A magyar őstörténelem

Attól hogy valaki nem tud helyesen írni, még a mondanivalója lehet felettébb értékes, számomra semmi köze a hitelességhez, bár ez szubjektív. Megjegyzem én sem tudok hibátlanul írni, sõt néha borzalmasan.

Natessek! Semmilyen... 😄

LOl es Hm. 😊 Nem kotottem bele semilyen elgepelesbe, nem hiszem, hogy barmit is helytelenul irtam, bar elofordulhat es akkor meg jobban igazam van. 😊
Egyebkent pl. a 2385. hsz-ban (internetes szleng, mielott a kakan is csomot keresel 😊 😛) azert eleg durva hibak vannak! Nem gondolod?

Most ez biztos kotekedesnek hat, de aki olyan szarvashibakat vet, mint a -ban/-ben helyett a -ba/-be hasznalata.. az nekem kicsit hiteltelen. Persze lehet azzal jonni, hogy biztos elgepelte megint, meg nem az a fontos es kulonben is, en is elvetem az irast, aki kritizalja... de az neki nem mentseg. 😊

Na jo, biztos tulreagaltam. Amugy Zenty irasa messze jobb, mint sok forumozoe... 😉

Az ostortenelmunkben pedig probalok tajekozodni, azert is hoztam letre ezt a temat.
A baj az, hogy nagyon sok fals informacio es megvezetes van meg a "jobb oldalon" is, raadasul az atlagembert nem erdekli a temakor, igy csak nehany elvakult tudosra szamithatunk, akik az arral szemben mennek... ugyanis a mai rendszerben csak abba fektetnek energiat, ami nagy tomegeket erdekelhet.
Orom az uromben, hogy azert van egy kis csoport, aki rajong a temaert es lelkes amatorkent esetleg sajat maga is kutakodik (mert mondjuk hazafi), viszont nehany koponyegforgato eloskodo szepen elvegyul koztuk es dezinformal bizonyos okokbol.
Szoval ugy erzem, hogy nem konnyu, de aki kicsit melyebbre as, pusztan az ok-okozat elv es a logika segitsegevel helyere illesztheti a mozaikdarabokat, vagyis rajohet, hogy az 1. hosszaszolas(om) tartalma (ha jol emlekszem,) nagyon is valoszinu. Legalabbis nekem ez a velemenyem. 😉
Koszonom az eddigi linkeket es velemenyeket!

Nekem azt írja, hogy rossz a fálj. Nem nyitja a pdf-et

jah és még erre annyit.
"Alabb irtad, hogy a rovasirast szeretned megtanulni." igen majd fogom.. De én is had javasoljam, hogy tájékozódj az õstörténelembe, hogy legalább hozzátudjál szólni a témához.

Nekem csak annyi a problémám, hogy olyan oktat ki, aki nálam is rosszabúl ír... Szerintem ez elég röhelyes.
Csak én nem pitiánerkédék, hogy hány veszõt hagytál ki, vagy esetleg magyartalan a fogalmazásod.
Tehát ha majd "100%-osan" leírod helyesen amit akarsz, utána beszélhetünk. Jó?
Egyébként a "nyelvesz professzort" kötõjellel írják.. ( ha már okoskodsz legalább ügyesen csináld.)

És végül: 1. Én gyorsan gépelek és inkább a témára figyelek.
2. Ez nem helyesírás verseny!
3. Ha annyira zavar, hogy az sg-én mi megy, akkor minden egyes kommentednél írjál helyesen. Mert elég röhejes, hogy azon sírsz miért nem ír mindenki tökéletesen, de közbe te sem írsz jól.. pff
4. Csak mellékesen megjegyzem, hogy kifejezetten a provokátorok szoktak belekötni az "elgépelésekbe". Azon belül is a cionok szokták ezt. Tehát csak szólok, hogy ha másnál is okoskodsz akkor ne lepõdjél meg, hogy provokátornak fognak nézni.

5. Befejeztem a "témát"
6. bye

És most foglalkozok az õstörivel.

Te gyûjtöd ezeket a sárga bigyókat? 😄 Miért van még ott 2009-s figyelmeztetés is??

Van abban valami amit mondasz, de, ha picit normálisabb stílusban adod elõ, akkor hamarabb talál nyitott fülekre...

Attól, hogy valaki nem ír 100%-ig helyesen, még a téma érdekelheti... sõt, még igaza is lehet sok mindenben. Én úgy gondolom, hogy bár fontos külalak, a mondandó a lényeg! Zenty meg nem hibázott akkorát, hogy a fejét kelljen venni... 😉

a magyar õshaza milliméterre pontos helye.

http://michelangelo.cn/download/cartina_gold.pdf

Ne személyeskedj! Érvelj, a téma a hazug finnugor dogmák lesöprése!
És a felelõs árja-szémita alkotók felfedése!

😊 Legalabb ebben a topikban irjatok helyesen! Elgepeles az belefer ugy, ahogy az angol billentyuzet is. Itt nem arrol van szo.
A magyar nyelvrol az nem beszelhet vagy irhat hitelesen, akinek rossz a helyesirasa; mert a nyelvesz professzort peldaul egybe irjuk.
Alabb irtad, hogy a rovasirast szeretned megtanulni. Szerintem elobb hagyomanyosan tanulj meg! 😊

Na, szoval akkor erre gondoltam... Igazabol az bosszant, hogy az sg.hu foruman egyre rosszabb a helyesiras, ami kb. mutat egy folyamatot... azt a folyamatot, amirol mar itt is tobbszor szo volt, nyelvi emlekunk degradalasat.

jól néznek ki.

Te beszélsz helyesírásról mikor az ékezet sem ismered? Bírom az ilyeneket komolyan.. 😄

Meg ez is: "Magyarsagrol tartasz kiseloadast"
úgy látszik szövegértelmezési problémád is van! Mert a magyar õstörténelemrõl beszéltem eddig és nem én tartok elõadást....

Egyébként a témához is hozzászólhatnál nem csak provokálnál az elgépelések miatt. A provokálásra most kivételesen reagáltam de a jövõben tojni fogok az ilyen megjegyzésekre.

Ez hogy jon ide!? 😊 Magyarsagrol tartasz kiseloadast, de az alapveto helyesirasi szabalyokkal nem vagy tisztaban.

Két feljegyzés a rovásról, Mátyás korából:

Két történetírójánál, Thúróczy Jánosnál (1435-1490) és Bonfini Antalnál (1443-1502) olvashatjuk:

"Mert a mi idõnkben is ezen nemzet egy része, mely az ország erdélyi határain lakik, bizonyos jegyeket ró fára, az efféle írásmóddal betûk gyanánt él." (Thúróczy)

"Scythiai betûik vannak, amelyeket nem papírra írnak, hanem rövid fácskára rónak, kevés jeggyel sok értelmet foglalnak egybe."(Bonfini)

Tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a szkíták is róttak ( Scythiai betûk! )

S még mindig használatban 😊 Nemzeti dal elsõ sorai szép ligatúrákkal:



A szózatban már "e-s" rövidítések is találhatóak:

pdf szar... nem tudja normálisan bemásolni a szöveget 😄

Régebbi könyv de hátha valaki nem olvasta. Elektronikus könyvtárnál most vettem észre, hogy fent van.
Friedrich Klára - Szakács Gábor
Kõbe vésték, fába rótták
könyv

részlet:

"A gravettiek
Kíváncsi ôseink elindultak Keletre. Erre az elindulásra egyetlen bizonyíté-kunk
van: a visszatérés. Visszatérés a Kárpát medencébe, nemzedékekkel,
századokkal, ezredekkel késôbb. Visszatérésüket segítették a folyómedrek,
az útközben szerzett csillagászati ismeretek, az odaút során letelepített
helyôrségek, táborok, kolóniák. A visszatérés népe a gravettiek. Nevüket jel-legzetes,
kôbôl pattintott nyílhegyfajtájukról kapták, amelynek alapján tá-borhelyeik
nyomonkövethetôk. Fôbb telepeik a Don, Dnyeper, Dnyeszter
mellett, majd sorban a moldvai területeken, a Keleti Kárpátokon keresztül a
Kárpát medencében, ahova kb. 25 ezer évvel ezelôtt érkeztek vissza.
A hivatalos álláspont szerint a gravetti kultúra minden elôzmény nélkül,
a Don, Dnyeszter, Dnyeper déli területein alakult ki. De emlékezzünk csak
vissza a 36 ezer éves istállóskôi nyílhegyekre és a lovasi festékbánya vörös
limonitjára. A gravettieket nyílhegyükrôl nevezték el és vörös festéket hasz-náltak
halottaik eltemetésekor.
A gravettiek fôbb szálláshelyei a Kárpát medencében Bodrogkeresztúron,
Orkán, Ságváron, Dunaföldváron, a Dunakanyarban, Pilismaróton, Csillaghe-gyen,
Zalaegerszegen és a Felvidéken voltak. Rénszarvasvadászattal foglal-koztak,
telepeiken azonban megtalálhatóak a jelenlegi belsô-ázsiaihoz ha-sonló
vadlócsontok. Feltételezhetô, hogy az egyik csoport már az ott házia-sított
fajta hátán tért vissza. A hivatalos álláspont a ló legkorábbi házi-asítását
ugyan i.e. 3000-re, azaz 5000 évvel ezelôttre teszi az Ural táján, de
ismét hivatkoznék az istállóskôi csont nyílhegyek és az íj használatával kap-csolatos
álláspont ellentmondásaira, vagy a már említett vadszamár kihalá-sát
illetô idôpontok eltéréseire.
A gravettiek nem a barlangokat keresték, hanem a síkvidékeken maguk
alakították ki rúdsátrakból álló átmeneti szálláshelyeiket. Huzamosabb tar-tózkodásra
földbe vájt, felül szintén sátorszerûen kialakított bôrökkel és
földdel fedett kunyhókat készítettek. Tudták, hogyan kell tárolni, szárítani a
húst. Friss fogyasztásakor kôlapokon sütötték. Gazdag szerszámkészletük
volt, többek között agancskapa. Mûvészetükre a nôi termékenység és agyag
állatszobrocskák, valamint a vörös földfesték használata jellemzô.
A hivatalos álláspont szerint 10 ezer éve, az utolsó jégkorszak végén, a
felmelegedéskor a rénszarvasok Észak felé húzódtak és ôket követve az
egész gravetti népesség elhagyta a Kárpát medencét.
Numi Tórem
A gravetti népesség egyik, feltehetôen a felvidéki területen élô része va-lóban
elhagyta a Kárpát medencét a rénszarvasok nyomában. Hallatni fog
majd magáról ôsapáinknak ez a csoportja. Az ô egyik leszármazottjukat fog-ják
az obi-ugorok (vogulok, osztjákok, manysik, cseremiszek, lappok, szó-val
akiket néhány nyelvész finnugorként foglal össze) Numi Tórem-nek,
Teremtônek hívni és megôrizni teremtési énekeikben. Ezek az Északra ván-dorolt
ôsapáink tanították meg a neandervölgyi szinten élô obi-oguroknak a
fejlettebb nyelvet, az eszközkészítést, halászatot, vadászatot. És itt van a
finnugorisztika alapvetô tévedése, vagy tudatos torzítása, hogy a tanítókat
összekeverték a tanítványokkal.
A helyôrségek
A jégkorszak végi felmelegedés hatására a Kárpát medencében is hatal-mas
területek kerültek víz alá, veszélyeztetve síkvidékre települt ôseink élet-terét.
Ezért nagy arányú kivándorlás indult meg, fokozatosan feltöltve a Ke-leti
Kárpátoktól a Donig húzódó helyôrségeket. 8-9 ezer évvel ezelôtt a tele-pek
megnövekedett lakossága kezdett áttérni a vadászatról az élelemter-melô
gazdálkodásra. Termékeikkel kereskedtek, kapcsolatba léptek más
kultúrákkal, tanították ôket, hatottak rájuk. Újból hosszú utakra indult né-hány
csoport. Eszközeik, használati tárgyaik alapján követhetôk. E követés
legjellemzôbb tárgya most nem a gravetti nyílhegy, hanem a kerámia és Dél-Mezopotámiába
vezet.
Sir Leonard Woolley, a mezopotámiai ásatások legnevesebb régésze tárt
fel egy kultúrát az Al-Ubaid domb alatt, amelynek egyik alsó, 6500 éves ré-tegében
jellegzetes mintázatú, mázas, égetett agyagedényeket találtak.
500-1000 évvel késôbb pedig ugyanezen az útvonalon megjelennek a
fejlett rézbányászatot és fémmûvességet követôen a fémszínû, sötétszürke,
vörösesbarna mintázat nélküli kerámiák Dél-Mezopotámiában.
Az erdélyi helyôrség
Erdély a Kárpát medence régészeti leletekben és adatokban leggazda-gabb
területe. Sajnos ezek éppen olyan hozzáférhetetlenek, mint néhány
éve Zakar András, Padányi Viktor, Badiny Jós Ferenc, Érdy Miklós könyvei
voltak. Erdély a kulcs, a sumer-magyar azonosság bizonyításához és éppen
ezért kellett ezt a kulcsot kitépni a kezünkbôl.
A kultúrtörténészek kevés dologban értenek egyet, de abban igen, hogy az
írás sumer találmány. Ezt mi magyarok is elfogadhatjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy a sumerek Kárpát medencei ôsapáink egy délre húzódott csoportja
voltak. Ezt bizonyítják az egyúttal az útvonalakat is mutató tordosi (Erdély),
Vinca (Belgrád közelében), anatóliai, zagroszi kultúrák.
A gravetti nyílhegy, a fazekaskorong, a négykerekû kocsi, a juh, kecske,
ló háziasítása, a festék és rézbányászat, az égetett agyagszobrocskák felta-lálása
után Erdélyben megjelenik az írás.
Az erdélyi Tatárlaka a múlt században élt nagy jelentôségû régésznô, Tor-ma
Zsófia által feltárt tordosi kultúrához tartozik. 1961-ben itt találtak a ré-gészek
egy hamuval telt gödörben, emberi csontok mellett három agyagtáb-lácskát
és agyagszobrocskákat. Hangsúlyozom, hogy helyi agyagból készül-tek.
A három táblácskán piktográfia, képírás található, amelyhez hasonlókat
Torma Zsófia is talált a tordosi cserépedények alján. De nem csak a tordosi,
hanem Dél-Mezopotámia Al-Ubaid-i és uruki kultúráit követô Jemdet-Nasr
korszak agyagtábláival is megegyeznek a piktográf jelek. A lényeges különb-ség
az, hogy radiokarbon mérések alapján a tatárlakai lelet 7000 éves (i.e.
5000), a Jemdet-Nasr piktográfiák pedig 1500-2000 évvel fiatalabbak.
A tordosi szobrocskák ôseink külsejére is utalnak, hátul varkocsba fogott
hajat viselnek, mint utódaik, a hunok."

Mellékesen az ékezeteket legalább ismerhetnéd 😄

Mellekesen, legalabb ha ez a tema, irhatnal helyesen! 😉

Tehát ahogy sokan mások és én is mondtam a fórumon: a finnugor elmélet nyelvészeti szempontból sem álja meg a helyét!

És milyen érdekes, hogy egy nyelvész professzor ismeri be, hogy a nyelvészet nem õstörténet kutatásra lett kitalálva és felül kell birálni a kutatásokat más ágakkal együttesen ( régészet, genetika stb)

Szerencsére a normális tudósokból is sok van még.

"Angela Marcantonio, a római La Sapienza Egyetem nyelvész-professzora idén megjelent, nagysikerû, "Az uráli nyelvcsalád" c., heves vitát kiváltó könyve után azokat a tanulmányait tárja a magyar olvasóközönség elé, amelyekben a magyar nyelv "finnugorságának" kialakulását, történelmi hátterét és a korabeli kutatások tudományosságát (illetve tudománytalanságát) vizsgálja - elõítéletek nélkül. Következtetései alapján bebizonyosodik, hogy az egész "uráli-elmélet" megalapozatlan és érvénytelen. Marcantonio professzor kutatásai nagy vihart kavartak a történeti nyelvészetben - ezt a vitát azonban már nem lehet a szõnyeg alá söpörni."

részlet:
Az elsõ magyar nyelven kiadott könyvemhez és a nemsokára megjelenõ könyvemhez hasonlóan, a jelen elõadásomban is megkérdõjelezem a hagyományos finnugor/uráli elmélet érvényességét, és érvekkel alátámasztom, hogy a finnugor/uráli elmélet inkább ’fikció’ mint ’tudomány’.



Nyilvánvalóan, a finnugor/uráli elmélet kritikai ismertetését és elvetését nem tudom ez alkalommal részletesen kifejteni . Itt csak szeretném a figyelmet felhívni a történeti / összehasonlító nyelvészet két általános problémájára, pontosabban, két hiányosságára, amelyek mélyen be vannak ágyazva a történeti nyelvészet vizsgálati módszereibe. Ezek a hiányosságok szerintem olyan súlyosok hogy, elvileg, magukban is, elegendõk lehetnek arra, hogy érvénytelenítsék a történeti nyelveszet vizsgálatának eredményeit, azaz, a vizsgálat által felállított nyelvcsaládokat és õsnyelveket.



A két hiányosság a következõ:



1) Az elsõ általános hiányosság: a „nyelv egyenlõ nép” hagyományos elgondolás; ma köztudott hogy ez nem szükségszerûen igaz.

2) A második általános hiányosság : az összehasonlító módszer hajlékonysága; más szóval, nagyon könnyû az összehasonlító módszer használatát az elérni kívánt eredményhez igazítani, azaz, nagyon könnyû az összehasonlító módszert manipulálni, bár a tankönyvek azt állítják, hogy ez a módszer precíz és tudományos.



Melyek akkor a felvázolt pontok következményei?



Ami az elsõ pontot illeti, a „nyelv egyenlõ nép” elgondolás, amikor egy adott nép eredetérõl valamit állítunk, fõleg ha annak feltételezett létezésérõl beszélünk a történelem elõtti idõkben, az nem jelenti szükségszerûen, hogy arra (illetve a nép nyelvére) egyértelmû bizonyítékkal rendelkezünk. Például, amikor azt állítjuk, hogy a latin, az szanszkrit, vagy a germán nyelvek, indoeurópai nyelvek, ez nem jelenti, hogy vitathatatlan nyelvészeti és más tudományos bizonyítékot találtunk a feltételezett indoeurópai nép / faj létezésére (valóban nincsenek erre vonatkozó régészeti, antropológiai, történelmi bizonyítékaink). Csakis azért beszélünk indoeurópai „néprõl”, mert a nyelvészek a szóban forgó nyelveket ebbe a nyelvcsaládba sorolták. Más szóval, a nyelvészek ’feltételezték’ (bizonyos vizsgálati módszereik alapján), és nem ’bizonyították’, hogy e nyelvek ugyanabból az õsnyelvbõl származnak. E ponton, miután az indoeurópai õsnyelv létezését feltételezték, a nyelvészek és más szakterületek tudósai egy lépéssel továbbmentek és újabb feltételezéssel álltak elõ: a „nyelv egyenlõ nép/faj” elgondolásból kiindulva feltételezték, hogy nemcsak az indoeurópai õsnyelv létezett, hanem az e nyelvet beszélõ, homogén nyelvi közösség/nép is.



Ami az õsnyelvet és azzal kapcsolatos nyelvi rekonstrukciókat illeti, itt hangsúlyozni szeretném mind az õsnyelv, mind a nyelvi rekonstrukciók “nem igazolt”, merõ feltételezett voltát. Más szóval, a rekonstrukciók azon túl, hogy nincsenek (általában) adatokkal alátámasztva, a dolog természetébõl adódóan csak „képletek”. Hasonlóképpen, az õsnyelvek nem „tények”, hanem csak „elméleti konstruktumok”. Amikor õsnyelvekrõl beszélünk, akkor nem történelem elõtti tényekre, nem valódi nyelvekre gondolunk, amelyeket egy létezõ ’nyelvi közösség’ valóban beszelt valamikor és valahol az õskorban, hanem csupán nyelvészeti elméletekre; és, persze, nem szabad az “elméleteket” a “tényekkel” összekeverni.



Ez tökéletesen áll az uráli nyelvcsaládra is. Az uráli népek /nyelvek esetében is, az a kiindulópont, miszerint a történelem elõtti idõkben létezett egy jól meghatározható, homogén uráli nép/faj, szintén csak egy feltételezés, amely az uráli osztályozás következményeként keletkezett. Valójában, az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan, az uráli nyelvek esetében sincsenek régészeti, antropológiai, vagy újabban, genetikai bizonyítékok. Hasonlóképpen, az uráli õsnyelv soha sem létezett, soha sem volt egy igazi nyelv.



Ebbõl a következõ következményeket vonhatjuk le az uráli nyelvcsaládra s a magyar nyelvre is vonatkozóan: Még ha be is lehetne bizonyítani, hogy az uráli besorolás nyelvészetileg megalapozott, a magyar nép uráli eredetének elmélete akkor is megkérdõjelezhetõ, mert a nyelvészeti osztályozásnak, még ha helyes is, nem biztos, hogy bármi köze van az adott nép valódi eredetéhez.



Most térjünk rá a második pontra, ami az összehasonlító módszer manipulálhatósága.

A hagyományos történeti nyelvészetben úgy vélik, hogy a hangváltozás általában szabályosan következik be a nyelvek fejlõdése során. Ezen az elven (vagy, inkább, ezen a hiedelmen) alapul az összehasonlító vizsgálat s a rekonstrukció folyamata. De ez az “elv” (a hagyományos nyelvészet több elvéhez hasonlóan), megalapozatlan, nem igaz, mert, ahogy ma már tudjuk, a nyelvek nem szabályosan változnak (bár fejlõdési tendenciák léteznek). Ezeket a nem szabályos változásokat és kivételeket viszont, a rekonstrukció során, gyakran ad-hoc magyarázatokkal, vagy, ahogy én szeretem nevezni õket, „kiskapukkal” igazolják. Viszont magától értetõdik, hogy ha továbbra is ad-hoc magyarázatokat és kiskapukat alkalmazunk minden hibás megfeleltetés és kivétel esetében, akkor az összehasonlító vizsgálati módszer annyira simulékonnyá és hatásossá válik, hogy segítségével bármiféle adatot alá tudunk támasztani. Más szóval, a simulékonyság miatt (s egyéb okokból, amelyekrõl itt nem tudok beszélni), a felállított nyelvek osztályozása megalapozatlanná válhat. Valójában, néhány nyelvész, mint például Ringe és Greenberg, gyakran felhívták a kollégáik figyelmét arra a tényre, hogy a nyelvek osztályozása mindig a „valószínûségi fok” kérdése: soha nem lehetünk százszázalékosan biztosak abban, hogy az adott nyelvi besorolás helyes.



Természetesen, ez tökéletesen áll az uráli nyelvcsaládra is -- valójában az uráli elmélet adataiban bõségesen akadnak téves párosítások és kivételek. Ebbõl a következõ következtetést vonhatjuk le: nem tévedünk mikor azt állítjuk, hogy az uráli osztályozás nem megbízható és vitatható.





De, még akkor is, ha ezek az általános, módszertani problémák nem állnának fenn, az uráli osztályozás akkor sem lenne helyes, az elmélet belsõ hiányosságainak következtében. Ezek között a következõk a legsúlyosabbak:



1) az uráli csomópont rekonstruálásának hiánya

2) egy kiterjedt, fonológiai/lexikai összehasonlító korpusz hiánya

3) egy szintén kiterjedt, morfológiai összehasonlító korpusz hiánya



1) Elõször is az uráli csomópont rekonstruálásának hiánya: A hagyományos uráli családfa elmélet egy uráli csomópontot feltételez, de ezt a csomópontot soha nem rekonstruálták. Ehhez szükséges lenne elõször az ugor ág rekonstruálása, ami viszont lehetetlen, mivel köztudott, hogy a magyar nyelv alapvetõen különbözik feltételezett legközelebbi rokonaitól, a vogul és osztják nyelvtõl. Más szóval, a feltételezett finnugor/uráli családfa rekonstrukciója a legsúlyosabb manipuláció az uralisztikán belül, mivel a legtöbb félrevezetõ következménnyel jár.



2) a második pont: a fonológiai és lexikai korpusz hiánya: az uráli nyelvcsaládon belül hagyományosan felállított megfelelések legnagyobb része nem igazi megfelelés, hanem csupán hasonlóság, hamis megfelelés. Továbbá, az önmagában is csekély számú helyes megfeleléseknek csak egy nagyon kis százaléka van jelen minden /vagy a legtöbb uráli nyelvben. Ez a helyzet más nyelvcsaládon belül is megtalálható, de az uráli nyelvcsaládnak azzal a problémával is szembe kell néznie, hogy a csekély számú megfelelések nagy része megtalálható más, nem uráli nyelvekben, mint például az altáji nyelvekben.



3) harmadik pont: a morfológiai korpusz hiánya: az uráli nyelvek nem igazán mutatnak konzisztens, releváns morfológiai megegyezéseket, például nincsenek releváns megfelelések az igeragozási paradigmák, a névszóragozási paradigmák, vagy a képzõk terén. Természetesen, van közös morfológiai elem az uráli nyelvekben, de ezek egyszerû toldalékok (általában egy vagy két alaphangból állnak), és legtöbbször más, nem uráli nyelvekben is jelen vannak. Így ezek a morfémák nem lehetnek relevánsak genetikai kapcsolatok megítélésénél. A feltételezett, közös morfológiai paradigmák hiánya valóban döntõ fontosságú, mert még a hagyományos történeti nyelvészet keretein belül is inkább a morfológiai megfelelések, s nem a lexikai megfelelések, a genetikai öröklõdés legmegbízhatóbb jelei (bár ez a hagyományos elv ma már vitatható). Valójában, a konvencionális elmélet hívei elismerik ezt a kellemetlen tényt, de ezt a következõ ad-hoc magyarázattal / “kiskapuval” igazolják: az uráli területen a morfológiai paradigmák az egyes nyelvek önálló fejlõdése során alakultak ki, azaz, az egyes uráli nyelvek saját morfológiai rendszerüket az eredeti õsnyelvbõl való kiválás után alakították ki.





Konklúzió: véleményem szerint, a hagyományos és hivatalos uráli elmélet meglapozatlan, mivel egyéb tudományágak, mint például a régészet vagy genetika nem támasztják alá, illetve mivel a belsõ hiányosságai miatt nyelvészeti szempontból sem állja meg a helyét. Következésképpen, szerintem a magyar nyelv és a magyar nép uráli eredete szintén megkérdõjelezendõ és az erre vonatkozó vita jogos és indokolt





Mi tehát a következõ lépés?



Bár a magyar nyelv s nép eredetével kapcsolatos vita szerintem jogos, tisztában kell lennünk azzal, hogy erre lehet, hogy sosem sikerül választ találnunk a történeti nyelvészet módszerének használatával. Valójában, a történeti nyelvészetet csak abból a célból alkották, és egyedül arra alkalmas (állítólag), hogy a nyelvek közötti összefüggéseket és az idõben történõ változásokat, többé-kevésbé szisztematikus módon feltárja. Más szóval, a történeti nyelvészet módszerei nem alkalmasak arra, hogy feltárják a népek eredetét; a történeti nyelvészet sosem volt arra hivatott, hogy az õstörténet-kutatás egyik ága legyen. Természetesen, ha a nyelvészet testvértudományai, mint például a régészet, a paleoantropológia vagy a genetika segítségünkre vannak, akkor sokkal megbízhatóbb eredményeket érhetünk el, de még akkor is lehetséges, hogy, a megfelelõ dokumentáció hiánya miatt, “a valóság” sosem fog kiderülni .



Ennek tudatában én magam, nyelvészként, arra szorítkoznék, hogy a magyar nyelv és más nyelvek közötti összefüggéseket újra vizsgáljam."

Angela Marcantonio


õ is turbó magyar meg álltudományos mi? 😄

nem provokáltam, õk állítják, hogy ezen népekhez van közük, én csak szemléltettem...
én is büszkén fogadom cserébe egy közép-európai ember képét...
vagy ezt a szarmata származású lengyel bácsit!

íme pár rokon nyelv, és a magyar nyelv kialakulásának helyszíne.

Szerintem hagyjuk meg a provokátorkodást nekik, mi inkább ne.

itt látható uwu

íme tdantes 😄

Részigazságok, a kirakós darabkái. Külön külön is érdekesek, de csak összeillesztve mutatkozik meg a teljes kép. 😊

jól mondod igen részigazsáok.
De ha megnézed kirajzások és a visszatérések elmélet igazolja az összes többi elméletet 😄 ( kivétel a finnugor de hát hazugságot nem lehet igazolni 😄)

Ezen elméleteknek mindenhol megvannak a részigazságai.
A legújabb kutatások, ( régészeti és genetikai is ) arra mutatnak, hogy a folytonosság elmélete a helyénvaló, az "innen" kirajzásokkal és visszatérésekel, úgy, hogy genetikai õseink nagy része végig itt élt.
Máskülönben hogyan lennének olyan magyar olvasatú rovásemlékek amik régebbiek a Honfoglalásnál? ( Pl. szarvasi csont tûtartó, campagnai fokostok )

nah de nem "forcirozzom".
A lényeg, hogy a finnugornak már annyi 😄

megint javitás a végén 😄
"nem hülyeségbe menne el."

Önmagában a Turán is errõl szólna, hogy a közel álló népek szövetsége.
Csak itt is az a probléma, hogy péládul csak a magyar Turán "verzióban" van szkíta népek, vagy akár Km eredet is része a Turának. A többi népnél fõleg a töröknél csak a türk népek szövetségrõl beszél Turán alatt, azt is saját értelmezésükbe mondják el ( lényegében, hogy minden török 😄)

Tehát nem lenne rossz az egész ha nem hülyeségbe megy el.

De érted igazából nem is lenne probléma mert a türk elmélet az Ázsiai vonal, vagy más néven az elvándorolt réteg története. A véleménykülönbség csak abban van, hogy hol indult el az egész story.
De aki jobban beleméjült a témába az tudja, hogy egyik se üti a másikat (KM, türk ( turán) stb) hanem egy folytonosságba közös az egész.
Szóval nem is a véleménykülönbségel van a baj. Hanem avval, hogy ahogy a cikkben is írják, egyesek szentségtörésnek tartják, hogy van aki a Kárpát-medence eredetet mondja és nem azt, hogy a magyarok csak is Ázsiából jött türkök. És ezért a "Kárpát-medencések" máglyára valók mert eretnekek 😄
Sajnos ez a arrogáns mentalitás nagyon a finnugora emlékeztet.
De azért szerencsére az ilyen elfogultakból nem sok van. Sokan értik már a folytonosságot.

Ja jó lenne a Kurultáj, igen hogyha nem azok szerveznék akik....és az állandóan visszatérõ prémsapkások....ha eleink abban "kalandoznak" még egy kiscserkész csapatot sem gyõznek le....de ugye a jöttment "könyûlovas" sztereotípia, népszerû mint a finnugászás😞

Igen ez a nagy baj! A Szabírokat meg nem is kutatják szinte....vagy valami baromságot rámondanak.

Kurultáj jó csak pont azok rontják el akik szervezik 😄
A minden belsõ ázsiából kezdõdött duma, és minden török és a magyar csak valami eltévedt mellékág.. ez a szemlélet szerintem nem jó írány.
Igaz 1 fokkal jobb mint a finnugor... de szerintem nem kéne egy hülyeségbõl átmenni egy másik propagandába.
De nem kell félre érteni a türk elméletet is tisztelem, sõt bizonyos részével egyetértek. Például a Kárpát-medencébõl kivándorolt réteg is keveredet a türkel. De, hogy a világmindenség a türkbõl alakult ki és a magyarok õsei csak jó kedvükbe jöttek a Kárpát-medencébe...
ez nem is igaz és nem is tudom elfogadni.

a Kurultáj....nem akarok megsérteni senkit sem de mongolotürk díszkarnevál. Mindent a rokonunknak vallanak ami nem az.

Az a "baj"(legalábbis a románok számára) hogy a rovás abc a magyar nyelvhez igazodik, nem valami fiatal újlatin nyelvhez😊 Újabb román fantasy ne lepõdjünk meg szerintem😊

Ezt a cikket érdemes elolvasni:
rovás
Végével teljesen egyetértek. És sajnálatos, hogy a finnugor után az elfogult türk vonalat nyomatják egyesek.

De itt egy jobb kép a könyv hátuljáról.
Aki ezt folyékonyan olvassa hát grat 😄

Ezt majd megpróbálom elolvasni, jó gyakorlásnak az biztos 😄



Egri csillagok rovás kiadása.

A jelek alapjelentéseit érdemes megtanulni és könnyen berögzül, bár nem mindegyik jelünk eredeti jelentése ismert, de a nagy részüké igen.

Egyelõre csak az "alap" verzióval próbálkozok . Az is nyögdécselve 😄 de majd belehuzok.

Érdekes bizony <#eljen>

Igen. Van aki körme szakadtáig is pozícióféltõ marad.

Nagyon jó, de ez csak a teljesen betûírásos rováshoz jó, bár úgy kell kezdeni róni.
Ha már úgy megy, akkor jöhet a szebbik része a dolognak. Az összerovások képzése és okos tetszetõs alkalmazása. Ha már az is jól megy, akkor pedig következhet a magyar nyelv szabályaira épülõ rövidítésrendszer elsajátítása és a rovásemlékek olvasgatása :-)
A szép része a dolognak, amikor õseink díszítésként használták a rovást és gyönyörû "írásmutatványokat" képeztek. Már csak ezért sem lehet igaz az, hogy a türköktõl vettük át a rovást, mert kizárólag csak a magyarokra jellemzõ ez a fajta rövidítés és "ligatúrázás".

Ez nem teljesen tartozik a fórum fõ témájához, de sokak számára érdekes lehet: http://www.nyilzapor.hu/megjelenesvert.htm

javítás a végén 😄
elismernénk = elismernék