400
Az emberi társadalom értelemesebb, esetleg butább volt a régebbi időkben? (100 éve vagy akár ezer évekre visszamenőleg is.)
-
#80
egy mai átlagos tudással rendelkező iskolás jó esetben sokkal többet tud, mint mondjuk az 1800-as évek végén egy nagyon tájékozott, és okos ember a világról. persze ettől még az akkori emberek, nem voltak buttábbak, de a mi már a tudománynak fejlettségének köszönhetően sokkal többet tudunk. viszont reméélem ezt senki nem fogja elolvasni mondjuk 400év múlva:) -
#79
Buták és okosak is voltak köztük, ahogy a mai emberek közt is.
Az adott korban ami körülveszi az embert, a mai embert, a Homo Sapienst, kell megfelelnie a kor kihívásainak. Tökmindegy, hogy 100 ezer éve, vagy most.
Az intelligencia nem korszak függő. A neolitikumban is voltak zsenik, ahogy most is vannak és voltak az árral sodródók is, ahogy most is. A fejlődés, a közösség közös vívmánya, és nem az egyéné, amit együtt kell továbbvinni, átadni.
-
forrai #78 Meglepődöm, hogy valaki még hallott Karinthyről? Itt aktuális, ugyanis ő figurázta ki az előadói stylust:
"Már a régi görögök is..." -
forrai #77 Örülök a figyelmes válaszodnak.
De:
1. A "hexameter kérdésben tényleg a lényeg 6 verslábból álló verssor..." olvasom valahol. Erről ennyit.
2. A Heron labdára gondolsz? Vannak regék korábbi gőzgépekről is, kapunyitó szerkentyűkről. Homérosz nem talányként ír róluk. Vagy te kétled a középkorinál magasabb mérnöki tudású korai kulturák létezését?
3.De a jégkorszaki özönvizekről biztos hallottál! Azokról mi a véleményed? Vagy pld. az Atlantiszról is? Kiváncsi vagyok, mert készülök írni róla. Meg a Földközi tengeri kultúrákról- a tenger vízszint ingadozásokkal összefüggésben. Mert szerintem óriási összefüggés kell, hogy legyen közöttük. Ha tudnám bizonyítani pld. hogy a szuezi átjáró korábban is meg volt természetes módon, mert a tenger szintje is magasabb volt? (Most ez csak feltevés.) Azokról berakhatok linkeket, és szívesen kitárgyalnám.
4.Engem Eratoszthenész tudatossága- általában az ókori emberé- képeszt el. Hogy előre megfontoltan, bizonyára nem ingyér- kimérette a távolságot és a Nap beesési szögét a két távoli pont között, hogy számolhasson. Biztos óriási tudás örökségből merített.
5. És az ókori szerzők felelőssége is megcsodálható. Ahogy pld. az ars poeticájukat megírták, minden művük előtt. Az nem egyszerű előszó. Vermeer van Delft is azokhoz igazíthatta a képi Ars Pictoriáját, amit ma Műteremnek fordítanak. Pedig ott ő is a művészeti hitvallását, elkötelezettségét a hazája iránt festette meg. Ezt már megírtam valahol.
6. Nemcsak a felelősségük, hanem a pontosságuk is. Így volt képes Schliemann- Homérosz leírása nyomán megtalálni Tróját, és annak mesés kincseit. Elképesztő! És te azt mondod, az önjáró tripodot csak kitalálta? Hát, lehetséges.
7. Olvastál valamit Xenophontól? Anabázis, Xerxes, a Lovakról- Széchenyi előtt, többezer évvel. A leírásai szinte drámaiak- filmszerűek.
8. És végül is a különböző szent könyvek.
A Biblia is bővelkedik csodálatosan megfogalmazott, drámai jelenetekben ("Hol van a te testvéred..."), és filozófiai lényegü gondolatokkal (a világosság teremtése= a megismerhető, "rendezett" dolog teremtésének, és megalkotásának a feltételrendszere).
Ezekről valahogy nem illik se itt, se ott, vagy ezért, vagy azért beszélni. Mert az eredmény- kizárhatják, aki ilyesmiről, másról beszél, mint a szokásos.
9. Nem az a baj, hogy ilyen topik téma van, hanem az, hogy ezekről az ókori művekről nem lehet szót ejteni senkivel (megjegyzem, sajna velem is alig). Így azután nem csoda, ha nem értjük a topk kérdését.
-
#76
vagyis a napfény beesési szögének változása a bolygó középpontjából mért szögelfordulással egyezik meg, és akkor a távolságból meg kijön az eredmény -
![[HUN]FaTaL](https://media.sg.hu/forum/avatars/10557508481320070594.gif "[HUN]FaTaL")
#75
"Alexandriában meg mérhető volt a Nap delelésekor vetett árnyék szöge," -
#74
De minek a mért szöge? Hogyan vezeted le? Nem értem a geometriai problémát? Ez minden, csak nem általános suli szerintem. -
#73
Bár az aránypárokkal Karinthynek is meggyűlt a gondja - Tanár úr kérem -
#72
"Szégyen és gyalázat, de én nem jövök rá, hogy mi az az általános iskolai módszer, amivel ezt meg lehet csinálni. "
Szimpla aránypár - íme:
![]()
-
#71
Ez sem igaz szerintem. A gép nem gondolkodik helyetted. Azok gondolkoztak, akik megírták a programokat és akik összerakták a gépeket.
Inkább arról van szó, hogy az oktatás a kultúra az adott civilizációs környezetben nagyon rövid idő alatt átadja az évszázadok alatt felgyűlt éppen hasznos tudást és ez rögzíve van.
Pl. ha túrázni mész vagy a vadonba több ezer év túlélési tapasztalatára támaszkodhatsz és ezek már írásban is rögzíve vannak. Ne te vagy az okosabb, csaj tudod, hogy hol érhető el a tudás.
Az adott kor szintjén tömény ismeretanyagot szerintem bizonyos szinten mindenki megtanulhatja kellő idő alatt. Ma is meg lehet tanulni viking hajót építeni, csak nincs értelme. -
Vlala #70 Nem, a mostaniabbak butábbak.
A gép gondolkodik helyettünk. -
#69
Szégyen és gyalázat, de én nem jövök rá, hogy mi az az általános iskolai módszer, amivel ezt meg lehet csinálni. -
#68
"1. Először is: micsoda eposz? 15700 időmértékes sor? "
Nem pontosan. Az Illiász 15700 hexameterből áll, de például az Odüsszeia "csak" 12100-ból áll.
"Az eposz verses nagyepikai műfaj, mely egy egész közösségre kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel, illetve az esemény azzá válik az eposzi ábrázolás során."
Forrás: Wikipedia - Eposz
"3. Min is munkálkodott okos elméjévek az idős rokkantnyugdíjas?"
Vedd úgy, mint egy ókori sci-fi művet. Akkoriban gőzzel hajtott járműveket vizionáltak, most féregjáratokat, fénysebességű utazást, hatalmas űrcsatákat, androidokat.
Homérosz után cirka 500 évvel meg is jelent az első gőzgép-kezdemény aeolipil néven, utána viszont kicsit fejlődnie kellett a technikának, hogy abból mozgó jármű lehessen.
"Eratoszthenész kiszámolta elég pontosan a Föld átmérőjét."
Mivel Sziéna és Alexandria között ismert volt a távolság, Alexandriában meg mérhető volt a Nap delelésekor vetett árnyék szöge, ezen adatok ismeretében általános iskolai matematikával kiszámítható a Föld kerülete.
"Hermész Triszmegisztosz pedig, aki állitólag még az özönvíz(ek) előtt élt"
Hát eléggé misztikus figura, a mendemondák meg eléggé pontatlan dolgok. -
patiang #67 És a mai "régi" emberek is buták lesznek 100 év múlva?
Hülye kérdés mi?! -
patiang #66 az száraz :)) -
#65
szerintem azok buták akik ilyen magyartalan címet adnak egy topicnak
régi emberek lol
a kenyér régi a tesocban te balfácán -
#64
Nem, azért sötét, mert az utána következő 'Felvilágosodás kora' ezzel az elnevezéssel élesítette a különbséget a "régi" meg az "új" kor között. Aztán az elnevezés megragadt. -
#63
A sötét-középkor nem azért sötét, mert az emberek buták voltak, hanem azért, mert rohadt keveset tudunk róla. Ez nagyjából a nagy népvándorlások korára tehető ugye, amikor a Római Birodalom megszűnt létezni, így nem volt olyan nagyobb birodalom, ország, amely le tudta volna jegyezni az akkor történteket: vagy nem tudtak írni, vagy a feljegyzéseket elsöpörte a zavar... -
#62
Még szép, hogy itt valaha tenger volt. Konkrétan a Pannon-tenger.(amely a Paratethys-tenger része volt, csak leválasztódott, amely meg a Tethys-óceán egyik eremtengere volt...de ez ismerős lehet a középiskolai tanulmányokból már:D). Érdekes egyébként, hogy mi is éppen hegységeken csücsülünk itt a Kárpát-medencében, csak éppen a Pannon-tenger egy pár kilométeres üledékréteget hagyott maga után:D
Ez ugyanígy igaz az Aral-tóra, Kaszpi-tengerre(amely valójában tó:)) stbstb.
Egy kis ON: minden generáció a maga tudásanyagához képest fejlett, így kicsit hülyeségnek tartom egy "mostani" ember és egy korábban élt ember összehasonlítását TUDOMÁNYÜGYILEG!!!
Gondolkodás, lexikális tudás és saját vélemény szempontjából viszont már erősen el lehetne agyalni ezen a kérdésen...nem biztos, hogy mi "jönnénk ki győztesen"..
-
#61
![]()
-
forrai #60 Szerintem az előnyünk csupán a technológia, ami azóta fejlődött. Olyankor viszont ugrásszerű fejlődésre képes az ember! Egyetlen emberöltő is elég!
Az i.e.- 5-6 században görögországban minden ugrásszerű fejlődésnek indult, és szinte egy század alatt be is tetőzött.
Én meg például kezdetben logarléccel dolgoztam. Most meg kellett tanulnom a számítógépet, amiben hozzám képest előnyben lehet egy tízéves gyermek is.
Mégis, vannak olyan képességeim, amit sok fiataléval nem cserélnék.
(Viszont hiányzik néhány, amit szívesen...:-).
Ugyanezt gondolhatnák a "régi görögök" is rólam. -
#59
Buta ember az, aki a civilizációhoz képest keveset tud.
A középkorban az buta ember volt aki nem tudott olvasni, írni stb., bár akkor ez nem az ő hibájuk volt.
Szvsz, nem voltak butábbak mint ma. Csak az akkori tudomány nem volt ennyire fejlett.
helo._. -
#58
ja a fekete-tenger teli van városokkal, találtak olyat ami akkor mint a mostani nagyvárosok,vizoblitése wc-vel meg ilyenek, valahol a neten vannak is felvételek -
#57
Buták azok a buta emberek emberek, akik buta topikokat nyitogatnak? -
forrai #56 Ez a Hágár Quim.
Roppant érdekes, furcsa alaprajzú, nem kőr alapú megalit, áldozati asztallal. -
#55
más tollával ékeskedve meg könnyű "lebutázni" az elődeinket...
:)
(akik nélkül nem tartanánk itt) -
forrai #54
Remélem, sikerül.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/3/3b/HAG004_KT080613.JPG/798px-HAG004_KT080613.JPGHagar Quim: Megalit templom (szerő: Kiss Tamás (kit36a) -
#53
szerintem minden korban ugyan olyan intelligensek az emberek, hiszen minden ember tudás nélkül születik, csak van 1-2 olyan személy aki megállapításaival, munkásságával magasabb szintre emeli az eddig megszerzett (és rögzített, továbbadott) információt/tudást.
ahogy például a 20.sz-ban Einstein -
#52
sztem az csak irónia volt, terry pratchett korongvilág regényében van úgy ábrázolva a világ :D -
forrai #51 Hágár Quim... -
forrai #50 Jogos a szemrehányás, de a mondanivalóm sok, az időm kevés.
Nem várhatok, míg valaki hozzászól. Másfelől tagolni kell a mondanivalót. És előfordul, hogy kiegészítek.
Majd az Admin rámszól. De hátha őt is érdekli, hogy Málta szigetén csodálatos megalit építmények vannak.
A Háhgár Qim nevű templom pld közel 6000 éve épült. (nézhetitek a Wikin is)
"Málta őskori építményei egy olyan időszakban keletkezhettek, amikor az addig víz alatti vagy víz közeli kőzetekből (agyagos tengeri üledék) álló lapos szigetek egy tektonikai katasztrófa miatt szinte egyik napról a másikra emelkedtek mai helyükre. A felszínen kiszáradó egykori tengeri üledékből keletkeztek a ma "korallmészkőnek" nevezett kőzetek, megőrizve az elköltöző embereknek az ezekbe vágott nyomait, amiket ma keréknyomokként ismerünk"
Igen, lehet, hogy kiemelkedett! De az is lehet, hogy előbb a tenger szint megnőtt, és akkor, amiatt emelték ezt a fura templomot magasabbra, mert lejjebb is van egy ilyen rom. Majd mikor felemelték, átszakadt a Boszporusz, úgyhogy hiába dolgoztak, mert a vízssint visszaesett?
Az óceán szint ismétlődő, jelentős ingadozása 11500, és 6000 éve tehetett be néhány fejlett kultúrának, amellyel elvesztettük a kapcsolatot. Mert szinte bizonyos, hogy akkor létezett egy természetes vizi út, átjáró az Indiai óceán, és Kőbánya- Kispest között, a Dunán keresztül. -
forrai #49 Úgy tudom, a szuezi csatorna mentén ma is van egy hatalmas, sósvizű tó.
A Holt tenger is mtől olyan sós? Valaha azt a területet is óceán borította? Vagy csak lesüllyedt?
Több jel mutat arra, hogy az óceánok szintje sokkal nagyobb is lehetett. Erre persze jó bizonyíték lenne, ha a Gellérthegyen találnánk sült bálna szálkákat. De talán nem muszáj olyan messze menni. Elég csak 10 méter.
A lényeg, hogy ez a változás már az emberiség történetében történt. A Kaspi tenger, Aral tó-máig kiszáradtak. De veszettül sósak- miért? Megeszem a kalapom, ha nem voltak valaha a tenger alatt. Csakhogy a km vastag jégtől megszabadult szárazföldek jócskán kiemelkedhettek.
Így azóta a tenger visszavonulhatott.
Mindez pedig lehet, hogy már az emberiség idejében volt. -
#48
Ez a rengeteg mondanivaló egy hozzászólásban nem menne? :)
Egyébként érdekes téma, +fav! -
forrai #47 Sokan a tiramisukat(bocsi: piramisokat- pont arra gondoltam!)is az özönvíz elleni "védekezésnek" gondolják! Vagy inkább a zikkurátokat, amelyek lépcsősek voltak. Olyanok pedig mindenütt épültek. -
forrai #46 A Fekete tenger kialakulásakor a földi óceánok szintje méterekkel lecsökkent. Azaz előtte a jelenleginél méterekkel magasabb lehetett.
Aminek vannak nyomai. Ha viszont így volt, akkor a Szuezi csatorna helyén természetes átjáró is lehetett, vizi úttal az Indiai óceánra!
Így Egyiptom története is más szinben játszik, a bibliai történetek is másképp lennének magyarázhatók.
-
forrai #45 Eratoszthenész kiszámolta elég pontosan a Föld átmérőjét.
Hermész Triszmegisztosz pedig, aki állitólag még az özönvíz(ek) előtt élt, és az emberiség tudását véste kőbe, és ércbe, hogy az megmaradjon. Mert tudta, hogy lesz özönvíz.
Mert pld. ~6000 éve a jégkorszak utolsó nagy olvadása miatt a Földközi tenger szintje hirtelen megemelkedett, és átbukott a Boszporusznál, létrehozva a mai Fekete tengert.
Még előbb, ~11500 éve még a Földközi tenger is tengerecske lehetett, amikor egy monstre kanadai olvadás(?) megemelte a szintjét, talán szétmosva az Atlantiszt is? A gyorsan száguldó jéghegyek akkor átrepülhették még az óceánt is, a hátukon barátságosan integető barnamedvékkel, és indánokkal!
Akkor pusztulhatott el egy olyan értékes kultura, amelynek emlékei is alig maradtak fennt! -
forrai #44 Én nem tanulhattam antikot, Bibliát, stb. De hogy van ma ez?
Mit tanulnak a nebulok az iskolában erről? Hogyan viszonyulnak a multhoz?
Úgy, ahogy az idősebbekhez?
Akkor az rosszabb, mint egy Szophoklész tragédia. (Ő házmester volt az Olimposzon.) -
forrai #43 "...Ezüstlábú Thetisz...", ugyan miért volt ezüst lábú? Talán nem volt elég fa a közelben?
Igaz volt köze a tengerhez. De akkor is- micsoda hasonlat, vagy metafóra, vagy mi a fene?
Ki ír ma még így? És ki fest úgy, mint pld. Botticelli?
A régiek filozófiában és művészetekben bocsi- de jobbak voltak nálunk.
Azért miénk lett az üres logika, minden vívmányával.
-
forrai #42 Homérosz: Iliász. XVIII vers: Akhilleusz pajzsa!
Fordította: Devecseri Gábor (csodálatosan)
"Míg az ezüstlábú Thetisz elment Héphaisztosznak
csillagos és örök ércházába, mely égilakók közt
fénylett, s melyet a Sántító maga épített volt.
Őt a fuvók mellett izzadva találta, amint épp
sürgött: húsz háromlábast készítve a tűznél,
hogy palotájának fala mellett rakja ki sorban.
Aztán mindje alá aranyos kereket helyezett el,
hogy gyűlésbe gurulhasson valamennyi magától,
és onnan hazafuthasson: bámult, aki látta.
Készen volt már mind, csak a nagyszerü-mívü fülek még
nem voltak rajtuk, s ehhez szögeket kalapált most.
Éppen ezen munkált okos elméjével az isten,
s ekkor ezüstlábú Thetisz istennő odalépett."
1. Először is: micsoda eposz? 15700 időmértékes sor?
2. No már azután, csillagos ércház? A meg miféle szerzett?
3. Min is munkálkodott okos elméjévek az idős rokkantnyugdíjas?
Húsz háromlábast (üstöt, ma nyomástartó edény) készített, kerekekkel, hogy maguktól guruljanajűk a gyűlésbe és vissza. Talán fel is szólaltak ott?
Éppen az irányjelzőn (vagy a vontatóhorgon?) munkálkodhatott a mester, hogy szabályosan közlekedhessenek az Olimposzon, a jobbkéz-szabály szerint, amikor a nevelőmutija megjelent, hogy talán egy tankot kérjen a fia számára?
4. Kiváló emberek régen is voltak, próbálkoztak, kísérleteztek, azután feloldódtak az iszapban. -
#41
Azért, mert nincs gyakorlati haszna. Egyébként apám és a nagy átlag 30 és 50 éve sem emlékezett költő és írók műveire. Az idő mindent megszépít és hajlamos torzítani ezt-azt.
