanem
az gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x) alak átrendezésével kapjuk a 2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) alakot.
-
uwu 80 #185 Nagyon ügyes vagy, de a "a k=c/2 és (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))=(2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) " biztosnem azonosság.
A két kifejezés nem lehet azonos átalakítás eredménye.
Gimnázium 1. osztály matematika.
-
Gézoo #184 Bocs, elírtam..nem ΔI =I* v*gyök(1+(v²/c²) ahol ß=gyök(1+(v²/c²)) hanem
helyesen: ΔI =I* v*gyök(1-(v²/c²) ahol ß=gyök(1-(v²/c²)) .. Bocsánatot kérek az elírásért! -
Gézoo #183 Albertus és András javaslatára az impulzusok relativisztikus Doppler különbözetét a kezdeti:
ΔI =k * (I*gyök((c+v)/(c-v))- I*gyök((c-v)/(c+v))) formula helyett
ahol rD=(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakot használtam,
a k=c/2 és (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))=(2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) azonosságok felhasználásával és átrendezésével
ΔI =I* v*gyök(1+(v²/c²) ahol ß=gyök(1+(v²/c²)) így
Az impulzusok relativisztikus Doppler változásainak eredőjére a
ΔI=m*v*ß alak alkalmazva több kijelentés is lehetővé vált.
Miután a gyorsítás erőigényeként az Einstein féle erő F = m0 * ß *a alakban az
m = m0 *ß tag a tömeg m nagyságúra növekedését jelentette,
ugyanezen F = m0 * v * ß /t alakban pedig a t idő alatti v sebesség változás a = v/t
azaz behelyettesítve Einstein függvényével azonos alakú erőfüggvényt:
F = m0 * a * ß kaptunk azzal a különbséggel, hogy amíg Einsteinnél ok-indok és magyarázat nélkül a nőies "csak" a válasz a tehetetlenségre, addig
az impulzusok különbözetének eredője ok-okozati magyarázat a tehetetlenség okára.
Einstein: F=m0*ß*a
Gézoo: F=m0*a*ß
A szorzási sorrend felcserélhetőségéből következően a két alak között csupán az indoklásban van különbség, az eredményében nincs.
Einsteinnél az m0*ß a tömeg növekedését úgy jelenti, hogy a tömeg nagyságát megváltoztató hatásnak tekinti a relatív sebességet.
Én pedig az a*ß jelentéseként a gyorsulás okozta impulzus eredő értékét változatlan m0 tömeggel értelmezem.
Einstein tömegnövekedése a gravitációra nem érvényes, mert a növekedett tömegnek nem lett nagyobb a gravitáló hatása.
Mint ahogy az én függvényemből eleve ez a kísérleti tapasztalattal egybeeső eredmény következik.
Tehát a kísérleti tapasztalat szerint Nem helyes az F=m0*ß*a alak,
helyette az F=m0*a*ß alak érvényessége mérésekkel igazolt.
Ezért javaslom az einsteini elv lecserélését az én általam levezetett impulzus különbségi elvre.
-
clarck #182 Rendben!
De ha nem egyezik Téged kell kizárni.
Benne vagy? -
#181
áltrelt cáfoló kísérleti mérések? még mindig nem sikerült meglelni azokat? -
#180
Mi mind Albertus vagyunk. Még molnibalage is. Még nem jöttél rá? 
-
Gézoo #179 Tényleg jöhetne erre egy moderátor! Elszaporodtak a trollok, ideje lenne kizárni őket. -
#178
meg kéne nézetni egy modival az ip címjüket 
-
#177
De tényleg, már lassan az is gyanús, hogy én nem vagyok-e albertus véletlenül... :P -
#176
Clarck is? Nabaszki... :P -
Gézoo #175 Ha pedig az energia összegző függvényét nézzük, akkor önmagában rossznak találjuk.
Miután a kinetikai energiák közül csupán az önkényesen kiragadott egyenes vonalú mozgás energiája szerepel benne.
Miután nem tudta felírni sem a perdületi sem a rezonáns kinetikai energiák egyenértékeit, így egyszerűen kihagyta a specrelből.
-
#174
clarck = gezoo = albertus -
Gézoo #173 Különben is csodálom, hogy senkinek sem tűnt fel eddig Einstein energia függvényének az értelmetlensége.
Ugyanis ha az univerzumhoz viszonyítva egy m tömegű testet v sebességre gyorsítunk, akkor Einstein függvénye szerint
(forrás: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
§ 10. Dynamics of the Slowly Accelerated Electron fejezet
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/figures/img157.gif ábra )
növekszik az m tömeg energiája.
Viszont az m tömeg rendszerében ugyanez érvényes az univerzum v sebességre gyorsulása következtében az univerzum teljes tömegére.
Azaz az energia függvénye nem invariáns a transzformációra.
Pedig a relativitás alap axiómája szerint minden folyamatot leíró függvénynek invariánsnak kell lennie.
Tehát nem csak a jeltovábbítási sebesség, hanem többek között a saját energia egyenlete is ellent mond a relativitás elméletének. -
Gézoo #172 Egyébként ha a számítási adatokat megfigyeled, láthatod, hogy nem lehetséges az Einstein féle tömeg növekedés..
Arról nem is szólva, hogy Einstein csak tippelt, mert 1905-1955-ig eltelt 50 év alatt egyetlen egy olyan mondatot nem írt le amellyel alátámasztaná, vagy indokolná a tehetetlenség általa feltételezett okát.
Miután az impulzusok relDoppleres különbözete csak a gyorsulásra mutatja meg az erőigény növekedését, de a tehetetlenség esetében nem feltételez "maradandó" anyag változást mint a specrel, ezzel megnyitja a lehetőséget a sokszoros fénysebességű utazás előtt.
-
clarck #171 Miattam ne aggódj magadon segíts! -
#170
Én csak segítenék felfogni, de hát ha nem akarod, maradj csak hülye. -
Gézoo #169 Érdekes elmélet.. Jól értem? Ugyanazokat a hibákat követi el mint Einstein? -
Gézoo #168 Alapból nagyon helyes a meglátásod. A relativitás lényege a kölcsönösség, azaz két test közül mindkettő a másikat látja-méri éppen annyira lassultnak-rövidültnek mint őt a másik.
Így valóban minden ami a relativitás szimmetrikus alapelvét megsérti, az helyből megsérti a matematika zárt rendszerekről szóló alapvető tételét.
-
clarck #167 Hali!
Bár nem nekem címezted nekem ez a véleményem.
Az elő tételnél nekem egy kicsit furcsa hogy a vonaton utazó megfigyelő jóval később látja meg a "hátsó " villámot.Mivel a szövegben az áll hogy "A"tól el "B" elé.Ez rendben.De szerintem hamarabb látja meg mint a külső megfigyelő mivel a becsapódás pillanatában ő "c" vel közeledett a "B"pont felé, és "B"-től is "c"-vel közeledett őfelé a fény",míg a külső megfigyelőhöz a teljes utat be kellett járnia.Az "A"-t viszont nem is látja mivel "c"-vel távolodott tőle,így az onnan érkező fény soha nem jut el a szemébe, a vonat vége és a megfigyelő közti távolság miatt.De ez csak "agyalás" mint ahogy azt említették. -
clarck #166 Ne törődj vele nem a Te problémád! -
#165
Faszságon agyalsz, nem gyakorlati a probléma, hanem elméleti. Nem az óra jár lassabban, hanem az _idő_telik_ lassabban.
Egyébként meg egy fénysebesség közeli sebességgel haladó űrhajóban miért is lenne gravitáció? -
clarck #164 Idézet,ebböl a kifejtésből.Nagyon hosszú ezért nem másoltam be az egészet.Akinek van kedve olvassa el.
"Visszakanyarodva a beszélgetésünk elejére, azt kell mondanom, ez az egész mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térről és időről alkotott nézeteinket, semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbről szemügyre vesszük. Ha valaki továbbra is szereti a világot a jó öreg klasszikus tér és idő fogalmainkon keresztül megragadni, ennek semmi akadálya."
-
commissioner #163 Kérlek, ezt olvasd el:
http://www.freeweb.hu/kvadromatika/eter/atpelm_jav.pdf -
clarck #162 Egy kis kiegészítés.A "megoldásban" nem kakukkos óráról van szó hanem a kornak megfelelő(1905) rugóerő tárolós órákról. -
clarck #161 El gondolkodtam egy dolgon,mégpedig Einstein speciális relativitás elméletén.Ha jól emlékszem kihagyta a gravitációt.A két órás változat valahogy nem jön be.Milyen óráról van szó.Ugyan is az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző űrhajón nincs gravitáció.Hogyan tudná az elméletét bizonyítani két kakukkos órával?Gyanítom hogy sehogy. A teória szerint van két óra mind a kér űrhajón ám a két űrhajó különböző sebességgel ,de egyenletesen gyorsulva mozog.A gyorsabban mozgó űrhajón lassabban telik az idő.Miért?
Én most beleteszem a gravitációt.A gravitáció hat az óra mechanikájára,mégpedig lassítóan mert a rugónak a gravitációs gyorsulással együtt járó súlynövekedést kell leküzdeniük miközben a rugó energiája nem változott. Tehát az elmélet már meg is bukott.Valójában nem az idő lassult hanem csak az óra.Legalábbis én így látom.
-
Gézoo #160 Folytatva a tegnap általad felvetett kérdésre adandó választ, érdemes alaptételként leszögezni, hogy ha a térbeli sebesség abból fakadóan, hogy magával az ürességgel nincs ismert kölcsönhatása a fénynek sem, anyagnak sem,
(Kölcsönhatásnak nevezzük azokat a hatásokat amikor a hatás-ellenhatásban résztvevők kölcsönösen hatnak egymásra.)
nincs megalapozható indoka sem annak, hogy miért lehetne korlátos két egymástól fizikailag független test közötti relatív sebesség.
Nincs ilyen korlát. Ezért valóban elérhető lehet bármekkora térbeli sebesség, akár a fény, akár a tömeggel rendelkező testek esetében.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a ß mértékben a jeltovábbítási sebesség és a v relatív sebesség arányában eltorzított látvány szerint mit látnánk, ha egy test hozzánk viszonyítva fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodna.
Miután ilyen esetre még nem készültek modellek és ezzel a modelleket korrekten elíró függvények, csak "logikusan találgatva" mondhatnánk akár azt is, hogy semmit se látnánk az ilyen testből.
Mert gyorsabban távolodna tőlünk mint a tőle felénk közeledő fény.. Így akármilyen furcsán hangzik még az is megeshetne, hogy a tőle felénk indított villanás fénye a mi szempontunkból nézve "hátrálna" a kisugárzója felé..
Azaz nem közeledne hozzánk, hanem távolodna tőlünk a róla kisugárzott fény.
Ez persze felvetne egy olyan lehetőséget is, amely szerint ha a fény kisugárzását még az előtt megkezdte, hogy elhaladt volna mellettünk, akkor a fénye "nekünk hátrálva" milyen jelenségeket okozna?..
-
clarck #159 Rendben!Nagyon elment az IDŐ! -
Gézoo #158 Nagyon ügyes vagy! Így van. Csak az óra járása lassultnak látszik.
És igaz, ha lenne gyorsabb jeltovábbító jelenség, akkor annak a sebessége határozná meg a megfigyelések torzítottságát.
Az idő múlására térjünk vissza később.. -
clarck #157 "Tehát szerintem az idő állandó csak a mérése változik." Egy kis kiegészítés.
Tehát szerintem az idő állandó csak a mérése változik.Vagy nem létezik.
Erre találtam egy leírást
Itt olvashatod. -
clarck #156 Ha jól vettem ki a szavaidat -mivel látom tetszik Aladár órája-akkor Aladár óráján lassabb ugranak illetve villannak az impulzusok.De szerintem ez nem az idő tágulása hanem, mit ahogy te is írtad, a jeltovábbítás sebességének a korlátja.Ha találnak egy a fénynél gyorsabban mozgó "valamit" és azzal információt tudnának közölni (BIP)akkor meg szűnne ez a korlát mind addig amíg el nem érjük ennek a valaminek is a sebességét.Tehát szerintem az idő állandó csak a mérése változik. -
Gézoo #155 Nem egészen ez a probléma.. Hogy megérthesd, vegyük úgy, hogy az óra mutatója minden másodpercben amikor tovább lép, villant egyet.
Így ha a megfigyelő tudni akarja az óra mutató állását, meg kell számlálnia a villanásokat.
Ha csak szimplán ránéz az óra számlapjára, akkor ugyanaz történik, mint a villanások megszámlálásakor.
Miután a villanás és a mutató tovább lépése egyszerre történik az óra számlapján, vagy ahogy "tudományosan" mondják, az óra rendszerében a két jel egyidejű, és az óra rendszerének ugyanazon helyéről indul mind a két jel.
Tehát egyenértékű a mutató állásának megfigyelése és az impulzusainak megszámlálása.
Na most!
A megfigyelő szerint, amilyen mértékben növekszik Aladár v relatív sebessége a megfigyelőhöz viszonyítva, a két villanás, valamint a mutató két lépése közötti idő az 1/gyök(1-(v/c)²) -szeresére növekszik.
Azaz ha t a lépések=villanások közötti időszakasz hossza Aladár óráján,
akkor a megfigyelő szerint két lépés=villanás közötti t' időszakasz hossza
t'=t/gyök(1-(v/c)²) hosszúvá válik.
Ezt a t --> t' hosszváltozást idődilatációnak nevezzük. És a c jeltovábbítási sebességnek és a v relatív mozgási sebességnek az aránya okozza.
A levezetést a "fényóra" illetve "jelóra" nevű elvi eszközzel megtalálod a megadott linken.
A levezetést figyelmesen végignézve láthatod, hogy teljesen mindegy, hogy a c jeltovábbítási sebesség mekkora, az ehhez a c jeltovábbítási sebességhez viszonyított v mozgási sebesség aránya okozza a relativisztikusnak nevezett hatást.
-
clarck #154 Aladárnak ehhez semmi köze.
Az csak példa volt az impulzusra.
Tehát a világban mindenütt közvetítenek jeleket műholdról .Azt tudjuk hogy ezek a jelek fénysebességgel közlekednek.A jeladó , kellően nagy teljesítményű.(tehát akkora amekkorára szükség van.)A legegyszerűbb jel kisugárzására van tervezve mivel nem bonyolult utasításokat kell neki továbbítani hanem egy léptető jelet,egy BIP-et.A jel alakja tökéletes négyszög, nincs torzítás.A világűrben létező összes zavaró tényezőt kizárjuk.A jeladó által vezérelt két óra (mivel a jeladó mellet is van egy) tökéletesen szinkronban működik az űrhajón lévővel. Na már most, az űrhajót elindítják, ami lassan közeledik a fénysebesség felé. Mit fog mutatni a két óra .Lesz e eltérés a kettő között.
-
Gézoo #153 Gondosan válasszuk két felé arra, hogy az Aladár órája mit mutat, és arra hogy a megfigyelők hogyan látják az órát.
Mert a megfigyelőkhöz az óra látványa, azaz a jel ami az óra állásáról tudósít, csak a jel továbbítási sebességgel érkezhet el.
Ezért nem a valóságot, hanem a valóság helyett, a jeltovábbítási sebesség által eltorzított képet közvetít.
Javaslom olvasd el a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgási sebesség arányából fakadó jeltorzulásról és annak kompenzálásáról szóló részt a kiemelésben:
http://gezoo-vilaga.blog.hu/2010/08/18/uj_es_egyszeru_relativitas#more2230412 -
clarck #152 Bocs de nekem az impulzus szóra a hajtómű ugrik be, illetve Mézga Aladár amint egy puskán ülve kilövi magát a világűrbe.Szerintem egy puskával ,kellő mennyiségű lőszerrel légüres térben elérhető a fénysebesség a fent nevezett "Aladár" elv alapján.(Az más kérdés hogy mikorra.)
De van itt valami
Tételezzük fel hogy van egy űrhajó ami képes a fény sebességre.Az űrhajón elhelyezünk egy órát amelyet egy műholdról vezérlünk atomóra jellel.Mi történik, ha az űrhajó közeledik a fénysebesség felé és mi történik ha eléri azt.Mikor mennyit mutat majd az óra.(Az hogy mennyi az idő most mellékes)
Szerintem, az űrhajón elhelyezett óra ahogy a hajó közeledik a fény sebesség felé ,egyre lassulni fog, majd meg áll ha elérte azt.De ez nem jelenti azt hogy az idő is megállt mert az ami vezérli az órát most ott jön az űrhajó mögött és csak akkor éri el ha a hajó lassít.
Szerintem.(Ez nem tudományos tény ez csak úgy van)
-
Gézoo #151 És hogy készül a csőtészta? Kihúzzák belőle a spagettit. Más téma?
Na jó.. Lentebb Albertusnak hála beillesztette az átrendezett függvénnyel készült táblázatot.
Szépen leolvasható belőle az is, hogy Einstein tömegnövekedési elvével azonos eredményt kapunk, ha az impulzusok rel.Doppleres eredőjével számolunk.
Ebből több dolog következik. Az egyik ilyen következmény, hogy ha a tömeg növekedne, akkor az impulzusok eredőjének hatványosan növekednie kellene az Einstein féle tömegnövekedés hatására.
Viszont a mérési eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az impulzusok eredői nem nagyobbak mint a számított érték.
Tehát fordítva van! Nem növekszik a tömeg, hanem csak a tömegen képződő impulzusok okozta erő növekszik a sebesség növekedésével.
Erre utal az is, mint ahogy lentebb már szó volt róla, hogy például egy repülő, de egy műhold mindenképpen nehezebb lenne ha F=m*g a növekedett m=m0*γ tömegre vonatkozna.
Viszont a műhold pályák számításakor, de még a bolygó pályák számításakor sem számolunk az m=m0*γ tömegnövekedéssel, mégis centire pontosak a pályaszámítások.
Azaz nem jelenik meg pluszban gravitáló tömeg.
Ezen két tény alapján kijelenthető, hogy Einstein tömegnövekedés elve téves megfogalmazású. Nem a tömeg növekszik, hanem kizárólag csak az impulzusa!
Az impulzus függvény eredményének van más következménye is.. -
clarck #150 "A feketetest-sugárzás egy idealizált testnek – az abszolút fekete testnek – a sugárzása, amelyre jellemző, hogy tetszőleges hullámhosszú elektromágneses sugárzást képes elnyelni vagy kibocsátani (és értelemszerűen a rá eső sugarakat nem veri vissza); így idealizált elméleti alapot ad az anyag és a sugárzás kapcsolatának vizsgálatához."
"Feketetest idealizált formában sohasem fordul elő a természetben, de számos csillagászati objektum megközelítőleg feketetest. A feketetest jól modellezhető egy üreges gömbbel, amibe vékony lyukat fúrtak, ahol a bejutott sugárzás csapdába esik."
Akkor most hogy van ez?De ne fáradjatok vele .Én végeztem.
Keressünk más témát. -
clarck #149 Tudjátok hogy készítik a csövet?
Vesznek egy hosszú kerek semmit aztán körbe öntik.
A fizika is részben ilyen ,feltételeznek egy tárgyat ami nem létezik, azt idealizálják , és hozzá képest állapítják meg a törvényeket. Ami a rosszabb verzió ha fordítva csinálják.Tehát megalkotnak egy látszólagos törvényt de mivel nem működik ,kitalálnak hozzá egy idealizált valamit és már minden OK.És ha valami mégsem stimmel, alkotnak egy egy másik törvényt szintén a semmire alapozva,és a kettő átlagát veszik.
-
Gézoo #148 Igazából a lényeget én is kihagytam 
nem jön ki a sugárzás az abszolút fekete testből. Minden belejutott energia benne is marad.
A külvilág számára abszolút fekete az abszolút fekete test. A belsejére érvényes az amit Planck leírt.