1365
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
  • gosub
    #921
    Engem ami érdekelne, hogy a nem termelő időszakban mi a megújuló megoldás kishazánkban? Azt mondta az okos, hogy a napenergiát, (gondolom a kollektorokkal felfogottat, melegítettet) forróvíz formájában tudjuk tárolni, valamint a közvetlen napelemmel előállított villanyt újfajta akkumulátorokban. Ezt vajon hány napra, vagy hónapra lehet eltenni? Télire? Ki lehetne számolni milyen képességű, és árú akkumulátor az ami már rentábilissé tenné az áram raktározást. Gyanítom, hogy a jelenlegi lítiumoshoz képest nagyságrendinek kéne lennie a csökkenésnek.
  • molnibalage83
    #920
    Persze, hogy csak annak üzlet, aki felhúzza és az, akitől fix áron kvázi kockázatmentesen átveszik a termékét akár kell éppen a hálózatnak, akár nem...

    A 7 GWe naperőmű kb. feleannyit termelne egy év alatt, mint Paks 1 most egy évben. Tavaly 16 TWh felett termelt Paks1. És ez is csak az első években, mert aztán indul a degradáció.
  • ximix #919
    Ha el nem tévedtem a nullákkal akkor, mi is a drága ?
    A 7GWe napelem ami nem termelne annyit mint az 2,4GW Paks2 éves szinten?
    7.000.000 x 1.500USD = 10.500.000.000USD az 3.204.110.059.500HUF
    ----------------------------------Paks2 12milliárd EUR az 4.034.307.508.744HUF

    És akkor még drágább lesz tőle az élet + a co2 csökkentés sem igazán sikerülne + a stabilitás, frekvenciaszabályozás, tárolás . . . az év üzlete a napelem, csak nem annak aki használja, hanem aki eladja :)
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.11.26. 14:21:03
  • molnibalage83
    #918
    Sajnos nem ők, hanem a kormány tervezi ezt. Hogy ezt a hálózat mitől lesz olcsó, hogyan fog stabil maradni importfüggés nélkül, az teljes homály.

    Már most is elégtelen a hazai szabályzó kapacitás. A legutóbbi paksi üzemzavarnál is importtal oldottuk meg az instant problémát és kb. 0,5-1 óra után léptek be a hazai termelők. Pedig csak 500 MWe esett ki. Na, erre akarnak 7 GW naperőművet úgy, hogy addigra már Mátrai erőmű egyik blokkja sem fog menni...? Ez, ami nyáron azt fogja csinálni, hogy 5 óra alatt párszáz MW-ról fel fog ugrani úgy 3600MW-ra és aztán utána szépen így fog csökkeni a teljesítmény? Ezt mi a búbánat fogja lekövetni?

    Az ELTE-s barom emlegette Gönyűt. Remek. Az is már lassan folyamatosan magas terhelésen megy, mert nincs helyette más. Az egy ponton túl nem tud szabályozni, mert nincs tartaléka felfelé annak sem már.

    Hogy az a rikácsolós hülye mit keres tanári pozícióban számomra örök rejtély marad. Mert releváns tudást nem látok nála. Hangerővel pótolja azt, ami nincs...

    A magyarországi naperőművek load factora 0,12-0,14 között van helytől és évszaktól függően. Tavaly az emelkedő munkabér és anyagköltség miatt 1500 USD/kWe felett telepítették le.

    Ezek után érdekes kérdés az, hogy ha a ma 16 Ft/kWh energia költséget nézem a 37Ft/kWh áram számlában, akkor ennyi termelővel telinyomva ezek mikor és hol térülnének meg, még akkor is, ha nem hitelből épülnek...?

    1500*295 = 442 500 HUF/kWe.

    16 Ft/kWh eladási ár esetén 27656 óra alatt lenne megtérülés 0 üzemeltetési költséggel és 0 pénzügyi költséggel.
    Ez a fenti load factor középértékkel 24,2 éves megtérülés. Csak 20 év alatt kb. 20% degradáció. Lineáris degradációt figyelembe véve akkor ez még +10%, tehát 27 év közeli megtérülés van.

    Ez vicc. Nem reális.

    Mi következik ebből? Hogy ahhoz, hogy ezeknek a tulajdonosoknak elkezdjenek valahol 12-13 év körül megtérülni, akkor kb. 35 Ft/kWh áron kell átvenni az áramot, de ez is 0 pénzügyi és üzemeltetési és egyéb költséget jelent, tehát ez egy kamu érték. A valódi termelt áram ára bőven 40 Ft/kWh felett lenne. De akkor legyen első körben 35 Ft/kWh.

    Mo éves fogyasztása 45,5 TWh volt 2018-ban.
    Ha kb. maradna ez 2030 tájára és lenne 7GWe naperőmű, akkor azok éves termelt árama kb. 8TWh lenne. A teljes termelés kb. 17%-a.

    Ha 35 Ft/kWh árral számolunk és a többi áram összes marad 16 Ft/kWh, akkor ez azt jelentené, hogy pusztán csak a termelt áram ára 21%-kal nőne minden egyéb más költséget figyelmen kívül hagyva. A szükséges hálózat fejlesztést, az iszonyatosan sok szabályzó kapacitást, amit fel kéne felhúzni, tehát a beruházási költség magasabb lenne és az fentebb nyomná az áram árát hiszen azonos megtermelt áramhoz két erőmű fog már épülni.

    Ha az olaj és azzal a gáz ára is felfelé elindul, akkor még drágább lesz a történet.

    Akarjuk ezt? Tényleg...?
  • gosub
    #917
    Minősíthetetlen amit ezek tudományos vitaként itt műveltek. Ők is eljutottak oda, hogy tizenév múlva Mo-on ~7000MW napelem lesz és majd télen a románok, szlovákok fognak minket villannyal ellátni, mert azok direkt ezért, nekünk építenek óriási vízerőműveket. No meg majd jönnek a csoda akksik... mennyire okos az aki szerint a ma még nem létező technológiára építsünk kapacitásokat?
    A rikácsoló a kis tudású, de nagy pof.. hangú tanárra emlékeztet, sárga inges egy ripacs, talán nem is igazán ért semmihez se.
    Az ELTE-n van olyan tanár aki valóban rendelkezik tudással? Vagy tényleg a zabhegyez.... bocsánat, a 'társadalomtudomány' a húzó ágazat? Rokonom jár oda pár éve és nagyon meredek dolgokat mond amit oktatás címén ebben művelnek.
  • Oddball29
    #916
    Hát én még nem értem a végére, mert csak napi démonidézés (jóga) közben van időm hallgatni. Dühkezelésre is ajánlott:).
  • molnibalage83
    #915
    Az üvöltözős ELTE-s faszt kb. a bringláncommal vertem volna pofán annyira irritálóan ostoba volt. Csak azért, mert üvölt, mint a sakál, még nem lesz igaza.
  • molnibalage83
    #914
    A 30. percig kb. 3-szor kaptam agyfaszt.

    Hetesi Zsolt kb. az egyetlen értelmes ember az asztalnál, aki a fizika, műszaki és realitás talaján áll. Nem csak fantáziál és pofázik a levegőbe. A többit az asztaltól kb. el lehet zavarni kekszet kapálni. Ahhoz kb. még "szellemileg" elég jók. Bár inkább nettó hülyék és alap nélküli álmodozók. Attól meg én a falnak megyek.
  • gosub
    #913
    Majdnem végig bírtam hallgatni. Ha ezek szakemberek akkor gáz van. Pont úgy adják elő mint a politikusok, ami kedvező azt kidomborítják amin meg bukik a mondandójuk azt elhallgatják, csúsztatnak. Pl. a Dán eset. Talán a legértelmesebb baloldalon az atomerőműs ember. Az külön vicc, hogy sopánkodnak miért kellett ilyen korán elköteleződni Paks2 mellett, aztán meg azon megy a duma, hogy nagyon sürget az idő, mert csak 10 év van a kérdés megoldására.
  • Oddball29
    #912
  • ximix #911
    Találtam egy ilyen grafikont bár nem napra kész, de érdksen 2016-tól megugrik az oszlopok magassága
    link

    Competition in Markets for Ancillary Services?
    The implications of rising distributed generation
    pdf

    Frequency Control Ancillary Services
    Is Australia a Model Market for Renewable Integration?
    pdf


    Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.11.10. 02:01:53
  • gosub
    #910
    Békés csak azért kapott hangsúlyt, mert az a legnapfényesebb. Ami nem oda kerülne azt arányosan felületnövelni kell. Persze ez az egész elég egyszerűen van számolva, mint ahogy az is, hogy 150mk² napelem 5000milliárd forint. Ez csak a dobozolt cucc.
    Ahogy a Szlovén példád mutatja vannak időszakok az éjszakán kívül is mikor gáz és import teszi ki a termelés nagyon nagy részét. Mi lesz a következő 4 hónapban, ha már nem ilyen napfényes az idő és kicsit északabbra vagyunk.
    Azt nem értem, hogy amikor nem termel a nap és szél, esetleg a víz se nagyon akkor mi a tök van? Ülünk a sötét csendben, vagy beröffentünk 7000MW gázerőművet?
  • ManfredMacx
    #909
    Nem én vagyok a szakember, javíts ki ha tévedek, de nem úgy van, hogy az inverter szinkronizálni próbálja az otputját a hálózati szinusz jellel, és ez annál jobban sikerül, minél nagyobb kapacitással működik?
  • ManfredMacx
    #908
    Na de sikerült?

    Megnéztem, de nálunk több a fosszilis és jóval több az import. Szóval a dél-ausztrál szint az nekünk előrelépés lenne.
  • molnibalage83
    #907
    Cuki vagy baszod, mert a stabilitás meg gázerőművek oldották meg.Csudálatos gradienesek vannak.
    Ha ezt a faszságot erőltetnéd itthon, akkor több GW gázerőmű felhúzása és import növelése lenne a végre. Nézd már meg te faszfej, hogy Ausztrália melyik féltekén és szélességi körön van és annak következményein.

    Bocs, de most repült le a gépszíj...
  • ManfredMacx
    #906
    Ha már Szlovénia, akkor van itt egy másik állam hasonló nagyságú lakossággal, fejlett iparral, közte jármű- és alkatrészgyártással.
    El szokott hangozni, hogy egy iparilag fejlett ország nem működhetne nagyobbrészt időjárásfüggő megújulókon (VRE - Variable Renewable Energy)
    Akkor íme Dél-Ausztrália elmúlt hete:

    80%-ban nap és szélenergiával ment az állam teljes ipara 1 hétig.

  • PrasCo
    #905
    Rákérdezhetek, hogy a szinuszos jel stabilitásához hogyan sikerült behúzni az akkumulátort?
  • ManfredMacx
    #904
    Lehetne vitatkozni, hogy ki mihez nem ért.

    Tudod hogy jön ki az 1500 kW/h/m2? Úgy hogy szignifikáns mennyiségű szórt fény is éri a felületet. Ha az űrben kezdesz el számolni és azt szorozgatod fel, akkor nem számolsz a szórt fénnyel.
    A végső választ meg már kettővel lentebb megadtam: 0 új terület felhasználásával is megoldható a feladat.
  • ManfredMacx
    #903
    Ez elsősorban nem az inverterek feladata, hanem az olyan tárolóké, mint a szlovén akkutelep. A spinning reserve-t azért szeretik, mert gyors és megbízható, de semmi nem olyan gyors és megbízható, mint az akku. 150 miliszekundum az 150 miliszekundum.
    Létező és alkalmazott technológia.
  • ManfredMacx
    #902
    1 db 72 cellás, kb. 400 wattos panel az 2 m2. Ennek az éves termelése ismert: 500 kWh. Ebből kijön, hogy az ország 40 TWh-ás éves felhasználása az általad is számolt 150 km2 panelen termelhető meg. Itt még el lehet vitatkozni azon, hogy mekkora túlméretezés kell, és mekkora bruttó területet igényel, de a Xsillione által vízionált megyényi terület hülyeség. Ez Nógrádnak is csak a 6%-a.

    Ami totális tévút, az amikor egy megyét (de mint látható, valójában inkább csak 1-2 járást) akartok kicsempézni. Majd Békésből megy az áram Sopronba? Van ennek valami értelme?
    Az áramot a fogyasztási helyhez a lehető legközelebb kell megtermelni, az pedig maga az épület felülete. Vagy a mellette lévő parkoló.
    Ha legörgettek a horvátországos részhez. az első kép egy napelemes parkoló, ami a cég áramszükségletének 1/3-át fedezi.

    Magyarországon 4-5000 km2 beépített horizontálisan, amihez még hozzájönnek a vertikális felületek. Ennek a töredéke elég.

    Ha lenne rá igény, erőlködés nélkül ki lehetne sakkozni, hogy 0 helyfelhasználással elhelyezzük a szükséges paneleket. Jelenleg nincs ilyen igény, a föld elég olcsó.

    Én nem tudom komolyan venni az olyan állításokat, hogy megyéket kellene letarolni.

  • PrasCo
    #901
    Ill. akkor arról még nem esett szó, hogy az inverterek tömegei mit fognak művelni a hálózat szinuszos jelével úgy, hogy a generátor forgó tömegének a tehetetlensége ebben az esetben ráadásul nem biztosít a rendszernek egy inherens stabilitást. Persze, erre is léteznek megoldások, és talán a jövőben elő is fognak kerülni, de nem két év múlva és főleg nem a rezsicsökkentéssel.
    Szigetüzemben mondjuk mindenki azt csinál felőlem, amit akar. :)
  • gafzhu
    #900
    Nógrád meg gravitációs vízerőmű lesz borús napokra és éjszakára.
  • molnibalage83
    #899
    A propagandát nem kell komolyan venni. Ennyi. Nagyjából meguntam, hogy a baromságaidra válaszolgassak. Ha ez volt a célod, akkor sikert értél. Tied a pálya.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.09. 09:53:25
  • gosub
    #898
    Úgy látom pont fordítva van. Világos, egyszerű kérdést figyelmen kívül hagysz. Pl.: 884-est.

    Békést letaroljuk és PV panellel burkoljuk?

    Ha az országunk csak napelemeket, szélkerekeket, vízerőműveket... fosszilis nélküli erőműveket használna, honnan vennénk a januári, februári álló ködben a villanyt?

    Napsütötte déli országokat emlegetsz, ez maszatolás, számunkra tök irreleváns.
  • Xsillione #897
    Nem olvassuk és leszarjuk, miután számtalansozr bizonyítottad, hogy nem érdemes, mert olyasmiről pofázol, amihez nem értesz.

    De legyen, számoljunk azzal, persze a legtöbb adat tobvábbra is kell, hiszen továbbra sem adtál meg tiszta felület/telep felület arányt, tároló hatásfokot és miegyebet:

    Ideális éves besugárzás: 1500 kW/h/m2, azaz egyenteljesítmény 0,17 kW/m2, ekkor kell a korábbi 7 GW-hez: 41 km2 (Hmm, akkor felteszem ez napenergia, nem pedig elektromos, túlságosan stimmel a számolt adat), azaz innen még jön a hatásfok, és a többi mind továbbra is érvényes.
  • ManfredMacx
    #896
    A szlovén akkutelep működés közben:



    24 MW-os tranziens 150 miliszekundum alatt, és két irányba képes táplálni.
    Na ezt csinálja utána egy gázerőmű.
    Ilyet nyilván nem tud, az akkumulátor fejlettebb (diszruptív) technológia a gázerőműnél, ezért szükségszerűen ki fogja váltani azt.
    Ehhez semmiféle áttörésre vagy csodaakkura nincs szükség, a jelenlegi technológia fizikailag alkalmas rá, csak reszelgetni kell rajta, csak inkrementális továbbfejlesztés és árcsökkenés szükséges.
  • ManfredMacx
    #895
    "Semmiféle racionalitás nincs a 35 szélességi kör feletti napelem telepítésben"

    Horvátországban a 42. szélességi körön épülnek támogatás nélküli naperőművek, az áramszolgáltató épít közülük jó néhányat.

    "Ezt a támogatósdit nem is nagyon értem, hisz nem induló, kísérleti, bevezetős technológiáról van szó. Már húszon éve telepítgetnek ilyen cuccokat, saját lábon kéne állniuk, megtérülő befektetésként."

    Az eddigi országok közül háromban (Spanyolország, Ciprus, Horvátország) épülnek támogatás nélküli erőművek. A Don Rodrigóról szóló hozzászólásfolyam végig arról szólt, hogyan áll meg a saját lábán egy naperőmű (ami egyébként a 35. szélességi kör felett van)

    Amit meg én nem értek: nem olvassátok el amit írok, vagy csak leszarjátok?


  • ManfredMacx
    #894
    Teljesen felesleges ennyi adattal számolgatni, minél több adatot használsz fel, annál több a lehetséges hiba + felesleges munka.

    Elég felmenni a globalsolaratlas.info-ra, ott rábökni a kívánt helyre és ott vannak a mért adatok (földi mérőállomások által validált műholdas mérések).

  • molnibalage83
    #893
    Túlspilázod, amikor mérései adatok vannak.

    Load factor itthon átlagosan 0,13.
    A telepített teljesítmény fajlagos ára is ismert.
    Aztán nézd meg annak helyigényét. Erre is n+1 naperőmű adata ismert, nem kell ennyi bizonytalan paraméter.

    A napsütéses órák száma a mesében 3500 itthon. Inkább 2200 tája.


    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 21:50:47
  • Xsillione #892
    Bár nincs egyszerű megoldás a kérdésre ,a válasz nagyjából ez:
    Legyen 7 GW az igény (lentebb ezt használtad)
    1400 W/m2, vagy 1400 MW/km2 a napenergia energia tartalma az űrben a Föld pályáján. Innen 5 km2 tiszta felület kell, az űrben, minden ideális.
    Magyarországon 3000 óra környékén van a napsütéses órák száma a jobb helyeken, ami a 8760 óra/év értékkel keverve mintegy harmad eredményt ad, azaz háromszorozni kell, ekkor 15 km2, éjszaka, tél, miegyéb letudva.
    Légköri elnyelésre 58% az érték, amit tanítanak, fogadjuk el, kényelmesség kedvéért legyen 60%, azaz 3/5-d, innen két és félszeres szorzó, és már el is értünk a napelem felszínéig. 42 km2
    Hatásfok 20%, mert könnyű számolni vele (lehetne 15% vagy 25%, lehet újraszámolni aki akarja), ötszörös szorzó. 210 km2
    Ez eddig a napelem tiszta felülete, ha döntve akarjuk, hogy ezt akárcsak közelítve elérjük, akkor másfélszeres területigény kell, ha napraforgózni akarunk, akkor erre merőlegesen is kell másférszeres terület, márpedig enélkül nem igen lesz meg a 20% hatásfok. Ez 2,25 szorzó, és egyben szűkösen letudja a szervízutakat és egyebeket is. 470 km2
    Kiszolgáló és egyéb létestmények, raktárak, miegyéb (ez nem egy pár tető befedése, itt városnyi felületekről beszélünk, amit persze ritkán fásítanak, hamár mostanában az a menő a zöldeknél), ez simán kétszeres szorzó és még kétséges, bár ha kívánod kihagyható. ~1000 km2, kb ennyi az elméleti alapterületünk, ám:
    Ez persze tárolást igényel, a tároló területére ötletünk sincs, viszont annak van egy hatásfoka, amit szintén figyelembe kell venni, mivel a rendszer az idő nagyobb részében a tárolóra termel (2/3 időben nincs napsütés, ahogy azelején tisztáztuk), így gyakorlatilag tekinthetjük az egészet a tárolón keresztül üzemeltettenek. Ha csak egy szál, 90%-s elektromotor van a tárolásban, mint veszteség, akkor is 81% a kinyert energia (egyszer a tárolsánál, egyszer a visszanyeréskor), reálisan közelebb lennénk a 60%-hoz, vagy akár még kisebb értékhez. Máris 1,25-s szorzó kell a naperőműhöz, azaz ~1250 km2, és ekkor még nincs tároló területe, nincs elektromos autózás, nincs elektromos fűtés (ha gázzal fűtünk, akkor sok értelme van kiváltani a gázerőműveket), és sok egyéb nincs; mire mindent kiváltasz, simán két-három-négyszeres méretről beszélünk, azaz a teljes energiakiváltás az 4000-5000 km2, és még nincs minden benne. Nos, melyik megyére nincs szükségünk?
  • gosub
    #891
    Ezt a támogatósdit nem is nagyon értem, hisz nem induló, kísérleti, bevezetős technológiáról van szó. Már húszon éve telepítgetnek ilyen cuccokat, saját lábon kéne állniuk, megtérülő befektetésként. A kötelező átvételre építés is furcsán hangzik. A környezeti adottságok ismertek, a PV elméleti max hatásfoka is tudható (33%?). Az energia tárolás béka segge alatt van, pl 1-2%-a a benzinnek és baromi drága, előállítása környezetet nem túlzottan kíméli. Aztán ha jól tudom a jelen vezetékhálózat se lenne alkalmas az elképzelt full elektromos országra/világra, bár ez még megvalósíthatónak tűnik. Többire főképp a tárolásra valami óriási léptékű ugrás kellene.
  • molnibalage83
    #890
    Kapaszkodj meg PONTOSAN ez történik.
    Ez olyan mint a Tanú. Hogy viccnek ez durva lenne. Pedig ez volt a realitás.
    És a lenti árban az sincs benne, hogy lényegében két erőműved van azonos mennyiségű áram termelésére... Az sincs ingyen a végfogyasztónál...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 12:05:34
  • gafzhu
    #889
    Megtaláltam a logikát! A megújulók (már a nem állandóan termelők) megdrágítják az áramot, és úgy már megtérülhet (állami támogatással).
  • molnibalage83
    #888
    És ez degradáció nélkül. 15 Ft/kWh eladási ár esetén is a profit talán 11-12 HUF/kWh, ha nem hitelből épül.


    Ennek fényében vicc az egész. Fizikailag és műszakilag le lehet tenni itthon 3GWe naperőművet? Le? Drága lesz tőle az áram, ha 10 év körüli megtérülést várunk el? Az biztos. Mert ehhez kb. 30 Ft/kWh átvételi ár kéne.
  • molnibalage83
    #887
    Az egész hülyeség ebben a formában.
    Semmi garancia sincs sem az importra, sem az exportra.

    A német grid már annak a határán van, hogy a brutális export és import ingadozással sem lehet egyensúlyban tartani. 110 GWe táján van nap és szél a rendszerben úgy, hogy 80GW a csúcsfogyasztás és az erőművek jellemző szabályozási tartománya 40%-ig tart, de a gazdaságos szabályozás inkább 60%. A 40% az már nagyon gáz eset.

    Semmiféle racionalitás nincs a 35 szélességi kör feletti napelem telepítésben, ha olcsó áramot akar az ember és elérhető ország szintű grid. Az adatok ezt mutatják. Nem elmélet, mért adatok. Minden más, amit Manfred idehány az nettó propaganda.

    A szigetüzemben működő görög szigeteken van értelme, mert drága kiserőművek üzemelnek, azok üzemóriáit képes csökkenteni, de kb. ennyi. Itthon, ha 15 Ft/kWh áron kéne átvenni ezektől a vackoktól az áramot, akkor soha nem térülnének meg. Soha. A 25+ év az gyakorlatilag a soha.

    Pénzügyi befektetésnek meg szar az, ami 25 év után áll 0-án.és nem ad stabilitást és kb. ennyi az élettartama. Egy 25 éves atomerőmű meg egy ifjú erőmű.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 10:53:43
  • gosub
    #886
    Épp azt adtam össze, hogy a magyarországi erőművek nem megújulónak nevezett ~7000MW-nyi teljesítményét milyen lenne napenergiával előállítani. Ez kb 40millió darab 1.6m²-es tábla, 64 km² PV, ami több mint két Velencei tó felületnyi csúcsra járatott napelem. (Aztán lehet nem tökéletes a számolásom.) Ehhez még hozzávehetnénk a villany importot, valamint az áhított villamosított közlekedést, autó, busz, teherautó, ipar..., amit ki kéne szolgálni, szerintem ennek a többszöröse is összejön, alacsonyan becsülve 150 km² plusz a hatásfok csökkenéses idők miatt jöhetne mindennek a duplája. Vagy triplája? Ez eddig minimum fél Balaton terület már. És még mindig nem derült ki mi van ha nem süt a nap. Majd a nyáron termelt többletet visszavesszük télen, de kitől? Akinek van még gáz, szén, atom erőműve? Annak honnan a csudából lenne ekkora felesleg kapacitása télen?Ehhoz tényleg óriási nagy gázerőműveket kéne építeni amik meg nyáron, napelem teljesítménytől függően tök kihasználatlanok lennének, télen viszont brutálisan kéne tolni, hogy a 'zöldítés' miatt leállított Paks, és foszilis erőműveket helyettesítsék, valamint az abszolut kieső PV-t. Télente kis hazánkban előfordul, hogy 30-50 napig egyáltalán nem látni az eget a Kárpátmedencébe beült felhő és szmog miatt.
  • molnibalage83
    #885
    Nem lehet kiváltani. Pontosan ez a baj. Egy ponton túl ezek telepítése pontosan azzal jár, hogy a beépített teljesítményét növeli a gyorsan szabályozható gázos erőműnek, alacsony kihasználtsággal.
  • gosub
    #884
    Hány m² napelemre lenne szükség Magyarországon, hogy az áramtermelő szén/lignit, atom és gáz erőműveket egész évben kiváltsa?
  • ManfredMacx
    #883
    #history

    Szlovénia

    Másik szomszédunk áramtermelése negyedrészt szénből, 1/3-1/3 részben pedig atom és vízenergiából származik, 1,5-2% napenenergia mellett.
    Az első napelemeket 2001-ben telepítették, 2002-től garantált átvételi árakat vezettek be a megújulók számára. Ennek mértéke jóval nagyobb volt a horváténál, így a támogatási rendszer 2013-ig történő fennállása alatt jóval több naperőművet is telepítettek: közel 240 MW-ot, ami kb tízszeres különbség.
    2013 után évekbe telt, amíg az új támogatási rendszer kialakult, így a növekedés is lefékeződött. A 11 kW-nál kisebb rendszerek számára szaldós elszámolási rendszert, míg a legfeljebb 10 MW-os erőművek számára egy tendereztetési mechanizmust.
    A növekedés beindulása még várat magára, ami azonban ennél is érdekesebb, azok az energiatárolási projektek.

    A Steklarna Hrastnik nevű üveggyár napelemeket telepített az épületei tetejére, az így termelt árammal hidrogént állítanak elő, amelyet az általuk használt földgázhoz kevernek.



    Néhány héttel ezelőtt pedig egy 12.6 MW/22.6 MWh-os Tesla akkumulátortelepet adtak át, amely a hálózat balanszírozásában vesz részt, lehetővé téve még több megújuló integrálását. Mert hát nem is kell ehhez gáz feltétlenül.

    Az üzemeltető Ngen egyik alapítója azt tweetelte: More to come next year...



    Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.07. 23:56:27
  • ManfredMacx
    #882
    #history

    Mindenki kedvenc (vagy nem) nyaralóhelye következik:

    Horvátország

    Dél-nyugati szomszédunk - melynek áramtermelése 2/3 részben vízenergia, 1/3 részben fosszilis, főként gáz - 2011 táján érte el az 1 MW beípített kapacitást, hogy azután a következő években dinamikusan növekedjen, és a 2020-ra (hasraütéssel) kitűzött 45 MW-os célt 2015-re teljesítse is. A növekedést főképp a tetőre szerelt kiserőművek adták, mint például a Croatia Control Ltd parkolójában telepített 345 kW-os rendszer:



    Vagy az OTP zadari fiókjának rendszere, mely az országban a maga nemében első volt.



    A garantált átvételi ár ekkoriban 1,1 kuna (45-50 Ft) volt. 2015 -ben az energiapiac működtetője (HROTE) homályos indoklással leállította az újabb szerződések megkötését. Mint oly sok európai országban ezekben az években, a horvátoknál is lefékeződött a növekedés.
    Ezt követően áthelyződött a hangsúly a nagyobb méretű erőművek felé és újból felfutni látszik a növekedés.

    Ezúttal azonban az áramszolgáltató Hrvatska elektroprivreda (HEP Group) lépett be a piacra. Cres szigetén 6,1 millió eurós befektetéssel egy 6,5 MW-os erőművet terveznek építeni jövő évi kezdéssel - állami támogatás nélkül. Az erőmű úgy lesz megépítve, hogy alatta birkák tudjanak legelni (ami egyébként semmi különösebb extrát nem igényel). Ami ennél is fontosabb, hogy éppen a túristaszezonban fogja a legtöbb energiát termelni.

    A HEP Cresen kívül Vis szigetén (amely már épül), valamint a szárazföldön található Vrlikában (Splittől északra) is állami támogatás nélkül épít naperőműveket.
    Ez azonban még mindig csak a kezdet: az áramszolgáltató engedélykérelmet nyújtott be egy 60 MW-os és egy 35 MW-os, szintén spliti erőmű építésére.
    A HEP-en kívül más cégek is az engedélyeztetés fázisába léptek kb 160 MW kapacitással Split és Zadar térségében.

    Mindeközben az állami szabályozás a tendereztetési eljárásra való áttéréssel van elfoglalva.

    A támogatás nélkül, üzleti alapon épülő naperőművek már a kertek alatt ólálkodnak, és nem fogja őket megállítani a kerítés.
    Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.06. 23:46:29