A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
TDantes #4228 Nyilván nem elég hogy annak kiáltja ki magát.
Egyébként a személyes véleményem az , hogy ez a táltos-király dolog, a néphitben lehetett jelen. Nem tudom, szerintem senki nem ismeri pontosan a kora árpádkori néphitet, de nekem ez elképzelhető.
A nép számára ez olyan mint egy jogfolytonosság. A fejedelemség idejében a vezető, egyben szakrális vezető is. Jön István, új hitet vezet be, de közben azt is mondja hogy ő felkent király, tehát vallási értelemben is vezető lesz...tehát ez táltos-király dolog él tovább a néphitben.
De hogy a Pilisben lévő Vetus Buda meg beavatás, meg önmagukat táltosnak tartó királyok? Ezt nagyon nem hihető.
Egyébként igazad lehet, ezt alá is támasztaná Kálmán politikája, hisz ő testileg is torz, nem véletlen a törvénye sem, és az sem ha leszámol ezzel a régi néphittel.
Péter. Hát Péter még csak nem is Magyarhonban nő fel. 1026-ban érkezhetett ide. Utálták is nagyon a magyarok Pétert.
Aba Sámuel? Szerintem ő sem. Aba Sámuel még csak nem is igazán Árpádházi. Mindössze István lánytestvérét vette el. Nem folyik az ereiben Árpád vére.
No de mi van amikor két király van egyszerre? András utáni jogos örökös Salamon. Felkent, megkoronázott király. Őt annak kéne tekinteni.
No de épp Salamon ellen harcol a Szent László.
(egyébként Salamon haláláig, Lászlót nem is lehetne igazi királynak tekinteni. Sőt, Gézát sem, hiszen Gézát ellen királynak kéne mondani, mert él Salamon. Ő a törvényes király, csak épp nem uralkodik, megbukott, elüldüzték, legyőzték, de attól még ő a király! A nemzetközi diplomáciában volt is ebből némi baja Gézának)
Melyik törvénykönyv? Az I. törvénykönyv. tessék
19-es cikkely.