1365
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
  • molnibalage83
    #1084
    A német áram ára nem viccből háromszorosa a magyarnak amúgy. A zöld áram adója kb. 8 cent/kWh. Ez a direkt támogatás ára az áram árában. Ez kb. 26 Ft/kWh. Paks 11-ért adja fel a gridre az áramot...
  • molnibalage83
    #1083
    Mert ennyire kretének a napenergia agyatlan hívei. Nem értik meg, hogy a napáram kb. annyira helyettesítő terméke az zsinóráramnak, mint a lóhúgy a sörnek...

    Erre persze kitalálják azt a faszságot, hogy a zsinóráram a múltél. Tetszik érteni? Majd ők kitalálják, hogy a fogyasztónak mikor kell az áram... A 0/24 órában zakatoló iparnak.

    Komolytalanok ahogy manfred is. Egyalterntív valóságban élnek.
  • ToxiMaxi
    #1082
    Eleve nem értem miért akarjuk/akarják a naperőművet az atomhoz hasonlítani?
    Naperőmű önmagában nem képes áramot termelni sötétben, az atom igen. Akkor nem úgy lenne igazságos, hogy a kieső idő alatt igénybevett egyéb erőművi kapacitás árát is hozzáadnánk? A végén az állambácsinak úgyis egy napnyi villamos áramaot kell finanszírozni. Tehát a költségeket is ez alapján számoljuk. Ha az atomnál benne van az újrahasznosítás, akkor legyen a napnál is benne. Ha a napnál számolunk a telepítés költségével, akkor az atomnál is tegyük meg és így tovább. Aztán a végén vegyük ki a képből az állami támogatást, hogy egyenlő feltételek legyenek és akkor lehet mérleget vonni, hogy mi éri meg.
  • molnibalage83
    #1081
    Kicsit több kell, mint megfelelő akarat...
    Az ugye megvan, hogy az összes elemét nagyjából egy nap é szélerőműnek közúton viszik? Csak a szállítás lábnyoma akkora, hogy beszarsz... Mert az a sok millió tonnát mozgatni kell. Ehhez képest miféle lábnyoma van 100 tonna mozgatásának...?

    95%-os újrahasznosításról meg szó nincs. A szálerősítésű műanyagok újrahasznosítása nagyon nem triviális a szálak miatt...
    Az olvasztás közbeni szeparálás mondjuk úgy BS-nek jó, de nem technológia és nem ebben a formában.

    A fűtőelem a mesékben igényel gondozást. Onnantól fogva, hogy a passzív léghűtés hűti, miféle gondozás kell neki...?
    A fűtőelem eleve olyan fémpasztillában van, ami több ezer fokon olvad meg... Ami hol fog bekövetkezni, amikor a PASSZÍV LÉGHŰTÉS is elég neki? Tudod, mit a KKÁT és hogyan néz ki? A benne levő anyag meg kvázi víz oldhatatlan. Ezt temetik el geológiailag stabil képződménybe, ami eleve millió éves tartamig vízzáró, ami aztán ott is marad, ahol van. Ez miféle törődést igényel...? Hm...? Ezt még egyetlen ökobarom sem tudta megmagyarázni nekem. A kezelendő tömeg és térfogat egy vicc.

    A legtipikusabb zöld téveszméket / propit puffogtatod.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.08.18. 10:37:36
  • Xsillione #1080
    Nem, a gond a mérték értésének teljes hiányával van, mint szinte minden esetben, amikor valaki a nukleáris hulladékról beszél, annek szemernyi ismerete nélkül.

    Millió tonnákban mérik már most a napelemek hulladékát, míg a fűtőelemeket tonnákban, kettő közti milliószoros tételben a trükk, ha csak 1%-t nem kezelik a napelem hulladékának, akkor is 10'000-szeres a megtermelt hulladék mennyisége, innen mindegy, hogy mennyivel veszélyesebb az, amit nemcsak tudunk kezelni, hanem a normális működés része a kezelés.

    Ha a napelemeket úgy kellene telepíteni, ha tudod igazolni, hogy lesz erőforrás és létesítmény, ami átveszi majd bontáskor a hulladék 100% kezelés mellett, akkor lehet tippelni mennnyivel lenne drágább, nukleáris anyag esetében viszont ez így vagyon.

    A valós alternatíva pedig létezik és meg tudja mutatni aaz egyik oldal, 100 évre a polcról levehető technikával megy nukleáris alapon, míg nap (és a legtöbb megújuló) esetében leginkább lehetettlen, ha a teszt alatt lévő technikát nézem, akkor 1000+ évre tolod ki, és bár csak papíron ,létezik ennél is jobb lehetőség nukleáris megoldásnál, ha 1000 év nem elég arra, hogy további megoldást találjunk, akár fúzióst akár egyéb alapon. Ahonnan az uránt kibányásztuk, oda az egész hulladékot egyenesen lehet(ne) visszatolni, és semmi gond nincs.
  • repvez
    #1079
    Szóval ha jól értem akkor az nagy gond ha valamiből sok van ,de megfelelő akarattal a 95% a ujrahasznositható lenne és a maradék is ami "toxikus" azok is olyan anyagok amik kb olvasztás közben szeparálhatóak lennének vagy akkor okoznának gondot ha nagy mennyiségben egy helyre koncentlálva hosszu időn keresztül fejtenék ki a hatásukat.

    Szemben a kevés, de már kis koncentrácioban is halálos dózis és környezet szennyező fütöelemmel ami több száz éven keresztül igényel nagyon körültekintő gondozást mert akkor is ugyan olyan veszélyes lesz mint a kezdetekkor.

    ÉS mig a napelemnél azért panaszkodnak, mert az első paneleknek kb most jár le az udeje és amikor kitalálták és még ma sem dolgozták ki a megsemmesitésükre vagy ujrahasználhatóságukra a megfelelő folyamatot, mert nem terveztek elöre 30 évre ,hogy mi lesz addigra .

    ellemben az atommal ott viszont elöre tudják ,hogy több száz év mulva mi fog történni az anyaggal azon a helyen ahova elássák és hogy nem fog gondot okozni soha többet?

    Ha annyira a napelemek és egyéb megujjulok ellen van valaki, akkor nem látom az alternativát amivel ki lehet váltani mindenhol a fosszilis tüzelö anyagot, mert az atom nem az, mert nem hiszem, hogy nagyon népszerü lenne egy atom meghajtású autó, repülö stb..

    amugy meg ha a napelem ujrafelhasználhatósági probléma a baj akkor azzal miért nincs senkinek problémája, hogy az autók hajók és ugy általában mindennek nincs kidolgozva ez a része, ami már több száz éve használatban van és szenynez, de egy olyan terméknek ami mostanába kezd elterjedni, amit nem láttak elöre ,hogy be fog válni azt meg már számon kérik rajta.

    szóval semmi különleges nincs ugyan azt csinálja mindkét oldal fröcsög a másikra , de valós alternativát a problémára senki nem akar mutatni
  • Xsillione #1078
    Hmm, kaliformiában esténként (ki tudja miért pont esténként?) akár negyedmillió háztartásra kiterjedő kimaradásokat tolnak, mert a sok légkondit nem bírja a hálózat, és a legrosszabb esetben akár kétmillióra is nőhet a háztartások és egyéb létesítmények száma, amik áram nélkül maradnak, ha tovább romlik a helyzet...
  • molnibalage83
    #1077
    Éljen soká.
    De bezzeg, a kb 16 TWh áramért száz tonna fűtőelem, az aztán "nagy baj"..
  • molnibalage83
    #1076
    Inkább úgy hússzor...
    Egy 2,4 GWe atomerőmű kb. 10 mrd EUR. Évente csak a zöld adó a németeknél ma már a 30 mrd EUR-t karcolgatja. Nagyságrendileg 3 db Paks II. ÉVENTE.
  • gosub
    #1075
    Most Stájerországban vagyok és olvasgatom hogyan telepítgetnék a napelemeket. Csupa állami támogatás, adókedvezmény, területi kedvezmény és kötelező átvétel. Ezek nélkül nem megy. Ezen pluszba még kötelezővé is akarják tenni a napelemek telepítését új ház építésénél! Vajon miért nem akaródzik azokat maguktól beépíteni? Amin még jobban csodálkozom, hogy itt már lassan 30 éve tolják ezerrel a napelemet európa egyik leggazdagabb országában ahol a magukat zöldeknek nevezők a hatalom közelében leledznek, tehát már megalapozódhatott volna, hogy tisztán önerőből, piaci alapon menjen az egész. Ráadásul tudtommal saját maguk is gyártanak napelemet. Érdekessé teszi a dolgot, hogy ha jól olvasom az utóbbi években stagnál és néha még csökkent is a napelem részesedése az energiamixben. Valamint röpködnek az euro milliárdok amivel be-be segít az állam a mindig leálló megújulós befektetésekbe, főképp a napelemnél. Mindennek a sok pénznek és gazdag országnak ellenére az eurostat szerint 35%-alatt stagnál pár éve ausztriában a megújuló részesedése.
    Egyenlőre úgy néz ki, hogy egy feneketlen bendőbe készülnek még többet dobálni, atomerőművel már kétszer lefedhették volna az energiaszükségletüket, mint amit a napelembe tettek.
  • molnibalage83
    #1074
    Ha majd sikerül legalább a 4 alapművelettel és középsulis fizikával érvelni, akkor gyere vissza.
  • molnibalage83
    #1072
    Műszaki érveket és levezetést várnék kisfiam...
  • molnibalage83
    #1071
    Nicke alapján a HTKA.hu-n is fennlevő futóbolond tévedt ide.
  • ToxiMaxi
    #1070
    1 napos fiók...
  • molnibalage83
    #1068
    Igazából azon gondolkozom, hogy te az a fajta hívő vagy, aki hinni szeret, tudni nem.
    Kb. annyi értelme van hozzád beszélni, mint a falhoz. Mert a tényleg sem zavarnak meg...
  • molnibalage83
    #1067
    Nem. Amiket mutatsz az éves ingadozásba is beleférnek. Esetleg nézd már meg te meg nem értett propagandista, hogy a német szél és napszarok telepítése kvázi leállt. Na miért is? Ja, hogy balfék vagy és nem érted miért...
    Itt.



    2019-ben Németországban a picivel kevesebb naperőmű többet termelt. LOL.




    Olyan szinten buta propagandista vagy, hogy arra szavak nincsenek.
  • ManfredMacx
    #1066
    Az első negyedév folytatásában:

    Ausztrália fő hálózatán a napenergia 31%-kal nőtt éves alapon, és elérte a 8,37%-ot március végére. A következő hónapokban maga mögé fogja utasítani a földgázt és a szélenergiát is, előlépve a második számú energiaforrássá.



    Németországban a napenergia 17%-os növekedéssel 9,38%-ig jutott. A szélenergia egy hajszállal, de átvette a vezetést a széntől, ha a nettó termelést nézzük, A bruttó termelés esetében egyelőre még továbbra is a szén vezet. A földgáz aránya eközben lényegében nem változott 2019-hez képest.



    Spanyolországban 12%-os növekedéssel 5,74%-ig jutott a napenergia, ezzel bőven megelőzi a jelentéktelenné zsugorodó szenet. Az üzleti alapon épülő naperőművek meg fogják tenni a hatásukat: miután a szenet "kivégezték", a szélenergiával vállvetve a földgáz részesedését fogják csökkenteni.



    Azért szépen hízik a sárga szelet a tortában, nem?
  • Xsillione #1065
    A valós megoldás egyébként is a felhő ekkor, ott meg csak szervezés kérdése, hogy legyen benne egy földméretű lyuk mindig a megfelelő helyen, persze hasonlóan a többi kolóniának és egyébnek, ami igényli ezt.
  • QuippeR
    #1064
    én benne vagyok egy Dyson-gömbben. (bár a félgömb jobb lenne, az egészet azért ne fedjék le, legalább a Földnek jusson napsütés.)
    szóval Manfreddal egyetértésben, szerintem ez a jövő. csak még párezer vagy tízezer évet bírjunk ki nélküle.
  • molnibalage83
    #1063
  • gosub
    #1062
    Nemtom mi ezzel a problémád, ha Magyarország energiaszükséglete 100%-osan napenergiával lesz lefedve? Éjjel/rossz időben és az év sötét felében majd a nemzetközi gridről visszavásároljuk bartelban. Csak nehogy ők is 100%-osan a napelemre álljanak át. Bizonyára senki sem használja ki árakban az energia kitettségünket. Nincs is jobb mint kizárólag napenergiára alapozni a gazdaságot. Majd aszerint mennek a gyárak, hogy süt a nap vagy sem.
  • molnibalage83
    #1061
    Szoláris dominancia? LOL...
    Még a matekkal is hadilábon állsz...
    Fizikai képtelenség 30%-nál magasabb napenergia arány elérni még akkor is, ha beépített teljesítmény a csúcsigény többszöröség is meghaladja. Az 55 GWe német napelem soha nem érte el a beépített kapacitás 55%-át sem így fejből...

    Az éves load factor meg 0,12.

    Ehhez kb. általános iskolás matek kell.

    SOHA nem tud szoláris dominancia lenni...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.28. 21:57:36
  • ManfredMacx
    #1060
    2020 első negyedéve. Minden a szájam íze szerint alakult, továbbra is a menetrend szerint haladtunk a szoláris dominancia felé.

    A "kerekítési hiba" Kínában: 20% növekedés, 3,21%-os arány.



    Szépen jön fel a "viccenergia" az atomenergia nyakára. 2014-ben még csak a 17%-át tette ki, most már a 2/3-át, és még mindig gyorsabban nő.

    Indiában olyan kevés a "viccenergia", hogy nem találják a statisztikai hivatalban: 30%-os növekedés, 3,6%-os arány.



    Itt már bőven beelőzte az atomot. Ez vár Kínára is.

    Az USA és "a vonalvastagságot sem elérő viccenergia": 22%-os növekedés, 2,65%-os arány.



    Én csak ennyit tudtam ma, holmi számok meg valóság.
  • molnibalage83
    #1059
    Fényezd még csak marhaságaidat...
    Spammeld csak hülyeségeidet...
    Nagyon hiányzott már...

    Cuki, hogy annak húzod az ívet, aki az energetikai iparban dolgozik és látja a terveket és számokat és nem tökhülye.

    A sok hívő gyök2-nél biztos "sikert arat" a sok baromságod. Egy mérnök megy jót röhög....
    Főleg, hogy látom azt, hogy mik a tervek 2030-ig, amik sürgősek és realizálhatóak is.

    Fogalmazzunk úgy, hogy az a mennyiségű naperőmű, amit otthon terveznek kb. feleannyi áramot sem fog termelni, mint amit tervezvek úgy, hogy ebben Paks II nincs is benne.

    A bibi az, hogy többe fog kerülni és pont még a 3,5 GWe naperőmű mellett is a szabályozási gondok miatt is kellenek majd azok.

    Halvány lila fingod sincs semmiről. Diagramokat spammelsz, de. Kb. ennyit tudsz.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.07.18. 11:49:35
  • ManfredMacx
    #1058
    Manfed bácsi visszatért, rátok is fér, mert tombol itt a hülyeség megint. Az elmúlt hónapokban kiterjedt tanulmányokat folytattama napenergia terén, és számos nagy sikert aratott cikket írtam.

    Kezdjük akkor ott, hogy lezárjuk végre a 2019-es évet Magyarországgal.

    1 év - 130%-os növekedés. És akkor így néz ki a 2019-es energiamix, "a vonalvastagságot sem elérő napenergiával":



    A nagyon okos ember részéről elhangzott, hogy "hogy vonalvastagságnyi kötelező átvéttel a történet most. 2,2% volt tavaly"
    1016-os hozzászólás, április 30, meg lehet nézni.

    Ennyire van fogalma a témáról.
  • ximix #1057
    Én kizárólag a nap energiáját eszem.

  • molnibalage83
    #1056
    Kb.
    De soha nem kedveltem ezt az embert, minden jószándéka (?) ellenére. Nagyon ritkán linkelték be a műszaki témájú videóit és rendre baromságokat beszélt. Gondolom most sem kivétel, már az utópisztikus résznél padlót fogtam...
  • ximix #1055
    Magyarósi-t is elkapta a gépszíj



    Balázsnak ha lesik a vérnyomása csak belehallgat . . .
    face link

  • gosub
    #1054
    Kétségem van, hogy piaci alapon valaha is megtérülne a házi napelem. A szolgáltatónak bizonyára már kialakult a fogyasztási és termelési térképe hol, mikor, mennyiért, mennyit ér meg egyáltalán átvennie a villanyból.
  • molnibalage83
    #1053
    Te nem figyelsz...
    Az első bekezdésből nekem ez világos...
    A többi meg kb. szokásos sötétzöld hülyeség.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.24. 21:44:18
  • Xsillione #1052
    Alapvetően a gond a szél és nap esetén, hogy a rendelkezésre állás olyan katasztrofális, ami igencsak kérdesessé teszi, hogy lehetssége-e a megoldás. A nap éves rendelkezésreállása németeknél 11%-14%, azaz 7-9-szeres telepítést igényel, ha ehhez hozzáveszed, hogy akkor termel amikor akar, nem amikor kéne, akkor végleg elvész. Ha tárolni akarod, akkor alsó hangon lesz 20% veszteséged, azaz innen már 10-szeres telepítésnél jársz (plusz tároló), innen már nagyon kétséges, hogy bármiben tud megérni, az a létesítmény, amit ezekhez leteszel, az vállalhatattlan károsítást okoz. a Szél picit jobb, ám csak picit, 20%-30% szárazföldi, 40% tengeri telepítésnél, kár, hogy a tengerihez 2-5-szor annyi épületköltség jár, ami gyorsabban károsodik.

    Az évtizedes igényeknél nem igazán kérdés, hogy folyamatosan kell építeni/bővíteni. Ha egyszer a szélkerék élettartama 20 év, szémerőműveké 30-40, az atom esetében 30-60, akkor értelemszerűen folyamatosan építed őket, vagy úgy jársz, mint a franciák (vagy mi), hogy a 80-85 között felhúzott erőműveik sorban fognak kiszállni 25-30 között, és mivel még el sem kezdték a pótlás tervezését, így könnyen lehet, hogy ott állnak majd egyszercsak villany nélkül. Ha közben nő a kapacitás igény, akkor csak többet építünk.

    "Nem számolnak a fűtóelem kitermelésével dúsításával előállításával a reaktorhoz szállítással a kiégést követően a több 100 évig való tárolással."

    De, pontosan számolnak vele, ha ez nincs, akkor vakóban nulla lenne a szennyezése, ám mivel van kitermelés és annak szennyezése, így nem nulla. Csakhogy ez a szennyezés kevesebb, mint a szélkerék pótlásához szükséges acél és beton tömege, így alig tesz hozzá valamit.

    "de annak a családnak a kieső napra igénybe vett hálózati költsége ha csak felére is visszaesik már megérte neki."

    Mert ingyen megy fel a napelem a tetőre. Az ideális felállás esetén 10-15 év a legtöbb számtan esetében a megtérülés, amint az átvétel nincs vagy piaci alapon, ez 20-30 évre nő, és ha onnan behozzuk a bankban is állhatna a pénz opciót, nagyon keservesen lesz megtérülő, valaha.

    "DE a kisember azt fogja választani ami neki a jó"

    Ezt el is hiszed, vagy csak mondogatod, hátha más elhiszi.
  • repvez
    #1051
    Szóval ha jól értem akkor nincs olyan alternatíva ami jobb lenne , de a lényeg, hogy ha lenne is akkor az ne a napenergia legyen csak mert és kész.
    mindegyiknek megvan az előnye és hátránya, , de míg az egyiknél a hátrányokat nem számoljuk vagy lekicsinyítjük a másiknál az ellenkezőjét és meg se nézzük, hogy hogyan lehetne rá megoldásokat találni.

    Érdekes, hogy az atomnál néha úgy számolnak csak, hogy van és kész nem termel káros anyagot és zsinóráramot termel.
    Nem számolnak a fűtóelem kitermelésével dúsításával előállításával a reaktorhoz szállítással a kiégést követően a több 100 évig való tárolással.
    Ha meghibásodik és kiesik egy reaktor akkor az sokkal jobban megérzi az egész rendszer mintha sok kis erőmű lenne.
    Ha meg nagyobb a gond, akkor nagyobbat szennyez mint bármi.

    Az ár apály erőmű miért is jobb a nap vagy a szélesülnél, mert percre pontosan tudod hogy mikor jön és ha neked abban az időpontban pont nem kell vagy amikor meg kellene meg pont nincs ott az ideje.

    Az atomerőműnél 50-100 évre előre kellene tervezni a kapacitást így kezdetben minimumon kell járatni, hogy feleslegesen ne termeljen amire nincs szükség. ha meg rövidebb időre tervezik a kapacitást akkor a folyamatosan növekvő áramigény miatt szinte folyamatosan kellene építeni az újabb és újabb reaktorokat a rendszerbe.
    Pl most 50mw a szükséglet 50 év múlva 100 kellene, akkor mondjuk építenek 2db 40mw erőművet. ez az első eset vagy 10 évente újabb és újabb reaktorokat építenek be kisebb kapacitással.
    Egyik se az olcsó vagy optimális megoldás.
    A felépítés ugyan úgy termel káros anyagot mint bármelyik gyárépület vagy megújuló energia farm esetében.

    Ha már úgy is mindenki mindenkivel össze van kötve és egymásnak exportáljuk és importáljuk az áramot akkor miért olyan ördögtől való, hogy ilyen módon egyenlítsék ki a nap szél és egyéb termelésből adódó kiugrásokat vagy hiányokat?

    Meg amúgy is külön kellene választani az ipari és a lakossági napelem kérdést, mert még ha nem is veszi át egy családtól senki a megtermelt plusz áramát, de annak a családnak a kieső napra igénybe vett hálózati költsége ha csak felére is visszaesik már megérte neki.
    Az hogy most meg még kap is belőle egy kis pénzt vagy nem kell fizetnie a kieső napokra az megint az ö szempontjából jó.

    A legtöbb félreértés és probléma itt szokott lenni, hogy van aki az állam vagy áramszolgáltató oldaláról közelíti meg a témát és valaki a kisember a fogyasztó oldaláról. és ez a kettő ritkán szokott egyezni , mert ami a kisembernek jó az a cégeknek nem.
    DE a kisember azt fogja választani ami neki a jó és nem azt ami a cégnek vagy az államnak ezért tesz napelemet a tetőre és ezért vesz villanyautót.
  • gosub
    #1050
    Ne hagyjuk ki, hogy a nagy giga vízerőművek nagyon környezetrombolóak és tönkrevágják az élővilágot.
  • Xsillione #1049
    Mai alatt az urán 235 dúsítással, ismert lelőhelyek esetén.

    A szapórító reaktorok esetén ez simán tizszerezhető (elvben meg százszoros érték), Th esetén meg érdemben végtelen (10'000 év, ha csak tengervízkivonást használunk, és feltétlezzük, hogy ezen idő alatt nincs ismételt kimosódás a tengerbe.)

    Bár ez ismét olyan, hogy annyira kevés kell belőle, hogy ha ezen múlna a világgazdaság 200 év múlva, akkor az űrbányászat akár szóbajöhet, míg más terméknél nagyon nehezen.
  • molnibalage83
    #1048
    A mai módszerekkel a nuki alatt mit értesz? Láttam én olyan tanulmányt, ami a PWR reaktorok esetén is több száz éves készlettel számolt.

    Ma az atomáram olyan olcsó, hogy ehaj. Ergo lehetne drágább is, és nem az üzemanyag a drága. A tengervízből is kivonható az urán. A szaporító rekatorokkal és a Th alapon civilizációs léptékben végtelen energia áll rendelkezésre.
  • Xsillione #1047
    "Azért az nagyon érdekelne, hogy akkor milyen lenne az ideális fenntartható áramtermelés"

    Ilyen egyszerűen nincs, választhatsz hol és miben akarsz kihívást.

    "ami kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást hosszútávon"

    Hosszú távra jelenleg kb semmilyen rendszer nincs. Olaj 50-100 év, feltéve hogy nem használjuk közlekedésre, onnan marad a bio alapú. Gáz akár 500+ évre elegendő, ám ezek egy része inkább elméleti, mint valóban létező forrás, és a kitermélési következményeit nem igazán tudjuk és bírjuk kezelni (metánt eregethet a légkörbe brutális mennyiségben.) Szén 200-800 év, ám a következményei (egészségügyi és egyéb) ismertek, így nem felel meg. Nukleáris esetén a mai módszerekkel 100-200 év, bár túl sok felmérés nincs etéren, főleg mert a már papíron létező erőművekkel 2000+ év a lehetőség, ám ez sem tetszik mindenkinek. A zöld cuccoknál az ár és a hozzávaló alapanyag kérdéses, lehet, hogy előbb fogytunk ki az alapanyagokból, mint valaha eljutunk vele valahova.

    "mindig rendelkezésre áll annyi amennyi kell és környezetbarát, nincs semmi káros anyag kibocsátása a teljes folyamat alatt.és olcsó."

    Ehh, mindig rendelkezésre áll, az hőerőművet jelent, mindegy is, hogy honnan szerzed a hőt hozzá (a fúziós vége is ez lesz.)
    Nincs káros anyagkibocsátás: élettartama van az épületeknek és eszközöknek, 20 év után egy szélkerék hátrahagy neked párszáz tonna elhasználódott erőművet. Alapveőten a lehetőségeid:
    Fosszilis: ezer tonnákban mérheted naponta az elégetett anyagot
    Nukleráis: néhány tiz tonna urán évente
    És persze a létesítmények, amik szintén nem kevés hulladékot hagynak hátra, minden esetben, a megújjulók sajátosan ebben kimondottan rosszak a rendelkezésre állás miatt.

    És persze olcsó egyik sem lesz. Hatalmams létesítmények, amik tömérdek kiszolgálóipart igényelnek és nagyszámú dolgozót. Azzal nyugodtan számolhatunk, hogy bármi, ami új rendszert hoz be, az drágább lesz, nem pedig olcsóbb. A fúziós sem az olcsó vagy épp imgyenm energia lesz, amit mindig regélnek róla. Az eddigi költségek is tetemesek, és sehol az üzemanyag vagy a kész erőmű, amikhez képes a mostani nukleáris létesítmények értelmes méretűek lesznek.
  • molnibalage83
    #1046
    1. A semmi káros anyag soha nem fog menni, mert a termelésben és szállításban mindig lesz valami externália.

    2. Az viszont 1000%, hogy nem ez a nap és szélbuzulás a megoldás.

    3. Miért? A technológiai világnak zsinór igénye van. Pont. Smart grid hívők húzzanak el most balra vagy jobbra, tojom le.

    4. Akkor mire kell gyúrni? A megtermelt áram legalább fele a zsinór igény, csak integráld ki a termelési görbét vagy számolt ki itthon pl. a 45 TWh éves fogyasztás átlagát, ami.5130 MW, amikor a zsinórigény lassan 4GW táján van itthon, tehát a felette levő rész átlaga alacsony, mert a csúcsigény 6,5GW fölé csak nagyon hidegben vagy kánikulában megy.

    Akkor 1+2+3+4 = a lentiek.

    Alapvetés. Atomenergia nagyobb arányú alkalmazás kell. Pont. Nincs más megoldás. Bárki aki mással jön és nyomja a szar rizsát kb. ott tartok, hogy élből agyalapi sallert adnék neki.

    https://www.electricitymap.org/map?solar=false&remote=true&wind=false

    Európában összesen három fejlett ipar állam tud tisztán áramot termelni. FAR, SWE, NOR. Ebből kettő atomnagyhatalom, az utolsó meg 5 milliós ország a fjordon és 2 ezer méteres hegyek országában. Úgy könnyű... Meg, ha olajpénzből és gázpénzből fel lehet húzni mindezt.

    Nincs más olyan erőmű típus, ami tervezhetően működik, olcsón és nem bocsát ki közvetlenül az üzemanyaga CO2*-őt vagy más káros gázt. Sajnos még a hatalmas vízierőműveknél is mostanában derült ki, hogy a trópusokon az elárasztott területek annyi metánt bocsátanak ki, hogy területtől függően kb. olyan, mintha valahol a földház és szén közötti üzemanyaggal mennének.

    Mi határozza meg a nap-szél észszerű arányát? A csúcsigény és a mélyvölgy közti teljes. difi. Nem szabad olyannak előfordulnia, hogy az intermittens termelők képesek legyenek az ÁTLAGOS csúcs és mélyvölgy közötti termelés kb. 2/3-nál többet termelnie, mert akkor kényszerimport tája jön. Ez mehet. A szémerőműveket ki kell vágni és földgázra váltani, de csakis CCGT erőművel. 58-60%-ot is tudnak. A szénhez képest a földgáz égetése kevesebb CO2-vel jár, kevesebb más szennyezővel is és a hatásfokkal együtt 1 kWh áram CO2 lábnyoma kb. 1/3-a egy 30 éves szénerőműének.

    Az energiatárolás bullshit, elfelejteni. Addig jó, ameddig ez nem kell, mert ez pénzköltésérét hatásfok rontás. Nem kell intermittens termelővel telifosni a rendszert és akkor ez a balfasz ötlet sem kelll.

    Smart grid = bullshit, elfelejteni.

    Egyetlen intermittens termelő tetszik nagyon, az árapály erőmű. Elég nagy az energiasűrűsége és 100%-ban tervezhető az intermittenssége, mert az apály dagály perce pontos előrejelezhető. A szél és nap meg nem.

    Nagy vonalakban ennyi.
  • repvez
    #1045
    Azért az nagyon érdekelne, hogy akkor milyen lenne az ideális fenntartható áramtermelés, ami kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást hosszútávon, mindig rendelkezésre áll annyi amennyi kell és környezetbarát, nincs semmi káros anyag kibocsátása a teljes folyamat alatt.és olcsó.
  • molnibalage83
    #1044
    Eddig max az agyatlan hívők és tudatlanok gondolhatták, hogy ez tiszta.
    Minimális gondolkodással és aggyal meg aki nem hülye utánajárt és kiszámolhatta, hogy vicc az egész villanymarhulás.
  • gosub
    #1043
    Azért különbséget tennék a lakossági összevissza telepítgetett napelemek és egy erőművi cég, mint az MVM telepítése közé. A sajátjukat nem kell kötelezően átvenni, össze tudják tervezni a meglévő stabil erőművekkel... Paks mellé raktak egy nagyot, mert ott már készen van a betáp a hálózatba. Legalábbis hozzá nem értőként így látom.
    Ez most inkább a nagybani nyerészkedőknek nem kedvez, meg az MLM típusú napelem seftelők bevételének akik nagyjából a fogyasztók pénzéből államilag dotálásból kaszáltak, győzködtek. Hasonló ez az egész a devizahitelhez. Végül persze minden kárt és profitot az egyszeri vásárló fizet meg.
    Akiknek még nem jön túl jól az a magukat zöldeknek nevező szerveződések. Ehhez társul, hogy a villanyautózásról is kezd lehullni a zöld lepel. Fraunhofer intézet és az ADAC elég nívós, talán nem hazudnak.