A fizika és csillagászat közös témái
-
polarka #791 Igencsak off filozofálgatás mindez. Lehet pályát tévesztettél a bankszakmával és inkább filozófiát kellett volna tanulj, ha már ezek érdekelnek.
"És az is levezethető ok-okozati összefüggések rendszeréből, hogy mindez miért van, amit állítasz?"
Pl. mert evolúciósan ez így volt hasznos, ha vki a közelben lapuló kárdfogú tigrisből nem arra következtetett, h mindjárt levadássza, akkor jelentősen csökkentek a túlélésének esélyei (életrevalóság). Egyéb, jelenleg is életszerű példákat remélem te is tudsz találni, h miért is hasznos ez.
"Azaz hogy mi az, ami bennünk van? Van aki látja, hogy mi van bennünk, és van aki nem."
Én 1 dologról állítottam, h az emberekben (meg sok állatban benne van), amelyben tapasztalataink alapján azért elég könnyen kiegyezhetünk, h így van. Vagy kétled, h hasznos ok-okozati összefüggések keresése, feltárása és ezt ösztönszerűen is végzik? Akkor ezt mond.
H mi az, ami bennünk van és mi nem, h ezt ki látja/tudja és ki nem már jóval tágabb kérdéskör az állításomhoz képest.
"Én annyit mondok, hogy bizony néha az ember arra gondol, hogy lehet jobb lenne "nem látni" dolgokat, helyette tudatlanságba süppedni és élvezni az életet. Na persze bizonyos mennyiségű "dolog meglátása" után az ember tudja, hogy ilyet csak a tudatlan ember kíván teljesen őszintén és szívből jövően. Az az ember, aki még nem tud sokat, de már "elrontották a játékát", azaz az addig volt világképén repedés keletkezett."
Ezzel nem tok 1et érteni, nálam pont a gyerekkori hedonista felfogásomon keletkezett a repedés és ezért akarok minél többet tudni. Miért fordulna a hedonizmushoz feltétlenül csakis olyan ember, aki nem tud sokat? Szvsz van rá bőven példa, aki sokat tud(ott) mégis inkább ezen hedonista felfogást követte inkább. Ha vki valóban csak élvezni szeretné az életet, ma már van rá bőven lehetősége.
Megj.: Holott az életben az ember maga dönt, h melyik felfogás szerint és mennyire radikálisan él, nem kell az élvezeteknek éljen és nem kell, h az legyen a "normális", mint ahogyan sokan sugallják.
"Ha valaha kritizálok valamit, akkor az nem ezzel kapcsolatos. A kritikám mindig azzal kapcsolatos, hogy mindezek a szép elvi és gyakorlati dolgok hogyan csapódnak le a hétköznapi életben"
Ezen bekezdéseddel 1etértek. Azt meg, h a hétköznapi, igénytelen embereknek mi hogyan csapódik le ebből, az 1részt a filozófia oktatás hiánya miatt van, másrészt mert lusták tanulni.
Erről jut eszembe, h úgy fogalmazol, mint akinek nem tűnt fel az átlag érdektelensége. A legnagyobb baj, az hogy olyan embereket kell tanítani a suliban is akiket nem is érdekel az anyag, csak a jó jegy érdekli vagy hogy meglegyen a min. 2-es vagy egy munkát el tudjon végezni és ők az átlag. Aki nem akar tanulni, azt nem lehet tanítani.
A filozófiáról még a wikin is elég terjedelmes írások vannak, arról nem is beszélve, h sok eredeti írás is fellelhető könnyedén. De így is bármilyen középsulis humán órán is mindenkinek említik a híres gondolkodókat és az emberek mit olvasnak inkább a BKV-n és mikkel van tele a könyvesbolt? Ponyvaregényekkel. Akit azon felszínes dolgok jobban érdeklik, mint az élet kérdései, akkor olvassa azokat. És a TV-ben is az intellektuális műsorok sosem értek el rekordnézettséget...
"Tehát amit nem látok be még mindig, az az, hogy a gyakorlatban miként szeparálható el a tudomány a tudományt mozgásban tartó embertől?"
Pl. tudtöri. A 15.sz-ban tudománynak tartott dolgokról lehet olvasni és nem igazán tartja már senki sem mozgásban azon formában. Tudomány az, amit az adott korban az emberek tudományként elfogadtak. A félreértések abból születnek, h egyesek a mostani meghatározást akarják ráerőltetni olyan korokra, ahol azt egyáltalán vagy legalábbis nem így határozták meg, mint manapság. Mások meg pont fordítva, amit régen tudományként elfogadtak (asztrológia) akarják a mai korban tudománynak tekinteni és behunyni a szemüket az eltelt ezer évek eredményei és gondolatai felett.
"...(aminek semmi köze a racionalitáshoz, tudományos metódushoz)... Sejtések és az abból kialakuló bizonyítások/cáfolatok sorozata."
A bekezdés nagy részével 1etértek, de én még olyan tud. fejlődésről nem hallottam, aminek semmi köze ne lett volna a racionalitáshoz, ésszerűséghez.
"Tehát ki az, aki valóban sokat tud egy adott dologról."
Ezzel pl. az episztemológia foglalkozik.
Kísérletek útján ez eldönthető, ill. a többi szakértőnek lerí már az első megfogalmazásaiban, h a másik maszatol. Általában ezekre könnyen fel lehet hívni a figyelmet. Aztán gondolom az érdekel, h 1 laikus hogyan dönthet. Hát bizony neki is szakértővé kell ehhez válnia vagy 1szerűen megbízik a szakértők többségében. Mivel tom neked nehéz elhinni, de őket is az igazság érdekli általában és nem azért szopnak x évet a téma tanulmányozásával, h aztán hazudozzanak róla. A pozícióról, meg keresetről annyit (képzelem, milyen sok a gazdag tudóssal találkozhattál), h bőven találhatott volna jobban kereső állást is magának. Nem véletlen, h nem egy képzett ember kezd el áltud. faxságokat ontani magából és azon pénzt keresni. A svindlizés mindig is könnyű kereseti forrás volt. (a vicc az, h ezekről is vannak könyvek és már TV műsorok is, mégis megeszik az emberek az átveréseket). Vagy még ott van döntésnek, h utánanéz néhány dolognak, amire a szakértők felhívták figyelmet, h kamuzik a másik, ezt lecsekkolja és ez is segíthet abban, h akkor kinek higgyen inkább.
"Dicséretre méltó, de nem csak a tudósok teszik ezt, hanem mindenki más is."
Vagyis, akkor korábbi állításoddal ellentétben nem "...kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat", mivel már "mindenki más is" ezt teszi.
"Én csak azt látom, hogy sokan azon alapon támadnak elméleteket, hogy az nem tudományos. Miközben tudniuk kellene, hogy valami nem attól valós, hogy tudományos."
Ha 1szer vki azt kifogásolja, h nem tudományos, akkor nem azt kifogásolja, h nem valós. Vagyis azt kifogásolják, h az illető tudományos témában állít fel elméletet úgy, h nem a tudomány módszertanát követi. Ez olyan, mintha vki beállít az autószerelőhöz és elmondaná elméletét, h kis ördögök nem hagyják, h jól működjön az autója. A szerelő megvizsgálja az autót és azt mondja, h x összegbe kerül az új alkatrész. Az illető meg azt mondja, h eddig is jól ment angyali közbenjárással eztán is jól fog menni és mellesleg lehülyézi az autószerelőt, h nem tudja h mindez így megy. Vagyis az illető úgy szól bele egy témába, h annak módszereit teljesen figyelmen kívül hagyja, saját paradigmája szerint magyarázza a helyzetet. Akkor nem helyes kifogás az illető ellen, h más metódust alkalmaz? És senki sem vitatja, h most a valósághoz a kis ördögök hozzátartoznak-e vagy az angyalok révén nem fog az elkövetkező 1 hétben lerobbani. Sőt az autószerelő sem fog ezen dolgokkal foglalkozni, a további munkája során.
Vagy másik példa: vki elmegy egy tánc társulathoz és elkezd énekelni, közben meg riszálja a seggét kicsit. Erre elküldik, mivel még az alap tánclépéseket sem tudja. Akkor most ki a balfasz? Hiszen ugyanúgy érzelmeket kiváltva akarnak szórakoztatni. Lehet jól énekel, de rossz helyen próbálkozik.
"Hisz a valóság, ahogy írod, az mindig több, mint amiről a tudománynak konkrét állásfoglalása van.
(Egyébként itt újra előjött az elmélet és a gyakorlat közötti különbség: a tudományos elmélet szép (Immanuel Kant?)"
Kant valóságképében kifejti, h van a valóságnak egy közösen tapasztalható részhalmaza a valóságnak és hogy ezzel és ennek törvényszerűségeivel tud a tudomány foglalkozni a közös, velünk született értelmünk révén.
Hogy ezenkívül 1enként mit élünk át és mit nem az nem a tudomány hatásköre, feltéve hogy azoknak nincsen vmilyen ellenőrizhető kihatása a közösen tapasztalható világban (paranormális képességek felderítése).