Hullám-részecske kettőség
-
Albertus #152 
Nagyon sok félreértést okozott Faraday az éter bevezetésével.
Hullámok, hullámzás, a hullámok terjedése.
Csak az anyag hullámzik. Csak az anyag polarizálódik. Hullámok soha nem terjednek sugárzással.
Ennek egyszerű oka van, a sugárzással terjedőnek a sebessége fénysebesség, ezáltal az ideje zéró, áll. Álló idejű pedig zéró változást szenved a sugárzás terjedése közben.
Azaz kisugározzuk a fotont, onnantól a foton "megfagy" és fénysebességgel haladva változatlan állapotban érkezik a befogadójához.
A foton Einstein szerint (erre adták a Nobel díjat) energia kvantum, amelynek energia tartalmát egy másik Nobel díjjal jutalmazott állítás létrehozója Planck szerint az E=h*f összefüggéssel határozhatjuk meg.
A foton a kisugárzótól a befogadóig haladás közben nem hullámzik.
Akkor mi az ami a hullám jelenségeket mutatja?
Az anyag az. A kisugárzó töltéssel rendelkező részecske hullámzása gyorsulással jár.
A gyorsulásának hatására pedig minden esetben az adott gyorsulás nagyságának megfelelő energiájú foton kisugárzása következik be.
a=dv/dt gyorsulás esetében dt időszakaszonként E=m*dv^2/2 energiájú foton jön létre.
Ezzel f=1/dt frekvenciájú, azaz dt ismétlődési idejű E=m*dv^2/2=h*f energia csomag hagyja el a töltéssel rendelkező részecskét, E energiával csökkentve az energia készletét. Ezzel pedig dv sebesség csökkenést okoz a foton kilépése.
Ha ez így van, és a foton sohasem hullámzik, akkor mitől látjuk a hullám jelenségeket?
A hullámokat mindig az anyagon látjuk, sohasem a térben haladó fotonokon.
A térben haladó foton addig láthatatlan amíg el nem éri a befogóját. Ha pedig elérte, akkor onnantól pedig a befogó energiájában, mozgás állapot változásában jelenik meg.
Pontosan úgy, mint a szél fodrozta víztükör esetében. A szelet ott sem látjuk, csak a víznek, a látható anyagnak a hullámzását.
Ha nagy energiájú infra vagy mikrohullámok fotonjaival keltenénk a vízben hullámokat, akkor is látnánk a víz hullámait, de a hullámokat keltő fotonokat nem.
És még miért nem hullámzik a haladó foton?
Mert a haladási sebessége állandó. Így ha egymás után dt időnként kilép egy-egy foton, akkor a fotonok közötti távolság a térben x=c*dt állandó.
Ugyanis ha a fotonok a térben haladás közben hullámoznának, akkor az egymáshoz viszonyított távolságuk azaz x=c*dt folyamatosan változna és dx lenne.
Ebből következően a sebességük c=dx/dt a dx változása függvényében változó értékű lenne.. vagyis a fény sebessége nem lenne állandó.
Ezek így vannak, kísérleti tények igazolták. Akkor miért van kettős hullám és részecske természete a fénynek?
Nem a fény tulajdonsága kettős. Csupán egyik oldalról van a foton a fény kvantumja, dt időnként kilépő E=m*dv^2/2=h*f csomagja és másik oldalon az anyag aminek a hullámzása okozza a kilépését és aminek a hullámzását okozza a beérkezése.
Ezek a jelenségek mindig együtt jelennek meg. Ezért az a tévedés könnyen elkövethető, hogy a hullámokat az anyag készen kapta.
Pedig csak, Faraday éterének elve szerint, kaphatná készen.
Hiszen csupán a foton energiája hatott az anyagra, amitől az anyag mozgásállapota változott meg és hozta létre az anyag hullámzását.
