352
Hullám-részecske kettőség
-
forrai #272 Ha te készítenél érettségire, olyan éretlen lennék, mint te vagy. Nehogy már te mondd meg mi a vákuum!
Fizetni neked, hogy trollkodni tanuljanak, mint te?
Azt teszem, amit ilyen helyen tenni szoktak. Van valaki aki kérdez, és van aki válaszol.
Azt kérdezem, hogyan működik például a fény. Ami szerintetek elektromágneses hullám. Mitől "hullámzik", ha a mágneses és elektromos térerő együtt változnak benne, szünnek meg, és keletkeznek szinuszosan?
Ez mégis csak furcsa, annak aki tud, és gondolkodik is.
Hogyan van ez? Mi a vákuum, ami ezt lehetővé teszi?
Értelmes kérdés, értelmes választ várok- donkZero, és uwu kerüljenek, ImmoVable úgyszintén.
Kérdeztem, feleletre várok, Légyszi, valaki válaszoljon, szíve szerint.
Valaki azt mondta itt : éter! Senki nem mondta ezért neki, hogy trollkodik!
Zero! Nem tudsz viselkedni- troolkodsz!
Se kérdést nem tudsz feltenni, se válaszolni rá.Játszogassál a gumilepedőn a gólyóddal (eggyel, ahoz értesz, és szívesen meséled. De menjen hozzád felkészülni pénzért, vagy ingyen az őserdei banya.
-
#271
De az ajánlat áll, jó pénzért elviselem én, hogy hülye... :P :D -
#270
Jaj, nem kell bemutatnod, látom mit művel. -
#269
Vigyázz vele. Maximum trolling! -
#268
Miért nem nyitsz ki egy kibaszott fizikakönyvet, és nézed meg magad? Kibaszott fárasztó (lenne) ám újra leadni neked a 8+4 év fizikaanyagot ám. Fiatal korodban ott voltak körülötted azok az emberek, akiktől kérdezhettél volna, és megtanították volna neked. Ez volt a dolguk, ezért kapták a fizetésüket. Akkor elbasztad ezt a lehetőséged, most már hadd ne én érezzem a kibaszott feladatomnak, hogy középiskolai szintű fizikát tanítsak neked, akurvaéletbemár!
Vállalok érettségire felkészítést, de azért fizetned kell. -
forrai #267 Szeretném tőletek megtudni, hogy mi is a vákuum? Mert nekem legalább is egy szönyegnek tűnik, ami alá be lehet seperni a tudatlanságunkat.
uwu számára ez az állapot természetes. -
forrai #266 "A foton ehhez hasonlo gerjesztett allapot a vakuumban. Az eterben, amihez legjobban pont a felvezeto kristaly hasonlit."
Töltésfizika.
-
n3gy3d #265 "Tehát a komplementer tulajdonságok a részecskéknek olyan tulajdonságok, amik egymást kizárva,"
Teves. Nem zarjak ki egymast teljesen, hanem lerontjak a masikat.
Nagyon nem mindegy.
Minden ilyen kis felig hibas gondolat rossz vilagkephez vezet.
A Heisenberg-hatarozatlansag a hullamcsomagok viselkedesebol ered. Vagyis az osszes reszecskehez egy kozeg rezgese rendelheto, ahol sok frekvenciaju rezges szuperpozicioja hullamcsomagot alkot.Ez a hullamcsomag nem maga a reszecske, hanem annak terbeli megjeleneset hatarozza meg. Maga a reszecske jol lokalozalhato, alapjaban veve fuggetlen a kozeg rezgesetol. Annyi a kapcsolat a ketto kozt, hogy a reszecske egy gerjesztett allapot a kozegben. O szallitja az energiat, a nem hullam. Ez az a pont, amiben mas a kvantumvilag, mint egy kozonseges kozeg rezgese.
Ott az energiat a rezges szallitja.
Ez a hullam minden korulmeny kozt hullam, a reszecske pedig mindig pontszeru.
Lehet olyan kiserletet osszerakni, ahol az egyik vagy a masik tulajdonsag dominal.
De ettol fuggetlenul minden korulmeny kozt letezik mindket tulajdonsag. A kvantumfizika is mindig hullamfuggvennyel irja le az elektront, fuggetlenul attol, hogy letrejon interferencia vagy nem.
A pontszeru foton vagy elektron nem folyik szet. Miert?
Ugyan azon okbol, amiert a felvezetoben letrejott pozitiv toltesu lyuk sem tud szetfolyni. Egy elektron hianybol nem lehet ket fel elektron hiany. Tiszta ugy.
A foton ehhez hasonlo gerjesztett allapot a vakuumban. Az eterben, amihez legjobban pont a felvezeto kristaly hasonlit.
-
n3gy3d #264 www.sg.hu/listazas.php3?id=1120562903
-
#263
? -
#262
Azt hiszem nagy fába vágtam a fejszémet! Jobb lesz ha megfogadom a tanácsodat szerintem és egyenlőre nem építek semmit feleslegesen. Hol van olyan hely itt Magyarországon ahol megmérik nekem és azt meg is tudom nézni hogyan csinálják? -
lotsopa #261 Első
Második -
Albertus #260 Kedves Jhetedikj!
Ha ez a helyzet akkor inkább azt javaslom, hogy keress olyan helyet ahol meg tudják mérni amikor ott vagy..
Olcsóbb is és biztosabban kapsz jó mérési eredményt.
Mert ugye a levegőben mérhető fénysebesség az kb 300 m/s -al eltér a vákuumban mérhetőtől és tetejében nyomás és összetétel, hőmérséklet stb függő..
Vákuum ketyere meg nem két forint.. Igaz egy pl. lavina fotodiódás vevő és egy lézer pointerből kialakított adó némi alkatrész beszerzés után, SMD alkatrésekkel, jó panelon 1-2 ns pontosságú mérésre adna lehetőséget, de csak relatív sebesség mérésre, mert gondolom nálad sincs atomóra a fiókban..
Szóval nem mondom, hogy lehetetlen, de azt sem, hogy olcsón megoldható lenne, mert nem az.
-
#259
Tudásom, annyi hogy általános iskolában 5-ös voltam fizikából, középsuliban meg kb. 2-3-as. Viszont olyan sokat nem szeretnék rá költeni ha 10-20 ezerből ki lehet hozni valamit akkor jó lenne. Remélem össze tudom rakni az elhatározás már megvan.:)
Milyen ötleted van? -
Albertus #258 Komolyan kérdezed?
Ha igen, akkor mondd, milyen szintű tudásod vs pénztárcád van?
Mert ugye vagy a tudásoddal fillérekből, vagy pusztán pénzzel, akár ész nélkül is elérhetők a megfelelő mérőeszközök.
-
lotsopa #257 Tv-ben volt egyik műsorban egy ilyen kísérlet, mikro sütőbe tett a csávó sajtot, a forgó tányért kivette előtte így az interferencia miatt két sávban megégett a sajt, ezt a távolságot lemérte, megnézte hogy milyen frekvencián bocsátódnak ki a mikroból a sugarak és...azt már nem tudom hogy utánna hogy számolta ki a fénysebességét. :D -
#256
fénysebességet akarok mérni itthon, hogyan csináljam? -
lotsopa #255 Köszönöm. -
#254
Kezdésnek
Folytatásnak -
lotsopa #253 *ismeretterjesztő* -
lotsopa #252 Youtube-on láttam egy jó videót ami bemutatta a protonokat, részekre bontva, alkotó elemeivel, csak az a baj hogy angol volt. :$
Tud valaki egy jó magyar nyelvű ismeretterjesztű jellegű írást, vagy videót erről, vagy ehhez hasonló témában?
-
#251
gondoltam h a heisenberg-féle határozatlansági elvet sem ismered. (nyilván nem, hiszen ha newton törvényeit sem, akkor ezt miért ismernéd.. ) nem vagyok meglepve.
tudniillik nem a részecske pályáját és impulzusát nem lehet megfigyelni, ahogy azt te állítod hibásan (nem gondolkodtál még arra h mesekönyvet írj? ott hasznát vehetnéd ennek az éktelen fantáziálásodnak), hanem nem lehet egyidejűleg tetszőleges pontossággal meghatározni a részecske impulzusát és helyzetét.
ugyanígy az elektronra is érvényes az elv, és a protonra is, és bármilyen nagy tömegű részecskére is, és a makroszkopikus testekre is, mert azok is részecskékből állnak.
persze ezt nem neked mondom, hanem a többieknek. te csak maradj a légelméletekből épített légváradban, szürcsölgesd a légkávédat és majszold hozzá légsütiket... -
#250
Még ha így is lenne, az rajtad nem segít, attól még nem érted meg Newtont.
Viszont ezt te gondolod csak úgy, hogy nem ismerem a statikát, ellenben a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara és a magyar állam papírokat adtak róla, hogy de bizony ismerem. Nyasgem. -
Albertus #249 Ja igen, csak egyet nem ismersz, a címe: "a statika..", de te érted, és ítélkezel.. :lol -
Albertus #248 "a így lenne ahogy mondod, eltérő peridusokban másféle interferenciaképet kapál."
Te írtad.. -
uwu #247 Egyébként nem a hullámhosszat, sem az amplitúdót nem említettem egy szóval sem.
Ezt csak úgy leírtad, mert hát valamit írni kell ugye?
Áttételesen végül is bele lehetett volna szőni pár szónoki fordulattal ahogy szoktad, de neked most épp még ez sem megy.
Az eltérő időben indított "lövésnek" a te értelmezésed szerint más fázisban is interferálhatnak, ami megváltoztatná a képet. Persze ez csak akkor lenne így, ha legalább a saját elképzelésedhez képest konzekvens lennél. -
uwu #246 Itt csak egy ember van aki keveri a fogalmakat, és az te vagy.
Egyenlőre ott tartunk, hogy neked nem működik a fizika, az összes többi embernek meg igen.
Előbb tanulj, és csak aztán próbáld feltalálni a spanyol viaszt! -
#245
Én meg javaslom, hogy maradj addig csöndben, amíg Newton törvényeit nem érted. -
Albertus #244 "Sőt, megtehetjük, hogy minden egyes "lövés" után kicseréljük az ernyőt (vagy szétszedjük, elmosogatjuk, megszárogatjuk és összerakjuk a szenzorhálót), és csak a végén összegezzük az eredményeket. Ott lesz az interferencia-kép"
Nos, a Grimm testvéreknél igen. A fizikában nem. -
Albertus #243 Javaslom keress meg olyan ismerőst aki tud neked mutatni egy oszcilloszkópot, hogy ilyen csacsiságokat ne írj a jövőben. -
Albertus #242 Az amplitúdó és a frekvencia két külön dolog. Az idő hossz csak az amplitúdó nagyságát e-ad -t alakban befolyásolja és nem a frekvenciát.
Az interferencia kép sávjainak helyzetét nem az amplitúdó hanem a nem változó frekvencia határozza meg.
Figyelj jobban! És ne keverd össze a fogalmakat!
-
uwu #241 A hullámtermészet még mindig nem igazi hullámzást jelent. Ez csak egy modell a fény és még sok más dolog viselkedésére. -
uwu #240 Ha így lenne ahogy mondod, eltérő peridusokban másféle interferenciaképet kapál.
Ez nem így van, mert az eltelt időtől független a kép. Innentől kezdve dől a légvár. -
#239
"sőt végtelen ideig is várhatunk, mert a lengés nem szűnik meg"
teljesen mindegy -
Albertus #238 "Ezek a tulajdonságok CSAKIS, és csakis akkor válnak valósággá, amikor kapcsolatba lépnek a környezetükkel," - a környezetük számára.. ez egészen jó meglátás.
" a tulajdonságot hordozó részecskén keresztül." - erről pedig részben már tudjuk, hogy fénysebességű sugárzással nem részecskék közlekednek, másrészt nem feltétlenül kell a kölcsönhatónak hordoznia tulajdonságot.
Elegendő ha energiát hordoz, és beérkezési helyein, adott ütemmel hatnak a beérkező csomagjai.
" Az elektron kvantummechanikai hullámfüggvénye is a végtelenbe nyúlik. Azaz matematikailag, egy elektron pozíciója mikor nincs éppen kapcsolata a környezetével, a teljes univerzumot kitölti." -- Mondjuk ennek ellentmond számos mérési tapasztalat. -- "De nem mindenhol egyenletesen, hanem valahol nagyobb a megtalálás valószínűsége, máshol meg kisebb." - éppen azért olyannyira, hogy határozott hatásfelülettel rendelkezik. Jelenléte pedig a töltésének jelenlétén keresztül fénysebességgel terjedő hatásgömb középpontjaként megjelöli a gömbjét.
"Én így gondolom. Persze nagyon merész gondolat,"
Nos, merész, érdekes. Számomra pedig azt mutatja, hogy benned még nem alakult ki egy zárt logikai rend. De jó úton haladsz felé. -
Albertus #237 "Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy interferencia kép csak a két rés nyitott állapotában figyelhető meg. "
Nos, ez nem pontos. Interferencia kép egyetlen résen átlépő, egyetlen nyalábban is létrejön. Lásd a lézerfolt pontszerű kioltási helyeit!
"az előző részecske "hullámába" érkezne meg, akkor tapasztalnunk kellene valamilyen delta időbeni változó eredményt."
Nos, igen. tapasztalunk. Amikor az ernyő reagálási küszöb energiája a beérkező fotonok energiájának közelében van, akkor ha elegendő ideig késleltetünk két foton között akkor a két rés ellenére is csak véletlen szórásos képet kapunk. (Lásd fizika gyakorlatok c. tantárgy laborgyakorlatok.)
"De az interferenciakép ugyan úgy néz ki, akkor is, ha csak egy darab elektronnal végzed el a kísérletet. Ilyenkor csak egy pontba csapódik be, de statisztikai módszerekkel vizsgálható ennek az egy pontnak a helye, és megállapítható, hogy nagyobb valószínűséggel csapódik be ott ahol nagyobb az interferencia kép intenzitása."
Ezt nevezzük áltudományos maszlagnak. Úgy tűnik, mintha tudományos lenne, de nem az.
Egyszerű: Nem a statisztikától lesz világosabb az ernyő, hanem fordítva: a becsapódások helye adja a statisztika alapját.
Vagyis ahol világosabb az ernyő, oda csapódott be a több elektron.
"Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki,"
ismétlés, rendben.. zéróhoz közeledve van határértéke a függvénynek, felülről nincs.
Vagyis nem az a kérdés, hogy milyen nagy fotonáramban jön még létre, hanem fordítva, milyen kicsinyben.
Egyébként sem igaz, amikor a nagyobb tartomány felé közeledünk, a bevitt energiával túlhevített ernyőn a hőmozgás szétzilálja az interferencia képet. Izzó testen nem jön létre.
"És szerintem összefüggésben is van Heisenberg elméletévvel ez a kettős hullám-részecske dolog."
Neked is, és mindenki másnak is jogod van a véleményre. Attól függetlenül, hogy ismereteink szerint megalapozott-e vagy sem.
-
Albertus #236 Nos, Heisenberg sem azt állította, hogy "minden megfigyelés", hanem csupán azt, hogy a "részecskére ható megfigyelés" teszi egy időben megfigyelhetetlenné a pályát és az impulzus.
Akkor te miért akarsz okosabb lenni Heisenbergnél? -
Albertus #235 Néhány alapfogalom kimaradt a tanulmányaidból. Pótoljuk ezeket, mert enélkül nem csak az interferenciát nem fogod megérteni!
Lengések ideje, csillapodó lengéseknél megszoktad, hogy a meglengetett hinta egyszer csak megakad, megáll, amikor a lengés energia szintje már nem képes legyőzni a felfüggesztés súrlódási tényezőjéből következő erőt.
Nos, ilyen "fennakadás" nincs a részecskék világában. A lecsengés e-ad negatív t hatványa szerint zajlik.
Ennek a függvénynek pedig csak a végtelen idő múltán-i határértéke a zéró érték.
Azaz egy elektron lengés gyakorlatilag soha többé nem szűnik meg, csak legfeljebb olyan kicsiny mértékűre csökken, hogy már nem okoz olyan hatalmas változást, ami fényléshez vagy egyéb mérhető hatáshoz tartozna.
De a függvény érvényes a határértékének eléréséig, azaz ha nem is látjuk az adott érzékenységű méréssel, de tudjuk, hogy nem tud megszűnni teljesen.
Az elmúlt évszázadokban, egyre érzékenyebb, egyre pontosabb mérési módszerek születtek, és minden fejlődéssel egyre kisebb lengések felé tudtuk ellenőrizni a függvény "jóságát" és minden esetben azt tapasztaltuk, hogy a függvény valóban érvényes.
Ha hasonlattal szeretnél élni akkor a lehűlési görbe is éppen ilyen függvényt követ. És arról már bizonyára tudod, hogy az abszolút nullát csak megközelítheti, de el sohasem érheti.
Azaz szó szerint igaz: "akár napokat, éveket is várhatsz két lövés között," - sőt végtelen ideig is várhatunk, mert a lengés nem szűnik meg.. csak majd a végtelenben.
-
Albertus #234 Kissé félreértettél.. Ne azzal magyarázza, hanem a jelenség része a rés faláva kölcsönhatásba kerülő részecske ill. foton.
De nem ez a lényeges..
Ezt így érteni olyan lenne, mintha egy filmet az Oscar átadón mondott félmondatokból szeretnél megismerni. Pedig ez csak a végeredmény.
Kezdjük ott, ahol a folyamat is kezdődik, a forrásnál. A forrás elektromos mezejében elektronok trilliárdjai vannak egymással szoros összeköttetésben.
Egyetlen elektron sem mozdulhat el a nélkül, hogy milliónyi társára közvetlen hatást ne gyakorolna, a többiek pedig az őket körülvevőkre azaz a teljes elektronfelhőre.
Így ahhoz, hogy a gyorsító potenciált, vagy a fény kisugárzó hatást létrehozzuk, már a geometriával helyből létrehozunk rezonátorokat, ezekkel pedig a termikus zajnak hála, rezonanciákat, amelyek a kilépő részecskének ill. fotonnak a kilépési jellemzőit helyből beállítják.
Így éri el az első rést a részecske ill. a foton. Azaz a forrás és a rés közötti távolságot az első réssel kölcsönhatásba kerülő részecske ill. foton "kikerekíti" az indulási ütemhez tartozó hullámhossz egész számú többszörösére.
Azaz az első réssel szinkronizáltan indított részecske ill. foton ér el az első réstől számított hullámhossz egész számú többszörösén lévő két rés valamelyikéhez.
Ahol útja során már másodszorra reakcióba lép egy rés falazatában lévő elektron felhővel.
Itt felveszi a második szinkronizáló hatást és véletlenszerűnek látszó helyre megérkezik abba az ernyőbe amelynek elektronjai hullámzanak a korábban beérkezett részecskék, ill. fotonok hatására.
Ezzel pontosan ott okoz (CCD esetén töltés változást) a filmen feketedést, a fluoroscens ernyőn felvillanást ahol a becsapódása által keltett hullám és a felhő hullámzása összegződve elegendő energiát jelent a változáshoz.
Ahol az ernyő hullámzása kioltja a becsapódás keltette hullámokat, ott nincs változás, az ernyő megvillantásához kevés a hullám energiája.
És miután a forrásban folyamatosan végbemenő lengések üteme a részecske ill. a foton energiáját határozza meg, ezzel a részecske ill. a foton kilépési ütemével együtt, a beérkezési ütemeket is "szinkronizálja" az első réssel együtt.
-
uwu #233 Nála az alapokkal van a baj.
Nem érti meg, hogy a fizika csak modelleket ad.
Nem érti, hogy a fény az fény, a részecske az részecske, a hullám meg hullám, és a modellek csakis és kizárólag az ember szolgálatára lettek kitalálva, hogy alakíthassuk a környezetünket. Ő még ababn a hitben él, hogy a tökéletes leírás valahi is elérhető lesz a világról.