266
-
#226
De minek töltöm én az időm minden hülyével?
Inkább ilyenekkel foglalkozom. -
#225
És ha több rámpa van?
És ha nem egyetlen helyen, hanem pl. egész sorokat raknak be egyszerre oldalról?
-
#224
Persze, lövésem sincs:)
Nos ha egyszerre 75 kő van mozgásban, úton, ugye az épülő piramis felé...akkor nyilván eltudod képzelni, hogy a 300m lévő területröl induló kb 600m hosszu rámpán kb 6-7 méterre egymástól vannak a kövek....amelyek kb 2-3 m oldalméretüek...hm.. a vontató emberek, oldalt, ugye ..el sem férnének olyan sürün kellene állniok....és ezzel a technikával csak hibátlan napi 12 ora több évig precizen folyó munka mellett lehetséges...nem vetted figyelembe ha csak egy kő is elakad, akármiért, felborul az egész egyensúly, és tökéletesen összhangban kell mozognia 75 kőnek mert különben összeakadnak....
8 ember egy 4-10t követ vonat, csuszó talpakon?? azért ezt megnézném..
Arról nem is beszélve, hogy a berakási helynél akkor alig 1 percük van berakni pontosan a helyére..mert érkezik a következő, és berakni sokkal nehezebb mint vontatni....
-
ROKO #223 Akit érdekel a téma - akár hívő, akár cáfoló - teljesen objektív írás:
http://moly.hu/konyvek/graham-hancock-istenek-kezjegyei -
#222
Telitaláltat. Ezt próbáltam kifejeteni én is, de ez tényleg tömör és velős volt. -
#221
A roosvelti New Deal közmunka programja is innen lehetet koppitva. :) -
kukacos #220 Nem az a baj, hogy kérdezel, hanem hogy kapásból magabiztosnak mutatod magad - akár egy cáfolat erejéig - egy olyan témáról, amiről 99%, hogy abszolúte semmi lövésed sincs. Ez mondjuk általános betegség ezeken a fórumokon. Nekem sincs semmi lövésem a piramisépítésről, de nem dobom ki a szakemberek leírásait azért, mert pár szám furán alacsonynak hangzik.
Ha úgy kérdeznéd, hogy "bocs, érdekes ez a 2-3 ezer emberes elmélet, de akkor hogyan jön ki a sebesség", nem állna fel a szőr a hátamon. MOST már elkezdtél számolni. Nézzük: a leírások szerint a piramis anyagának 98%-át adó kőfejtő nagyjából 300 méterre van a piramistól, ahonnan még rámpás megoldással is max. kb. 2 km-t kellett tolni a köveket a csúcsig. Azt írják, hogy 8 ember elég egy alapkő mozgatásához. Ha átlagosan 1km-es úthosszt számolunk (ne felejtsük el, hogy a gúla fő tömege az alapjában van!), akkor egyszerre 75 kő van mozgásban. Ha két percenként kell letenni egyet, egy csoportnak 150 perce van feltolni a követ és visszamenni a kiindulópontra. 5 km/h sétasebességnél a visszautat 12 perc alatt teszik meg, tehát valamivel több, mint két órájuk van 1 km megtételére egy pár tonnás kővel. Most akkor megint lehet vitatkozni, hogy ez sok-e vagy kevés; szerintem a technológián múlik. De semmiképp sem kell mondjuk teherautó ilyen kevés emberrel. Szerintem inkább a kifejtés sebessége a bámulatos, nem a beépítésé.
Persze az se biztos, hogy a kövek kitermelése egyszerre történt. Lehet, hogy valami másik megaprojektre gyűjtögették már régóta. A világ legnagyobb piramisai Mexikóban évszázadok alatt készültek el. -
kukacos #219 Ez így már rendben. De akkor meg legyünk már őszinték, és senki se játssza már itt az egyiptológust: ezek a kérdések nem az SG fórumán fognak eldőlni, hanem a terepen levő régészek vizsgálatai adhatnak támpontokat, amíg kikristályosodik egy egységes vélemény. Na meg őszintén: tényleg megrengetné a világot, ha x fáraó helyett y fáraó építtette a piramisokat? Nagyjából ugyanannyit tudunk mindkettőről. Semmit. A piramisokban nem az az érdekes, hogy melyik magát istennek hirdető majom falazta el a hulláját benne, hanem a korabeli technológia meglepő teljesítménye.
Nincs semmi alapod hinni valamelyik elméletnek, valamelyik másikat meg elvetni, mert nincs meg a szaktudásod, tapasztalatod, véleményed nem mehet túl a random találgatáson és egyedi tetszik-nem tetszik preferenciákon. Mintha kvantummechanikai elméletek között azon az alapon válogatnál, hogy az egyik könyvben zöldek az elektronok, a másikban meg kékek, és neked kék a kedvenc színed.
Persze ha havonta jársz le Luxorba az ásatásodhoz, akkor nem szóltam. -
#218
Az nagyon jó jel, hogy a sok "anyázás" hatására elkezdtetek gondolkodni. De lekopogom, nehogy félúton abbahagyjátok. -
Doktor Kotász #217 Ez a tipikus egy mondatban a lényeg szöveg volt. -
crisztof #216 Képzelj el egy autógyárat! Mondjuk 15 percenként kigördül egy frissen elkészült autó a gyárkapun, ez esetben egy autó szerinted 15 perc alatt készül el nulláról? -
Doktor Kotász #215 Korábban leírtam, hogyan építették a piramisokat.
Minden szintnél kihagynák pár kütömbnyi sort, ahol így keletkezik egy rámpának hely. Minden ilyen rámpa egy merőleges rámpával folytatódik a következő szinten. Ez esetben felépül a poramis belsejében egy spirális belső anyagmozgató "lépcsőház". Ha az elején 140 méteres egy szakasz, és van nyolcvan szint, mire elfogy a lépcsőház, akkor a képcsőház hossza 140/2*80 méter, ami több kilomnéter hosszú. Tehát egyszerre kövek százait mozgathatják benne. És ott már lehet használni csörlőt, ami racsnis, tehát nem kell tartani a súlyt, csak húzni egy csörlővel. -
Doktor Kotász #214 "Szerintem se. Ráadásul ezt a sebességet kell tartani a 40 50 80 és 120 méteres magasságban is. Egy helikopter nem viszi fel és teszi a helyére 2 perc alatt.
Meg elhiszem, hogy a munkások kemény legények voltak, de azért nem terminátorok, hogy ILYEN tempót bírjanak. Az ember tűrőképességét sokszor nem veszik figyelembe. Más dolog pár óráig 130%-on csinálni csinálni és megint más éveken keresztül, folyamatosan, nap mint nap. Pont ez súrolja már a scifi határát, ami ellen pont érvelni akarnak. Sivatagi körülmények között kell dolgozni, az ember vízfogyasztás napi 40 liter is lehet. Ha meg sokszor volt váltás és más brigádok akkor mégsem 2000-3000 ember dolgozott a piramison. Én sem a piramis építés tényét nem hiszem el, szerintem is meg lehet csinálni ókori eszközökkel, csak nem 4 év alatt és nem 2000 munkással."
Nagyon keveset tudsz az ókori emberek életéről.
Egyiptom földművelő nép volt. Hányszor arattak egy évben? Maximum kettő. De lehet, hogy csak egyszer, mert ez éghajlatfüggő. Mondjuk kétszer.
Tudod kié volt a termőföld? A fáraóé. Nem volt jellemzp a földtulajdonos paraszt akkor. Elvetették a gabonát pár hét alatt, meg betakarították pár hét alatt. A gabona meg bekerült a fáraó raktárába. Az emberek meg kaotak fejadagot a minkálért cserébe. EZért dolgoztak mondjuk három hónapot egy évben. Mit lehet kezdeni a köztes idővel? Háborúzni vagy kézműveskedni. A környéket leigázzák, nincs veszélyes ellenség.
Mit lehet csinálni ilyenkor? Főleg, ha megindul a népszaporulat a jóléttől?
Munkát kell nekik adni.
Szóval ott volt a teljes lakosság, volt aki cipót készített, volt aki cseréoedényeket, meg volt akinek nem volt mit tennie. Na ezek tízezrével voltak, és monumentális építkezéseken foglalkoztatták őket.
SZerinted gond volt emberek tízezreit foglalkoztatni? Nem. Élelem volt, cserépedényt, meg cipót nem csinálhatott mindenki. Hát, hogy ne lézengjenek a szabadidelyükben, mert annak rablás meg fosztokatás a vége, egyre nagyszabásúbb építkezéseket szerveztek. -
Doktor Kotász #213 "1: Jaa..de ehhez az is kellett volna, hogy iszonyat mennyiségben előre dolgozzanak a kövekkel, mikor kezdik az épitést, akkor már több száz vagy ezer kö elöre meg kellett lennie...és a 2 perc/kő beépitési sebességhez az is kell, hogy több száz bárka mozogjon a kövekkel, arra meg nem volt hely.."
Igen, ez történt, előre dolgoztak.
"2:Amit irsz, az egy kőnél ok..de a 2 követ vontatók már asikos felületen gyalogolna:) és a többi száz meg tizezer?? azoknak már olyan sikos lett volna a faút, hogy nem tudnák huzni a követ, arrol nem is beszélve hogy a fa a sok ráöntött anyagtol megduzzad berepedezik,és hamar széttörik."
Láttál orosz festményeket, ahol emberek vontattak uszályokat?
Igen, jól sejted, hogy nem a vízben úszva húzták a hajót, hanem a két partról.
A kötelek V alakban csatlakoztak a hajókhoz. Ha ezt átviszed a csűszós ókori "futószalagra", akkor az a kép fog bevillanni, hogy a munkások nem a csűszüs görgőkön szkeccsöltek, hanem a járható úton.
"3: a vonatot persze hogy könnyü mozgatni..a surlodási erö a lényeg..minél kisebb az a jó :) kemény kovácsolt acél kerék, és sin..vagy fa talp és homok, valszeg egyforma:)
hogy az ütem tartható legyen, sokkal több ember kellett hoghy dolgozzon ott, hiszen ahhoz hogy mindeg legyen szabad csapat a vontatáshoz, fejtéshez, hajóztatáshoz (2perc/kő!) ahhoz sok sok szabad melos kellett, hiszen a vontatóknak vissza is kellett érnie a hajótol fejtő területéhez gyalog, és a hajótol a piramishoz is, éls fel..majd séta vissza a hajohoz:)"
Itt akár kövek százait is mozgatták egyszerre.
"Egyébként 2perc/kő berakással is kb 20 év a melo idő:), és nem 3-4...mert ugye nem 24 orában dolgoztak, és nem évi 365 napot.. hogy jön ki a 3-4 év?????????"
Három év alat Hufu és nem a jóval nagyobb Kheopsz piramist építették fel.
És rengeteg piramis építése végződött kudarccal.
Több tucat piramis van, de ez idő alatt fáraók százai uralkodtak. Közülök csak néhányat ismernek. Sok piramisnak nem is tudják az építtetőjét. -
Doktor Kotász #212 Na végre. :-) -
#211
380óra egy kő/fő : akkor az 30 munkanap?? (30x12 kb) 2.4 millió kő akkor akkor 72 millió nap? 72milla/ 10.000 fő, az ugye 7400 nap, ami 20 év:) nem 3-4 :) -
#210
Mért bosszantó? mert kérdezek? Sosem állítottam hogy ufok..ezt te és más sem olvashatta tőlem. Emberek éítették, ez egyértelmű, csak azt nem tudom hogy hogy.
Ezt is írtam már, hogy nem tudom...ezért kérdezek. Érted?:)
Nincs elméletem, se jó se baromság...ne állíts ilyet.
Én kérdezek, de csak szajkózva vannak az értelmetlen bejáratott elméletek.
Persze, hogy futószalag szerűen dolgoztak, ez nyilvánvaló..de 2-3e ember?? ennek egy része nyilván pihen is néha..meg oda vissza mozog üres kézzel.., tehát a kapacitás kb 50% aki épp tényleges munkát végez, kb 1800 ember, ebböl ugye 1/3 vág, 1/3 hord 1/3 helyére teszi?? akkor ugy kb 600 ember hord, 20 fös csoport van írva valahol..akkor 30 csoport hordja? és tesz le 2 percenként egyet? számolj már, mekkora sebességgel mozogtak?
ez a almás elméleted marha vicces, de sosem írtam ilyesfélét...ne keverj az ilyen superufo vagy akármi elmélet halmozókkal itt. szerintem értelmes és jogos kérdéseket tettem fel.
Nem az építés tényét, hanem a mikéntjét kérdőkejezem meg..nem hiszem, hogy úgy történt ahogy itten leírjátok, és nem ennyi emberrel. -
brueni #209 miért nem számol senki visszafele? legyen adott 10000 ember, legyen adott a 20 év és legyen adott a kövek súlya, darabszáma. ezesetben az jön ki, hogy 12 órát dolgozva naponta/ fő 380 munkaóra alatt került helyére egy átlagosan 3 tonnás tömb. mi ebben a lehetetlen? -
#208
Ettől az egésztől függetlenül nem semmi hogy már akkor ilyet tudtak építeni, elképesztő emberi teljesítmény lehetett! Mondjuk sokan meghalhattak...:S -
wednes #207 Téged látom csak az érdekel, hogy emberek építették valamikor, valamiért és meg tudták csinálni és pont. Na ebben a kérdésben nem fogunk össze veszni. A klasszikus elmélet szerint Hufu fáraónak készült a piramis és temetkezési hely volt és kb 20-30 évig készült. Már ez is jobban hangzik mint a 4 év. Hérodotosz írt 30 évről és ő még láthatta a feliratokat a piramison. Ami ugye az 1301-es földrengés alkalmával rongálódott meg és aztán az arabok elhordták építkezésekhez.
Azt, hogy Hufu építette és temetkezési célból egy egyáltalán nem egy biztos tény. Nagyon sok eltérés van a Nagy Piramis és a többi között nem csak mérteiben. Van itt egy írás, ami szerintem remekül összefoglal minden elméletet(kivéve az ufókat) ami a Hufu piramissal kapcsolatban felmerül: A Gizai Nagypiramis A 16. oldalon találod azokat a kérdéseket, amik bennem is felmerültek. Az építkezés elméletei is le vannak írva, pro- és kontra érvekkel. Én elképzelhetőnek tartom, hogy ez a piramis korábban épült mint, ahogy gondolják. Jóval kedvezőbb éghajlat rengeteg fa anyag áll rendelkezésre, könnyebb logisztika és ellátás az embereknek. Lehet Hufu renováltatta később az épületet.
"Manethón, az i. e. III. században élt egyiptomi történetíró azt írja: „A Nagy Piramist nem Kheopsz, hanem Szufisz király építette.” Manethón dolgozta fel először hitelesen az egyiptomi történelmet, és az ő névéhez fűződik még az
egyiptomi dinasztiák és a királylista összeállítása, amit kisebb módosításokkal máig használunk. Ezek fényében feltételezhető, hogy az előbb említett kijelentésének lehet valóság alapja."
A történelemben nem egyszer fordult elő, hogy egyes tetteket maguknak tulajdonítottak vezetők. Természetesen ezt is ókori emberek építették és nem High-tech cuccokkal. De lehet ismertek olyan dolgokat, ami később elveszett itt pl: csigára gondolok vagy az "ókori betonra" egyéb dologra. Amit máshol nem alkalmaztak az egyiptomiak később. Ez is előfordult a történelemben, hogy újra fel kellett találni elfeledett dolgokat. Víz okozta erózió nyomok a (talán) piramison meg a Szfinkszen. Ami lehet egy építési technika velejárója (ebbe a vizes dologba még nem ástam eléggé bele magam, de pont erről akarok olvasni majd. Hogy pontosan milyen nyomok vannak kik állítják ezt, és mi okozhatta pontosan. Ázás, eső vagy mégse víz stb). De elképzelhető, hogy egy csapadékosabb éghajlat következménye. Az se idegen a történelemtől, hogy egyes kultúrák másolják egymást építészetben, művészetben stb. És itt még egyszer mondom nem az elveszett atlantiszi emberekről van szó.
Az építés módjánál elképzelhetőnek tartom ezt az "ókori beton" alkalmazását. Vannak is majd erre irányuló kutatások, hogy elemezzék ezt. Találtak is vízmolekula nyomokat a piramisi kövekben, amik nem tűnnek természetesnek. Reméljük tovább vizsgálódnak. (itt egy kis kitérés, az a legnagyobb baj, hogy rohadtul nehéz vizsgálni a piramist magát a sok bürokratikus akadály miatt, asszem a robot leküldésére is 10 évet kellett várni)
A belső rápma elméletét ahol maga a piramis a rámpa- amit Doktor Kotász leírt még az elején - az eléggé elképzelhetőnek tartom. Lehet kombinálni külső rámpával is még kis magasságig. Erre is irányul majd kutatás, hogy ezt bizonyítsa. -
#206
Aham, viszont meterben van es nem egy oegyiptomi mertekegysegben. -
#205
Ej, micsoda fáziskésés. :) -
acdc #204 Mibol gondolod,hogy megsertodtem tudtommal egy negativ tartalmu jelzovel sem illettelek mint ahogy Te sem.Ha annak vettem megerositelek benne,hogy nem.
Kpv
"Ezert jo a belinkelt video, mert a sok ufo hivo rajohet, hogy tudatlanabb mint az okoriak voltak"
Nem vagyok ufo hivo (bar a repulo szerkezetekrol szolo rajzok es legandak tenyek-pl ezekiel-az nem feltetlenul jelent ufot pl johettek atlantiszrol vagy akarhonnet,jelenleg is megvan a fejlettsegi kulonbseg mondjuk japan es valami dzsungel lakok vagy kannibalok kozott) de gondolm sok ufo hivo sem allitja,hogy ufok epitettek mivel a legendakban az van,hogy leszalltak az Istenek az egbol es megtanitottak oket dolgokra utmutatast adtak stb.
Tehat szerintem a video nem zar ki semmit sot azt bizonyitja,hogy civilizalt korunkban is valakinek meg kell mutatni utmutatast kell adni,hogy tortenhetett hiszen a tobbseg nem tudja.Lasd a cimet
"A tudomány évszázadok óta próbálja megérteni, hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak a nagy piramisok megépítésére".
-
kukacos #203 Egyet árulj már el: akkor mi a bajod a klasszikus elmélettel? Szerinted hogy, kik, hányan és mennyi idő alatt építették a piramist? Mert az a kérdés engem már rohadtul nem fog meg, hogy kétezer vagy tízezer ember dolgozott-e rajta. -
wednes #202 Nem veszed észre, hogy semmi UFÓs dologról nem beszélünk???
Én se mondom, hogy UFÓk és E.T volt mert akkor építettek volna 1 kilométer magas tisztán gránitból egy piramist 1000 tonnás kövekből és az lett volna ráírva: "Ezen elmélkedjél paraszt!"
Mitől lett sokkal hihetőbb a 4 éves építési elmélet mint a 20 vagy 30??? Meg a 2000-3000 ember? Mert ez a legújabb? A következő mi lesz, 3 hónap alatt megvolt?
Pont, hogy az építők táborát 8000-10000 ezer fősre becsülik!
Az a baj, hogy már mindenkit rögeszmésen ufó és misztika hívőnek gondoltok, aki csak olyat mer leírni, hogy "hát ezt nem egy 7VGe alatt szarták oda az biztos." -
kukacos #201 "képtelenség"
Öregem, ez már tényleg bosszantó.
Hány piramist húztál már fel, hogy ezt így ex catedra kijelented? Ugyanazt szajkózzátok: nemnemnem, mert, mert, mert... csakcsakcsak. Érveitek nevetségesek, pl. sok víz kell a munkásoknak? Az egész Nílust talán nem itták már meg! Egyik se látott még egy téglát se életében, nemhogy tízezer fős ókori építkezést vezényelt volna, számításokat, kísérleteket, nem végzett, de így, karosszékből kijelenti, hogy nem és kész.
Ezzel szemben megtalálták az építői táborát, vannak részletes számítások valódi szakemberek által, hogy igenis lehetséges, noha nem minden részlet tisztázott. Végsősoron pedig ott van az a rohadt nagy kőhalmaz, bizonyítékként arra, hogy megcsinálták. Most azt akarjátok, hogy a - valószínűleg örökre - homályban maradó részletek miatt keressünk valami egészen más, fantasztikus magyarázatot?
Nem is az a gond, hogy ellenkeztek - kételkedni jó dolog -, hanem hogy alternatívákat sem kínáltok fel. Adott egy Newton, aki azt mondja, hogy az alma a gravitáció miatt esik lefele. Erre megjelenik egy csörgősipkás kretén, aki azt mondja, na jójó, de hogy jut át a gravitáció a Földről pillanatszerűen az almára? Én ezt nem hiszem, baromság az egész elméleted, nincs is gravitáció, lallala. Minden értelmes ember szájon vágná.
Kötözködni lehet, sőt, ajánlatos, csak akkor mondj jobbat. Pusztán tagadással senki sem lesz okosabb, és az ilyen viselkedés mindig a butaságot, a visszahúzást, a maradiságot képviseli, vagy ilyen-olyan mögöttes indokok miatti ragaszkodást a régihez, mint az evolúciótagadó betonvallásosoknál.
KONSTRUKTÍV kritikát kérünk, ahol bemutatjátok, hogy ha így nem, akkor hogyan. Persze, attól meg fostok, mert a gondosan bújtatott alternatíváitok maximum vinnyogó röhögést váltanának ki. Az ufós meg atlantiszos magyarázatokkal az a baj, hogy ezredannyira se konzekvensek, bizonyíthatók és következetesek, mint az a sima elképzelés, hogy egyiptomi mesterek és munkások építették a piramisokat, kétkezi munkájukkal, ókori technikákkal. -
#200
Továbbra sem érted. Nem úgy zajlik a szállítás, hogy 1 kő fel x percenként. Egy anyagfolyam van. Nem egyet szállítanak. Páhuzamos process fel sem merült eddig sokak fejéban? Miért??? -
wednes #199 Még a legelején írtam Hatsepszovet királynő obeliszkjéről, ami 300 tonnás volt. Magunk az egyiptomiak írják le, a mészkőtömb kifejtéséhez 7 hónapra volt szükség és a vontatása meg úgy történt ahogy kvp leírta, 6000 ember kellett hozzá. 2-3X annyi mint a piramis építéséhez? -
wednes #198 És ezen a magasság és sebesség dolgon az se segít, ha nem bányászott kő volt hanem egy ókori "beton" amivel az alapanyagokkal szépen felszaladtak és csak helyben lett olyan rohadt nehéz a megkötés után. Mert nem hiszem, hogy fél perc alatt megkötött. -
wednes #197 Szerintem se. Ráadásul ezt a sebességet kell tartani a 40 50 80 és 120 méteres magasságban is. Egy helikopter nem viszi fel és teszi a helyére 2 perc alatt.
Meg elhiszem, hogy a munkások kemény legények voltak, de azért nem terminátorok, hogy ILYEN tempót bírjanak. Az ember tűrőképességét sokszor nem veszik figyelembe. Más dolog pár óráig 130%-on csinálni csinálni és megint más éveken keresztül, folyamatosan, nap mint nap. Pont ez súrolja már a scifi határát, ami ellen pont érvelni akarnak. Sivatagi körülmények között kell dolgozni, az ember vízfogyasztás napi 40 liter is lehet. Ha meg sokszor volt váltás és más brigádok akkor mégsem 2000-3000 ember dolgozott a piramison. Én sem a piramis építés tényét nem hiszem el, szerintem is meg lehet csinálni ókori eszközökkel, csak nem 4 év alatt és nem 2000 munkással. -
#196
Igaz, de mennyi idő volt? 2 év, egy kő..és 2500 évvel később.. görgőkön..tőbbszáz ember mozgatta..és iszonyat lassan.
Nyilván már a mozgatáshoz kellő cuccra felrakás is rengeteg időbe telt, nehogy széttörjön a súly alatt:)
De én nem a súly mozgatási képességet kérdőjelezem meg, hanem a sebességet, és a tempót...képtelenség ilyen 2perc/kő sebességet tartani, ilyen nagy távolságú, és bonyolultságu építkezésen. -
#195
1: Jaa..de ehhez az is kellett volna, hogy iszonyat mennyiségben előre dolgozzanak a kövekkel, mikor kezdik az épitést, akkor már több száz vagy ezer kö elöre meg kellett lennie...és a 2 perc/kő beépitési sebességhez az is kell, hogy több száz bárka mozogjon a kövekkel, arra meg nem volt hely..
2:Amit irsz, az egy kőnél ok..de a 2 követ vontatók már asikos felületen gyalogolna:) és a többi száz meg tizezer?? azoknak már olyan sikos lett volna a faút, hogy nem tudnák huzni a követ, arrol nem is beszélve hogy a fa a sok ráöntött anyagtol megduzzad berepedezik,és hamar széttörik.
3: a vonatot persze hogy könnyü mozgatni..a surlodási erö a lényeg..minél kisebb az a jó :) kemény kovácsolt acél kerék, és sin..vagy fa talp és homok, valszeg egyforma:)
hogy az ütem tartható legyen, sokkal több ember kellett hoghy dolgozzon ott, hiszen ahhoz hogy mindeg legyen szabad csapat a vontatáshoz, fejtéshez, hajóztatáshoz (2perc/kő!) ahhoz sok sok szabad melos kellett, hiszen a vontatóknak vissza is kellett érnie a hajótol fejtő területéhez gyalog, és a hajótol a piramishoz is, éls fel..majd séta vissza a hajohoz:)
Egyébként 2perc/kő berakással is kb 20 év a melo idő:), és nem 3-4...mert ugye nem 24 orában dolgoztak, és nem évi 365 napot.. hogy jön ki a 3-4 év????????? -
#194
Bocs.minden visszavonva..jogos amit írtál :) ütödött vagyok, mentségemre...éjjel volt :) -
kukacos #193 Egyébként a világ legnagyobb mozgatott kövét is csak emberi erővel oldották meg. Ez Nagy Péter pétervári szobrának talpazata, ami egy 1250 tonnás gránittömb:
http://en.wikipedia.org/wiki/The_Bronze_Horseman#The_Thunder_Stone
Ezt mondjuk nagyon lassan és csörlőkkel csinálták, bár ez utóbbit már a görögök is ismerték. Én azon se lepődnék meg, ha az egyiptomiakról kiderülne, hogy ezer tonnás köveket is meg tudtak mozdítani. Ha megemelték volna őket, az már sokkal érdekesebb volna. -
kvp #192 "A már linkelt videón látható, hogy a fickó egy fából kirakott valamin fél kézzel görget többszáz kilós követ."
A bemutatott ko felallitasi technika azert jo, mert az egyiptomi rajzokon fennmaradt egy obeliszk felallitasanak rajza. A videon pont ezt mutatja be az epito, tehat a rajz is korrekt.
"Ők úgy képzelik, hogy egyszerre és párhuzamosan zajlanak a folyamatok és végtelen egyenletességben..."
Ez sokat segit a megfelelo epitesi sebesseg fenntartasaban. Egyebkent ezert is irtam 10-20 fos csapatokat 1-1 ko mozgatasahoz, mivel ugy nez ki, hogy ennyi ember boven eleg volt. A parhuzamossagot pedig az biztositja, hogy annyi epito amennyirol a megmaradt feljegyzesekbol tudunk nem fert volna oda 1 kohoz, tehat ertelemszeruen tobb kovon kellett, hogy dolgozzanak egyszerre es a koszallito hajok rajzai alapjan is tobb ko utazott egyszerre a Niluson. A hazgyarak is igy mukodtek. Sok ember parhuzamosan keszitette a paneleket, majd egy helyen sorban raktak ossze oket.
Ezert jo a belinkelt video, mert a sok ufo hivo rajohet, hogy tudatlanabb mint az okoriak voltak. -
#191
Engem elképeszt, hogy egyesek mennyire nem vágják azt, hogy minek milyen sorrendben kell történnie. Ők úgy képzelik, hogy egyszerre és párhuzamosan zajlanak a folyamatok és végtelen egyenletességben...
A már linkelt videón látható, hogy a fickó egy fából kirakott valamin fél kézzel görget többszáz kilós követ. Ezt több tonnással is lehet játszani, csak lassabban és óvatosabban kell csinálni és nem fa alapon, hanem kő alapon gurigázni.
0:30-tól. Nem ilyen sebességgel, de óvatosan lehetett csinálni. Ha percenként csak 10-20 métert mentek előre, az is bitang gyors. -
kvp #190 "1: hogy rakták fel a görgökre kb 1 perc alatt?"
Sehogy, parhuzamos munka soran egy-egy csapat akar heteket is szorakozhat, csak a beepitesnel kell sorban allniuk, hogy az utolso fazis jo sorrendben tortenjen. (par hozzaszolassal korabban mar leirtam) Egyebkent eloszor szanra raktak, majd hajora, amit a sodras levitt az epitesi terulethez, egy csatornan bevittek a piramisokig, itt lehuztak a hajorol es fel a rampan. A szallitas ideje alatt volt ido csiszolni is. A szanokrol van falfestmeny, a hajokrol is, a csatorna meg azota is koszoni jol van.
"2: a görgök a méretük miatt hogy nem süllyedtek bele a homokba?
Arról nem is beszélve, hogy mennyire előre kellett dolgozniuk a kőfejtőknek..mert ugye 2 percenként egy kő kitermelés...simán:)"
Nem gorgoket hasznaltak. Epittek kobol, majd arra rakott fabol egy utat, ami keresztbe rakott egyenletesre faragott torzsekbol allt. (kozep-afrikabol hoztak a fat a Niluson at) Ez olyan mint egy ipari gorgo sor, ez van alul. Ha ezt bekenik vizes agyaggal, akkor jol csuszik, igy a szantalpakon vontatott kovet viszonylag konnyu mozgatni. Csak a vontatobrigad es a ko kozott kell kionteni az agyagot, hogy az embereknek meg legyen tapadasa es lehetoleg a csapat a gorgosor ket oldalan, de meg az uton haladjon. Egy mar korabban belinkelt falfestmenyen pont ez van. Az ut az epites utan felszedheto es felhasznalhato epuletek epitoanyagakent.
Egyebkent az emberi ero neha meglepoen eleg. Az egyik etkezokocsi fesztivalon csak neztem hogy kerultek a vagonok a mozdonyok fordiokorongjan at a tarolovaganyokra, mert egy mozdony mar nem fer el a vagon mellett, hogy betolja. Eloszor azt hittem csorlovel huztak be oket a helyukre, de kiderult, hogy 4-5 ember konnyen eltol egy 30 tonnas vagont, kezzel. Ha a fa gorgo/vizes agyag/fa gerenda surlodasa hasonlo a mai vasuti megoldasokhoz, akkor viszonylag konnyu lehetett a koveket mozgatni. Egyebkent erdekes, de a korabban belinkelt rajzon a nagy szobrot (a mai napig megvan, csak kisse serult az evek soran) 4x16 ember mozgatta, de ha pontatlan a rajz, akkor lehet, hogy tobb. (es latszik a kepen a vizes agyag kiontese is) A piramisok kovei ennel valamivel kisebbek voltak. Az egesznek a lenyege a parhuzamos szallitoszallag elve. Matematikai kerdes, hogy ha egy csapat kepes 2 het alatt kitermelni, lecsiszolni, elszallitani, berakni egy kovet, akkor hany csapat kell, hogy ket percenkent bekeruljon a helyere egy ko? (napi 10 ora munka mellett) Masik ket kerdes, hogy ha mar a piramis tetejet epitik a felszinebe sullyesztett korrampa segitsegevel, akkor hany csapat fer fel egyszerre a rampara es milyen atlagsebesseggel kell haladniuk hogy ket percenkent bekeruljon 1 ko? (az utobbira a valasz masodpercenkent kb. 5-6 centi, azaz 0.18 - 0.21 km/h, az ember atlag gyaloglasi sebessege 5.00 km/h)
Azaz:
-kovek kitermelese: kell egy fa keret, amire fix tavolsagonkent kemeny kobol keszult lapos kobaltak vannak rogzitve, ezt oda vissza mozgatva egy puhabb kovon a szerkezet elvagja a kovet, amit igy csiszolni sem nagyon kell (lasd: furesz)
-kovek felrakasa a szanra: csak egy emelovel ra kell boritani a szanra (az eddig kivul levo, mar csiszolt felulet kerul alulra
-kovek csiszolasa: egy kemenyebb kovel dorzsolni kell
-kovek mozgatasa: lasd fent, igy mukodnek ma a palackozokban a tovabbito gorgosorok
-kovek berakasa, egy emelovel le kell boritani a szanrol (csak pontosan kell megallni a szannal, hogy jo helyre keruljon)
Nem olyan high-tech az egesz, csak sok es kitarto munka kell hozza, meg csapatonkent egy-egy hozzaerto ember. -
Doktor Kotász #189 Pedig nem az.
Elvileg a legtöbb piramis nem csak kövekből áll, mint egy monumentális LEGO gúla. Sok piramisnál csak a vázszerkezet van kövekből, ami a stabilitáshoz szükséges és a legtpbb részük tégla, és azok közé baszva mindenféle kőtörmelék, vagy homok beöntve. Ez a bizonyos három évig készített piramis, aminek a nevezetessége, hogy nem egyenes az oldallapja, hanem fél magasságnál laposabbá válik, egyszerűen építés közben megrepedt, mert megroggyant az alapja. Menet közben módosították a falai meredekségét.
Mellesleg nemrégen volt egy cikk itt az SG-én, hogy a piramisokban a belső köveket kiöntötték, tehát lényegében ókori "betonból" vannak. Nem mindegyik, csak feltehetően nem bírták alapanyaggal, tehát nem volt elég mészkő tömbjök.
De a mészkőt sem olyan nehéz vágni, mint mondjuk a gránitot vagy a bazaltot.
Sőt, a mészkőt nem is kell vágni. Elég, ha pár centit bevésed, és egy faéket belenyomsz, ami a víztpl kitágul, és repeszti az egészet. -
Doktor Kotász #188 A 131-es beírást Kara Kán írta.
Nem olyan bonyolult kiigazodni ezen a fórumon.
Te az a fajta bolond vagy, aki ha egyszer benéz valamit, akkor hiába írnak neki, hogy hahó, ezt benézted, nem is fogja fel, mit válaszoltak neki, csak nyomja tovább veszettül a hülyeségeit.
Sejtettem én, hogy más szövegeit véled az enyémnek, és azért olyan zavaros a mondókád, amit nekem szánsz, mert tele volt olyan utalásokkal, amik józan ésszel nem vonatkozhatnak rám. Még jelzem is neked, erre kikeresed, megtalálod a nekem vélt szövegeket, természetesen más neve alatt, de annyira rákattantál arra, hogy én voltam, hogy a fáradtságot sem veszed, hogy leellenőrizd, hogy kinek a neve alatt találtad.
És egész jól elröhögcsélsz azon, hogy idióta barom vagyok, aki arra sem emlékszik, hogy mit írt... Közben meg azt sem tudod, hogy melyik bolygón vagy... -
#187
Hagyd..az érvek leperegnek az itteni tudósokról:)
Én is olvasom a linkeket, hogy 10-12 ember mozgatott 30-40 tonnás tömböket, amin se fogás, se egyéb nem volt...tolták a homokba, talpakon..jaa persze...és 2 percen belül ott is voltak, és be is rakták...vicces.)Meg görgökön...jaa..akkor 2 kérdés
1: hogy rakták fel a görgökre kb 1 perc alatt?
2: a görgök a méretük miatt hogy nem süllyedtek bele a homokba?
Arról nem is beszélve, hogy mennyire előre kellett dolgozniuk a kőfejtőknek..mert ugye 2 percenként egy kő kitermelés...simán:)