400
Az emberi társadalom értelemesebb, esetleg butább volt a régebbi időkben? (100 éve vagy akár ezer évekre visszamenőleg is.)
  • polarka
    #240
    Persze, de a pont mint olyan egy matematikai absztrakció. Viszont belőlük kiterjedt alakzatok épülnek fel, amik már annyira nem elvontak. Ha belátod, h ezen alakzatokkal mi a helyzet, akkor beláthatod mi van a valóságban, mert a valóság ezekkel közelíthető. Nyilván a leg1szerűbb (idealizált) esetektől indulunk a bonyolultabbak felé, h vmit mondhassunk a világról, aztán pedig kísérletileg leellenőrizzük, h elfogadható becslést tudtunk-e adni.
    Ha pedig pontszerű testet keresel, akkora fentiek alapján a Földhöz képest te is annak vagy tekinthető. Hiába próbálnánk téged pontosabban leírni úgy sem kapnánk jobb eredményt (jó eredmény azt jelenti, h az elvárt hibahatárokon belül van) arra, h mennyi ideig zuhansz 2méter magasról. Ez 1ébként annyira alapelv a világ megismeréséhez, h Arisztotelész is hasonlót fogalmazott meg. Csak sajnos a filozófia már nem kötelező a középsuliban.
  • polarka
    #239
    így önmagában, h "tehetetlenség" talán a Newton I. törv.-re gondolsz? vagy a tehetetlenségi tömegre? "Légyszi, pontosítsd!"
  • 7th uwu
    #238
    Ez a duma egy bizberes dobozra volt felírva ahol egy haverom szakaszmérnök, tőle hallottam:D
    Egyébként így hogy elárultad mi a munkád, már értem miért vagy ennyire zokni a fizikához, meg a matekhoz. Én is voltam közműves egy évig, szerencsére találtam utána rendes munkát.
  • forrai
    #237
    Ha a vezeték előírás szerint szigetelt, akkor a tapintása is ugyanaz. Légyszi, pontosítsd a lábjegyzeted:...lévő szigeteletlen áramvezető..."
    Mert én pld vízvezetéket tervezek.

  • forrai
    #236
    Bizony.... Csupán egy igazi, kecses "tehetetlenség" definiciót. Ami a "ki vagy te?" kérdésre felel.
    És nem arra, hogy "mit csinálsz te"?
    Segítek is az első két szót leírni:
    "A tehetetlenség..." (innen te írd, azután meg majd én).
  • 7th uwu
    #235
  • forrai
    #234
    Lehet, hogy Newton a módját leírja. Csak eddig még nem sikerült pontszerű tömeget találni. Minden tömegnél találtak kiterjedést. Ami azt jelenti, hogy minden strukturált valami. Mindennek van belseje. Még az atomnak is. Hajaj, szegény elektron és a mag között mekkora a távolság?
    Szóval mutass nekem egy igazi tömegpontot, és én kifordítom a fizikát!
    És légyszi, írj végre te egy "tehetetlenség" definiciót, akkor azt együtt kivesézzük, azután én is újra leírom az enyémet, azt is kivesézzük, oké?
  • 7th uwu
    #233
    Newton Principiájának egyik fejezete arról szól, hogyan kell a pontszerű elemekre vonatkoztatott összefüggéseket kiterjedéssel bíró objektumokra alkalmazni.
  • forrai
    #232
    Itt 3-4 topik között csapongok. Az egyikben leirtam, hogy miért gondolom, hogy nincs filozófiai kapcsolatuk a tudományoknak, és hogy ennek mi a hátránya.
    Utána azt is le kéne irjam, hogy a filozófia sem áll a helyzet magaslatán.
    Majd folytatom...
  • forrai
    #231
    A nyelvészeti összecsapást kerülném, abba gyenge vagyok.
    Ám megfigyeltem, hogy például az árapály potenciált gyakran összetévesztik a gravitációs gyorsulással, pedig egészen más a mértékegysége.

    Abban persze igazad van, hogy ide nehéz beírnom képletet. De hát úgy kívánom, hogy végre a sok mellébeszélés mellett valami konkrét is legyen itt! Értem: vissza kellene fognom magam, és megpróbálni ugyanolyan általánosnak lenni, mint Te is vagy! Az jó lesz, oké? De akkor kivel tudsz majd itt vitatkozni, beszélni bármiről, polárka?

    Az árapálynál mindenki elfogadja, hogy ott valós, kiterjedéssel rendelkező tömegekről van szó. Ugyanez a tömegvonzás esetén nem így van. Ott elméleti tömegpontról beszélünk, amelynek nincsen saját belső gyorsulási mezője.
    És akkor megjelenik egy égitest, ami ilyen tömegpontokból áll állitólag, és amelynek belsejében is van gravitációs gyorsulás, ami ráadásul középen nulla.
    Nem furcsálod ezt az alapvető különbséget? Hogy hogyan lesz az elméleti tömegpontok összességéből ilyen összetett struktúra, a felületén vagy a belsejében,. vagy azon kívül is gravitációs maximummal?
    Nekem ez is furcsa. Én felteszem a kérdést: vajon igaz e az ilyen "elméleti egyszerűsítés"? Vajon nem lehet e, hogy nem helyettesíthetek valós tömegpontot elméletivel, aminek a közepén van a maximum, és az nem nulla?
    Mert én ilyen buta vagyok.
  • polarka
    #230
    Ez most szintén erősen filozofikus, ha nem tisztázzuk mit értesz ezen állítás alatt. Intuícióm alapján azt mondanám, h eleinte igenis "tisztelték" (a matek is a filozófia témaköre volt anno), ami idővel fel is tartotta a fejlődést és ellentmondásokra is jutottak. Vannak kérdések, amik végülis filozófiainak is tekinthetők, de már régen eltávolodott a két tud. terület. Talán már olyan a filozófia a matekhoz, mint a szofisták Platónhoz.

    1ébként cseppet sem ezoterikus a tudomány (1szerűen kevesen tudnak/akarnak 1-1 területre elég időt fordítani), viszont én is szégyennek tartom, h nincsen 1 rendes weboldal, ahol MINDEN hivatalos tudás elérhető színvonal, előismeretek szerint csoportosítva több ember magyarázásával.
  • polarka
    #229
    Mert helyesírásunk legfőbb alapelve a kiejtés szerinti írásmód. Az "1"-et "egy"-nek ejti ki mindenki, ezért 1értelmű és rövidebb jelölés az enyém.

    Képlet után azért nem teszünk, mert
    - a mértékegységek betűi összekeverhetők a változók betűivel
    - a változók helyére mértékegység helyesen kell behelyettesíteni, így a mértékegységet a négyzeten lesz az eredmény mértékegysége
    - arra, h mit használnak az adott mennyiség mérték1ségének, van rendes jelölésmód.

    Hogy miért erőlteted a kiterjedt testek magyarázatát, amikor még a pontszerűeket sem írtad le, nem tudom. Mindenesetre a kiterjedt test értelmezhető pontok halmazaként, tehát célszerűbb a könnyebből elindulni. A kétféle tömeg 1enlőségét nekem nem kell bizonyítanom, Eötvös-kísérlet rémlik? Tudtommal az ált. rel. elm. 1ik kiinduló pontja, h a kettő meg1zik (és Einstein egész ehhez fűződő munkájában csak 1 külső forrásra hivatkozik, az Eötvös-kísérletre).
  • polarka
    #228
    Megj.: 1ségnégyzet átlója

    Még mindig nem definiáltad mit értesz tulajdonság alatt. Azt állítod, h az a szám maga a tulajdonság. Holott az valójában a számhalmaz azon eleme, amely kielégíti azt a feltételt, h önmagával szorozva 2-t adja (ezt felőlem mond6od úgy, h ez a tulajdonsága).
    Olybá tűnik, mintha el akarod kerülni a természetes számok halmazának bővítését a √2 értelmezésnél, holott alapból úgy igyekszel leírni, mintha az egy tulajdonság lenne. Vagyis egy új halmazt definiálsz már most is, a tulajdonságok halmazát.

    A marhás hasonlatod meg nem csinál mást, mint más mértékegységet definiál, h fenntartható legyen a természetes számokkal való próbálkozás, de ettől még nem fogsz tudni minden számot a temészetes számokkal leírni.

    A büszke versikére, már ha nem poénnak szántad:
    1 jelöli a természetes számok halmazában a szorzás műveletére vett 1ségelemet. A definíciókból(nem az előző mondat csupán) pedig egyszerűen belátható, h mind 1*1=1 és 1*1*1=1 (ez nem bizonyítás, csak lusta vagyok)

    A matekosok foglalkoznak ezzel, bármily triviálisak is (úgy néz ki van akinek nem. Helyesen: harmadik 1séggyökök.
  • forrai
    #227
    Egymás után bizonyitom, hogy a matematika, és a fizika is- két "alaptudomány", mert nem tisztelik a filozófiát, századokon keresztül lepkehálóval űznek fantom problémákat!
    Továbbra én ezt NEM TŰRHETEM! ELEGEM VAN a tudományos ezotériából!
  • forrai
    #226
    utálom a hülye "1ébként"! Azt miért lehet?
    Miért nem irhatok viszont én a KÉPLET UTÁN mértékegységet?
    Mert nem is képlet az, ami után nincs mértékegység, mégha néha én is elfele-lejtem!
    "Newton erőhatást fogalmazott meg". Mondtam, ő a direkt szemléleti módot vizsgálta. Az ő elmélete két tömegpontnál kezdődik, amelyek között erő lép fel!
    Én meg kiegészítem a folytonos szemlélettel, ami egy valós, mérettel bíró tömeg (és nem pont) sűrűségeloszlása a környező térben, ami a gyorsulásvektorral jellemezhető. Gyorsulásvektora pedig akkor is van egy tömegnek, ha nincs egy másik tömeg, vagyis erő, csak ő egyedül, aki nagy erőfeszítések árán egy helyben áll. De ha csak gyorsulni kezdene, akkor már reá is hatna a saját tömegének visszahúzó ereje, amit te telhetelenségnek neveze, és lélekszakkadva próbálod bizonyítani, hogy annak tömege pontosan egyezik a súlyos tömegével.
    Ezt se kéne keresned évszázadokig lélekszakadva, ha tudnád, hogy a vonzás és a tehetetlenség is ugyanazon tömeg (forrás és nyelő) megnyilvánulása.
    A tömegsűrűség pedig a tömegnek egy r helyvektorral meghatározott gömbi térfogatban (V=4(PI)/3* r^3) lévő fajlagosa: (ró)= m/V) kg/m3). A dimenzióról azért sem mondok le!
  • forrai
    #225
    Lesz haszna. Mert nem fogok nyüglödni háromszázötven éven át olyan elméleti kérdésen, mint a Fermat sejtés! Mert fel se tehetem!
  • forrai
    #224
    Más a mérték, és más a tulajdonság. A gyök kettő pld. egy négyzetátló számokban kifejezett tulajdonsága. Vagy egy olyan tulajdonságú egyed.
    Mert azután valamely egyedek száma (mennyisége) már csak természetes számokkal számolható.
    Mert egy fél marha már nem egyed. Illetve nem marhaként egyed. Hanem félmarhaként.
    Bemegy az ürge a henteshez, kér egy fél marhát. Hentes azonnal érti, fel is írja:
    - Egyedtulajdonság= fél marha.
    - Mennyiség: 1 db.
    Majd kihoz két megkopasztott fél tyúkot. Ürge kifizet egy fél marhát, hazamegy. Ott rövid beszámolót kap, a nyújtófával: nem megmondtam, hogy nem bontottcsirkét, nem bontottcsirkét, és hogy csak egyet?
    És jogos a verés! Mert a tulajdonságot és a mennyiséget külön is ismerni kell!
    És mégvalami! A kettő szorzatát!

    Ugyanígy a számokkal is.

    És adj választ a kis versikémre, amire büszke vagyok:
    "Hogyha egyszer egyszer egy az egy
    Egy miért nem egyszer egyszer egy?"

    Hanem a harmadfokú egységgyökök szorzata?
    Mert ezt az egyszerű kérdést a matematika fel sem teszi, nem hogy megválaszolná! Méltatlan apró cseprő kérdés ez...
    Meg hogy az algebrának semmi köze a vektoralgebrához..
    És folytatnám a kérdéseket, fogom is, ha van legalább valaki, aki érdeklődik.
  • polarka
    #223
    Mit értesz a "tulajdonság" alatt.
    A √2 hogyan lenne tulajdonság szerinted? Miért ne lenne mérték, a számegyenes egy pontja?

    Persze, h nincsen a matematikának filozófiai alapja. Erre büszkék is a matekosok. Van adott számú axióma a halmazelméletben és azokból felépül az egész. Alkoss más axiómákon alapuló matekot, ha nem tetszik. A kérdés csak az, h lesz-e haszna, le tudsz-e vmit írni vele, amit az eddigiekkel nem.
  • polarka
    #222
    Ez itt nem volt téma (eddig).
    Nem hallottál a vektori felírásról?
    Elmondanád, h egy tömegpontnak hogyan értelmezed sűrűségét?
    Newton erőhatást fogalmazott meg, a súlyos tömeggel, nem gyorsulást. (1ébként képletbe nem írunk mértékegységet)
  • forrai
    #221
    Püthagorász ösztönösen jól érezte, hogy a számoknak, mint egyedeknek csak egész mennyisége lehet (természetes számok).
    Ám azt is érezte, hogy kell, hogy legyen a számoknak is tulajdonsága. Csak azt nem gondolta, hogy a számok tulajdonságai is ugyanúgy számjegyekkel fejeződik ki, na még jelekkel is. Ehelyette a számmissztika felé kalandozott el, megbüntetve azokat, akik az irracionális számok létezését hirdették.

    Euklédeszig azonban bizonyítást nyert, hogy mégis léteznek olyan számok is, amelyek nem egészek. Azonban ezeket a mai napig nem tulajdonságnak tekintjük, hanem mennyiségnek. A kavar csak nőtt a képzetes számokkal, amelyek még "rejtettebb" tulajdonságúak!

    A dolgot az tenné helyre, ha a számokat, ugyanúgy, ahogy a tudatos létezés bármely más egyedét, megismerhetőnek és megismerhetetlennek sorolnánk, amelyeknek mértékük, és tulajdonságuk is van. Ami a kettő szorzata.
    Vagyis ha a matematikának lenne filozófiai alapja, amely nélkül így csak egy kvázi, pszeudo, fals logika épülhet rá. (több érthetetlen szó most nem jutott eszembe).
    Ami a piacon még jól használható, de egy Fermat sejtésnél már hazudik.
  • forrai
    #220
    Javítva:
    "Ilyen Newton tömegvonzás képlete, ami egy skaláris képlet (ugyan mitől vektor az eredménye?)."


    "...A folytonos módszer pedig az egyednek csak rész tulajdonságait, azok kihatását vizsgálja. Ilyen pld a tömegsűrűség:
  • forrai
    #219
    Most maradjunk csak abban, hogy a dolgoknak lehet többféle:folytonos, és direkt megközelítése. A kettő egyenrangú fontosságú, de más jellegű.
    A direkt módszer körülhatárolható egyedeket vizsgál, amilyen pld a tömeg. Ilyen Newton tömegvonzás képlete.

    a=G*m/r^2 m/s^2

    A folytonos módszer pedig az egyednek csak rész tulajdonságait, azok kihatását vizsgálja. Ilyen pld a tömegsűrűség, ami egy skaláris képlet (ugyan mitől vektor az eredménye?).

    a=4(PI)/3* (ró) *r

    Ez egy vektoriális, lineáris összefüggés, ahol (ró) a helyvektor által behatárolt gömbi "vonatkoztatási tér", és r helyvektor (sajnálom, de ez saját terminológia)

    A két vizsgálati forma azonban azonos eredményeket ad.

    Számítsd ki pld. a Föld felszínre.

    (nem is adhatna mást, viszont a szemléletük más, az egyik direkt, a másik folytonos).

  • polarka
    #218
    Ilyen történetekkel tele van a net. NWO topikban sztem kapásból 5-10re adnak neked linket:).
    Sztem ezekkel a történetekkel csak 2féleképpen érdemes foglalkozni:
    - Azt mondod, h na már megint, 1 ilyen sztori és az infó valóságosságát erősen kétkedve tudomásul veszed.
    - Rendesen utánajársz, mind a mainstream tudománybeli vonatkozásoknak és ezen legendának is, majd pedig leellenőrzöd saját magad.

    A gond sztem ott van, ha vki ezeket csak elfogadja igazságnak.

    1ébként a mainstream tudományt képviselő "tudósok" közt is vannak erkölcstelen szarházik, akik állítanak vmit, h működik és kiderül később, h nem. Legutóbb arról értesültem, h egy orvosi eljárás volt a diplomamunkája néhány orvosnak és "bebizonyították", h működik (a mechanizmust is leírták). Ma pedig már világos, h kamu az egész, mégis használják néhány helyen. De azért a zsíros állást megkapták és tanszékvezetők is lettek később.
  • polarka
    #217
    Ezt az egész - irrac szám nem mérték dolgot - elvileg így oktatják a középsuliban is. Csak azt jegyezném még meg, h ez akkor helyes, ha a teret kvantumosan képzeled el (Ami az atomi materialista szemlélet szerint így is van. Azt nem tudom, h Pitagorasz ezt hogyan képzelte.) és nem folytonosnak. Ha folytonosan tudnád húzni a vonalad (nem atomokat helyezel a papírra), akkor gyakorlatban is szerkeszthetnél olyan szakaszt, ami irrac. hosszú.
  • remark #216
    Én is tudok ilyen történetről, csak én egy olyanról tudok, ahol az elnyomott találmány alapelveit felelevenítve ma valami működőképes dolgot hoztak létre. Szóval nem minden vész el, csak nyitott szemmel kell járni. (Persze boltban nem fog szembejönni a dolog, se a háziorvos nem fogja "felírni" neked... )
  • hékásébredj
    #215
    nemrég olvastam egy történetet miszerint a 19. században volt egy férfia aki feltalált egy speciális hullám generátort amivel első sorban a rákot gyógyították de rájöttek,hogy lényegében elég sok betegséget lehet vele gyógyítani. A gyógyulások aránya igen jó volt. Amit a gyógyszer ipar nem nézett jó szemmel. Mivel a megélhetőségük került veszélybe ezért harcba szálltak a gépezet atyjával. Sajnos sikerült elérniük hosszas úton,hogy kicsinálják a cégét és tönkre is tegyék és feledésbe merüljön az egész találmány. Bár felajánlottak neki egy összeget amennyiért megvásárolták volna a jogokat is és a forgalmazást. Természetesen erre nemet mondott. Ha akkor ez nem így történt volna akkor most lehet lenne egy gépezete az emberiségnek ami a hasznára lehetne. De így ez feledésbe merült. Olyannyira,hogy ezt a bonyolult gépezetet nem tudják reprodukálni. Már legenda számban megy ez a történet. Ami vélhetőleg most is a "mátrix"-nak köszönhető.
  • forrai
    #214
    Én mindig olyan balfácánnak érzem magam, ha elfelejtem kiirni, kinek szól a válaszom?
    De a te esetedben ez más. Nálad ez a trendi.
  • dronkZero
    #213
    Ne itt maszturbálj, ezt úgysem olvassa senki, válaszoltam a fizika topikban.
  • forrai
    #212
    Pontosabban Pithagorász is hitt abban, hogy a számoknak is vannak tulajdonságai. Csak rossz irányba kereste (számmisztika).
  • forrai
    #211
    Vagyis Pithagorásznak igaza volt, ha csak a természetes számokra gondolt, és mondta őket oszthatónak. Vagyis ő teljes melszélességben kiállt a MENNYISÉG mellett! Ugyanakkor nem ismerte nyilván el, hogy a számoknak is lehet számjegyekkel kifejezhető tulajdonságuk.
    Euklidész viszont ezt a tulajdonságot tanította már, azonban mennyiségnek gondolva azokat is.
    Jelenleg is így gondoljuk.
    Egyébként persze, minden rendben van így is. Csak ne nevezzük tehénnek, ami ökör, mert abból nem születhet kisborjú.
  • forrai
    #210
    A négyzetgyök kettő például nem mennyiség, mert nem valamely egyed(ek)re egészükben vonatkozik! A négyzetgyök kettő egy síkidomként megjeleníthető "egyed" számokkal kifejezhető, de le nem írható (irracionális) TULAJDONSÁGA!
    És NEM MENNYISÉG!
  • forrai
    #209
    Ugyanakkor ez a kor a pszeudo, fals misztifikáció kora is. Mert még misztifikálni se tud jól, ha a tudományra gondolok.
    Most tényleg nem tudom, hogyan fejezzem ki egyszerre azt a Csodálatot, és Tiszteletet, amit a Matematika, és a Tudomány iránt érzek általában, és azt a másik érzést, amelyet egyes tendenciáik iránt?
    Valami kavar van ez irányban, remélem csak bennem.
  • forrai
    #208
    Ez a topik alkalmas filozofálgatásra, tegyük tehát azt. Mert egyébként ez a kor eléggé túlnyomóan a pszeudo, fals logika kora. Lenézik azt, aki akár egy kicsit is filozófál. Azt mondják: az marhaság, egyedül az "egyszer egy" igazsága igaz.
    Én meg azt állitom, hogy az sem mindig, csak a "piacon", vagyis a köznapi életben igaz.
    Mert különben az egész = alma a négyzeten. És ha a számok valóban ugyanúgy a kompatibilis tudat egyedei, őket se lehet négyzetre, méginkább köbre emelni. Márpedig azok, mindenből ez látszik!
    Ezért a számok is "jellemesek", és a maguk algebrai nyelvén kikérik maguknak azt, hogy szimpla mennyiségként kezelik őket! Aki pedig érti a számok nyelvét, az odafigyel rájuk (például én egyedül). Az tudja, hogy a számoknak van mennyisége, amelyek a természetes számok, és minősége, ami viszont mindenféle más számjel és jel. Például a minusz is.
    Mert a számok minősége egyfelől éppúgy ahogy a mennyiségük is, számjelekkel, másfelől pedig más jelekkel írható fel.
    Amire a piacon azt mondanád: (fél alma, 1 db), arra a számoknál azt mondod: (fél 1 (=tulajdonság), 1 db). Vagy (négyzetgyök kettő (=tulajdonság), 1 db).
    Az utóbbit elvileg számjegyekkel is felírhatnád: 1,41*1=1,41... Ilyenkor elhagyhatnád az 1-es szorzót is: =1,41... Sőt, megszokásból a három pontot is elhagyhatnád, ami pedig azt jelzi, hogy ez egy "számjegyekkel végig fel nem írható", végtelen, nem szakaszos tört. Vagyis hogy "nem felírható"= azaz hogy IRRACIONÁLIS".
    Vagyis ismét a Fermat tételnél vagyunk. Amelynek már valójában maga a kérdésfeltevése is irracionális. De ha feltesszük mégis, akkor az eredménye az, hogy= "felírhatatlan irracionális egész szám"!
    Az, hogy a matematika évszázadokon keresztül nem tudja még ma sem- hogy mi a Fermat sejtésben irracionális, az a jelenlegi pszeudo, fals logikájának legszebb bizonyitéka.
    Na már most- kiváncsi vagyok, hogyan tudnám ezt az "Acta Matematikában", vagy legalább a KÖMÁL-ba publikálni.
    Hát ide írom, hiszen itt se nevetnek ki jobban.

  • polarka
    #207
    "hiszen az alapfelvetésből tudjuk, h nem ismerhetjük ki teljesen"
    úgy értem nem tapasztalhatjuk ki érzékeléssel
  • polarka
    #206
    kedvem támadt nekem is megosztani egy kis filozofálgatást:
    A gondolkodó emberek mindenben az összefüggést és a szabályosságot keresik, amíg csak meg nem találják, majd ha vmi új infó miatt nem stimmel az eddigi szabály, akkor tovább keresnek. Persze az egész abból a feltételezésből eredeztethető, h úgy hiszik van vmi a tapasztalhatón túl, amit sosem ismerhetnek meg, csak többet tudhatnak meg róla a szabályok révén. Ez a felfogás eleinte nem volt magától értetődő (1ébként nem is lehet az; ez az elv/háttérben levő vmi/idea(ha már Platónról van szó) lehet létező vagy nem létező, hiszen az alapfelvetésből tudjuk, h nem ismerhetjük ki teljesen), de mivel ezen gondolatok hasznosnak bizonyultak, mi már olyan környezetbe születhettünk, ahol alapvetően így közelítjük meg a világ dolgait. Ha az elv létező, akkor ennek a szabály megvalósulásának lenyomatát/árnyékát tapasztaljuk. Ebből nem következik 1enesen a predesztináció, hiszen lehetne "valószínűségi alapú" is (természeténél fogva megismerhetetlen). Továbbá lehet, h nem létező és ekkor csak a valóság, amit tapasztalunk a létező és minden "valószínűség" szerint találomra zajlik, de lokálisan sikerül felállítanunk absztrakt, elvont szabályokat.
    Azt még megjegyzem (mivel a Mátrix is szóbakerült), h ha amit tapasztalunk az nem a való, akkor az előbbiekbe érdekes esetként belefogalmazható. Visszavezethető, h vmi valóságnak a lenyomatát éljük.
    Összességében annyit mondhatunk, h a világ legalapvetőbb kérdéseiről nem tudunk többet, mint az ókoriak. De a definiált fogalmak - amikre kérdezünk - magukban hordozzák, h választ úgysem lelünk. Szabályokat viszont többet ismerünk, a megismerhetőség feltevésével.
    Azt, h vmi létező van a szó értelméből és abból, h itt vagyunk tudhatjuk. (elfogadható a szavak értelme miatt, h a semmiben nincsen vmi és a ha van vmi, akkor az van/létezik)
  • remark #205
    Én földhözragadtabb példákat is tudok mondani, hogy pl. mi az amit nem kötnek az orrunkra - és ezzel a butaság gerjesztette mátrixba zárnak minket.

    De elég a banki és üzleti titkokra gondolni, és hogy ezek mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy a mátrix (az emberi vakság és butaság rendszere) fenntartható marad. Itt se kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég végiggondolni hogy miért harcolnak sokan a szabad szoftverekért. Ezen mozgalmakon jól lemérhetőek az emberek lehetőségei, képességei, célja, motivációjuk.
  • remark #204
    Ha arra koncentrálnál, hogy megértsd, hogy miről beszélek, akkor te is értenéd, ahogy más is érti. Majd ha az reklamál, akivel épp beszélgetek, akkor NEKI elmagyarázom, hogy mit hogyan értek. És ha õ ezzel elégedett, akkor végképp teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz rólam.

    Az elhízás pedig érdekel, hogy miért nevezhető éhínségnek? Ha nem, akkor maradj csöndben, nincs arra szükség, hogy szítsd itt a kedélyeket. Ha pedig igen, akkor kérdezz. De tudom, kérdezni nálatok bűn, de mindent (félre)érteni mielőtt még az ember elmagyarázhatná, hogy miről van szó, az érdem.
  • dronkZero
    #203
    "A mátrix szóhasználat szimbolikus nálam."

    Ja, többek közt ezért lehetetlen veled kommunikálni, mert totál önkényesen átdefiniálsz szavakat, amit persze elfelejtesz közölni, aztán még én vagyok a hülye, mert nem találom ki, hogy egy szón az értelme helyett mire gondolsz.

    Mint például amikor a népbetegség elhízást éhínségnek nevezted...
  • hékásébredj
    #202
    igazad van!
    Példaként rögtön itt vannak az UFO-k és egyéb megmagyarázatlan esetek amire nem kaptunk és valószínűleg nem is fogunk választ kapni csak azért mert az állam az elhallgatja az emberek elől. Csak azért,hogy nekünk jó legyen és ne törjön ki pánik. Persze ezt ők mondják. Inkább a tudás hatalma állhat a háttérben,hogy ne legyen bárki által elérhető az a tudás amihez hozzájutottak mert ha ez megtörténik akkor máris kicsúszik az irányítás a kezükből és a mátrix elszenvedői lehetnek.
  • remark #201
    Nem a filmbeli Mátrix formájáról beszélek, hanem az értelméről. A mátrix szóhasználat szimbolikus nálam. Ezért is írom már kisbetűvel a szót. Annyit fejez ki, hogy egy állapot, ahol az érzékelésünk/felfogásunk limitálva van - akár magunk által (butaságból vagy egy szerencsétlen döntésünk nyomán), akár külső erők által.

    Az állam valóban képes az érzékelésnek határt szabni, ügyes törvényekkel, erőszakkal, stb. De ebből a szempontból se változott semmi a több ezer év alatt: az állam ma is bekorlátoz, azaz úgymond rendet tesz vagy egységet teremt (ami egyenlő a bekorlátozással, vagy, a most bevezetett mátrix kifejezéssel élve, ez egyenlő a mátrix üzemeltetésével).