352
Hullám-részecske kettőség
  • forrai
    #352
    "A vákuum a tisztán geometriai tér fizikai tulajdonsága, vagyis az, hogy hogy semmiféle fizikai tulajdonsága nincsen."
    Szerintem ez a hagyományos vákuum értelmezés!
    (A vákuum, mint nyomás érték más fogalom, és mértékegység, különben is Pascal).

    Amit arra definició- munkahipotézisként most elfogadnék.
    De akkor mi legyen a dielektromos állandójával, a permeabilitásával, és az összes ráaggasztott többi sötét varázsszerrel? Azokat minek nevezzük, ha már léteznek? Miért vákuumnak, ami egész más?
  • Albertus
    #351
    Na azért erre a hallomásra ne vegyél mérget.
    Ad1. a vákuum nem gyorsítható, és energiát nem közölhet vele. Azaz nincs olyan, hogy "megfelelően nagy befektetéssel".
    Ad2. A vákuum a hely.. Minél jobban kiürített annál jobban közelíti meg az üres tér fogalmát.
    Ad3. Minden anyagot körbeveszi az általa folyamatosan kisugárzott fotonáram. Ez a fotonáram, olyan nagyon alacsony frekvenciájú és ezzel energiájú fotonok sokaságár jelenti, amelyeket így nem tudunk érzékelni.De!
    Ha elegendően gyorsan mozgatunk egy részecskét, akkor ebből a "láthatatlan" fotonáramból annál több energiát vesz fel, minél jobban megközelíti a részecske a fénysebességet.
    A probléma csak azzal van, hogy a gyorsításnál befektetett energia szabályozatlansága és sok-sok nagyságrenddel nagyobb volta lehetetlenné teszi a mai műszer felbontásoknál a vákuum foton "töltöttségének" kimutatását.

  • forrai
    #350
    Hát pont ez az. Ha a vákuum nem semmi, akkor mi?
    Mi az a dolog, ami elnyeli a fény Poynting teljesítménysűrűség vektorát, majd visszaadja másodpercenként akárhányszor? Hol van itt az energiamegmaradás törvénye?
    A fizika csak azt mondhatja: hát a vákuumban!
    Mert minden, ami érthetetlen itt- vagy ott, a kvantum fizikában, vagy a Big Bangban- bizonyára a vákuumban van. A semmiben, ami szerintük nem az.
    Persze hogy nem az, de ez így ezotéria, semmi más. És jó drága.
    A fizika csak a vákuum szönyeg alá sepri a problémákat, ahelyett, hogy megoldaná.
    A vákuummal kapcsolatos legnagyobb találmányokeddig egy polgármesteré (Otto von Guericke), és a vákuum-cleaner feltalálójáé.

  • Koppixer
    #349
    (Elöljáróban annyit, h én inkább csak egy érdeklődő laikus vagyok e témában.)

    Ha megkérdeznél egy CERN-fizikust, arról, h mi a vákuum, mit válaszolna? Arra célzok, h kozmológiai értelemben mi most a főáramlatú fizika álláspontja a vákuummal kapcsolatban? Úgy tudom, a részecskegyorsítókban nem csak a meglévő anyagot tudják ütköztetéssel kisebb alkotóelemeire "bontani", hanem megfelelően nagy energiabefektetéssel a vákuumból is ki tudnak nyerni részecskéket, amik előtte nem voltak sehogy sem detektálhatók. Szóval az ottani fizikusok szvsz egyáltalán nem hiszik azt, h a vákuum = semmi.
  • forrai
    #348
    - Olyan terminológia van, hogy kvantum fizika.
    - Olyan viszont nincs a tudomásom szerint, hogy "Töltés fizika".
    És nem azért gondoltam pont erre, mert valamit kerestem, ami nincs...Mert akkor kitalálhattam volna, hogy "Pénzes fizika", hiszen az sincs.
    De nem, én arra gondoltam, hogy nem tudjuk azt, hogy mi is a "Töltés". Mert soha senki nem látott egyetken Coulomb elektromos töltést se. Csak elektront, pozitront, protont, vagy neutront stb. Most felépítettek egy nagy berendezést hogy megláthassanak egy újabb "tudathordozó" részecskét, ami szintén nem látható?

    Szóval ne mondjuk, hogy a filozófia csupán szofisztikus képzelgés. A filozófia- nélküliség- jól kifizetődő dolog.
    Csak úgy kell csinálni, hogy ne derüljön ki soha, hogy a maga módján ezotéria. Akkor is, ha a svájci tehenek majd a Hortobágyon is csak Higgs bozontokat tejelnek.
    Természetesen, az elektromos, a tömeg és bármely más töltések sem láthatók- hiszen tudati tényezők,amelyek a környezetüket alakítják.
    Hogy hogyan? Hát erről szólna a "Töltés fizika".
    Anélkül meg csak lefetyelés folyik róla. Ami történt, az néhány nagy elme, és nagy részt a mérnökök érdeme. Ők a tudomány különbuszai (bocsi: Kolombuszai), akik mindent elérnek.
    Már csak azt kellene kitalánunk (mint Amerigo Vespucci), hogy mit?
  • forrai
    #347
    Talán azért, mert úgy gondoljuk, hogy a hatás a vákuumban is jelentkezik? De akkor mégis, mi a "vákuum"?
    Az én válaszom az volt, hogy az egy bivalens (kétféle töltésű), periódikusan változó "fényatom". Ami az univerzumunk legfőbb bázisa. ("Töltés- fizika")
    Kiváncsi vagyok, ti mire gondoltok?
  • forrai
    #346
    Szóval, ha nem a vákuum tulajdonsága, akkor mié?
    Miért mondjuk rá, hogy az a vákuum peermeabilitása?
    És miért csinálunk abból két alap fizikai paramétert is, ami csak egy valójában?
    Ez mégis csak furcsa!
    Itt van például a tömeg is. Abból is súlyost, meg tehetetlent akarunk csinálni.
    Ha én tiltakozom ellene, akkor Newtonra hivatkoznak.
    Oké, belenézek a Gézoo világa blokkba is.
  • Albertus
    #345
    Kedves Forrai!
    Nem a vákuum tulajdonsága az a hatás, amely kizárólag az anyagtól, és pontosan 1 méteres távolságon valamint 1 m sugarú felszínen állandó értékű.

    Pusztán arról van sző, hogy a mágneses permeabilitásban az áramló elektronok mágneses tere által fellépő-létrehozott erőhatás nagysága, ha 1 méteres távolságon, egymással párhuzamosan futó, 0,5 méter hosszú vezetők között pontosan F=1e-7 N . (2x0,5=1 méter össz hossz)
    Ebből az A=4*Pi*R² geometriából és mérési eredményből kapjuk R=1 esetében
    A=4*Pi*1² azaz µ0=4*Pi*1e-7

    Ugyanez a helyzet a permittivitással, az sem a vákuum tulajdonsága.
    Hiszen F=k*q*Q/R² erőhatásból, amely szintén a töltéstől vákuumban mért pontosan 1 méteres sugarú gömbfelszínen ható nagyságából levezetve:
    ε0=1/(4 *Pi*9)*1e-9

    A részleteket, szépen levezetve megtalálod Vértes kolléga blogjában:
    gezoo-vilaga.blog.hu címen.
  • forrai
    #344
    Kérem szépen, én csupán egy hüle vagyok! (magammal csak személyeskedhetem, vagy nem?)
    De azokat viszont tisztelik is mindenütt a világon- magas poziciókat érhetnek el!
    Csak én még nem, mert még nem nyilvánultam meg teljesen.
    Most itt próbálkozom...

    Mert engem az furdal, hogy mi is az a "VÁKUUM", aminek már dielektromos állandója, sőt permeabilitása is van?

    (Megjegyzem, a kettő csak egy arányszámban tér el, tartalmilag nem, ahogy Albertus is szépen bizonyítja. Vagyis ugyanazon jelenségnek két felírása, ahogyan a fényben is.)

    Aminek Maxwell óta lett kvantum fizikája, sőt sötét tömegei, talán egy nagy fekete lyukai is lettek, vagy voltak minden köbcentiméterében?
    Mert mióta Maxwell felfedezte a "vákuumot", azzal akkora óriási karriert csinált neki, mint valaha Kolumbus Indiának! (Amiről azután kiderült, hogy voltaképpen mégis csak Amerika).
    De azért attól kezdve lehetett oda hajózni, adóztatni, stb...

    Szóval nekem furcsa, hogy minden maji (mayi?) tudásunk, tudományunk, technikánk csak egyetlen bizonyos "k" ra épül...
    Albertus bizonyára ismeri azt a "k"-t, amire egy egész iparág épült, amit máig már súlyosan meg lehet adóztatni.
    De hát akkor milyen lehet az a "k", ami így futtatható?
    Nem lehet, hogy Indiának gondolunk most is valamit, ami pedig Amerika?
  • [NST]Cifu
    #343
    Megkérnék mindenkit, hogy a témával, és ne egymás személyével foglalkozzatok. A személyeskedést nem szeretjük, az ilyesmit el lehet intézni privátban, nem kell a topicot rombolni vele.
  • Albertus
    #342
    Tehát, te még a majmok szintjét sem éred el, mert nem tudtad elvégezni a behelyettesítést.
    Feleslegesen jelezted, mert ezt eddig is minden olvasó tudta:
    Seggfej vagy, és csak a hülyeségeket firkálsz.
    Olvasd el inkább például ezt:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Coulomb-t%C3%B6rv%C3%A9ny
    és ezt:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Permeabilit%C3%A1s
    Na és ezt:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek
    Csak hogy valami fogalmad legyen addig amíg a tizedikes könyvhöz is hozzájuthatsz.
    Bár, ha a kilencedikest elolvasod és megérted, az is sokat segíthetne.
  • qetuol
    #341
    persze h nem leveztés volt, mert levezetni nem tudod a dolgokat, csak előre levezetett képletekbe behelyettesíteni, mint a majmok.

    másrészt meg azért nem levezetés mert a permeabilitást és permittivitást nem levezeted, hanem leméred. amit le lehet vezetni az a c=1/gyök(µ0*ε0) képlet, persze ehhez fingod sincs, csak vetted aztán behelyettesítettél.

    pedig az elején még arról okoskodtál h le tudod vezetni a "a fény sebességét az áram járta vezetők közötti erőhatás nagyságából?" , holott erről szó sincs, onnan csak a permeabilitást kapod meg, a permittivást nem... ennyit erről, már megint csak szád járt, próbálj meg előtte tájékozódni mondjuk egy kilencedikes fizikakönyvből, és nem fogsz síkhülyének látszódni.. már megint
  • Albertus
    #340
    :) még hülye is vagy.. Hááát tudod..
    Ez nem levezetés volt, hanem csupán elmondtam, hogy hogyan vezethetted volna le.. De te még ehhez is seggfej vagy.

    Sőt, még diszlexiás is.. Nem azt írtam, hogy a vezetőben lévő töltések közötti erőhatásból, te szerencsétlen vakegér!
    Hanem " a áramban lévő töltések erőhatásából a permittivitást, " - és csak annyi hiba volt, hogy nem nyomtam le rendesen a Z billentyűt így a "z" maradt le, ..

    De ettől még a mondat nem szól arról, hogy a vezetőben lévő töltések egymás közötti erejét kellene megmérni.

    Azaz ezzel azt is megmutattad, hogy a permittivitás kiszámítására is képtelen vagy.. Nem újság. Az előző halandzsáid láttán ez nyilvánvaló volt eddig is.

    De a pofád az nagy.. túl nagy.
  • qetuol
    #339
    nem, te vagy a hülye, és nem csak a fizikához, hanem úgy általában.

    amit csinálsz, az nem levezetés, hanem behelyettesítés, persze ezt honnan is tudhatnád. először is vezesd le az amper erő törvényét, amiről beszél, majd írd fel az "áramban lévő töltések erőhatásá"-t amit valahogy elfelejtettél felírni, nem véletlenül ugyanis nem tudom hogy akarod lemérni a vezetőkben levő töltések közti erőt, aztán vezesd le a c=1/gyök(µ0*ε0) összefüggést, aztán legyen nagy a pofád. erre egy hatodikos képes amit itt összehordtál.
  • Albertus
    #338
    Szóval hülye vagy a fizikához. Megjegyzem, ez nyilvánvaló volt eddig is.
    Egyébként a vezetőkben folyó áram erőhatásából (1 A, 1 m táv, 1m hosszú vezetők között méréssel kapott F=2e-7 N erőből) vezetjük le a vákuum permeabilitását, a áramban lévő töltések erőhatásából a permittivitást,
    és ebből, c=1/gyök(µ0*ε0) megkapjuk a fénysebesség értékét.

    Ilyen rettenetesen egyszerű. Ezt azért ugye fel tudod fogni?
  • qetuol
    #337
    ja, hogy ez iylen albertus -féle idióta mutasd mit tudsz vagy te vagy a hülye játék?
    de ilyet én is tudok:
    vezesd ide le 10 percen belül a forgó fekete lyukak tér-idő kontinuumát, vagy különben segghülye vagy fizikából.. idő indul..
  • Albertus
    #336
    Nem csigázlak, és elámítani sem szándékozom. Csak adtam egy lehetőséget a számodra, hogy igazold azt, hogy nem vagy teljesen segg a fizikához.
    Élsz vele végre, vagy maradjunk annál, hogy ezentúl nem okoskodsz?
  • qetuol
    #335
    Jajj albertus ne csigázz már tovább bennünket, hisz tudod hogy mindannyian arra várunk h elámíts minket tudásoddal :P
  • Albertus
    #334
    Segítek! Maxwell kiktől és mit "vett át", majd milyen összefüggéseket "vezetett le" ?
  • qetuol
    #333
    fizika alapjai.. lássuk csak..
    - erőhatás lendületváltozást eredményez.
    - zárt rendszer energiája állandó aka. a fizikai törvények időben állandóak
    - zárt rendszer lendülete állandó aka. a fizikai törvények mindehol azonosak
    - fény sebessége független a sebességtől

    ezek jutnak így hirtelen eszembe
  • Albertus
    #332
    Ó, nem.. Aki nem ért a fizikához az nem tudja levezetni..
    Most megmutathatod, hogy te nem csak szövegelsz, hanem valóban értesz a fizika alapjaihoz.
    Várom a levezetésedet.
  • qetuol
    #331
    megszorzod c-vel az áramerősséget aztán elosztod az áramerősséggel
  • forrai
    #330
    Örülök, hogy valamivel meglephettelek még.
  • jhetedikj
    #329
    kihagytál??

    nélkülem mulattok?:D
    (ez itt már nagyon off, privibe válaszolhatsz)
  • forrai
    #328
    Jáj, téged kihagytalak, mert mindig elárulsz a Nagy CIFU-nak, aki azután lesújt reám!
  • jhetedikj
    #327
    "A hetedik te magad légy!"

    Nem vagyok légy!!
  • immovable
    #326
    ...szimpli.

    ...más másokra...

  • forrai
    #325
    uwu
    A vers úgy szól:
    "A hetedik te magad légy!"

    Légy most már kicsit magad, és ne troll. Az olyan szimpli.
    Figyelj már más másokra is, mint akikre szoktál.
  • Albertus
    #324
    Uwu! Ne trollkodj! Inkább gondolkozz el a kérdésemen!
    Hogyan lehet kiszámítani a vezetőkben folyó áram erőhatásából a fénysebesség értékét?
  • 7th uwu
    #323
    Az hogy valaki ki tud számolni dolgokat és troll még nem zárja ki egymást.
    Az hogy mit lehet kiszámolni és mit nem, talán még jobban is tudom mint te.
    Én egy veszett okos troll vagyok ám.
    Te meg okos se vagy meg troll se, úgyhogy lehet innen elmenni.
  • Albertus
    #322
    Nyolc beszélgető közül veled együtt hatan trollkodnak, és engem hibáztatsz?
    Inkább arra felelj lévén, hogy a "Hullám-részecske kettősség" topicban vagyunk, hogy hogyan lehet kiszámolni a fény sebességét az áram járta vezetők közötti erőhatás nagyságából?
    Mert ha picit is hozzáértő vagy akkor tudnod kell. Különben Te vagy a troll.
  • Bnum
    #321
    "Én ezzel a kérdéssel pályáznék:..."
    Mi van ezt a cédulát dobta be a postás?

    A pályázatod megbukott, ugyanis mi tiltaná, hogy egy programba beírják, hogy
    "X" kérdésre válaszold az "Y"-t?
    Ha véletlen találsz olyan kérdést amire nincs bele írva a válasz, akkor valami kitérőt válaszol, de a válasza alapján nem tudod eldönteni, hogy ember, vagy gép.
    Főleg nem ilyennel, ami arra épít, hogy esetleg indulatos választ kapjál,
    tehát ne gondolkodjon közben.
    Tehát a "pályázatodra" nagyon gépies lehet a válasz.

    Én inkább olyan kérdésen gondolkodnék, amire a válasz nem logikus, de emberi, és nem szokványos, mert azt előre be lehetett kódolni.

    A mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, igaz a nem mesterséges is.
  • 7th uwu
    #320
  • remark #319

    Kérj segítséget, ha egyedül nem tudod megoldani a problémáidat...
    Mindenesetre én itt is búcsút vettem tőled.
  • 7th uwu
    #318
    Ami a feltételezésedet illeti, nem ez az első eset, hogy ekkorát hibázol, már megszoktuk. Meg van bocsátva.
    De a hazugsággal más a helyzet, azt nem bocsátom meg, csak elnézem. Nem te vagy az egyedüli ember akinek ennyire fertelems ronda beteg lelke van, hogy ennyit kelljen hazudnia ahhoz, hogy jól érezze magát.
  • remark #317
    Nem ez lett volna az első eset hogy nem vagytok (konkrétan dronkZero) képesek értelmezni egy egyszerű rövidke kis könyvet. Igazán sajnálom hogy most beleestél az általánosítás szórásába, hidd el, nem volt szándékos.
  • 7th uwu
    #316
    Hú tényleg?

    Hát örülök hogy alkalom adódott arra, hogy bebizonyíthasd a publikumnak, hogy még te is megérted az írott szöveget.
  • remark #315
    Igen, jó helyre ment. A Galaxis útikalauz stopposoknak c. regény tanulsága az, hogy az emberek nem tudnak kérdezni, ergo rohangálnak fel-s-le, balra-s-jobbra, és közben fogalmuk sincs arról, hogy mit is keresnek?

    (Arról is írhattam volna, hogy pont ezért a válasz, a 42 az helyes, csak fogalmunk sincs a kérdésről. De ezt leírja Douglas Adams is, feleslegesen értelmezem a regényt a számodra... Sőt, Douglas Adams még azt is leírja, hogy hogyan lehet megtalálni a kérdést.)
  • 7th uwu
    #314
    A fene a tehertségedet.
    Te még egy viccből is képes vagy trollringet varázsolni.
  • Albertus
    #313
    És ezt egy ember találta ki, hogy az a válasz..nem gép :)