400
Az emberi társadalom értelemesebb, esetleg butább volt a régebbi időkben? (100 éve vagy akár ezer évekre visszamenőleg is.)
-
forrai #120 Nem állitom, hogy buták lennénk ma, nem is merném azt tenni.
De azt látom, hogy a TUDOMÁNY, bölcsességünk zászlaja elég rég eltérült a böcs úttól.
Vegyük pld. a csillagászatban a bolygók csomósodása elméletét! Semmit nem tud megmagyarázni, ami körülöttünk van, mindennek ellentmond, de mi a végletekig abba hiszünk.
Hogyan keletkezett a Hold? Hát jött egy önjáró Mars méretű üstökös, vagy akármi, és kirobbantotta! Már ekkora képtelenség- de azért mindenki elhiszi.
Vagy a Big- Bang. Egyre büszkébbek vagyunk arra, hogy akár teljesen képesek vagyunk elveszteni a józan itt élő képességeinket?
És folytathatnám- folytatom is majd.
"A tudomány a legerősebb ezotéria" Lehet, hogy igaz lesz ez a definició? Miért ne, hiszen sok esetben az ezotéria is sikeres! -
#119
"Egyébként a felhajtóerőt már a régi kinaiak is felfedezték, azután még a Montgolfier fívérek is. Leonardo is kapisgálta. "
Csak kísérletileg tapasztalták, nem alakították matematikai modell formájába, hogy arra mérnöki tervezést lehessen építeni.
Mondok erre egy szemléletes példát: fogok két, egymástól eltérő hosszúságú konstantán ellenálláshuzalt, és azt tapasztalom, hogy ha mindezeket egy áramforrással és izzóval ellátott áramkörbe sorosan beiktatok, akkor a hosszabb ellenálláshuzal esetén a lámpa fényereje kisebb lesz. Tehát kísérleti módon tapasztalom az ellenállást.
De ahhoz, hogy ezt a későbbiekben azt pontosan meg tudjam tervezni, hogy mennyire világítson "gyengébben" az izzó, matematikai modell kell.
"3. Te vagy az első, aki kérésem nélkül is adott definiciót a tehetelenségre, ezt: "A tehetetlenség egy állapot, amiből egy erőhatás - bolygók esetén például a gravitáció - gyorsuló testet csinál."
Ez nem az én definícióm hanem Newton első törvénye.
"Nos- ez nem definició. Én az enyém leírtam már. Az sokkal jobb."
Tőled független releváns irodalmak, matematikai modellek, reprodukálható kísérletek, sűrűn előforduló megfigyelhető, mérhető jelenségek amelyek állításodat bizonyítják?
"Ha ez a hősköltemény nem érdekel, ne figyelj oda. "
Továbbra is állítom egy eposz nem mérési jegyzőkönyv.
"Tudok olyan mérést mondani, ami kétszer nem mutatja pont ugyanazt. Akkor meg tedd a polcra a jegyzőkönyvet."
Akkor fogod a mérési eredményeket és megnézed a szórásukat, átlagolod őket, figyelembe veszed a mérési hibahatárt - mint a kutatók szokták tenni.
"6. Szörnyű, hogy undorodsz a filozófiától...még az irmagját is kiirtanád a tudományból! Tekintsd a vallást alkalmazott filozófiának, és logikának.
Nem lehet, hogy a tudományt a hasonló logika- lovagok kisajátitsák!"
Nem undorodom a filozófiától, sem a vallástól, csak mindennek megvan a helye. Nem filozófusokra fogok bízni egy kábelhálózat kiépítését, hanem megfelelő szerelőkre - akik nem arról értekeznek, hogy vajon a kábelnek fáj-e mikor megblankolják, és vajon a ponográfia hogyan hat az útválasztók lelkivilágára, vagy netalántán előtör-e egy kapcsolóüzemű tápegységből a nirvánára-való hajlam, amikor a közelben lecsap a ménkű.
"Definiáld az értelmességet, légyszi! "
Másképp fogalmazok - az ember, illetve az emberi agy evolúciója.
Azért ezt vonom párhuzamba az "értelmességgel" mert ez a leginkább objektívan mérhető (az ókorban/középkorban nem végeztek intelligenciatesztet, nem vizsgálták olyannyira a pszichét, hogy erről adataink legyenek).
"Ez egy gyöngyszem. És mivel te mondod meg, hogy mi számít összeesküvés-elméletnek, így a biztonságod garantált. No meg a kényelmed. "
forrai fórumozópajtás fizikai jelenséget akar kiegészíteni - tegye a fizikában alkalmazott metodikával. Ha nem azzal teszi menthetetlenül áltudományos handabandává silányul le az egész. -
remark #118 "az emberi társadalom értelmességének fejlődését én egy logaritmusfüggvényhez hasonlítanám"
Bizonyos szempontból semmit se változott az "értelmesség" szintje. Ugyanúgy vakok, süketek és tompák vagyunk, mint 1000, 2000 vagy 5000 éve: Platón is ugyanarról filozofálgatott mint a Mátrix.
Ma nagyon értelmesnek gondoljuk magunkat, közben meg csak egyre magasabbra és magasabbra jutunk az előző generációk vállára állva... (aztán a magasságtól van aki megszédül) ...de attól még értelmesebbek nem vagyunk.
"Viszont a felhalmozódó adatmennyiség (figyelem adatról beszélek, nem értelmes információról) már inkább exponenciális..."
Nincsenek véletlenek. Ami neked szemét, másnak információ.
"Illetve mint azt már itt páran, pedzegették: eltolódtak a fontossági sorrendek. Régen tudni kellett földet művelni, fonni, szőni, fát/követ megmunkálni, vadászni, vadállatok elől elrohanni; mostanság meg a társadalomban kell egy bizonyos részfeladatot ellátni."
Tehát minden úgy van mint régen?
Ma is vannak akik értelmesebbek, régen is voltak ilyenek. Az egyetlen ami változott, az a díszlet. Aki csak intelligensebb, de nem értelmesebb, az - az értelmesebbeket a kevésbé értelmes/intelligensek tömegeivel elhallgattatva - kézben tartja a szálakat. -
forrai #117 Vagy offtopic, hogyha azt irtam, hogy pld. a reneszánsz művészet "okosabb" volt a mainál? Mert filozófikusabb, Leonardónál pedig még logikusabb is. Az Utolsó Vacsora pld. teljesen logikus, minden széknek, késnek, tányérnak és pohárnak van logikus jelentése, az egész pedig egy filozófikus, vallásos tétel.
De a társadalmat abból egészen más érdekli ma- valamiféle "titkot" keres benne, legalább egy lányregény szintjén! Mert őt az érdekli!
Leonardót pedig akkor sokan jól értették, és le is állitották...
Akkor most melyik kor a buta?
Mi a butaság, mi az okosság, mi az értelmesség, mi a kreativitás, mi a tudás?
Vagy arról vitatkozzunk, amiről azt se tudjuk, hogy mi? -
remark #116 "Összeesküvés-elméletek, szabadenergiás áltudományos maszlagok, "meg nem értett, az olajlobby által elhalgattatott feltaláló vagyok"-jellegű hősköltemények nem érdekelnek."
Ez egy gyöngyszem. És mivel te mondod meg, hogy mi számít összeesküvés-elméletnek, így a biztonságod garantált. No meg a kényelmed. -
forrai #115 Persze, ez most offtopik...nyitnék egy új topikot, az jobb lenne? Ha mindenki így tenne? Vagy írjam százszor le, hogy
butaság
butaság
butaság
...
mert az nem offtopic? -
forrai #114 Konkrétan most nem rád gondoltam. De számtalanszor, ezen a fórumon is leállitottak, ha a Bibliából idéztem filozófikus tételt azzal, hogy ez itt a "TUDOMÁNY".
Ez most a közszellemtelenség.
Én nem tanultam filozófiát az iskolában. Remélem, te már igen.
Akkor írj egy definiciót a számokról.
Vagy legalább a definiciókról.
-
forrai #113 "mostanság meg a társadalomban kell egy bizonyos részfeladatot ellátni."
Akkor most butábbak vagyunk, vagy értelmesebbek? -
#112
Ki beszélt itt kiirtásról? Te most szándékosan adod a hülyét? -
forrai #111 Bocsáss meg- mindent visszavonok (még a rosszat is) amit eddig magamról írtam.
Mert semmit nem értek ebből a felszólalásodból!
Definiáld az értelmességet, légyszi! -
forrai #110 Én is nagyon higgadt vagyok. Van aki sírva fakadt már emiatt... 
És nagy tudású is. Meg nagyon szerény is.
Mérési hibahatárról is hallottam. Meg az okairól is.
-
forrai #109 Az emberi butaság legbiztosabb jele, ha a filozófiát, és kapcsolódó alkalmazásait kiirtja. Mert lényegében az is filozófia, csak buta. Ezt a folyamatot is kellene vizsgálni a különböző korokban, hogy az emberi butaságot mérlegelhessük. Mert ez is egy fontos tényezője annak.
Történetileg én úgy látom, hogy a régi görögöknél elkezdődött a kettő egészséges aránya, amely azonban Pithagorásznál megtorpant. Mert ő elég aggresszíven küzdött az ellen, hogy létezhetnek irracionális számok. Állitólag egyik tanítványát meg is ölette emiatt. Ami persze igen visszataszító, és a számmisztika se volt vonzó. Az emiatt, és más hasonló nem logikus, álfilozófikus cselekedetek miatt, mint az alexandriai könyvtár tönkretétele, tudósok meghurcolása stb. ) bekövetkező jogos kiábrándulás segíthette a logikai irányzat megerősödését, amitől viszont az egyensúly ismét megbillent.
Valahol meg kellene ismét találni az arany középutat, amelyben pld. a matematika nem logikai tételeket tekint filozófiának. -
#108
De hogy ontopik is legyek: az emberi (már ha a Homo sapiens sapiensről beszélünk) társadalom értelmességének fejlődését én egy logaritmusfüggvényhez (a Homo sapiens sapiens előtti korszak meg inkább exponenciális függvény) hasonlítanám.
Viszont a felhalmozódó adatmennyiség (figyelem adatról beszélek, nem értelmes információról) már inkább exponenciális (az utóbbi időben ez köszönhető az Internet térhódításának is).
Illetve mint azt már itt páran, pedzegették: eltolódtak a fontossági sorrendek. Régen tudni kellett földet művelni, fonni, szőni, fát/követ megmunkálni, vadászni, vadállatok elől elrohanni; mostanság meg a társadalomban kell egy bizonyos részfeladatot ellátni. -
#107
Láthatólag vagy nem figyelsz, vagy nem érted, hogy Faustus mit mond. Egy szóval sem mondta azt a filozófiáról, amit te írsz, de oda se neki...
Mérési hibahatárról már hallottál?
Mellesleg ő az egyik lehiggadtabb és legnagyobb tudása sg fórumozó akivel összefuthtasz... -
forrai #106 1."Nem teljesen pontos..."
Különösen annak örülük, ha úgy vitatkoznak velem, hogy ugyanazt mondják, mint én. Ezt a Te esetedben meg fogom szokni. Mert amit most irsz, az legfeljebb részletezi az állitásom, de nem mond ellent. Egyébként a felhajtóerőt már a régi kinaiak is felfedezték, azután még a Montgolfier fívérek is. Leonardo is kapisgálta. Azután meg 20-30 év alatt elterjedt. Na ezt mondtam én.
2. "kik képesek mindezen részegségeket egésszé fabrikálni..."
Na ez nagyon tetszett, főképp ha direkt volt. Akkor most túltettél rajtam... Mert nekem ehhez fél deci kéne előtte, minimum...
3. Te vagy az első, aki kérésem nélkül is adott definiciót a tehetelenségre, ezt: "A tehetetlenség egy állapot, amiből egy erőhatás - bolygók esetén például a gravitáció - gyorsuló testet csinál."
Nos- ez nem definició. Én az enyém leírtam már. Az sokkal jobb.
4. Ez a fórum, és a honlapom a releváns irodalom.
Ha ez a hősköltemény nem érdekel, ne figyelj oda.
5. Én alkalmazott kutató voltam. Tréfás jelszó volt: Sohase ismételj meg egy mérést, ha egyzer sikerült.
Tudok olyan mérést mondani, ami kétszer nem mutatja pont ugyanazt. Akkor meg tedd a polcra a jegyzőkönyvet.
6. Szörnyű, hogy undorodsz a filozófiától...még az irmagját is kiirtanád a tudományból! Tekintsd a vallást alkalmazott filozófiának, és logikának.
Nem lehet, hogy a tudományt a hasonló logika- lovagok kisajátitsák! -
#105
"Azonban minden korban, ahogyan ma is, voltak ritka csúcsok, amelyekhez azután az átlag, mert nagy tömegü, lassan közelit. Amikor a fejletség elérte márt azt a szintet, akkor viszont robbanásszerűen az egész világon elterjedt. "
Nem teljesen pontos. Vegyük például a belső égésű motorral ellátott repülőgépet.
Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, kell hozzá pár dolog - többek között:
* a felhajtóerő felfedezése (Daniel Bernoulli)
* sikeres motor nélküli repülések (Otto Lilienthal)
* belsőégésű motor (Nikolaus August Otto)
Amikor mindezek megvannak, és adottak a szociális és technikai feltételek, akkor már csak olyan emberek kellenek, akik képesek mindezen részegségeket egésszé fabrikálni. Ez esetben a Wright fívéreké volt az elsőbbség, de ha ők nem teszik meg, előbb-utóbb rövid időn belül megtette volna más.
Erre példa a rádió felfedezése - mind Tesla, mind Marconi, mind Popov "feltalálta" - mert megvoltak hozzá azok a feltételek (például Volta, Hertz, Maxwell munkássága), hogy ez a találmány létrejöjjön. Vagy ott az izzólámpa - Edison és Swan is (és még mások) foglalkozott ezzel.
"Viszont pontosan a féltudás okozta tehetetlenség az, amikor a gravitációt csupán a tömegvonzzással azonosítjuk"
Ugyanis azt a hatását tapasztaljuk, az ellenkezőjét meg nem.
"elfeledkezve ugyanannak a tömegtaszító hatásáról, ami a tehetetlenséget is okozza."
1. A tehetetlenség egy állapot, amiből egy erőhatás - bolygók esetén például a gravitáció - gyorsuló testet csinál.
2. Milyen releváns, irodalmakat tudsz ennek bizonyítására? Nem a saját kútfődre gondolok, hanem ellenőrizhető, matematikailag levezethető forrásokra.
Összeesküvés-elméletek, szabadenergiás áltudományos maszlagok, "meg nem értett, az olajlobby által elhalgattatott feltaláló vagyok"-jellegű hősköltemények nem érdekelnek.
"2. Azt állitottam, hogy Homérosz leírásai pontosak. Hiszen az ő leírásai alapján találták meg a Hiszarlik dombot, amin Trója feküdt. Többezer km partszakaszon."
De azt is tegyük hozzá, attól hogy pontos képet adott egy eposzban, attól még az eposz marad, nem mérési jegyzőkönyv.
"A filozófia pedig ma is tudomány, csak megvetett, és elhanyagolt."
Nem annyira elhanyagolt, csak megvan a helye és jogosultsága mint például a vallásnak is. Ne akarja a lakatos meghatározni Szent Péter kulcsának mibenlétét; de ne akarja a vallás "átvenni" az orvoslás ("nem kell gyógyszer, majd a Jézuska meggyógyít), vagy a fizika ("isten csettintett egyet a bal kezével, és kész a semmiből ott termett az ember") feladatát. Megvannak ezek egymás mellett békességben (lásd vannak pap-tanárok is, illetve vallásos tudósok is és nem tévesztik össze a kettő dolog mibenlétét).
De ez már nagyon offtopik - nem az emberiség butaságát/értelmességét feszegeti, hanem a különböző tudományágak helyét. -
Sárkányölő 88 #104 Mindig az elöző kulturák müveltségére tudására épült a következő.(Régen ló huzta az ekét most traktor,de az eke maradt az pedig a múlt vivmánya.
"A butáké." -
#103
#1
nemtom, ide esgére régen és ma is rengeteg buta jár(t) :)) -
#102
Még élnek bio gazdák. Léteznek olyanok, akik képesek fonalat készíteni, szőni, textilt, bőrt, fát, fémet megmunkálni, vályogot verni, téglát égetni - gyárak nélkül. És még a mai kor vívmányainak egy részét is ismerik.
Még mindig érdekelne viszont, mi lett azokkal a magvakkal, amiket megtaláltak Mátyás király korából, csíraképesen... -
#101
Nemtudom, de nagyszüleim néhány évvel ezelőtt még növényeket termesztettek a hátsó kertjükben, és életképesek voltak. -
#100
Még ez sem igaz. Ugyanis ők is növényvédő szerket és gépeket használnak. Hogy milyen termést hoznának olyan növényekkel, amik már nem bizotsan rendelkeznek olyan természetes védelemmel, mint a régi növének évszázadokkal ezelőtt...?
-
#99
Az állattenyésztőkön és növénytermesztőkön kívül mind kipusztulnánk :S -
#98
Egy apró kérdés: ha most a technológia vívmányai valamiért szüneteltetnék működésüket egy ideig, a mostani emberek milyen mértékben lennének képesek önellátásra?
Nem azért írtam, hogy elmondjátok, mennyire vannak tele raktárak. Azért, hogy észrevegyétek, a más, adott kornak megfelelő gondolkodás messze nem butaság. És ha a régebben élt emberek buták lettek volna, még mindig a fa alatt keresgélnénk a gyümölcsöket!
A művészi szabadság kérdésében: nekem bőven elég látni, hogy pl. a Megasztárban felfedezettek milyen sz@rokat énekelnek most. Mert az elfogadott, népbutító ízlés és trend világot vagy kiszolgálják, vagy mennek a levesbe. -
forrai #97 "Ha a tett halála az- okoskodás,
Akkor a tétlenségé- a butáskodás?"
Könnyen lehet... -
forrai #96 Talán a butaság mértéke az iránta való társadalmi igénnyel arányos? Én nem becsülöm le a butaság fontosságát! Megfelelő helyen bizonyára szükséges, és jó, ha már annyira ajnározzák? -
forrai #95 Én sem becsmérelem a piacot, mert mindenki abból él, én is. Nehéz ebben igazságot tenni.
Leonardo pld. picit arrébb ment a piaci igényektől. Nem is járt túl jól. Nem furcsa, hogy a reneszánsz fénykorában alig kapott megbízást?
Talán mindig a jókedvében foglalkozott minden mással, mint a festészettel? -
remark #94 És a flame meg a másik heccelése, az tényleg kell ide? Hogy aztán megint te nevezz engem trollnak, meg flame betyárnak, mikor minden egyes alkalommal te kezded?
Egyetlen egyszer kellene csak megértened, hogy miről beszélek, de te inkább azt választod, hogy panaszkodsz, hogy már megint fárasztalak - igen, a valóság "fárasztó". Ezért is "buták" annyian ma.
Te választásod hogy mit vagy hajlandó végiggondolni, és mit nem, én ezt tiszteletben tartom. Én se szabom meg neked, hogy mivel tompíthatod az agyadat, te se szabd meg nekem, hogy én meg mivel nem.
Nyugodtan ignorálj a jövőben is szépen CSENDBEN, és akkor nem lesz bajunk egymással. -
#93
A konteo és NWO téma tényleg kell ide? Nem szemeteltél vele már elég topikot? 
Bár abból a szempontól nem off, hogy a butulás mérhető. Konteókban hinni az új idők ópiuma... -
remark #92 "Ugyan mitől lettek volna jobbak?"
Attól, hogy kevesebb kábítószert tömtek a gyomrukba, ereikbe és agyukba.
"...mostanra szabadult fel igazán a kötöttségek alól a művészet, már nem a megrendelő, vagy a kor szelleme/vallás határozza meg a mi a szép..."
Csak épp a megrendelő, vagy a kor szelleme/vallás határozza meg ma is, hogy a művésznek lesz-e mit vacsoráznia. A piacról beszélek én is. A piac diktál, és a piacot bizony nem az a láthatatlan kéz irányítja, amelyikről sokat beszélünk, hanem az, amelyikről nem. -
forrai #91 Leonardo Utolsó Vacsora seccója a legjobb példa a jószándékú történelem hamisításra.
Amikor azt állítják róla, hogy az csupán az emberi tipusokat ábrázolja. Hogy az is egy fizionómiai gyakorlat. Amikor elszakítják a formát a tartalomtól, a süllyesztőbe küldve az utóbbit, hogy utána elmondhassák: már a reneszánsz festők is ugyanolyan tartalkmatlanok voltak, mint a mostaniak!
Nehogy kiderüljön az, hogy mi itt és most vagyunk sokkal tartalmatlanabbak, talán butábbak? És erre egy egész tudományág szakosodott!
Vagyis, Tudós Barátaim, a művészet pont jó példa annak eldöntésére, ki az igazán buta?
Ugyebár, fennen tűzi a zászlajára: első a forma, a tartalom meg szükségtelen.
Éljen a szép butaság! kiáltja, bizonyítani próbálva, hogy a régiek" is ugyanígy gondolkodtak.
Nem: a Reneszánsz másról, sokkal fontosabbról szólt.
A reneszánsz művészet tiszta filozófia, és tartalom volt. Hiába tagadják.
Amikor egy modern alkotás tetszik nekem, pld. Edward Munch "Sikoly", vagy Picasso "+Guernica" képe, nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a tartalom tette szükségessé, és jóvá azt a formát. A kettő öszhangja.
Vagyis nem a modernség ellen, hanem annak egyes szélsőségeiről szólok.
Nem érdekel, hogy mindezt ki minek tekinti.
Flemmelésnek, akkor zárjanak ki.
Azon vitatkozunk, hogy buták, vagy okosok vagyunk e?
Akarjunk hát buták lenni! És akarunk, és tudunk is! Mert aki flemmel, azt kizárhatjuk!
-
forrai #90 Van tudomásom arról, hogy talán éppen a művészi szabadság nevében, lótrágyával is festettek!
Mégpedig Leonárdó Utolsó Vacsoráján, a lovászok, Napoleon katonái. Valahogy a legutolsó, húsz éves restaurálásnál nyilván sikerült azt is lekaparn? Mindent figyelembe véve nem tudni miért, hiszen lehet, hogy művészies volt az is? Persze azt a rongálást, hogy Jézus, és feltehetően Szent Erzsébet lábait, amelyet szintén Leonardo festett meg- a fallal együtt kivágták, (mondván- ne hüljön az étel ki azon a rövidebb úton) senki nem szándékozik helyreállítani. Sem a keleti fal festéseit, amelyen úgyszintén Leonardo folyondárai voltak felfestve, és címerek is. Ahogyan a nyugati falon meg is örződött Boldog Margit (IV. Béla leánya, "Regina Ungarie") tondója. A felette lévő címer azonban sajnálatosan nem, pedig az nem nedvesedhetett! És mindkettőt Leonardo sajátkezüleg festette! Vajon mit festett a másik falon, ami nem lett helyreállítva, még jelképiesen se? Vajon mi volt a képének eszmei mondanivalója? (Nyilvánvalóan semmi, ha így őrzik?) -
forrai #89 "Hülgyeségeket írsz"
Ez jó- sőt- nagyon jó!
Előzör is vedd vissza a lovad, mert ha elszabadulok a kötőfékről, akkor te jársz rosszabbul. Ezt néhányan már itt megtapasztalták.
Arról, hogy a művészet "elszabadult a kötőfékről", és a legális és illegális piac prédája lett, van tudomásom. Sőt, gyanítom, hogy mikor, és kik által történt. Erről a honlapomon sokat írok.
Meg arról is, hogy a sarokba sz...ni természetes dolog, de valahogy nem illik. Pedig az is hozzá tartozna a teljes művészi szabadsághoz! Ellenkezőleg- szebbnél- szebb, és művésziesebb WC-ket hozunk létre, amelyek funkcionális összhangban gyönyörködtetnek, egyáltalán nem összhangban a tartalmukkal. Mondjam azt, hogy akkor hazudnak ezek a márványos, porcelán WC-k, kellemes hangulatvilágítással? Talán hazudnak, de jól teszik- mert így is van igaz mondanivalójuk, ami az emberhez szól. (Segíthetnél kitalálni, mert most nem jut az eszembe!)
Az bizonyos, hogy a reneszánsz és barokk művészeknek mindig volt tartalmi mondanivalója! Amelyet a művészettörténelem, hogy -hogyan, valami miatt ígyekszik elfedni, azt mondván pld.: Vermeer Ars Pictoria festménye: a "Festészet allegóriája", és hogy "Műterem" csupán?
Leonardo egész művészetét meghamisítják, mondhatnám- valójában gyűlölik, csak nem tehetnek ellene (véglegesen) semmit. Inkább a különféle torzított förmedvényeket állítják róla, semhogy a valódi gondolatait kutassák. (Jó példák erre Kenneth Clark kiszólásai, és egyes divatos "lányregények".)
A hozzászólásod a piaci művészethez szól bájolgóan, ahogyan létezik a piaci tudomány is.
-
forrai #88 1. Soha nem gondolnék én sem ipari forradalom szintű technológiára. Azonban minden korban, ahogyan ma is, voltak ritka csúcsok, amelyekhez azután az átlag, mert nagy tömegü, lassan közelit. Amikor a fejletség elérte márt azt a szintet, akkor viszont robbanásszerűen az egész világon elterjedt.
Mert ne tévesszük össze a tudást (memóriát), és a kreativitást. A tudásunk az, ami fokozatosan nő, a kreativitásunk pedig sokkal lassabban. Sőt, a kreativitást fékezheti pont a tudás is, ha az megkövesedik, és a gondolkodásunk "tehetetlensége" visszahuzza.
Itt a fórumon, és a honlapomon erre mutatok több bizonyítékot is a mai tudományban, ami miatt cikiznek.
Mert óriási kreativitás- a gondolkodás szabadsága kellett ahhoz hogy valaki egyszer csak azt mondja lóháton tevegélve, hogy valaminek tartania kell a Földet, talán az elefántnak, mert az jó nagy, vagy mert látott már bálnát, hogy az?
Csakhogy tudásanyaga nem volt, mert nem hallott a gravitációról.
Viszont pontosan a féltudás okozta tehetetlenség az, amikor a gravitációt csupán a tömegvonzzással azonosítjuk, elfeledkezve ugyanannak a tömegtaszító hatásáról, ami a tehetetlenséget is okozza.
Az, hogy a többség ma még ezt zagyvaságnak tartja, az kis időtávlatból az ő kreativitás- hiányát fogja szemléltetni.
Vagyis hogy bár még a féltudásunk is sokkal nagyobb az elefánt kitalálójánál, azonban a kreativitásunk meg se közelíti azét!
2. Azt állitottam, hogy Homérosz leírásai pontosak. Hiszen az ő leírásai alapján találták meg a Hiszarlik dombot, amin Trója feküdt. Többezer km partszakaszon.
3. A Biblia filozófiáról (is) ír. A filozófia pedig ma is tudomány, csak megvetett, és elhanyagolt. Ezt gyakran hangoztatom, és bizonyítom. Itt a fórumon is. És mindig kinevetnek, és visszautasítanak a -logikában hívők! Mikor már a vallás is törekedne a tudományhoz közelíteni.
Nevetséges a "tudósok" álláspontja, és siralmas is.
A Tudatos Létezés csak kettőjük: a filozófia, és a logika által közelíthető, ismerhető meg.
A matematika például nem ismer a számokra vonatkoztatott definiciót, meghatározást. Így azután széthullik, úgy próbálják darabonként összetákolni, ami így nem sikerülhet. -
#87
"És ki fest úgy, mint pld. Botticelli?" - És hogy festett Botticelli?
"A régiek filozófiában és művészetekben bocsi- de jobbak voltak nálunk." Ugyan mitől lettek volna jobbak?
Hülgyeségeket írsz ne is haragudj, soha nem volt akkor a szabadság a művészetek terén mint az utóbbi évtizedekben, mostanra szabadult fel igazán a kötöttségek alól a művészet, már nem a megrendelő, vagy a kor szelleme/vallás határozza meg a mi a szép, attól mert neked az tetszik még nem lesz jobb... -
#86
A tudomány jelenlegi állása szerint a gyerekek butábbak voltak, de a különbség az életkor növekedésével csökken. Ma egy átlagos felnőtt semmivel nem okosabb mint száz évvel ezelőtti társa, csak más eszközöket használ.
Ha belegondoltok, ma a tudomány bármilyen állása mellett kap egy átlagember egy e-mailt: "Regisztrálj ingyen, köss szerződést, a díjat mi fizetjük helyetted! Ha hozol még egy csomó embert külön fizetünk érte!"
És az átlagember megy, regisztrál, szerződik, továbbküldi - aztán csodálkozik, miért is neki kell mégiscsak fizetni a .... és hol a külön fizetés?
Számít az, mit változott a tudomány? Egyesek szerint Isten X-re játszik. Minél több okos ember lesz, annál több a nagyonhülye. -
#85
"2. A Heron labdára gondolsz? Vannak regék korábbi gőzgépekről is, kapunyitó szerkentyűkről. Homérosz nem talányként ír róluk. Vagy te kétled a középkorinál magasabb mérnöki tudású korai kulturák létezését? "
Igen a Heron labdára, ami az első gőzgépek egyike volt.
Viszont ahhoz, hogy jármű készüljön, bizonyos technikai vívmányoknak meg kellett még valósulnia, de az ókori görögök már látták előre - mint a mai sci-fi írók, de ide venném például Leonardo Da Vinci-t, aki a repülőket jósolta - hogy mire lehetne használni a gőz erejét. Azt viszont kétlem, hogy már előre jártak volna az ipari forradalomhoz képest, egyrészt ennek lett volna nyoma, másrészt bizonyos technikai feltételek még hiányoztak ennek jármúként való használatához.
"3.De a jégkorszaki özönvizekről biztos hallottál! Azokról mi a véleményed? Vagy pld. az Atlantiszról is?"
Azt el merem képzelni, hogy egy nagyobb szigetet elnyelt a tenger, és azon civilizáció is volt (mint például Pompei és a Vezúv "afférja" esetén), de hogy azok pufók ufók/Platoni idealizált társadalom lett volna - no azt már túlzásnak tartom.
"4.Engem Eratoszthenész tudatossága- általában az ókori emberé- képeszt el. Hogy előre megfontoltan, bizonyára nem ingyér- kimérette a távolságot és a Nap beesési szögét a két távoli pont között, hogy számolhasson. Biztos óriási tudás örökségből merített."
A trigonometriát már az ókori egyiptomiak (lásd piramisok), és babilonaiak is ismerték. Építészet, csillagászat, navigáció - mindhez kellett. Olvasnivaló.
"Elképesztő! És te azt mondod, az önjáró tripodot csak kitalálta? Hát, lehetséges."
Azért egy irodalmi művet ne akarjunk komplett tudományos, műszaki, objektív leírásnak titulálni. Nem az a célja.
És ez igaz a Bibliára is. Vallás, filozófiai elmélkedés, életmódvezetési tanácsok, a történelmünk/kultúránk része, stb - de nem fizikai/biológiai/kémiai értekezés. Mindegy ez már nem annyira a topik témája. -
#84
a Hold méretét és távolságát meg Hipparkhosz határozta meg a holdfogyatkozások segítségével, az sem rossz! -
#83
azonos delelési időben. a települések közel azonos földrajzi hosszúságon fekszenek -
#82
Csillagász szakköri gyakorlatok klasszikus anyaga. -
#81
Ez nem akkor működik, ha azonos hosszúsági körön vagy? Vagy azonos delelési időben kell a vizsgálat? Vagy csak a távolság É-D vetülete számít? Nem vágom még most sem a geometriai problémát.