Higgs és a tehetetlenség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
De durva. Akkor most biztos nem ugyanazok vagyunk.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
Én is tudok ám olyat mint ez a Fonák Tamás.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
LOL
Hát kispajtás ez sem hangzik kannyira fizikusosan.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Az állítás miszerint nem lehet különbséget tenni, csak a hatásra vonatkozik.
Nyilván ha mást is vizsgálunk, mondjuk megnézzük mi okozza az erõt még egy óvodás is megmondja az okot.
Csak a lényegét nem érted, de sebaj.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Csak a rakétával gyorsított szobában leejtett nem mutat frekvencia eltérést.
Ezt csupán a szabadesésben nem mérhetõ súlyerõ miatt szoktuk mondani, de hamis állítás mert a gyorsuló test folyamatosan vált inercia rendszert.
tévedés. a szabadon esõ test inerciarendszernek tekinthetõ (súlytalanság állapota rémlik? hmm?). megint, újra és újra beégsz.... nem baj. folytasd csak.
(ha nem hiszed, próbáld ki: ugorj ki egy rugós erõmérõvel egy épületbõl - lehetõleg legyen jó magas - a rugós erõmérõ nem fog megnyúlni. súlytalanság állapota detto )
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Nos, ezt az elvet legkönnyebb kizárni az érvényességi körbõl.
Zárt térrészben (ablaktalan szobában) ezen ekvivalencia elv értelmében nem dönthetõ el, hogy rakéta okozza-e a nehézkedési gyorsulást vagy gravitációban alátámasztva áll-e a szoba.
Mind addig, amíg le nem ejtünk egy fényforrást egy detektorral összekötve.
Ugyanis, a rakéta által okozott gyorsulás estén a leejtéssel magára hagyott test a tehetetlenségi pályán halad tovább, azaz a forrásból kilépõ fény a hozzá relatívan álló detektorhoz érkezik meg.
Azaz a frekvencia állandó.
Vagyis a magára hagyással megszûnik a test gyorsulása.
A gravitációs mezõben leejtett, azaz magára hagyott test gyorsuló mozgást végez.
Azaz a gravitációban magára hagyott test mozgása pont ellentétesen a rakétával gyorsított esettel, az elejtéssel válik gyorsulóvá.
Ezáltal bármely idõpillanatban kisugárzott fény a terjedési idõvel késõbb már egy másik sebességû detektorba érkezik, ezért frekvenciája megváltozik.
Egyébként Einstein saját maga írta: ahol az "l" magasságról érkezõ fény frekvencia változását nû'=nû*(1- g*l/c²😉 alakban határozta meg.
De a szobában a Schwarzschild téridõben felírva a gravitációs frekvencia változást z=1/gyök(1-(2*G*M/(R*c²😉) - 1
Szintén "egyszerû" frekvencia méréssel megkülönböztethetõ a két féle gyorsulás.
Rakétával gyorsított szobában magára hagyott testen nû'=nû
mert g=0 és így (1- g*l/c²😉 =(1- 0*l/c²😉 =1-0=1 nû'=nû*1
És még van további 5 azaz öt féle módszer az ekvivalencia tévességének igazolására.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Egyébként sem "szívattak meg" András nick nevû a Wien eltolási függvényt a termikus fotonok frekvenciájának meghatározására hozta fel, tévesen.
Miután a termikus fotonok frekvenciája nem egy frekvencia, hanem nullától a felsõ frekiig minden frekvencián van foton.
Például 6000K hõmérsékletû abszolút fekete test esetén is 0 Hz és 1500 THz frekvenciák közötti minden frekvenciájú fotonok jelen vannak a termikus sugárzásban.
András a Wien féle eltolási törvényrõl azt hitte, hogy a termikus foton frekvenciáját adja.. Egy adott frekvenciát.. Az összes helyett.
Ha így nézzük, akkor õ önmagát "szívatta meg" a hibásan felhozott ellenvetéssel.
Bár én inkább úgy fogalmazok, hogy tévedett.. van ilyen. Nem fizikus. Megteheti.
Ami a te undorítóan hazug személyeskedésedet illeti, kértelek, hogy csak fizikáról írj. Nyilván fizikához nem értesz, így maradt a sértõ hazugság.. jelzem ehhez sem értesz, mert egy pillanat alatt "utolértelek", sokkal hamarabb mint egy sánta kutyát!
Ezért F=m*a éppen úgy érvényes mint F=m*g
Az én impulzusos levezetésem szerint viszont egyértelmûen nem növekszik a nyugalmi tömeg.
Így a kettõ forma közül csak Einstein F=m*g függvényérõl derülhetett ki a mérések során, hogy nem érvényes a tömegnövekedés a gravitáló tömeg nem növekszik.
undorító stílusod van, nem vagy vitaképes partner, mert nem ismered el, ha tévedsz és csak halandzsázol (ahogy tegnap is)
részemröl se idöm se kedvem többet ide írogatni
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
Pont ezzel van baj.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Oké.. Elmondod, hogy szerinted mi köze az impulzusok eredõjének Einstein ezen függvényéhez?
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Tudod egyáltalán, hogy melyik jel mit jelöl?
Nagyszerû felfedezés, és mellé ez a sok halandzsa még jobbá teszi, de kölön dicséretet érdemel, hogy egyenletrendezõ képességeteket csillogtatva még tuvább tudjátok paskolni a kakát.
De valójában meg az a helyzet, hogy ezzel eaz egyenlettel kéne csinélni valamit, ha hozzá akarsz nyúlni a témához:

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Einstein szerint a v relatív sebességgel mozgó tömeg gamma-szor nagyobb a nyugalmi tömegnél. Így logikus, hogy a gyorsításához F=m0*gamma*a erõ kell.
Én pedig az impulzusok relDopplerjének különbségébõl F=m*k*rD/t alakban kaptam ugyanazt.
Amikor ezt észrevettem, akkor az elsõ gondolatom az volt, hogy Einstein a tömegnövekedés ötletét szintén az impulzusok különbözetébõl is kaphatta. És csak azért "alakította át" tömegnövekedésre, hogy a Newtoni függvénybe már a növekedett tömeget lehessen behelyettesíteni, azaz a függvény alakja megmaradjon az eredeti alakban F=m*a
Azután tovább elemezve arra a gondolatra jutottam, hogy ez mégsem lehetett így. Mert Einstein a Lorentz transzformálással kapta a növekedett tömeget. Vagyis csak "átvette" Lorentz-tõl ezt az elvet.
Ezért meg sem fordulhatott a fejében az impulzusok eredõjének lehetõsége.
Másik megközelítés, hogy ha Einstein a tehetetlenséget az impulzusok különbözeteként értelmezte volna, akkor biztosan le is írta volna a cikkében, mert ezzel is "támogathatta" volna az elv érvényességét.
Hiszen ezzel magyarázatot adhatott volna a tömeg relativisztikus növekedésére és a tehetetlenség mibenlétére egyaránt.
De ilyet haláláig nem írt le. (Utána meg fõleg nem..)
Te pedig ezt k=c/2 értékkel szoroztad akkor ugyanazt kaptad az erõre mint Einstein, mert
F=m0*(c/2)*(2*v/c)/2v/c)/gyök(1-(v/c)^2)/t egyszerûsíthetünk:
F=m0*v/gyök((1-(v/c)^2)/t átrendezve a=v/t mert nálad a v az sebesség változás:
F=m0*gamma*a ami nem más mint Einsteinnél m=m0*gamma a tömeg növekedés
Nem tartod furcsának, hogy a te magyarázatod szerint az impulzusok eredõje okozta erõ éppen azonos nagyságú mint Einstein tömegnövekedéses formulájával kapott erõ?
Csak fizika.. Semmi személyeskedés! Érthetõ?
Egyébkén is undorító a hazug személyeskedés. Ne tedd többé!
ha ugyanarra a kálváriára vágysz, mint ami a szkeptikus-index-stb fórumokon játszódott le, a gumiszoba bármikor a rendelkezésedre áll
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Na végre.. Semmi értelme nem volt a tagadásodnak!
2. trollok mindenütt vannak.
3. Albertus a kérésemre mert nekem még egy hónapig nem lehet, megnyitotta ezt a topicot, de azóta te is csak trollkodsz.
Egyébként azt hallottam rólad és a másodnickedrõl, a Gáborról, hogy ne törõdjek veletek, mert mindenkinek ezeket a sértéseket elmondjátok, ez a beteges mániátok.
Nos, nem dõlök be nektek. Lehet írni a fizikáról, vagy le lehet kopni..
Ne trollkodjatok itt!
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Mintha lenne egy kis üldi-máni is a háttérbe.
Nem lehet hogy más oka van annak hogy mindenhol így fogadnak?
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Más fórumokon azért jobban feladtad a leckét. De itt már elsõre megismételted a tegnapelõtti mondataidat.. Máshol hetek kellettek hozzá, hogy ugyanazokkal a mondatokkal sértegess több fórumon is egymás után.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Mondjuk igaz, hogy nem lehet kellemes, ha csak nem éppen azért jársz ilyen helyekre mert szereted.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Gáááábooor! Szíjjja! Azért ismerd be, te ide is csak szívni jársz!
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Van egy zagyva szöveged amit terjesztesz a neten a többszörös regjeiddel azt állítva hogy valamire magyarázatot ad.
Persze megbocsátható lenne a forma, meg a pontatlan megfogalmazás, de még ez a kissé beteges görcsölés is, ha mondjuk kiegészítenéd egy kis magyarázattal, hogy jelentsen is valamit amit összehordasz.
Én adtam egy lehetõséget hogy elmondd mit tudsz, nem éltél vele.
Persze még mindig lehet hogy a halandzsázás mögött értékes gondolatok rejlenek, de ha képtelen vagy ezt megosztani másokkal, akkor kitörölheted vele a segged.
Egyébként a szerény véleményem az, hogy igen kevés az esélye annak, hogy értékes dolgot találtál ki, és csak elmondani nem tudod. A matek nem megy, a nyelvhasználat nem megy, nem értem miért akarsz fizikusnak látszani. A legvalószínûbb, hogy az önámítás az igazi célod. Biztos zavar hogy ennyire buta vagy, és ha már magaddal elhiteted hogy mégse, megpróbálod másokkal is. Az viszont már elég súlyos hogy alregekkel nyalod a saját segged.
Minden pöcegödörben akad olyan gyagyás aki csipázza a másik gyagyást. Itt SG-n biztos nagyobb szerencséd lesz mint a szkeptikus blogon. Elég sok vad fantáziájú egyén leledzik erre akik minden faszságot beszopnak. Csak annyi a dolgod hogy azzal indítasz, hogy a tudomány rosszul tudja, és máris rajongók gyûrûjébe találod magad, felesleges ez a regelgetés.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Nincs ezen mit vitatni. Se jogod, se lehetõséged sincs. Ha van kérdésed, szívesen kisegítelek azzal, hogy válaszolok. Ez itt nem egy kívánságmûsor.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
És annak a lehetõségét, meg kizárod, hogy gézoo mûvé szúr megérezte az éterben hogy ennek a fórumnak ebben a topikjában pont az agyalmányáról van szó, és regelniet ide is?
Vagy ott van még az a lehetõség is, hogy piszkosul beégett a szkeptikus blogon, és szükségét érezte egy újabb próbálkozásnak arra hogy kompetensnek gondolhassa magát a témában.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
De van itt még egy "sebességváltozás mértéke" kifejezés is elég szerencsétlen.
Egyrészt a továbbiakba nincs megadva csak 1 sebesség érték. Másrészt ez nyelvtanilag gyorsulást jelent.
De ez még semmi, majd ha ezt tisztáztuk, mehetünk tovább.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévõ vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
Persze mondhatnád, hogy az ember gyarló. De a tudósok nem emberek, hanem tudósok! Viselkedjenek annak megfelelõen! (Mondjuk ez a tudomány egyik rákfenéje, hogy a tudományos ismeretek semmire se köteleznek... de ez más téma, amit máshol már kifejtettem.)
Ezúton is nagyon szépen köszönöm az eddigi segítségedet! A közremûködésedre továbbra is számítok!
Baráti Üdvözlettel: Gézoo