Hullám-részecske kettőség

Ha ez így van a fény is egy hang, csak azt a szemünkkel "halljuk".😊

Mondjuk ezt így nagy merészség volt kijelentenem, azt azért hozzáteszem ezt semmivel nem tudnám bebizonyítani csak mindössze próbálom elképzelni a dolgot.

Pedig ha belegondolunk miközben a hallható hangokat hallgatod, közte ott van a sok rádióhullám is(hacsak nem valami bunkerben üldögélsz) csak úgy látszik a mi érzékszerveink nem arra lettek kihegyezve.

De hogy nincs összefüggés azt nem merném így kijelenteni, mert ott van a denevér ami szintén olyan frekvenciájú hangokat ad ki, amit mi nem hallunk. Én úgy gondolom, hogy a még annál kisebb frekvenciájú hangok azok amiket a rádióval hallunk és akkor így eljutunk a fényhez is, ami rettentõen kis hullámhosszal rezeg ezekhez képest. Valahogy így néz ki a fejemben most ez az egész.

Ha ez így van a fény is egy hang, csak azt a szemünkkel "halljuk".😊

nem függ össze (:
gondolj bele, hogy beszélnél akkor? nem vagy rádió (:
a hangszalagok "megrezgetik" a közeget, tehát hullámot hoznak létre, és ezt a rezgést tudja átvenni a dobhártya is, amit impulzusokká alakít és értelmez;
Valamint elég ha csak a hangszerekre gondolsz.

Az EM hullám teljesen más; én nem is tudom pontosan elképzelni, nem mintha egy atomot eltudnék (:

Kár, hogy a második nem magyar, azt így annyira nem értem.

Viszont engem, lehet, hogy ez zavart össze, itt az a kép ahol az elektromágneses spektrumot mutatja. Az nem függ össze a hallaható hangokkal?

Amúgy mérte azt már meg valaki, hogy a fény sebessége az tényleg állandó nagyobb távolságra is?

"akkor ha hang idõvel lassul vagyis távolabbról nem halljuk"
A hangsebesség nem függ a távolságtól (nem "lassul"), csak a rezgés amplitúdója, a hang intenzitása csökken.

a hang nem EM hullám, hanem a részecskék rezgése, ellenben az EM hullám ún. transzverzális hullám, elektromos és mágneses terek rezgése.

Ha a hang egy elektromágneses hullám és a fény is egy elektromágneses hullám, akkor ha hang idõvel lassul vagyis távolabbról nem halljuk, akkor lehet, hogy a fény is lassul?

Most ezen gondolkozom, szerintetek?

😊 nos, ha akar akkor igen. A lényeg az, hogy lehetõsége van rá.

Jah, élete végéig gyártson félig áteresztõ tükröket.

"Adj egy halat és egyszer jóllakatod!
vagy tanítsd meg halászni és élete végéig minden nap jóllakattad ezzel.."

de egyszerûbb egyébként, csak én sehol sem találtam...):

de nem baj,mert ha minden igaz, holnap meglesz, amúgy is kéne még vegyszereket vegyek

Nem lenne egyszerûbb megnézni a neten, hogy hol lehetne vásárolni ilyen tükröt?

Szívesen máskor is.

ok, holnap elmegyek bevásárolni a hozzávalókat, köszönöm!

Szia!
"a sokvilág értelmezés a legalkalmasabb szerintem."

Nincs szükség ilyenre. Van sokkal egyszerûbb magyarázata a jelenségeknek.

Fogsz egy üveglemezt, gondosan zsírtalanítod,

csipetnyi AgNO3-ot feloldsz desztvízben, majd annyi ammónium-hidroxidot adsz hozzá, hogy a képzõdõ csapadék teljesen feloldódjon.
Desztvízben feloldsz tiszta szõlõcukrot, összekevered az oldatokat és beleteszed az üveglemezt és méred az idõt amíg benne tartod.
Mondjuk 10 másodpercenként 1-1 centivel kiemeled az üveglemezt.
(Ha tömények az oldatok akkor 1-1 másodpercenként)

Majd megszárítod és megméred az áteresztõ képességét.
A "félig" áteresztõnek az 50%-os áteresztõ képességet nevezzük.

Az adott oldatban az 50%-os tükörhöz tartozó idõre behelyezel egy másik szintén megtisztított üveglemezt.

nem tudjátok hol lehetne egy féligáteresztõ tükröt venni? olyan van a mach-zhender interferométerben

Aki a kvantummechanikát kutatja vagy csak elmélkedik róla azt javaslom
minden értelmezését ismerje.
Schrödinger macskája
Kétréses kísérlet
Ezek magyarázatára a sokvilág értelmezés a legalkalmasabb szerintem.

Igen, egyenértékû. Csak éppen mást mondanak.

Míg az egyik azt mondja, hogy végtelen számú párhuzamos univerzum van, és helyes eredményekhez vezet. Addig a másik azt mondja, hogy nincs párhuzamos univerzum, de helyette a múlt és a jövõ már eleve összefonódva meghatározott. Elveti a szabad akaratot. És helyes eredményekhez vezet ugyan úgy.
Míg egy másik az egészet világot csupán valószínûségi állapotok holisztikus halmazaként kezeli "koppenhágai értelmezés" melyet a véletlen események irányítanak. Ez is helyes következtetésekhez vezet.

De az nem állítható, hogy a különbözõ modellek ugyan azok lennének, hiszen különbözõ fogalmakkal mûködnek. A köztük lévõ hasonlóság ki is merül az inputok, és outputok azonosságában.
Mindegyik számításba veszi a kísérleti eredményeket, és pontos elõrejelzéseket tesz, melyek ellenõrizhetõek. Tehát mindegyik megfelel a Newton féle tudományos paradigmának. Mindegyik tudományosan helyes, ellenõrizhetõ.

Számomra ez az egész nagyon ellentmondásos. Paradoxonos.
Mint például:
Itt egy szám. x
x egyenlõ 1-el? - Igen.
x egyenlõ 5-el? - Igen.
Ha x-bõl kivonok 1-et, egyenlõ lesz e 1-el? - Igen.

Próbáld kitalálni, hogy ez milyen szám lehet!!!
Mivel a számot nem láthatjuk közvetlenül, közvetetten kell rá következtetnünk.
A végén arra jutunk, hogy az egész világ ugyan úgy önellentmondásos mint ez az x.
Vagy a világgal van a baj, vagy a mi logikánk mond mindannyiszor csõdöt.

"Istent azért kevertem bele, mert egyszerûen túl abszurd az a tény, hogy a világ amelyben élünk, azért létezik mert mi létezünk, és nem fordítva."

egyátalán nem abszurd, tökre logikus, hiszen amint meghalsz, a világ megszûnik létezni, próbáld csak ki 😄

ami meg a modelleket illeti: ha van két modell, amelyeket kísérletileg nem tudunk megkülönbözteteni, vagyis minden kísérletre ugyanazt az eredményt jósolja, akkor az a két modell egyenértékû.

Én csak azt mondtam, hogy több féle MÛKÖDÕ modell van, amelyek mind kielégítõek, és pontos elõrejelzéseket adnak.
Ilyen a koppenhágai értelmezés, a sok világ értelmezés, a sok történet (hullámintegrál) értelmezés, az abszorbciós elmélet, és a tranzakciós értelmezés.
Ugyan azokat a dolgokat magyarázzák másképpen, és ugyan olyan jól leellenõrizhetõek, noha egymásnak abban, hogy a függöny mögött hogy mennek a dolgok mindegyik mást és mást mond. Csak, hogy mi nem látunk be a függöny mögé, és úgy tûnik,hogy erre nincs semmi esélyünk.
Ameddig lehetett, lementünk a kvantum világban, és hiába lenne a mostaninál milliószor pontosabb kísérletünk a határozatlanság nem engedi,hogy pontosabb betekintést nyerjünk. Marad a találgatás, és a filozófia.

Istent azért kevertem bele, mert egyszerûen túl abszurd az a tény, hogy a világ amelyben élünk, azért létezik mert mi létezünk, és nem fordítva.

Mintha tényleg az lenne a helyzet, hogy az elménk az elsõdleges, és erre épül fel a világ.
Fizikai kísérletek megmutatják, hogy amíg a vizsgáló személy, tadat nem kap információt a kísérleti berendezés állapotáról, a kísérletben szereplõ apró elemek, a kísérlet tárgyai a szó valóságos értelmében nem léteznek. Csupán mi gondoljuk azt, hogy ilyen hullámmá alakulnak át, mert az kényelmes az elménk számára, de igazából szerintem az történik, hogy amikor nem kapunk információt a valóság eltûnik, és amikor olyat csinálunk, hogy megint kapcsolatba akarunk lépni "megfigyelés" ezzel az elemmel, a dolog újra valósággá válik. A két állapot között eltelt idõ alatt olyan állapotban volt, amelyet el nem tudunk képzelni, amely szembe megy a logikának.
De a két valóság pont között, ahol eltünik és ahol feltünik a részecske, van valamilyen kapcsolat, amely a hullámintegrállal számítható.

Ez a hullám csupán egy matematikai absztrakció, sokaknak téves kép éll errõl a fejükben, mert azt gondolják, hogy a hullám-részecske olyan dolog, hogy a részecske valódi elképzelhetõ valós "megfogható" dolog, és a hullám is így szintén. Pedig nem a hullám itt már csak egy matematikai trükk, nincs ott semmi amit meg lehetne fogni, ami nyomást fejtene ki a berendezés falára, vagy jelzést adhatna, mérhetõ lenne.
Nem, ez a hullám dolog nem létezik, a valóságban. Ezt mi találjuk,hogy ne õrüljünk bele.

A tranzakciós értelmezés szerint nem az idõnek van iránya, hanem az okozatoknak, amit Cramer pszeudó idõnek nevezett.
Az okság szerint úgy képzelhetõ el a folyamat, hogy a részecske kibocsát egy referencia hullámot, a mi szempontunkból az idõben elõre felé, és a tér valamely pontjába. A mi szempontunkból nehéz megérteni.
Gondolkozzunk a referencia hullám szempontjából.

A részecske kibocsát egy ref hullámot, egy másik galaxis felé, ahol van egy kétréses kísérleti berendezés a fotonok számára .
Az okság szerint sorrendben, ez a ref hullám utazik térben és idõben c-vel odaér a galaxishoz, bejut a kísérleti berendezésbe, ott magával interferál, végül kapcsolatba kerül egy másik QM objektummal, és ebben a pontban a múltban lévõ kibocsátó részecske már pontosan tudja a környezete állapotát, akár a világ túlsó felén is.

Ez azért lehetséges, mert a ref hullám szempontjából mivel c sebességgel terjed, nincs olyan hogy idõ, és tér. Minden idõpont most van, és minden térbeli pont itt van számára.
Ezért lehetséges az, hogy a ezek az elemek szó szerint érzik a világegyetem állapotát, érzik, hogy hatalmas távolságokra lévõ kísérleti berendezések milyen állapotban vannak, átéreznek az idõn is.
Tudják mi történt a múltban, és mi fog történni a jövõben velük.

Ebben a modellben egy esemény csak akkor történhet meg, ha már a történés kezdetén egyértelmûen eldõl az esemény végkimenetele.
Ez is újabb kérdéseket vet fel.
Kinyílt egy ajtó, amely mögött újabb bezárt ajtókra leltünk.

Kettõség-részecske hullám

Reméltem, hogy írsz ide is 😊
A hsz elsõ felében kifejtett véleményeddel teljes mértékben egyetértek.

Véleményem szerint, azt aki nem veszi észre, hogy a QM milyen alap filozófiai kérdéseket vet fel, az nem sokban különbözik egy elvakult kereszténytõl sem.
Gondolom "Istent" amikor leírtad, Te sem feltétlenül a keresztény istenre gondoltál(vagy épp bármely másik már elõterjesztett istenség).
Nem lehet kizárni Istent, már hogy lehetne?

Az én véleményem a fizikáról az, amint uwu is mondta: "tudjál tervezni, ezért van a fizika"; és ezzel összefüggésben, amit a másik topikba linkeltem :"One can not ask whether the model represents reality, only whether it works.".
Ezzel azt próbálom mondani, hogy szerintem nagyon vigyázva kell használni ezt az eszközt, amely a fizika. A létezésre keressük a választ és nem bizonyos, hogy a fizikával/matematikával (,term.tud.-ok) erre választ is lehet adni.

Ezért értek veled egyet, miszerint fontos foglalkozni a filozófiai aspektusokkal, és boldogan látom, hogy nincs mindenkinek felcsúszva a feje a saját seggébe <#kuss>

pont olyan blablát nyom, mint mondjuk Daniken az egyiptomiakról 😄

omg

te se fizikus vagy mi?

Szerintem ezekben a mélységekben már igen is fontos foglalkozni a filozófiai aspektusokkal.
Hiszen gondoljunk bele, a kvantummechanika mai álláspontja szerint, a világ CSAK azért létezik mert mi megfigyeljük.

Aki fel tudja fogni, ennek az elõbbi mondatnak a mélyebb jelentõségét, az beleborzong.
Itt már muszáj filozofálgatni is. Meg kell érteni a Schrödinger macskája gondolatkísérletet, hogy tisztább képet kapjon az ember.
Ezen a szinten már olyan gondolatok is felmerültek komoly fizikusoktól, melyekben isten által magyarázták ezt megnyilvánulást, amit mi világnak látunk.

A kvantummechanika koppenhágai értelmezése ugyan helyes, de nem ad logikailag tiszta képet. Mert gyakorlatilag megérthetetlen, és ellentmondásos is.
Még Bohr sem értette, se nem tudta tisztán magyarázni.
Azzal lett megoldva, hogy vagy csak hullám, vagy csak részecske állapotot tudunk mérni, ami függ a kísérleti berendezéstõl, és a megfigyelõtõl, a teljes rendszertõl.
Máig nincs válasz az Einstein által úgy n. Kísérteties távolhatás-ra.
Amelyben a részecske a jelenben megérzi, hogy egy távoli helyen és vagy távoli idõpontban hogy milyen kölcsönhatásokban vesz majd részt.

Nincs abszolút idõ, és abszolút tér sem, mint a relativitás elméletben.

A kvantum mechanikának több értelmezése is van.
Amit a suliban tanítanak, általában az a koppenhágai, már egy elavult iskola.
Újabb kísérletek szerint önellentmondásos.

Ami számomra, nekem eddig a legtisztább képet adta az a Cramer féle tranzakciós értelmezés volt.
Ebben az értelmezésben, minden logikus, és meg van oldva a távolhatás mikéntje is. Egybõl feloldódott ez a misztifikált kettõs természete a kvantum világnak.

Még Einstein relativitás elméletével is szinkronban van, azzal összeegyeztethetõ, egymást kiegészítik.

Az egésznek a kulcsa a fénysebesség.
Az úgynevezett valószínûségi hullámok is fénysebességgel terjednek, SZÁMUNKRA. Viszont a hullám szempontjából idõtlenül ott vannak jelen a teljes univerzumban, hiszen annak ami fénysebességgel halad, annak a relativitás elmélet szerint is, nincs idõ korlát, és nincs távolság. Minden idõpillanat, múlt, jelen, jövõ, MOST van, és minden térbeli pont ITT van, annak a dolognak a számára ami c-vel halad. Márpedig a részecskék állandóan kibocsátanak és elnyelnek ilyen referenciahullámokat.

Ez megengedi, hogy a "részecskék" érezzék a teljes univerzumot, és tisztában legyenek a jövõbeli eseményekkel is.

Ebben az elméletben, csak akkor bocsáthat ki egy részecske fotont, ha már a kibocsátás pillanatában biztos az, hogy az a foton elnyelõdik, és hogy, és hol történik ez meg.
Tehát egy zárt univerzumban élünk ebben az értelmezésben.
Vannak adatok, melyek ezt a következtetést látszanak megerõsíteni.

wavicle

A hullám-részecske olyan, mint a hullámpala?

<#wilting>

részecske csak az lehet amit nem tudunk tovább bontani
tehát amiket ma részecskéknek nevezünk azok marha bonyolult GÉPEK
ebbõl kéne kiindulni a tudománynak és lehet hogy tovább tudna lépni 😊

régen a sejtrõl is azt hitték hogy tovább bonthatatlan "zselépacni", aztán ügye hamar kiderült hogy GÉP

minden gép 😊

egyetlen tovább bonthatatlan részecske létezik, ez pedig a bit

durvák vagytok 😊

az miért lényeg?
a boldogulás sem vezet el semmilyenféle valósághoz, max nem halok éhen ):

Nem, nem az a kérdés. Azt te soha nem tudhatod meg, ez filozófiailag bizonyítható.
Az a lényeg, hogy boldogulj a világban, tudjál tervezni, ezért van a fizika.

+fav

elemi hullámok?
a hullámok szerintem nem hasonlítanak ilyen szempontból a részecskékre, hogy lenne belõlük egy legkisebb elem; ez talán pont az anyag részecske tulajdonsága.

E=h*v'

ez kifejezi az anyag részecsketulajdonságát, E egy v' frekvenciájú foton(/elektron) energiája, ez egyenértékû ezzel:

E=h*c/l

ahol c a fénysebesség, l (lambda) pedig a hullámhossz (v=c/l)

E=m*c^2 -> m=E/c^2

behelyettesítve a felsõt:

m=(h*c/l)/c^2 -> m=h/(l*c)

ha megszorzod az utolsó egyenlet mindkét oldalát c-vel,
akkor az egyik oldalon m*c lesz, ami a fénykvantum impulzusa, a másik oldalon h/l ahol lambda a hullámhossz.
Tessék, benne van minden egyszerre hullám is(hullámhosszal), részecske is (tömeggel).

Az anyag se nem hullám se nem részecske, hanem mindkettõ egyszerre, ha kísérletet végzel, tudod érzékelni valamilyen tulajdonságát.
Ha nem lenne hullámtulajdonsága az anyagnak, akkor hogyan magyarázható, hogy 1 elektron(/photon) SAJÁT MAGÁVAL interferál a double slit-ben, vagy a Mach-Zehnderben?

Könnyebb a részecskét elképzelni, mert megfoghatóbbnak tûnik, de ne tévesszen meg az, amit 15-20 éve már megszoktál, hogy az anyag itt hever elõtted "részecske formában"

Voltaképp ami a legérdekesebb szerintem, és ami sugallhat valamit errõl a kettõsségrõl az az, hogy ha megpróbálják megmérni, hogy melyik résen ment át, vagy, hogy az interferométerben melyik utat teszi meg a foton, akkor részecskeként kezd el viselkedni ("összeomlik a hullámfüggvény")

a fizika nem filozófia, szerintem is teljes mértékben így van (:
ahogy a matematika és a kémia és egyik természettudomány sem.

a kérdés szerintem inkább az, hogy a valóság mi?

Persze mese. De vagy a mese marad vagy 8 éven át keményen tanulod a matekot, hogy az elméletet színtisztán leíró egyenleteket megértsd. Persze csak közelíteni lehet a dolgot mert olyasmivel állunk szemben ami az általunk is megtapasztalható világon túl létezik. Ha ott tudnánk állni a két rés kísérleti berendezés közepén és szabad szemmel szemlélhetnénk amint egy foton a berendezésen áthalad talán adhatnánk kielégítõ magyarázatot.

Nem. abban reménykedem, hogy van itt vki olyan aki olvasta a témában újabban megjelent írásokat. Sajna magyar nyelvre kicsit megkésve jelennek meg dolgok, az angolom meg nem elég fasza ehhez.

A kiscicákat olvastam. A macskát még nem mert elõbb a cicák volt meg amiben ugye az újabb fejlemények szerepelnek így... eddig nem is kezdtem bele a másikba.
A cicákban van a Wheeler-Feynman elnyelési elmélet ami elviekben nem igaz. Már megdõlt.

Én még bárhol néztem, hallottam, olvastam csak elemi részecskékrõl volt szó. Sehol nem elemi hullámokról.
Mondj nekem egy elemi hullámot. Amit nem bonthatsz kisebb részre. Egy igazi atomot.

Konteokretént akartam írni. Ez egy olyan állatfaj aminek az egyedei bele vannak fejelve az összeesküvéselméletek hálójába, nem mennek emberek közé, nem látják a napot...

A fizika nem filozófia.
A fizikusok modelleket csinálnak a tapasztalt jelenségekre emit kísérlettel igazolnak.
Pontosan azért várják annyira az LHC eredményeit, hogy a húrmodell elfogadható elméletté váljon, mert jól hangzik, de ezek a tudósok csak akkor hiszik ha látják.
Van pár vacak modellünk amik még egymásnak is ellentmondanak, de egyenlõre csak ez ami tudományosan elfogadható.

Majd jön pár koteokretén és kitálalja amit az idegenek a fülükbe megsúgtak a témával kapcsolatban.

az elõzõ topikodban szerintem meg tudtátok volna ezt vitatni

valahol olvastam úgy leírva, hogy a fotonnak (/elektronnak) se nem hullám, se nem részecske tulajdonsága sincs, hanem hullám-részecske tulajdonsága van.

Amikor mérést végzel akkor a méréstõl függõen vagy az egyik tulajdonságát, vagy a másikat észleled.

Ne feledjük, hogy mindig csak észlelõk vagyunk, és nem mi mondjuk meg, hogy mi hogy mûködik, vagy, hogy mi, hogy nem mûkõdik

a hullámtulajdonságot nem hiszem, hogy kezdenék megcáfolni

Én úgy tudom, egyelõre a húrelmélet vár a bizonyításra, ha az LHC túl lesz a tesztüzemen, talán bele is lehet kezdeni.

Nem ismerem pontosan de olvass utána a húrelméletnek ha jóltudom kezdik megcáfolni de olvass csak utána hátha valamit segít 😊

Jó kérdés, a népszerû ismeretterjesztés szintjén is valszeg több kötetre rúg az egyszerû válasz.
John Gribbin : Schrödinger macskája
John Gribbin : Schrödinger kiscicái
Ede bácsi magyaráz, I. óra
Ede bácsi magyaráz, II . óra
Amellet ott vannak Feynman népszerûsítõ könyvei.
Ez mind csak a mese rész, matematika nélkül, talán segít némileg megérteni a felszínt.
Persze próbálhatsz bízni abban is, hogy majd egy sg-fórumon megkapod a végsõ mindent kielégítõ választ, sok sikert hozzá. 😊