1458
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
  • ManfredMacx
    #322
    India, 2018, Június:
    A napenergia termelése 67%-kal nőtt egy év alatt (1,8 TWh --> 3 TWh-ra)

    A negyedév végén pedig jöjjenek az elmúlt 12 hónap adatai, 2017 július -2018 június:

    Összes termelés: 1297,8 TWh
    Hőerőművek: 1031,1 TWh
    Vízierőművek: 121,2 TWh
    Nukleáris energia: 38,53
    Szél és egyéb megújulók: 77,13 TWh
    Napenergia: 29,85 TWh

    Az energiamix százalékosan (zárójelben a változás 2018 márciushoz képest):

    Hőerőművek: 79,5 % (+0,2%p)
    Vízierőművek: 9,3 % (-0,5%p)
    Nukleáris energia: 2,97 % (+0,02%p)
    Szél és egyéb megújulók: 5,94 % (+0,04%p)
    Napenergia: 2,30 % (+0,3%p)

    Konklúzió: a második negyedévben a napenergia tudta a legnagyobb mértékben növelni energiamixen belüli részesedését.

  • ManfredMacx
    #321
    Kína, 2018 első félévi statisztikája:

    A napenergia termelése 59%-kal nőtt egy év alatt (51,8 TWh ---->82,4TWh-ra).
    A napenergia részaránya a félév végen 2,18%-ra nőtt a márciusi 2,02%-ról.

    A teljes 12 havi energiamix így nézett ki június végén (zárójelben a változás márciushoz képest, százalékpontban):

    Szénhidrogének: 69,5% (-0,2%p)
    Hydro: 17,9% (-0,4%p)
    Nukleáris energia: 3,9% (0%p)
    Szél és egyéb megújulók: 6,5% (+0,4%p)
    Napenergia: 2,18% (+0,18%p)

    Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2018.08.30. 17:53:38
  • overseer-7
    #320
    "hogy ez zöld, meg atommentes meg csökkenti a co2"

    apropo..ATOM
    Minden hülye attól fél, hogy a hasadó üzemanyag szivárog.. és vagy leolvad.
    Mert ez sugárzás veszélyhez vezethet.

    olvastam jobban egy kicsit a témában
    1.
    Már képesek olyan üzemanyag kazettákat is csinálni, amikben hasadóanyag gyöngyök vannak.. Ezek a labdák egy nagyon kemény nagy olvadási hőmérsékletű zirkonium oxid kerámiában vannak benne.
    Le se tud olvadni ez miatt. A geometria miatt.. és a nagy hőellenálló burkolat miatt.

    2.
    Valóban lehetséges.. olyan reaktor elrendezést megvalósítani amiben a reaktorban lévő hasadóanyag nem lép fizikai kapcsolatba, kontaktusba a munkaközeggel. Ezáltal a munkaközeg amit melegít a reaktor.. teljesen sugárzás mentes lehet.
    Pl. lehet a munkaközeg co2..vagy n2 semleges gázok.

    Annak már a gondolata is őrület, hogy a PWR reaktorokban sok sok 100 tonna nagy mennyiségű VÍZ cirkulál a szabad lévő üzemanyag kazetták körül.
    Ezáltal az a sok víz ..rádió aktív és sugároz.
    Ami veszélyes.. ha mondjuk kijut a környezetbe... szivárog.. vagy felrobban a gőznyomástól.

    Az atom rossz hírnevét az okozta, hogy eleve rossz elképzeléseket terveztek és valósítottak meg a gyakorlatban.
    Nem az atomenergia a hibás.. Hanem a hozzánemértés.. és a veszély figyelmen kívül hagyása.
    A szivárgás lehetőségének a veszélye egy fukusima.. és csernobil esetében is reális..valós volt.
    Még mielőtt bekövetkezett volna.. lehetett tudni, hogy megtörténhet.

    De ezért nem az atom a felelős.. hanem azok akik ilyen konstrukciót építettek.

    Lehet olyat is csinálni amiben NINCS KAPCSOLAT a hasadó anyag és a munkaközeg között.
    ..ami azt jelenti, hogy a munkaközeg szivárgása esetén sincs kockázat.


  • molnibalage83
    #319
    Ez is ilyen, csemegézz, az oldal szénné alázza az ilyen projekteket.
  • overseer-7
    #318
    nem hülyeség amit mondasz..
    ez a betonerőmű is így kerülhetett a figyelem központjába..
    nagyon sok értelmetlen projectre költenek el dollár 100 milliókat.. amik valószínűleg hasonló módszerrel lettek kommunikálva.

    Az emberi elme így működik.. el akarja hinni azt amit kellemes hallani és amire re szüksége van.

    Esküszöm.. ha valaki el tudja intézni a kapcsolataival a project támogatását, .. vagy a kapcsolatain keresztül tudja kommunikálni a médiában nagy felületen és hatásos potenciállal.
    .. én építek önköltségen egy működő bemutató darabot egy metal-air cella energiatároló egységet.
    Aztán a támogatás összegéből megosztozunk szépen.
    és még marad további pénzmag egy nagyobb, ipari méretű farm megépítésére is.
  • SZUsszan
    #317
    Kickstarterre menjél kalapolni
  • Xsillione #316
    Kell egy látványos tervezet, amiben eléggé sokszor ismételgeted, hogy milyen jó az ötleted és utána ezt eladod egy-két országos/nemzetkozö forrásnak, mint értelmes ötlet (nem kell, hogy az legyen, csak annak látszódjon) és persze szükséges hangoztatni, hogy ez zöld, meg atommentes meg csökkenti a co2-t meg még a világbékét is elhozza. Az utóbbi az, amire a többség nem képes, nem hajlandó pofátlanul hazudni, így nem veszik be a teljesen hozzá nem értők, akik valamiért dönthetnek ezekről.
  • overseer-7
    #315
    de azt mond meg nekem, hogy az ilyen projectek hogyan szereznek PÉNZT?..

    tegyük fel.. csinálok egy kisebb teljesítményű demo fém-levegő alapú energia tároló erőművet.
    Mondjuk egy 100 KW osat.
    Nem kell feltalálnom hozzá semmi. Minden beszerezhető hozzá az iparban. Csak az összeszereléssel kell bajlódni és a beszerzéssel.

    Ha ez megvan.. működik..bemutatható.. Hozza a megfelelő hatásfokot.

    Hogyan tovább??? Hogyan szerezhetnék mondjuk 2-3 milliárd ft ot egy nagyobb méretű.. megawattos teljesítmény megépítésére?
    Hova kell fordulni.. mit kell végrehajtani?
  • molnibalage83
    #314
    Nem, annak a jele, hogy mekkora ökörségekre adnak pénzt a valódi megoldások helyett, mert a természettudományos analfabéta társadalom beveszi, hogy ez jó...
  • overseer-7
    #313
    Ez a betonerőmű egy jel..
    annak a jele, hogy mekkora nagy a kétségbe esés az energia szektorban.
    Ilyen hülyeségekkel is komolyan foglalkoznak, hogy beton tömböket emelgetnek majd engednek le daruval.

    Nem részletezem de több okból is értelmetlen.

    Ennél lennének jobb módszerek is.

    Akkumulátor farmok is nagyon drágák.. és az akku hatásfoka, élettartama idővel egyre csökken.. Meg sem térül a végén.

    Viszont van még valami amit talán nem próbáltak.

    Fém-oxid.
    Léteznek fém-levegő üzemanyag cellák.
    Az egyik legjobb hatásfokkal a magnézium-levegő üzemanyag cella rendelkezik.. 96% os hatásfokkal.
    Pofon egyszerű működéssel.
    A levegőből felvett oxigén egy oldatban oxidálja a magnéziumot.. és közben az elektronok az elektródákon áramlanak át.. most nem részletezem a fuel-cell ek működését.

    96% os hatásfok.. A szénhez hasonlítható tömeg/energia tároló kapacitás értékkel.
    Magnézium hydroxid keletkezik.. egy gél. Amit elektrolízissel újra átalakítanak energia befektetéssel újra szilárd fém magnéziummá..
    és amikor le kell adni az energiát.. oxidálják az üzemanyag cellákban.

    Legalább annyit megérne az ötlet, hogy a szakemberek kiszámolnák, hogy mennyiből építhető milyen teljesítményű és menyire lenne költséghatékony egy ilyen megoldás.
  • molnibalage83
    #312
    Semmi érdekes nincs benne, ez a SZET csak más anyaggal, ami nem folyékony és nem turbinát forgat a folyadék, hanem a forgómozgást direkt mechanikus kapcsolattal éri el. (Már, ha ezt kifejtené a cikk rendesen....).

    Ellenben mivel magasépítmény elég drágának tűnik, mert olyan alapozás kell neki, mint ami még talán egy felhőkarcolónak se. A felhőkarcoló nagy része ugyanis "levegő", egy acélszerkezet körbeburkolva. Ez meg tömör anyag. Jó talajnyomása lehet...

    A cikk elején meg olyan marhaságokat ír le, hogy az ember arcát kezébe temetné legszívesebben.

    Ez lenti idézett a része meg biztosan rossz, gondolom MWh akar lenni. Ekkora hiba a cikkben elég jól mutatja, hogy a szerzőjének sok fogalma nincs a témáról. A 150/1000kWh ár is egyébként 44 Ft/kWh, ami "picit" drága...

    Robert Piconi, az Energy Vault vezérigazgatója szerint ha beindul az üzlet, a cég 150 dolláros kilowattóránkénti árral tudja majd kiszolgálni a villamosenergia-hálózatot.

    Egyébként ez is 10+ éves ötlet volt már sőt, lendkerékkel kombinálva is, hogy az emelések egyenetlenségeit simítsa ki. Semmi új. Ennek sincs kb. semmi értelme.

    Fel nem fogom, hogy az emberiség miért ilyen faszságokkal komplikálja agyon. Tessék atomerőművet építeni 80%-os arányig és kész. Ennyi.

    FRA átlagos kibocsátás 45 gCO2/kW
    GER átlagos kibocsátás 400-600 gCO/kW

    És a németeknél állítólag zöld fordulat volt. Volt a faszom az.

    Ha az egész világon FR szintű emisszió lenne, akkor globális felmelegedés egy szép gondolatkísérlet lenne, semmi több.

    Véleményem röviden.
  • SZUsszan
    #311
    És mi a véleményetek erről?

    "Betonerőmű"

    Igencsak kérdéses számomra a kezdeti viszonylag kisebb költségei mellett mennyi lehet a folyamatos daruhasználat és amortizáció költsége.
  • molnibalage83
    #310
    Szerintem alapítson céget és tarolja le olcsó erőműjével a piacot. Mi majd közben röhögünk.
  • molnibalage83
    #308
    Úristen...
  • overseer-7
    #306
    te magad sem érted miről beszélsz.. senki nem akar lapátot hegeszteni meg kiegyensúlyozni..
  • overseer-7
    #305
    De miért kellene meggyőznöm róla téged, hogy a gáz a jobb?
    Hiszen te magad nem érted meg.. és azt sulykolod, hogy a gőz a jobb.

    Nem vagy nyitott az érvekre.. nem vagy hajlandó meghallgatni.
    Én ezt észre vettem és nem szállok vitába veled.
    Te biztosan tudod, hogy a gőz a jobb.. én meg biztosan tudom, hogy a gáz a jobb.

    Igen, elfogadom és tudom, hogy a levegő kompresszálása munkát igényel.. A rankine ciklusnál ezt meg lehet spórolni.. a kondenzálásnál.. de ez igazából sokkal nagyobb veszteséget jelent.. a kondenzáció során sokkal..sokkal több hőenergiát veszítünk el, mint amennyit megspórolunk.
    Ezt tudom.. és nem akarok erről meggyőzni senkit.
    Úgyhogy erről kár vitába keverednünk. Egyikünk se engedne a másiknak..
  • molnibalage83
    #304
    Ja értem. Tagadni a valóság = igazad van.

    Ne haragudj, de ez már elmeorvosi eset kategóriája...

    Szegény hülye mérnökök, hogy gőzciklussal szenvednek meg víztechnológiával ahelyett, hogy csak levegőt komprimálnának - hogyan is lesz akkor a teljes hatásfok jobb, ha kompresszorhoz is áram kell vagy gőz - mint akkor a gőzzel és gőzturbinával egyből áramot csinálni?

    Én azt nem értem, hogy miért nem húzol el az sg-ről a francba. Mert, hogy csak topikot rombolni jársz, az 100%.

    Valami egészen elképesztő, hogy mennyi hippi ezobarom és önjelölt zseni árasztotta el az sg-t az utóbbi hónapokban vagy hetekben.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.16. 10:24:34
  • overseer-7
    #303
    Nem szállok vitába... igazam van.
    Ha valaki nem akarja megérteni azt ami nyilvánvaló..az úgy sem fogja.
    Nem fogok kicsinyes vitába szállni.

    Egyszerű az egész.. a víz-gőz ROSSZ.. a gáz JOBB.
    Hőhatásfok szempontjából.. és más szempontok szerint is.

    Egyébként is.. elég nekem az, hogy én biztosan tudom, hogy ez így van, nem szükséges velem egyetérteni.

  • molnibalage83
    #302
    Olyan orbitális marhaságokat ír szegénykém, hogy az valami elképesztő.
  • Xsillione #300
    Látom nem érted az átlag és a csúcsérték problémáját, igen, lehet néha 1000 watt a felszínen (tiszta időjárás, egyórakor), ám átlagosan 60%-ot nyel el a légkör, ezen nem tudsz segíteni.

    A tükör hatásfoka senkit nem érdekel, ahova tükrözöd, annak a hatásfoka érdekes, ami viszont ha a hőt akarod felfogni, akkor 50% körüli lesz, és onnan hajtod meg a hőerőgéped.

    De ha szimpatikusabb, akkor nézd meg a Német valós naperőműveket, 5-10 watt per telepnégyzetméter a teljesítményük, ennyit tud a napelem, az olvasztós rendszerek (amit elképzelsz), azok picit jobbak, bár azok sem hoznak többet 20 wattnál telepnégyzetmterben. Ehhez vedd hozzá a német fogyasztást (2,2 watt per négyzetméter.)

    Bár látom a hatásfoknál is problémás a helyzet nálad, azért használnak gőzt, mert annak célszerűek a paraméterei. 600 fok felett szerkezeti problémáid lesznek, 100 fok alatt nem használhatsz gőzt, kereshetsz másik alkalmas közeget (sok sikert.) Innen hamar kijön az 50% körüli hatásfok, amit nem igen tudsz megháni, csakha magasabb felső, vagyy alacsonyabb alsó hőpontott tudsz használni, egyik sem egyszerű
  • overseer-7
    #299
    természetesen energiát termelni.. generátorral ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
  • molnibalage83
    #298
    Kutatni? Mit kell "kutatni"? Ismert az egész folyamat kurvarég. Ember, én erőművi hősémákat csináltam egy ideig...

    Ellenben továbbra is baszol válaszolni arra, hogy akkor forgógép nélkül mi a frászt is akarsz a tükrös erőműveddel..? Hm...?
  • overseer-7
    #297




    Egyszerűen nem akarod megérteni amit mondok.

    44% as nem sok..
    A gőz ciklusok nem nagyon mennek 50% fölé..

    Egyszerűen az az oka, a rossz hatásfoknak, hogy a párolgás HŐT von el.. másodsorban alacsony a gőz hőmérséklete.. még a kritikus pont környékén is. ..és más hátránya is van a gőznek.

    Ha elkezdesz kutatni a témában.. te magad is ugyan ezekre következtetésekre és információkra fogsz jutni.
  • molnibalage83
    #296
    Tudod te a ló ötödik lábát azt, kummantasz itt összevissza.

    Kutya közönséges halál átlagos biomassza kazánok 8 éve is 550C fokos gőzt toltak ki 120 bar nyomáson. Akkor gondolkoztak azon, hogy 65-700 fokon üzemelő szuperkritikus blokkot tegyenek le a Mátrai erőműben. Szaros lignittel kapcsolt termelés nélkül elérhető lett volna a 44%-os villamos hatásfok önfogyasztással.

    Ezen felül cseszel felvázolni, hogy forgógép nélkül hogyan állítasz erő áramot, ha a PV-t elutasítod.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.16. 00:26:21
  • overseer-7
    #295
    minél nagyobb a hőmérséklet különbség.. annál nagyobb lehet a hőhatásfok.



    Gőz körfolyamat esetén ez alacsony... csak pár száz c fokos különbséget jelent. Ami alacsony hőhatásfokot is eredményez.
    A gőzt nem nagyon lehet nagy hőmérsékletre felfűteni.
  • overseer-7
    #294
    de baszki.. ha egyszer igazam van.
    A gőzzel soha nem lehet magas hőhatásfokot elérni.
    A carnot diagram határvonalát meg sem közelíti.

    A gőzzel nem nagyon lehet 600-700 celsius fölé menni.
    De ez a legkisebb probléma..
    A legnagyobb az, hogy ha folyadék a munka közeg.. az hogy a folyadék halmazállapotot változtasson nagyon sok hőenergiába kerül.. Többe mint amennyi ahhoz kell, hogy 100 fokkal meg tudjuk növelni a folyadék hőmérsékletét..
    és a vaporizáció után még alig van kinetikus energiája a vízgőz molekuláknak.

    Óriási pazarlásnak tartom... és ez a látens hő elvész elvész a turbinák után a kondenzációs kamrákban, tartályokban.

    Hidd el, tudom miről beszélek.
    Nagyon rossz dolog a halmazállapot változással járó körfolyamat.

    Még azt is meg kell említenem, hogy ha eleve gázt..pl levegőt használunk munkaközegnek.. még további lehetőség is van arra, hogy egy újabb körciklusban további energiát vonjunk ki a hulladékhőből.

  • molnibalage83
    #293
    A gőzturbinát meg el kell végre már felejteni.
    Lejárt lemez a gőz.. és minden más is aminek párolognia kell.

    Ez a két sor tökéletesen mutatja, hogy lövésed sincs a témáról és csak trollkodsz.
  • overseer-7
    #292
    szerintem ezek az adatok erős túlzás.

    Olyat olvastam, hogy átlag 1000 watt a földfelszínen / m2

    Az aluminium foncsor tükör legalább 97% os visszaverési teljesítménnyel rendelkezik.
    Ez nagyon olcsó megoldás.. és teljesen kielégítő.

    A hőerőgépet is meg lehet építeni.. nagyon olcsón.
    Akár dugattyúsra is meg lehet csinálni. Ami olcsó..viszont nagy és nehéz.. viszont a súlya itt nem számít.
    Egy ilyen levegővel működő motorhoz ..nagyon kevés alkatrészre van szükség.
    Kb van 18 fő egyedi alkatrésze.. a többi mind már adott és olcsón beszerezhető általános ipari alkatrészek.

    Ezért gondolom, hogy ennek olcsónak kellene lennie.
  • overseer-7
    #291
    A mozgatására.. ténylegesen tudok olyan mechanizmust és elektromos kapcsolást, amihez nem sok minden kell.
    Két darab lineáris motor.. vagy motivátor.
    és az ezeket vezérlő elektromos kapcsolás..aminek az alapja két darab foto ellenállás...

    A foto ellenállások mérik a nap vertikális és horizontáli helyzetét az égbolton.
    Ezek az ellenállások egy mérő kúpra vannak felszerelve.

    Az interneten van a vezérlő kapcsolási rajz.
    Egy ilyen vezérlő elektronika megvalósítása nagyon olcsó.. nagyon nagyon olcsó.
    20 forintos alkatrészekből épül fel.
    A legdrágább komponense a mozgató elektromos motor.. ami olyan 3-4 ezer ft darabja.

    A gőzturbinát meg el kell végre már felejteni.
    Lejárt lemez a gőz.. és minden más is aminek párolognia kell.

    Levegővel érdemes működnie.. be kell sűríteni a levegőt, miközben lehűtjük minden sűrítési ütem közben.

    Hidd el.. sokat foglalkoztam a hőerőgépekkel. Nem a levegőbe beszélek velük kapcsolatban.

    A levegőt bekompresszáljuk.. hűtjük kompresszió közben..
    Majd mehet bele a tartályba amit a nap megvilágít.. ott cirkuláltatjuk, felmelegszik.. aztán rávezetjük a turbinákra.
    és mehet ki a szabadba.. vagy ami még jobb. mehet be egy hőcserélőbe.. amivel a veszteségbe ment hőt átvezetjük a távfűtési csövekre.


  • Xsillione #290
    1400 watt egy nényzetméter az űrben, 60% vész el átlagosan a légkörben, így a földfelszínen ez már csak mintegy 600 watt, napkollektor (tükör) a felét, nepelem az ötödét (hatodát) tudja felfogni ennek, az idő felében este van. Azaz 150 watt hő vagy 50-60 watt elekromossogál jobbat nem tudsz kihozni (7/24-es átlagra), a tükrös rendszered innen veszít 50%-ot a hőerőművel, marad mondjuk 75 watt négyszetméterenként. (És erősen idealisztikus még a helyzet.) A megawatt egyenteljesítményhez bizony 12-15 ezer négyzetméter (tükör/napelem) kellene, a létesítményed ennek többszöröse, valós teljesítmény pedig innen lefele van még.
  • molnibalage83
    #289
    Mozgatni kell őket, vezérelni kell őket. Egyesével. Ezek nem fali tükrük, nem síktükrük. Aztán ott van maga a gőzturbina és a gőzkör.

    Azt nem értem, hogy ha ennyire nem értesz semmihez, akkor minek próbálsz állandóan okoskodni...
  • overseer-7
    #288
    nem vagyok okosabb.. de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy mi olyan drága egy ilyen megoldásban.

    1 megawatt kijön kb 2-4 000 négyzetméter tükör felületből. Ha 50% os hőhatásfokkal számolunk.. és az időszakos felhőkkel..ami szintén ront valamennyit.

    Nem vagyok okosabb.. de én bátran belevágnék ebbe az iparba.
    Aztán lehet, kiderül, hogy valamit nem tudok, rosszul tudok és megbukok.

    De nem tudom, hogy mi ilyen drága.
    Drágakövekből van talán a csapágyazás?
  • molnibalage83
    #287
    Értem. Pontosan olyan vagy, mint az űrkutatás topikban. Az erőművet tervezőknél okosabbnak képzeled magad...
    A hülyék, biztosan szándékosan drágítják meg az egészet, hogy ne legyen versenyképes...
  • overseer-7
    #286
    20 MW - 230 millió Euro.

    Nagyon drága.. nagyon.
    Teljesen indokolatlan ez a költség.

    Ha az anyagokat nézzük.. a gyártási eljárást. Nagyon olcsó és pofon egyszerű az egész.
    Annak kellene lennie.

    Szerintem az egésznek max 10 millió euróból ki kellene jönnie.

    Nem kell semmit sem feltalálni. Minden automatizáltan gyártható.
    Kivéve a hőerőgépet. De az sem egy bonyolult feladat

    Ha lenne pár fölös milliárd ft om. én bátran belefognék egy ilyen ipari park felállításába.. és zsírosra keresném magam az olcsó napfarmok készítésével.

    Alapvetően ..az egész műanyag és vas.. egyszerű..elavult technológiával is jól gyártható minden.

    Amiből a legtöbb kell a farmhoz.. egy aluminiumozott műanyag tükörfelület.. és a hozzá készült könnyűszerkezetes állványzat.
  • molnibalage83
    #285
    A számok ellenkeznek veled...

    20MWe névleges teljesítmény.
    230 millió EUR volt az ára.
    Ez kb. 305 millió USD volt az akkori EUR/USD árfolyamon, ami 15 250 USD / kWe telepítés költség. Az akkori PV erőművek árának úgy kb. 8-9-szerese...
    Hiába éri el a load factora papíron az 0.57-et, ezzel kb. csak 5,5-ször termel több áramot, bár azt legalább valamennyire kisimultabban, mint a PV cella.

    Álmodozás helyett használhatnád a keresőt..
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.15. 19:34:36
  • overseer-7
    #284
    Én a naperőműveket értelmesebb dolognak tartom, mint a szélfarmokat.

    Egy napfarmot.. sokkal olcsóbban is telepíteni lehet.. ha nem PV cellás technológiát alkalmazunk..

    Két fő össze tevője van egy jó nap farmnak.

    Sok..nagyon sok és OLCSÓ tükör.. nagyon nagy felületen.
    Ezt meg lehet oldani olcsón.. műanyag, injection molding eljárás.. a felület pőolírozása.. majd jöhet rá az aluminiumozás.
    Majd a tetejére egy védő polimer réteg.

    Kell még egy nagy teljesítményű hőerőgép ami a tükrök által összegyűjtött hőenergiát jó hatásfokkal átalakítja.
    Ez egy szimpla motor ..mint ami az autóban is van.. de nem belső égésű, viszont hasonló alkatrészei vannak.

    Olcsón megoldható lenne ez, ha nagy, ipari méretekben csinálná egy vállalkozás.
  • ximix #283


    A hazai szél- és naperőművek teljesítménye 2018. augusztus 7-én Forrásadat: MAVIR
    - forrás cikk
  • ximix #282
    Itt egy másik link, mert ez a médiaklikk elég vacak sajna.
    http://hangtar.radio.hu/share-1-20180812_073156
  • ximix #281
    MR1 Kossuth rádió
    Vasárnapi újság
    Riport Jánosi Mártonnal energiapolitika 2000 társulat elnőke
    riporter: Kakuk L. Tamás

    - link

    https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2018-08-12_07-31-58&enddate=2018-08-12_07-45-00&ch=mr1

    Firefox-on nálam valamiért most nem megy , Internet Explorer-en oké.
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.08.12. 10:46:42
  • Kepek
    #280
    "nemcsak a Model 3, a napelemes tetőcserép gyártásával is meggyűlik a baja a Teslának
    nem halad a napelemes tetőcserepek gyártása
    A hivatalos adatok szerint egyébként Kaliforniában eddig csupán 12 otthont láttak el a Tesla tetőcserepével."