352
Hullám-részecske kettőség
  • Albertus
    #312
    "S mi az?" - no igen, ez lehet az egyik olyan kérdés amire, hacsak ember nem "programozta fel" a robotot, akkor nincs helyes válasz.

    Az ál-spontanitás és a valós spontanitás csak eleinte nem megkülönböztethető.
    Csak az ember, és a nemek pszichológiai vizsgálatai szerint főként a férfi agya képes a hajmeresztően spontán reakciókra.

    A másik csoport a még nem közelfogadott válaszokra való rákérdezésekre kapott válasz.
    A "nem tudom" és a korrekt, logikus válasz között ott van a határ a gép és az ember között.

  • 7th uwu
    #311
    Biztos jó helyre ment a válasz?
    Én nem kérdeztem semmit.
  • remark #310
    A történet tanulsága szerintem az, hogy az ember nem tud kérdezni, avagy fogalma sincs hogy mire keresi a választ.
  • dronkZero
    #309
    "Létezik olyan kérdés, amire egy ember mindenképpen más választ adna mint egy gép?"

    Én ezzel a kérdéssel pályáznék:
    "Megbasztam anyádat, baj?"
  • 7th uwu
    #308
    http://pici.web.elte.hu/kalauz/
  • Koppixer
    #307
    Arra, h mi az élet értelme, válaszolhatja azt a gép, h 'nem tudom'. Pont, mint egy ember. És nem róhatod fel neki, h miért ezt mondta.
  • 7th uwu
    #306
    Az hogy mi az élet értelme.
    Egy gép erre azt mondja 42.
  • immovable
    #305
  • forrai
    #304
    Nem látok se koronát, se büntit a fejed felett, pedig személyeskedsz, folyamatosan.
    Titkos óvónéni lennél talán?
    Azonban amikor ezt a topikot olvasom, főképpen téged, akkor mégis csak igazat kell adnom neked. De mint jeleztem, azt már nem hinném, hogy te droid vagy! (Ne tekintsd ezt jó pontnak, csupán udvariasság). A droidok egy óriási tudat perifériái! Mögötted meg nem érzem sem az "erőt", sem az energiát, és a munkát meg végképpen nem.
    Az utóbbi tényezekről érdekes módon sajnos nem csinálnak filmet, pedig nekem az a fontosabb.
    "A porszemek háborújában", aminek a forgatókönyvén gondolkodom, az energia és teljesítmény lennének a fő motivumok.
    A teljesítmény hasonlítani az energiára, neki is hosszú szakálla lenne, de az időegység alatt!
  • n3gy3d
    #303
    Lehet.

    Szavakbol feepitett varakkal akarjak megerteni a valosagot.

    A fizika nyelve a matek.
    Kizarolag szavakkal nem megertheto. Vagy ilyen zagyvasag jon ki belole, amit ezek a droidok itt osszehordanak.

    blalbla
    lol
  • Bnum
    #302
    S mi az?
  • Koppixer
    #301
    "Te is egy alomvilagban elsz."

    Mondd meg Morpheus-nak és Trinity-nek, hogy üdvözlöm őket!
  • Albertus
    #300
    Igen.
  • Bnum
    #299
    "Nem latok ertelmet abban, amit irsz. Biztos csak egy program vagy."

    Vagy te vagy egy gyengén értelmező program? :-)

    Létezik olyan kérdés, amire egy ember mindenképpen más választ adna mint egy gép?
  • immovable
    #298
    Olyan mint egy webfordítóba begépelt random szöveg nem.? :D
  • n3gy3d
    #297
    " a fotonok beérkezési ütemének függvénye az általuk okozott hullámzás frekvenciája."

    Nem, a fotonok "erkezese" veletlenszeru. Te is egy alomvilagban elsz.
    A foton-hullam frekvenciaja az energiajaval aranyos.
  • n3gy3d
    #296
    gezoo, ez a skizo allapot kezd uncsi lenni
  • n3gy3d
    #295
    Nem latok ertelmet abban, amit irsz. Biztos csak egy program vagy.
  • Albertus
    #294
    A fénysebesség pedig az egymástól 1 méter távolságra lévő vezetőkben folyó áram erőhatásából.
    Egyébként nagyon rossz a szemléleted. Addig rendben is lenne, hogy levezethető abból a relativitásból, amit a mező mozgási potenciál eltolódásából vezettek le.
    Azaz a relativitás egy olyan közbenső lépcső, ami kihagyható az eredeti magyarázatból.
    Különben sem hullámzik az a sugárzás ami kiváltja a detektor elektronjainak hullámzását.
    Gézoo barátom kedvenc példája szerint a tóba potyogtatott kavicsok potyogási ütemének függvénye a keltett hullámok frekvenciája.
    Pontosan így van ez az "elektromágneses hullámzással" is, a fotonok beérkezési ütemének függvénye az általuk okozott hullámzás frekvenciája.
    Természetesen ez azt is jelenti, hogy a sugárzásban terjedő fotonok nem hullámoznak. Mert ha hullámoznának, akkor a detektoron mindig legalább kettő, egymástól eltérő frekvenciájú hullámzás jönne létre.
  • forrai
    #293
    A tömegvonzás és a tehetetlenség is (nem "gravitáció", ismétlem: az összefoglaló terminológia) ugyanúgy, az elektromágnesesség analógiájára két egymásból sazármaztatható vektor, amelyek megfelelő vektoriális szorzata (csak cos^2-el válétozó, analóg teljesítmény sűrűség vektorral. Így összegezhető az elektomágnesessel, (ami sin^2). Természetesen az együtthatók azonos szintre hozandók, (a két töltés átszámításai), s így összefüggést adnak a fénysebesség és a gravállandó között.
    Nem pedig egy értelmetlen, hüle vákuumot.
    Miért vagytok úgy oda a vákuumért, a semmiért, hogy az egész világot neki adnátok?
  • forrai
    #292
    Kéhlek alássan, én voltam az origóban valóban. Csak én furcsa módon nem emlékszem rád...milyen sajnálatos!
    Voltak ott is rossz tapasztalataim, de nem hiszem, hogy miattad.
    Most figyelj, erősítsd meg a képzelőerőd egy nyerstojással, vagy amid van otthon a közelben...

    A Poyting teljesítmény sűrüség vektor két merőleges és együtt változó térerősség szorzata. És tojik a relativitásra. Mert furcsa módon a semmiből keletkezik mindkettő, és oda tünik el.Igazi előképei a BIB-BANG univerzumnak, és a kvantum fizikának, amelyek mind a semmiből léteznek, és még mindig jól prosperálnak az olyanok által, mint te is.
    Mindez pedig velejéig marhaság.
    Egyedül a töltés fizikának van értelme, ami furcsa módon csak nekem jutott az eszembe? Hogy lehet, hogy pont egy ilyen hűlyénnek? (Most személyeskedem).
    Mert a fényhez nem vákuum, hanem egy másik töltés kell!
    A töltés pedig nem az elektron, mert az csak töltéshordozó!
    A Feynman kvantumfizikával meg szépen töröljétek ki a val...amitek. Remélem, ez a hozzászóllás megért 20 büntit.
    Akkor pá-pá!

  • n3gy3d
    #291
    "Ami szerintetek elektromágneses hullám. Mitől "hullámzik", ha a mágneses és elektromos térerő együtt változnak benne, szünnek meg, és keletkeznek szinuszosan?"

    Annyit nem tudsz, hogy a magneses ero levezetheto a relativitason keresztul az elektromos erobol? Nem egy kulonallo valami, hanem egy elektromos ero, mas koordinata rendszerbol szemlelve.
    Annyit nem tudsz, hogy az elektromagneses-teret mindig sok foton epiti fel. Es hogy meg meglepobb legyen, ezek nem lehetnek linearisan polarizaltak, hiszen a foton spinjenek helicitasa vagy menetiranyba mutat vagy visszafele. A foton vagy jobbra forog vagy balra.
    A linearisan polarizalt feny ezek keverekebol all.
    Es meg folytathatnam.. Veletlenul sem ugy van, ahogy azt te HISZED.

    Ebreszto.
  • Koppixer
    #290
    "Honnan lehet felismerni a forum-botokat?
    Onnan, hogy 8 eve ugyan azt hajtogatjak, meg veletlenul sem klikkelnek arra, amit belinkelsz nekik."

  • n3gy3d
    #289
    Vedd elo a a Mai Fizika sorozatot.
    Legy szives.
    Le tudod tolteni. Ha mar 8 evet teledumaltal a "fizikarol", legalabb ismert meg , mielott nem keso.
  • n3gy3d
    #288
    " Mitől "hullámzik", ha a mágneses és elektromos térerő együtt változnak benne, szünnek meg, és keletkeznek szinuszosan?"

    Honnan lehet felismerni a forum-botokat?
    Onnan, hogy 8 eve ugyan azt hajtogatjak, meg veletlenul sem klikkelnek arra, amit belinkelsz nekik. Ilyen vagy te is, ismerlek az origorol.
    Egy masik bajtarsad nemreg az indexen elamult a magneses ter egyszeru Lorentz-kontrakcios magyarazatan. Allitotta, hogy o ezt meg sehol nem hallotta, mikozben az origon en magam linkeltem be neki egy leirast, ahol ertelmesen le volt irva.
    Ra se szrt. Nos en ilyenekkel tobbe szoba nem allok.

  • forrai
    #287
    Még hiányozni fogok nektek.
  • dronkZero
    #286
    Oh, már mész is? Miért nem maradsz még egy kicsit?

    (De kár, hogy ezek az elköszöngetések a legritkább esetben bizonyulnak tartósnak... nélkül nem szokták komolyan gondolni a delikvensek...)
  • immovable
    #285
  • forrai
    #284
    Egyébként, meggondoltam magam. Nem irom ide a GI-EM teljesítménysűrűség vektort, ami állandó. Túl nagy itt a vákuum. Sötétségnek elég jó.
    Viszlát, bocs.
  • forrai
    #283
    Egyébként nem becsülöm le a vákuumot, de nem ám! Amit itt érzek, az kolosszális, teremtő mértékű! Azért jöttem ide.
  • forrai
    #282
    Mondtam, megkedveltelek az egyenes lelküségedért, a nyilt, tiszta tekintetedért! Pont ilyen vagyok én is. De ne itt szemeteljünk.
    Hátha valaki kíváncsi itt a GI-EM Poynting teljesítménysűrűség vektor felírására? Mert az mindig állandó értékü, miközben kétféle töltés változik benne.
    S így nincs szüksége sem vákuumra, sem éterre.
    Ez mégis csak izgalmas lenne, nemde?
  • dronkZero
    #281
    Ja, válaszoltam, te kijelentetted, hogy hülyeség (nem az), és nyomattad tovább a saját hülyeségeidet. Mondtam, szívesen elmagyarázom, ha nem érted, de hadakozni a makacs seggfejségeiddel nem fogok. Akkor maradj hülye, növessz rá arcot, hogy senki nem "mer" veled vitatkozni, leszarom.

    Ostoba seggfej vagy, az is akarsz maradni, hát ki vagyok én, hogy megakadályozzalak benne? Viszont azt azért nem hagyom, hogy élvezd ezt a szerepet.

    Látod, én egyenes vagyok, nem a te "szemből hátba" stílusodat követem.
    Ez van, ehhez tartsd magad.
  • forrai
    #280
    Egyszer válaszoltál az árapályra, és hülyeséget. Ugyanúgy az uwu is.
  • forrai
    #279
    Ha mindezt egy nagyszakállú, szmokingos úr, finom megvilágításban, lágy hangíveléssel adná elő az Akadémia nagytermében, akkor ájuldoznátok. Most egy integrál, aztán egy differenciál, aztán meg nem is tudom, mert nem ismerem.
    Nekem azonban derogálna, hogy ti ájuldozzatok. A donkZéróról pedig még elképzelni se tudnám!
    Azért írom ide.
    Hogy a fény VÁKUUM NÉLKÜL is lehetséges!!!

    Mi erről a véleményetek?
    Ide írjam a gravinerciális-elektromágneses fény képletét (GI-EV). Nagyon tanulságos következményei vannak! Nem vagytok kiváncsiak se rá?
  • dronkZero
    #278
    Mert azt már többször bizonyítottad, hogy kérdezel ugyan, de a válasz téged kurvára nem érdekel. Akkor válaszoljon neked az ánuszom, dallamosat...
  • forrai
    #277
    Szóval ez a hullám részecske kettősség topik. Figyellek ám titeket, hogy mit értetek ez alatt? Csináljátok csak tovább, és ha valaki válaszol a lérdésemre, hogy mi történik az elektromos töltéssel, enegiával, impulzussal meg mindennel minden periódusban, és hogy mi a köze ennek a vákuumhoz, azt megköszönöm.
    Bár megjegyzem, olyan is lehetséges, hogy akkor mindez átalakul valami más töltéssé, energiává, és impulzussá!
    És akkor nem kellene a stabil vákuum, és a Poynting vektor is rendbe lehetne, ha annak átalakulása meg cosinuszosan történne. Ez egy dinamikus modell.
    Csak mondom, mert szerintem nem egyedül csak a vákuum a fény elektomágnesességének a "partner" megoldása. Vizsgáljuk meg ezt is, és akkor kiderülhet, hogy az a másik részecske meg egy "tömegtöltés- hordozó"! Merthogy maga a töltés: csak egy tudati tényező- terv. (Éppen caddel kazánokat és WC-ket rajzolok, azért gondolom. Ugyanis mindkettőnek van tudati töltete, aminek a hordozói)
  • dronkZero
    #276
    Szerintem inkább tedd csak vissza az ágyra azt a gumilepedőt, nem lesz az jó, amikor átázik az ágy is, beleveszi magát a pisiszag, meg minden...
  • forrai
    #275
    Én megpróbáltam két golyóval. Úgy jobban megy, gumilepedő nélkül is. Nem vagy kiváncsi a troll megjegyzéseidre, csak a tárgyszerűre fogok válaszolni. Hiszen nagyon megkedveltelek!
  • dronkZero
    #274
    Ha nem a te játékodat játsszuk, az nem tetszik? Ehehe. Szokj hozzá.
  • forrai
    #273
    Igen. hogyan jön létre hullám a vákuumban? Hová tünik az elektromos töltés, ami nyilván megszűnik? Bizonyára van kész válaszotok, ami a tankönyvekben nincs leírva, mert titkos...
    Hogyan lehet nulla a Poynting teljesítménysűrűség vektor periódikusan? És amikor nulla, hol van az elektromos töltés, az energia, az impulzus, meg minden más? A vákuumban? De akkor mi az a vákuum? Olyan mint az étel, (éter), vagy mint a lekvár, édes és ragadós?
    Nem: a vákuum csodálatos. Minden amit nem értek, belefér. Mint a Zéro fejébe. Hiszen ő mindent tud, amit én nem.