Hullám-részecske kettőség
-
#128
Én azért nem foglalnék állást ennyire kategorikusan:
[URL=http://www.tkbf.hu/node/891]A "megszűnés" elérése[/URL] -A szöveg felénél van ez a bekezdés:
"A „megszűnés” elérése
Létezik a gondolatmentességnek egy olyan módja is, amikor a nem-tudat „csúcsélmény” szintjén és az összpontosító meditáció alacsonyabb fokán előforduló gondolatmentes, pár másodperces apnoéval járó részleges szenzomotoros depriváció az összpontosító meditáció legmagasabb szintjén már kiteljesedetten és hosszú ideig van jelen. A szamádhi, vagyis az egy pontra történő összpontosítás legfelsőbb szakaszában teljesen kiesik a tudatból a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés, megszűnik a proprioceptív hatások, a kisagyból érkező vesztibuláris benyomások és a test egyéb részeiről jövő információk – a tapintás és a pozíció – érzékelése, illetve eltűnnek a referencia pontok annak megállapítására, hol van a fej és a szemek a háromdimenziós téren belül. A tudati események tartósan leállnak, ennek megfelelően egyúttal megszűnik a lélegzés, a szívverés és a test is teljesen mozdulatlanná válik „mint egy fadarab”, a katalepszia állapotába kerül, azaz egyfajta tetszhalott állapot áll be.
Ez a ritkán és kevesek által elérhető állapot az érzékszervi észlelés fokozatos visszaszorítása révén érhető el, a buddhista kifejezésekkel történő leírás szerint a „tér végtelenségének”, a „tudat végtelenségének”, a „nem valamilyenség” élményének és a „sem észlelés, sem nem észlelés” állapotának szintjeit követően. Hagyományosan „megszűnésnek” (p.: nirodha) nevezik ezt a helyzetet, melynek egyik jellemző sajátossága, hogy meglehetősen hosszú ideig, akár hét-nyolc napig is fenntartható folyamatosan. Ezen állapot másik főbb jellegzetessége az, hogy az állapotban tartózkodás hossza, illetve a belőle történő kiemelkedés időpontja előzetes elhatározás, az időre vonatkozó előzetesen beprogramozott információ eredménye. A „megszűnés” gondolkodástól, tapasztalástól mentes, légzés és szívműködés nélküli állapota a harmadik főbb sajátossága szerint annyiban különbözik egy halottól, hogy ekkor az élet melege, az életerő és az érzékelés mentális képessége még megmarad. Az életkésztetés (p.: ãyusañkhãra) fennmaradása az, ami lehetővé teszi a kiemelkedést ebből az állapotból, így a képzetmentes (p.: animitta) állapotot a képzetek, észlelések és érzések ismételt megjelenése váltja fel. [...]"
Amúgy nem egyedi írás, tudatkutatók régóta barátkoznak a buddhistákkal. :D