Hullám-részecske kettőség
← ElőzőOldal 8 / 8
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Plusz, minden elemi részecskékbõl épül fel. Nem hullámokból.
Ezt ki súgta meg neked?
Ezt ki súgta meg neked?
dixitque deus fiat lux
Azt remélem segít nekem valaki tiszta vizet önteni a pohárba a hullám részecske kettõsséggel kapcsolatban.
A két rés kísérletet vagy erre hasonlítót hoznak fel példának arra, hogy a részecskék hullámtulajdonságokat mutatnak. Konkrétan interferenciaképet kapunk akkor is ha csak egy darab elemi részecske - foton, elektron stb. - halad a kísérleti berendezésben egyszerre.
Két magyarázatot olvastam rá. Az elsõ szerint valószínûségi hullámokkal írják le a jelenséget. Bohr szerint ha jól tudom.A részecskének a helyét csak kb tudjuk megmondani. Hol bukkan fel.
A másik szerint - Feynman - pedig az elemi részecske minden lehetséges utat bejár. Ezen utakhoz számokat rendelünk melyek nagy része kioltja egymást így... kapjuk amit kapunk. A hullámok az utak lényegében vagy legalább is kb. 😊
Na de! Ez még mindig nem magyarázat a dologra. Mert az elsõben csak matematikai "virtuális" hullámokról - valószínûségekrõl - beszélünk. A másiknál meg... hullám-út akármirõl. Plusz, minden elemi részecskékbõl épül fel. Nem hullámokból. Vagyis akkor mibõl van ez a hullám? Részecskékbõl? Ez logikai hurok. Feltéve ha ténylegesen létezõ a hullám. Ha pedig csak a jelenség jobb megértését elõsegítõ "eszköz" akkor... újra ott vagyunk ahol a part szakad.
Remélem érthetõ voltam. 😊
A két rés kísérletet vagy erre hasonlítót hoznak fel példának arra, hogy a részecskék hullámtulajdonságokat mutatnak. Konkrétan interferenciaképet kapunk akkor is ha csak egy darab elemi részecske - foton, elektron stb. - halad a kísérleti berendezésben egyszerre.
Két magyarázatot olvastam rá. Az elsõ szerint valószínûségi hullámokkal írják le a jelenséget. Bohr szerint ha jól tudom.A részecskének a helyét csak kb tudjuk megmondani. Hol bukkan fel.
A másik szerint - Feynman - pedig az elemi részecske minden lehetséges utat bejár. Ezen utakhoz számokat rendelünk melyek nagy része kioltja egymást így... kapjuk amit kapunk. A hullámok az utak lényegében vagy legalább is kb. 😊
Na de! Ez még mindig nem magyarázat a dologra. Mert az elsõben csak matematikai "virtuális" hullámokról - valószínûségekrõl - beszélünk. A másiknál meg... hullám-út akármirõl. Plusz, minden elemi részecskékbõl épül fel. Nem hullámokból. Vagyis akkor mibõl van ez a hullám? Részecskékbõl? Ez logikai hurok. Feltéve ha ténylegesen létezõ a hullám. Ha pedig csak a jelenség jobb megértését elõsegítõ "eszköz" akkor... újra ott vagyunk ahol a part szakad.
Remélem érthetõ voltam. 😊
← ElőzőOldal 8 / 8