A fizika és csillagászat közös témái
  • polarka
    #790
    "a gyakorlat viszont (magukat tudósnak - szakértőnek - mondó emberek tevékenysége) nagyon csúnya.)...
    Azt feszegetem, hogy vajon a tudományos intézményrendszer tevékenysége véletlenek sorozatának eredménye, vagy konkrét tervek és elképzelések alapján fejti ki tevékenységét."

    Véletlenül működő intézményrendszer? Azt meg hogyan? Amikor te dolgozol, akkor a munkádat csak véletlenül sikerül elvégezned vagy honnan merül fel 1általán ezen gondolat?

    "Most, hogy tudod, hogy a tudományos intézményrendszert ostorozom, most már egyértelműbb, hogy miről beszélek?"
    Szűkült a kör, de még mindig nem elég 1értelmű. Mely elemét, részét kritizálod? Azt h már nem égetik el az áltud. könyveket és nem börtönzik be azokat, akik faxságokat mondanak? Az a része a baj, h az állami támogatásokat ellenőrizhető rendszeren keresztül osztják szét olyanok, akik vmely tudománnyal foglalkoznak legalább és nem kell az állambeli laikusoknak ec-pec kimehetszel osztogatniuk? Az hogy magántőkéjével is bárki azt támogat akit akar? Vagy az a baj a rendszerrel, h tanítanak is fiatalokat? Esetleg az, h tankönyveket is készítenek, meg ism. terj. programokat?

    "Én azt mondom, hogy a tudományos intézményrendszer tagjává kell válni ahhoz, hogy a tudományos intézményrendszer elfogadja majd népszerűsítse a te elképzeléseidet"
    És mi van azokkal, akik tagok és mégsem népszerűsítik a gondolataikat? Esetleg az nem merült fel benned, h ha vki foglalkozik egy tudománnyal, akkor azt valószínűleg amúgy is olyanokkal akarja tenni, akik szintén azzal foglalkoznak és így tagok lesznek, továbbá „összedugják a fejüket”?
    "azaz a tudós munkáját készpénzre váltsa."
    Persze, mert azok, akik áltudományokkal pénzt csalnak ki másoktól, azok nem tudták KP-ra váltani a munkájukat? Másik példa: A test későbbi időkre való lefagyasztásának elképzelését nem támogatják és propagálják, mégis vannak tudósok (korábban utaltál rá, h tudós alatt nem csak a kutatókat, hanem ám blok a szakértőket érted), akik ezen pénzt keresnek.

    "Az intézményrendszertől válik a "tudomány" olyanná, mint egy bármilyen üzleti vállalkozás, vagy politikai szervezet. És itt indul meg a korrupciója is."
    A hasonlat csak annyira helytálló, mint amennyire hasonló a hasonlat a hasonlítotthoz. Tehát azért mert két dolog bizonyos részei hasonlóak abból 1általán nem következik, h a többi tulajdonságaik is hasonlóak. Pl. pont most hallgathattam a TV-ben ahogyan vki a kocsit és a bombát hasonlítgatta és arra a hasonlóságra hegyezte ki a mondandóját, h mindkettőben van éghető anyag, a kocsiban nem is kevés. Azt próbálta kiváltani, h éppen ezért félnünk kéne a kocsitól, mert felrobbanhat. Ennyi erővel egy száraz erdővel is összehasonlíthatta volna, abban is van éghető anyag. Ha arra hegyezte volna ki a hasonló részt, h mindkettőben van robbanás, de a kocsiban oly kis mértékű, h az a dugattyú meghajtásához elég, akkor helyesen mutat rá, h miben van a hasonlóság és mutat is egy példát, h miben nincs. Ez jól mutatja, h nagyon kellemes lehet retorikailag homályosan beszélni vmiről és azt hasonlítgatni máshoz, de ezzel retorikailag vissza lehet élni, h más, hozzá nem értőket befolyásolják és érzelmeket váltsanak ki. Remélem azt azért látod, h egy bomba és egy autóban inkább több különbség, mint a hasonlóság. És nem véletlenül külön gyártósoron készülnek, teljesen más alkatrészekkel, h más célnak feleljenek meg.
    Tehát szted eddig annyiban hasonlítanak, h intézményesítettek és ebből következően korruptak is, mert minden intézményrendszer korrupt. Miért is szabná meg egy intézményrendszer, h a tagjai korruptul viselkedjenek vagy ne? Nem ők hoznak 1enként döntést arról, h mit tesznek meg és mit nem?
    Ponthogy a célja miatt nem válhat olyanná. Az üzleti vállalkozás célja a profitmaximalizálás és fenntarthatóság. A tud. rendszeré meg az új ismeretek szerzésének támogatása. Ezzel a logikával a tűzoltókra is mondhatod, h intézményrendszerbe tömörülnek, ergo pont olyanok, mint egy üzleti vállalkozás és korruptak is. Sőt! Valójában a világon mindenhol ők gyújtogatnak, h legyen munkájuk?

    "Persze mondhatod, hogy ennek semmi köze a tudományhoz, de akkor megint ott vagyunk, hogy már leszögeztem, hogy a tudomány az egy elv, ami a gyakorlatban nem nagyon létezik, helyette van a tudományos intézményrendszer, ami már inkább létezik a gyakorlatban"
    Azon externalista nézetet vallod (ahogy én is), h azt h mi a tudomány azt ponthogy az adott közösség határozza meg. De az én tapasztalataimból 1általán nem következik, h tevékenységeik során nem tartják be azt, amit ponthogy ők határoztak meg, mint tudományos paradigmájukat. Szted a publikációkban és kísérletek során nem az elfogadott paradigmát alkalmazzák? H ne csak levegőbe beszélés legyen légy szíves mondj egy példát, amit úgy fogadtak el tud. eredményként, h arra nem használták a tud. módszert!

    ", mert ez határozza meg hogy mi jut el és mi nem jut el az emberek milliárdjaihoz."
    És itt mire gondolsz konkrétan? Oktatásra? TV-zésre? Azon könyvek tömkelegére, amelyeket 1általán nem fogadnak el tudományosnak? Vagy úgy véled, h az intézményrendszernek az volna az 1ik dolga, h milliárdnyi emberre kényszerítse rá, h mit olvasson és honnan tájékozódjon?

    "A tudományos intézményrendszer pedig a cégek, bankok, politika és emberek függvénye, és esetleg icipicikét a tudomány elvének a függvénye."
    Ha most arra gondolsz, h azt kutatják, amire pénzt tudtak összekalapolni, akkor ez természetes, mindig is így volt. Ha éppen az életbenmaradással kell foglalkozni, akkor nem lehet tudományt művelni. Arra meg, h az elvet nem alkalmazzák, várom a példát.

    "Itt mutatnék rá arra, hogy a specializáció okozta csőlátás napjaink intézményrendszereinek alapját képezi: Compartmentalization (intelligence). Tehát itt nem valami földtől elrugaszkodott dologról van szó, hanem széleskörűen használt technikáról, ami a különféle szervezetek (intézmények) felépítésekor tudatosan is alkalmazásra kerül."
    A fő terv itt megvan, a tudomány művelésének támogatása. Várom a példát, h itt szerinted milyen mértékben és hogyan valósul meg a compartmentalization.

    "Egy abszurd példa, ahogy én sose fogalmaznék, de talán te így fogod megérteni, hogy miről beszélek: Ha holnapután felfedezne valamit a tudomány, aminek eredményeképp létrejönne az azt lehetővé tevő technológia hogy minden egyes ember 1000 atombombányi energiát legyen képes felszabadítani egy hitelkártya méretű eszközből, akkor ezt szerinted azonnal bemondaná a TV, és holnaptól lehetne ezen alapuló eszközöket kapni a boltban?"
    Persze hogy nem. Annyi fizikai érzéked sincsen, h ez gyakorlatilag a Föld felperzselését jelentené?

    "(Hozzám kicsit közelebb álló megfogalmazás: egy olyan felfedezésről beszélek, amivel megvalósulhat az energiahordozóktól való teljes függetlenedés.)"
    Amit leírsz az azt jelentené, h úgy állítanának elő energiát, h energiahordozóra nincsen szükséged, vagyis a semmiből teremtenének energiát. Ez legfeljebb egy olyan jelenség volna, amit alapkutatás során lehetne felfedezni, az alapkutatástól a technikai alakalmazásig pedig fényévnyi távolságok vannak, ugyanis az ördög mindig a részletekben rejlik. A lehetőség felmerülése nem egyenértékű a megvalósíthatósággal. Pont ebből kifolyólag az alapjelenséget nincsen okuk eltitkolni. A kísérletek eredményeit ismertetik, megpróbálják értelmezni és megismételni más laborokban is.
    Továbbá habár eddig ilyen felfedezés nem született, olyan március igen, amivel rendkívül olcsó áramot lehetne előállítani (pl. magfúzió) és ezt még az elméletek is megjósolták, a kísérletek eredményeinek is utána lehet nézni. Most is próbálják megvalósítani. Akkor most kizárólag a semmiből energiát titkolnák szerinted és azon lehetőségeket, amikkel hosszú időre olcsó energiaátalakítás válna lehetővé azt nem?

    "De tudom még ilyen abszurd példákat felhozni, csak azért, hogy illusztráljam, hogy mi a funkciója meglátásaim szerint a tudományos intézményrendszernek."
    Pont az a baj, h ezen példáid legfeljebb retorikailag, gondolatilag helytállóak. De ha vki átgondolja, akkor belátható, h amúgy a tapasztalatokkal nem összeegyeztethetők.

    "Ahogy van az UFO-kra vonatkozóan konkrét "policy", és van más országok megszállása esetére "policy", úgy 100% hogy van a tudományos áttörések esetére is ugyanilyen "policy" az intézményrendszer irányítóinak kezében."
    Na és mi ez a policy? A tud. áttörések nem egyik napról a másikra történnek, hanem fokozatosan érnek meg az új gondolatok a felmerülő anomáliák miatt. Tehát, amikor a világ minden táján, a tudósok tisztában vannak ezen anomáliákkal és fokozatosan megszületik egy új elmélet (nem paradigma), akkor hogyan kussoltatnának el mindenkit? Hogyan ellenőriznék, h a sok tanuló és kutató csenben maradjon? Vagy szted, aki tag az már hülye is és még csendben is marad? 1Szerűen irreális az egész gondolat.

    "Ami engem inkább foglalkoztat, az a tudományos intézményrendszer. Ezt tartom a gyakorlati életben meghatározó tényezőnek, és azt viszont már vallom (elmélet és tapasztalat alapján), hogy az intézményrendszer maga mindig csőlátást okoz. Természetesen eltérő mértékben, de csak azért, mert valaki tevékenységét csak kis mértékben befolyásolja ez a korrumpáló erő, attól meg az intézményrendszerre igaz, hogy az csőlátást okoz."
    És ezen állásfoglalásodba hogyan férnek bele azok (szintén nincsenek kevesen), akik mégsem csőlátásúak és más dogok iránt is érdeklődnek, mint a munkájuk? Ő rájuk hatott kevésbé? Bajként értelmezed, ha vki a munkáját elvégzi és azon kívül meg szeretné élni az életét és mással nem foglalkozni? Azokkal mi a helyzet, akiket direkt egy téma érdekel és ezért épülnek be az intézményrendszerbe, h azzal foglalkozzanak a többi emberrel együtt? Őket akkor mégsem az intézményrendszer tette csőlátásúvá, hanem ők maguk választották azt.

    "Még egyszer megpróbálom megfogalmazni: az elmélet és a gyakorlat közötti szakadékkal kapcsolatban fogalmazok meg kritikát. A gyakorlat nem tetszik nekem, az elvek igen. Egyrészt az elveket (tudományosakat is) lehetne gyakorlatba ültetni, és akkor előrébb lennénk, másrészt a gyakorlat korruptságából következik az a javaslatom is, hogy amennyiben a gyakorlat nem lenne korrupt, úgy magából a gyakorlatból is származnának ismereteink. Tehát valahol azt mondom, hogy a tapasztalati úton megszerezhető ismeretekre nem fordítunk kellő figyelmet, ami részben érthető, hisz ahogy írom is, még a konkrét elvek sem valósulnak meg általában jól a gyakorlatban, így az ember joggal érzi azt, hogy a gyakorlat (ez a torz gyakorlat) ez nem jó kiindulási alap, mert ez a gyakorlat a korrupción alapul, így a valóság megismerésében nincs hasznunkra önmagában a megtapasztalás (hisz amit tapasztalunk, az csak részben a valóság, javarészt viszont a korrupció)."
    Erre is csak ismételhetem magam: várom a konkrétumokat. Hogy hol a bajod a gyakorlattal?
    Ha elkezdelek téged jellemezni és azt mondanám, h jók az elveid, de a gyakorlatoddal nem értek egyet, akkor megsértődnél és éppen annyira nem világosan beszélve mondtam meg, h mi a bajom veled és éppen annyira jogosak volnának a kijelentéseim.

    "Egyébként meg egy dolog az, hogy valami nem egyértelmű. De ha abból indulsz ki, hogy én szimplán leírom a valóságot, akkor ha én jól látom hogy mi a valóság, és te is jól látod, hogy mi a valóság, akkor olyan, hogy "félreérthető", meg "kétértelmű", olyan innen kezdve nincs. Hiszen nyilvánvaló, hogy amit írok, azt úgy kell értelmezni, ahogy az a valóságban van. Viszont amint egyikőnk vagy mindkettőnk tévesen ítéli meg a valóságot, na onnan kezdve válnak a dolgok valóban kétértelművé. Tehát ha te azt írod, hogy "ez nem egyértelmű", az inkább egy arra vonatkozó kérdés, hogy melyikünk látja jól a valóságot?"
    Akkor már érthető, h miért nem értjük 1mást. Én még nem vagyok olyan nagy képű, h tudjam mi a valóság. Annyira általános dumát nyomsz le, h azzal felszínesen bárki egyetérthessen, akinek van néhány (vélt) hasonló tapasztalata. De pedig ponthogy abból derül ki, h ugyanarra gondol 2 ember az általánosan, levegőbe beszélésben, ha világosan rátérnek a konkrét dolgokra.

    "sőt, aki tag, annak csőlátása alakul ki,"
    Pedig ehhez igénylek indoklást, ugyanis a történelemben szép számmal van példa olyan emberekre, akik nem csak a egy szűk szakterületen voltak jártasak. Ugye vágod, h Newton is bújta a mágia könyveket (melyeknek egy része könnyen lehet, h olyan volt, ami ma is elfogadhatóan tudományos, empirista jellegű volt), de később már te is ezt írod:
    "Azt tapasztalom, hogy okozHAT csőlátást az, hogy valaki a tudománnyal való foglalkozás... Azért nem használok feltételes módot, mert nem tartom indokoltnak."
    Pedig indokolt, mert azt sugallod, h azért mert vannak, akik egy csoportban megfelelnek egy tulajdonságnak, akkor azon tul.-gal lehet minősíteni az egész csoportot.

    "Erről beszélek, csak talán én komolyabb problémának tartom a pénzügyi/megélhetési szempontok tudományra kifejtett hatását. Amivel foglalkozni kellene ha a tudományról beszélgetünk:
    -az ember
    -a tudományos intézményrendszer
    -a cégek
    -a bankok
    -a politika"

    Én ebből úgy látom, h NWO-s témára terelnéd a szót, arról inkább a többi hívővel társalogj. 1szerűen, te elhiszed, h annyi ember összefogna és akik nem a belső kör részesei meg mind hülyék és az általad is linkelt compartmentalization szerint viselkednek tudtukon kívül. Én ezt nem hiszem el, mert ellentmond a tapasztalataimnak, részemről ennyi. Hanlon's razor



    "Ebben mi a tisztán filozófia? Írom, hogy ezt tapasztalom. Az meg hogyan lehet filozófia?"
    Megtapasztalni és összeolvasni másodkezű infókat nem ugyanaz. Az érintett témákkal pl. a filozófia egyes területei foglalkoznak. Illetve A. Comte óta a szociológia. Ha ezekkel érdemben akarsz foglalkozni, akkor nem volna célszerű utánaolvasni, h mások már miket tettek le az asztalra?

    "Nem tudom kinek "naiv a logikája" (jelentsen ez a kifejezés bármit is)..."
    A naiv jelzés általában arra utal, h azon logika (itt), amit alkalmazunk az a manapság elterjedt és józan észből származó alapvető szabályokat követi és nem vagyunk elég tanultak a logika témájában ahhoz, h konkrétan vmelyik változatát megnevezzük. Így pl., ha vmely helyen nem értünk egyet egy logikai következtetéssel, akkor azt megbeszéljük és talán konszenzusra jutunk.

    "...aki tag, az a valóság egy részével foglalkozik csak, a teljes helyett.
    ... a valósággal az embernek kellene többet foglalkoznia.
    Nem az az elmélet az új, amit mondok, az új dolog az lenne, ha mindez meg is valósulna, és egyre több ember kezdene el egyre többet foglalkozni a valósággal."

    De éppen az az alapvető probléma, h nem tudsz a teljes valósággal foglalkozni. 1általán hogyan döntöd el, h mikor foglalkozol már az egészével és nem csak egy részével? Ehhez nem kéne már eredendően ismerd a valóságot magát? A tud. módszer/paradigma pont arra született, h az emberek a valóság azon része alapján, amit közösen tapasztalunk remélhetőleg fokozatosan megismerhessenek minél többet. Ha ehhez közös munkát kívánunk létrehozni, ahhoz kellenek a közösen elfogadott alapok, különben csak az 1más melletti elbeszélés menne (pont mint azon áltud. emberkéknél, akik éppen nem szélhámosok, hanem tényleg úgy hiszik, h foglalkoznak vmely témával).
    1ébként ígyis-úgyis mindenki a valósággal foglalkozik, a maga (többnyire amatőr) módján. Ugye van ez az illúziós felfogás is, minthogy az élet álom csupán és egyéb verziói... de ha ezek igazak, akkor az illúzió nem-e ugyanúgy a valóság része? Akkor az illúziókról való diskurzus nem a valóság ezen (illuzórikus) részével való foglalkozás? És ha mi csak ezen illúziókkal, amiket tapasztalunk és megjegyzünk tudunk foglalkozni, akkor mégis mi mással és hogyan foglalkoznánk?



    "Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk."
    Forrai fizika témában kívánt felszólalni azzal a stílussal, h mindenki hülye volt, de neki überfaxa, új elmélete van, amiről ki is derült, h a tudományosan elfogadottól eltérő paradigmát alkalmaz. Így ez nem a fizika tematikájának része, hanem a elgfeljebb filozófiáé, azaz területet tévesztett és ezzel a megnevezéssel másokat is megtéveszthet. Ha fizikáról beszél, akkor ne jöjjön olyan dologgal, ami van és nem megismerhető, ergo nem tudni, mire milyen hatást gyakorol és hogyan mérhető. Ez nem fizika.

    "Amit kezdetektől fogva látok, az az, hogy olyan dolgokért kap kritikát, mint a másfajta nyelvezet, másfajta logika, tudományos intézményrendszerre vonatkozó lesújtó megállapítások stb. Ebben forrai úr mellett vagyok. Az állításai szakmai részéről meg már leírtam, hogy ahhoz még véletlenül sem tudok hozzászólni."
    Bakot lőtt, nem tudja milyen témában nyilatkozik és láthatóan nem is ismeri, h előtte mások mikre jöttek már rá a témában. A szakmai részt meg én is csak felszínesen ismerem, annyit tok, h ez így, ahogyan elkezdi már nem 1eztethető össze a fizikával és állítása szerint fizikáról beszél, holott a szavakat láthatóan csűri-csavarja olyan értelmek szerint, ahogyan a fizikában nincsen értelmük. Az, h létezik-e az általa definiált tudati töltés meg legfeljebb a filozófián belül is az ontológia foglalkozhat.
    Ez is épp olyan, mint nem is oly régen az egyik emberke a dinós topikba tévedt mondván, h a dínók a föld alatt 1 kilométer mélyen élnek és ez lehetséges, amíg nem nézzük meg saját magunk. Szte azzal érdemben kellene foglalkozni. Csakhogy sem a paleontológia nem biztosít neki semmi alapot, sem a biológia, sem a geolgóia... 1ik sem. Márpedig egyik tudományág sem arról szól, h mindennel foglalkozzon, amit el tudunk képzelni. Ez kb. olyan, mintha azt mondta volna, h foglalkozni kéne azzal, h a hátam mögött elbújik egy rózsaszín elefánt (amit még senki nem vett észre). Vagy hogy a világ valóban eltűnik, ha behunyjuk a szemünket... Ő is tévedésben élt, hát olvasson érdeklődjön utána, h mégis mi mivel és hogyan foglalkozik és miért? Ezek pedig filozófiai alapok szintén. Ergo ő is rossz helyen kutakodik. Fontos, h attól még mert megszerkeszthetünk egy kérdést nem feltétlenül van értelme egy modellben és egy paradigmában ugyanígy.

    "Pontosan ez volt, amiben egyetértettem veled. Leírtam, hogy ha kínaiaknak akarja elmagyarázni az elméleteit, akkor tanuljon meg kínaiul. De még mindig azt állítom, hogy csak abból, hogy nem beszél kínaiul, még nem következik, hogy nincs igaza. Persze az sem, hogy igaza van."
    Itt többről volt szó, minthogy nem beszél kínaiul. Van egy tudomány, aminek megvan a saját, már jól bejáratott módszere, ő ehhez próbált volna hozzászólni, úgy hogy azokra nagyban xart.

    " forrai úrnak azért nincs igaza, mert nem beszél magyarul. Ez egy nonszensz érvelés."
    Nem. Ő felhasználta egy tudomány fogalmait. Amiket állított azoknak nincsen semmi értelme és arra mutatnak rá, h azt se tudja mely fogalom mit jelent. Ha erre rámutattunk, akkor kiderült, h mert szerinte azok nem is azt jelentik. Akkor meg én szerintem már régen nem is ezen tudományban akar bármihez hozzászólni. Ez ilyen 1szerű.

    "De ha átalakítjuk, akkor már van értelme: a tudományos intézményrendszer tagjai kijelenthetik, hogy forrai úr felvetéseivel csak akkor fognak foglalkozni, ha forrai úr taggá válik."
    Persze, ha átalakítunk vmit mássá, akkor van értelme, nagyszerű. Forrai állítólag 1 újabb „zseniális” gépészmérnök, tehát ő is tag. Azt tanulta, azzal foglalkozott. Mostani témájával pályát tévesztett és még azt se tudta melyik vonatot kellett volna felkeresnie.

    "Mert megbeszélni jött ide dolgokat. Azt hitte, hogy majd lesznek olyanok, akik értik. De most már tudja, hogy nincs ilyen, így majd ebből a megtapasztalásból levonja a konklúziót ő is."
    Persze :-)
    Te is úgy szoktad, h ha vkivel meg akarsz vmit beszélni, akkor azt mondod neki, h hülye vagy és mások is, akik eddig a témával foglalkoztak és rosszul tudnak mindent, mert ez így van meg így és emígy és 1ből a dolgok közepébe vágsz, nem pedig az alapoktól indulsz? Mindezt az addigiakhoz képest fényévekkel igénytelenebb indoklásokkal.

    "De közben meg tudok arról, hogy hogyan fogadja a tömeg úgy általában az új meglátásokat."
    Az érdektelen tömeg? És azok mely részére gondolsz? Valszeg nem azokra, akik ujjongva fogadnak mindent, ami misztifikált értelmetlen baromság.
    Megj.: Esetleg benned is még azon kép él, h Galilei ellen is annyi volt anno az érv, h istenkáromlás és kész? (Ha igen, akkor nem ártana ennek tud.töriben jobban utánaolvass)

    "Mert pont azt magyarázza (nekem úgy tűnik) hogy máshogy kellene definiálni dolgokat. Általánosságban nézve: a szavak mögötti valóságra próbál rámutatni, arról próbál beszélni, és nem a szavak elfogadott definíciói alapján megalkotható valóság-modellről akar beszélni."
    Ez neked nem fáj? Szted a definíciókat nem aszerint találták ki, h amiket tapasztalnak, azokat megnevezzék 1értelműen? Ha ő más dolgokról akar beszélni, akkor nem új defeket kéne alkosson? Ezt tette? Nem. Lopta mások szájából a szakszavakat és jáccot velük, ez tipikus áltudományos viselkedés.
    Megj.: A fizika nem valóság-modelleket, világképeket alkot, az már filozófia. Legfeljebb tapasztalati modelleket.

    "Mondom, nem védem őt, csak felhívom a figyelmet arra, hogy nehéz a bevett jelentésű szavakkal egy olyan dolgot leírni, ami az ismert szavak ismert jelentésén KÍVÜL van. Ez nehéz, nem kicsit, hanem nagyon. Ez egy mesterséges kalitka, amibe be vagyunk zárva. És aki ebből ki akar törni, annak több területen is nagyon jónak kell lennie, nem csak azon a területen, ahol valami újat akar felmutatni. És ha forrai úr csak azzal kapcsolatban jó, amivel kapcsolatban új meglátásai vannak, akkor bizony a kommunikáció szinte szükségszerű hogy nagyon-nagyon nehéz legyen."
    Akkor új szavak kellenek. Te is ilyen ügyefogyott, tehetetlen embernek véled forrait, h képes lenne más fogalmakkal leírni, azt amit nem lehet, mert új fogalmakra van szükség hozzá?



    "Persze mindez csak szerintem. Bevallom hogy én magam is úgy tartom, hogy az ismert szavak ismert jelentései által formált világ és a való világ között félúton létezem."
    Tehát, most költőien azt akarod kifejezni, h mind2ben benne is vagy meg nem is? A szavak által formálható világban benne vagy, hiszen tapasztalatokat szerezhetünk rólad, amiket szavakba tudunk önteni. Mivel pedig ezen világ része a valóságnak, ezért annak is része vagy.

    "Ezernyi élethelyzet lehet ilyen. Te megtennéd azt, hogy ezt az új élményt egyszerűen "retardáltnak" titulálod, és ignorálod? Ha VALÓBAN itt lenne a pillanat, hogy olyan területre tévedj, ami túlmutat azon, ami általad ismert, ami a tudósok által ismert, ami mindazon emberek által ismert, akivel valaha kapcsolatod volt, akkor mit tennél?"
    Megfogalmaznám a tapasztaltakat. Szted, ő megismerhetetlen tudati töltéseket tapasztalt? Azt tapasztalta, h árapály hat rá? Ezek mind elvont magyarázatok a tapasztaltakra, de nem tapasztalatok.

    "Csak azt szeretném, ha végiggondolnál valamit: te átlépnéd az ismert világ határát? Lennél te az, aki elég erős, bátor és nyitott ahhoz, hogy megtapasztaljon valami újat? Vagy az lennél, aki azt mondja, hogy á, ez "retardáltság"?"
    Ne retardáltkodj! :-) Ez helyzet függő, pl. nem drogozok csak azért, h megismerjem a mások által megismerhetetlen illúzióimat. Nem leszek öngyilkos, h megtudjam mi vár a halál után...
    Egyéb helyzetek meg szintén vannak, ahol még jó hogy megismerném. A kutatók, akik szted nem alkalmazzák a tudományos elveket is éppen ezen vannak. Nem esett le, h pont a megismerés a lényeg és mindig is az volt?

    "Szóval te eldöntötted, hogy ki a hibás?"
    Persze. És még szépen meg is indokoltam, h miért és nem csak elküldtem a picsába, mint a többiek.

    "Az én megállapításaim általánosságokra vonatkoznak. A dolgok logikájára. Nem konkrétan a forrai úr által felvetett kérdésekre, ahogy azt esetenként nyilvánvalóvá is teszem."
    Pont ezért offtopic. Továbbra is ajánlom figyelmedbe a filozófiák tanulmányozását, h ne csak hétköznapi bölcseleteket ismerj.