Hullám-részecske kettőség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Hogy is volt az az aranyköpésed a Newton törvényekkel kapcsolatban? <#kuss>#kuss>
Csak hogy a legszebbekre emlékezzünk....<#nevetes1>#nevetes1>
Szórakoztass minket! Írjál!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Csakis és kizárólag a saját szórakozásom céljából válaszolok neked.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Helyette 7 db alaptalan, hazug, mellébeszélõ mondattal feleltél.
És te akarsz korrepetálni? Hülyeségbõl? Mert eddig csak abban voltál jó.
Kösz, nem kell! Ha hülyeségre vágyok, szõke nagymellû jobban megfelel. Ezt legalább megértetted?
Mikor látványosan pofára esel, még akkor is beteges hülyeségeidet szajkózod.
Más topikban számtalanszor beégtél már. Legalábbis rendes ember szégyellné magát azok után amit mûveltél. Ezért talán érthetõ miért nem állok neki megint korrepetálni téged fizikából.
Egyébként mi történt, hogy vissza evett a fene?
Kivágtak a többi fórumról, és itt töltesz megint egy-két hetet, hogy az ostobaságaiddal szórakoztasd a közönséget?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Tessék a kérdés újra:" fogalmazd meg két mondattal azt, hogy Einstein speciális relativitási elve miben különbözik a perspektivikus leképzéstõl."
Ha erre képes vagy, akkor vitázhatunk a fizikáról, mert akkor igazolod, hogy közel annyira ismerheted mint én.
Valójában, csak annyi a trükk, hogy egyesek a fizika hibájának tartják, ha nem értik, és egyszerûbbnek tartják újraértelmezni, mint rendesen megtanulni<#papakacsint>#papakacsint>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Köszönöm a kedves soraidat!
Igazából, ha valóban értené azt amit vitat, akkor képes lett volna értelmesen válaszolni a kérdésemre.
#90 Nagyon jók és rendezettek az írásaid személy véleményem szerint. Ezekre a buggyantakra meg ne hallgass egy ilyen fórumra minden jöttment beteheti a lábát.😊
anno 1987
Elsõként a világegyetemrõl se azt nem tudhatjuk, hogy végtelen-e a kiterjedése, sem azt, hogy bármennyire zártnak tekinthetõ-e..
Így a benne lévõ anyag és energia keletkezésének is lehet helybõl több magyarázata, oka.
A T1 csak annyit kötött ki, hogy se halmazállapot se energia közlés, mi a kémiai energiákat odaértjük, de a Schrödinger féle határozatlansági hatásokat sem kizárni, sem beleérteni nem lehet.
Ilyen módon az általad vákuum fluktuációnak vélt jelenség is már megsérti a "törvényt".. amely egyébként sem törvény, csupán egy tétel, azaz elfogadását az alkalmazóra bízott feltevés.
A T2-t megdönti minden spontán folyamat amikor a hõáramlás a hõmérséklet különbséggel szemben zajlik, azaz a hidegebb helyrõl áramlik az energia a melegebb helyre.
Azaz minden kétkomponensû diffúz folyamatban, az elektronoktól a molekuláris párolgásig.
Gézoonak van egy szobában is végezhetõ kísérlete. Amelyben egy PET palackba egymás mellé tett egy nedvesedõ és egy nem nedvesedõ felszínû lapot.
A nedvesedõ lapon szétterülõ víz felületének görbületi sugara sokkal nagyobb mint a nem nedvesedõ ( teflont használt) felszínen lévõ csepp görbületi sugara. Ez utóbbit igazította alulra, így a nedvesedõn megnövekvõ vízcsepp amikor mérete eléggé nagy, lefolyik a nem nedvesedõ felszínre, gömb alakot vesz fel és elpárolog. Mert a felület egységre esõ gõz koncentráció telítetlen mind addig amíg a gõztérben bárhol van olyan hely ahol nedvesedõbb felszín van jelen.
A párolgáshoz energiát von el a környezetébõl és a nedvesedõ felszínre kondenzálódva ott leadja a kondenzációs hõt és lefolyik alulra újból párologni. A folyamat nem áll meg.
És igaz, egy-egy csepp nem túl sok energiát szállít, de ne feledjük!
Az óceánok is csak cseppekbõl állnak.
"Bazze..te még soha nem láttál diffrakciós interferencia képet?"
Hogy "Bazze" vagy sem, de az interferenciakép csak és kizárólag anyagon jöhet létre.. sohasem a térben ahol még a fény létezik.
Hogy felfoghasd "Bazze", csapj a tenyereddel a vízfelszínre, majd emeld fel a kezedet!
A hullámok, a víz hullámai, a hullámot keltõ nincs jelen a vízben.
Csak kizárólag a hatására elmozdult anyag hullámzik.. A kezed "Bazze" nem hullámzik..
"Neked a középkorba kellett volna születned. Annyira le vagy maradva."
Errõl vitatkozhatunk, ha meg tudod fogalmazni két mondattal azt, hogy Einstein speciális relativitási elve miben különbözik a perspektivikus leképzéstõl.
Várom a válaszodat.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Egyébkánt soha, senki, sehol sem bizonyította a helyességét."
Az univerzum önmaga is egy zárt rendszer. Idõben térben.
A lényeg, energia önmagától nem keletkezhet, és nem is tûnhet el.
Tehát ha más nincs, marad a vákuum fluktuáció.
Minden ezt bizonyítja. A termodinamika tapasztalati törvény. Minden mérés igazolja létezését.
"A második még érdekesebb. Egyszerû kísérlettel igazolhatóan hamis."
Ezt mire mondtad?
"Még fényt soha senki sem tudott hullámzáson kapni.. Hullámozni csak a testek képesek."
Bazze..te még soha nem láttál diffrakciós interferencia képet?
Neked a középkorba kellett volna születned. Annyira le vagy maradva.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Még fényt soha senki sem tudott hullámzáson kapni.. Hullámozni csak a testek képesek.
Egyébkánt soha, senki, sehol sem bizonyította a helyességét.
A második még érdekesebb. Egyszerû kísérlettel igazolhatóan hamis.
Szóval mi is az az energia?
Azaz az energia nem vész el, és nem is keletkezik, csak átalakulhat.
Tudjuk azt is, hogy mûködik a vákuum fluktuáció folyamata.
Ez a jelenség megengedi extra energia megjelenését, de általában csak nagyon rövid idõre, és csak abban az esetben, ha ez a többlet energia visszakerül a vákuumba. Ez az dolog ami lehetõvé teszi az alagút effektust, és a határozatlansági relációt is mûködteti.
Általában olyan rövid idõre jön létre ez az effektus, hogy mûszerekkel nem vizsgálható, de következtetni lehet rá, olyan eseményekbõl, melyekben egy részecske olyan ellenállást is le tud gyõzni, melyhez nincs meg az energiája, önmagában, de azt kölcsön adja vákuum. A vákuum fluktuációt, a térsûrûség változását lehet mérni két arany lemez között mûszerekkel. Tehát több bizonyíték, és tapasztalat van ennek a jelenségnek a megértésére.
A következõ.
A termodinamika 1. szerint, a világ nem jöhetett létre csak úgy magától.
De a vákuum fluktuáció gyakorlatilag lehetõvé teszi, de csak abban az esetben, ha ez az energia ami a világot alkotja, véges idõn belül visszakerül a vákuumba, azaz a semmibe. Ez az idõ lehet tetszõlegesen hosszú is, a lényeg, hogy véges idõn belül. Nem lehet végtelenül hosszú ideig ez az energia szabadon, mert azt sem a vákuum nem engedné meg, és a termodinamika 1. fõtétele is sérülni, ami alapvetõ tapasztalati törvény. A legfontosabb és legalapvetõbb a természettudományokban, az energia törvény.
Nem én látom borúsan. Ez nem borúlátás.
Most jelenleg így tudjuk, nagyon nagy bizonyossággal.
A végsõ igazságot meg csak az idõ mutathatja meg.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Egyenlõre keveset tudunk és csak feltételezések vannak ebben a témában. Nem véletlenül építettek egy LHC nevû szerkezetet amivel az atom szerkezetét próbálják felderíteni az eddigi legrészletesebb mérésekkel. Jobban járunk szerintem, ha legalább azt megvárjuk ott miket sikerül kideríteni.
#82 Mondani mindent lehet lásd elõttem, kérdés hogy ebbõl mi az igazság. Én csak azt próbálom bizonyítani, hogy Frayer túl sötéten látja ezeket a dolgokat.😊
Amúgy minek neked az a félig áteresztõ tükör?
anno 1987
Ennek semmi köze a pesszimizmushoz. Ezek tények.
A világ energiája valahonnan származik.
Megfigyeltük a vákuum fluktuáció jelenségét. Tudjuk miaz. Tudományos módszerekkel jutottunk el a következtetésekhez. Nem találgatással, hittel.
Tény. Amikor a világ létrejött a vákuumból, egyértelmûen eldõlt, hogy hogy, és mikor fog megsemmisülni.
Mert az univerzumnak bizony vissza kell adnia a kölcsön kapott energiát a vákumnak, és ez azzal jár, hogy megsemmisül.
A vákum meg nem ad kölcsön úgy oda semmilyen energiát, hogy bizonytalan abban, hogy vissza kapja e. A vákum átlát téren, és idõn is, mikor oda adja az energiacsomagokat, már akkor tudja mint a foton is, hogy hol és mikor fogja visszakapni. Tehát mindenképpen egy haldokló világban élünk. Semmi esély arra, hogy örökké létezzen a világ.
Nézz utána a vákuumfluktuáció, és a virtuális részecskepárok fogalmának.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
"A világ, maga a végzet. A születésénél fogva halálra van ítélve."
Ez meg ugyanannyira pesszimista kijelentés volt, mint aminnyire semmit mondó is. 😊
anno 1987
Amikor a világ létrejött, abban a pillanatban már egyértelmûen eldõlt, hogy hol, és mikor, milyen formában fog ez a kölcsönkapott energia visszakerülni a semmibe, és megsemmisülni.
A világ, maga a végzet. A születésénél fogva halálra van ítélve.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Már a kibocsátás pillanatában pontosan tudnia kell a fotonnak, hogy hol és mikor fog elnyelõdni.
Ez egy fizikai kvantummechanikai tapasztalati törvény.
Tehát amikor létrejött az univerzum, már a keletkezése pillanatában tudnia kellet, hogy hol és mikor fog véget érni. Úgy gondolom.
Akár merre is irányítod a zseblámpát az ûr, a csillagok felé. Minden egyes fotonnak valamikor el kell nyelõdnie. Máskülönben, nem egyenletesen világítana a lámpa.
Az univerzum zárt. Nem nyitott, mint régen gondolták.
Lehet, hogy most nyitottnak látszik, de idõben, végül zárt lesz, és minden foton végül elnyelõdik egy pontban.
Onnan tudja a foton, hogy mi lesz a jövõben, vagy mi volt a múltban, akármilyen távolságról, hogy a foton számára egyszerûen nem létezik az idõ.
Minden idõpont, a múltban, és a jövõben, MOST van számára.
És minden térbeli pont ITT van neki ahol van.
Ezért akár mi is történik bárhol bármikor, azt a foton, a részecskék figyelembe veszik, és a szerint viselkednek.
Mikor egy részecske fotont készül kibocsátani, a kibocsátás pillanatába, egyértelmûen kiderül, konkrétan hogy a te szemedben fog elnyelõdni, 10 milliárd év múlva, 10 milliárd fényév távolságra. Ezért a részecske kibocsátja a fotont, mert tudja, hogy ezt az energiacsomagot meg fogod kapni. Másképpen nem lehet.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Ez is komoly. 😊 A Nagy Bumm 'elõtt' elvileg nem volt anyag...de amikor ez bekövetkezett mégis honnan "tudta" egy foton hogy el fog nyelõdni?
A kettõsséget meg lehet érteni vizuálisan is.
Persze nem a koppenhágai quantum fizika alapján, mert az tényleg zavaros, az csak matematikailag mûködik, logikailag már megbukik.
Feyman hullám modeljével már vizuálisan is meg lehet érteni.
Arról van szó, hogy úgy képzeld el a dolgokat, hogy amikor valami nincs kapcsolatban semmivel sem, vagy adott megfigyelõ, vagy adott nincs vele kapcsolatban, kölcsönhatásban, annak a dolognak a számára ez a jelenség hullám állapotban létezik. Mint a hanghullámok terjed a részecske, valóságosan nem létezve. Tehát, amivel nem vagyunk kapcsolatban, számunkra az valóságosan nem létezik, csak információhullám ami a térben terjed hullám formában, önmagával interferálva. Teljesen más viselkedést mutatva a hullám, mint a részecske, ami akkor lesz a hullámból, ha valamivel kapcsolatba kerül.
Viszont lehet olyan, hogy valaki nincs kapcsolatban bizonyos eseménnyel, mások meg közvetlen kapcsolatban vannak vele. Ebben az esetben, egy esetben hullám állapotban van, más esetben meg részecske állapotban van. Ebbõl következik, hogy a valóság, más más megfigyelõk számára különbözõ lehet. Tehát azt is mondhatjuk, hogy a valóságból több különbözõ is lehet. Tovább véve a gondolatmenetet, több féle valóság van, gyakorlatilag, minden megfigyelõ számára létezik egy valóság. Ez a multiuniverzum. A párhuzamos valóságok világa, ahol minden világ, kicsit különbözik egymástól, akár apró, akár alapvetõ dolgokban is.
Azt is fontos bele tenni az elméletekbe, amiket elképzelünk, hogy mivel a részecskék fotonokkal kommunikálnak egymással folyamatosan, ígí információt szereznek egymásról állandóan.
Tehát a folyamat:
Ha egy részecske kibocsát egy fotont idõben, térben, azt a fotont egy másik részecske el kell, hogy nyelje. Tehát az univerzumban legalább két részecske kell, hogy legyen, fotoncseréhez.
Részecske mozgás során, állandó foton kibocsátás van és elnyelés. Részecske ütközések során is. A legtöbb kapcsolat fotonokkal történik a részecskék között.
A rejtélyes távolhatás. Hogy lehet az, hogy egy részecske pontosan tisztában van a körülötte lévõ univerzum állapotával, jõvõjével?
Ez azért lehet, mert a foton fénysebességgel halad, hullám formában, mind addig amíg kölcsönhatásba nem lép valamivel. Akkor összeugrik részecskévé.
Az is igaz, hogy a fénysebességgel száguldó foton számára nem létezik a tér, és az idõ sem. Tehát a foton számára, ha egy másik galaxisból egy hidrogén részecske kibocsát egy fényrészecskét, amit ebben a galaxisban, ebben a naprendszerben, bolygón, a szememmel felfogok, ugyan abban a pillanatban, és ugyan abban a tér-pontban történik. A relativitás elmélet, és valóság szerint.
És mivel így van, ezért lehet az, hogy amikor a másik galaxisban 10 milliárd évvel ezelõtt megtörténik a foton emisszió, már abban a pillanatban tudja a részecske, hogy 10 milliárd fényévnyire, 10 milliárd év múlva az én szememben fog elnyelõdni. Ezért nyugodtan kibocsáthatja a fotont. Foton, csak akkor bocsátódhat ki, ha valahol máshol el is fog nyelõdni.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
nem kellene melegíteni az oldatot? ...
dixitque deus fiat lux
Követelõés elõtt olvass!
Segítõ kérdések:
Melegíti-e a fény a vizet? <#heureka>#heureka> Nemtán elnyeli a fényt?
Miylen színû a víz? <#heureka>#heureka> Nemtán visszaveri a fényt?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
A fény a vízben nem ér le a nagyobb mélységekbe, csak a felszín közelében látjuk/látunk. Akkor a vízben a fény lelassul vagy mit csinál ott?
anno 1987
A hang az az atomok/molekulák rezgésével közvetítõdik (ahogy #60-ban is leírta meglöki a molekulákat és azok viszik tovább a hullámot) a füledben meg van egy jó kis szerkezet amit ezek ugyancsak megrezegtetnek és a rezgés frekvenciájától függõen hallod hogy mien magas a hang. A fény az egyáltalán nem ilyen hullám : pl.: nem kell közeg a terjedéséhez, és az elektromágneses hullám. Amugy itt olvass utána : http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_hull%C3%A1m
Itt pedig a hallás érzékszervének mûködése: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csiga_(cochlea)
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Vegyünk egy rézhuzalt.
A rézhuzal rézatomokból áll.
Amikor megpengeted ezt a rézhuzalt ezek a rézatomok összessége rezeg, ezek "meglökik" a levegõben található különbözõ gázmolekulák atomjait, ezek összesûrûsödnek, majd kitágulnak - szóval hang keletkezik.
A rézatomok viszont protonokból, elektronokból és neutronokból állnak,
Ha ezt a rézhuzalt bekötjük egy áramforrásba, azon a rézhuzalon elektronok áradata fog keresztülmenni. Ezek az elektronok találkoznak a rézatom elektronjaival, amelyek ezáltal gerjesztett állapotba kerülnek, és amikor visszatérnek fotonokat bocsátanak ki. A fotonkibocsátás meg hõ-, és fénysugárzásként érzékelhetjük.
Tehát a hang az makroszkopikusabb, az elektromágneses sugárzás meg mikroszkopikusabb-jellegû.
#57 Hát öööö vagy nem?<#merges2>#merges2><#hehe>#hehe>
anno 1987
anno 1987
<#wow3>#wow3><#falbav>#falbav>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
A fény sebessége (mint a hangsebesség is) a közegtõl (lásd törésmutató) függ, nem a távolságtól.
"Az nem függ össze a hallaható hangokkal?"
A hangot úgy képzeld el, hogy maga az anyag rezeg (gondolj egy vonós/pengetõs hangszer húrjára, vagy a levegõ kiterjedésére/sûrûsödésére), az elektromágneses hullámoknál meg a fotonok játszanak közre.
Két különbözõ dolog rezeg, bár hasonlóan viselkednek (lásd: a hangsebesség és a fény sebessége is anyagonként változik; a Doppler-hatás felírható rádióhullámra, fényre és hangra is; az intenzitás mind hang-, fény-, és rádióhullám esetén a távolságtól függõen csökken).
Vannak a hang frekvenciájával megegyezõ rádióhullámok is - lásd: ELF, SLF, ULF, VLF - illetve vannak igen magas frekvenciájú hangok is az ultrahangok (több száz MHz frekvenciájúak is!).
"Kár, hogy a második nem magyar, azt így annyira nem értem."
Röviden és tömören: a hang intenzitása a távolságtól függ - a távolság négyzetének reciprokával csökken (hacsak nem szól közbe valami hangszigetelés, akkor jobban csökken). Ilyesmi megállapítható a fény/a rádióhullám intenzitására is (minél messzebb megyünk egy rádióadótól annál gyengébben veszi a rádió a jelét). Az intenzitás, az amplitúdó nem összekeverendõ a frekvenciával
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
A füleddel a hanghullámok egy kis tartományát hallod.
2 külön dolog.
2 külön érzékszerv van rá.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Mi zavart össze? Nem írtnak hangról egy kukkot se. Elolvastad egyáltalán?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz