kvp#190
"1: hogy rakták fel a görgökre kb 1 perc alatt?"
Sehogy, parhuzamos munka soran egy-egy csapat akar heteket is szorakozhat, csak a beepitesnel kell sorban allniuk, hogy az utolso fazis jo sorrendben tortenjen. (par hozzaszolassal korabban mar leirtam) Egyebkent eloszor szanra raktak, majd hajora, amit a sodras levitt az epitesi terulethez, egy csatornan bevittek a piramisokig, itt lehuztak a hajorol es fel a rampan. A szallitas ideje alatt volt ido csiszolni is. A szanokrol van falfestmeny, a hajokrol is, a csatorna meg azota is koszoni jol van.
"2: a görgök a méretük miatt hogy nem süllyedtek bele a homokba?
Arról nem is beszélve, hogy mennyire előre kellett dolgozniuk a kőfejtőknek..mert ugye 2 percenként egy kő kitermelés...simán:)"
Nem gorgoket hasznaltak. Epittek kobol, majd arra rakott fabol egy utat, ami keresztbe rakott egyenletesre faragott torzsekbol allt. (kozep-afrikabol hoztak a fat a Niluson at) Ez olyan mint egy ipari gorgo sor, ez van alul. Ha ezt bekenik vizes agyaggal, akkor jol csuszik, igy a szantalpakon vontatott kovet viszonylag konnyu mozgatni. Csak a vontatobrigad es a ko kozott kell kionteni az agyagot, hogy az embereknek meg legyen tapadasa es lehetoleg a csapat a gorgosor ket oldalan, de meg az uton haladjon. Egy mar korabban belinkelt falfestmenyen pont ez van. Az ut az epites utan felszedheto es felhasznalhato epuletek epitoanyagakent.
Egyebkent az emberi ero neha meglepoen eleg. Az egyik etkezokocsi fesztivalon csak neztem hogy kerultek a vagonok a mozdonyok fordiokorongjan at a tarolovaganyokra, mert egy mozdony mar nem fer el a vagon mellett, hogy betolja. Eloszor azt hittem csorlovel huztak be oket a helyukre, de kiderult, hogy 4-5 ember konnyen eltol egy 30 tonnas vagont, kezzel. Ha a fa gorgo/vizes agyag/fa gerenda surlodasa hasonlo a mai vasuti megoldasokhoz, akkor viszonylag konnyu lehetett a koveket mozgatni. Egyebkent erdekes, de a korabban belinkelt rajzon a nagy szobrot (a mai napig megvan, csak kisse serult az evek soran) 4x16 ember mozgatta, de ha pontatlan a rajz, akkor lehet, hogy tobb. (es latszik a kepen a vizes agyag kiontese is) A piramisok kovei ennel valamivel kisebbek voltak. Az egesznek a lenyege a parhuzamos szallitoszallag elve. Matematikai kerdes, hogy ha egy csapat kepes 2 het alatt kitermelni, lecsiszolni, elszallitani, berakni egy kovet, akkor hany csapat kell, hogy ket percenkent bekeruljon a helyere egy ko? (napi 10 ora munka mellett) Masik ket kerdes, hogy ha mar a piramis tetejet epitik a felszinebe sullyesztett korrampa segitsegevel, akkor hany csapat fer fel egyszerre a rampara es milyen atlagsebesseggel kell haladniuk hogy ket percenkent bekeruljon 1 ko? (az utobbira a valasz masodpercenkent kb. 5-6 centi, azaz 0.18 - 0.21 km/h, az ember atlag gyaloglasi sebessege 5.00 km/h)
Azaz:
-kovek kitermelese: kell egy fa keret, amire fix tavolsagonkent kemeny kobol keszult lapos kobaltak vannak rogzitve, ezt oda vissza mozgatva egy puhabb kovon a szerkezet elvagja a kovet, amit igy csiszolni sem nagyon kell (lasd: furesz)
-kovek felrakasa a szanra: csak egy emelovel ra kell boritani a szanra (az eddig kivul levo, mar csiszolt felulet kerul alulra
-kovek csiszolasa: egy kemenyebb kovel dorzsolni kell
-kovek mozgatasa: lasd fent, igy mukodnek ma a palackozokban a tovabbito gorgosorok
-kovek berakasa, egy emelovel le kell boritani a szanrol (csak pontosan kell megallni a szannal, hogy jo helyre keruljon)
Nem olyan high-tech az egesz, csak sok es kitarto munka kell hozza, meg csapatonkent egy-egy hozzaerto ember.