352
Hullám-részecske kettőség
-
lotsopa #72 Ez a hozzászólás nem ide volt szánva. :$ -
lotsopa #71 Rosszul írtam. A nagy Brrr, amikor a részecskék alkotoelemeikre bomlanak és nagyon eltávolodnak egymástól, a nagy Recs az amikor egy idő után a tágulás lelassul, megáll, elkezd az univerzum összehúzódni(gravitáció legyőzi a sötét energiát) és minden egy pontban sűrűsödik össze, mint a nagy Bumm-nál! :-) -
uwu #70 Triviális. Mit bizonygassak? Talán álljak neki kísérletezni a kedvedért, és publikáljam az eredményt?
Követelőés előtt olvass!
Segítő kérdések:
Melegíti-e a fény a vizet?
Nemtán elnyeli a fényt?
Miylen színű a víz? Nemtán visszaveri a fényt?
-
#69
merülj le a víz alá, kb 1, 10, 100, és 1000 méterig, majd meglátod. -
lotsopa #68 Amúgy nekem is lenne egy kérdésem, bár ez sem ide tartozik. Én úgy tudom hogy ez a dolog, amikor valami fénysebességgel halad akkor annak megáll az idő, ez csak akkor lenne igaz ha egyenletesem mozogna(ha nem így van akkor örülnék neki ha megírnátok), változó sebességnél más a helyzet. És ugye a részecskék nem örökkön-örökké ugyan azon a sebességen haladnak ide-oda. :) -
lotsopa #67 Azért csökken az általad érzékelt 'fénymennyiség' a vízben, mert kölcsönhatásba lép a fény a vízzel, egyik eredménye hogy a víz felmelegszik, ezt te is tudod. :) -
#66
Bizonyítsd! -
uwu #65 Elnyelődik, vagy visszaverődik. -
#64
Egy újabb kérdés.:))
A fény a vízben nem ér le a nagyobb mélységekbe, csak a felszín közelében látjuk/látunk. Akkor a vízben a fény lelassul vagy mit csinál ott? -
pet0330 #63 Hát eltaláltad: vagy nem :D
A hang az az atomok/molekulák rezgésével közvetítődik (ahogy #60-ban is leírta meglöki a molekulákat és azok viszik tovább a hullámot) a füledben meg van egy jó kis szerkezet amit ezek ugyancsak megrezegtetnek és a rezgés frekvenciájától függően hallod hogy mien magas a hang. A fény az egyáltalán nem ilyen hullám : pl.: nem kell közeg a terjedéséhez, és az elektromágneses hullám. Amugy itt olvass utána : http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_hull%C3%A1m
Itt pedig a hallás érzékszervének működése: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csiga_(cochlea) -
#62
Ez valóban egy kézzelfogható példa volt, így érthető. -
#61
hát nem. a rádió nem úgy "hallja" a hangokat, mint az emberi fül. Az emberi fül a mechanikai hullámokat hallja, a rádió pedig a szemmel nem látható elektromágneses hullámokat "hallja" és alakítja át a fül számára hallható mechanikai hullámmá a hangszóró segítségével. -
#60
Mondok egy példát, hátha jobban megérted.
Vegyünk egy rézhuzalt.
A rézhuzal rézatomokból áll.
Amikor megpengeted ezt a rézhuzalt ezek a rézatomok összessége rezeg, ezek "meglökik" a levegőben található különböző gázmolekulák atomjait, ezek összesűrűsödnek, majd kitágulnak - szóval hang keletkezik.
A rézatomok viszont protonokból, elektronokból és neutronokból állnak,
Ha ezt a rézhuzalt bekötjük egy áramforrásba, azon a rézhuzalon elektronok áradata fog keresztülmenni. Ezek az elektronok találkoznak a rézatom elektronjaival, amelyek ezáltal gerjesztett állapotba kerülnek, és amikor visszatérnek fotonokat bocsátanak ki. A fotonkibocsátás meg hő-, és fénysugárzásként érzékelhetjük.
Tehát a hang az makroszkopikusabb, az elektromágneses sugárzás meg mikroszkopikusabb-jellegű. -
#59
Ezt még most is nehezen tudom elképzelni azt hiszem jobban bele kell majd mélyednem ebbe a témába, hogy megértsem. A fizikának nekem mindig ez a része volt az amit valahogy nem értettem, ugye a sok más többi mellett.:))
#57 Hát öööö vagy nem?
-
#58
Egy új témát hoztam fel aminek nem akartam külön topicot nyitni. Nem találtam jobb helyet így azt gondoltam ide majd befér, hogy ezt megbeszéljük. -
#57
"Én úgy gondolom, hogy a még annál kisebb frekvenciájú hangok azok amiket a rádióval hallunk ...."
-
#56
"Amúgy mérte azt már meg valaki, hogy a fény sebessége az tényleg állandó nagyobb távolságra is?"
A fény sebessége (mint a hangsebesség is) a közegtől (lásd törésmutató) függ, nem a távolságtól.
"Az nem függ össze a hallaható hangokkal?"
A hangot úgy képzeld el, hogy maga az anyag rezeg (gondolj egy vonós/pengetős hangszer húrjára, vagy a levegő kiterjedésére/sűrűsödésére), az elektromágneses hullámoknál meg a fotonok játszanak közre.
Két különböző dolog rezeg, bár hasonlóan viselkednek (lásd: a hangsebesség és a fény sebessége is anyagonként változik; a Doppler-hatás felírható rádióhullámra, fényre és hangra is; az intenzitás mind hang-, fény-, és rádióhullám esetén a távolságtól függően csökken).
Vannak a hang frekvenciájával megegyező rádióhullámok is - lásd: ELF, SLF, ULF, VLF - illetve vannak igen magas frekvenciájú hangok is az ultrahangok (több száz MHz frekvenciájúak is!).
"Kár, hogy a második nem magyar, azt így annyira nem értem."
Röviden és tömören: a hang intenzitása a távolságtól függ - a távolság négyzetének reciprokával csökken (hacsak nem szól közbe valami hangszigetelés, akkor jobban csökken). Ilyesmi megállapítható a fény/a rádióhullám intenzitására is (minél messzebb megyünk egy rádióadótól annál gyengébben veszi a rádió a jelét). Az intenzitás, az amplitúdó nem összekeverendő a frekvenciával -
uwu #55 Egyébként ez offolás amit csinálsz. -
uwu #54 A szemeddel ez elektromos hullám egy kis tartományát látod.
A füleddel a hanghullámok egy kis tartományát hallod.
2 külön dolog.
2 külön érzékszerv van rá. -
uwu #53 Számold meg, hányszor látod az oldalon a hang szót!
Mi zavart össze? Nem írtnak hangról egy kukkot se. Elolvastad egyáltalán? -
#52
Ha ez így van a fény is egy hang, csak azt a szemünkkel "halljuk".:)
Mondjuk ezt így nagy merészség volt kijelentenem, azt azért hozzáteszem ezt semmivel nem tudnám bebizonyítani csak mindössze próbálom elképzelni a dolgot. -
#51
Pedig ha belegondolunk miközben a hallható hangokat hallgatod, közte ott van a sok rádióhullám is(hacsak nem valami bunkerben üldögélsz) csak úgy látszik a mi érzékszerveink nem arra lettek kihegyezve.
De hogy nincs összefüggés azt nem merném így kijelenteni, mert ott van a denevér ami szintén olyan frekvenciájú hangokat ad ki, amit mi nem hallunk. Én úgy gondolom, hogy a még annál kisebb frekvenciájú hangok azok amiket a rádióval hallunk és akkor így eljutunk a fényhez is, ami rettentően kis hullámhosszal rezeg ezekhez képest. Valahogy így néz ki a fejemben most ez az egész.
Ha ez így van a fény is egy hang, csak azt a szemünkkel "halljuk".:)
-
#50
nem függ össze (:
gondolj bele, hogy beszélnél akkor? nem vagy rádió (:
a hangszalagok "megrezgetik" a közeget, tehát hullámot hoznak létre, és ezt a rezgést tudja átvenni a dobhártya is, amit impulzusokká alakít és értelmez;
Valamint elég ha csak a hangszerekre gondolsz.
Az EM hullám teljesen más; én nem is tudom pontosan elképzelni, nem mintha egy atomot eltudnék (: -
#49
Kár, hogy a második nem magyar, azt így annyira nem értem.
Viszont engem, lehet, hogy ez zavart össze, itt az a kép ahol az elektromágneses spektrumot mutatja. Az nem függ össze a hallaható hangokkal?
Amúgy mérte azt már meg valaki, hogy a fény sebessége az tényleg állandó nagyobb távolságra is? -
#48
"akkor ha hang idővel lassul vagyis távolabbról nem halljuk"
A hangsebesség nem függ a távolságtól (nem "lassul"), csak a rezgés amplitúdója, a hang intenzitása csökken. -
#47
a hang nem EM hullám, hanem a részecskék rezgése, ellenben az EM hullám ún. transzverzális hullám, elektromos és mágneses terek rezgése. -
#46
Ha a hang egy elektromágneses hullám és a fény is egy elektromágneses hullám, akkor ha hang idővel lassul vagyis távolabbról nem halljuk, akkor lehet, hogy a fény is lassul?
Most ezen gondolkozom, szerintetek? -
Albertus #45 :) nos, ha akar akkor igen. A lényeg az, hogy lehetősége van rá. -
#44
Jah, élete végéig gyártson félig áteresztő tükröket. -
Albertus #43 "Adj egy halat és egyszer jóllakatod!
vagy tanítsd meg halászni és élete végéig minden nap jóllakattad ezzel.."
-
#42
de egyszerűbb egyébként, csak én sehol sem találtam...):
de nem baj,mert ha minden igaz, holnap meglesz, amúgy is kéne még vegyszereket vegyek -
#41
Nem lenne egyszerűbb megnézni a neten, hogy hol lehetne vásárolni ilyen tükröt?
-
Albertus #40 Szívesen máskor is. -
#39
ok, holnap elmegyek bevásárolni a hozzávalókat, köszönöm! -
Albertus #38 Szia!
"a sokvilág értelmezés a legalkalmasabb szerintem."
Nincs szükség ilyenre. Van sokkal egyszerűbb magyarázata a jelenségeknek. -
Albertus #37 Fogsz egy üveglemezt, gondosan zsírtalanítod,
csipetnyi AgNO3-ot feloldsz desztvízben, majd annyi ammónium-hidroxidot adsz hozzá, hogy a képződő csapadék teljesen feloldódjon.
Desztvízben feloldsz tiszta szőlőcukrot, összekevered az oldatokat és beleteszed az üveglemezt és méred az időt amíg benne tartod.
Mondjuk 10 másodpercenként 1-1 centivel kiemeled az üveglemezt.
(Ha tömények az oldatok akkor 1-1 másodpercenként)
Majd megszárítod és megméred az áteresztő képességét.
A "félig" áteresztőnek az 50%-os áteresztő képességet nevezzük.
Az adott oldatban az 50%-os tükörhöz tartozó időre behelyezel egy másik szintén megtisztított üveglemezt.
-
#36
nem tudjátok hol lehetne egy féligáteresztő tükröt venni? olyan van a mach-zhender interferométerben -
rikox #35 Aki a kvantummechanikát kutatja vagy csak elmélkedik róla azt javaslom
minden értelmezését ismerje.
Schrödinger macskája
Kétréses kísérlet
Ezek magyarázatára a sokvilág értelmezés a legalkalmasabb szerintem. -
#34
Igen, egyenértékű. Csak éppen mást mondanak.
Míg az egyik azt mondja, hogy végtelen számú párhuzamos univerzum van, és helyes eredményekhez vezet. Addig a másik azt mondja, hogy nincs párhuzamos univerzum, de helyette a múlt és a jövő már eleve összefonódva meghatározott. Elveti a szabad akaratot. És helyes eredményekhez vezet ugyan úgy.
Míg egy másik az egészet világot csupán valószínűségi állapotok holisztikus halmazaként kezeli "koppenhágai értelmezés" melyet a véletlen események irányítanak. Ez is helyes következtetésekhez vezet.
De az nem állítható, hogy a különböző modellek ugyan azok lennének, hiszen különböző fogalmakkal működnek. A köztük lévő hasonlóság ki is merül az inputok, és outputok azonosságában.
Mindegyik számításba veszi a kísérleti eredményeket, és pontos előrejelzéseket tesz, melyek ellenőrizhetőek. Tehát mindegyik megfelel a Newton féle tudományos paradigmának. Mindegyik tudományosan helyes, ellenőrizhető.
Számomra ez az egész nagyon ellentmondásos. Paradoxonos.
Mint például:
Itt egy szám. x
x egyenlő 1-el? - Igen.
x egyenlő 5-el? - Igen.
Ha x-ből kivonok 1-et, egyenlő lesz e 1-el? - Igen.
Próbáld kitalálni, hogy ez milyen szám lehet!!!
Mivel a számot nem láthatjuk közvetlenül, közvetetten kell rá következtetnünk.
A végén arra jutunk, hogy az egész világ ugyan úgy önellentmondásos mint ez az x.
Vagy a világgal van a baj, vagy a mi logikánk mond mindannyiszor csődöt.
-
#33
"Istent azért kevertem bele, mert egyszerűen túl abszurd az a tény, hogy a világ amelyben élünk, azért létezik mert mi létezünk, és nem fordítva."
egyátalán nem abszurd, tökre logikus, hiszen amint meghalsz, a világ megszűnik létezni, próbáld csak ki :D
ami meg a modelleket illeti: ha van két modell, amelyeket kísérletileg nem tudunk megkülönbözteteni, vagyis minden kísérletre ugyanazt az eredményt jósolja, akkor az a két modell egyenértékű.