Hullám-részecske kettőség

Youtube-on láttam egy jó videót ami bemutatta a protonokat, részekre bontva, alkotó elemeivel, csak az a baj hogy angol volt. :$
Tud valaki egy jó magyar nyelvû ismeretterjesztû jellegû írást, vagy videót errõl, vagy ehhez hasonló témában?

gondoltam h a heisenberg-féle határozatlansági elvet sem ismered. (nyilván nem, hiszen ha newton törvényeit sem, akkor ezt miért ismernéd.. ) nem vagyok meglepve.

tudniillik nem a részecske pályáját és impulzusát nem lehet megfigyelni, ahogy azt te állítod hibásan (nem gondolkodtál még arra h mesekönyvet írj? ott hasznát vehetnéd ennek az éktelen fantáziálásodnak), hanem nem lehet egyidejûleg tetszõleges pontossággal meghatározni a részecske impulzusát és helyzetét.
ugyanígy az elektronra is érvényes az elv, és a protonra is, és bármilyen nagy tömegû részecskére is, és a makroszkopikus testekre is, mert azok is részecskékbõl állnak.
persze ezt nem neked mondom, hanem a többieknek. te csak maradj a légelméletekbõl épített légváradban, szürcsölgesd a légkávédat és majszold hozzá légsütiket...

Még ha így is lenne, az rajtad nem segít, attól még nem érted meg Newtont.

Viszont ezt te gondolod csak úgy, hogy nem ismerem a statikát, ellenben a Budapesti Mûszaki Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara és a magyar állam papírokat adtak róla, hogy de bizony ismerem. Nyasgem.

Ja igen, csak egyet nem ismersz, a címe: "a statika..", de te érted, és ítélkezel.. :lol

"a így lenne ahogy mondod, eltérõ peridusokban másféle interferenciaképet kapál."

Te írtad..

Egyébként nem a hullámhosszat, sem az amplitúdót nem említettem egy szóval sem.
Ezt csak úgy leírtad, mert hát valamit írni kell ugye?
Áttételesen végül is bele lehetett volna szõni pár szónoki fordulattal ahogy szoktad, de neked most épp még ez sem megy.
Az eltérõ idõben indított "lövésnek" a te értelmezésed szerint más fázisban is interferálhatnak, ami megváltoztatná a képet. Persze ez csak akkor lenne így, ha legalább a saját elképzelésedhez képest konzekvens lennél.

Itt csak egy ember van aki keveri a fogalmakat, és az te vagy.
Egyenlõre ott tartunk, hogy neked nem mûködik a fizika, az összes többi embernek meg igen.
Elõbb tanulj, és csak aztán próbáld feltalálni a spanyol viaszt!

Én meg javaslom, hogy maradj addig csöndben, amíg Newton törvényeit nem érted.

"Sõt, megtehetjük, hogy minden egyes "lövés" után kicseréljük az ernyõt (vagy szétszedjük, elmosogatjuk, megszárogatjuk és összerakjuk a szenzorhálót), és csak a végén összegezzük az eredményeket. Ott lesz az interferencia-kép"

Nos, a Grimm testvéreknél igen. A fizikában nem.

Javaslom keress meg olyan ismerõst aki tud neked mutatni egy oszcilloszkópot, hogy ilyen csacsiságokat ne írj a jövõben.

Az amplitúdó és a frekvencia két külön dolog. Az idõ hossz csak az amplitúdó nagyságát e-ad -t alakban befolyásolja és nem a frekvenciát.
Az interferencia kép sávjainak helyzetét nem az amplitúdó hanem a nem változó frekvencia határozza meg.
Figyelj jobban! És ne keverd össze a fogalmakat!

A hullámtermészet még mindig nem igazi hullámzást jelent. Ez csak egy modell a fény és még sok más dolog viselkedésére.

Ha így lenne ahogy mondod, eltérõ peridusokban másféle interferenciaképet kapál.
Ez nem így van, mert az eltelt idõtõl független a kép. Innentõl kezdve dõl a légvár.

"sõt végtelen ideig is várhatunk, mert a lengés nem szûnik meg"
teljesen mindegy

"Ezek a tulajdonságok CSAKIS, és csakis akkor válnak valósággá, amikor kapcsolatba lépnek a környezetükkel," - a környezetük számára.. ez egészen jó meglátás.

" a tulajdonságot hordozó részecskén keresztül." - errõl pedig részben már tudjuk, hogy fénysebességû sugárzással nem részecskék közlekednek, másrészt nem feltétlenül kell a kölcsönhatónak hordoznia tulajdonságot.
Elegendõ ha energiát hordoz, és beérkezési helyein, adott ütemmel hatnak a beérkezõ csomagjai.

" Az elektron kvantummechanikai hullámfüggvénye is a végtelenbe nyúlik. Azaz matematikailag, egy elektron pozíciója mikor nincs éppen kapcsolata a környezetével, a teljes univerzumot kitölti." -- Mondjuk ennek ellentmond számos mérési tapasztalat. -- "De nem mindenhol egyenletesen, hanem valahol nagyobb a megtalálás valószínûsége, máshol meg kisebb." - éppen azért olyannyira, hogy határozott hatásfelülettel rendelkezik. Jelenléte pedig a töltésének jelenlétén keresztül fénysebességgel terjedõ hatásgömb középpontjaként megjelöli a gömbjét.

"Én így gondolom. Persze nagyon merész gondolat,"

Nos, merész, érdekes. Számomra pedig azt mutatja, hogy benned még nem alakult ki egy zárt logikai rend. De jó úton haladsz felé.

"Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy interferencia kép csak a két rés nyitott állapotában figyelhetõ meg. "
Nos, ez nem pontos. Interferencia kép egyetlen résen átlépõ, egyetlen nyalábban is létrejön. Lásd a lézerfolt pontszerû kioltási helyeit!

"az elõzõ részecske "hullámába" érkezne meg, akkor tapasztalnunk kellene valamilyen delta idõbeni változó eredményt."

Nos, igen. tapasztalunk. Amikor az ernyõ reagálási küszöb energiája a beérkezõ fotonok energiájának közelében van, akkor ha elegendõ ideig késleltetünk két foton között akkor a két rés ellenére is csak véletlen szórásos képet kapunk. (Lásd fizika gyakorlatok c. tantárgy laborgyakorlatok.)

"De az interferenciakép ugyan úgy néz ki, akkor is, ha csak egy darab elektronnal végzed el a kísérletet. Ilyenkor csak egy pontba csapódik be, de statisztikai módszerekkel vizsgálható ennek az egy pontnak a helye, és megállapítható, hogy nagyobb valószínûséggel csapódik be ott ahol nagyobb az interferencia kép intenzitása."

Ezt nevezzük áltudományos maszlagnak. Úgy tûnik, mintha tudományos lenne, de nem az.
Egyszerû: Nem a statisztikától lesz világosabb az ernyõ, hanem fordítva: a becsapódások helye adja a statisztika alapját.
Vagyis ahol világosabb az ernyõ, oda csapódott be a több elektron.

"Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki,"

ismétlés, rendben.. zéróhoz közeledve van határértéke a függvénynek, felülrõl nincs.
Vagyis nem az a kérdés, hogy milyen nagy fotonáramban jön még létre, hanem fordítva, milyen kicsinyben.

Egyébként sem igaz, amikor a nagyobb tartomány felé közeledünk, a bevitt energiával túlhevített ernyõn a hõmozgás szétzilálja az interferencia képet. Izzó testen nem jön létre.

"És szerintem összefüggésben is van Heisenberg elméletévvel ez a kettõs hullám-részecske dolog."

Neked is, és mindenki másnak is jogod van a véleményre. Attól függetlenül, hogy ismereteink szerint megalapozott-e vagy sem.

Nos, Heisenberg sem azt állította, hogy "minden megfigyelés", hanem csupán azt, hogy a "részecskére ható megfigyelés" teszi egy idõben megfigyelhetetlenné a pályát és az impulzus.

Akkor te miért akarsz okosabb lenni Heisenbergnél?

Néhány alapfogalom kimaradt a tanulmányaidból. Pótoljuk ezeket, mert enélkül nem csak az interferenciát nem fogod megérteni!

Lengések ideje, csillapodó lengéseknél megszoktad, hogy a meglengetett hinta egyszer csak megakad, megáll, amikor a lengés energia szintje már nem képes legyõzni a felfüggesztés súrlódási tényezõjébõl következõ erõt.
Nos, ilyen "fennakadás" nincs a részecskék világában. A lecsengés e-ad negatív t hatványa szerint zajlik.
Ennek a függvénynek pedig csak a végtelen idõ múltán-i határértéke a zéró érték.
Azaz egy elektron lengés gyakorlatilag soha többé nem szûnik meg, csak legfeljebb olyan kicsiny mértékûre csökken, hogy már nem okoz olyan hatalmas változást, ami fényléshez vagy egyéb mérhetõ hatáshoz tartozna.
De a függvény érvényes a határértékének eléréséig, azaz ha nem is látjuk az adott érzékenységû méréssel, de tudjuk, hogy nem tud megszûnni teljesen.
Az elmúlt évszázadokban, egyre érzékenyebb, egyre pontosabb mérési módszerek születtek, és minden fejlõdéssel egyre kisebb lengések felé tudtuk ellenõrizni a függvény "jóságát" és minden esetben azt tapasztaltuk, hogy a függvény valóban érvényes.
Ha hasonlattal szeretnél élni akkor a lehûlési görbe is éppen ilyen függvényt követ. És arról már bizonyára tudod, hogy az abszolút nullát csak megközelítheti, de el sohasem érheti.

Azaz szó szerint igaz: "akár napokat, éveket is várhatsz két lövés között," - sõt végtelen ideig is várhatunk, mert a lengés nem szûnik meg.. csak majd a végtelenben.

Kissé félreértettél.. Ne azzal magyarázza, hanem a jelenség része a rés faláva kölcsönhatásba kerülõ részecske ill. foton.
De nem ez a lényeges..

Ezt így érteni olyan lenne, mintha egy filmet az Oscar átadón mondott félmondatokból szeretnél megismerni. Pedig ez csak a végeredmény.

Kezdjük ott, ahol a folyamat is kezdõdik, a forrásnál. A forrás elektromos mezejében elektronok trilliárdjai vannak egymással szoros összeköttetésben.
Egyetlen elektron sem mozdulhat el a nélkül, hogy milliónyi társára közvetlen hatást ne gyakorolna, a többiek pedig az õket körülvevõkre azaz a teljes elektronfelhõre.
Így ahhoz, hogy a gyorsító potenciált, vagy a fény kisugárzó hatást létrehozzuk, már a geometriával helybõl létrehozunk rezonátorokat, ezekkel pedig a termikus zajnak hála, rezonanciákat, amelyek a kilépõ részecskének ill. fotonnak a kilépési jellemzõit helybõl beállítják.

Így éri el az elsõ rést a részecske ill. a foton. Azaz a forrás és a rés közötti távolságot az elsõ réssel kölcsönhatásba kerülõ részecske ill. foton "kikerekíti" az indulási ütemhez tartozó hullámhossz egész számú többszörösére.
Azaz az elsõ réssel szinkronizáltan indított részecske ill. foton ér el az elsõ réstõl számított hullámhossz egész számú többszörösén lévõ két rés valamelyikéhez.
Ahol útja során már másodszorra reakcióba lép egy rés falazatában lévõ elektron felhõvel.
Itt felveszi a második szinkronizáló hatást és véletlenszerûnek látszó helyre megérkezik abba az ernyõbe amelynek elektronjai hullámzanak a korábban beérkezett részecskék, ill. fotonok hatására.

Ezzel pontosan ott okoz (CCD esetén töltés változást) a filmen feketedést, a fluoroscens ernyõn felvillanást ahol a becsapódása által keltett hullám és a felhõ hullámzása összegzõdve elegendõ energiát jelent a változáshoz.
Ahol az ernyõ hullámzása kioltja a becsapódás keltette hullámokat, ott nincs változás, az ernyõ megvillantásához kevés a hullám energiája.

És miután a forrásban folyamatosan végbemenõ lengések üteme a részecske ill. a foton energiáját határozza meg, ezzel a részecske ill. a foton kilépési ütemével együtt, a beérkezési ütemeket is "szinkronizálja" az elsõ réssel együtt.

Nála az alapokkal van a baj.
Nem érti meg, hogy a fizika csak modelleket ad.
Nem érti, hogy a fény az fény, a részecske az részecske, a hullám meg hullám, és a modellek csakis és kizárólag az ember szolgálatára lettek kitalálva, hogy alakíthassuk a környezetünket. Õ még ababn a hitben él, hogy a tökéletes leírás valahi is elérhetõ lesz a világról.

A fõ probléma, amit Albertus képtelen megérteni, hogy amikor azt mondjuk hogy hullám, meg részecske, akkor õ hullámzó vizet, meg apró kemény golyókat lát. Miközben ilyesmirõl szó sincs. Részecskének és hullámnak jellemezzük a õõõ izéket, mert így le tudjuk írni a viselkedésüket, tervezni tudunk rájuk, számolni velük és elõrejelzéseket (nem b+, nem az idõjárást) tudunk tenni. De szó nincs arról, hogy ha nézzük az elektront, akkor apró golyó, ha meg nem, akkor hullámzik mint a tenger, és közétoccsannak az ezüstionok.

"Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki, és akkor is, ha óránként csak egyet."
Sõt, megtehetjük, hogy minden egyes "lövés" után kicseréljük az ernyõt (vagy szétszedjük, elmosogatjuk, megszárogatjuk és összerakjuk a szenzorhálót), és csak a végén összegezzük az eredményeket. Ott lesz az interferencia-kép.

Heisenbergi határozatlanság mögött több van azért mint, hogy a méréssel, megfigyeléssel megváltoztatjuk a részecske tulajdonságait.

Albert elmélete már régen elbukott. Nem értem minek kell még erõltetni.
Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy interferencia kép csak a két rés nyitott állapotában figyelhetõ meg. Ha csak egy rés van nyitva a kettõ közül, nincs ez a jelenség.

Az elektronfelhõk mindig ugyan úgy viselkednek, azok nem gondolkodnak.
Ha az elektronfelhõ szétszórja a részecskéket, akkor, egy nyitott résen is ezt a jelenséget kellene látnunk, nem csak kettõn.
Ha meg tényleg így lenne, hogy egy részecske az elõzõ részecske "hullámába" érkezne meg, akkor tapasztalnunk kellene valamilyen delta idõbeni változó eredményt.

De az interferenciakép ugyan úgy néz ki, akkor is, ha csak egy darab elektronnal végzed el a kísérletet. Ilyenkor csak egy pontba csapódik be, de statisztikai módszerekkel vizsgálható ennek az egy pontnak a helye, és megállapítható, hogy nagyobb valószínûséggel csapódik be ott ahol nagyobb az interferencia kép intenzitása.

Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki, és akkor is, ha óránként csak egyet. De akkor is, ha az egész kísérletet nézve, csak egy darab részecskét használunk fel.
Semmiféle idõbeli változás nem jellemzi a képet.
Itt semmiféle hullámzás lecsengésérõl nem lehet szó.

Itt sokkal több van a háttérben.

És szerintem összefüggésben is van Heisenberg elméletévvel ez a kettõs hullám-részecske dolog.
Én valahogy ezt úgy értelmezem, képzelem, hogy a világ részecskéi, alkotói, olyan különbözõ tulajdonságokkal rendelkeznek, amik egymás megnyilvánulásait kizárják.
Ezek a tulajdonságok CSAKIS, és csakis akkor válnak valósággá, amikor kapcsolatba lépnek a környezetükkel, a tulajdonságot hordozó részecskén keresztül.
És csakis annak a környezetnek válnak valósággá, amely környezettel kapcsolatba kerültek. Minden más olyan létezõ számára amely nem került kapcsoltba az adott részecskével, nem kapott információt róla, annak a környezetnek a részecske tulajdonságai, kvantummechanikai bizonytalanságban vannak. Mint az összefonódott részecskék.

Tehát a komplementer tulajdonságok a részecskéknek olyan tulajdonságok, amik egymást kizárva, mûködnek, mint ahogyan a hullám-részecske tulajdonság is. Egymást kizárják. De olyan létezõ tulajdonságok ezek, melyeket a részecskének nevezett valami, "energiahordozó" magában hordozza, és a környezetével való kölcsönhatástól függõen mutatják meg magukat ezek a tulajdonságok.

Ha nincs kölcsönhatás, akkor a default állapot a hullám állapot. Azaz a részecske nem mutat állapotot, valóságosan nem létezik. Statisztikailag ott van a tér minden pontjában, minden irányba mozog. Az elektron kvantummechanikai hullámfüggvénye is a végtelenbe nyúlik. Azaz matematikailag, egy elektron pozíciója mikor nincs éppen kapcsolata a környezetével, a teljes univerzumot kitölti. De nem mindenhol egyenletesen, hanem valahol nagyobb a megtalálás valószínûsége, máshol meg kisebb.

Úgy gondolom, hogy ha nem létezne ez a hullám állapot, a testek nem haladhatnának. Az idõ sem telne. Minden be lenne fagyasztva egy masszív energia nélküli állóképbe.
Ha meg nem létezne a részecske állapota a testeknek, minden csak matematikailag mûködne, egy nagy hatalmas, valószínûségi, hevesen fortyogó leves lenne az univerzum, miközben az egészbõl semmit sem lehetne érzékelni, csupán annyira létezne, mint egy táblára felírt szám jelentése.
Én így gondolom. Persze nagyon merész gondolat, és talán tévedek.

heisenberg elve érvényes nem csak az elektronra, hanem minden makroszkopikus testre is, így még rád is.

"Ebbe a hullámzásba érkezik a másik ion" -épp itt a probléma. Milyen hullámzásba? Ha mindkét rés nyitva van, akár napokat, éveket is várhatsz két lövés között, a végeredmény akkor is interferenciakép lesz. Akkor is, ha ernyõ helyett 1000*1000 különálló szenzorból álló tömb van a kísérleti elrendezés másik végén. Milyen hullámzás?

De az általad vázolt elmélet azzal magyarázza az interferencia kép létrejöttét,hogy a részecske kölcsönhatásba lép a rés falával,és az sugároz szét a tér minden irányába fotont,vagyis olyan ez mint amikor vizen két pontban keltünk hullámokat(ha jól értelmezem).Viszont már ez az értelmezés feltételezi,hogy a fényt hullámként kezeljük.Hiszen ha fotonok sokaságaként gondolunk csupán rá,akkor miért interferálnának egymással?Ha a rés helyérõ,a tér minden irányába söréteket lövünk a víz felszínére,nem lesz bizonyos helyeken erõsítés,bizonyos helyeken pedig kioltás(szerintem).

Azza hogy megmérjük valamilyen állapotát a részecskének,és így megváltoztatjuk valamely fizikai paraméterét,miért nem jön létre az interferencia kép?Azért,mert csökken mondjuk az impulzus,már nem lép kölcsönhatásba "kilõtt" részecske a rés falával?

Kedves többiek!

Látom a nyûglõdéseteket. Egy jó tanács:

Ha az értelmeteket, tudásotokat akarjátok bizonygatni, ne a mások sértegetésével próbálkozzatok, mert ezzel csak a butaságotokat és a neveletlenségeteket bizonyítjátok.

Hanem az értelmes érveléssel, ismert tényeknek a témahelyes idézésével
szálljatok "harcba".

Nem szégyen a "normális" emberek tudatlansága. Hiszen a normális emberek tisztában vannak a saját tudatlanságukkal és kérdeznek, tanulnak.

A szégyen a "nem normális" viselkedésetek. Ti nem kérdeztek, nem érveltek. Hanem butaságokat jelentetek ki. És ha valaki ellenvetéssel él, azt sértegetitek.

Nos a megfigyelés.. Heisenberg elve szerint, egy részecske esetében vagy az impulzusát (energiáját) ismerjük a méréssel, vagy a pályáját követhetjük, de a kettõt egyszerre nem.
Mert amikor impulzust mérünk, azt csak úgy tehetjük, ha elvesszük-reagáltatjuk az impulzusát és ezzel az impulzusától megfosztott részecske pályája megváltozik.
Nyilván 1930 körül ez így is volt. De a monitorok korában, amikor olyannyira ismert egy-egy elektron pályája, hogy az hajszálnál is pontosabban érkezik a képernyõ egy-egy pontjára, különben nem állna stabil kép elénk, és
az impulzusát olyan precízen be tudjuk állítani, hogy sok millió elektron együttes becsapódása sem söpri le a felvillanó "foszfort" az ernyõ üvegérõl, a haranggörbe ellenére sem, akkor már ebben a formájában nem feltétlenül igaz Heisenberg elve.

Bár az kétségtelen, hogy "ha" a megfigyeléssel megváltoztatjuk egy részecske energia készletét, akkor onnantól a változtatott energiájú pályán fog haladni.
Azaz valóban, ha olyan módszerrel "megfigyeljük" valamely paraméterét, amely módszer durván beleavatkozik a megfigyelt részecske energia készletébe, akkor valóban igaz az, hogy a megfigyelés egyben megváltoztat is.

De.. Ma már Feynmannak hála, egyetlen elektron töltésének mozgását is anélkül nyomon követhetjük, hogy az elektron energia készletébe beavatkoznánk. Így az ilyen "nagy" tömegû részecskék megfigyelésére már nem érvényes Heisenberg elve.

Az alsó képen, a résen ill. a rés falain véletlenszerûen szóródó becsapódások láthatók.
Ilyen szórás a felsõ képen is megfigyelhetõ. Ezzel már önmagában a rés elektronfelhõjének hullámzása is hatással van az ion pályájára.
Amikor valamelyik résen át egy ion becsapódott, onnantól e-ad (n/t) csillapodású lengést indított el amelynek hullámhossza az ion által szállított-átadott kinetikai energiával arányos.
Ebbe a hullámzásba érkezik a másik ion, ugyanezen hullámhosszat létrehozva, de az ernyõ egy távoli másik helyén. A két hullámzás interferálódik.

Persze de Brogglie hullámokkal is magyarázhatjuk a látott képet, csak arról nem szabad elfeledkezni, hogy a de Brogglie hullámok létét ugyanezzel a jelenséggel mutatta ki de Brogglie.
Azaz akkor önmagával magyaráznánk egy jelenséget.

nem, az értelmes hozzászólót soha nem próbálom elzavarni.... legfeljebb csak az olyan értelem nélkülieket, mint te vagy.

Tényleg Albi! Te cigány vagy, vagy csak munkanélküli?

Lehet, hogy tényleg csak valami feltûnési viszketegség áll a háttérben. Én nem ismerem annyira.
Nem nagyon értek a pszichológiához, de én arra tippelek, hogy semmihez se ért, és ez annyira zavarja, hogy így szeretné beadni a világnak és önmagának is, hogy mégse egy felesleges ember a bolygón. A cigányok közt is van aki nem tud úgy élni mint a többi, és emiatt hasonló tünetû betegégben szenved.

<#eljen> <#nyes>

..hát vannak ilyen emberek na.
Csak míg az utcán, simán ki tudod kerülni, ott tudod hagyni a faszomba...addig itt a forumon, nem lehet lerázni, mert szemtelenül bepofázik. Az internet meg tudja védeni az ilyen alakokat, mert amíg az utcán csinálná, simán pofán tudod baszni a szemtelenségéért, addig az interneten, maximum csak elviselni lehet az ilyen alakokat, megszokni nem.

Pedig, ha fotózásról van szó, akkor õ a photoshop királya, és hivatása (meg munkája is) a fotószerkesztés. Mellesleg harminc éve a kisujjából rázta ki a jpeg-tömörítést (csak nem tartotta érdekesnek, úgyhogy hagyta a francba), ha fizikáról, akkor húsz évig tanította, és ki is tüntették érte. Ha it-fejlesztésekrõl van szó, akkor õ együtt nõtt fel a tranzisztorral, tehát mindenkinél kompetensebb a témában. Emellett az otthoni gépén nincs megfelelõ internet-kapcsolat, és a ps futtatására se képes, ezért a munkahelyérõl titokban (mert a fõnöke nem hagyja) oktat több száz fórumon.
Mindazonáltal tévedhetetlen.*

*ha téved, és erre felhívják a figyelmét
-másfelé néz
-másról kezd beszélni
-hangnem mögé bújik
-megindokolja miért okosabb mindenkinél

Ez így van.
Maga a megfigyelés ténye már megváltoztatja a kísérlet kimenetelét.

Albertus
Hogy ha megfigyeljük a részecskéket, akkor már nem nyeli el az üreged elektronfelhõje õket?
És honnan tudja az elektronfelhõd, hogy mikor figyeled meg a részecskéket, és mikor nem? Egyáltalán gondolkodik e a felhõd? Vagy hogy van ez?

Azt hogy a zufók csinálták, azt már nem hisszük el neked. <#szomoru1>

A kétréses kísérletnek van egy olyan része,amikor megfigyelik a részecskét,miközben áthalad a résen.Ha megfigyelik,akkor az ernyõn csak két sáv keletkezik,mint amikor pl. golyókat lövünk át a réseken.De ha az ernyõt figyeljük csupán,akkor interfrencia kép keletkezik.Ez hogyan egyeztethetõ össze Vértes kollégád elméletével?

Csak nem érti a fizikát.
És mivel mindent rosszul tud, azt hiszi, hogy a fizikában van a hiba.
Õ is tudja, hogy valahogy lenniekell, a világ szemmel láthatóan mõködik, és hogy rend legyen, elképzel dolgokat a lelki békéje érdekében.

Olvasol..de szerintem benned is nyilvánvaló, hogy nem egy okos ember áll szemben a többi hülye ellenében, hanem, van egy makacs buta fa* a többi normális ember ellenében.

Albertus, szerint itt mindenki hülye, csak egyedül õ a helikopter.

Pedig akkor veled együtt már öten vagyunk.

Én olvasok, csak nem értek hozzá. 😄

Oké. Most akkor hogy magyarázza ez az értelmezés, hogy két rés-egyszerre egy atom (ion) esetén ez:

egy rés-egyszerre egy ion esetén pedig ez:

a kép alakul ki?

Qetoul.. ahogy látom néhányotok megpróbál elzavarni minden értelmes hozzászólót.
Tegyük hozzá, többségében sikerrel.

Feltételezem csupán azért teszitek, mert irtózatosan nagy gáz számotokra, hogy idejönnek és kijavítják az évek óta ismétlõdõ butaságaitokat. Ha én is olyan nagyon buta lennék, mint Te, talán én sem látnék más lehetõséget, csak azt amit ti is tesztek. Én is el próbálnám ûzni, sértegetéssel, trágár bunkó szövegekkel.
Na igen, ha én is olyan nagyon buta lennék mint te.

Pedig egyszerû.. Vegyük az ezüst atomot, ( helyesebben az ezüst iont, miután egy elektronjától megfosztva jól gyorsítható elektrosztatikus mezõvel,) beletaccsan az ernyõ elektronfelhõjébe, mint a kõ a tóba.. és a felhõ elektronjait szétlöki, mint ahogyan a vízmolekulákat a kõ..

Egyszer régen példának linkeltem egy videót az indavideóról, akkor néhány nap alatt 25-30 találatot jelzett az adott videó, aztán a link elsüllyedt a kommentek között. Ha most statisztkusan úgy számolunk, hogy az olvasók tíz százalékát érdekli annyira a téma, hogy linkekre is kattintson, és ezek tíz százaléka szól hozzá, akkor a 3 kommentelõ, 30 kattintó, 300-benézõ arány elég jó lehet. De ez az optimista becslés. Nem hiszem hogy egy kommentet átlagban 25 embernél több lát.

Na! Szembejön a saját stílusunk, és meglepõdünk rajta? Hol kérdeztem és mit válaszoltál?

Azt értem,hogy azt állítod hogy nem válhatnak szét ezek a dolgok.De az nekem nem világos,hogy ezek az objektumok(proton,ezsüt atom,nagyobb molekulák) hogyan befolyásolják az elektron felhõt.Hogyan hozzák létre a hullámot az elektron felhõben pl. a protonok?

nem hiszem h a topikot csupán 3 olvassák... azt viszont tudom, h az agymenéseidet itt senki nem támogatja, sõt, akik valamennyire is értenek a fizikához ( természetesen nem rád gondolok), azoknak nyilvánvaló h sok-sok marhaságot itt összehordasz, és ezek az emberek (ti. akik legalább egy kicsit is értenek a fizikához, még mindig nem rólad beszélek) természetesen hangot fognak adni a véleményüknek....

azok pedig, akik nem reagálnak az írásaidra, annak ellenére , hogy tisztában vannak azoknak röhejes voltával, nyilvánvalóan nem tartanak méltónak arra, h tégedet itt fizikából korrepetáljanak (teljesen érthetõ módon egyébként).

Szia Kedves Lasoabt!

Éppen ezekrõl, ( elektron, proton, fématomok,) nem lehet azt állítani, (mint lentebb írtad a fotonok esetére, ) hogy a rések elõtt kettéválnak és a rések után egyesülve érik el az ernyõt.
Mégis létrejön az interferencia kép. Pontosan úgy, mint a kavicsok mérete sem befolyásolja a víz felszínén létrejövõ interferencia kép hullámhosszait. A kavicsok sem válnak ketté a beejtõ rések elõtt és nem egyesülnek a rések mögött..

Kizárólag a rések, azaz a kavicsok beejtési helyeinek távolsága.

A másik dolog, ez nem az "én" elméletem 😊. Ha már valakihez kötni szeretnéd, ( bár Õ is csak az új megfogalmazásában nevezhetõ meg, ) Akkor Vértes kolléga nevét emlegessük.
Tudtommal õ volt az elsõ, aki sok-sok évvel ez elõtt elsõként fogalmazott úgy, hogy a foton semmilyen módon nem hullámzik Einstein relativitási elve értelmében, "hiszen zéró az ideje a haladása alatt".
Így õt illeti meg a tisztelet az ilyen módon való megközelítésért.

Kedves Gothmog !

Nem érted, kérdeztél. A válaszon pedig átléptél. Kár, hogy nem csak butuska vagy, de még te is a neveletlenségeddel kérkedsz. Ügyes.. Bevetted a gyógyszeredet?

Jellemzõen azt hiszed, hogy csak hárman olvassátok ezt a topic-ot.. Ennyire ne alázd magadat! Sokkal többe olvassák, de a többségnek van annyi esze, hogy ha annyira nem ért hozzá mint ti hárman, akkor nem égeti magát.