A magyar őstörténelem

http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-344.html

Ortutay Gyula Magyar Néprajzi Lexikon. Csakhogy tiszta legyen ki a táltos...és akkor sem Táltos.

Az írásra vonatkozó jövevényszavak is a
valós helyzetrõl adnak képet: Kazária több
helyén kerültek elõ csontra vagy kõre vésett
rovásírásos feliratok. Volt tehát a birodalomban
írásbeliség, bár nem tudjuk, menynyire
lehetett általános. Sajnos, a kazár rovásírást
mindeddig nem sikerült megfejteni.
Ugyanez vonatkozik a magyar rovásírásra is,
amelyet egy Kalocsa mellett elõkerült, honfoglalás
kori sírban lelt csont tegezszájon fedeztek
fel a kutatók. Nem kétséges tehát,
hogy betûvetésünk is kazárföldön született.

A honfoglalóknak maguknak pedig nem
voltak krónikásaik, nem volt megszilárdult
írásbeliségük. Igaz, ismerték a keleten elsajátított
kazár típusú rovásírást - amit a Kalocsa
melletti Halomról származó rovásírásos
csont tegezszáj igazol -, ez azonban
nem több egy rövidke feliratnál, de még
ennek megfejtésével is adósak a szakemberek.
(Az biztos csupán, hogy ez a felirat
nem azonos a késõbbi székely rovásírással.)

Magyarország története 1. kötet. Fodor István. Tessék olvasni...

Mátyás mint Zsigmond unokája...<#falbav>Teljesen kizárt. Hunyadi Mátyás õse egy havaeselvi kenéz. Nagyapja Vajk és nem Zsigmond.

Szerintük csak díszítgetés, meg semmi tartalom nincs a dolgok mögött.
Sokkal mélyebb összefüggésekrõl van itt szó, mint sokan gondolnák. Vajon miért félnek pl. "fõsodratú tudósaink" annyira a rovás kutatásától? Mert nem illik a képbe? Egyszerûbb eldugni a pincékben, meg nem venni róla tudomást.
De ez csak egy ideig mehet, mert az összefüggések, leletek egyre szaporodnak. Rengeteg link volt már, de ezt is érdemes tüzetesen átnézni.

A képekre kattintva, vagy lementve azokat nagyobb felbontásban is láthatók. Ezeknek a jeleknek az eredete az utolsó jégkorszakig nyomon követhetõ.

Folytatás:

Ipolyi Arnold is beszámol egy fennmaradt történetrõl Mátyás királlyal kapcsolatban:

„Érdekesben tüntetik fel még a táltosróli képzetet egyes regék. Ilyen különösen élénken szól egy Kampó nevû táltosról (gy. 290 Debrecenitõl): a jégtestû (?), alacsony termetû, vastag lábszárú Kampó táltos Temesvárott lakott, honnét Budára a királyhoz szokott volt járni ebédre. Mátyás király mindig igen megsüvegölte õtet; miért is a királyné igen átallá a dolgot, és sokszor kérdezte urát, valjon micsoda oknál fogva tartja oly nagy tiszteletben e hitvány embert? A király megunta már, s végre egyszer felelet helyett felszólítá Kampót, mutatná meg emberségét a királyné elõtt. Másnap eljõvén Kampó táltos ebédre, a palota ajtó kinyitásakor felsõ állkapcáját az ajtó felsõ részébe, alsó állkapcáját pedig a küszöbbe akasztá, s a királyi palotába tüzet okáda. A királyné rémültében székébe hanyatlott, de csak hamar Kampó ölében termett. ... Ekkép táltos-embernek neveztetik egyenesen azon Göncöl is, ki a kocsit feltalálta, igen tudákos ember volt, mindennemû dolgokról tudott, beszélt a madarakkal, fákkal, növényekkel, értette a csillagok jelentését, sok csodákat tett, halálát nem látták; úgy vélték, hogy az égbe tûnt el. Valamint a földön görbe rúdu kocsin járt, úgy most az égen utaz éjenként a csillagzatban.” (Ipolyi Arnold: Magy. Myth.; 450. o.)

Innen a Nagy Medve magyar elnevezése, a Göncöl szekere. Szántai Lajos említette egyik elõadásában, hogy a középkori pálos kolostorok mellett nincs temetõ. A szentéletû atyák Göncöl táltoshoz hasonlóan az égbe ragadtattak haláluk pillanatában, nem rothadtak el. Mert akinek a teste halála után rothadásnak indul, ott bajok voltak az élet során. (Szántai)

Elnézést a sok idézetért, de így nekem egyszerûbb volt... 😊

Ajánlott "irodalom"

Lajdi Péter: A Táltos

Wass Albert: Hagyaték

Ipolyi Arnold: Magyar mitológia

No persze lenne még bõven, de szerintem elsõre ez is rengeteg... 😊

baszki, itt mindenki történész?XDDDDDDD

Persze, hogy nem az, csak ehhez tudni kell, hogy ki a Táltos. Elõször is Táltosnak születni kell. Ez úgy nem mûködik, hogy valaki kinevezi magát...

Születéskor már megvannak a jelei, hogy Táltos érkezett. Például hat kézujj, vagy lábujj, foggal születés, vagy több fog ( többlet fogékonyság ), csillag alakú anyajegy. De ez még NEM jelentette azt, hogy az illetõ Táltos is lesz. Ahogy Táltos legyen valaki, meg kell kapnia az elhívást, felemelést... ( mária terézia alatt terjedt el, hogy kérdezés nélkül csonkolták az így született babák plusz ujját )

Amit fontos még tisztázni, az a Táltos "mûködése"! Elõször is nem keverendõ össze a sámánnal! Idõm rövidsége miatt idéznék Molnár V. Józseftõl,

"a táltosról kialakítandó pontos kép, a táltos és a sámán fogalmának tisztázása és éles szétválasztása.

Az ún. természeti népek, mint Szibéria tajga- és tundralakó néptöredékei, az észak-amerikai préri vagy a dél-amerikai esõerdõk õslakos indiánjai, de a fekete-afrikai néger törzsek körében is, világszerte élnek különleges képességekkel rendelkezõ, gyógyító és/vagy jóstehetségû emberek. Ezeket nevezi a szakirodalom sámánoknak. A magyarságnak is megvoltak és megvannak a maga „sámánjai”, ezeket azonban inkább javas vagy javós embernek, asszonynak hívnám, akik ráolvasással, imával és gyógyfüvekkel gyógyítanak. Akad köztük jósképességû is, de mindenképpen tudákos, a szó jobbik értelmében kuruzsló emberek.

A sámán – mondjuk ki nyíltan – mélyen a magyar táltos alatt áll a ranglétrán. A sámán foglalkozásként ûzi a gyógyítást és a jóslást, minden esetben ellenszolgáltatás fejében teszi ezt. A táltos a jézusi küldetés szellemében segít bajba jutott, beteg embertársain fizetség nélkül: „ingyen kaptátok, ingyen is adjátok”. Ha a megsegített természetbeni juttatásban részesíti õt, tehát ha élelmiszert ad neki, azt köszönettel elfogadja ugyan, de nem teszi a segítségnyújtás feltételévé.

A sámán, hogy kapcsolatba léphessen nálánál hatalmasabb, anyagvilág feletti erõkkel, lényekkel, melyek gyakran válogatatlanul jönnek mind az angyali, mind a démoni világból, arra kényszerül, hogy saját elhatározásából, saját kezdeményezésébõl különbözõ kábítószertartalmú magok, gombák, italok és fülsiketítõ, zajszerû, vad zene hatására révüljön, egyfajta extatikus transzállapotba kerüljön. Ilyenkor elõfordult már, hogy lelke más, testenkívüli szférákba távozott, és gyakran meg kellett küzdjön a hozzá segítségért forduló beteg embertársát fogva tartó hatalmakkal. Ez az utóbbi küzdelem-motívum, ha más-más szinten is érvényesül, rokon a sámán és a táltos között. A sámán lelke sokszor állatkülsõt, a totemõs testi jegyeit ölti magára a küzdelem alatt."

" Most néhány axiómaértékû kijelentést kell tennünk a táltosi jelenség leírásában:

1.) „Táltosnak születni kell, kiképeztetés által senki táltos nem lehet.” (Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia; 449. o.)

„A táltos a környezetébõl soha semmit nem tanul. A táltos a tudását közvetlenül Istentõl kapja.” (Molnár V. József)

„A táltost kiiktatni nem lehet. A táltost kiiktatni soha nem is lehet majd, tehát a táltos az egy idõtlen minõség. Mert nem iskolához, nem tételes valláshoz kötõdik az õ személye. A táltosságra születni kell.” A táltos „tudományt” „iskolában, intézményi keretek között megtanulni nem lehet.” (Szántai Lajos)

Részlet Bartha Andrásné táltosnõ perébõl:

„ - Kitõl tanulta az orvoslást, mikor és hol? Könnyen-é?

- Az orvoslást bátyámtól, Balási Páltól, aki maga is táltos. Ersók leányom is úgy született, két foggal az ínye között.

- Tanított-e másokat reá, kiket és mi módon?

- A táltosságra nem tanítottam senkit, (ez lehetetlen), mert azt az Isten az anyja méhiben úgy formálja.

- Micsoda erejek s tisztek van a táltosoknak?

- Viaskodnak az égben a birodalomért.

- Gyalog ment-e oda, vagy másképp.

- Az Isten vitt a maga szárnyai alatt, és szárnyakat ad, mint a madárnak.”

A sumér Etana királyfi is egy „sas” hátán emelkedett a téridõn kívülre.

Eddig a vallatási jegyzõkönyv.

Szerencse, hogy a varázslással megvádolt táltos saját szájából, tehát elsõ kézbõl hallhatunk egy olyan rövid és tömör összefoglalást a táltosi minõségrõl, mely pregnánsan összegezi mindazt az ismeretanyagot, mely magyar földön õsvallásunk bölcs és Isten által beavatott papjairól régóta közszájon forog."

Még egy idézet egy blogról,

"A hagyomány szerint a táltos és a táltos lova egy idõben születtek. Gyakran mindkettejüknek volt csillagjele - ezért is oly gyakori a Csillag név a lovaknál. A népi emlékezet megõrizte, hogy táltoslova volt Koppánynak, Szent Lászlónak, Mátyás királynak és II. Rákóczi Ferencnek is. Tehát õk is táltosok voltak.

Turul-házi királyaink túlnyomó többsége a táltosi beavatáson átesett (megjegyzés tõlem: Táltos beavatás nincs! Erre születni kell, ez egy Isteni felemelkedés! Itt nem értek egyet a szerzõvel! ) szakrális uralkodó, táltoskirály volt, akik álomlátásokban, víziók, éber sejtelmek és megérzések formájában elõre látták a jövõt, és külsõ veszély esetén idõben megelõzõ intézkedéseket tudtak hozni az ország népének védelmében. Szentségük is többek között táltosi mivoltukban gyökerezik.

Ezek után röviden nézzük meg kikrõl vannak feljegyzések.

Elsõ Táltosként Álmost emlegetik ( szerintem ez a "történet" nála is régebbi ) a következõk miatt,

Így ír errõl Anonymus a Gesta Hungarorumában:

"…Ügek… …igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevû leányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isten, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad, és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltûnõ képet magyar nyelven álomnak mondják, és az õ születését álom jelezte elõre, azért hívták õt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az õ ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendõk."

Vele indul el a Turul dinasztia, amelynek tagjai közt számos hat ujjal születés történik.

"Szent István királyról jegyeztek fel a nagy besenyõ betörés kapcsán: Egy vadászat során álló délben egy fa tövében elszenderedett és álomlátásban volt része. Látta, hogy keletrõl nagyszámú ellenséges csapatok közelednek az erdélyi végekhez. Felébredvén azonnal intézkedéseket foganatosított, és megerõsíttette a keleti gyepürendszert, valamint csapatokat küldött arra a részre. Így hiúsult meg a besenyõk támadása."

"I. Szent Lászlóról sok hiedelem maradt fenn, amiket azzal magyaráztak, hogy táltos volt. Egyszer amikor Salamon királlyal párbajozott, a felé közeledõ Salamon, aki nem rettent meg még erõsebb vitézektõl sem, a feje körül lángoló karddal hadonászó angyalokat látott és megrettent., visszament várába . László Szög nevû lova patkójának nyomán vizet fakasztott a szomjazó katonáinak, hegyeket mozgatott meg, aranypénzt változtatott kõvé. A monda szerint egy ellene szervezett merénylet közben is nagy fényesség támadt, és a merénylõ elejtette a kardot. Gyakran emlegették úgy, hogy táltos király, aki táltos lován vágtatva védi az országot."

"IV. Béláról, a második honalapítóról pontosan tudjuk, hogy egyik kezén hat ujja volt. Királyaink mindig is bensõséges viszonyban állottak a táltosokkal."

"Turul-ház azon tagjai (Mátyás király is mint Luxemburgi Zsigmond király vérszerinti unokája ide tartozik!) nagyon komolyan vették apostol-királyi, táltos-királyi szakrális szerepkörüket népük és az ország védelmében és megszentelésében.

Mátyás királyról többen is följegyezték, hogy különösen intenzív és bensõséges viszonyt alakított ki mind egynémely táltossal, mind a pálos mágusrenddel. Galeotto Marzio, nagy királyunk olasz származású udvari történetírója följegyezte, hogy a királyi tanácsban nem egy embernek volt hat ujja, köztük még egy fõpapnak is."

"Ady Endrérõl azt tartják, hogy az egyik kezén egy ujjcsonk volt annak jeleként, hogy õ is táltos. Ezt maga is hitte, és több versében utalt erre.

"Ki vagyok? A Napisten papja,
Ki áldozik az éjszaka torán.
Egy vén harang megkondul. Zúghatsz.
Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.
…
Hej, sápadok már ezer éve én.
Szent Napkeletnek mártirja vagyok,
Aki enyhülést Nyugaton keres,
Táltosok átkos sarja talán."
(Egy párisi hajnalon - részlet)"

Csontváry így ír a "beavatásáról",

„Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bubiskoló tinós szekeren megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött: ’Mit csinál: hisz maga festõnek született.’ Meglepõdve álltunk, egymásra néztünk s csak ekkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. ... Ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletû kis fekete magot (a cédrusfának van háromszögletû magja!; LP) pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: ’Te leszel a világ legnagyobb napút (plein air; LP) festõje, nagyobb Raffaelnél.’”(Csontváry-emlékkönyv; Csontváry kiadatlan önéletrajza; 73. o.)

Ez pedig egy igazi gyöngyszem,

"Megszívlelendõ, hogy Csontváry mi módon értekezik a táltos (az õ szótárában „zseni”-nek neveztetik) születésérõl és kibenlétérõl. Minden szava egy-egy gyöngyszem: „Zseni lehet, aki soron van, akit a sors keze kiválasztott, akinek õsei akaraterõvel, lelkimûveltséggel, a mûvészi tehetséggel voltak felruházva, aki telivérrel – szerelemmel – jött a világra, aki szerelmes volt a dajkájába, aki szerelmes volt a napba, szerelmes volt az üstökös csillagba; a ki a szabadba kívánkozott s pille után futkosott, aki szerette az igazságot, magában soha nem unatkozott, aki a munkát szeretettel végzé – a gondolattal a jövõt keresé, aki szakított a jelennel s útrakelt a sejtelemmel, aki mindenütt és mindenben szívét használta a küzdelemben ... aki elsõ szerelmét Plátóilag nézte, közelebbrõl a csalódás kísérte, aki szerelmes volt a hazájába s szeretettel gondolt a nagyvilágra, aki le tudott mondani mindenrõl – gazdagságot, hatalmat nem irigyelt senkitõl ... aki folyton küzdött önmagával s küzdelmét nem tudatta a világgal, aki álmában is nyugtalankodott – s önmagával megelégedve nem volt, aki a szépben gyönyörködött s a naplementében ábrándozott; akit a küzdelem közepette az ihlettség meglepte; aki az ihlettség örömére új világ jöttét érezte, aki láthatatlan ihlettõl minden ismeretnek az ismeretét – minden tudásnak a tudását sejtette, aki a láthatatlan hangot felfogta és megértette ... .” (Csontváry-emlékkönyv; A lángész – Ki lehet és ki nem lehet zseni; 61-62. o.; Corvina Kiadó, Kner Nyomda, Gyoma, 1976.) Ezek a magvas szavak, azt hiszem, nem igényelnek alaposabb magyarázatot."

"Királyaink mindig is bensõséges viszonyban állottak a táltosokkal. És itt most nem egy I. Endrére vagy jellemtelen fiára, Salamon királyra, nem egy I. Habsburg Albertre, nem egy Jagelló III. Lászlóra, a várnai csata lefejezettjére, nem egy V. Lászlóra, egy „Dobzse” Lászlóra vagy egy II. Lajosra kell gondolnunk, hanem kizárólag a Turul-ház azon tagjaira (Mátyás király is mint Luxemburgi Zsigmond király vérszerinti unokája ide tartozik!), akik véresen komolyan vették apostol-királyi, táltos-királyi szakrális szerepkörüket népük és az ország védelmében és megszentelésében.

A magyar királyok udvarában szinte mindegyik uralkodónk regnálása alatt ott a táltos a király tanácsadója szerepkörében. IV. Béla (maga is táltos!), V. István és IV. Kun László mellett ott áll a híres Csák nemzetségbeli Csák Péter, Luxemburgi Zsigmond mellett Tar Lõrinc (vö. Tar Lõrinc pokoljárása), aki a király fõsáfárja és híres vitéz is volt, és még tovább sorolhatnánk"

Hát szóval megoszlanak a vélemények. Nálunk Árpádkor-tanár a Gizella verziót pártfogolta.
Általában egyet is értek vele, van logika bõven a Gizella féle verzióban.

Nekem egy gondom van vele. Vazul István rokona. Na most, István eléggé keménykezû, határozott uralkodó. Semmit sem reagál, hogy a felesége a háta mögött megöleti a rokonát?
Ez szinte már árulás a királlyal szemben.
Vagy nem jött rá hogy Gizella tette, vagy valamiért nem mert vagy nem akart Gizella ellen tenni semmit...

Ez az egy ami nem fér a fejembe, de amúgy inkább a németek-Gizella verziót tartom valószínûbbnek.


Errõl nem halottam hogy Mátyás megfenyegette a pápát, hol hallottad ezt?
Bár Mátyás...szóval azt is bizonyítani akarta, hogy õsi római patrícius család leszármazottja.


Egyébként, csak megjegyzem olyan hogy hivatalos álláspont nincs. Nincs kõbe vésve, hogy ezt nyilatkoztatta ki az MTA és ezt kell elfogadni.
A pártállami idõkben így volt, meg a pártállami szokásokban leragadt történészek is ilyenek...de egyébként nincsenek kõbevésett dogmák és hivatalos álláspontok. Nem szeretem ezt a felosztást, hogy hivatalos álláspont, meg alternatívok, bár én is gyakran így mondom. De úgy helyesebb ,hogy történészek és amatõrök/áltudomány hívek.

Csak a halál biztos.

Mátyás valóban humanista reneszánsz uralkodó volt, de mintha valami olyasmi is rémlene, hogy burkoltan megfenyegette a pápát, hogy nem riad vissza a kikeresztelkedéstõl, és az õsi hit felvételétõl sem! Vazul története pedig elég furcsa. Mi a hivatalos álláspont? István vakíttatta meg, vagy Gizella?

Az I. törvénykönyv biztos Istváné.

A II. az már késõbbi összeállítás....

Persze, azt mondom biztos, de csak a halál biztos...de ezt nyugodtan elfogadhatjuk hogy István törvénykönyve.

Hát, Mátyásról nehezen hinném el hogy ilyesmiben hitt volna. Reneszánsz, humanista ember, magasan mûvelt...

A kora Árpádkori királyokról viszont eltudom képzelni, persze Péterrõl nem, õ külföldön nevelkedett. De a többi lehet.

Egyébként, ott van Vazul...szerintem õ pont az, aki hisz az ilyesmiben, és pont ez ad neki alapot arra hogy szembe forduljon Istvánnal.

Hülyeséget beszélek, XII századi...

Na ezaz, pontos dátum nincs. Bõvíthették, elvehettek belõle, Istvánnak is tulajdoníthatják akár, pedig nem biztos hogy ezek mind az õ törvényei. Legalábbis az elsõ, ma is meglévõ példány XVI századi ha jól tudom.

Egyébként egyetértek, ez a néphiedelemben élt tovább, de nem biztos, hogy a László, vagy István - de akár még Mátyás is - ne hihettek volna benne.

Ja és hogy mikori? 1000 és 1038 közötti...István alatt készült valószínûleg. Pontos dátum nincs.

Nyilván nem elég hogy annak kiáltja ki magát.

Egyébként a személyes véleményem az , hogy ez a táltos-király dolog, a néphitben lehetett jelen. Nem tudom, szerintem senki nem ismeri pontosan a kora árpádkori néphitet, de nekem ez elképzelhetõ.

A nép számára ez olyan mint egy jogfolytonosság. A fejedelemség idejében a vezetõ, egyben szakrális vezetõ is. Jön István, új hitet vezet be, de közben azt is mondja hogy õ felkent király, tehát vallási értelemben is vezetõ lesz...tehát ez táltos-király dolog él tovább a néphitben.

De hogy a Pilisben lévõ Vetus Buda meg beavatás, meg önmagukat táltosnak tartó királyok? Ezt nagyon nem hihetõ.

Egyébként igazad lehet, ezt alá is támasztaná Kálmán politikája, hisz õ testileg is torz, nem véletlen a törvénye sem, és az sem ha leszámol ezzel a régi néphittel.

Péter. Hát Péter még csak nem is Magyarhonban nõ fel. 1026-ban érkezhetett ide. Utálták is nagyon a magyarok Pétert.

Aba Sámuel? Szerintem õ sem. Aba Sámuel még csak nem is igazán Árpádházi. Mindössze István lánytestvérét vette el. Nem folyik az ereiben Árpád vére.

No de mi van amikor két király van egyszerre? András utáni jogos örökös Salamon. Felkent, megkoronázott király. Õt annak kéne tekinteni.
No de épp Salamon ellen harcol a Szent László.
(egyébként Salamon haláláig, Lászlót nem is lehetne igazi királynak tekinteni. Sõt, Gézát sem, hiszen Gézát ellen királynak kéne mondani, mert él Salamon. Õ a törvényes király, csak épp nem uralkodik, megbukott, elüldüzték, legyõzték, de attól még õ a király! A nemzetközi diplomáciában volt is ebbõl némi baja Gézának)

Melyik törvénykönyv? Az I. törvénykönyv. tessék

19-es cikkely.

Ez az Istváni törvénykönyv mikori pontosan?

Ehhez, hogy valakit táltos királynak tekintsenek, nem elég az, hogy kikiáltja magát, hanem a tettei, megjelenése, a néppel való kapcsolata számít. Pétert nyilván nem tekintették annak, és Kálmánt sem, ezért kellett neki valami más.

Ja, és a lényeg, hogy kellene ezt az egész sámánnemtettséget a gyakorlatban elképzelni?

A nép sok mindenben hitt és hisz még ezután is, a néprajzi lexikonok sok mindent felsorolnak.

De mégis hogy férhetne össze mindez a római katolikus vallásal?

István törvénykönyvében van egy érdekes rész. Azt írja akik a misék alatt mormognak, zavarnak szabados meséket adnak elõ( na ez vajon mi lehet?)korbácsot kapnak+hajuk lenyírása.

Megszégyenyítés és testi fenyítés...a szabados mesékért, amik bizonyára samanisztikus, a régi valláshoz kapcsolódó dologról van szó.

E szerint a törvény szerint ,ami a régi valláshoz kapcsolódik keményen bünteti.

Ha ezt bünteti akkor hogyan él tovább a táltos vagy sámán dolog?

Jó-jó.

De válaszold akkor meg ezt nekem.
Már kérdeztem. Tehát minden Árpád-házi király az volt?
Péter is? Aba Sámuel is? III. András akkor már nem? (ha Kálmánnal befejezõdik Dümmert szerint?)

Mi van I. Gézával és I. Szent Lászlóval? Mert hát a hivatalos király ekkor Salamon! 1087-ig amíg meg nem hal. Az egy dolog, hogy nem uralkodik, és elzavarták, de attól még koronás, felkent király.

Ezek hogy illenek bele az egész táltos elméletbe?

És mi van az ellen királyokkal(igaz õk Kálmán utánniak)

Valamint a különféle trónkövetelõkkel? (bár õk is Kálmán utánniak, de tényleg. Borisz ? Õ lehet hogy Kálmán fia. Na és Bors és Iván ?)


No ez az egyik problémám.

A másik. Kálmánnál szûnik meg. Érdekes. Kálmán az istváni politika igazi folytatója. Nem csoda, hisz papnak nevelték. Terjeszti az István kultuszt, kitalálja és megíratja a koronaküldést.
Na most, az a király, aki követi Istvánt, és István kultuszát erõsíti õ szünteti meg ezt a táltos-dolgot? Pedig Istvánnak is ilyen táltos-királynak kellet lennie.
Más dolgokban Istvánt követi, de ebben épp ellenkezõleg?
Ráadásul Kálmán pápapárti. ( mi más lehetne?)

És ha Kálmánnál szakad meg miért? Azért mert testileg torz volt máris leszámol az egész táltos-dologgal?
Vagy mert egyházi személy volt, eredetileg pap, tanult ember és pápához közeledett?

De ha már Kálmán. Azt írja ügye az ismert törvényben, hogy strigák melyek nincsenek említés se essék( és nem boszorkányok) Striga, azaz a Szépasszonyok, akik elváltják az egészséges gyereket, csúf, torzra.

Tévesen sokan azt látták bele, hogy Kálmán a felvilágosult uralkodó leszámol a babonasággal...de nem. Kálmán azért mondja ezt ki, mert a néphit szerint õ is ilyen elváltott torz személy.

Pedig nem olyan "ördögtõl" való gondolat a táltoskirály fogalom, azért a váltás biztos nem ment egyik napról a másikra, Dümmerth Dezsõ írja azt, hogy ez Könyves Kálmánnal szûnik meg, mert õ nem az a daliás jelenség, inkább a könyvek megszállottja, és ügyes politikus, ezért is alakítja ki a korona kultuszát. Elõtte az uralkodóknak sokkal többet jelentett a "földöntúli érzékenység" és "ég és föld közötti közvetítõ kapcsolat". Bár õ sámánnemzetségnek írja a Turul nemzetséget, de azért talán a táltosnemzetség jobban illene ide. :-)

Ja. Hülyeséget írtam, a szerzõ Font Márta és nem Mária. MTA doktora. Ha az õ álláspontja nem hivatalos akkor nem tudom mi az...,,Nem
tudjuk, hogy II. Szilveszter valóban küldött-
e koronát Istvánnak, vagy csak jóváhagyását
(áldás = benedictio) adta a koronázás
szertartásának lefolytatásához."

Szóval, ki s a hülye aki nem ismeri a hivatalos álláspontot?

Nem mondtam hogy nem így van.

Én csak annyit állítok a tudományt csakis tudományos módszerekkel lehet vizsgálni. Attól tudomány. Szerinted talán nem?

De ha nem csak a misztikum az érdekes, és engem tényleg érdekel, mert igazából ezért írtam tegnap, mi van akkor Vetus Budával? A Pilisben van vagy máshol vagy mégiscsak Óbudán? (magyarra fordítva Vetus Buda persze Óbuda, szótárban is le lehet ellenõrizni)

Hát ez nem ilyen egyszerû. Melyik hódítók? Északiak? Hódító Vilmos?

Az NRCS abban fügött a pápától, hogy a pápa koronázta meg a császárt.

De most 1000-ben vagyunk. Nincs még invesztitúra harc. II. Szilveszter pápa és Ottó császár remek viszonyban vannak, sõt a pápai állam része , igaz autonóm része, a NRCS-nek! Érdekes függés, mert Birodalom része a pápai állam, de a birodalom vezetõjét a pápa koronázza meg...lesznek ebbõl bajok, de mindegy ez már nem ide tartozik.

A lényeg, hogy 1000 táján remekül megvannak.

Az angoloknál mikor a kereszténység kezdett terjedni, jöttek a hódítók.
A nrcs pedig igencsak függött az aktuális pápától.

Annyit fogj föl légyszíves, hogy amit ma misztikumnak tartunk, az nem mindig volt az. Nem, nem csak a misztikum érdekes. A történelmet kiváltképp kedvelem, emiatt is érdekel a téma.

És tessék

,,Hartvik püspök, Kálmán király megbízásából, az 1095 után készült kisebb és az 1083 elõtt írt nagyobb legenda felhasználásával elkészíti I. (Szent) István magyar király harmadik legendáját. (Más vélemény ­szerint a Hartvik-féle legenda 1112–1116 körül készült. A legenda azt a célt ­szol­gálta, hogy a magyar királyt megilletõ egyházpolitikai jogosítványok történeti eredetét bemutatva elismertesse azokat a gregoriánus pápasággal. A pápai koronaküldés történetét – ami utóbb nagy hatást gyakorolt a magyar történeti tudatra – Hartvik szõtte bele István élettörténetébe. → 1201) "

Csak hogy ki beszél hülyeséget azért...na hogy van ez akkor?

De egyébként meg a kora középkorról van szó. Burgundia sokáig igen gazdagnak számított.
Az angolok nem állanak ekkor befolyás alatt, de hatalma szempontjából nem is ér fel a Magyar királysággal. Ha feltûnt, Magyarország után soroltam be.

Ja, és bár az NRCS hatalma mint tudjuk a középkor után teljesen megszûnik és csak jelképes, mégis Európa elsõszámú világi urának tartották hivatalosan.

Az hogy nem vették komolyan és leszarták a hatalmát a német uralkodók az egy dolog.

És az is nagy kár, hogy bár szerinted az a hivatalos verzió hogy a pápa küldte a koronát, idéztem egy hivatalos történészt és....semmi reakció.

Miért? Hm? Ezekre miért nem felelsz soha?

<#eljen>

A történelem az tudomány. A tudományban nincs helye misztikumnak.

Érdekes, hogy csak a misztikum érdekel.

Nézz vissza egy kicsit. Engem igen is érdekel, hogy mi van Vetus Budával.

De újra elmondom, korabeli írott forrás és régészet. Ezekkel kell bizonyítani.

Nem misztikummal. Ez nektek nem érdekes? Csak az érdekes ami misztikus?
Ami kézzel fogható, teszem azt egy régészeti lelet, az nem érdekes?

Hol van az még...hajaj!

Ottó császár és Szilveszter pápa között felhõtlen a viszony! A pápa a császár nevelõje, mestere volt! Tökéletes az összhang köztük még!

Kicsit tessék már utána olvasni.

Nagy kár. Pedig tényleg érdekel az okfejtésed, hogy az Árpádház minden tagja táltos-király volt-e?

Miért nem vagy következetes?

Egyszerû kérdés. Péter, Sámuel III. András, II. László, III. István?

Vagy akit kimondtottan annak neveztél. Szent László. Vele mi van? Azt állítod táltos király. Igen ám ,de László 1077-tõl uralkodik. Viszont 1087-ig még él Salamon!

Most ilyenkor mi van? Salamon is táltos-király volt, vagy csak László?

Ezt nem tudom értelmezni. Téged ilyen kérdések nem is érdekelnek?

"De aki a történelemmel fogalkozik az nem misztikumot keres. Vagyis keresni kereshet, de az nem vehetõ komolyan."

Szerintem meg ha valaki valamit keres és misztikumot talál, majd elveti, az nem vehetõ komolyan. Attól, hogy ma valami misztikumnak tûnik, valaha a mindennapok része lehetett. Ahogy ma rácsodálkozunk az akupunktúrára (mondhatnánk, hogy mekkora marhaság, hogy tûvel szurkálással gyógyítani lehet), holott sok évszázada (ezrede?) mûködik.

A német-római császár tudtommal igencsak alá volt rendelve a pápának (lásd kanosszajárás).
Anglia elég sokáig befolyás alatt állt: vikingek, frankok.
Burgund király? No az sem sokáig létezett 😊

Engem is érdekelne, de ehhez kéne egy király, akin kideríthetõ, hogy mûködik-e még, úgy mint anno... kíváncsi lennék rá, hogy ma is teljes értékû lenne-e a "beavatás"... 😊

Ez pontosan így van. De aki a történelemmel fogalkozik az nem misztikumot keres. Vagyis keresni kereshet, de az nem vehetõ komolyan.

Ha valakinek valami kérdése van, vagy kétség merül fel benne az általam mondottakkal kapcsolatban, az kérem jelezze. Ha lesz idõm, szívesen válaszolok rá, ha tudok...

De ennek a "jó embernek" a hülyeségeire nem vagyok hajlandó idõt pazarolni...

Pedig pont ez az izgalmas kérdés 😉

"Semmi misztikum nincs benne. "

Számodra. És számomra is. Mivel mi egy olyan világban nevelkedtünk, ami teljes mértékben technokrata. Gyanítom (biztos nem vagyok benne) a múltbéli emberek számára a motívumok valóban jelentettek valamit. Ma csak találgatunk, hogy mit.

Nem azt mondtam hogy divatból.

A következõt állítom, a kazettás menyezet a reneszánsz korra jellemzõ.
A reneszánszra az is jellemzõ, hogy olyan ábrázolásokat használt, aminek nem volt köze a római katolikus egyházhoz.

Ennyit és nem többet. Ez nem holmi divat kérdése...

De István király szarkofágja...nos? Egész más rá a magyarázat, de szerinted azon miért vannak római motívumok? Üzenni akartak ezzel valamit?
István titokban római volt? Mi a magyarázat?

Aki szerint a festettkazettás mennyezetek csak díszítõ elemek, az valamit nem ért, vagy nem akar érteni ebbõl a világból. Sokkal több ez mint díszítés... a MENNYezet, ahová egy templomban FELtekintesz, az utat mutat neked... van amelyik vallásban ott szép képek vannak, és vannak ahol olyan jelkép rendszerek, amelyek az univerzum szabályait mutatják be neked.

Nyilván annak ez nem tetszik, aki csak díszítget, és csak az a fontos neki, hogy képileg mi, hogy néz ki... tudod... araaaaany, csillllllog, drááága, stb...

Természetesen ismét tévedsz. Maga Lánszki úr, is azt mondja, az angol és a magyar király volt apostoli. Ez hogy van mégis akkor?

Egyébként az NRCS, a francia király és burgund király is ide sorolható. Ez van. A kora középkor legrangosabb világi urai, NRCS, francia király, magyar király angol király, burgund király. A sorrend sem véletlen, jelentõségük, befolyásuk sorrendje ez. Na ?

Az a válaszod, hogy divatból kerültek oda a motívumok? Én nem az az embertípus vagyok, aki elfogad egy olyan magyarázatot, hogy valami azért van úgy, mert az divat.

Nem lehet tudni... itt már nincsenek konkrétumok, csak találgatások! Nagyon fontos, hogy amikor nem áll a rendelkezésre több irányból egy pont felé mutató tény, akkor jelezni kell, hogy ez csak egy gondolat sor... Ezt sokan nem teszik meg, és vannak elég vad hajtások...

Amit én hallottam, ( ez nem tény! ) az alapján mûködik... állítólag megmérték valamilyen módszerrel, és a cserélt képek alatt is olyan kisugárzás van, mint a többi alatt, ergo nem tudták magát a mûködést befolyásolni. De hangsúlyozom, ehhez a részéhez én nem értek... 😊

Olvass el pár mûvészettörténeti könyvet. A különbözõ korokban (tudod, román, gótika, reneszánsz...) más és más ábrázolásmód, és díszítés volt a divat.

A reneszánsz például elõszeretettel alkalmazott olyan díszítõ elemeket aminek semmi köze a katolikus egyházhoz.

De korábbról is vannak ilyen dolgok. Gyönyörû példa-bár nem templom- István király szarkofágja. Antik, ókori római motívumok díszítik a keresztény király szarkofágját.

Na ez hogy lehet? Semmi misztikum nincs benne. Gondolkodj el egy kicsit, és rájössz a válaszra. Nagyon egyszerû.

Tessék.

Magyarország története második kötet. Írta Font Mária.

István koronázása tehát
hatalmának teljes nemzetközi elismerését
jelentette. „Koronát és áldást nyert"
(coronam et benedictionem accepit) - ahogy
a korabeli forrás mondja. Ebbõl a szempontból
másodlagos, hogy mikor és milyen
koronával történt a koronázás. Elsõdlegesnek
az egyházi felkenés tekinthetõ,
amelynek nem volt szükségszerû
velejárója az ajándék korona sem. Nem
tudjuk, hogy II. Szilveszter valóban küldött-
e koronát Istvánnak, vagy csak jóváhagyását
(áldás = benedictio) adta a koronázás
szertartásának lefolytatásához.


Ez a hivatalos álláspont.

Font Mária is trollkodik netán, vagy nem ismeri a hivatalos álláspontot?

Vannak mint Kristó Gyula ellenben azt mondják, hogy a koronánt a Német-Római Császár és a pápa együtt egyetértésben küldte és ez nem azonos a mai koronával!

Mint mondanak az István legendák és a korabeli források?

Hartvik beszél egyedül koronaküldésrõl.
A többen áldásról van szó!

Na errõl azt hiszem ennyi elég.

Az átprogramozás sikerült? Tehát sikerült elrontani a koronát?

A kérdésre, hogy melyek azok a jelképek, szimbólumok melyek értelmezhetetlenek a római katolikus vallás szerint, te azt válaszoltad, hogy a kazettás mennyezet az egy díszítõ elem, semmi különös nincs benne. Ha ezt nem a jelképekre és szimbólumokra adtad válaszul, akkor légy szíves legközelebb körültekintõbben reagálj. Ha viszont arra adtad válaszul, akkor áll a kérdésem: a felfestett/kifaragott jelképek és szimbólumok pusztán díszítõ elemek? Ha pedig nem, akkor tudsz-e olyan jelképrõl, ami a római katolikus valláshoz nem köthetõ, mégis alkalmazták az István után épült templomokban?

Nem vagyok jaratos a temaban, de ez a kep(banner?) nagyon szep..<#eljen>

Nem. Akkor sérültek meg, amikor kifoglalták a zománcképeket! Megpróbálták "átprogramozni" a koronát... ezért történtek a képcserék. Jelen állás szerint három képrõl egyértelmûen kijelenthetõ, hogy nem az eredeti része a Szent Koronának, de van egy 4. kép is, ami elég gyanús...

A templomokhoz annyit, hogy minél messzebb vagy a központtól, annál nagyobb biztonságban vagy. Nem véletlen, hogy fõleg Erdélyben maradtak fenn ilyen épségben ezek a templomok... a kis pap nem tudta mit lát, a "mûvész" meg alkotta amit látott az õseitõl... Egyébként ahol rájöttek, vagy olyan pap jött, aki képben volt, rendszeresek voltak a lemeszelések, és az egyéb rongálások.

Azt meg nem szabad elfelejteni, hogy a mindenkori magyar király ( egyedül a világon! ) apostoli rangban uralkodott, ergo Rómának közel sem volt olyan hatalma felettünk, mint ahogy azt beállítani igyekeznek...

Nézz utána. (és nem, nem vagyok troll...) Érdekes, hogy ha már István idejében készült volna a korona, akkor hogy lehet, hogy a korona alsó részén ,úgynevezett sülyesztett rekeszzománc technológia jóval csak a X. század közepén jelenik meg Bizáncban?
Míg a felsõ részen található zománcok az ír kódexekre jellemzõ ábrázolásra hasonlítanak?

Márpedig nem a pápa küldte a koronát, a hivatalos álláspont szerint sem.

Szerintem, jobban ismerem a hivatalos álláspontot mint te.

Érdekes, hogy cseszel válaszolni arra mit kérdeztem. Furcsa. Talán nem tudsz?