6424



A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)



Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
  • Solt
    #2399
  • ahddub
    #2398
    Igen, és régészetileg is vannak érdekes dolgok, például a Nagyszentmiklósi "avar" kincseken vagy a Szaszanida Birodalom elit zsoldos lovasságát adó szavaranok pajzsdíszein feltűnő Emese a Turullal motívum..
    ismerősek? nem-nem magyarok, szaszanidák!



    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a8/Textile0001.jpg

    itt pedig avarként:



  • Solt
    #2397
    Az Illig féle verzió csillagászatilag is állja a helyét... azért elég nyomós érv.
  • ahddub
    #2396
    Ez itt a reklám helye:)
    Akit érdekel Atilla király és az Árpádok származásával kapcsolatos rétori beszámolókon, krónikai feljegyzéseken, mondai és persze alkotói következtetéseken alapuló oknyomozás feltétlenül szerezze be:
    Dümmerth Dezső : Az Árpádok nyomában című művét!
    Priszkosz nem publikált feljegyzéseit is tartalmazza, miszerint Atilla uradalma idején a Meotisz partján Szkítiában, kutrigurok, utrigurok, onogurok és szavírok éltek, akik majd Atilla halála után idehúzódott rokon hun elemekkel térnek be a medencébe. Érdekes ,hogy egyik krónikás a magyarok bejövetelét 677 re teszi, valamint a hun, magyar, és bulgár uralkodók is generáciok kihagyásával követik egymást! Dümmerth ezt a rétorok pontatlanságával magyarázza, Illig kitalált évszázadokkal!
  • Solt
    #2395
    Kiváló írás a nyelvünkről...
  • ahddub
    #2394
    http://www.cakravartin.com/archives/interview-with-michelangelo-naddeo/2

    vegyetek példát Naddeoról itt éppen egy külföldi nyilatkozatában ecseteli a magyar nép ősi műveltségét!!! Egyesek pedig itt (finn)ugrálnak!
    Szégyen!!!
  • ahddub
    #2393


    2. lépés a gravettiek
  • ahddub
    #2392


    íme a kezdetek kezdete, uralnál lóhimba sincsen!
  • ahddub
    #2391
    Nekem is írt valami mókus, hogy nem írok helyesen, meg magyar topic bla-bla, szerintem ez szánalmas érv...
    Időt, energiát és pénzt áldoztam/tunk arra itt páran, hogy feltérképezzük a helyes magyar múltat!
    És mindenben igazunk volt!
    Egyik ismerősöm rovás jelekkel tarkított leletet talált a Pilisben, de nem meri leadni mert fél, hogy megsemmisítik!!!!
    Itt tartunk 2010 Magyarország!, ezzel foglalkozzatok, ne a másik helyesírásával!
  • Zenty
    #2390
    hagyjuk már témát :D
    Egyébként egyetértek, de szerintem nem tudás kérdése.
    Mindenki tud írni ha akar. De én például nem vagyok hajlandó lassan írni azért, hogy tökéletes legyen a helyesírás. Ennyit nem ér a fórum, hogy ilyen sok időt szórakozak rajta. Az a lényeg, hogy inkább gyorsan és érthető legyen a mondanivaló, nincs időm szarakodni, hogy szépen kifejezem magam ( Ahogy most sincs! Lehet keresni a hibákat hihihihi...) De ha esetleg tanulmány könyvet írok hatalmas anyagi költségvetésel, akkor ígérem tökéletes lesz a helyesírás is...
    Itt "ingyenesen" a fórumon ennyi telik a "költségvetésből"
    Akinek ez sem tetszik annak végérvenyesen mondhatom ezt: ..!..
    ennyi

    most lehet őstörizni?
  • Savaran
    #2389
    Attól hogy valaki nem tud helyesen írni, még a mondanivalója lehet felettébb értékes, számomra semmi köze a hitelességhez, bár ez szubjektív. Megjegyzem én sem tudok hibátlanul írni, sőt néha borzalmasan.
  • Tetsuo
    #2388
    Natessek! Semmilyen... :D
  • Tetsuo
    #2387
    LOl es Hm. :) Nem kotottem bele semilyen elgepelesbe, nem hiszem, hogy barmit is helytelenul irtam, bar elofordulhat es akkor meg jobban igazam van. :)
    Egyebkent pl. a 2385. hsz-ban (internetes szleng, mielott a kakan is csomot keresel :) :P) azert eleg durva hibak vannak! Nem gondolod?

    Most ez biztos kotekedesnek hat, de aki olyan szarvashibakat vet, mint a -ban/-ben helyett a -ba/-be hasznalata.. az nekem kicsit hiteltelen. Persze lehet azzal jonni, hogy biztos elgepelte megint, meg nem az a fontos es kulonben is, en is elvetem az irast, aki kritizalja... de az neki nem mentseg. :)

    Na jo, biztos tulreagaltam. Amugy Zenty irasa messze jobb, mint sok forumozoe... ;)

    Az ostortenelmunkben pedig probalok tajekozodni, azert is hoztam letre ezt a temat.
    A baj az, hogy nagyon sok fals informacio es megvezetes van meg a "jobb oldalon" is, raadasul az atlagembert nem erdekli a temakor, igy csak nehany elvakult tudosra szamithatunk, akik az arral szemben mennek... ugyanis a mai rendszerben csak abba fektetnek energiat, ami nagy tomegeket erdekelhet.
    Orom az uromben, hogy azert van egy kis csoport, aki rajong a temaert es lelkes amatorkent esetleg sajat maga is kutakodik (mert mondjuk hazafi), viszont nehany koponyegforgato eloskodo szepen elvegyul koztuk es dezinformal bizonyos okokbol.
    Szoval ugy erzem, hogy nem konnyu, de aki kicsit melyebbre as, pusztan az ok-okozat elv es a logika segitsegevel helyere illesztheti a mozaikdarabokat, vagyis rajohet, hogy az 1. hosszaszolas(om) tartalma (ha jol emlekszem,) nagyon is valoszinu. Legalabbis nekem ez a velemenyem. ;)
    Koszonom az eddigi linkeket es velemenyeket!
  • Zenty
    #2386
    Nekem azt írja, hogy rossz a fálj. Nem nyitja a pdf-et
  • Zenty
    #2385
    jah és még erre annyit.
    "Alabb irtad, hogy a rovasirast szeretned megtanulni." igen majd fogom.. De én is had javasoljam, hogy tájékozódj az őstörténelembe, hogy legalább hozzátudjál szólni a témához.
  • Zenty
    #2384
    Nekem csak annyi a problémám, hogy olyan oktat ki, aki nálam is rosszabúl ír... Szerintem ez elég röhelyes.
    Csak én nem pitiánerkédék, hogy hány veszőt hagytál ki, vagy esetleg magyartalan a fogalmazásod.
    Tehát ha majd "100%-osan" leírod helyesen amit akarsz, utána beszélhetünk. Jó?
    Egyébként a "nyelvesz professzort" kötőjellel írják.. ( ha már okoskodsz legalább ügyesen csináld.)

    És végül: 1. Én gyorsan gépelek és inkább a témára figyelek.
    2. Ez nem helyesírás verseny!
    3. Ha annyira zavar, hogy az sg-én mi megy, akkor minden egyes kommentednél írjál helyesen. Mert elég röhejes, hogy azon sírsz miért nem ír mindenki tökéletesen, de közbe te sem írsz jól.. pff
    4. Csak mellékesen megjegyzem, hogy kifejezetten a provokátorok szoktak belekötni az "elgépelésekbe". Azon belül is a cionok szokták ezt. Tehát csak szólok, hogy ha másnál is okoskodsz akkor ne lepődjél meg, hogy provokátornak fognak nézni.

    5. Befejeztem a "témát"
    6. bye

    És most foglalkozok az őstörivel.
  • ahddub
    #2383
    http://michelangelo.cn/download/cartina_gold.pdf
  • Solt
    #2382
    Te gyűjtöd ezeket a sárga bigyókat? :D Miért van még ott 2009-s figyelmeztetés is??
  • Solt
    #2381
    Van abban valami amit mondasz, de, ha picit normálisabb stílusban adod elő, akkor hamarabb talál nyitott fülekre...

    Attól, hogy valaki nem ír 100%-ig helyesen, még a téma érdekelheti... sőt, még igaza is lehet sok mindenben. Én úgy gondolom, hogy bár fontos külalak, a mondandó a lényeg! Zenty meg nem hibázott akkorát, hogy a fejét kelljen venni... ;)
  • ahddub
    #2380
    a magyar őshaza milliméterre pontos helye.

    http://michelangelo.cn/download/cartina_gold.pdf
  • ahddub
    #2379
    Ne személyeskedj! Érvelj, a téma a hazug finnugor dogmák lesöprése!
    És a felelős árja-szémita alkotók felfedése!
  • Tetsuo
    #2378
    :) Legalabb ebben a topikban irjatok helyesen! Elgepeles az belefer ugy, ahogy az angol billentyuzet is. Itt nem arrol van szo.
    A magyar nyelvrol az nem beszelhet vagy irhat hitelesen, akinek rossz a helyesirasa; mert a nyelvesz professzort peldaul egybe irjuk.
    Alabb irtad, hogy a rovasirast szeretned megtanulni. Szerintem elobb hagyomanyosan tanulj meg! :)

    Na, szoval akkor erre gondoltam... Igazabol az bosszant, hogy az sg.hu foruman egyre rosszabb a helyesiras, ami kb. mutat egy folyamatot... azt a folyamatot, amirol mar itt is tobbszor szo volt, nyelvi emlekunk degradalasat.
  • Zenty
    #2377
    jól néznek ki.
  • Zenty
    #2376
    Te beszélsz helyesírásról mikor az ékezet sem ismered? Bírom az ilyeneket komolyan.. :D

    Meg ez is: "Magyarsagrol tartasz kiseloadast"
    úgy látszik szövegértelmezési problémád is van! Mert a magyar őstörténelemről beszéltem eddig és nem én tartok előadást....

    Egyébként a témához is hozzászólhatnál nem csak provokálnál az elgépelések miatt. A provokálásra most kivételesen reagáltam de a jövőben tojni fogok az ilyen megjegyzésekre.
  • Tetsuo
    #2375
    Ez hogy jon ide!? :) Magyarsagrol tartasz kiseloadast, de az alapveto helyesirasi szabalyokkal nem vagy tisztaban.
  • L Viper #2374
    Két feljegyzés a rovásról, Mátyás korából:

    Két történetírójánál, Thúróczy Jánosnál (1435-1490) és Bonfini Antalnál (1443-1502) olvashatjuk:

    "Mert a mi időnkben is ezen nemzet egy része, mely az ország erdélyi határain lakik, bizonyos jegyeket ró fára, az efféle írásmóddal betűk gyanánt él." (Thúróczy)

    "Scythiai betűik vannak, amelyeket nem papírra írnak, hanem rövid fácskára rónak, kevés jeggyel sok értelmet foglalnak egybe."(Bonfini)

    Tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a szkíták is róttak ( Scythiai betűk! )

    S még mindig használatban :) Nemzeti dal első sorai szép ligatúrákkal:



    A szózatban már "e-s" rövidítések is találhatóak:




  • Zenty
    #2373
    pdf szar... nem tudja normálisan bemásolni a szöveget :D
  • Zenty
    #2372
    Régebbi könyv de hátha valaki nem olvasta. Elektronikus könyvtárnál most vettem észre, hogy fent van.
    Friedrich Klára - Szakács Gábor
    Kőbe vésték, fába rótták
    könyv

    részlet:

    "A gravettiek
    Kíváncsi őseink elindultak Keletre. Erre az elindulásra egyetlen bizonyíté-kunk
    van: a visszatérés. Visszatérés a Kárpát medencébe, nemzedékekkel,
    századokkal, ezredekkel később. Visszatérésüket segítették a folyómedrek,
    az útközben szerzett csillagászati ismeretek, az odaút során letelepített
    helyőrségek, táborok, kolóniák. A visszatérés népe a gravettiek. Nevüket jel-legzetes,
    kőből pattintott nyílhegyfajtájukról kapták, amelynek alapján tá-borhelyeik
    nyomonkövethetők. Főbb telepeik a Don, Dnyeper, Dnyeszter
    mellett, majd sorban a moldvai területeken, a Keleti Kárpátokon keresztül a
    Kárpát medencében, ahova kb. 25 ezer évvel ezelőtt érkeztek vissza.
    A hivatalos álláspont szerint a gravetti kultúra minden előzmény nélkül,
    a Don, Dnyeszter, Dnyeper déli területein alakult ki. De emlékezzünk csak
    vissza a 36 ezer éves istállóskői nyílhegyekre és a lovasi festékbánya vörös
    limonitjára. A gravettieket nyílhegyükről nevezték el és vörös festéket hasz-náltak
    halottaik eltemetésekor.
    A gravettiek főbb szálláshelyei a Kárpát medencében Bodrogkeresztúron,
    Orkán, Ságváron, Dunaföldváron, a Dunakanyarban, Pilismaróton, Csillaghe-gyen,
    Zalaegerszegen és a Felvidéken voltak. Rénszarvasvadászattal foglal-koztak,
    telepeiken azonban megtalálhatóak a jelenlegi belső-ázsiaihoz ha-sonló
    vadlócsontok. Feltételezhető, hogy az egyik csoport már az ott házia-sított
    fajta hátán tért vissza. A hivatalos álláspont a ló legkorábbi házi-asítását
    ugyan i.e. 3000-re, azaz 5000 évvel ezelőttre teszi az Ural táján, de
    ismét hivatkoznék az istállóskői csont nyílhegyek és az íj használatával kap-csolatos
    álláspont ellentmondásaira, vagy a már említett vadszamár kihalá-sát
    illető időpontok eltéréseire.
    A gravettiek nem a barlangokat keresték, hanem a síkvidékeken maguk
    alakították ki rúdsátrakból álló átmeneti szálláshelyeiket. Huzamosabb tar-tózkodásra
    földbe vájt, felül szintén sátorszerûen kialakított bőrökkel és
    földdel fedett kunyhókat készítettek. Tudták, hogyan kell tárolni, szárítani a
    húst. Friss fogyasztásakor kőlapokon sütötték. Gazdag szerszámkészletük
    volt, többek között agancskapa. Mûvészetükre a női termékenység és agyag
    állatszobrocskák, valamint a vörös földfesték használata jellemző.
    A hivatalos álláspont szerint 10 ezer éve, az utolsó jégkorszak végén, a
    felmelegedéskor a rénszarvasok Észak felé húzódtak és őket követve az
    egész gravetti népesség elhagyta a Kárpát medencét.
    Numi Tórem
    A gravetti népesség egyik, feltehetően a felvidéki területen élő része va-lóban
    elhagyta a Kárpát medencét a rénszarvasok nyomában. Hallatni fog
    majd magáról ősapáinknak ez a csoportja. Az ő egyik leszármazottjukat fog-ják
    az obi-ugorok (vogulok, osztjákok, manysik, cseremiszek, lappok, szó-val
    akiket néhány nyelvész finnugorként foglal össze) Numi Tórem-nek,
    Teremtőnek hívni és megőrizni teremtési énekeikben. Ezek az Északra ván-dorolt
    ősapáink tanították meg a neandervölgyi szinten élő obi-oguroknak a
    fejlettebb nyelvet, az eszközkészítést, halászatot, vadászatot. És itt van a
    finnugorisztika alapvető tévedése, vagy tudatos torzítása, hogy a tanítókat
    összekeverték a tanítványokkal.
    A helyőrségek
    A jégkorszak végi felmelegedés hatására a Kárpát medencében is hatal-mas
    területek kerültek víz alá, veszélyeztetve síkvidékre települt őseink élet-terét.
    Ezért nagy arányú kivándorlás indult meg, fokozatosan feltöltve a Ke-leti
    Kárpátoktól a Donig húzódó helyőrségeket. 8-9 ezer évvel ezelőtt a tele-pek
    megnövekedett lakossága kezdett áttérni a vadászatról az élelemter-melő
    gazdálkodásra. Termékeikkel kereskedtek, kapcsolatba léptek más
    kultúrákkal, tanították őket, hatottak rájuk. Újból hosszú utakra indult né-hány
    csoport. Eszközeik, használati tárgyaik alapján követhetők. E követés
    legjellemzőbb tárgya most nem a gravetti nyílhegy, hanem a kerámia és Dél-Mezopotámiába
    vezet.
    Sir Leonard Woolley, a mezopotámiai ásatások legnevesebb régésze tárt
    fel egy kultúrát az Al-Ubaid domb alatt, amelynek egyik alsó, 6500 éves ré-tegében
    jellegzetes mintázatú, mázas, égetett agyagedényeket találtak.
    500-1000 évvel később pedig ugyanezen az útvonalon megjelennek a
    fejlett rézbányászatot és fémmûvességet követően a fémszínû, sötétszürke,
    vörösesbarna mintázat nélküli kerámiák Dél-Mezopotámiában.
    Az erdélyi helyőrség
    Erdély a Kárpát medence régészeti leletekben és adatokban leggazda-gabb
    területe. Sajnos ezek éppen olyan hozzáférhetetlenek, mint néhány
    éve Zakar András, Padányi Viktor, Badiny Jós Ferenc, Érdy Miklós könyvei
    voltak. Erdély a kulcs, a sumer-magyar azonosság bizonyításához és éppen
    ezért kellett ezt a kulcsot kitépni a kezünkből.
    A kultúrtörténészek kevés dologban értenek egyet, de abban igen, hogy az
    írás sumer találmány. Ezt mi magyarok is elfogadhatjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy a sumerek Kárpát medencei ősapáink egy délre húzódott csoportja
    voltak. Ezt bizonyítják az egyúttal az útvonalakat is mutató tordosi (Erdély),
    Vinca (Belgrád közelében), anatóliai, zagroszi kultúrák.
    A gravetti nyílhegy, a fazekaskorong, a négykerekû kocsi, a juh, kecske,
    ló háziasítása, a festék és rézbányászat, az égetett agyagszobrocskák felta-lálása
    után Erdélyben megjelenik az írás.
    Az erdélyi Tatárlaka a múlt században élt nagy jelentőségû régésznő, Tor-ma
    Zsófia által feltárt tordosi kultúrához tartozik. 1961-ben itt találtak a ré-gészek
    egy hamuval telt gödörben, emberi csontok mellett három agyagtáb-lácskát
    és agyagszobrocskákat. Hangsúlyozom, hogy helyi agyagból készül-tek.
    A három táblácskán piktográfia, képírás található, amelyhez hasonlókat
    Torma Zsófia is talált a tordosi cserépedények alján. De nem csak a tordosi,
    hanem Dél-Mezopotámia Al-Ubaid-i és uruki kultúráit követő Jemdet-Nasr
    korszak agyagtábláival is megegyeznek a piktográf jelek. A lényeges különb-ség
    az, hogy radiokarbon mérések alapján a tatárlakai lelet 7000 éves (i.e.
    5000), a Jemdet-Nasr piktográfiák pedig 1500-2000 évvel fiatalabbak.
    A tordosi szobrocskák őseink külsejére is utalnak, hátul varkocsba fogott
    hajat viselnek, mint utódaik, a hunok."

  • Zenty
    #2371
    Mellékesen az ékezeteket legalább ismerhetnéd :D
  • Tetsuo
    #2370
    Mellekesen, legalabb ha ez a tema, irhatnal helyesen! ;)
  • Zenty
    #2369
    Tehát ahogy sokan mások és én is mondtam a fórumon: a finnugor elmélet nyelvészeti szempontból sem álja meg a helyét!

    És milyen érdekes, hogy egy nyelvész professzor ismeri be, hogy a nyelvészet nem őstörténet kutatásra lett kitalálva és felül kell birálni a kutatásokat más ágakkal együttesen ( régészet, genetika stb)

    Szerencsére a normális tudósokból is sok van még.




  • Zenty
    #2368
    "Angela Marcantonio, a római La Sapienza Egyetem nyelvész-professzora idén megjelent, nagysikerű, "Az uráli nyelvcsalád" c., heves vitát kiváltó könyve után azokat a tanulmányait tárja a magyar olvasóközönség elé, amelyekben a magyar nyelv "finnugorságának" kialakulását, történelmi hátterét és a korabeli kutatások tudományosságát (illetve tudománytalanságát) vizsgálja - előítéletek nélkül. Következtetései alapján bebizonyosodik, hogy az egész "uráli-elmélet" megalapozatlan és érvénytelen. Marcantonio professzor kutatásai nagy vihart kavartak a történeti nyelvészetben - ezt a vitát azonban már nem lehet a szőnyeg alá söpörni."

    részlet:
    Az első magyar nyelven kiadott könyvemhez és a nemsokára megjelenő könyvemhez hasonlóan, a jelen előadásomban is megkérdőjelezem a hagyományos finnugor/uráli elmélet érvényességét, és érvekkel alátámasztom, hogy a finnugor/uráli elmélet inkább ’fikció’ mint ’tudomány’.



    Nyilvánvalóan, a finnugor/uráli elmélet kritikai ismertetését és elvetését nem tudom ez alkalommal részletesen kifejteni . Itt csak szeretném a figyelmet felhívni a történeti / összehasonlító nyelvészet két általános problémájára, pontosabban, két hiányosságára, amelyek mélyen be vannak ágyazva a történeti nyelvészet vizsgálati módszereibe. Ezek a hiányosságok szerintem olyan súlyosok hogy, elvileg, magukban is, elegendők lehetnek arra, hogy érvénytelenítsék a történeti nyelveszet vizsgálatának eredményeit, azaz, a vizsgálat által felállított nyelvcsaládokat és ősnyelveket.



    A két hiányosság a következő:



    1) Az első általános hiányosság: a „nyelv egyenlő nép” hagyományos elgondolás; ma köztudott hogy ez nem szükségszerűen igaz.

    2) A második általános hiányosság : az összehasonlító módszer hajlékonysága; más szóval, nagyon könnyű az összehasonlító módszer használatát az elérni kívánt eredményhez igazítani, azaz, nagyon könnyű az összehasonlító módszert manipulálni, bár a tankönyvek azt állítják, hogy ez a módszer precíz és tudományos.



    Melyek akkor a felvázolt pontok következményei?



    Ami az első pontot illeti, a „nyelv egyenlő nép” elgondolás, amikor egy adott nép eredetéről valamit állítunk, főleg ha annak feltételezett létezéséről beszélünk a történelem előtti időkben, az nem jelenti szükségszerűen, hogy arra (illetve a nép nyelvére) egyértelmű bizonyítékkal rendelkezünk. Például, amikor azt állítjuk, hogy a latin, az szanszkrit, vagy a germán nyelvek, indoeurópai nyelvek, ez nem jelenti, hogy vitathatatlan nyelvészeti és más tudományos bizonyítékot találtunk a feltételezett indoeurópai nép / faj létezésére (valóban nincsenek erre vonatkozó régészeti, antropológiai, történelmi bizonyítékaink). Csakis azért beszélünk indoeurópai „népről”, mert a nyelvészek a szóban forgó nyelveket ebbe a nyelvcsaládba sorolták. Más szóval, a nyelvészek ’feltételezték’ (bizonyos vizsgálati módszereik alapján), és nem ’bizonyították’, hogy e nyelvek ugyanabból az ősnyelvből származnak. E ponton, miután az indoeurópai ősnyelv létezését feltételezték, a nyelvészek és más szakterületek tudósai egy lépéssel továbbmentek és újabb feltételezéssel álltak elő: a „nyelv egyenlő nép/faj” elgondolásból kiindulva feltételezték, hogy nemcsak az indoeurópai ősnyelv létezett, hanem az e nyelvet beszélő, homogén nyelvi közösség/nép is.



    Ami az ősnyelvet és azzal kapcsolatos nyelvi rekonstrukciókat illeti, itt hangsúlyozni szeretném mind az ősnyelv, mind a nyelvi rekonstrukciók “nem igazolt”, merő feltételezett voltát. Más szóval, a rekonstrukciók azon túl, hogy nincsenek (általában) adatokkal alátámasztva, a dolog természetéből adódóan csak „képletek”. Hasonlóképpen, az ősnyelvek nem „tények”, hanem csak „elméleti konstruktumok”. Amikor ősnyelvekről beszélünk, akkor nem történelem előtti tényekre, nem valódi nyelvekre gondolunk, amelyeket egy létező ’nyelvi közösség’ valóban beszelt valamikor és valahol az őskorban, hanem csupán nyelvészeti elméletekre; és, persze, nem szabad az “elméleteket” a “tényekkel” összekeverni.



    Ez tökéletesen áll az uráli nyelvcsaládra is. Az uráli népek /nyelvek esetében is, az a kiindulópont, miszerint a történelem előtti időkben létezett egy jól meghatározható, homogén uráli nép/faj, szintén csak egy feltételezés, amely az uráli osztályozás következményeként keletkezett. Valójában, az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan, az uráli nyelvek esetében sincsenek régészeti, antropológiai, vagy újabban, genetikai bizonyítékok. Hasonlóképpen, az uráli ősnyelv soha sem létezett, soha sem volt egy igazi nyelv.



    Ebből a következő következményeket vonhatjuk le az uráli nyelvcsaládra s a magyar nyelvre is vonatkozóan: Még ha be is lehetne bizonyítani, hogy az uráli besorolás nyelvészetileg megalapozott, a magyar nép uráli eredetének elmélete akkor is megkérdőjelezhető, mert a nyelvészeti osztályozásnak, még ha helyes is, nem biztos, hogy bármi köze van az adott nép valódi eredetéhez.



    Most térjünk rá a második pontra, ami az összehasonlító módszer manipulálhatósága.

    A hagyományos történeti nyelvészetben úgy vélik, hogy a hangváltozás általában szabályosan következik be a nyelvek fejlődése során. Ezen az elven (vagy, inkább, ezen a hiedelmen) alapul az összehasonlító vizsgálat s a rekonstrukció folyamata. De ez az “elv” (a hagyományos nyelvészet több elvéhez hasonlóan), megalapozatlan, nem igaz, mert, ahogy ma már tudjuk, a nyelvek nem szabályosan változnak (bár fejlődési tendenciák léteznek). Ezeket a nem szabályos változásokat és kivételeket viszont, a rekonstrukció során, gyakran ad-hoc magyarázatokkal, vagy, ahogy én szeretem nevezni őket, „kiskapukkal” igazolják. Viszont magától értetődik, hogy ha továbbra is ad-hoc magyarázatokat és kiskapukat alkalmazunk minden hibás megfeleltetés és kivétel esetében, akkor az összehasonlító vizsgálati módszer annyira simulékonnyá és hatásossá válik, hogy segítségével bármiféle adatot alá tudunk támasztani. Más szóval, a simulékonyság miatt (s egyéb okokból, amelyekről itt nem tudok beszélni), a felállított nyelvek osztályozása megalapozatlanná válhat. Valójában, néhány nyelvész, mint például Ringe és Greenberg, gyakran felhívták a kollégáik figyelmét arra a tényre, hogy a nyelvek osztályozása mindig a „valószínűségi fok” kérdése: soha nem lehetünk százszázalékosan biztosak abban, hogy az adott nyelvi besorolás helyes.



    Természetesen, ez tökéletesen áll az uráli nyelvcsaládra is -- valójában az uráli elmélet adataiban bőségesen akadnak téves párosítások és kivételek. Ebből a következő következtetést vonhatjuk le: nem tévedünk mikor azt állítjuk, hogy az uráli osztályozás nem megbízható és vitatható.





    De, még akkor is, ha ezek az általános, módszertani problémák nem állnának fenn, az uráli osztályozás akkor sem lenne helyes, az elmélet belső hiányosságainak következtében. Ezek között a következők a legsúlyosabbak:



    1) az uráli csomópont rekonstruálásának hiánya

    2) egy kiterjedt, fonológiai/lexikai összehasonlító korpusz hiánya

    3) egy szintén kiterjedt, morfológiai összehasonlító korpusz hiánya



    1) Először is az uráli csomópont rekonstruálásának hiánya: A hagyományos uráli családfa elmélet egy uráli csomópontot feltételez, de ezt a csomópontot soha nem rekonstruálták. Ehhez szükséges lenne először az ugor ág rekonstruálása, ami viszont lehetetlen, mivel köztudott, hogy a magyar nyelv alapvetően különbözik feltételezett legközelebbi rokonaitól, a vogul és osztják nyelvtől. Más szóval, a feltételezett finnugor/uráli családfa rekonstrukciója a legsúlyosabb manipuláció az uralisztikán belül, mivel a legtöbb félrevezető következménnyel jár.



    2) a második pont: a fonológiai és lexikai korpusz hiánya: az uráli nyelvcsaládon belül hagyományosan felállított megfelelések legnagyobb része nem igazi megfelelés, hanem csupán hasonlóság, hamis megfelelés. Továbbá, az önmagában is csekély számú helyes megfeleléseknek csak egy nagyon kis százaléka van jelen minden /vagy a legtöbb uráli nyelvben. Ez a helyzet más nyelvcsaládon belül is megtalálható, de az uráli nyelvcsaládnak azzal a problémával is szembe kell néznie, hogy a csekély számú megfelelések nagy része megtalálható más, nem uráli nyelvekben, mint például az altáji nyelvekben.



    3) harmadik pont: a morfológiai korpusz hiánya: az uráli nyelvek nem igazán mutatnak konzisztens, releváns morfológiai megegyezéseket, például nincsenek releváns megfelelések az igeragozási paradigmák, a névszóragozási paradigmák, vagy a képzők terén. Természetesen, van közös morfológiai elem az uráli nyelvekben, de ezek egyszerű toldalékok (általában egy vagy két alaphangból állnak), és legtöbbször más, nem uráli nyelvekben is jelen vannak. Így ezek a morfémák nem lehetnek relevánsak genetikai kapcsolatok megítélésénél. A feltételezett, közös morfológiai paradigmák hiánya valóban döntő fontosságú, mert még a hagyományos történeti nyelvészet keretein belül is inkább a morfológiai megfelelések, s nem a lexikai megfelelések, a genetikai öröklődés legmegbízhatóbb jelei (bár ez a hagyományos elv ma már vitatható). Valójában, a konvencionális elmélet hívei elismerik ezt a kellemetlen tényt, de ezt a következő ad-hoc magyarázattal / “kiskapuval” igazolják: az uráli területen a morfológiai paradigmák az egyes nyelvek önálló fejlődése során alakultak ki, azaz, az egyes uráli nyelvek saját morfológiai rendszerüket az eredeti ősnyelvből való kiválás után alakították ki.





    Konklúzió: véleményem szerint, a hagyományos és hivatalos uráli elmélet meglapozatlan, mivel egyéb tudományágak, mint például a régészet vagy genetika nem támasztják alá, illetve mivel a belső hiányosságai miatt nyelvészeti szempontból sem állja meg a helyét. Következésképpen, szerintem a magyar nyelv és a magyar nép uráli eredete szintén megkérdőjelezendő és az erre vonatkozó vita jogos és indokolt





    Mi tehát a következő lépés?



    Bár a magyar nyelv s nép eredetével kapcsolatos vita szerintem jogos, tisztában kell lennünk azzal, hogy erre lehet, hogy sosem sikerül választ találnunk a történeti nyelvészet módszerének használatával. Valójában, a történeti nyelvészetet csak abból a célból alkották, és egyedül arra alkalmas (állítólag), hogy a nyelvek közötti összefüggéseket és az időben történő változásokat, többé-kevésbé szisztematikus módon feltárja. Más szóval, a történeti nyelvészet módszerei nem alkalmasak arra, hogy feltárják a népek eredetét; a történeti nyelvészet sosem volt arra hivatott, hogy az őstörténet-kutatás egyik ága legyen. Természetesen, ha a nyelvészet testvértudományai, mint például a régészet, a paleoantropológia vagy a genetika segítségünkre vannak, akkor sokkal megbízhatóbb eredményeket érhetünk el, de még akkor is lehetséges, hogy, a megfelelő dokumentáció hiánya miatt, “a valóság” sosem fog kiderülni .



    Ennek tudatában én magam, nyelvészként, arra szorítkoznék, hogy a magyar nyelv és más nyelvek közötti összefüggéseket újra vizsgáljam."

    Angela Marcantonio


    ő is turbó magyar meg álltudományos mi? :D
  • ahddub
    #2367
    nem provokáltam, ők állítják, hogy ezen népekhez van közük, én csak szemléltettem...
    én is büszkén fogadom cserébe egy közép-európai ember képét...
    vagy ezt a szarmata származású lengyel bácsit!

  • ahddub
    #2366
    íme pár rokon nyelv, és a magyar nyelv kialakulásának helyszíne.



  • L Viper #2365
    Szerintem hagyjuk meg a provokátorkodást nekik, mi inkább ne.
  • ahddub
    #2364
    itt látható uwu

  • ahddub
    #2363
    íme tdantes :D

  • L Viper #2362
    Részigazságok, a kirakós darabkái. Külön külön is érdekesek, de csak összeillesztve mutatkozik meg a teljes kép. :)
  • Zenty
    #2361
    jól mondod igen részigazsáok.
    De ha megnézed kirajzások és a visszatérések elmélet igazolja az összes többi elméletet :D ( kivétel a finnugor de hát hazugságot nem lehet igazolni :D)
  • L Viper #2360
    Ezen elméleteknek mindenhol megvannak a részigazságai.
    A legújabb kutatások, ( régészeti és genetikai is ) arra mutatnak, hogy a folytonosság elmélete a helyénvaló, az "innen" kirajzásokkal és visszatérésekel, úgy, hogy genetikai őseink nagy része végig itt élt.
    Máskülönben hogyan lennének olyan magyar olvasatú rovásemlékek amik régebbiek a Honfoglalásnál? ( Pl. szarvasi csont tűtartó, campagnai fokostok )