627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
  • remark #107
    "A tudás forrása elsősorban a tanulás."

    Tehát nem az, hogy átveszel valamit valakinek a könyvéből. Meg nem abból lesz a tudás, amiben "eddig még senki nem talált kivetnivalót".
    Ez olyan, mintha arra alapoznád a tudásodat, amit a TV-ben mondanak, és utána arra hivatkoznál, hogy "ha hazugság lenne, valaki már csinált volna valamit". Valaki és valamit. És te mit csinálsz?

    Jó ez a topik. De ezt már írtam.

    És 1000 bocs az OFF-ért!
  • uwu 80
    #106
    Ez szépen megfogalmazott ökörség. Ugye tudod? Csak játék a szavakkal, jelentése jelentéktelen:)

    A tudás forrása elsősorban a tanulás.
  • remark #105
    Kizárólag az vegye magára, akire vonatkozik:

    Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom. Az sem számít, jó okom van-e arra, hogy valamiben higgyek vagy sem. Hinni annyi, mint nem tudni. Ezen a valószínűség-számítások sem változtathatnak. Ebből a szempontból a természettudomány* olyan hitközösségnek tűnik, amely a felismerhetetlenségig újrarágja néhány valóban tudó ember tudásának morzsáit.

    ______
    * Ide helyettesítse be magát az, akinek inge, és magára vette.
  • uwu 80
    #104
    A levezetés egyébként kikezdhetetlen. Legalábbis eddig még senki nem talált benne kivetnivalót.
    Ez egyébként nem azt jelenti hogy tökéletes, hanem azt hogy a kiindulási adatokhoz képest egzakt. Ha lesz is jobb modellünk ezen a területen, a levezetés akkor se fog elromlani.
    Ezzel csak azt akartam bemutatni mennyire nincs fogalmad a dolgokról, és mennyire szánalmas ahogy itt pattogsz.
  • qetuol
    #103
    erre megintcsak ugyanazt tudom írni, mint a #100 -ban
  • Albertus
    #102
    Vezesd le és kész! Ne húzd az időt!
  • Gézoo
    #101
    Kamu nem kell. Duma nem kell.

    Jöhet a levezetés!
  • qetuol
    #100
    én vezessem le? megtették nálam okosabb emberek. szánalmas amit csinálsz.. azthiszed, ha én nem tudom levezetni, akkor ezzel meg is van cáfolva? Einstein levezette, van róla sok könyv írva. menj be a könyvtárba aztán olvasd el.

    ha pedig nem tudsz linkelni kísérleti eredményeket az azért van, mert ilyenek nincsenek. tehát megintcsak hazudtál, amikor azt mondtad " Kimérték, igazolták, hogy téves".
  • uwu 80
    #99
    Én nem tudom levezetni, csak kimásolni tudnám egy könyvből (Hraskó Péter: Relativitáselmélet, Typotex Kiadó)
    Mivel te még cáfolni is tudod, neked biztos menne.
    Levezetés közben rámutathatnál a hibás részekre.
    Lehet kezdeni!
  • Albertus
    #98
    Tényleg! Vezesd már le neki ha annyira tudod! Én is szeretném látni!
  • Gézoo
    #97
    KA-MU.. Itt és most vezesd le.. Duma nem kell!
  • qetuol
    #96
    ja, és továbbra is várom azokat a "kísérleti mérési eredményeket" , amik cáfolják az áltrelt...
  • qetuol
    #95
    a levezetés megtalálható az áltrel-rel foglalozó könyvekben. guglit tudod használni, vagy azt sem?
  • immovable
    #94
    #93
  • Gézoo
    #93
    LE-VE-ZE-TÉST.. duma nem kell..
  • qetuol
    #92
    de igen, ezek a példák igazolják. áltrel. levezetése pedig megtalálható az ezzel foglalkozó könyvekben.
    várom azokat a linkeket, ahol olyan kísérletek vannak, amik cáfolják az áltrelt....
  • Gézoo
    #91
    "például: merkúr perihélium elfordulása, gps"

    Ezek sem igazolják.. De nem példát kértem, hanem matematikai levezetést.
  • qetuol
    #90
    kik mérték ki? hol? linket írj, ne csak hazudozz.

    igazoljam? például: merkúr perihélium elfordulása, gps
  • Gézoo
    #89
    Sokak szerint téves. Kimérték, igazolták, hogy téves. Minek rugózol rajta?
    Téves.
    De ha nem téves, oké, igazold!
  • qetuol
    #88
    nem téves. te tévedsz.
  • Gézoo
    #87
    Mindegy, hogy hány klónod van. Ne offold a topic-ot!
  • Gézoo
    #86
    Csak az ekvivalencia elv téves, de ettől még a téridő geometria, persze némi feljavítás-átalakítás után még használható lenne.
  • uwu 80
    #85
    Csak nekem mindegyik uwu.
  • 7th uwu
    #84
    Nekem is vannak ám regjeim.
  • Gézoo
    #83
    Szerintem nem lenne értelme. Az impulzusok eredője szerint számolva nincs is tömegnövekedés.
  • Qetanolit
    #82
    "Van egy másik szempont is.. Einstein függvénye szerint a tömeg növekszik a növekvő sebességgel m=m0*gyök(1-(v/c)^2) mértékben.
    Ezért F=m*a éppen úgy érvényes mint F=m*g"

    Ez egy nagyon jó megállapítás! Ami azt mutatja, hogy Einstein tömegnövekedést jósoló függvénye téves.

    A te függvényedben pedig nincs tömeg növekedés.

    Esetleg ha a kettőt összehoznád valahogy az nem lenne jobb?
  • qetuol
    #81
    tovább kevered dolgokat. egyáltalán miért hivatkozol az áltrelre, ha az imént azt bizonygattad, hogy nem érvényes? nem is említettem órajárási sebességet, hanem csak azt, hogy a szabadon eső test nem gyorsul. erről szól az ekvivalencia. erre persze nem tudsz mit mondani, hitelen témát váltasz, amint azt már megszokhattuk..
  • immovable
    #80
    Olvasgatva az alreg-"eszmecserét" pont ez jutott eszembe. :D
  • Gézoo
    #79
    Beégtél, minden klónoddal együtt. Ez tény.

    Azt ugyan nem tudom, hogy hogyan tudsz egy gépről több példányban trollkodni, de se így se másként se offold a topic témáját!

    Einstein áltreljében az óra járási sebességének megváltozása mutatja a grav térerősség változását.

    A grav. mentes környezetben magára hagyott óra járása állandó ütemű.

  • qetuol
    #78
    nehézségi gyorsulás?? megint kevered a fogalmakat. a leejtett testre nem hat grav. erő, gyorsulás sem. amiről te beszélsz az a newtoni fizika. ezt is kevered. einsteinnél nem hat grav. erő a szabadon eső testre. megint beégtél. esetleg még valami?
  • uwu 80
    #77
    Juj egyszerre írtuk.
    De durva. Akkor most biztos nem ugyanazok vagyunk.
  • uwu 80
    #76
    Na akkor most figyeljen mindenki mert csalok.
    Én is tudok ám olyat mint ez a Fonák Tamás.
  • 7th uwu
    #75
    "de hamis állítás mert a gyorsuló test folyamatosan vált inercia rendszert."

    LOL

    Hát kispajtás ez sem hangzik kannyira fizikusosan.
  • 7th uwu
    #74
    Akkor mondjad azt a másik 5-öt mert ez nem jött be:)
    Az állítás miszerint nem lehet különbséget tenni, csak a hatásra vonatkozik.
    Nyilván ha mást is vizsgálunk, mondjuk megnézzük mi okozza az erőt még egy óvodás is megmondja az okot.
    Csak a lényegét nem érted, de sebaj.
  • Gézoo
    #73
    Szóval, igen. A gravitációban leejtett forrás-detektor és a gravitációban álló forrás-detektor különböző mértékűen, de mindkét esetben frekvencia eltérést mutat.

    Csak a rakétával gyorsított szobában leejtett nem mutat frekvencia eltérést.
  • Gézoo
    #72
    Tényleg.
  • Qetanolit
    #71
    Egyszerre írtuk.
  • Gézoo
    #70
    Ne keverd össze a nehézségi erő megmérésével! A gravitációs gyorsulás folyamatosan erőhatással hat a leejtett testre!
  • Qetanolit
    #69
    Az a tévedés, hogy a gyorító erő hatása alatt álló Inercia Rendszerben nyugvó lenne.
    Ezt csupán a szabadesésben nem mérhető súlyerő miatt szoktuk mondani, de hamis állítás mert a gyorsuló test folyamatosan vált inercia rendszert.
  • qetuol
    #68
    "A gravitációs mezőben leejtett, azaz magára hagyott test gyorsuló mozgást végez."

    tévedés. a szabadon eső test inerciarendszernek tekinthető (súlytalanság állapota rémlik? hmm?). megint, újra és újra beégsz.... nem baj. folytasd csak.

    (ha nem hiszed, próbáld ki: ugorj ki egy rugós erőmérővel egy épületből - lehetőleg legyen jó magas - a rugós erőmérő nem fog megnyúlni. súlytalanság állapota detto )