352
Hullám-részecske kettőség
-
Albertus #192 "Még mindig ott tartunk, hogy állításokat tettél, de nem igazoltad őket, ill. nem mondtad el, a te elméleted mennyiben ad több, pontosabb, jobban felhasználható előrejelzéseket, mint amiket kritizálsz."
Nos, nem jeleztem előre sem időjárást, sem semmi mást. egyébként amíg türelmetlenkedtél, addig a neked szóló választ írtam, olyan részletesen, hogy gond nélkül megérthesd.
"Nagyon kellene valaki, aki egyet ért veled?"
Nos, nem kell egyet értened velem. Bőven elegendő, ha csak megérted azt, hogy nem minden úgy van, ahogyan régen hitték. A Föld nem lapos korong, a világmindenség nem a Föld körül kering. Etc.
-
Albertus #191 Qetuol!
Voltam én is olyan fiatal mit te, de olyan szemtelenül pimasz, sohasem.
Ezzel csak a butaságod kiterjedtségéről biztosítasz bennünket. Ne tedd!
Hagy reménykedjünk abban, hogy nem vagy teljesen buta.
-
Albertus #190 "Azt mondod hogy az elnyelt és kibocsájtott fotonok valahogy úgy csapódnak be"
Oké, lépésről lépésre. Láttál már tükröt. A tükör elektronfelhője elnyeli a fotonokat és némi módosítással szinte azonnal kisugározza.
Minden anyag a felszínén lévő elektronjaival ugyanezt megteszi, ha egy adott beesési szög alatt érkezik rá a fény. Ezért csillog a matt felszín is, ha eléggé lapos szögben világítjuk meg.
A "módosítás" azáltal következik be, hogy az elnyeléskor meglendülő elektron, mielőtt kisugározhatná a fotont, energiát veszít a többi elektron arrébb lökése miatt, így már "megszűrt" "megvámolt" energiájú fotont bocsájt ki.
Ezért van más színe az Alu és más az Ezüst, vagy az Arany tükröknek.
Valamint az elnyelés és s kisugárzás közti időben elmozduló elektron nem teljesen a beesési szögben sugározza ki a fotont.
Ezért a foton a réstől szinte bármilyen irányban kiléphet, így éri el az ernyő teljes felületét.
"valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük"
Nem ezt mondtam, de ha már említed, szóljak erről is. Minden elektron mozgás harmonikus lengések azaz hullámok formájában megy végbe.
Így a kisugárzott fotonok sorozata is harmonikus energia sorokat alkot és ezzel a Planck E=h*f függvény szerinti harmonikus frekvenciák sorozatainak megfelelő lengéseket hoz létre a befogadó elektronfelhőben.
Az elektronfelhőn belül két elektron közötti taszító erő ugyanazzal a sebességgel terjed, mint a réstől az ernyő ugyanazon pontjáig mozgó foton. Mindkettő terjedési sebessége a fény sebesség.
Így ha egy foton az ernyő egy adott pontján kelt hullámzást, a hullámzás sugárzása erről a pontról fénysebességgel halad az elektronfelhőben, de!
Az elektronok elmozdulásai a tömegükkel-tehetetlenségükkel késleltetve erősödő sugárzásként halad a kezdeti sugárzás folyamatos folytatásaként. Így a következő foton beérkezésekor még tart a felhő lengése.
A lengetési frekvencia, a beérkező foton energiájával azonos.
Ezzel éppen olyan hatású, mintha a foton a réstől hullámként érné el az ernyőn megjelenő vonal helyét.
"Ez az R sugarú palást nekem bezavar."
Fogj kezedbe egy nagyon éles kést és egy erős nagyítót! Bár a réseket sokkal "élesebbekre" készítjük, de a megértéshez a kés is jó lesz.
Nagyító nélkül olyan vékony az él, hogy csak akkor láthatod, ha egy lámpa fénye megcsillan rajta. Szemmel szinte ott sincs.
De amint erős nagyítással megnézed, kiderül, hogy egy nagy tompa hengerpalást.
Nagyon hegyes tű a mikroszkóp 100x-200x nagyításánál éppen ilyen nagy tompa végű botnak látszik.
Ez az a felület, mint egy karácsonyfára aggatott fényes gömb, szépen domború tükörként szétszórja a fényt. Akár fénysugár éri, akár egyetlen foton.
".És a mikrofoton mi?" Vértes kolléga nevezte így el azokat a fotonokat, amiknek a frekvenciája mHz-tóllefelé ill. aHz tartományon is túl van.
A többségét az elektronok normál spinje, a spion keringése kelti, a folyamatos centripetális gyorsulása miatt. A maradékot az elektronok termikus és mechanikus gyorsulásai.
"Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítás"
Nem kétlem, hogy így magyarázták az interferencia kép létrejöttét.
Kényelmes, dedósok is megértik. Könnyen kérdezhető a vizsgán.
De azt kétlem, hogy úton lévő fotont bárki mutathatott volna.
Azaz ha a foton nem látható, akkor a hullámzása sem.
Ami látszik az mindig az elektronfelhő hullámzása. Ezért bizonyítást csak arra mutathatunk be, hogy az a valami amit a fény kvantumának, a fotonnak nevezünk, létrehozott egy általunk látható hullámzást az elektronfelhőben.
"Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni?"
Melyik részére? A fotonok haladás közbeni statikus, azaz hullámzás nélküli távolságát a fény sebesség állandóságának posztulátuma garantálja. Eddigi mérések mindegyike állandó fénysebességet igazolt.
Annyira állandót, hogy két, egymást követően kisugárzott foton azonos állandó sebességgel haladva sohasem előzheti meg egymást.
Olyannyira állandót, hogy az egész világon, mindenki a fény állandó sebességére alapozott hosszmércét használja. Többek között Te is, és én is.
Kell ennél jobb bizonyítás? A többi pedig ebből a fizikai tényből következik.
-
#189
Még mindig ott tartunk, hogy állításokat tettél, de nem igazoltad őket, ill. nem mondtad el, a te elméleted mennyiben ad több, pontosabb, jobban felhasználható előrejelzéseket, mint amiket kritizálsz.
Mire számítasz, egyébként? Nem unod még?
Nagyon kellene valaki, aki egyet ért veled? Tudom ajánlani molnár f. árpádot. Jó barátok lennétek. -
#188
ha már ilyen idős vagy, akk hajrá, talán még sikerül behozni az alapismereteket halálodig, bár ha eddig nem sikerült, nem hiszem h ezután fog..... -
Albertus #187 Kedves Qetuol!
Ugyan mi a fenéért hazudnék? Hidd el, ha megtehetném, örömmel cserélnék veled, kort, akár még a mostani "tudásoddal" együtt is.
A tudás pótolható, de az a harminc-negyven év ami köztünk van, sajnos elmúlt és nem élhetem le újra.
-
#186
ne hazudj, te ezt biztos nem tanítottad. összevissza beszélsz... -
lasoabt #185 "Egyébként van egy érdekes tényező: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhő borítja, amely a résen átlépő fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létező élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál.
Így a két kép átfedi és azonos osztása révén - erősíti egymást."
Ezt nem értem sajnos,nem tudom elképzelni hogy gondolod.Azt mondod hogy az elnyelt és kibocsájtott fotonok valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük?Ez az R sugarú palást nekem bezavar.És a mikrofoton mi?Még nem hallottam.
Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítást.Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni? -
Albertus #184 Főleg akkor , ha ez a másik Te vagy.. Aki még nem is létezett amikor már én ezt tanítottam. De mégis veszed a bátorságot, hogy hibás elképzeléssel erőlködj. -
Albertus #183 Igazán megérthetnéd végre, E1=0 kinetikai energiáról, v1=0 sebességről, gyorsul fel E2 hatására, v2 sebességre.
Csak egy harmadik rendszerből látszik másként a folyamat, ha v1>0.
Akkor pedig dE=E2-E1 a harmadik rendszerből mérve..
Ha ez a másik, ezt ötödszörre sem érti meg, akkor mit mondjak neki?
-
#182
hiába szajkózod :
"Vagyis abban a rendszerben ahonnét felgyorsult a foton felvételekor, és ahová visszaállt a foton lesugárzásával E=m*dv^2/2 energiát fett fel, és adott le."
ez egyszerűen marhaság. ha valaminek az energiája E1-ről E2-re változik, akkor az energiaváltozás dE=E2-E1=1/2m(v2^2-v1^2). ha ezt nem bírod felfogni, milyen jogon oktatsz itt ki másokat? -
#181
Na és mondd, Photoshopot szereztél már? -
Albertus #180 Az elmúlt négy év alatt, amióta ezeken az oldalakon is jelen vagyok, sok olyan látogatóval találkoztam, akik a "tudományos eszmecsere" feliratot úgy értették, hogy itt szerezhetik meg az alapszintű ismereteket.
Sőt, néhány olyan emberkével is, akik mindennemű előismeret nélkül képesek véleményt alkotni, a fizikáról, a többi hozzászólóról.
És akadt pár olyan emberke is, akik a tudatlanságuk ködén át az ellenvélemény láttán azonnal sértegető üzemmódba mentek át.
Ezért javaslom minden hozzászólónak, hogy előbb tájékozódjon, ismerkedjen meg az adott tudomány területtel, a többi hozzászóló "előéletével" és ha alkot véleményt, akkor azt csak valóban megalapozottan tegye.
De, még a megalapozottnak hitt véleményét sem feltétlenül muszáj közzétennie, ha ezzel a többiek megbántása, sértegetése a célja.
Mert az a viselkedés nem ide való.
-
Albertus #179 Jaaa és még valami:
koherens = összetartozó
inkoherens = NEM összetartozó
Igazán jó lenne, ha a szavak értelmét, jelentését megismernéd, mielőtt leírod őket :)
"Ezt a kísérletet fotonokra, koherens, monokromatikus fénnyalábbal végzik."
Nos, nem.. nem fény nyalábban, hanem egy időben egyetlen foton halad át valamelyik résen.
Így nem koherens és miután a forrásokból nem lehetséges mono kromatikus, csak közel (lézernél 0,1-1% pontossággal) mono kromatikus fotonokat előállítani, így még csak nem is monokromatikus a fotonok sorozata.
Ami a linket illeti. Ne linket keress! vedd kezedbe Feynmann, Budo fizika tankönyvét.
És tanulj! Tanulj! Tanulj!
Ha nem érted, kérdezz!
De SOHA ne alkoss véleményt megalapozott tudás nélkül!
-
Albertus #178 rész helyett részt - elírás, bocs. -
Albertus #177 Nos, továbbra is csak a saját ismerethiányod ködén át látod a világot.
Ne tedd! Figyelj!
Minden anyagfelszínét elektronok milliárdjai, trilliói, trilliárdjai borítják, minden detektor anyagból van. Így nincs olyan detektálási lehetőség, amelyben ne venne rész elektronok sok-sok trilliárdnyi mennyisége.
Hogy "bazze" vagy sem.. Kultúrember ilyen kifejezést nem használ, Te se tedd!
"Vagy hogy lehet az, hogy az elektronfelhő, "lecseng"?"
Minden elektronfelhőre igaz, hogy amikor hatunk rá, polarizáljuk, és a polarizáló hatás megszűnésével visszalendül, de miután m=9,1e-28 g tömege van minden tagjának, így tehetetlensége lévén tovább mozog és ezzel ellentétes irányú polarizációt hoz létre, amelynek hatására visszafelé lendül.
Ez a folyamat a "lecsengés" -nek nevezett folyamat. Vegyél elő egy fizika könyvet, ne nekem kelljen elmagyaráznom azt, hogy ez mit jelent!
"Hol vannak ezek leírva?"
Fizika tankönyvekben, lexikonokban, szakkönyvekben, ilyen szerzőket keress Feynmann, Budo, Szalai, Fercsik..
"Na, ezt amit itt leírtál erősítsd meg kérlek, egy autentikus forrásból."
Tankönyv, tankönyv, tankönyv.. Ne tőlem várd a megerősítését.
Én csak azt tehetem hozzá ami a tankönyvben már nincs benne..
Egyébként is eléggé furcsák a kéréseid. Nem tanultad, rendben. Én közel 30 évig ezt tanítottam, és tőlem azt várod el, hogy elemi szintű kérdéseidre "autentikus" bizonyítékot csatoljak?
És ezt írtad? "Ha erre nem vagy képes, egy seggfej vagy csak"
Mégis hol volt a te gyerekszobád? Az istállóban?
" az elektronok a falhoz tartoznak, nem a résekhez."
Nos, ezt a véleményedet a réseket borító elektronokkal kellene közölnöd!
Akkor talán szót fogadnak neked, és nem válnak foton sugárzóvá.
"Szerintem te FAKE vagy." "Uram isten..." - helyesen: uram Isten - ha már emlegeted!
Igen, hozzád hasonló buta gyerekek ezreit tanítottam, és ehhez le kellett hogy álljak, velük "beszélgetni".
Nem szégyen. Még a buta tudatlanságod sem szégyen.
Ami viszont nagy szégyen, hogy sértegetsz, butaságokat jelentesz ki.
Miközben szégyenletes nem csak a tudáshiányod mértéke, de még a helyesírásod is.
-
#176
"Egyébként van egy érdekes tényező: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhő borítja, amely a résen átlépő fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létező élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál."
Ez egy áltudományos maszlag... kérlek bizonyítsd be.
Hol olvastál te ilyet? Vagy erre mind magadtól jöttél rá?
Ezt a kísérletet fotonokra, koherens, monokromatikus fénnyalábbal végzik.
Tanár létedre tudnod kellene, hogy az elektron abszorbció, és emisszió után inkoherens lesz a kép, és ha spektrofotométerrel megvizsgálod a fotonokat, az eloszlásban sávosodást kellene látnod.
De a kísérleti berendezést nem így építik fel, nem így működik ahogy te elmondod.
Kérlek..erre adj nekünk egy linket..internetes forrást, ami igazol.
Az interneten minden fellelhető qm témában. Ha létezik akár egy cikkben, vagy egy könyv, egyetlen oldalán is említik ezt a bullshit, akkor az interneten is lesznek róla cikkek.
-
#175
Szerintem te FAKE vagy.
Ha tanár lennél, tudnád, hogy már régen elvégezték a kísérleteket, egyetlen egy részecskére, fotonra is. Itt már nem floureszens képernyőt használnak, hanem high tech érzékeny műszereket, mélyen lehűtött, és árnyékolt körülmények közt.
Tudom miaz az elektron felhő bazze, de szerintem te nem tudod, hogy miaz.
Magyarázd el nekem légyszives, hogy hogy hullámzik ez az elektronfelhő úgy, hogy hullámképet adjon???
Vagy hogy lehet az, hogy az elektronfelhő, "lecseng"?
Ilyen szót nem is használnak a qm-ben. Az atomok, részecskék nem csillapított rezgésben működnek, ha ez így lenne, bárki beláthatja, hogy valószínűleg már régen kihűlt volna a világ. Vagy egyre csak hűlne most is.
Légyszives mutass forrásokat honnan szeded ezeket a marhaságokat amiket itt most előadtál?
Hol vannak ezek leírva?
"Ez a klasszikus kétréses kísérlet, de ki mondta, hogy a foton hullámait látod az ernyőn?
Az ernyő elektronfelhője hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.
Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmező hullámzását, és hullámainak interferenciáját."
Na, ezt amit itt leírtál erősítsd meg kérlek, egy autentikus forrásból.
Ha erre nem vagy képes, egy seggfej vagy csak, aki bejárkál komolyabb topikokba, hogy szétbassza azokat, meg ömleszted magadból a tanulatlanságod, hozzánemértésed ékes bizonyítékát.
Támaszd alá, erősítsd meg, különben beégtél.
---------
Arról már nem is szólva, hogy a rések felszínét is elektron milliárdok borítják....
Ezt is tudjuk. Ez ok.
De ezek a kísérleti berendezés részét képezik. Itt a két résen van a hangsúly, az elektronok a falhoz tartoznak, nem a résekhez.
Ez a dolog egyszerűen nem jön ide, lényegtelen, hogy hány ezer év alatt cseng le...az eszed tokja.
Uram isten...ilyen ember akarok leállni vitatkozni =( Én vagyok hülye..
-
Albertus #174 "Ha egyetlen fotonnal, vagy egyetlen elektronnal végzed el a kísérletet, akkor is interferencia képet fogsz kapni, ami arra enged következtetni, hogy az az egy darab foton, vagy más részecske kettészakadt átment mind a két résen, majd .."
Egy elektronnal nem végezhető interferencia vizsgálat!
Miután ernyő nélkül nincs ahol megjelenhetne az interferencia kép, és az ernyő felszínén elektronok trilliárdjai vesznek részt a kísérletben, és nem egy elektron.
Innentől a "szétszakadva a réseken egyszerre áthaladó" rémálmokat is el lehet felejteni.
Arról már nem is szólva, hogy a rések felszínét is elektron milliárdok borítják.
"Semmi köze ennek az elektronfelhőhöz tudomásom szerint."
Ez elég baj. Pedig tudomásod lehetne arról, hogy minden anyagban, még a plazma állapotúban is elektron óceán hullámzik.
Csak összehasonlításul, egy-egy háztartási gép használata közben (pl. porszívózás) több elektron folyik át a gépen, mint ahány csepp víz van a Csendes óceánban.
"Az elektronok állapota meg nem változik. Nem tud lecsengeni, csak külső behatásra, vagy akár egy olyan kölcsönhatásban amit kezdhet ez az elektron is, mondjuk, foton kisugárzás."
Javaslom előbb tanulj, aztán írogass kijelentéseket!
A fizika gyakorlatokon a hallgatóinkkal egy oszcilloszkóp egy szintillátor segítségével számtalanszor megfigyeltük az elektronfelhő lecsengő lengéseit.
De ha nem állna rendelkezésedre oszcilloszkóp, javaslom a fizika tankönyvek csillapodó rezgések fejezetének tanulmányozását!
"Nem értem ezt az egész dolgot.
Meg egyébként is, nem a részecskék, vagy a fény hullámzik, meg sem a tér körülötte, hanem a valószínűségi hullám tulajdonsága ez,"
Nos, okos ember addig amíg nem érti, nem alkot véleményt. Javaslom ezentúl te is tedd okos ember módjára, és előbb tanulj, és aztán véleményezz.
Mert különben a véleményed elnyomja a tanulni, a megismerni valót.
Így nem tudsz tanulni, megérteni, mert folyton a hiányos ismereteidből következő véleményed lebeg a szemed előtt.
Olvasd el amit írtam, figyelmesen! És ahol elakadsz, ott kérdezz!
Ne menj tovább.
-
Albertus #173 Szia!
Az interferencia kép a víznél is éppen így jön létre, ha a kísérlet körülményei azonosak, vagy legalább teljesítik a hasonlóság feltételeit.
Két ponton, felváltva, véletlenszerű gyakorisággal sörétet potyogtatunk a víz felszínére. Az interferencia kép sávosan kialakul, ha eléggé sűrűn potyognak a sörétek.
Ha pedig a sörétek a rés szélességében egyenlő eloszlással érkeznek, mindkét rés esetében, akkor folyamatosan sávos interferenciakép alakul ki.
Egyébként van egy érdekes tényező: a rés fala.. Ugyanis elektronfelhő borítja, amely a résen átlépő fotonok egy részét elnyeli és kisugározza.
Azaz tükrözi, és miután valamekkora kicsiny, de létező élén R görbületi sugarú palást mentén végzi a tükrözést, a mikro fotonok által létrehozott interferencia képpel azonos osztású képet produkál.
Így a két kép átfedi és azonos osztása révén - erősíti egymást.
A fotonok érkezése esetében a "fázis" szó helyett az "ütem" szó a helyesebb, hiszen a fotonok egymástól mért távolsága sem térben sem időben nem változik a haladás közben.
Az elektronfelhő hullámzásánál, a hullámok fázisainak jellemzésénél, természetesen a fázis szó tökéletesen használható.
-
Albertus #172 Aludtam rá egyet, szép nyugodtan előröl.. A foton beérkezése előtt az elektronok nyugszik abban a rendszerben amit Te v1 sebességűnek minősítettél mint külső megfigyelő, a harmadik rendszeredből nézve.
Beérkezett a foton az elektron E=h*f energiát vett fel, és a megfigyelő szerint azaz szerinted v2 sebessége van.
Azaz E energia hatására v2-v1 sebesség változáson ment át a Te rendszeredből megfigyelve.
Abban a rendszerben ahol eddig nyugodott, szintén dv=v2-v1 sebesség változást szenvedett.
Vagyis abban a rendszerben ahonnét felgyorsult a foton felvételekor, és ahová visszaállt a foton lesugárzásával E=m*dv^2/2 energiát fett fel, és adott le.
Jó, rendben. Látom, elnézted, és elírtad. Semmi baj. Legközelebb jobban figyelsz..
Én is elírtam, ötödik válaszból kimaradt a sebesség "függvényében" szó,.. Majd legközelebb nem bosszantasz fel, és én is jobban tudok odafigyelni. Ennyi. -
#171
Ez nekem most nagyon zavaros...
"Az ernyő elektronfelhője hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat."
"És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhő lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elődje által keltett hullámok közé érkezik."
Ezek nem olyan hullámok mint amik a vízben vannak.
Ha egyetlen fotonnal, vagy egyetlen elektronnal végzed el a kísérletet, akkor is interferencia képet fogsz kapni, ami arra enged következtetni, hogy az az egy darab foton, vagy más részecske kettészakadt átment mind a két résen, majd egyesült, esetleg hullám értelemben, interferált önmagával miközben áthaladt a téren, és a két résen is, hullám formájában.
Semmi köze ennek az elektronfelhőhöz tudomásom szerint.
Az elektronok állapota meg nem változik. Nem tud lecsengeni, csak külső behatásra, vagy akár egy olyan kölcsönhatásban amit kezdhet ez az elektron is, mondjuk, foton kisugárzás.
Ha nincs ellenállás, nincs lecsengés sem.
Nem értem ezt az egész dolgot.
Meg egyébként is, nem a részecskék, vagy a fény hullámzik, meg sem a tér körülötte, hanem a valószínűségi hullám tulajdonsága ez,
Egyre borúsabb ez az egész. -
lasoabt #170 Azt mivel magyarázod,hogy a kétréses kísérletben,az interferencia kép nem a víznél megfigyelhető módon alakul ki,hanem egyedi becsapódások eredményeképp?
És azt,hogy a kialakuló képnél,a kioltások és erősítések helye kiszámolható úgy,hogy a fényt hullámnak tekintem?Vagyis tudom hogy kioltásnál,oda ellentétes fázisban érkeznek,tudom a sebességet,a frekvenciát,illetve hogy hol van a rés az ernyőhöz képest.Ebből meghatározható,hogy mekkora távolságot kell megtennie a fénynek,hogy a két külömböző résből érkező hullám kioltsa vagy erősítse egymást. -
#169
elírás, második sorban 1/2*m*v1 helyett: 1/2*m*v1^2 -
#168
ha elírás akk miért nem a 165-ben apelláltál az elírásra? egyébként ha nyolcszor írtad le az energia összefüggését, akk 8x írtad hibásan.
ha egy v1 sebességű részecske energiája 1/2*m*v1, majd a részecskét v2-re gyorsítjuk, akkor az energiaváltozása értelemszerűen: 1/2*m*(v2^2-v1^2), nem pedig 1/2*m*(v1-v2)^2, ahogy azt te állítod. -
Albertus #167 Hol?
154#-ben a te írásod, rossz függvény.
158#-ban a te írásod, rossz függvény.
160#-ban a te írásod, rossz függvény.
163#-ban te állítod:"súlyos problémáid vannak a fizikai mennyiségekkel. az energia és a sebesség 2 különböző mennyiség, ez abból is látszik h a dimenziójuk is más-más. "
a te írásod, rossz állítás, de a Te állításod.
"nem én állítottam, hanem te, ott az idézet:
"Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
Nyilvánvaló elírás, miután ADDIGRA MÁR NYOLCSZOR leírtam a sebesség és az energia összefüggését
CSAK A NAGYON HÜLYE AZ AKI FELHÚZ A SOROZATOS, SÉRTŐ, HAMIS, HAZUG ÁLLÍTÁSAIVAL, ÉS EZEK UTÁN EGY SZÓ KIMARADÁSÁBA BELEKAPASZKODIK!
-
#166
nem én állítottam, hanem te, ott az idézet:
"Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
ami pedig a problémákat illeti a fizikával... nem tűnik fel h körülötted mindenki hülyéz téged aki ért vmit is a fizikához? ennek legalább gyanúsnak kéne lennie, ha nem egyértelműnek... -
Albertus #165 Súlyos problémád van a fizikával, és alapvetően az emberi kommunikációval.
Hamisan azt állítod, hogy én írtam olyat, hogy az energia és a sebesség azonos fogalom! Ezt CSAK TE ÁLLÍTOD..
Olvasd el azt amit írtam.
A saját buta és értelmetlen állításaidat ne tulajdonítsd nekem! -
Albertus #164 Ez a klasszikus kétréses kísérlet, de ki mondta, hogy a foton hullámait látod az ernyőn?
Az ernyő elektronfelhője hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.
Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmező hullámzását, és hullámainak interferenciáját.
Az az egy-egy foton, amit egyesével, hol az egyik, hol a másik résen küldünk át, csupán a hullámkép megjelenítéséhez szükséges energia adagot szállítja.
Egyébként már kétezer éves elv szerint a közelítéssel soha nem érhetjük el a nyugalmi állapotot.
És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhő lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elődje által keltett hullámok közé érkezik.
Nyilván ha különböző résen haladt át a két foton, akkor az elektronfelhő különböző pontjain a keltett hullámaik interferálnak.
Egyébként nem olvastad eléggé figyelmesen a lentebbi írásomat!
minden elektron, minden gyorsulásakor fotont sugároz ki.
Ez többek között azt jelenti, hogy ha csak levegőt veszel, és ezzel gyorsulásra kényszerítesz elektronokat, akár a levegőben lévő atomok/ionok elektronjait, akár a véredben, izmaidban, sejtjeidben lévő atomok/ionok elektronjait, minden gyorsulás értéknél fotonok trilliárdjait sugározzák ki az elektronjaid.
Igaz! Zömében olyan nagyon alacsony frekvenciájú fotonokként, hogy nem érzékeljük ezeket a fotonokat.
Viszont éppen ezek a fotonok a rendkívül kicsiny frekvenciájuk révén azok a fotonok, amiket szinte semmi sem képes elszigetelni. Így szinte maradéktalanul távoznak a végtelen felé.
Ugyanez a helyzet a fényforrás esetében is. Az elektron gyorsulások szinte teljes skálája megjelenik, és ezzel azok a fotonok trilliárdjai is, amiket a rések anyaga sem zár el teljesen.
Természetesen ezen fotonok a réseken át nagyobb arányban (mint a falazatokon át,) szabadon elérik az ernyő elektronjait és folyamatosan hullámzásban tartják.
-
#163
természetesen ha v1=0, akk a 2 képlet ugyanazt adja. egyébként nem.
"felvett energia dv=v2-v1=1-0=1"
súlyos problémáid vannak a fizikai mennyiségekkel. az energia és a sebesség 2 különböző mennyiség, ez abból is látszik h a dimenziójuk is más-más.
" hiszen az elektron a SAJÁT korábbi rendszeréhez viszonyítva gyorsult"
újabb fogalmi zavar, mi az h saját rendszer? saját rendszerben minden nyugalomban van, attól saját -
Albertus #162 Hibás?
Na igen, ha folyton rosszul írod fel és arra mondod, hogy én írtam!
v1=0 v2=1 Az elektron által felvett energia dv=v2-v1=1-0=1 ami persze egyenlő dv=v2=1 értékével is, hiszen az elektron a SAJÁT korábbi rendszeréhez viszonyítva gyorsult dv vagy ha neked úgy érthetőbb v2 sebességre.
Így továbbra is erőlteted a butaságodat.. Ne tedd! -
lasoabt #161 Van egy olyan kísérlet,ha jól emlékszem,hogy fotonokat engednek át két résen.Amikor egyetlen fotont engednek át,egyetlen résen,és nem detektálják a résnél,hanem csak az ernyőt figyelik,akkor interferencia képet kapnak.Ha detektálják a résnél,akkor részecskeként viselkedik,vagyis egy pöttyöt látunk az ernyőn.Az általad vázolt elmélet szerint,amikor egyetlen foton ad át nergiát az ernyőnek,és ez attól hullámzik,miért látnánk interferencia képet?(Ha a tóba egy követ dobunk,akkor nem látok interferencit.)Egyáltalán miért lenne külömbség a kísérlet két változata között?
-
#160
hát ezaz , a kettő nem ugyanaz....
amit te írsz: dE=1/2m*(v1-v2)^2 , hibás.
helyesen: dE=1/2m(v1^2-v2^2), ha pedig v1 és v2 tetszőlegesen közeli értékek, dE = mvdv. -
Albertus #159 Akkor egy kis matek (3-2)^2=1 3^2-2^2=5 1#5 Na ezért vagy szánalmas!
Ugyanis a v1 sebességű rendszerben a v2 sebességgel mozgó csupán dv=v2-v1 sebességgel mozog. Így a v1 sebességű rendszerben E=m*dv^2/2 kinetikai energiája van. hogy egészen pontosak legyünk nagy sebességeknél E=m*dv^2/(2*gamma)
Ismét bebizonyítottad, hogy csak trollkodsz, ész és értelem nélkül. -
#158
nevetséges vagy.... ha a dv nem tetszőlegesen kicsi, hanem dv = v1-v2 ,akkor az energiaváltozás dE=1/2m(v1^2-v2^2), de semmiképpen nem az amit te írtál. -
Albertus #157 Látom azt sem érted, ami a szövegből egyértelmű, hogy a dv az delta v rövidítése ez esetben, és nem a sebesség szerinti differencia hányados
v --> 0 határértékkel.
Ezek után abban is kételkedem, hogy megérthetted volna azt, hogy a sugárzással miért nem továbbítható hullám. Vagy talán megértetted?
-
Albertus #156 De igaz, jól felírtba csak úgy köthetsz bele, ha rosszul írod fel.
Így még azzal se kell törődnöd, hogy még a deriválást is elszúrtad
-
Albertus #155 Naná, ha eleve hibásan írod fel.. a jó számodra rossz.. -
#154
már az első sorban el kell ha akadjak, ugyanis a nemrelativisztikus energiaváltozást (dE) a sebbességváltozás (dv) függvényében aképpen számoljuk, h deriváljuk az E=1/2mv^2 összefüggést a v szerint, azaz:
dE = mvdv
mondanom sem kell, h innen az összes többi agymenés hibás... -
Albertus #153 Miután az a=dv/dt gyorsulást elszenvedő m tömegű töltéssel rendelkező részecske E=m*dv^2/2 energiát dt időnként kisugároz, így az egy másodperc alatt kisugárzott össz energia mennyisége
1/dt * E=m*dv^2/2 = f*m*dv^2/2 =h*f így Planck állandójának értéke
h=m*dv^2/2 azaz dv=gyök(2*h/m) azaz m tömegnek dv sebesség változása adja a legkisebb "fotonként érzékelt" energia csomag méretét.
Az E=h*f összefüggésből következően ennél kisebb energiájú fotonok is létezhetnek. Csak azok kisugárzásához kisebb tömegű részecskékre van szükség. Ilyenen például a neutrínók. Tömegük közel zéró.
Minden esetben létrejönnek, amikor energia szabadul fel tömegdefektus révén (lásd: Nap)
Így még akár az is elképzelhető, hogy a tömeg gravitációs hatásáért a neutrínók gyorsulásai a felelősek.
Azaz az anyagon belül a neutrínók gyorsulásai hozzák létre a graviton sugárzást.