Hullám-részecske kettőség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#202
Frayer Te nagyon hülye, Te!
Minden rendszer-BEN azonos alakú a függvény.. nem a mérési érték!
A gyorsvonat rendszerében nyugvó zsák krumpli a sínen álló rendszerében mozgó! Nem ugyanaz a kinetikai energia szintje a két rendszerben te nagyon sötét!
Egyébként Einstein szerint még csak nem is ezért vagy segghülye, hanem azért amit lentebb írtam, de annyira agyhalott vagy, hogy elolvasni sem voltál képes! Einstein szerint E=E0/gamma
Minden rendszer-BEN azonos alakú a függvény.. nem a mérési érték!
A gyorsvonat rendszerében nyugvó zsák krumpli a sínen álló rendszerében mozgó! Nem ugyanaz a kinetikai energia szintje a két rendszerben te nagyon sötét!
Egyébként Einstein szerint még csak nem is ezért vagy segghülye, hanem azért amit lentebb írtam, de annyira agyhalott vagy, hogy elolvasni sem voltál képes! Einstein szerint E=E0/gamma
#201
Ne felejtsük ki, a nem qm tárgyakat is, mint a makroszkopikus tárgyak, vírusok, baktériumok.
Ezekre is sikeresen elvégezték a kísérletet. Interferencia eredménnyel.
Csak nem azt akarod mondani, hogy az üreg, rés elektronfelhõje =) elnyelte a baktériumokat, majd az R sugarú palástodba bezárva kisugározta õket, létrehozva az interferencia képet???
Erre most milyen magyarázatot fogsz kitalálni?
De nehogy olyannal gyere, hogy biztos a zufók tették oda.
Mert azt már nem vesszük be. =)
Ezekre is sikeresen elvégezték a kísérletet. Interferencia eredménnyel.
Csak nem azt akarod mondani, hogy az üreg, rés elektronfelhõje =) elnyelte a baktériumokat, majd az R sugarú palástodba bezárva kisugározta õket, létrehozva az interferencia képet???
Erre most milyen magyarázatot fogsz kitalálni?
De nehogy olyannal gyere, hogy biztos a zufók tették oda.
Mert azt már nem vesszük be. =)
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#200
Azt hiszem selytem,hogy hogy gondolod.De a kétrés kísérletet nem csak fotonokkal végezték el.Elektronokkal,protonokkal,ezüst atomokkal.Ezekre tud magyarázatot adni az általad vázolt elmélet?
#199
elõzõ válasz a #192-re.
#198
"nem jeleztem elõre sem idõjárást, sem semmi mást"
melléduma
"neked szóló választ írtam"
Kár volt, mert átlépek rajta, ahogy tõled tanultam.
melléduma
"neked szóló választ írtam"
Kár volt, mert átlépek rajta, ahogy tõled tanultam.
#197
benneteket? o.O?
nem veszed észre h egyedül vagy itt a gondolataiddal?
nem veszed észre h egyedül vagy itt a gondolataiddal?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#196
... Mutassál már referenciákat az interneten, amik igazolnának téged..ember..
Mert amíg ezt nem teszed meg, addig csak a szád jár, és alaptalanul sértegeted az itt jelenlévõket, köztük engem is.
Lenézed õket, feléjük helyezed saját magadat, miközben tényleg csak egy bohóc vagy ebben a témában.
Te melyik elmegyógyintézetben tanítasz? Mert, hogy akkreditált intézményben kizárt dolog, hogy te bármit is taníthass.
Én egy 8 éves kisgyereket nem bíznék ilyen emberre mint te vagy.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#195
"Igazán megérthetnéd végre, E1=0 kinetikai energiáról, v1=0 sebességrõl, gyorsul fel E2 hatására, v2 sebességre.
Csak egy harmadik rendszerbõl látszik másként a folyamat, ha v1>0."
Azt mondod, hogy ez a jelenség egy másik, harmadik rendszerbõl, "viszonyításból" másként látszik. Szó szerint ezt mondtad.
Mert akkor Einstein szerint te segghülye vagy.
Nem hallottál még az Einstein axiómákról, he?
Elsõ..
Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.
Csak egy harmadik rendszerbõl látszik másként a folyamat, ha v1>0."
Azt mondod, hogy ez a jelenség egy másik, harmadik rendszerbõl, "viszonyításból" másként látszik. Szó szerint ezt mondtad.
Mert akkor Einstein szerint te segghülye vagy.
Nem hallottál még az Einstein axiómákról, he?
Elsõ..
Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#194
Amint látom, nem csak neveletlen vagy, de a butaságod is kétségtelenül nagy mérvû.
"végigtoltam egy év modern fizikát én is az egyetemen"
Mint már írtam: tanulj, tanulj, tanulj! A fizika végigtolás helyett inkább tanultad volna.
"végigtoltam egy év modern fizikát én is az egyetemen"
Mint már írtam: tanulj, tanulj, tanulj! A fizika végigtolás helyett inkább tanultad volna.
#193
Valószínûsítem, hogy azért nem érted te sem, amiért én sem. =)
De szerintem õ maga sem tudja mit beszél.
"érdekes tényezõ: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhõ borítja"
??? úú bazze, aszittem, hogy a rés, anyagmentes, üres üreg, amiben vákuum uralkodik, a kísérleti berendezésben.
"amely a résen átlépõ fotonok egy részét elnyeli és kisugározza" ...Azaz tükrözi" - ???
Mondj még ilyen jókat, kérlek. Taníts minket mester. Olyan buták vagyunk.
"mikro fotonok"
Ilyenrõl még nem hallottam, pedig végigtoltam egy év modern fizikát én is az egyetemen. Ez lehet, hogy olyan titkos tan, amit csak a tanároknak mondanak el?
De szerintem õ maga sem tudja mit beszél.
"érdekes tényezõ: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhõ borítja"
??? úú bazze, aszittem, hogy a rés, anyagmentes, üres üreg, amiben vákuum uralkodik, a kísérleti berendezésben.
"amely a résen átlépõ fotonok egy részét elnyeli és kisugározza" ...Azaz tükrözi" - ???
Mondj még ilyen jókat, kérlek. Taníts minket mester. Olyan buták vagyunk.
"mikro fotonok"
Ilyenrõl még nem hallottam, pedig végigtoltam egy év modern fizikát én is az egyetemen. Ez lehet, hogy olyan titkos tan, amit csak a tanároknak mondanak el?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#192
"Még mindig ott tartunk, hogy állításokat tettél, de nem igazoltad õket, ill. nem mondtad el, a te elméleted mennyiben ad több, pontosabb, jobban felhasználható elõrejelzéseket, mint amiket kritizálsz."
Nos, nem jeleztem elõre sem idõjárást, sem semmi mást. egyébként amíg türelmetlenkedtél, addig a neked szóló választ írtam, olyan részletesen, hogy gond nélkül megérthesd.
"Nagyon kellene valaki, aki egyet ért veled?"
Nos, nem kell egyet értened velem. Bõven elegendõ, ha csak megérted azt, hogy nem minden úgy van, ahogyan régen hitték. A Föld nem lapos korong, a világmindenség nem a Föld körül kering. Etc.
Nos, nem jeleztem elõre sem idõjárást, sem semmi mást. egyébként amíg türelmetlenkedtél, addig a neked szóló választ írtam, olyan részletesen, hogy gond nélkül megérthesd.
"Nagyon kellene valaki, aki egyet ért veled?"
Nos, nem kell egyet értened velem. Bõven elegendõ, ha csak megérted azt, hogy nem minden úgy van, ahogyan régen hitték. A Föld nem lapos korong, a világmindenség nem a Föld körül kering. Etc.
#191
Qetuol!
Voltam én is olyan fiatal mit te, de olyan szemtelenül pimasz, sohasem.
Ezzel csak a butaságod kiterjedtségérõl biztosítasz bennünket. Ne tedd!
Hagy reménykedjünk abban, hogy nem vagy teljesen buta.
Voltam én is olyan fiatal mit te, de olyan szemtelenül pimasz, sohasem.
Ezzel csak a butaságod kiterjedtségérõl biztosítasz bennünket. Ne tedd!
Hagy reménykedjünk abban, hogy nem vagy teljesen buta.
#190
"Azt mondod hogy az elnyelt és kibocsájtott fotonok valahogy úgy csapódnak be"
Oké, lépésrõl lépésre. Láttál már tükröt. A tükör elektronfelhõje elnyeli a fotonokat és némi módosítással szinte azonnal kisugározza.
Minden anyag a felszínén lévõ elektronjaival ugyanezt megteszi, ha egy adott beesési szög alatt érkezik rá a fény. Ezért csillog a matt felszín is, ha eléggé lapos szögben világítjuk meg.
A "módosítás" azáltal következik be, hogy az elnyeléskor meglendülõ elektron, mielõtt kisugározhatná a fotont, energiát veszít a többi elektron arrébb lökése miatt, így már "megszûrt" "megvámolt" energiájú fotont bocsájt ki.
Ezért van más színe az Alu és más az Ezüst, vagy az Arany tükröknek.
Valamint az elnyelés és s kisugárzás közti idõben elmozduló elektron nem teljesen a beesési szögben sugározza ki a fotont.
Ezért a foton a réstõl szinte bármilyen irányban kiléphet, így éri el az ernyõ teljes felületét.
"valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük"
Nem ezt mondtam, de ha már említed, szóljak errõl is. Minden elektron mozgás harmonikus lengések azaz hullámok formájában megy végbe.
Így a kisugárzott fotonok sorozata is harmonikus energia sorokat alkot és ezzel a Planck E=h*f függvény szerinti harmonikus frekvenciák sorozatainak megfelelõ lengéseket hoz létre a befogadó elektronfelhõben.
Az elektronfelhõn belül két elektron közötti taszító erõ ugyanazzal a sebességgel terjed, mint a réstõl az ernyõ ugyanazon pontjáig mozgó foton. Mindkettõ terjedési sebessége a fény sebesség.
Így ha egy foton az ernyõ egy adott pontján kelt hullámzást, a hullámzás sugárzása errõl a pontról fénysebességgel halad az elektronfelhõben, de!
Az elektronok elmozdulásai a tömegükkel-tehetetlenségükkel késleltetve erõsödõ sugárzásként halad a kezdeti sugárzás folyamatos folytatásaként. Így a következõ foton beérkezésekor még tart a felhõ lengése.
A lengetési frekvencia, a beérkezõ foton energiájával azonos.
Ezzel éppen olyan hatású, mintha a foton a réstõl hullámként érné el az ernyõn megjelenõ vonal helyét.
"Ez az R sugarú palást nekem bezavar."
Fogj kezedbe egy nagyon éles kést és egy erõs nagyítót! Bár a réseket sokkal "élesebbekre" készítjük, de a megértéshez a kés is jó lesz.
Nagyító nélkül olyan vékony az él, hogy csak akkor láthatod, ha egy lámpa fénye megcsillan rajta. Szemmel szinte ott sincs.
De amint erõs nagyítással megnézed, kiderül, hogy egy nagy tompa hengerpalást.
Nagyon hegyes tû a mikroszkóp 100x-200x nagyításánál éppen ilyen nagy tompa végû botnak látszik.
Ez az a felület, mint egy karácsonyfára aggatott fényes gömb, szépen domború tükörként szétszórja a fényt. Akár fénysugár éri, akár egyetlen foton.
".És a mikrofoton mi?" Vértes kolléga nevezte így el azokat a fotonokat, amiknek a frekvenciája mHz-tóllefelé ill. aHz tartományon is túl van.
A többségét az elektronok normál spinje, a spion keringése kelti, a folyamatos centripetális gyorsulása miatt. A maradékot az elektronok termikus és mechanikus gyorsulásai.
"Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítás"
Nem kétlem, hogy így magyarázták az interferencia kép létrejöttét.
Kényelmes, dedósok is megértik. Könnyen kérdezhetõ a vizsgán.
De azt kétlem, hogy úton lévõ fotont bárki mutathatott volna.
Azaz ha a foton nem látható, akkor a hullámzása sem.
Ami látszik az mindig az elektronfelhõ hullámzása. Ezért bizonyítást csak arra mutathatunk be, hogy az a valami amit a fény kvantumának, a fotonnak nevezünk, létrehozott egy általunk látható hullámzást az elektronfelhõben.
"Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni?"
Melyik részére? A fotonok haladás közbeni statikus, azaz hullámzás nélküli távolságát a fény sebesség állandóságának posztulátuma garantálja. Eddigi mérések mindegyike állandó fénysebességet igazolt.
Annyira állandót, hogy két, egymást követõen kisugárzott foton azonos állandó sebességgel haladva sohasem elõzheti meg egymást.
Olyannyira állandót, hogy az egész világon, mindenki a fény állandó sebességére alapozott hosszmércét használja. Többek között Te is, és én is.
Kell ennél jobb bizonyítás? A többi pedig ebbõl a fizikai ténybõl következik.
Oké, lépésrõl lépésre. Láttál már tükröt. A tükör elektronfelhõje elnyeli a fotonokat és némi módosítással szinte azonnal kisugározza.
Minden anyag a felszínén lévõ elektronjaival ugyanezt megteszi, ha egy adott beesési szög alatt érkezik rá a fény. Ezért csillog a matt felszín is, ha eléggé lapos szögben világítjuk meg.
A "módosítás" azáltal következik be, hogy az elnyeléskor meglendülõ elektron, mielõtt kisugározhatná a fotont, energiát veszít a többi elektron arrébb lökése miatt, így már "megszûrt" "megvámolt" energiájú fotont bocsájt ki.
Ezért van más színe az Alu és más az Ezüst, vagy az Arany tükröknek.
Valamint az elnyelés és s kisugárzás közti idõben elmozduló elektron nem teljesen a beesési szögben sugározza ki a fotont.
Ezért a foton a réstõl szinte bármilyen irányban kiléphet, így éri el az ernyõ teljes felületét.
"valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük"
Nem ezt mondtam, de ha már említed, szóljak errõl is. Minden elektron mozgás harmonikus lengések azaz hullámok formájában megy végbe.
Így a kisugárzott fotonok sorozata is harmonikus energia sorokat alkot és ezzel a Planck E=h*f függvény szerinti harmonikus frekvenciák sorozatainak megfelelõ lengéseket hoz létre a befogadó elektronfelhõben.
Az elektronfelhõn belül két elektron közötti taszító erõ ugyanazzal a sebességgel terjed, mint a réstõl az ernyõ ugyanazon pontjáig mozgó foton. Mindkettõ terjedési sebessége a fény sebesség.
Így ha egy foton az ernyõ egy adott pontján kelt hullámzást, a hullámzás sugárzása errõl a pontról fénysebességgel halad az elektronfelhõben, de!
Az elektronok elmozdulásai a tömegükkel-tehetetlenségükkel késleltetve erõsödõ sugárzásként halad a kezdeti sugárzás folyamatos folytatásaként. Így a következõ foton beérkezésekor még tart a felhõ lengése.
A lengetési frekvencia, a beérkezõ foton energiájával azonos.
Ezzel éppen olyan hatású, mintha a foton a réstõl hullámként érné el az ernyõn megjelenõ vonal helyét.
"Ez az R sugarú palást nekem bezavar."
Fogj kezedbe egy nagyon éles kést és egy erõs nagyítót! Bár a réseket sokkal "élesebbekre" készítjük, de a megértéshez a kés is jó lesz.
Nagyító nélkül olyan vékony az él, hogy csak akkor láthatod, ha egy lámpa fénye megcsillan rajta. Szemmel szinte ott sincs.
De amint erõs nagyítással megnézed, kiderül, hogy egy nagy tompa hengerpalást.
Nagyon hegyes tû a mikroszkóp 100x-200x nagyításánál éppen ilyen nagy tompa végû botnak látszik.
Ez az a felület, mint egy karácsonyfára aggatott fényes gömb, szépen domború tükörként szétszórja a fényt. Akár fénysugár éri, akár egyetlen foton.
".És a mikrofoton mi?" Vértes kolléga nevezte így el azokat a fotonokat, amiknek a frekvenciája mHz-tóllefelé ill. aHz tartományon is túl van.
A többségét az elektronok normál spinje, a spion keringése kelti, a folyamatos centripetális gyorsulása miatt. A maradékot az elektronok termikus és mechanikus gyorsulásai.
"Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítás"
Nem kétlem, hogy így magyarázták az interferencia kép létrejöttét.
Kényelmes, dedósok is megértik. Könnyen kérdezhetõ a vizsgán.
De azt kétlem, hogy úton lévõ fotont bárki mutathatott volna.
Azaz ha a foton nem látható, akkor a hullámzása sem.
Ami látszik az mindig az elektronfelhõ hullámzása. Ezért bizonyítást csak arra mutathatunk be, hogy az a valami amit a fény kvantumának, a fotonnak nevezünk, létrehozott egy általunk látható hullámzást az elektronfelhõben.
"Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni?"
Melyik részére? A fotonok haladás közbeni statikus, azaz hullámzás nélküli távolságát a fény sebesség állandóságának posztulátuma garantálja. Eddigi mérések mindegyike állandó fénysebességet igazolt.
Annyira állandót, hogy két, egymást követõen kisugárzott foton azonos állandó sebességgel haladva sohasem elõzheti meg egymást.
Olyannyira állandót, hogy az egész világon, mindenki a fény állandó sebességére alapozott hosszmércét használja. Többek között Te is, és én is.
Kell ennél jobb bizonyítás? A többi pedig ebbõl a fizikai ténybõl következik.
#189
Még mindig ott tartunk, hogy állításokat tettél, de nem igazoltad õket, ill. nem mondtad el, a te elméleted mennyiben ad több, pontosabb, jobban felhasználható elõrejelzéseket, mint amiket kritizálsz.
Mire számítasz, egyébként? Nem unod még?
Nagyon kellene valaki, aki egyet ért veled? Tudom ajánlani molnár f. árpádot. Jó barátok lennétek.
Mire számítasz, egyébként? Nem unod még?
Nagyon kellene valaki, aki egyet ért veled? Tudom ajánlani molnár f. árpádot. Jó barátok lennétek.
#188
ha már ilyen idõs vagy, akk hajrá, talán még sikerül behozni az alapismereteket halálodig, bár ha eddig nem sikerült, nem hiszem h ezután fog.....
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#187
Kedves Qetuol!
Ugyan mi a fenéért hazudnék? Hidd el, ha megtehetném, örömmel cserélnék veled, kort, akár még a mostani "tudásoddal" együtt is.
A tudás pótolható, de az a harminc-negyven év ami köztünk van, sajnos elmúlt és nem élhetem le újra.
Ugyan mi a fenéért hazudnék? Hidd el, ha megtehetném, örömmel cserélnék veled, kort, akár még a mostani "tudásoddal" együtt is.
A tudás pótolható, de az a harminc-negyven év ami köztünk van, sajnos elmúlt és nem élhetem le újra.
#186
ne hazudj, te ezt biztos nem tanítottad. összevissza beszélsz...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#185
"Egyébként van egy érdekes tényezõ: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhõ borítja, amely a résen átlépõ fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létezõ élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál.
Így a két kép átfedi és azonos osztása révén - erõsíti egymást."
Ezt nem értem sajnos,nem tudom elképzelni hogy gondolod.Azt mondod hogy az elnyelt és kibocsájtott fotonok valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük?Ez az R sugarú palást nekem bezavar.És a mikrofoton mi?Még nem hallottam.
Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítást.Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni?
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létezõ élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál.
Így a két kép átfedi és azonos osztása révén - erõsíti egymást."
Ezt nem értem sajnos,nem tudom elképzelni hogy gondolod.Azt mondod hogy az elnyelt és kibocsájtott fotonok valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük?Ez az R sugarú palást nekem bezavar.És a mikrofoton mi?Még nem hallottam.
Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítást.Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni?
#184
Fõleg akkor , ha ez a másik Te vagy.. Aki még nem is létezett amikor már én ezt tanítottam. De mégis veszed a bátorságot, hogy hibás elképzeléssel erõlködj.
#183
Igazán megérthetnéd végre, E1=0 kinetikai energiáról, v1=0 sebességrõl, gyorsul fel E2 hatására, v2 sebességre.
Csak egy harmadik rendszerbõl látszik másként a folyamat, ha v1>0.
Akkor pedig dE=E2-E1 a harmadik rendszerbõl mérve..
Ha ez a másik, ezt ötödszörre sem érti meg, akkor mit mondjak neki?
Csak egy harmadik rendszerbõl látszik másként a folyamat, ha v1>0.
Akkor pedig dE=E2-E1 a harmadik rendszerbõl mérve..
Ha ez a másik, ezt ötödszörre sem érti meg, akkor mit mondjak neki?
#182
hiába szajkózod :
"Vagyis abban a rendszerben ahonnét felgyorsult a foton felvételekor, és ahová visszaállt a foton lesugárzásával E=m*dv^2/2 energiát fett fel, és adott le."
ez egyszerûen marhaság. ha valaminek az energiája E1-rõl E2-re változik, akkor az energiaváltozás dE=E2-E1=1/2m(v2^2-v1^2). ha ezt nem bírod felfogni, milyen jogon oktatsz itt ki másokat?
"Vagyis abban a rendszerben ahonnét felgyorsult a foton felvételekor, és ahová visszaállt a foton lesugárzásával E=m*dv^2/2 energiát fett fel, és adott le."
ez egyszerûen marhaság. ha valaminek az energiája E1-rõl E2-re változik, akkor az energiaváltozás dE=E2-E1=1/2m(v2^2-v1^2). ha ezt nem bírod felfogni, milyen jogon oktatsz itt ki másokat?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#181
Na és mondd, Photoshopot szereztél már?
#180
Az elmúlt négy év alatt, amióta ezeken az oldalakon is jelen vagyok, sok olyan látogatóval találkoztam, akik a "tudományos eszmecsere" feliratot úgy értették, hogy itt szerezhetik meg az alapszintû ismereteket.
Sõt, néhány olyan emberkével is, akik mindennemû elõismeret nélkül képesek véleményt alkotni, a fizikáról, a többi hozzászólóról.
És akadt pár olyan emberke is, akik a tudatlanságuk ködén át az ellenvélemény láttán azonnal sértegetõ üzemmódba mentek át.
Ezért javaslom minden hozzászólónak, hogy elõbb tájékozódjon, ismerkedjen meg az adott tudomány területtel, a többi hozzászóló "elõéletével" és ha alkot véleményt, akkor azt csak valóban megalapozottan tegye.
De, még a megalapozottnak hitt véleményét sem feltétlenül muszáj közzétennie, ha ezzel a többiek megbántása, sértegetése a célja.
Mert az a viselkedés nem ide való.
Sõt, néhány olyan emberkével is, akik mindennemû elõismeret nélkül képesek véleményt alkotni, a fizikáról, a többi hozzászólóról.
És akadt pár olyan emberke is, akik a tudatlanságuk ködén át az ellenvélemény láttán azonnal sértegetõ üzemmódba mentek át.
Ezért javaslom minden hozzászólónak, hogy elõbb tájékozódjon, ismerkedjen meg az adott tudomány területtel, a többi hozzászóló "elõéletével" és ha alkot véleményt, akkor azt csak valóban megalapozottan tegye.
De, még a megalapozottnak hitt véleményét sem feltétlenül muszáj közzétennie, ha ezzel a többiek megbántása, sértegetése a célja.
Mert az a viselkedés nem ide való.
#179
Jaaa és még valami:
koherens = összetartozó
inkoherens = NEM összetartozó
Igazán jó lenne, ha a szavak értelmét, jelentését megismernéd, mielõtt leírod õket 😊
"Ezt a kísérletet fotonokra, koherens, monokromatikus fénnyalábbal végzik."
Nos, nem.. nem fény nyalábban, hanem egy idõben egyetlen foton halad át valamelyik résen.
Így nem koherens és miután a forrásokból nem lehetséges mono kromatikus, csak közel (lézernél 0,1-1% pontossággal) mono kromatikus fotonokat elõállítani, így még csak nem is monokromatikus a fotonok sorozata.
Ami a linket illeti. Ne linket keress! vedd kezedbe Feynmann, Budo fizika tankönyvét.
És tanulj! Tanulj! Tanulj!
Ha nem érted, kérdezz!
De SOHA ne alkoss véleményt megalapozott tudás nélkül!
koherens = összetartozó
inkoherens = NEM összetartozó
Igazán jó lenne, ha a szavak értelmét, jelentését megismernéd, mielõtt leírod õket 😊
"Ezt a kísérletet fotonokra, koherens, monokromatikus fénnyalábbal végzik."
Nos, nem.. nem fény nyalábban, hanem egy idõben egyetlen foton halad át valamelyik résen.
Így nem koherens és miután a forrásokból nem lehetséges mono kromatikus, csak közel (lézernél 0,1-1% pontossággal) mono kromatikus fotonokat elõállítani, így még csak nem is monokromatikus a fotonok sorozata.
Ami a linket illeti. Ne linket keress! vedd kezedbe Feynmann, Budo fizika tankönyvét.
És tanulj! Tanulj! Tanulj!
Ha nem érted, kérdezz!
De SOHA ne alkoss véleményt megalapozott tudás nélkül!
#178
rész helyett részt - elírás, bocs.
#177
Nos, továbbra is csak a saját ismerethiányod ködén át látod a világot.
Ne tedd! Figyelj!
Minden anyagfelszínét elektronok milliárdjai, trilliói, trilliárdjai borítják, minden detektor anyagból van. Így nincs olyan detektálási lehetõség, amelyben ne venne rész elektronok sok-sok trilliárdnyi mennyisége.
Hogy "bazze" vagy sem.. Kultúrember ilyen kifejezést nem használ, Te se tedd!
"Vagy hogy lehet az, hogy az elektronfelhõ, "lecseng"?"
Minden elektronfelhõre igaz, hogy amikor hatunk rá, polarizáljuk, és a polarizáló hatás megszûnésével visszalendül, de miután m=9,1e-28 g tömege van minden tagjának, így tehetetlensége lévén tovább mozog és ezzel ellentétes irányú polarizációt hoz létre, amelynek hatására visszafelé lendül.
Ez a folyamat a "lecsengés" -nek nevezett folyamat. Vegyél elõ egy fizika könyvet, ne nekem kelljen elmagyaráznom azt, hogy ez mit jelent!
"Hol vannak ezek leírva?"
Fizika tankönyvekben, lexikonokban, szakkönyvekben, ilyen szerzõket keress Feynmann, Budo, Szalai, Fercsik..
"Na, ezt amit itt leírtál erõsítsd meg kérlek, egy autentikus forrásból."
Tankönyv, tankönyv, tankönyv.. Ne tõlem várd a megerõsítését.
Én csak azt tehetem hozzá ami a tankönyvben már nincs benne..
Egyébként is eléggé furcsák a kéréseid. Nem tanultad, rendben. Én közel 30 évig ezt tanítottam, és tõlem azt várod el, hogy elemi szintû kérdéseidre "autentikus" bizonyítékot csatoljak?
És ezt írtad? "Ha erre nem vagy képes, egy seggfej vagy csak"
Mégis hol volt a te gyerekszobád? Az istállóban?
" az elektronok a falhoz tartoznak, nem a résekhez."
Nos, ezt a véleményedet a réseket borító elektronokkal kellene közölnöd!
Akkor talán szót fogadnak neked, és nem válnak foton sugárzóvá.
"Szerintem te FAKE vagy." "Uram isten..." - helyesen: uram Isten - ha már emlegeted!
Igen, hozzád hasonló buta gyerekek ezreit tanítottam, és ehhez le kellett hogy álljak, velük "beszélgetni".
Nem szégyen. Még a buta tudatlanságod sem szégyen.
Ami viszont nagy szégyen, hogy sértegetsz, butaságokat jelentesz ki.
Miközben szégyenletes nem csak a tudáshiányod mértéke, de még a helyesírásod is.
Ne tedd! Figyelj!
Minden anyagfelszínét elektronok milliárdjai, trilliói, trilliárdjai borítják, minden detektor anyagból van. Így nincs olyan detektálási lehetõség, amelyben ne venne rész elektronok sok-sok trilliárdnyi mennyisége.
Hogy "bazze" vagy sem.. Kultúrember ilyen kifejezést nem használ, Te se tedd!
"Vagy hogy lehet az, hogy az elektronfelhõ, "lecseng"?"
Minden elektronfelhõre igaz, hogy amikor hatunk rá, polarizáljuk, és a polarizáló hatás megszûnésével visszalendül, de miután m=9,1e-28 g tömege van minden tagjának, így tehetetlensége lévén tovább mozog és ezzel ellentétes irányú polarizációt hoz létre, amelynek hatására visszafelé lendül.
Ez a folyamat a "lecsengés" -nek nevezett folyamat. Vegyél elõ egy fizika könyvet, ne nekem kelljen elmagyaráznom azt, hogy ez mit jelent!
"Hol vannak ezek leírva?"
Fizika tankönyvekben, lexikonokban, szakkönyvekben, ilyen szerzõket keress Feynmann, Budo, Szalai, Fercsik..
"Na, ezt amit itt leírtál erõsítsd meg kérlek, egy autentikus forrásból."
Tankönyv, tankönyv, tankönyv.. Ne tõlem várd a megerõsítését.
Én csak azt tehetem hozzá ami a tankönyvben már nincs benne..
Egyébként is eléggé furcsák a kéréseid. Nem tanultad, rendben. Én közel 30 évig ezt tanítottam, és tõlem azt várod el, hogy elemi szintû kérdéseidre "autentikus" bizonyítékot csatoljak?
És ezt írtad? "Ha erre nem vagy képes, egy seggfej vagy csak"
Mégis hol volt a te gyerekszobád? Az istállóban?
" az elektronok a falhoz tartoznak, nem a résekhez."
Nos, ezt a véleményedet a réseket borító elektronokkal kellene közölnöd!
Akkor talán szót fogadnak neked, és nem válnak foton sugárzóvá.
"Szerintem te FAKE vagy." "Uram isten..." - helyesen: uram Isten - ha már emlegeted!
Igen, hozzád hasonló buta gyerekek ezreit tanítottam, és ehhez le kellett hogy álljak, velük "beszélgetni".
Nem szégyen. Még a buta tudatlanságod sem szégyen.
Ami viszont nagy szégyen, hogy sértegetsz, butaságokat jelentesz ki.
Miközben szégyenletes nem csak a tudáshiányod mértéke, de még a helyesírásod is.
#176
"Egyébként van egy érdekes tényezõ: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhõ borítja, amely a résen átlépõ fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létezõ élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál."
Ez egy áltudományos maszlag... kérlek bizonyítsd be.
Hol olvastál te ilyet? Vagy erre mind magadtól jöttél rá? <#hehe>
Ezt a kísérletet fotonokra, koherens, monokromatikus fénnyalábbal végzik.
Tanár létedre tudnod kellene, hogy az elektron abszorbció, és emisszió után inkoherens lesz a kép, és ha spektrofotométerrel megvizsgálod a fotonokat, az eloszlásban sávosodást kellene látnod.
De a kísérleti berendezést nem így építik fel, nem így mûködik ahogy te elmondod.
Kérlek..erre adj nekünk egy linket..internetes forrást, ami igazol.
Az interneten minden fellelhetõ qm témában. Ha létezik akár egy cikkben, vagy egy könyv, egyetlen oldalán is említik ezt a bullshit, akkor az interneten is lesznek róla cikkek.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létezõ élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál."
Ez egy áltudományos maszlag... kérlek bizonyítsd be.
Hol olvastál te ilyet? Vagy erre mind magadtól jöttél rá? <#hehe>
Ezt a kísérletet fotonokra, koherens, monokromatikus fénnyalábbal végzik.
Tanár létedre tudnod kellene, hogy az elektron abszorbció, és emisszió után inkoherens lesz a kép, és ha spektrofotométerrel megvizsgálod a fotonokat, az eloszlásban sávosodást kellene látnod.
De a kísérleti berendezést nem így építik fel, nem így mûködik ahogy te elmondod.
Kérlek..erre adj nekünk egy linket..internetes forrást, ami igazol.
Az interneten minden fellelhetõ qm témában. Ha létezik akár egy cikkben, vagy egy könyv, egyetlen oldalán is említik ezt a bullshit, akkor az interneten is lesznek róla cikkek.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#175
Szerintem te FAKE vagy.
Ha tanár lennél, tudnád, hogy már régen elvégezték a kísérleteket, egyetlen egy részecskére, fotonra is. Itt már nem floureszens képernyõt használnak, hanem high tech érzékeny mûszereket, mélyen lehûtött, és árnyékolt körülmények közt.
Tudom miaz az elektron felhõ bazze, de szerintem te nem tudod, hogy miaz.
Magyarázd el nekem légyszives, hogy hogy hullámzik ez az elektronfelhõ úgy, hogy hullámképet adjon???
Vagy hogy lehet az, hogy az elektronfelhõ, "lecseng"?
Ilyen szót nem is használnak a qm-ben. Az atomok, részecskék nem csillapított rezgésben mûködnek, ha ez így lenne, bárki beláthatja, hogy valószínûleg már régen kihûlt volna a világ. Vagy egyre csak hûlne most is.
Légyszives mutass forrásokat honnan szeded ezeket a marhaságokat amiket itt most elõadtál?
Hol vannak ezek leírva?
"Ez a klasszikus kétréses kísérlet, de ki mondta, hogy a foton hullámait látod az ernyõn?
Az ernyõ elektronfelhõje hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.
Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmezõ hullámzását, és hullámainak interferenciáját."
Na, ezt amit itt leírtál erõsítsd meg kérlek, egy autentikus forrásból.
Ha erre nem vagy képes, egy seggfej vagy csak, aki bejárkál komolyabb topikokba, hogy szétbassza azokat, meg ömleszted magadból a tanulatlanságod, hozzánemértésed ékes bizonyítékát.
Támaszd alá, erõsítsd meg, különben beégtél.
---------
Arról már nem is szólva, hogy a rések felszínét is elektron milliárdok borítják....
Ezt is tudjuk. Ez ok.
De ezek a kísérleti berendezés részét képezik. Itt a két résen van a hangsúly, az elektronok a falhoz tartoznak, nem a résekhez.
Ez a dolog egyszerûen nem jön ide, lényegtelen, hogy hány ezer év alatt cseng le...az eszed tokja.
Uram isten...ilyen ember akarok leállni vitatkozni =( Én vagyok hülye..
Ha tanár lennél, tudnád, hogy már régen elvégezték a kísérleteket, egyetlen egy részecskére, fotonra is. Itt már nem floureszens képernyõt használnak, hanem high tech érzékeny mûszereket, mélyen lehûtött, és árnyékolt körülmények közt.
Tudom miaz az elektron felhõ bazze, de szerintem te nem tudod, hogy miaz.
Magyarázd el nekem légyszives, hogy hogy hullámzik ez az elektronfelhõ úgy, hogy hullámképet adjon???
Vagy hogy lehet az, hogy az elektronfelhõ, "lecseng"?
Ilyen szót nem is használnak a qm-ben. Az atomok, részecskék nem csillapított rezgésben mûködnek, ha ez így lenne, bárki beláthatja, hogy valószínûleg már régen kihûlt volna a világ. Vagy egyre csak hûlne most is.
Légyszives mutass forrásokat honnan szeded ezeket a marhaságokat amiket itt most elõadtál?
Hol vannak ezek leírva?
"Ez a klasszikus kétréses kísérlet, de ki mondta, hogy a foton hullámait látod az ernyõn?
Az ernyõ elektronfelhõje hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.
Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmezõ hullámzását, és hullámainak interferenciáját."
Na, ezt amit itt leírtál erõsítsd meg kérlek, egy autentikus forrásból.
Ha erre nem vagy képes, egy seggfej vagy csak, aki bejárkál komolyabb topikokba, hogy szétbassza azokat, meg ömleszted magadból a tanulatlanságod, hozzánemértésed ékes bizonyítékát.
Támaszd alá, erõsítsd meg, különben beégtél.
---------
Arról már nem is szólva, hogy a rések felszínét is elektron milliárdok borítják....
Ezt is tudjuk. Ez ok.
De ezek a kísérleti berendezés részét képezik. Itt a két résen van a hangsúly, az elektronok a falhoz tartoznak, nem a résekhez.
Ez a dolog egyszerûen nem jön ide, lényegtelen, hogy hány ezer év alatt cseng le...az eszed tokja.
Uram isten...ilyen ember akarok leállni vitatkozni =( Én vagyok hülye..
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#174
"Ha egyetlen fotonnal, vagy egyetlen elektronnal végzed el a kísérletet, akkor is interferencia képet fogsz kapni, ami arra enged következtetni, hogy az az egy darab foton, vagy más részecske kettészakadt átment mind a két résen, majd .."
Egy elektronnal nem végezhetõ interferencia vizsgálat!
Miután ernyõ nélkül nincs ahol megjelenhetne az interferencia kép, és az ernyõ felszínén elektronok trilliárdjai vesznek részt a kísérletben, és nem egy elektron.
Innentõl a "szétszakadva a réseken egyszerre áthaladó" rémálmokat is el lehet felejteni.
Arról már nem is szólva, hogy a rések felszínét is elektron milliárdok borítják.
"Semmi köze ennek az elektronfelhõhöz tudomásom szerint."
Ez elég baj. Pedig tudomásod lehetne arról, hogy minden anyagban, még a plazma állapotúban is elektron óceán hullámzik.
Csak összehasonlításul, egy-egy háztartási gép használata közben (pl. porszívózás) több elektron folyik át a gépen, mint ahány csepp víz van a Csendes óceánban.
"Az elektronok állapota meg nem változik. Nem tud lecsengeni, csak külsõ behatásra, vagy akár egy olyan kölcsönhatásban amit kezdhet ez az elektron is, mondjuk, foton kisugárzás."
Javaslom elõbb tanulj, aztán írogass kijelentéseket!
A fizika gyakorlatokon a hallgatóinkkal egy oszcilloszkóp egy szintillátor segítségével számtalanszor megfigyeltük az elektronfelhõ lecsengõ lengéseit.
De ha nem állna rendelkezésedre oszcilloszkóp, javaslom a fizika tankönyvek csillapodó rezgések fejezetének tanulmányozását!
"Nem értem ezt az egész dolgot.
Meg egyébként is, nem a részecskék, vagy a fény hullámzik, meg sem a tér körülötte, hanem a valószínûségi hullám tulajdonsága ez,"
Nos, okos ember addig amíg nem érti, nem alkot véleményt. Javaslom ezentúl te is tedd okos ember módjára, és elõbb tanulj, és aztán véleményezz.
Mert különben a véleményed elnyomja a tanulni, a megismerni valót.
Így nem tudsz tanulni, megérteni, mert folyton a hiányos ismereteidbõl következõ véleményed lebeg a szemed elõtt.
Olvasd el amit írtam, figyelmesen! És ahol elakadsz, ott kérdezz!
Ne menj tovább.
Egy elektronnal nem végezhetõ interferencia vizsgálat!
Miután ernyõ nélkül nincs ahol megjelenhetne az interferencia kép, és az ernyõ felszínén elektronok trilliárdjai vesznek részt a kísérletben, és nem egy elektron.
Innentõl a "szétszakadva a réseken egyszerre áthaladó" rémálmokat is el lehet felejteni.
Arról már nem is szólva, hogy a rések felszínét is elektron milliárdok borítják.
"Semmi köze ennek az elektronfelhõhöz tudomásom szerint."
Ez elég baj. Pedig tudomásod lehetne arról, hogy minden anyagban, még a plazma állapotúban is elektron óceán hullámzik.
Csak összehasonlításul, egy-egy háztartási gép használata közben (pl. porszívózás) több elektron folyik át a gépen, mint ahány csepp víz van a Csendes óceánban.
"Az elektronok állapota meg nem változik. Nem tud lecsengeni, csak külsõ behatásra, vagy akár egy olyan kölcsönhatásban amit kezdhet ez az elektron is, mondjuk, foton kisugárzás."
Javaslom elõbb tanulj, aztán írogass kijelentéseket!
A fizika gyakorlatokon a hallgatóinkkal egy oszcilloszkóp egy szintillátor segítségével számtalanszor megfigyeltük az elektronfelhõ lecsengõ lengéseit.
De ha nem állna rendelkezésedre oszcilloszkóp, javaslom a fizika tankönyvek csillapodó rezgések fejezetének tanulmányozását!
"Nem értem ezt az egész dolgot.
Meg egyébként is, nem a részecskék, vagy a fény hullámzik, meg sem a tér körülötte, hanem a valószínûségi hullám tulajdonsága ez,"
Nos, okos ember addig amíg nem érti, nem alkot véleményt. Javaslom ezentúl te is tedd okos ember módjára, és elõbb tanulj, és aztán véleményezz.
Mert különben a véleményed elnyomja a tanulni, a megismerni valót.
Így nem tudsz tanulni, megérteni, mert folyton a hiányos ismereteidbõl következõ véleményed lebeg a szemed elõtt.
Olvasd el amit írtam, figyelmesen! És ahol elakadsz, ott kérdezz!
Ne menj tovább.
#173
Szia!
Az interferencia kép a víznél is éppen így jön létre, ha a kísérlet körülményei azonosak, vagy legalább teljesítik a hasonlóság feltételeit.
Két ponton, felváltva, véletlenszerû gyakorisággal sörétet potyogtatunk a víz felszínére. Az interferencia kép sávosan kialakul, ha eléggé sûrûn potyognak a sörétek.
Ha pedig a sörétek a rés szélességében egyenlõ eloszlással érkeznek, mindkét rés esetében, akkor folyamatosan sávos interferenciakép alakul ki.
Egyébként van egy érdekes tényezõ: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhõ borítja, amely a résen átlépõ fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létezõ élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál.
Így a két kép átfedi és azonos osztása révén - erõsíti egymást.
A fotonok érkezése esetében a "fázis" szó helyett az "ütem" szó a helyesebb, hiszen a fotonok egymástól mért távolsága sem térben sem idõben nem változik a haladás közben.
Az elektronfelhõ hullámzásánál, a hullámok fázisainak jellemzésénél, természetesen a fázis szó tökéletesen használható.
Az interferencia kép a víznél is éppen így jön létre, ha a kísérlet körülményei azonosak, vagy legalább teljesítik a hasonlóság feltételeit.
Két ponton, felváltva, véletlenszerû gyakorisággal sörétet potyogtatunk a víz felszínére. Az interferencia kép sávosan kialakul, ha eléggé sûrûn potyognak a sörétek.
Ha pedig a sörétek a rés szélességében egyenlõ eloszlással érkeznek, mindkét rés esetében, akkor folyamatosan sávos interferenciakép alakul ki.
Egyébként van egy érdekes tényezõ: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhõ borítja, amely a résen átlépõ fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létezõ élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál.
Így a két kép átfedi és azonos osztása révén - erõsíti egymást.
A fotonok érkezése esetében a "fázis" szó helyett az "ütem" szó a helyesebb, hiszen a fotonok egymástól mért távolsága sem térben sem idõben nem változik a haladás közben.
Az elektronfelhõ hullámzásánál, a hullámok fázisainak jellemzésénél, természetesen a fázis szó tökéletesen használható.
#172
Aludtam rá egyet, szép nyugodtan elõröl.. A foton beérkezése elõtt az elektronok nyugszik abban a rendszerben amit Te v1 sebességûnek minõsítettél mint külsõ megfigyelõ, a harmadik rendszeredbõl nézve.
Beérkezett a foton az elektron E=h*f energiát vett fel, és a megfigyelõ szerint azaz szerinted v2 sebessége van.
Azaz E energia hatására v2-v1 sebesség változáson ment át a Te rendszeredbõl megfigyelve.
Abban a rendszerben ahol eddig nyugodott, szintén dv=v2-v1 sebesség változást szenvedett.
Vagyis abban a rendszerben ahonnét felgyorsult a foton felvételekor, és ahová visszaállt a foton lesugárzásával E=m*dv^2/2 energiát fett fel, és adott le.
Jó, rendben. Látom, elnézted, és elírtad. Semmi baj. Legközelebb jobban figyelsz..
Én is elírtam, ötödik válaszból kimaradt a sebesség "függvényében" szó,.. Majd legközelebb nem bosszantasz fel, és én is jobban tudok odafigyelni. Ennyi.
Beérkezett a foton az elektron E=h*f energiát vett fel, és a megfigyelõ szerint azaz szerinted v2 sebessége van.
Azaz E energia hatására v2-v1 sebesség változáson ment át a Te rendszeredbõl megfigyelve.
Abban a rendszerben ahol eddig nyugodott, szintén dv=v2-v1 sebesség változást szenvedett.
Vagyis abban a rendszerben ahonnét felgyorsult a foton felvételekor, és ahová visszaállt a foton lesugárzásával E=m*dv^2/2 energiát fett fel, és adott le.
Jó, rendben. Látom, elnézted, és elírtad. Semmi baj. Legközelebb jobban figyelsz..
Én is elírtam, ötödik válaszból kimaradt a sebesség "függvényében" szó,.. Majd legközelebb nem bosszantasz fel, és én is jobban tudok odafigyelni. Ennyi.
#171
Ez nekem most nagyon zavaros...
"Az ernyõ elektronfelhõje hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat."
"És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhõ lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elõdje által keltett hullámok közé érkezik."
Ezek nem olyan hullámok mint amik a vízben vannak.
Ha egyetlen fotonnal, vagy egyetlen elektronnal végzed el a kísérletet, akkor is interferencia képet fogsz kapni, ami arra enged következtetni, hogy az az egy darab foton, vagy más részecske kettészakadt átment mind a két résen, majd egyesült, esetleg hullám értelemben, interferált önmagával miközben áthaladt a téren, és a két résen is, hullám formájában.
Semmi köze ennek az elektronfelhõhöz tudomásom szerint.
Az elektronok állapota meg nem változik. Nem tud lecsengeni, csak külsõ behatásra, vagy akár egy olyan kölcsönhatásban amit kezdhet ez az elektron is, mondjuk, foton kisugárzás.
Ha nincs ellenállás, nincs lecsengés sem.
Nem értem ezt az egész dolgot.
Meg egyébként is, nem a részecskék, vagy a fény hullámzik, meg sem a tér körülötte, hanem a valószínûségi hullám tulajdonsága ez,
Egyre borúsabb ez az egész.
"Az ernyõ elektronfelhõje hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat."
"És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhõ lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elõdje által keltett hullámok közé érkezik."
Ezek nem olyan hullámok mint amik a vízben vannak.
Ha egyetlen fotonnal, vagy egyetlen elektronnal végzed el a kísérletet, akkor is interferencia képet fogsz kapni, ami arra enged következtetni, hogy az az egy darab foton, vagy más részecske kettészakadt átment mind a két résen, majd egyesült, esetleg hullám értelemben, interferált önmagával miközben áthaladt a téren, és a két résen is, hullám formájában.
Semmi köze ennek az elektronfelhõhöz tudomásom szerint.
Az elektronok állapota meg nem változik. Nem tud lecsengeni, csak külsõ behatásra, vagy akár egy olyan kölcsönhatásban amit kezdhet ez az elektron is, mondjuk, foton kisugárzás.
Ha nincs ellenállás, nincs lecsengés sem.
Nem értem ezt az egész dolgot.
Meg egyébként is, nem a részecskék, vagy a fény hullámzik, meg sem a tér körülötte, hanem a valószínûségi hullám tulajdonsága ez,
Egyre borúsabb ez az egész.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#170
Azt mivel magyarázod,hogy a kétréses kísérletben,az interferencia kép nem a víznél megfigyelhetõ módon alakul ki,hanem egyedi becsapódások eredményeképp?
És azt,hogy a kialakuló képnél,a kioltások és erõsítések helye kiszámolható úgy,hogy a fényt hullámnak tekintem?Vagyis tudom hogy kioltásnál,oda ellentétes fázisban érkeznek,tudom a sebességet,a frekvenciát,illetve hogy hol van a rés az ernyõhöz képest.Ebbõl meghatározható,hogy mekkora távolságot kell megtennie a fénynek,hogy a két külömbözõ résbõl érkezõ hullám kioltsa vagy erõsítse egymást.
És azt,hogy a kialakuló képnél,a kioltások és erõsítések helye kiszámolható úgy,hogy a fényt hullámnak tekintem?Vagyis tudom hogy kioltásnál,oda ellentétes fázisban érkeznek,tudom a sebességet,a frekvenciát,illetve hogy hol van a rés az ernyõhöz képest.Ebbõl meghatározható,hogy mekkora távolságot kell megtennie a fénynek,hogy a két külömbözõ résbõl érkezõ hullám kioltsa vagy erõsítse egymást.
#169
elírás, második sorban 1/2*m*v1 helyett: 1/2*m*v1^2
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#168
ha elírás akk miért nem a 165-ben apelláltál az elírásra? egyébként ha nyolcszor írtad le az energia összefüggését, akk 8x írtad hibásan.
ha egy v1 sebességû részecske energiája 1/2*m*v1, majd a részecskét v2-re gyorsítjuk, akkor az energiaváltozása értelemszerûen: 1/2*m*(v2^2-v1^2), nem pedig 1/2*m*(v1-v2)^2, ahogy azt te állítod.
ha egy v1 sebességû részecske energiája 1/2*m*v1, majd a részecskét v2-re gyorsítjuk, akkor az energiaváltozása értelemszerûen: 1/2*m*(v2^2-v1^2), nem pedig 1/2*m*(v1-v2)^2, ahogy azt te állítod.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#167
Hol?
154#-ben a te írásod, rossz függvény.
158#-ban a te írásod, rossz függvény.
160#-ban a te írásod, rossz függvény.
163#-ban te állítod:"súlyos problémáid vannak a fizikai mennyiségekkel. az energia és a sebesség 2 különbözõ mennyiség, ez abból is látszik h a dimenziójuk is más-más. "
a te írásod, rossz állítás, de a Te állításod.
"nem én állítottam, hanem te, ott az idézet:
"Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
Nyilvánvaló elírás, miután ADDIGRA MÁR NYOLCSZOR leírtam a sebesség és az energia összefüggését
CSAK A NAGYON HÜLYE AZ AKI FELHÚZ A SOROZATOS, SÉRTÕ, HAMIS, HAZUG ÁLLÍTÁSAIVAL, ÉS EZEK UTÁN EGY SZÓ KIMARADÁSÁBA BELEKAPASZKODIK!
154#-ben a te írásod, rossz függvény.
158#-ban a te írásod, rossz függvény.
160#-ban a te írásod, rossz függvény.
163#-ban te állítod:"súlyos problémáid vannak a fizikai mennyiségekkel. az energia és a sebesség 2 különbözõ mennyiség, ez abból is látszik h a dimenziójuk is más-más. "
a te írásod, rossz állítás, de a Te állításod.
"nem én állítottam, hanem te, ott az idézet:
"Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
Nyilvánvaló elírás, miután ADDIGRA MÁR NYOLCSZOR leírtam a sebesség és az energia összefüggését
CSAK A NAGYON HÜLYE AZ AKI FELHÚZ A SOROZATOS, SÉRTÕ, HAMIS, HAZUG ÁLLÍTÁSAIVAL, ÉS EZEK UTÁN EGY SZÓ KIMARADÁSÁBA BELEKAPASZKODIK!
#166
nem én állítottam, hanem te, ott az idézet:
"Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
ami pedig a problémákat illeti a fizikával... nem tûnik fel h körülötted mindenki hülyéz téged aki ért vmit is a fizikához? ennek legalább gyanúsnak kéne lennie, ha nem egyértelmûnek...
"Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
ami pedig a problémákat illeti a fizikával... nem tûnik fel h körülötted mindenki hülyéz téged aki ért vmit is a fizikához? ennek legalább gyanúsnak kéne lennie, ha nem egyértelmûnek...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#165
Súlyos problémád van a fizikával, és alapvetõen az emberi kommunikációval.
Hamisan azt állítod, hogy én írtam olyat, hogy az energia és a sebesség azonos fogalom! Ezt CSAK TE ÁLLÍTOD..
Olvasd el azt amit írtam.
A saját buta és értelmetlen állításaidat ne tulajdonítsd nekem!
Hamisan azt állítod, hogy én írtam olyat, hogy az energia és a sebesség azonos fogalom! Ezt CSAK TE ÁLLÍTOD..
Olvasd el azt amit írtam.
A saját buta és értelmetlen állításaidat ne tulajdonítsd nekem!
#164
Ez a klasszikus kétréses kísérlet, de ki mondta, hogy a foton hullámait látod az ernyõn?
Az ernyõ elektronfelhõje hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.
Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmezõ hullámzását, és hullámainak interferenciáját.
Az az egy-egy foton, amit egyesével, hol az egyik, hol a másik résen küldünk át, csupán a hullámkép megjelenítéséhez szükséges energia adagot szállítja.
Egyébként már kétezer éves elv szerint a közelítéssel soha nem érhetjük el a nyugalmi állapotot.
És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhõ lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elõdje által keltett hullámok közé érkezik.
Nyilván ha különbözõ résen haladt át a két foton, akkor az elektronfelhõ különbözõ pontjain a keltett hullámaik interferálnak.
Egyébként nem olvastad eléggé figyelmesen a lentebbi írásomat!
minden elektron, minden gyorsulásakor fotont sugároz ki.
Ez többek között azt jelenti, hogy ha csak levegõt veszel, és ezzel gyorsulásra kényszerítesz elektronokat, akár a levegõben lévõ atomok/ionok elektronjait, akár a véredben, izmaidban, sejtjeidben lévõ atomok/ionok elektronjait, minden gyorsulás értéknél fotonok trilliárdjait sugározzák ki az elektronjaid.
Igaz! Zömében olyan nagyon alacsony frekvenciájú fotonokként, hogy nem érzékeljük ezeket a fotonokat.
Viszont éppen ezek a fotonok a rendkívül kicsiny frekvenciájuk révén azok a fotonok, amiket szinte semmi sem képes elszigetelni. Így szinte maradéktalanul távoznak a végtelen felé.
Ugyanez a helyzet a fényforrás esetében is. Az elektron gyorsulások szinte teljes skálája megjelenik, és ezzel azok a fotonok trilliárdjai is, amiket a rések anyaga sem zár el teljesen.
Természetesen ezen fotonok a réseken át nagyobb arányban (mint a falazatokon át,) szabadon elérik az ernyõ elektronjait és folyamatosan hullámzásban tartják.
Az ernyõ elektronfelhõje hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.
Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmezõ hullámzását, és hullámainak interferenciáját.
Az az egy-egy foton, amit egyesével, hol az egyik, hol a másik résen küldünk át, csupán a hullámkép megjelenítéséhez szükséges energia adagot szállítja.
Egyébként már kétezer éves elv szerint a közelítéssel soha nem érhetjük el a nyugalmi állapotot.
És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhõ lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elõdje által keltett hullámok közé érkezik.
Nyilván ha különbözõ résen haladt át a két foton, akkor az elektronfelhõ különbözõ pontjain a keltett hullámaik interferálnak.
Egyébként nem olvastad eléggé figyelmesen a lentebbi írásomat!
minden elektron, minden gyorsulásakor fotont sugároz ki.
Ez többek között azt jelenti, hogy ha csak levegõt veszel, és ezzel gyorsulásra kényszerítesz elektronokat, akár a levegõben lévõ atomok/ionok elektronjait, akár a véredben, izmaidban, sejtjeidben lévõ atomok/ionok elektronjait, minden gyorsulás értéknél fotonok trilliárdjait sugározzák ki az elektronjaid.
Igaz! Zömében olyan nagyon alacsony frekvenciájú fotonokként, hogy nem érzékeljük ezeket a fotonokat.
Viszont éppen ezek a fotonok a rendkívül kicsiny frekvenciájuk révén azok a fotonok, amiket szinte semmi sem képes elszigetelni. Így szinte maradéktalanul távoznak a végtelen felé.
Ugyanez a helyzet a fényforrás esetében is. Az elektron gyorsulások szinte teljes skálája megjelenik, és ezzel azok a fotonok trilliárdjai is, amiket a rések anyaga sem zár el teljesen.
Természetesen ezen fotonok a réseken át nagyobb arányban (mint a falazatokon át,) szabadon elérik az ernyõ elektronjait és folyamatosan hullámzásban tartják.
#163
természetesen ha v1=0, akk a 2 képlet ugyanazt adja. egyébként nem.
"felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
súlyos problémáid vannak a fizikai mennyiségekkel. az energia és a sebesség 2 különbözõ mennyiség, ez abból is látszik h a dimenziójuk is más-más.
" hiszen az elektron a SAJÁT korábbi rendszeréhez viszonyítva gyorsult"
újabb fogalmi zavar, mi az h saját rendszer? saját rendszerben minden nyugalomban van, attól saját
"felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
súlyos problémáid vannak a fizikai mennyiségekkel. az energia és a sebesség 2 különbözõ mennyiség, ez abból is látszik h a dimenziójuk is más-más.
" hiszen az elektron a SAJÁT korábbi rendszeréhez viszonyítva gyorsult"
újabb fogalmi zavar, mi az h saját rendszer? saját rendszerben minden nyugalomban van, attól saját
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#162
Hibás?
Na igen, ha folyton rosszul írod fel és arra mondod, hogy én írtam!
v1=0 v2=1 Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1 ami persze egyenlõ dv=v2=1 értékével is, hiszen az elektron a SAJÁT korábbi rendszeréhez viszonyítva gyorsult dv vagy ha neked úgy érthetõbb v2 sebességre.
Így továbbra is erõlteted a butaságodat.. Ne tedd!
Na igen, ha folyton rosszul írod fel és arra mondod, hogy én írtam!
v1=0 v2=1 Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1 ami persze egyenlõ dv=v2=1 értékével is, hiszen az elektron a SAJÁT korábbi rendszeréhez viszonyítva gyorsult dv vagy ha neked úgy érthetõbb v2 sebességre.
Így továbbra is erõlteted a butaságodat.. Ne tedd!
#161
Van egy olyan kísérlet,ha jól emlékszem,hogy fotonokat engednek át két résen.Amikor egyetlen fotont engednek át,egyetlen résen,és nem detektálják a résnél,hanem csak az ernyõt figyelik,akkor interferencia képet kapnak.Ha detektálják a résnél,akkor részecskeként viselkedik,vagyis egy pöttyöt látunk az ernyõn.Az általad vázolt elmélet szerint,amikor egyetlen foton ad át nergiát az ernyõnek,és ez attól hullámzik,miért látnánk interferencia képet?(Ha a tóba egy követ dobunk,akkor nem látok interferencit.)Egyáltalán miért lenne külömbség a kísérlet két változata között?
#160
hát ezaz , a kettõ nem ugyanaz....
amit te írsz: dE=1/2m*(v1-v2)^2 , hibás.
helyesen: dE=1/2m(v1^2-v2^2), ha pedig v1 és v2 tetszõlegesen közeli értékek, dE = mvdv.
amit te írsz: dE=1/2m*(v1-v2)^2 , hibás.
helyesen: dE=1/2m(v1^2-v2^2), ha pedig v1 és v2 tetszõlegesen közeli értékek, dE = mvdv.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#159
Akkor egy kis matek (3-2)^2=1 3^2-2^2=5 1#5 Na ezért vagy szánalmas!
Ugyanis a v1 sebességû rendszerben a v2 sebességgel mozgó csupán dv=v2-v1 sebességgel mozog. Így a v1 sebességû rendszerben E=m*dv^2/2 kinetikai energiája van. hogy egészen pontosak legyünk nagy sebességeknél E=m*dv^2/(2*gamma)
Ismét bebizonyítottad, hogy csak trollkodsz, ész és értelem nélkül.
Ugyanis a v1 sebességû rendszerben a v2 sebességgel mozgó csupán dv=v2-v1 sebességgel mozog. Így a v1 sebességû rendszerben E=m*dv^2/2 kinetikai energiája van. hogy egészen pontosak legyünk nagy sebességeknél E=m*dv^2/(2*gamma)
Ismét bebizonyítottad, hogy csak trollkodsz, ész és értelem nélkül.
#158
nevetséges vagy.... ha a dv nem tetszõlegesen kicsi, hanem dv = v1-v2 ,akkor az energiaváltozás dE=1/2m(v1^2-v2^2), de semmiképpen nem az amit te írtál.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#157
Látom azt sem érted, ami a szövegbõl egyértelmû, hogy a dv az delta v rövidítése ez esetben, és nem a sebesség szerinti differencia hányados
v --> 0 határértékkel.
Ezek után abban is kételkedem, hogy megérthetted volna azt, hogy a sugárzással miért nem továbbítható hullám. Vagy talán megértetted?
v --> 0 határértékkel.
Ezek után abban is kételkedem, hogy megérthetted volna azt, hogy a sugárzással miért nem továbbítható hullám. Vagy talán megértetted?
#156
De igaz, jól felírtba csak úgy köthetsz bele, ha rosszul írod fel.
Így még azzal se kell törõdnöd, hogy még a deriválást is elszúrtad
<#mf2><#wow2>
Így még azzal se kell törõdnöd, hogy még a deriválást is elszúrtad
<#mf2><#wow2>
#155
Naná, ha eleve hibásan írod fel.. a jó számodra rossz..
#154
már az elsõ sorban el kell ha akadjak, ugyanis a nemrelativisztikus energiaváltozást (dE) a sebbességváltozás (dv) függvényében aképpen számoljuk, h deriváljuk az E=1/2mv^2 összefüggést a v szerint, azaz:
dE = mvdv
mondanom sem kell, h innen az összes többi agymenés hibás...
dE = mvdv
mondanom sem kell, h innen az összes többi agymenés hibás...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#153
Miután az a=dv/dt gyorsulást elszenvedõ m tömegû töltéssel rendelkezõ részecske E=m*dv^2/2 energiát dt idõnként kisugároz, így az egy másodperc alatt kisugárzott össz energia mennyisége
1/dt * E=m*dv^2/2 = f*m*dv^2/2 =h*f így Planck állandójának értéke
h=m*dv^2/2 azaz dv=gyök(2*h/m) azaz m tömegnek dv sebesség változása adja a legkisebb "fotonként érzékelt" energia csomag méretét.
Az E=h*f összefüggésbõl következõen ennél kisebb energiájú fotonok is létezhetnek. Csak azok kisugárzásához kisebb tömegû részecskékre van szükség. Ilyenen például a neutrínók. Tömegük közel zéró.
Minden esetben létrejönnek, amikor energia szabadul fel tömegdefektus révén (lásd: Nap)
Így még akár az is elképzelhetõ, hogy a tömeg gravitációs hatásáért a neutrínók gyorsulásai a felelõsek.
Azaz az anyagon belül a neutrínók gyorsulásai hozzák létre a graviton sugárzást.
1/dt * E=m*dv^2/2 = f*m*dv^2/2 =h*f így Planck állandójának értéke
h=m*dv^2/2 azaz dv=gyök(2*h/m) azaz m tömegnek dv sebesség változása adja a legkisebb "fotonként érzékelt" energia csomag méretét.
Az E=h*f összefüggésbõl következõen ennél kisebb energiájú fotonok is létezhetnek. Csak azok kisugárzásához kisebb tömegû részecskékre van szükség. Ilyenen például a neutrínók. Tömegük közel zéró.
Minden esetben létrejönnek, amikor energia szabadul fel tömegdefektus révén (lásd: Nap)
Így még akár az is elképzelhetõ, hogy a tömeg gravitációs hatásáért a neutrínók gyorsulásai a felelõsek.
Azaz az anyagon belül a neutrínók gyorsulásai hozzák létre a graviton sugárzást.