266
-
MacropusRufus #66 azért a kérdés kérdés maradt: hogyan tudták x km-ről a köveket a célhoz vinni, továbbá feltenni őket az egyes szintekre.
Láttam egy műsort a natgeon, ami a Stonehenge építését feszegette. A tudósok "kis" kővel próbálkoztak, csupán félt tonna volt. Az első gond az volt, hogy nem tudták a követket odacipelni a fejtőtől a folyóig azokkal a módszerekkel, amikkel szerintük az akkoriak vihették. Amikor egy kis modern technikával odavitték, akkor jött a meglepi: az akkori leiírásoknak megfelelő hajót az 500kg súly lenyomta a víz alá, kb. 30cm-re bele az iszapba.
Na akkor jött a kínos mosoly és a beismerés: hát foggalmuk sincs, de így nem.
Na én kíváncsi lennék egy ilyen bizonyításra: a sok okos tudós fogjon egy szerin 4tonnás követk, az általuk feltételezett szánon cipelje el a Nílustól, kb. olyan messze mint ahhol anno a Nagy Piramis állt a Nílustól (mert régen a Nílus sokkal közelebb volt a piramishoz mint ma), aztán cipelje csak 1 sor magasságra. (az alapokat bármivel létrehozhatja...
Valyon miét nem csinálnak ilyen kísérletett? (ha volt akkor vissza az egész, de szerintem nem volt)
Talán ciki lenne, ha kiderűlne, hogy nem tudnak 4tonnát úgy mozgatni ahhogyan feltételezik.
Van Egyiptimban egy obelix. A világ legnagyobb ilyen jellegű köve. Több mint 42m magas lenne ha állna, és közel 420Km-re akarták vinni... a tudósok logikája mentén haladva: vinszolva, a homokban...
Szóval érdekes a cikk, de kb. semmit nem magyarázott meg, ui. azt senki nem vitatta, hogy az építtetők nem értettek a statikához meg matekhoz. Azt vitatja mindenki, hogy nem olyan technikával épűlt ahhogy a tudósok állítják.
-
kvp #65 ""Nem tuntek el, csak a romaiak nem piramisokat epitettek,..."
A piramisépítés ezer évvel a rómaiak érkezése előtt már nem létezett."
A romaiak voltak a gorogok utan a masodik nep aki nem csak atgyalogolt egyiptomon, de meg is hoditotta, ez a szep hagyomany utanna folytatodott meg par ezer evig. Azert volt Kleopatra gorog szarmazasu, mert a csaladja hoditotta meg Egyiptomot egy par generacioval korabban. Mar a gorogok sem lelkesedtek a piramisepites irant, de az o elodjeik, az ujbirodalmi faraok is inkabb hegyoldalakba temetkeztek, mivel a sirok kifosztasi aranya joval alacsonyabb volt egy rejtett siremlek eseten mint egy viszonylag jol lathato piramisnal. A piramis egyszeruen kiment a divatbol, mind vallasi, mind gyakorlati szempontbol. Es a faraok a megmaradt adot sajat magukra kolthettek, meg eletukben.
"és számolj 10p köberakásnál 43 év....ha csiszolgattak meg kézzel vakargatták a 10p nem tartható..és akkor nem 43 év..hanem akár többszöröse"
Parhuzamos, de in order rendszerben dolgoztak, tehat ha egyszerre tobb futoszallag gyartja a kovekek, de a vegen sorrendben rakjak oket a helyukre, akkor a feldolgozas sebessege nagyban gyorsithato. Igy mukodnek a mai szamitogepek is. Tovabba tetriszezni is konnyebb, ha egyszerre akar 10 kobol is lehet valogatni. Ez a megoldas futoszallagok szamaval aranyban gyorsitotta az epitest. Tehat pl. 10 parhuzamos ko gyarto sor eseten akar 2 perc/ko arany is elerheto, napi 16 ora munka melett huszon valahany eves epitesi idovel. (ekkor egymas mellett fejtenek/huznak/dolgoznak fel tobb kovet a piramis aljahoz, majd sorrendbe rakva viszik oket fel a korbefuto rampan) Mai modern megfeleloje, amikor egy gyarban nem a futoszallagok sebesseget novelik, hanem tobb szallag gyartja ugyanazt. Az eredmeny a termelekenyseg novekedese, uj technologia bevezetese nelkul. (csak tobb ember kell, es mivel az egyiptomiaknal kb. 10-20 fo volt egy brigad a rajzok szerint, ezert ez legrosszabb arannyal szamolva is kb. 500 csapatot jelent, ugyanennyi irastudo munkavezeto mesteremberrel) -
wednes #64 Hatsepszovet királynő (Újbirodalom) obeliszkje szállításáról maradt fenn képi ábrázolás. Az obeliszk 300 tonnás és a kifejtéshez 7 hónapra volt szükség. A kőfejtőből a hajóra szállításhoz 6000 ember kellett. Ezt maguk az egyiptomiak jegyezték le. -
#63
Baalbeki kőterasz tömbjei kb 2500t súlyuak....ezekhezt ma is speciális daruk kellenének, amiből nem sok van....szerinted 3000 évvel ezelőtt hány volt belőlük???
Úgy hogy a tömbökön, semmilyen luk vagy bevésés nincs ami emeléshez kellene.. -
wednes #62 Igen, csak ez egy kicsit nagyobb volumenű dolog. Egyrészt a Nílus áradása változó, 5.3 hektár területet kellett elárasztani vízzel és nem csak pár milliméter magasságban. Ne feledjük a sivatagban vagyunk. Nagyon nagy a párolgás intenzitása. A kőzet is amire építették rövid időn belül a repedéseken keresztül elszivároghatott a víz. Előtte gondosan agyaggal be kellett volna borítani, hogy megakadályozzák ezt. Egyre csak nőnek a teendők. Abban az időben nem volt szivattyú, amivel csak úgy elárasztották volna a helyet. A terület magasabban van mint a Nílus szintje. Az öntözést is edényekkel oldották meg, ahogy emelték ki a vizet a Nílusból öntözésnél. -
#61
Mondjuk az árasztáshoz is azért értettek egy cseppet, a mezőgazdaságuk (plusz csatornázás) egy-két évezreddel korábbi, mint az első piramis... -
#60
A sziklatemplomokat (milyen meglepő) sziklába faragták. Vagy volt barlang, és azt csinosították ki, vagy nem volt, akkor meg fúrtak-faragtak maguknak. Szóval de, tudták azt sziklába is vájni. -
#59
A piramisok sziklára vannak építve, ez nem talány, hanem tény. -
wednes #58 Pontosan, idő kérdése. :) Mondjuk egy ekkora területet elárasztani 20-30 centi magasan nem kis dolog. Azt mondom én is, már az előkészületek is komoly munkák voltak. Nem csak úgy oda hányták. -
#57
NINCS olyan ókori kőtömb, amit a mai technikával bajosan mozgatnánk. REPÜLŐVEL tudnánk ma már szállítani ezeket, daruval vicc kategória. -
roliika #56 Ha egy terület nem egyenletes és nincs lézeres mérőműszered, csak kövek, agyag, és víz.. mi a teendő?
Szerintem agyagos szigeteléssel körbevenném mondjuk 20-30 centi magasan, és feltölteném ezt a 20-30 centit vízzel.
A víz jó tulajdonsága, hogy vizszintes(wow), és egyből lehetne látni, hogy kell faragni, vagy anyagot oda hordani...nem?
És akár félcentis pontosság is menne. Csak idő kérdése. -
mcsaba #55 "Csak siman egy szikla tetejere epitettek oket" Úgytudom valamelyik piramisnak van egy folyosója amelyik több mint 30 méterrel a piramis alja alatt ér véget, gondolom ha sziklára épitik nem tudtak volna enyire leásni. -
wednes #54 "Csak siman egy szikla tetejere epitettek oket. A szahara korbeveszi, de ha elfujnank a homokot, akkor egy sziklas fennsikon allnanak."
Azért, hogy simán ráhúzták a piramist az túlzás. 2cm eltérés sincs az alapban, amire épült. A terepet is gondosan elő kellett készíteni.
-
wednes #53 "Nem tuntek el, csak a romaiak nem piramisokat epitettek,..."
A piramisépítés ezer évvel a rómaiak érkezése előtt már nem létezett. -
#52
Válaszok jók, de nem kielégítőek:)
vannak az ókorban épült sokkal nehezebb kőtömbök is, amit a mai technikával is bajosan mozgatnánk..azokat hogy??
Én az egészből a kulturális és technikai felfutási időt hiányolom...egy ilyen tudáshoz ami egy ilyen gigantikus építkezéshez kell, több ezer év tapasztalatának kell felhalmozodnia, és átadódnia generációkon át a mesterembereknél, te ezt visszaszámolva az időben..kicsuszunk az egyiptomi kultura kezdetéből:)
és számolj 10p köberakásnál 43 év....ha csiszolgattak meg kézzel vakargatták a 10p nem tartható..és akkor nem 43 év..hanem akár többszöröse -
kvp #51 Akkor soronkent a valaszok:
"-Vannak 15 tonnás kőtömbök is. Mozgatásuk halál, illesztésük na arról ne is beszéljünk. Ne vicceljünk görgőkkel (Nem is ismerték), vizi usztatással."
A gorgoket ismertek, de a falfestemenyek alapjan epitett fa palyan, agyaggal sikositva szanokkal mozgattak. A vizi szallitas pedig olcso, foleg folyasiranyban.
"-Akik tetszetős leírást adtak, azok közül senki sem demozott élőben semmit. Az egész időigénye a végtelenbe tart."
Kiveve par csapat, akik kozzul nemelyiknek sikerult reprodukalnia es filmre is vettek.
"-Mi a fenével munkálták ki ilyen tökéletesre.(Csak faeszközeik voltak állítólag)"
Kovel. Egy puha kovet nagyon jol visz egy kemenyebb. Ezt mar a kokorszaki emberek is tudtak, pedig az joval korabban volt. A kulso boritas is ezert kopott joreszt le, mert a legpuhabb kobol volt, hogy konnyu legyen formara csiszolni.
"-A kövek eltérő nagyságuak, ehhez képest mégis egységes egészt képez az építmény. Aminnyire én tudom nincsenek benne, szintező-javító töredék kavicsok-kövek esetleg ebből állő rétegek."
Ez reszben logisztikai problema es nemi logika is kell hozza. Igy mukodik a lego es a tetris is. Ha jol van kitalalva a beepitesi sorrend, akkor mukodik.
"- Ezek a piramisok nem sülyedtek meg jelentősen, különben össszedőltek volna.
Tehát földtani ismeretekkel is rendelkeztek az építők."
Csak siman egy szikla tetejere epitettek oket. A szahara korbeveszi, de ha elfujnank a homokot, akkor egy sziklas fennsikon allnanak.
"-Hogy a ... tartottak 10000 embert egyben 20 éven keresztül egy relatív kis területen. Úgy hogy "hobbimunkán" voltak."
Rotacios rendszer, minden ember az ev X napjat dolgozza a projecten.
"Ehhez vízvezeték, csatorna rendszer, fejlett úthálózat ez utóbbi nem csak az építkezés helyszínén. Valamiféle komminákációs rendszer is kellett volna."
Veletlenul a piramisok egy nagy csatorna vegen epultek, egy kikoto mellett, amit pont erre hoztak letre. Az uthalozat pedig ma Kairo foutjait alkotja. Egyebkent egy kis varos nyomai vannak a tovukben, ahol a munkasok laktak. Ez az elso hely ahol a manufakturalis rendszeru tomeggyartas nyomait fedeztek fel. (pl. a peksegben)
"-10 ezer embert el is kellett tartani akkoriban. 1 a 10 hez arányt feltételezve
90 ezer ember csak a nekik szükséges élelmiszert állította elő. Ez a népességszám gigantikus az akkori időkben."
Amikor vetes/aratas van akkor az emberek a foldeken dolgoznak, a kieso holtidoben meg mehetnek epiteni. A munkasok egy resze egyebkent mesterember volt, nekik volt a munka mellett sajat vallalkozasuk, nem ejjel nappal csak epitettek. A korabeli lakossaghoz kepest meg (a kozepkorban is jellemzo) egy tizedes adot feltetelezve is siman kijott az epites koltsege.
"-Hogyan fékezték meg a járványokat? Akkoriban a járványokat az alacsony népsűrűség fékezte meg lassította le annyira, hogy alkalmazkodni tudjon hozzá az emberi immunrendszer. Ez itt nem játszik."
Az egyiptomi orvoslas meglepoen jo volt es a szaraz sivatagi klima egyebkent sem tesz jot a jarvanyoknak. A leletek alapjan jopar munkas sulyos serulesekbol is felepult es meg jopar evtizedet elt, tehat a korabeli vilag tobbi reszehez nem volt rossz a tulelesi arany es feltunoen magas volt az atlageletkor.
"-Hogyan adták ád a tudást a kulcsemberek. Azért itt nagyon sok technológiai, szervezési, egészségügyi, logisztikai, matematikai ismeret kell. Nyilván 10 ezer ember vezényléséhez több száz vezető, tervező kellett. No 20 év alatt nyilván sokuk meghalt, kiesett a sorból. Az ő utánpótlásuk hogy történt?Nincsenek könyvek, ja és mindenki írástudatlan. A tudást betegesen féltik."
Ehhez kepest a piramis belso kovei kozott talaltak irasokat az egyik eredeti epito brigadtol, tehat meg a munkasok jo resze is tudott irni, ha mas nem a csapat munkavezetoje. Az egyiptomiak tarsadalma nem volt rosszabb vagy butabb mint a szovjet rendszer. Sot igazabol a szemelyi kultusz es a korlatozott magantulajdon miatt nagyban hasonlitott is hozza.
"-Adva van egy nép, igen korlátozott tudásbázissal, amely hipp hopp a semmiből
elkezd hiper-szuper piramisokat építeni. Nincs a piramisoknak evolúciója. Nincs semmilyen leírás arról, nyom arról hogyan csinálták és milyen erőforrások kellett hozzá? Holott sok és képzett irástudó kellett volna hozzá.
Aztán hirtelen vége."
Erre mar valaszoltak elottem...
"Nyom nélkül elmúlik minden, mármint a piramisokon kívül semmi nem maradt."
Az utolso egyiptomi uralkodo (az egyebkent gorog szarmazasu) Kleopatra volt. Ekkor mar romai megszallas alatt volt egyiptom. Nem tuntek el, csak a romaiak nem piramisokat epitettek, hanem emeletes berhazakat teglabol, kozponti futessel es folyovizes furdoszobakkal, kolosszeumot (vizallo beton alappal), vizvezetekeket, tobb kontinenst behalozo utakat, stb. Egyszeruen mas volt a romai birodalomban a prioritas, az emberek a sajat joletukkel torodtek, nem az emlekmuvek allitasaval. -
#50
Pl azt, hogy nemrég felvetődött, hogy nem köveket vittek oda, hanem öntötték a köveket helyben, mint mi a betont. Ez alapjaiban váltotatná meg a folyamatot. -
#49
Vicces képek, de a valósághoz semmi közük :)
Hm,, ha tegyük fel 10percenként tettek be egy követ átlagban, éjjel nappal, minden nap megállás nélkül, akkor is 43 évig tartott volna míg felépítik.
Nem véve figyelembe, a munkások elképesztő logisztikai problémáit, mint: étkezés,(ellátás, kaja 43 évig folyamatosan???) szállás,váltás, pihenés, balesetek, műszaki hibák...képzett munkások kiöregedése(43év!)
Ezt mind összeszervezni, és fenntartani 43 éven át??? kicsit erős elképzelés...
szerintem valami alap infót nem tudunk a piramis építésekről, és ezért ez a sok találgatás. -
roliika #48 Hozzátenném, hogy akkoriban a Nílus környéke picit máshogy nézett ki, mint ma.
Konktéran a piramisok mellett csordogált. Hajóval, a köveket, személyzetet és kaját csak oda tudhatták szállítani.. -
#47
Hihetetlen, de egyetértek veled! :)
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=pCvx5gSnfW4&feature=related]Ezt is linkelték már korábban a "hogyan mozgassunk nehéz tárgyakat körben."[/URL]
Az akkori emberek nem voltak hülyék attól, mert nem volt számítógépük sőt, sok mai kis hülyegyerek kétlem hogy bárhol is életben maradna mert semmiféle krativitás nem szükséges az életban maradáshoz és élet-halál harc sincs az életbenmaradásért többniyre ma a civilizáltab vidékeken. (Ez imisnek szól.) -
SonicVersus #46 Asterix és Obelix Egyiptomi részében meglehet nézni,hogy csinálták a piramisokat! :) -
#45
Hórukk!
![]()
Mozogjanak, emberek, ne lustálkodjanak!
![]()
Felség, nézze ezt a megoldást:
![]()
Húzzad jobban, menjen a munka!
![]()
Igyekezzetek, mert jönnek a csordanépek.
![]()
-
wednes #44 Majd pont csak papíruszon örökítenék meg a legnagyobb vállalkozásaikat, mikor egy csatorna építés is meg van örökítve a falakon. Alexandriai Könyvtár meg nagyon fiatal a piramisokhoz képest, pár ezer év. Tehát ha ott rögzítesz valamit, akkor valahonnan másolnod is kellett. -
#43
Hellóka, írtam már korábban, hogy a 20 évhez ragaszkodás nagy valószínűséggel téves, úgy néz ki, hogy több ütemben készült több uralkodónak, és Kheopsz csak az utolsó "lakója". -
#42
Van egy piramisrajz, emlékeim szerint. Meg ugye az Alexandriai Könyvtárban is sok műszaki specifikáció és technológiai leírás eléghetett, vagy csorda népek széthordták, és otthon tüzelték el. -
wednes #41 Mutasd már meg komolyan, kíváncsi vagyok azokra az ábrákra. De a tudósoknak is mutasd meg, hogy most már abba lehet hagyni a görcsölést, az elmélet gyártást és a kísérletezést. -
wednes #40 És HOL ábrázolták???
ÉS a repesztés mennyi idő?? 2 millió db kőnél? -
#39
De ábrázolták.
És amire fittyet hánysz, hiába kő, a kő, egy vödör, gyenge, folyékony vízzel szétrepesztem neked az összest, de még a fejed is. A víz az úr! -
#38
Hát, ha olyan emberek éltek volna akkor is, mint te, tényleg nem tudtak volna piramisokat építeni.
A te őseid szerintem nem egyiptomiak, ez kizárt. -
wednes #37 Senki nem vitatja, hogy emberek építették és nem a tengeri malacok. :) Csak az a kérdés, hogy hogyan? Mert erre a mai napig nincs egyértelmű válasz. Az evolúció csúcsa nem tudja saját magát megfejteni. :)
Kézi réz és bronz szerszámokkal élmény lehetett követ fejteni. Nem lehetetlen és voltak megfelelő technikák, csak ezek nem férnek bele feszített tempóba, amit feltételezünk. Persze sokkal könnyebb lenne a dolog ha nem ragaszkodnánk a 20 évhez. Nem volt csiga, működő rámpa (legalábbis olyan amit eddig feltételeztünk). A fa drága termék volt, importból jött. Kizárt, hogy tömegével tudták volna használni. Ezért daruk tömeges használata is kérdéses. És az a legfurcsább az egészbe, hogy az egyiptomiak nem ábrázoltak egyetlen piramis építést sem. Mert ha igen akkor tudnánk a építési technikáról. :) Minden mást megörökítettek, templomok, csatornák, paloták építését, az öntözést, aratást, hitvilágot, csatákat, eseményeket. De ezt a legeslegnagyobb dolgot az életükben valahogy nem tartották fontosnak. -
kukacos #36 Szerintem meg az is benne volt, hogy a nagy piramis csak kivételes szerencsével épülhetett meg. Úgy a századik próbálkozás környékén azért ezt a fáraók is kezdték belátni, és miután a piramisépítés nyilván egy ilyen generációs fegyverkezési verseny is volt (az enyém nagyobb, mint a tied, bibibi), elég kellemetlen úgy belevágni, hogy eleve tudod, hogy legfeljebb sokadik lehetsz. Így aztán inkább más temetkezési módokat találtak ki, hogy ne kelljen versenyezni. -
Etinger #35 Az UFÓ ecetera elmélet tipikus példája annak, hogy nézik sokan hülyének az egyiptomi és a többi népet is. Nagyon imádnak sokan az ufók után nyúlni... röhej. -
#34
-Adva van egy nép, igen korlátozott tudásbázissal, amely hipp hopp a semmiből elkezd hiper-szuper piramisokat építeni. Nincs a piramisoknak evolúciója.
Ezek szernint a legalapabb linkeket sem nézted meg...
Ezek egyébként mik?
Ez elég nagy?
Érdekes, hogy mások is építettek piramis szerű építményket és igen nagyokat és talán fejlettebbeket, mint a piramisok. Most akkor vagy alienek jártak mindenütt - és a buta ember hogyan is értette meg őket? - vagy ugyanaz az emberi elme és evolúciós eremény hasonló eredményekhet hozzot?
Oszt utána senki nem próbálkozik a műfajban.
A katedrális építésekkel is felhagytak. Miért? Oka van. Ennek is. Pl. a rómaiak elfoglalták őket és mert drágák voltak.
Gondoljatok bele a földön ez az egyetlen épület típus amely akár túl tudna vészelni egy özönvizet.
Öööö, miért is?
A NORAD legendás bunkere sem vetekszik velük.
Még nagyob miért is. A pirmais ban van saját áram és közmű és kibírna egy atomcsapást is?
Bocs, de kicsit kétbites és fárasztó vagy. -
kukacos #33 Most mit cicáztok? Simán írja már be valaki, hogy egyértelműen ufókok voltak. Neked ettől sokkal izgalmasabb a kis életed, az akkori - valóban zseniális - mesteremberek meg kétkezi munkások meg már úgysem tudnak tiltakozni, hogy ennyire primitívnek tartod őket.
Egyébként betonból ki lehetne hozni úgy kétszáz-háromszáz millió dollárból:
http://express.howstuffworks.com/mb-pyramid.htm
Eredeti anyagokkal kb. 1.1 milliárd dolcsiba és 4-5 évbe fájna:
http://ldolphin.org/pyramid.html -
#32
"Vannak 15 tonnás kőtömbök is. Mozgatásuk halál."
Rómaiak nem haltak bele, hogy 500 tonnás obeliszkeket szállítottak Egyiptomból Rómába. Igaz fejlettebbek voltak, de kerék és öszvér volt régebben is.
"Mi a fenével munkálták ki ilyen tökéletesre.(Csak faeszközeik voltak állítólag)"
Már a neolitikumban is követ használtak, a piramisok építése meg már bőven a bronzkorban volt. -
#31
Egy egész birodalom komoly erőforrás %-a és több ezer év építészeti és az akkori kor csúcstechnológiája volt benne + valszeg a legjobb elmék. Így csináltak EGY piramist.
Ma hány felhőkarcoló építés menne párhuzamosan?
Szerintem semmi meglepő nincs a piramiskoban. Az első komoly bizonyítéka annak, hogy az emeri elmbe és evolúciós sikere miben rejlik. -
#30
Ez jellemző ám az ókori civilizációkra. Korai szakaszban még úgy elvoltak, egymásba faragták a baszomnagy köveket, meg építettek ilyen kurvanagy kőizéket.
Aztán ezek a birodalmak sorra megdőltek a mindenféle egyéb népek hatására, akik a kövek farigcsálása helyett az emberek lemészárlását fejlesztették tökélyre.
Aztán ilyen környezetben a kőfarigcsáló népeknek sem volt annyi idejük és lehetőségük köveket faragni, úgyhogy az épületeiken is meglátszik a minőségromlás. -
#29
Sokszor gondolkoztam azon, hogy meddig bírja egy modern épület. Szerkezetileg lehet (gőzöm sincs), hogy kibírna ennyit, de épületgépészetileg és más szempontból nem. -
#28
Hát olcsóbb volt... :) -
lmisi #27 A piramisokkal az a baj, hogy jóformán mi sem tudnánk megépíteni. Ennek megfelelően nem is építettünk. Az a pár vasbeton gyufaszál (Mai legnagyobb épületeink) jó ha kibír 200 évet.
20 év alatt mészkővagdosással felejtős lenne ma is. Mennyibe is kerülne 1 db piramis. Hány ezer milliárd dollárból lehetne kihozni olyan minőségben mint anno elkészült.
problémák:
-Vannak 15 tonnás kőtömbök is. Mozgatásuk halál, illesztésük na arról ne is beszéljünk. Ne vicceljünk görgőkkel (Nem is ismerték), vizi usztatással. Egy apró hiba törik miszlikbe az egész, legalábbis az éles sarkok, peremek. Lehetne kezdeni újra a csiszolást, vésést. Hozzá se tudna férni annyi ember ami a megemeléshez szükséges. Akik tetszetős leírást adtak, azok közül senki sem demozott élőben semmit. Az egész időigénye a végtelenbe tart.
-Mi a fenével munkálták ki ilyen tökéletesre.(Csak faeszközeik voltak állítólag)
Jelenleg egyféleképpen lehetne, acél drótkötél, gyémánt vagy hasonló keménységű vágóbetétekkel. Ja ezt a cuccot megfelelő sebességel kell mozgatni. Azért az alját ezzel sem biztos, hogy ki lehet vágni.
-A kövek eltérő nagyságuak, ehhez képest mégis egységes egészt képez az építmény. Aminnyire én tudom nincsenek benne, szintező-javító töredék kavicsok-kövek esetleg ebből állő rétegek. A tömbök mindíg akkorák amekkoráknak lennie kellett. A helyszínen munkálták volna meg, a beépítés helyén? Így nemcsak rengeteg követ hordtak oda, hanem el is, miközben halálpontosan építkeztek is. Ez egy szervezési csoda lett volna.
- Ezek a piramisok nem sülyedtek meg jelentősen, különben össszedőltek volna.
Tehát földtani ismeretekkel is rendelkeztek az építők.
-Hogy a ... tartottak 10000 embert egyben 20 éven keresztül egy relatív kis területen. Úgy hogy "hobbimunkán" voltak. Ehhez vízvezeték, csatorna rendszer, fejlett úthálózat ez utóbbi nem csak az építkezés helyszínén. Valamiféle komminákációs rendszer is kellett volna.
-10 ezer embert el is kellett tartani akkoriban. 1 a 10 hez arányt feltételezve
90 ezer ember csak a nekik szükséges élelmiszert állította elő. Ez a népességszám gigantikus az akkori időkben.
-Hogyan fékezték meg a járványokat? Akkoriban a járványokat az alacsony népsűrűség fékezte meg lassította le annyira, hogy alkalmazkodni tudjon hozzá az emberi immunrendszer. Ez itt nem játszik.
-Hogyan adták ád a tudást a kulcsemberek. Azért itt nagyon sok technológiai, szervezési, egészségügyi, logisztikai, matematikai ismeret kell. Nyilván 10 ezer ember vezényléséhez több száz vezető, tervező kellett. No 20 év alatt nyilván sokuk meghalt, kiesett a sorból. Az ő utánpótlásuk hogy történt? Nincsenek könyvek, ja és mindenki írástudatlan. A tudást betegesen féltik.
-Adva van egy nép, igen korlátozott tudásbázissal, amely hipp hopp a semmiből
elkezd hiper-szuper piramisokat építeni. Nincs a piramisoknak evolúciója. Nincs semmilyen leírás arról, nyom arról hogyan csinálták és milyen erőforrások kellett hozzá? Holott sok és képzett irástudó kellett volna hozzá.
Aztán hirtelen vége. Nyom nélkül elmúlik minden, mármint a piramisokon kívül semmi nem maradt.
Oszt utána senki nem próbálkozik a műfajban. Nyilván ki az balga aki ilyen iszonytató projektel szivatná fejlett technológiák nélkül a népét 20 éven keresztül. Róma felgyujtása ehhez képest apró uralkodói szeszély.
Amúgy léteznek máshol is hasonló piramisok, talán nem ekkora grandiózus kőtömbökkel, persze azokra sincs magyarázat és azok is jó régen készültek.
A sötét középkor megalománabb uralkodói még álmodni sem tudtak ilyet, nemhogy csinálni.
Valószínűleg az akkori natív egyiptomiak sem voltak birtokában az építéshez szükséges ismereteknek, eszközöknek. Legfeljebb készen megkapták kölcsön.
Emiatt is nem maradt nyom a piramisok építéséhez szükséges tudásról.
Gondoljatok bele a földön ez az egyetlen épület típus amely akár túl tudna vészelni egy özönvizet. A NORAD legendás bunkere sem vetekszik velük. Azt csak fúrták. Szerintem még azt is könnyebb volt építeni:(
