A magyar őstörténelem
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
e felettébb egyoldalúra sikerült vita lezárásaként fenntartom elsõ kijelentésemet, miszerint aki az urali eredetet vallja az vagy kellõen informálatlan, vagy magyarellenes.
A Kárpát-medencei etnogenezis története
(Angolul)
Idõ
Ó-Magyarországról kivándorlás
Ó-Magyarországi
helyi esemény
Ó-Magyarországra bevándorlás
43-41000
Szeletai mûveltség
41700-32600
A szeletai kõipar kialakulása
40000
Õskárpátiak (gravettiek)
28-25000
20000
9200
Õskárpátiak (gravettiek) Európában és a Kaukázusban.
A vadásztársadalmak elterjedése nyugaton, északon és keleten.
Az õsszkíták elõdei (szabirok) a Kaukázusban az újkõkorba lépnek.
Nagyüzemi vadászat miatt jelentõs népesség létrejötte.
Õskárpáti közösségek és települések.
A magyar nyelv korai kezdetei
Õskárpátiak a Kaukázusban
Szvidériek keleten és északkeleten
8000-6200
Az alföldi újkõkor magyar földmûvesei falvakban laknak. Minden további európai mûvelõdés forrásai õk.
6000-4000
Európai vonaldíszesek elsõ szétáramlása nyugatra. A késõbbi finnek, finnugorok elvándorlása északra és északkeletre (ld. Renfrew térképét)
Al-Ubaid (4000) özönvíz utáni népe
A bükki és tiszai mûvelõdések Duna II.
A helyben kialakult mûvelõdés kibõvül a délkeleti feláramlású néppel.
Tönkölybúza Kengyelen, Szajol, Polgár, az Alföldi vonaldíszes kerámia népe
Anatóliai bevándorlók
6000-5500
Az utolsó rénszarvas is elhagyja Ó-Magyarországot, vele a vadászok nagy része is. Õk kelet felé húzódhattak az északkeleti maradó jég miatt.
6000-5800
A Körös anatóliai elszármazású népe Erdélyben és a Dél-Alföldön, (a Balkánon és Görögországban)
Tell Halaf?
Alföldi-Körös közös mûveltség. Duna I.
Tell Halaf?
4600-3900
A dunántúli vonaldíszes mûvelõdés (DVK) õskorig visszavezethetõ helyi alapokon
Erdélyi rézkori mûvelõdése. Rézipar, a fokos (nem csatabárd) használata
Folyamatos keleti kapcsolatok: Folyamköz, Anatólia, Trója, Kaukázus, Pontusz
4400-tól
A rézmûvesek szétáramlása Európában
Az erdélyi rézipar az ország húzóipara, népességgyülekezés
Kb. 4000
A kökénydombi ómagyar vérszerzõdés, az elsõ ismert rovással olvasott ómagyar alkotmány
4000
Al-Ubaid özönvíz utáni népe
A péceli Ó-Magyarország, ez az elsõ Kárpát-medencét egységesítõ mûveltség.
Hamvasztásos temetkezés. Arcos urnák.
Urnái a Trója II.-IV. rétegben találtakkal azonosak
Budakalászi kocsi
3900-3000
A lengyeli mûveltség, a DVK folytatója
3800-tól
A sztyeppeiek áramlásának kezdete Európa felé, eredetük végsõ soron a Régi-Kelet.
3000
Kukutyin (Cucuteni) mûveltségének kiáramlása a Kárpátok keleti ívén kívül, majd Görögországban a Dimini mûveltségben (2500) is.
Bodrogkeresztúr
▼
Kaukázusi sumér telepesek
IV. évezred
Tatárlakiak Jemdet Nasr-ban
Duna III.
Uruk IV.
2800
A bronz Ó-Magyarországon
2500
A korábban nyugatra vándoroltakból a Rajna mentén kiválik a harangedényes mûvelõdés. Velük harciasabb kelta eszmények kapnak teret.
2300
Kubán-Majkop szkíta-sumér népe, a kurgánosok. Erõs közvetlen sumér hatások.
2200
Anatóliai bronzmûvesek
2000
Péceliek Ausztriában, Csehországban, Dél-Németországban, Közép-Európában, találkozás a harangedényes keltákkal. Innéttõl kezdve indokolt a kelta név általános használata nyugaton.
Az ó-magyarországi kelta kor kiteljesedése
Az Ó-Magyarországi bronziparok felfutása. Erdély és Nyugat-Magyarország a nagyipar központjai. Újabb népességgyülekezés az ipar kiszolgálására.
Folyamközi eredetû kaukázusi sumér-szkíta-kelta betelepülõk.
1 Az elsõ kelet-európai pásztorok az Alföldön
1800
Aunjetitz: ó-magyarországi bronztelep, további kapcsolatok a Brit-szigetekkel
Bronzkor 2200-1600 táján
2 Pitvarosi csoport a Maros környékén
3 Elszigetelt, zárt életet élt a Latorca-Hernád völgyében, Kassától északra egy halomsírokban temetkezõ zsinegdíszes edényes népcsoport.
4 Hatvani kultúra - nagyállattartók
5 Ugyanezen vagy közeli rokon népesség más csoportjai Erdélybe hatoltak be, és hegyi településeket létesítettek (gesprengbergi csoport).
6 A hatvani kultúrával rokon, de más jellegû, tiszta keleti eredetû népcsoport tûnik fel Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban.
7 Nyitrai csoport, a helyi középsõ bronzkori magyarádi kultúra népi alapja. A korai bronzkor vége (Kr. e. 18-17. század)
8 A Morava völgyébõl költözött a Temesközbe a perjámosi kultúra népe.
9 "A Dunántúl középsõ szakaszán a szintén összetett eredetû (keleti és helyi) kisapostagi kultúrából sarjad ki a mészbetétes edények kultúrája, amely talán a legjellegzetesebb és legismertebb magyar középsõ bronzkori egység.
1500
Halomsíros kelták nyugat-magyarországi bronzközpontja.
1500-1300 Középsõ bronzor
10 Az i. e. XVI-XV. századtól kezdve (a nagyalföldi) déli tömb területén elterjedt a ló felszerszámozásának anatóliai módja és vele együtt az anatóliai típusú felszerelés: csontból faragott szíjelosztók, díszkorongok, díszített agancs zablapálcák.
11 A perjámosi kultúra és a Marostól északra, a Tiszántúlon, keleti eredetû hatvani-ottományi elemek fölött alakult ki a gyulavarsándi csoport. Déli eredetû vezetõi telltelepeket létesítettek.
12 A halomsíros nép támadása. A támadók a Duna-völgyébõl, nyugati irányból érkeztek, a régészet halomsíros kultúrának nevezi õket.
13 A Közép-Duna-medencei bronzkor katasztrófája.
... Egyelõre felderíthetetlen, mi történt. A Földközi-tenger középsõ és keleti medencéjében ugyanebben az idõben, a Kr. e. XIII-XII. században mélyreható átalakulási folyamat zajlott le. ... Csapásaik alatt elpusztul a hettita birodalom, csoportjaik Egyiptomot támadják, sõt megvetik lábukat Palesztinában is (filiszteusok). ... Mégis valószínûnek látszik, hogy a Duna-Tisza-vidék korábbi lakossága nem pusztult el nyomtalanul, hanem kisebb-nagyobb rajokban, déli irányban tért ki a támadók elõl.
1200
Az urnamezõsök szokásainak elterjedése. Visszatérés a szellemiek hangsúlyozásához.
Anatóliai csoportok a vasat hozzák. Urnamezõs temetkezés.
Késõi bronzkor
14 A Tisza völgyében a Bodrogtól a Marosig a halomsíros kultúra új temetõi tûnnek fel, valószínûleg (az elõbbi) támadók hagyatéka.
15 Az élet elõször a Dunántúlon és a Pest megyei dombvidéken lendült fel. A területet a hatalmas közép-európai urnamezõs kultúra népe szállta meg, és magába olvasztotta a késõi halomsíros elemeket.
1100-900
Az urnamezõsök szórványokat létesítenek Lengyelországban, az Alpokban és Itáliában. Ezek a nagyüzemi vasmûvelés európai elterjedésének elsõ állomáshelyei. Populonia vasiparának kezdete az etruszk összeolvadást eredményezi.
Jelentõs népesség-kivándorlások
Ó-Magyarországról a felszaporodott lakosság miatt
900-700
Ó-Magyarország központtal fenti szórványok körül egységes mûvelõdés alakul ki. Mindez törökös törzseink erõteljes elterjedését mutatja.
16 A Kr. e. VIII-VII. században keleti eredetû népcsoportok hatoltak be Magyarország területére.
(1200)- 800-400
Ó-magyarországi kivándorlások Etrúriába és a Pó völgyébe.
750-tõl
Cimmeri szkíták betelepülése
17 A Kr. e. VII. század elejétõl kezdve a Dunántúl nyugati és északi részeire, valamint a Duna túlpartján fekvõ, szlovákiai Kisalföld délnyugati felére a közép-európai Hallstatt-kultúra keleti ága terjeszkedett ki...
500
19 Kr. e. VI-V. század fordulója táján új, egységes színezetû régészeti kultúra bontakozott ki. Elõzményeit rosszul ismerjük, helyi gyökerei mégis aligha kétségesek.
420-400 körül
La Téne-i kelták betelepülése
18 A Dunántúl déli és délkeleti felében a Kr. e. V. századtól kezdve másféle régészeti kultúra jelentkezik, amely ... kezdetben a Tisza-vidékkel is kapcsolatban állt, kifejlett vaskori kultúrája azonban a Dráva-Száva közének kultúrájához köti.
400
20 A Kr. e. IV. század elején a kelták nagyarányú hódító vándorlásai következtében Itália és a Kárpát-medence nagyjából egyidõben hadszíntérré vált.
250
Kelta néven jegyzett államszövetség Ó-Magyarországon
190
Pó-völgyi kelták visszajövetele
58
A Nagy Ókori Világháború kezdete Galliában
35
Róma Ó-Magyarországra támad
20
21 Szarmaták az Alföldön
22 Jazigok betelepülése
Kr. u. 375
23 Karaton és a hunok népe
Uldin, Ruga, Atilla
476
Róma felszámolása.
A rabszolgatartók veresége, a hun (germán) gyõzelem.
A magyar ókor vége és a középkor kezdete
568
24 Baján avar népe
598
25 Három leszakadt avar törzs betelepülése
670
26 A griffes-indás nép
895
27 Árpád népe: a szabirok és onogurok hazajövetele
XI-XII. szd.
28 Besenyõ részlegek betelepülése
1239-45
29 Kötöny kun népe IV. Béla idejében a tatárjárás után mégiscsak visszajön és megtelepszik az Alföldön.
60%-r1a, közép-kelet eu, õse r1-aurignacian,
kultúrái: vonal díszesek, trypillia, kurgán, andronovói, szkíták, szarmaták, onogur hunok (Attila népe). magyar köznépi-domináns.
13,3% r1b, nyugat eu, õse r1-aurignacian,
kultúrái: az összes nyugat eu, és a kaukázusi maykopp, halsstadtiak, kelták. pannonok, dákok, magyar köznépi.
11% I, gravettiek
kultúrái az északi és dinári-dunai kultúrák. magyar köznépi.
8,6% DE, kõrösi kutúra
kultúrái, vinca-tordosi, thesszáliai-balkáni kultúrák. magyar köznépi.
többi : J2, G2a
anatóliai, hessa-félhold kultúrák, korábról imereti : gravettierk a kaukázusban. szabírok uralkodó osztálya.
Érted mégha lenne valami kihivás de ilyen 8 osztályos töri tudásu pártkatonákkal mit lehet kezdeni akiiknek a wikipediáik tart az IQ hányadusuk és csak makognak személyeskedve mint a majmok?
Tehát igazad van ezeket levegõnek kell nézni.
Vagy küldjenek egy tehetséges provokátort de ne zero vagy tdantes mert azok is leszerepltek. Hivjanak egy MTA-s 😄
Te kinézed belõlük, hogy ezek a szerencsétlenek értenek bármihez is?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
ahol nincs ott a források megjelölésének hiánya duma, az megbízható.
Én még nem találtam benne kivetnivalót. Nyugodtan olvasgasd elõbb azt, és ha a témában minden link kékrõl lilára vált, elkezdheted a mesekönyveket is. Meg fogsz lepõdni mennyivel másabb úgy.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Vagy akkor tessék:
A magyarok a Marsról jöttek idõszámításunk elõtt 8732 április 13.-án, 127 kehes zsiráfcsikón.
Cáfold, ha tudod!
Ha nem tudod cáfolni, akkor viszont el kell fogadnod, hogy ez az igazság!
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
A kõkorszakig kell várni a következõ markerekre, E3,észak-afrika,J2 anatólia, N észak-kelet, G2 kaukázus, DE közel-kelet be érkezik, R1a-R1b rajai pedig megkezdik a kiáramlást keleti irányban, a többségük helyben marad.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Nem tudod mert fogalmad sincs mit mond. Én is olvastam a new world orderes 6-es pontodat. Avval is bizonyitottad, hogy fogalmad sincs mirõl linkelünk vagy beszélünk itt.
Mondjuk lejebb kiderült miért provokálod az embereket kedves pártkatona..
Tehát eléggé zavaró, hogy ilyen tehetségtelen provokátorokat küldenek mint te. Egy kicsit adhatnának a minõségre, hogy legalább olyat küldenek aki ismeri a témát és WIKIPEDIÁN kivûl mást ismer..
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
www.smart-bus.hu
Senki sem lehet tökéletes.
A tündérmesék könnyebb olvasmányok.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
-altáji-mongol õsnépesség, mongoloid nagyrassz, C3 apai hapló,
ragozós õsnyelv.
-uráli-szibériai õsnépesség, északi-mongoloidok vagy paleo-szibiridek, N apai hapló, ragozós õsnyelv.
-õseurópaiak, europid nagyrassz, R1a1 apai hapló, ragozós õsnyelv, rovásírás!
a 3 csoportból az utóbbi lendül mozgásba és lesz a 2 primitív õsnépesség "uralkodó osztálya"
és ez utóbbi csak az, ami a magyarokhoz köthetõ!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
www.smart-bus.hu
Legalább ekkora ökörséget ne mondjál már!
Ha megismerted, hogy szophattad be az õskárpáti mesét?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Egyébként az ujgor cikk még egész jó is lehetne ha a buta MTa-s nem szólna be a végén.
Mivel csak politizál a Kína nyalásával és evvel el is veszti a maradék hitelét ha volt egyálltalán.
esetünkben ez tovább bonyolódik az alföldi fajjal, ami a turáni beérkezõ népek, és az õslakó medenceiek keveréke, a 30-35% nyi turanid többsége ilyen.
Dr. Henkey Gyula 30 000 embert vizsgált meg, az alföldi típus kialakulásának a helye bent van a nevében! Míg a klasszikus turáni a kis és nagy kunok hagyatéka!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Olvasd el amiket másoltam, és linkeltem, igazán nem sok.
Nem ártana néha kidugni a fejed az ökörségek áradatából. Legalább levegõt vegyél, mert megfulladsz!<#ejnye1>#ejnye1>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Az nem elég trendi mi?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Nem kell olyan mélyre ásni, csak szétnézni kicsit jobban.
Ha belefejelsz az áltudományok áradatába, nem csodálom, hogy még ez is újdonság.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Bár nem lep meg, ha valakinek ez is új.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Le se tagadhatná, hogy MTA-s...
Egyébként jó, hogy kicsit mûvelödsz a témában nem csak sipákolsz. Az ujgorok is bizonyitják, hogy a finnugor egy kamu.
Wikipdát meg hiteles forrásnak betenni.. amikor olyanok is írthatnak bele mint te... Ne vicceljél már megint.
Egy szóval se kommentáltam amit linkeltem, te mégis tudtál válaszolni😄
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
A tízmilliós ujgur kisebbség Kína nyugati részén , a hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él. Az ujgurok egymás között hazájukat csak Ujgurisztánnak illetve Kelet-Turkesztánnak hívják, vagy épp mindkettõnek. A húszmilliós Hszincsiang Kína egyik legnagyobb tartománya. Területén, amely 16 –szor nagyobb Magyarországnál, 13 etnikum él. Legnagyobb lékszámban az ujgurok. Az ötven éve tartó erõszakos kínai betelepítések miatt már arányuk 50 százalék alá csökkent. A türk nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok a történelem során figyelemre méltó kulturális kincset halmoztak fel, amely a 19. században a térségbe érkezõ kutatókat és felfedezõket is bámulatba ejtette.
Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században fõleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az idõszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is õk fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a mûvészetekben és a zenében. Magas szintû volt írásbeliségük Még a legegyszerûbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg elõtt ismerték a könyvnyomtatást.
A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elõdeik tagjai lehettek a hunok által ismert. törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.
Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megõriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió õslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az elõbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn.
1949-ben a Kínába tartó ujgur vezetõk repülõgépe lezuhant. Ezzel az addig független állam szabad prédává vált. A kommunista Kína végleg bekebelezte az országot . Hszincsiang autonómiát kapott. Ez azonban csak papíron létezik. A kínai han nemzetséghez tartozó betelepülõk különbözõ kiváltságokat élveznek. Az ujgurok anyanyelvi iskolákat, szabad vallásgyakorlást követelnek. Tiltakoznak a területükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen. És továbbra sem adják fel függetlenségi törekvéseiket. Erre azonban vajmi kevés az esély, hiszen Peking soha nem mondana le egy olyan régióról, amelynek földje 122- féle ásványkincset- köztük olajat, gázt, szenet és aranyat rejt.
A Közbeszéd vendége Hoppál Mihály akadémikus, az MTA doktora, aki elmondta, hogy az õsi gyökereket nagyon nehéz megállapítani. Az ujgurok ugyan törökök, egy sor érdekes nyelvi egyezéssel, "szakáll, bicska, dob", tulipános motívumokat használnak, még a menyasszonyi láda díszítése is egyezik a magyarokéval.
Az akadémikus megjegyezte, az ujgurok nagyon régóta élnek a területükön. A török népek turki ágához kapcsolódnak és megtartottak egy sor olyan régi vonást, amit más népek – az iszlám hatása alatt – elvesztettek. A kínaiak korán elfoglalták a területeiket, így történelmileg joggal tartanak igényt rá. Hatalmas ez a föld, Kína 1/6-része, úgy hívják: Ürümcsi – gyönyörû hely - jegyezte meg az akadémikus.
Hoppál Mihály hozzátette: az ujgurok általában földmûvelõk voltak. Õk voltak az a nép, akiknek a területén keresztül vezetett a selyemút, amely összekötötte a keletet a nyugattal. Egy-egy dinasztiának fontos volt, hogy ezt kézben tartsa. Az ujgur kis népek tömkelege, itt élnek kazahoh, kirgizek, türkmének, még mandzsuk is, akiket Mandzsuriából telepítettek át. Megtartották a sámánizmusukat. Állítólag Kõrösi Csoma is az ujgurokhoz akart elmenni.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz

„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
"VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: „Magyarország múltja fényes, de a jövõ még dicsõbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa.“
hehe 😄
Viel Feind, viel Ehr! - www.hungamer.net - http://www.hungamer.net/2012/08/crusader-kings-ii-beta-magyaritas.html Crusader Kings II magyarítás 70%