266
  • crissprivat
    #106
    Lehet olvasgatni!

    http://integrativmedicina.hu/scifi/index.html
  • kukacos
    #105
    A betonozásban se lenne semmi különös, a rómaiak kétezer évvel később már biztosan feltalálták. A Parthenon dómja pl. korabeli betonból készült.
  • kukacos
    #104
    A köveket sehova sem kellett felemelni, tekintve hogy hosszanti irányban elnyúlva fekszenek egy domb tetején. Bírom, amikor misztikumhívők arra se veszik a fáradtságot, hogy legalább egy fényképet megnézzenek a csodálat szóban forgó tárgyairól...
  • kukacos
    #103
    Majd nézd már meg azt a képet: maguk az egyiptomiak ábrázolják, ahogy szánkók segítségével mozgatnak 60 tonnás köveket.
  • Anaid
    #102
    Ötven centi osztva hárommal...húúúú:):)
  • dronkZero
    #101
    Ja, hát végülis két-háromszoros túlzás az nem is akkora hiba, ugye? Így számolva nekem is bőven fél méter fölött jár a farkam hossza...
  • dronkZero
    #100
    " Ha meg valaki alternatívát mond akkor jön az idióta Zafi Hamasz vagy hogy a rákba hívják azt az egyiptomi főmarhát és cáfol. Ha meg bizonyítni akarná valaki, akkor elhatjta."

    Ja, hát azon nincs mit csodálkozni. Csak mondjuk nem ártana ésszel kezelni a különböző kijelentéseket.

    1. Nincs egységes álláspont, olyan nincs, hogy "a tudósok". Másik fele, hogy minden elképzelés "a tudósok"-tól származik, a reálistól az ufókig(határeset), tehát ez a vagdalkozásod totál értelmetlen.

    2. Válasszuk külön a politikát "a tudósok"-tól, ha egy mód van rá! Egyiptomnak kurvanagy bevétele van a turizmusból, sok ember megy oda tátani a száját a kőkupacokhoz. Ha egyértelműen és tutira biztosan tudnánk, hogy hogyan építették őket, akkor eltűnne a dolog misztikuma, és erősen lecsökkenne a vonzereje is. Ami csökkenő turistaforgalmat is jelentene. Azt meg Egyiptom nem szeretné.
    Ezért aztán megtiltja a picsába, hogy "a tudósok" mélyrehatóbb vizsgálatokat végezzenek.
    Volt itt egy cikk, ami arról szólt, hogy "betonozták" a belső köveket. Csak a csóka nem kapott engedélyt, hogy megfúrja a piramist, mintavételezés céljából, úgyhogy esély sincs arra, hogy bebizonyosodjon az elmélete.
  • Kara kán
    #99
    Juj, de jó volt ez a kávé. Fincsi volt. :-)

    Nos, az a nagy helyzet, hogy én ezekre a kérdésekre tudom a válaszokat, de nem mondhatom el.
    A titkok nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak, csak beavatott embereknek, mint én is. Ennél többet nem mondhatok.
    Ha azonban úgy érzed, hogy te alkalmas vagy Akasha-könyvtárosnak, egyike szeretnél lenni a titkok őrzőinek, akkor írj egy privátot. Nem biztos, hogy válaszolok, vagy lehet, hogy csak hónapok, esetleg évek múlva válaszolok, és utána is hosszadalmas, bonyolult próbákon kell átesned, és a végén nem is biztos, hogy sikerül neked. De az esély mindenképp megvan. :-)
  • MacropusRufus
    #98
    Baalbek: "A nyugati támfalnak, mely az összes közül a legmagasabb, egy második kősora is van, ezek közé építették be a híres „trilithont”; egy három hatalmas kőtömbből álló sort, melyek mindegyikének tömege eléri az 1000 tonnát. "

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Baalbek

    okés nem 2500tonna, de azért ez sem rossz. Hány mai daru kell ennek a felemeléséhez?
    Továbbá érdemes megnézni az ausszuáni gát építésénél milyen gépek dolgoztak. Okés régen épűlt éppen ezért érdemes megnézni: közel 30-35 évvel ezelött 32-40tonnás kövek mozgatásához olyan gépeket kellett kifejleszteni (párat) ami még nem is volt akkor. Daruk, amik + hidraulikát kaptak, hogy emeljék a 30tonnás köveket. Namost időszámításunk elött 1000tonnátkat mozgattak... Hogyan?

    Ezek a jó kérdések :)
  • MacropusRufus
    #97
    nyugi :)
    szóval csak a végeredményt látjuk. Ez a tény.
    A többi fikció, de vannak életszerűtlen helyzetek is.
    Pl. faszánkó segítségével a vizes talajon 4tonnás köveket rángatni. Egy kis matek és ki lehet számolni, hogy a két "sítalpra" hány tonna nyomás nehezedik, és ebből ki lehet számolni, hogy az útnak milyen szilárdságúnak kell lennie annak érdekében, hogy ne sűlyedjen el tökik a homokba.

    Ha eltekintünk az "ufóktól" és egyéb okosságoktól, akkor is ott a bazinagy kérdés: hogyan? Mert ahhogy a tudósok állítják úgy biztos, hogy nem.
    Nem azt modnom, hogy ufo-k, de lehet, hogy ha tetszika tudósoknak, ha nem: csikák tucatjait használták fel az emeléshez, és még az tis el tudom képzelni, hogy komplet álványzat vette körűl a piramist (csigákkal, csörlőkkel, stb) és akkor még mindíg nem járok az ufok-nák, csak olyat feltételezek amit a tudósok nem.
    Rajzon van ábrázolva, hogy hogyan készítették, de az is tény, hogy pont a nagy pirmais esetében még vita, hogy ki és mikor építette, ui. egy nyamvadt szöveg nincs sehol. Okés egy van, olyan helyen ahhol normál helyzetbe a büdös életbe senki nem láthatta volna: a termentesitő kamra egyik üregébe, ami gy.k. totál zárt volt addíg míg valamelyik okos felfedezőnk át nem furta. Eléggé érdekes, hogy egy ilyen volumenű projekt tervezőjélt eldugtál ilyen helyre.
    Szóval sok kérdés van amire nem fogunk választ kapni, csupán csak azért mert a tudósaink feltételezik, hogy a régi ember hülye volt, vonszolta a tonnás köveket, homokból épített rámpát a 4tonnás (sőt a több tonnás köveknek ui. nem egy kö volt egyidőben a rámpán) köveknek. Ráadásúl a rámpához használt anyagot piramis alakba pakolnánk akkor kb 2x nagyobb lenne mint a piramis.

    Sok a kérdés, és a válaszok meg olyanok amit egy józan paraszti ésszel rendelkező ember gond nélkül lesöpör, csak a tudósok nem. Mondjuk ez érthető: sokuk még fanglit sem fogott a kezébe nem, hogy vésőt meg ilyenek. Irodából meg minden sokkal 1xübb. Ha meg valaki alternatívát mond akkor jön az idióta Zafi Hamasz vagy hogy a rákba hívják azt az egyiptomi főmarhát és cáfol. Ha meg bizonyítni akarná valaki, akkor elhatjta.

    Érdekessé: a natgeon volt egy műsör a királynő kamrában lévő járatről. Akkor a fent említett idióta úr azt állított, hogy most mennek be ide leösszőr kamerával. Nos a tény: már a 60 évek végén az IBM munkatársai jártak ott kamerákkal. Sőt: a két videó felvétele között egyértelmű az, hogy a Zafiék kamuztak. Érdemes utánna nézni.

    Szóval én kíváncsi vagyok, hogy
    - valaha is megtudjuk azt, hogy hogyan épűlt
    - egyáltan építve van és nem kifaragva egy hegyből (az anyag homogenitást mutat az egész piramisban, tehát kivűl belűl ugyan az. De vajon belül is kövek vannak egymásra rakva? Senki nem bontotta le még a piramis felső 2 sorját vagy 3-at)
    - és a nagy kérdés: ki(k) és miért?

  • wednes
    #96
    Na ilyen ábrázolások kénének, amik a piramis építést mutatják. Sok mindent lejegyeztek az egyiptomiak, de ezt valahogy nem. De nem engem kell meggyőznöd, hogy a piramisokat emberek építették, itt az a kérdés, hogy hogyan és pontosan mikor?

    Ez igaz, a legnagyobb kőtömbök 40-50 tonnásak voltak, viszont azokat emelni is kellett fel a magasba. A szobrot "meg csak" a helyére kellett húzni.
  • kukacos
    #95
    Egyébként itt van neked egy korabeli ábrázolás egy kb. 60 tonnás szobor mozgatásáról egy tizenkettedik dinasztiabeli fáraó sírjából:

    http://weekly.ahram.org.eg/2004/702/he1.htm

    Ennél nagyobb kő a piramisokban sincs.
  • wednes
    #94
    Nem, de ki mondott ilyet? Én biztosan nem. Sőt ugyan azt mondom, amit te, nincs rá konkrét magyarázat.

    gulyasandras: Hérodotosz emelődarukról ír. Ezt tartják a legkevésbé valószínűnek, (a kutatók és nem az ufó hívők).
  • gulyasandras
    #93
    Hérodotosz főműve, 2. könyv 124-125.
  • kukacos
    #92
    Képzeld, azt se tudjuk, hogyan csiszolták a köveket az őskorban. A köveket látjuk, ötleteink is vannak tucatszám, de egyik se biztos. Nincs információ, a szerszámok eltűntek, a kövek megmaradtak. Pont, mint a piramisok.

    Akkor ebből az következik, hogy valami tízemeletes rejtéllyel állunk szemben, amit lézersugár és gondviselés nélkül képtelenség megoldani?
  • kukacos
    #91
    Hűűű... ősrégi... nincs dátumozása (hát valóban a számla már nincs meg)... "valakik" - akár még zöld csápjuk is lehetett, nem tudjuk... ti mind ugyanabból az ufómagazinból művelődtök? :)

    Nem akarom lekicsinyelni nyolcszáz tonnás kövek mozgatását, le a kalappal, de amit én eddig a weben találtam Baalbekről, az legfeljebb ennyiről beszél. Esetleg tényleg mutatnál valami linket erről a mega-kolosszálisan elképzelhetetlenül nagy ufótevékenységről?

    Mondjuk szerintem aki nyolcszáz tonnát megmozdít, ezerkettőt is simán. Valami egészen különleges antigrav ufótechnológiára mondjuk úgy tízszer-százszor annyinál kezdenék gyanakodni.
  • wednes
    #90
    Ezt nem bulvársajtóba írták meg ufó magazinokba, hanem ezzel foglalkozó könyvekbe. Nem is építési naplókra meg műszaki tervekre gondoltam. Olyat persze, hogy nem lehetne előkotorni. Hanem egy egyszerű művészeti ábrára pl. egy falon, ahol ott egy piramis és az emberek cipelik a köveket. Mert ilyen sincs (pontosabban nem került még elő).

    Kara kán: Nyugi. :) Ha neked van igazad, akkor nem értem min húzod fel magad. Nem is tudtam, hogy a piramisok építése az általános műveltség kategóriájába tartozik.
  • Kara kán
    #89
    Lesz..rom, hogy mit tudsz te és mit nem.
    Most épp készülök kávézni menni, az sokkal fontosabb, mint a te általános műveltséged.
  • dronkZero
    #88
    Én nem tudok róla, hogy lenne róla leírás, nekem úgy rémlik, hogy valami gazdasági dokumentumok vannak csak, költségvetés, meg ilyesmi, nem pedig építési napló.

    Aztán lehet, hogy tévedek, de igazából nem is én mondtam, hogy tudok ilyen leírásról.
    Gondolom, ha úgy szumma egyiptológia témában lenne egy pontos leírás, akkor nem azon menne itt a duma, hogy hogyan építhették akkor ezt. (Bár, még azt is el tudom képzelni, bulvársajtó képes 100%-osan ismert és egyértelmű dolgokat is hatalmas rejtélyként beállítani. Hát még a direkte átbaszós, misztifikálós, túlzós hazudós ufómagazinok)
  • wednes
    #87
    Én a "valahogy"-t írtam, nem a "fogalmunk sincs"-et. A kettő nem ugyan az.

    És arra reagáltam, hogy Kara kán azt írta, ábrázoltak piramis építést, illetve már másoknak sikerült sikeresen kivitelezni a gyakorlatban az építési technikákat. Tehát már rég nem rejtély az egész, meg van oldva. Most akkor van adat vagy nincs? Ha van róla adat, akkor lehet azt a képzeletbeli asztalt verni. El kéne dönteni most akkor mi a helyzet.
  • dronkZero
    #86
    De, a "fogalmunk sincs", az egy teljesen tudományos magyarázat.

    Vannak ám ilyesmik, amik idő vagy térbeli elhatároltság okán ma már egyszerűen kideríthetetlenek.

    Asztalt verni eredményekért ott, ahol nincsenek adatok, eléggé komolytalan...
  • wednes
    #85
    Biztos voltam benne, hogy lerázós válasz fog jönni. De azt is írhattad volna, hogy "nem tudok".
  • Kara kán
    #84
    Ennyit segítek.
  • Kelta
    #83
  • Kara kán
    #82
    Keresgélj, olvasgass.
    Más nem tudja megtenni helyetted.
    Vagy konfabulálj, az is egy opció.
  • Kara kán
    #81
    igen.
  • Kelta
    #80
    Akárcsak Tiahuanaco és a többi inka, maja, azték, tolték városok és építmények, Baalbek is ősrégi és nincs történelmi dátumozása. A valódi Baalbek egy hatalmas terasz, amely óriási kőtömbökből van összeillesztve. A kövek többségének oldalhossza 20 méter és mintegy 1500�2000 tonna nehezek. Ezekből a kőtömbökből alakítottak ki valakik egy, helyenként 16�20 méteres magasságot is elérő, kb. 310 méter széles és 530 méter hosszú, több mint 164 ezer négyzetméteres, lapos kőteraszt.
  • dronkZero
    #79
    Utánanéztem, ezeket találtam. Azé' kértem linket.
  • wednes
    #78
    És ez elég lenne arra, hogy 5.3 hektáros területet gyakorlatilag vízszintbe hozzál?
  • Kelta
    #77
    A teraszra ráépítettek az évszázadok során...nézz utána:)
  • wednes
    #76
    De még mindig nem mutatsz konkrétumot. Mondtad ábrázoltak piramis építést, meg hogy másoknak sikerült. Elhiszem csak mutasd meg. Én sem ufó hívő vagyok, biztos van tudományos magyarázat mindenre, csak ennyivel elintézni hát ők építették valahogy és kész, az minden csak nem tudományos.
  • Kara kán
    #75
    Jé!
  • dronkZero
    #74
    Ha már így leosztasz, akkor egy forrást is idebökhetnél igazán.

    Amit én találtam, az:
    60 tonnás kövek fenn, az oszlopokon
    100 tonnás sarokkő
    800 tonnás "trilithon", ebből van összesen három darab, de ezek nincsenek felemelve, hanem egy támfal részei, ezeket nem emelték meg
    1000 tonnás "terhes nő köve", a kőfejtőben, ezt meg sem mozdították
    1200 tonnás kő félúton.

    2500 tonnás követ nem említett egyik írás sem, megnéztem párat.
  • Kara kán
    #73
    apropó, akkor vásároltam a molnárkocsit, de ez sima, nem lépcsőző, mert olyan is van, ha nem tudnád.
  • Kara kán
    #72
    Ne a japánokat nézd. Másoknak sikerült.

    Az tény, hogy amikor költöztem nekem is gondot okozott anno az automata mosógép felcipelése a 4. emeletre (lift nem volt), de legközelebb már okosabb leszek, tanulmányozni fogom a piramisépítéseket. Lehet, hogy agyagos iszappal be fogom kenni a lépcsőházat. :-D
  • Kelta
    #71
    Rosszul tudod, a baalbeki kőterasz kb 7-8 nagy tömböl áll össze, amiket onnan kb 3-6 km re lévő sziklafalbol "termelték" ki, és vitték oda...hogy hogy, senki sem tudja..
  • wednes
    #70
    Volt ilyen kísérlet, a 70-es években próbálkoztak vele japán tudósok. (nem ők próbálkoztak fizikailag :) ). Pontosabban 1978 Szakuzsi Josimura professzor vezetésével. Egy 12 méteres! mini piramissal próbálkoztak. Az Nagy piramis mellett akarták felállítani akkori eszközökkel. Mindennel próbálkoztak, amit felsoroltunk. Nem jött össze nekik. :)
  • Kara kán
    #69
    nem kell az egész területet, csak kis csatornácskákat a széleken, és mondjuk átlósan.
  • dronkZero
    #68
    2500 erős túlzás, a legnagyobb is 1200 tonna "csak". Egyébként azokat nem emelték, csak 60-100 tonnás köveket emelgettek. Az 1200 tonnás cucc az sosem került a helyére, ott van hagyva a templom és a kőfejtő közti út mellett.
  • Kelta
    #67
    Hm...20 fő egy 20-30 tonnás kő mozgatásához? kicsit optimista...
    2p/ kő berakás?? azért ezt megnézném....főleg ekkora köveknél...már a beillesztés több időt venne el.
    Futószalag elved, elvben ok...de ez akkora logisztikát, és összhangot követelne, meg gyors kommunikációt...és ugye adóvevő nem divott akkoriban??:)

    és ezt ugye 20 éven át fenntartani???? hm... kicsit erős:)