Az emberi társadalom értelemesebb, esetleg butább volt a régebbi időkben? (100 éve vagy akár ezer évekre visszamenőleg is.)
-
forrai #221 Püthagorász ösztönösen jól érezte, hogy a számoknak, mint egyedeknek csak egész mennyisége lehet (természetes számok).
Ám azt is érezte, hogy kell, hogy legyen a számoknak is tulajdonsága. Csak azt nem gondolta, hogy a számok tulajdonságai is ugyanúgy számjegyekkel fejeződik ki, na még jelekkel is. Ehelyette a számmissztika felé kalandozott el, megbüntetve azokat, akik az irracionális számok létezését hirdették.
Euklédeszig azonban bizonyítást nyert, hogy mégis léteznek olyan számok is, amelyek nem egészek. Azonban ezeket a mai napig nem tulajdonságnak tekintjük, hanem mennyiségnek. A kavar csak nőtt a képzetes számokkal, amelyek még "rejtettebb" tulajdonságúak!
A dolgot az tenné helyre, ha a számokat, ugyanúgy, ahogy a tudatos létezés bármely más egyedét, megismerhetőnek és megismerhetetlennek sorolnánk, amelyeknek mértékük, és tulajdonságuk is van. Ami a kettő szorzata.
Vagyis ha a matematikának lenne filozófiai alapja, amely nélkül így csak egy kvázi, pszeudo, fals logika épülhet rá. (több érthetetlen szó most nem jutott eszembe).
Ami a piacon még jól használható, de egy Fermat sejtésnél már hazudik.