1088
-
commissioner #840 Igen. -
remark #839 #838 megadja a választ a kérdésedre? -
remark #838 szerintem sejted te azt :)
Miért sejteném? Folyamatosan abból indultok ki, hogy mindenkinek ugyanúgy jár az agya. Pedig ez nem így van. Dolgok melyek neked nyilvánvalóak, nekem nem azok, és ez fordítva is igaz. Bármilyen fura, de én nem vagyok otthon "konteó" kérdésben (gondolom valami konteóval kapcsolatos dologra céloztál), ezért is kellet Cifunak elmagyaráznia, hogy mi számít szerinte annak.
azért volt a kritika mert szerintem csak meddő vita lenne erről beszélgetni mert senki sem enged egy kicsit sem, tiszta időveszteség.
Beszélgetni sose kár dolgokról, és nem hiszem hogy meddő vita lenne bármiből is. Bucserrel se meddő vita lett a dologból, hanem szimplán elakadtunk annál a pontnál, hogy a mit könyvel a bank hitel kihelyezésekor.
szerintem nagy részét elolvastam, szóval merem állítani hogy tudom. viszont erre a könyvre nem emlékszek szóval ha felfrissítenéd a memóriámat jó lenne.
A vita ugye arról szól, hogy a bankrendszer hogyan állítja elő a forgalomban lévő pénzt. Mert ez ugye alaptétel, és nem képezi vita tárgyát már, hogy a pénzt a bankok közösen állítják elő. A vitánk végén a kereskedelmi bankok pénzelőállítási gyakorlatáról beszéltünk, ami le van írva részletesen a wikin: Fractional reserve banking - Money creation.
Az én felvetésem az volt, hogy a bank a "betéteinek" (deposit) többszörösét is előállíthatja, Bucser szerint pedig nem. A egymással szemben álló elméletek bizonyítása során ott lyukadtunk ki, hogy a "végső" (következő?) bizonyíték az lenne, ha kiderülne, hogy pontosan mit könyvel a bank hitel kihelyezéskor. Ez azért fontos, mert Bucser elmélete az, hogy a bank a hitel alapjául szolgáló betétből ad oda egy összeget a hitelt felvevőnek, azaz szükséges a betét zárolása. Én azt mondom, hogy nincs szó zárolásról, azaz a hitel a le nem kötött "betét" terhére is kiadható, azaz a "betétes" is és a hitelt felvevő is felhasználhatja fizetésre (persze kizárólag utalás formájában) a számláján lévő pénzt. Bármelyik változat is igaz, annak a bank könyvelésében egyértelműen meg kell mutatkoznia, tehát ha tudjuk mit könyvel a bank, tudjuk hogy melyik változat igaz.
Szeretnék arra rámutatni, hogy a wikipédiás írás nem tér ki arra, hogy a betét le van-e kötve. Csak azt írja, hogy betétnek lennie kell.
Emlékeztetőnek ennyi gondolom elég. Ha kell, bármelyik részletkérdést kifejtem részletesen is. -
#837
szerintem nagy részét elolvastam, szóval merem állítani hogy tudom. viszont erre a könyvre nem emlékszek szóval ha felfrissítenéd a memóriámat jó lenne.
azért volt a kritika mert szerintem csak meddő vita lenne erről beszélgetni mert senki sem enged egy kicsit sem, tiszta időveszteség.
szerintem sejted te azt :) -
commissioner #836 "mit könyvel a bank a hitel kihelyezésekor"
Jó, hogy említed! Már múltkor meg akartam kérdezni, csak aztán elmaradt... azt, hogy ha megkapnád a választ a kérdésedre, akkor abból milyen következtetéseket vonnál le? Tehát, tegyük fel kapsz 'A' választ, vagy kapsz azzal ellentétes 'B' választ, akkor 'A' ill. 'B' hogyan fogja módosítani az elméleteidet? (ha "kényes" a téma, a másik topikban is válaszolhatsz... :) ) -
remark #835 Én tudom hogy Bucser mit magyarázott el, hisz nekem magyarázta. És te tudod?
Ezt kérdeztem Cifutól is, amit most tőled is megkérdezek, hogy mi célból illesztetek a kritikátokba konkrétumokat? Arra most akkor én reagálhatok? Te például kíváncsi vagy, hogy mit magyarázott el Bucser? Mert ő adósom maradt a beszélgetés végén a válasszal, helyette egy 30 eurós könyvet akart velem megvetetni. De te talán tudod, hogy mi áll abban a 30 eurós könyvben, és le tudod írni, hogy mit könyvel a bank a hitel kihelyezésekor.
A kétféle nézet az mi lenne? Nem tudom mire célzol. -
#834
Most őszintén, Bucser annó nem magyarázta el neked (nektek) többször, részletesen, időt energiát nem sajnálva? Azóta ugyan az a duma megy csak más videókkal, szóval tényleg látod még értelmét keverni a 2 nézetet? -
remark #833 Igen, ez egy "NWO-s videó" volt (mondja rá az, aki rámondja). De te nem (csak) ezt írtad, hanem nekiálltál elemezni, magad is "(már elnézést, de) blődségeket" állítva (hoztam példát). El kellene dönteni, hogy valami azért gáz-e, mert NWO-s, vagy azért, mert hamis. Mert ha te azt mondod valamire, hogy hamis, azzal tudok vitatkozni. De ha te valamire azt mondod, hogy az NWO, akkor azzal nem vitatkozhatok, hisz ki van írva, hogy itt azt nem lehet.
Ez itt a dilemma. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#832
Pontosan ez az, amiért külön topic van. Nem vágyom arra, hogy (már elnézést, de) blődségeken vitatkozzak.
A Washingtonos példával élve, nekem az a bajom, hogy megint egy NWO videó lett beszúrva oda, ahol külön ki van emelve, hogy nem erről akar szólni a topic. Washington egy példa volt arra, hogy az ilyen részeket "véletlenül" kihagyták belőle, vagyis pontosan azt csinálják, amivel az NWO-sok a médiát vádolják.
Na erre nem vagyok kiváncsi. -
remark #831 Például: Washington: Contrary to the fairy tales, Washington was one of U.S. history’s most successful criminals, aptly described as the “father of our country.”
A lényeg amit mondani akarok, hogy csak azért mert az ember bedob egy anyagot, az nem jelenti azt, hogy képtelen értelmezni, és képtelen a benne szereplő helyes dolgokat helyesnek, a helyteleneket pedig helytelennek tekinteni. Igen, Washington egy bűnöző volt. És? Ha nem akarunk erről beszélgetni, akkor miért került szóba?
Nem értelek, de azon vagyok, hogy ez megváltozzon. -
remark #830 Ha ezeket a kérdéseket ki lehetne tárgyalni részletesen, akkor nem lenne szükség két topikra. Így marad az, hogy minden felvetésedre annyit írok: igazad van. -
#829
Ott fent, piros betükkel. Olvasd, értelmezd.
Tipikus példája annak, amikor féligazásokat hoznak fel, állítólag az ismeretterjesztés okán. Az olyan apróságok "kifejeltése", mint az, hogy a FED vezetőit és azok fizetését az állam állapítja meg, illetve a FED nyeresége az államot illeti meg. Vagy azt, hogy az első Központi Bankot George Washington hozta létre (nyilván kevésbé lenne szép és "fogyasztható" a történet, ha elmondanák a kedves nézőnek, hogy hát itt bizony két gazdasági felügyeleti nézetről vitatkozunk, és anno George Washington az egyik, Jefferson a másik véleményen volt - és azért azt mégse mondhatják, hogy az országot Washington adta el... ejj-ejj). Vagy az hogy nézne ki, hogy az 1837-1862 közötti "Free Bank" időszakban is voltak központi bankok, csak éppen minden államnak saját?
Szóval ez az, amit távol akartam és akarok tartani a topictól. A hülyítésre nem tartok igényt, arra ott a másik topic, garázdálkodjatok ott... -
remark #828 
-
Pares #827 Az amerikai álom... -
Pares #826 -
remark #825 Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet?
Ja hogy a "komoly tényeket" hiányolod. Ezzel kapcsolatban is.
Legalább értem hogy miről beszélsz. Ez is valami. -
#824
Lehet találni olyan különbségeket a két únió szerveződésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió működését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerő rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Sajnos továbbra is csak azt tudom mondani, hogy számtalan ország van, ahol az eféle rugalmatlanság valós szituáció. Kína (nem, nem csak egy kínai nyelv van), India (súlyosbítva a különböző kultúrájú nemzetiségekkel), hogy csak két nagyobb országot említsek, a már korábban példálózott Kanada mellett.
Valahogy azon országok is elvannak. Igen, okoznak társadalmi feszültségeket az egyes vidékek közötti kereseti különbségek, de ettől még működik az ország.
Szóval nem tudom elképzelni, hogy mi lenne az a társadalmi akadály, ami miatt egy közös pénzunió életképtelen lenne az EU esetében.
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Az, hogy fél oldal óta azon rágódsz, hogy egy "szuperbank" létrehozásának szándéka áll a gazdasági válság hátterében? Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet? :)
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Mégis a "társadalom" alatt mit értünk ez esetben? Milyen kultúrális változásokat hozna? Milyen életviteli változásokat hozna? Milyen viselkedésbeli változásokat hozna? Vagy mit?
A fő probléma az, hogy nagy vonalakban rá lehet bármit húzni erre. De egy egységesített eurozóna esetén a változások szerintem nem annyira vészesek.
Kultúra? E téren aligha a pénzügyi úniót kell felelőssé tenni. Az, hogy egy társadalom mennyire őrzi meg a kultúráját, az csak a saját elhatározásától függ. Erre megint lehet példát felhozni dögivel, ott van Új-Zéland, ahol az őslakók kultúráját kvázi beolvasztották a nyugati nézetekbe, és büszkék rá.
Életvitel beli változások? Itt nem tudom, hogy mégis milyen változásokat hozhatna a valutaunió? Átmehetsz vásárolni a szomszéd országba. De ezt már ugye eddig is megtehetted, sőt, még a közös vámunió előtt is megtették az emberek. A fizetésekből fakadó ellentétek? Erre megint utalnék a példákra: ugyanazért a munkáért az Egyesült Államokban, vagy Kínában is más-más összeget állapítanak meg attól függően, hogy az ország melyik régiójáról van szó. Feszültséget okoz, nem vitás, de korántsem kezelhetettlen.
Viselkedésbeli változások? Mi okból kifolyólag? Erre még csak ötletem sincs.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az EU alkotmány körüli mizéra sem az emberek miatt van, hanem a politikai erővonalak miatt, a politikusok miatt...
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem.
Én azért ide sorolnám még a jobb életvitel, a jobb gazdasági helyzet reményét is.
így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
Szuggeszív megfogalmazás, de ezen most túllépek.
Senki sem kötelez arra, hogy belépj egy unióba. Akármilyen unióba. Az euroszkeptikusok egyik érve az EU ellen az, hogy ott van például Svájc, amely nagyon jól megvan EU tagság nélkül. Azt már nem teszik hozzá, hogy Svájc külön egyezményeket kötött, belépett ez Európai Szabadkereskedelmi Szövetségbe, és így tovább. Tehát a szuverenitását (gazdasági oldalról) valamilyen szinten ő is feladta (plusz ugye érvényes rá a Schengeni egyezmény, és az EU-s jogi egyezmények egy része is).
Másik példa a Norvég földgáz kitermelés az Orosz földgáz nyomott árához képest - Norvégia az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség tagja (viszont nem EU tag, ugyanúgy, mint Svájc), így az EU-n belül vámteher nélkül tudja értékesíteni, ennyivel több költsége van az Orosz földgáznak (a szállítási költségek mellett).
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettől válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szerveződéssel egyidejűleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Továbbra se világos számomra, hogy mit képzelsz akkor a "világbankról", egy globális jegybankot? Erről már leírtam a véleményem lent. Nem megengedhető az egyes országoknak, hiszen az egyes országok szuverén gazdasági döntéseibe lenne beavatkozás. Márpedig az USA és például Kína szempontjából a döntések nem azonosak (egy erős dollár hasznos Kínának, de rossz az USA-nak, adott helyzetben, például). -
remark #823 ... A dolog onnan kezdődött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor működhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló."
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
Az USA szimplán nem EU. Lehet találni olyan különbségeket a két únió szerveződésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió működését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerő rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. :)
Én tudom hogy bizonyos kérdésektől elhatárolódsz.
Azt mondjuk persze megint csak nem értem, hogy mi köze van az összeesküvés elméleteknek ahhoz, hogy a félelem hajtja azt a fajta versengést amiről írtál. Ez utóbbit én szimplán ténynek látom, de csinálhatunk belőle összeesküvés elméletet...
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létező dolog az EU-ban).
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Neked az eredeti cikket kellene megmutatnom - ami nincs meg - akkor kapnál választ a kérdéseidre.
Addig szimplán marad az, hogy nem ugyanúgy látjuk a kérdést. Megindokolni nem tudom az álláspontomat, de amit eddig te hoztál fel indoklásul, azzal meg én nem értek egyet.
"A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet."
Heveny kételyeim vannak efelől. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem. A félelem túlélési kényszerben ölt tested, a túlélési kényszer gazdasággal kapcsolatos aggodalmakban, és mivel senki se akarja a pénztárcáját megrövidíteni, így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
"Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetőknek profitot termel, akkor elképzelhető, hogy az így megteremthető profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történő feltárása."
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss.
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettől válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szerveződéssel egyidejűleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Ezek után, attól teljesen függetlenül hogy az eredeti cikket megtalálom-e vagy sem, miért nem racionális javaslat az, hogy a világ bankjainak ámokfutására valaki azzal a megoldással álljon elő, hogy talán kellene egy szuperbank, amelyiknek feladata az, hogy a bankokat szabályozva az ámokfutásnak elébe menjen. Hisz ezt csinálja az MNB is kicsiben.
Nem azt írtam, hogy X és Y titokban azért szítja a kedélyeket, hogy létrehozhasson egy szuperbankot. Mert ez összeesküvés elmélet. Azt írtam, hogy mi van akkor, ha a krízisre azt a megoldást találjuk választani, hogy létrehozunk egy szuperbankokt. Aztán megkérdeztem azt, hogy az, akinek jó lenne egy szuperbank, az logikusan jár-e el, ha azt a krízist támogatja, amelyik végén mi arra jutunk hogy létrehozzuk ezt a szuperbankot.
Erősíts meg abban, hogy ez így neked egy összeesküvés elmélet, és akkor nem jövök elő itt ezzel többet.
Egyébként meg köszönöm eddigi válaszaidat. -
#822
Pont azt kérdezem tőled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
... A dolog onnan kezdődött, hogy idézem: "hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor működhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló."
Az USA-ban elég komolyak az életviteli különbségek Alaszkában, Floridában vagy Hawaiin. Mégis elég életképes már jó ideje...
A társadalom mindig alkalmazkodik a körülményekhez, a demokratikus társadalmak általában aktívan (vagyis a körülményeket is igyekeznek a saját igényeikhez passzintani, avagy egy jó köztes megoldást találni), a tervgazdálkodásra/zsarnokságra épülő társadalmak pedig passzívan.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Okkal van két topic. Nem vagyok kíváncsi az összeesküvés-elméletekkel sózott témára, sajnálom. :)
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Emmm, függően attól, pontosan milyen definicióját használjuk a társadalomnak, ebben nem lennék olyan biztos. Még csak a közös nyelv sem garancia, lásd Kanada, és annak Francia hivatalos nyelvű, Quebec tartománya.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erőlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud előre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Tisztázni kéne, te mégis milyen társadalmi változásokat vizionálsz. A valutaunió nem követel meg társadalmi egységesítést, gazdaságit igen. Nem szükséges hozzá közös hitvallás, közös nyelv, közös kultúra, és csak részben közös jogalkotás (bár a jogharmonizáció amúgy is már létező dolog az EU-ban).
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Heveny kételyeim vannak efelől. Mégpedig amiatt, mert az országok, úniók szuverenitása súlyosan sérülne ez esetben.
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetőknek profitot termel, akkor elképzelhető, hogy az így megteremthető profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történő feltárása.
Minden bizonyíték, háttér nélkül? Ez összeesküvés-elmélet, már megbocsáss. -
remark #821 Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bő két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Pont azt kérdezem tőled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erős európa lehet a földrész jövője, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövőben.
Tisztelem az elképzelésedet, de nem vagyok híve azon folyamatoknak, melyeknek az alapja a félelem.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétől félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentősek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Pont ezt írtam, hogy jelenleg az EU-n belül túl nagyok a különbségek, túl nagy az önállóság, és egyes források ezt jelölik meg a közös valuta sikertelensége okának.
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Ez remélem kellően realista felvetés.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erőlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud előre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felső irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok előírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Nem tudom mit értesz "felső irányítás" alatt, de hogy én mit értek alatta, az a Wikipédiás idézetből kiderülhetett.
Mikor az MNB meghatároz egyes működési feltételeket a bankok számára, akkor ezzel beleszól a kereskedelmi bankok életébe. Pl. mikor meghatározza a tartalékráta mértékét, vagy mikor változtatja az alapkamatot. Valóban nem direkt szól bele a bankok működésébe, mindössze a működésük alapjait képező paramétereken változtat, amihez a kereskedelmi banknak kötelező igazodni. Tehát nem az MNB szól le a banknak, és "utasítja" őket hogy mostantól így meg úgy kell csinálniuk a dolgokat, hanem törvény kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy azok az MNB által "kikiáltott" szabályokhoz alkalmazkodjanak.
Lehet még tovább bonyolítani ezt? Biztos lehet.
A lényeg a lényeg marad: az MNB felügyeli a kereskedelmi bankokat, azok működését meghatározza annak érdekében, hogy az ország pénzrendszere működőkepés maradjon.
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Igen, nem "úgy" viszonyul, de "úgy" viszont viszonyul. Mert ugye ki mit ért az "úgy" alatt. Nemrégiben leírtam, hogy minden esetben alárendeltségi viszony áll fenn, mert van amit (!!!) meghatároz a "felügyelő" szerv az alárendeltjei számára. Természetesen teljesen más dolgokat határoz meg az MNB a kereskedelmi bankoknak és más dolgokat határoz meg egy bank központja a fiókjainak, de a témánk szempontjából a lényeget mindkettő meghatározza: azaz az alapvető működési feltételeket a "felügyelő" meghatározza a "felügyelt" számára. Pl. a kereskedelmi bank számára meg van határozva a minimum tartalék, míg egy fiók számára meg van határozva az a maximális pénzkészlet (készpénz "tartalék"), ami nap végén a fiókban maradhat. Tehát a napi tevékenységüket az alárendelteknek a számukra meghatározott szabályok figyelembe vételével kell megszervezni.
Lényegében a kapcsolat ugyanaz.
Az MNB is a tevékenységét a számára meghatározottak szerint köteles megszervezni. (Az teljesen mindegy a téma szempontjából, hogy egy ilyen helyzetbe önként vagy nem önként manőverezte be magát, a lényeg hogy bemanőverezte, tehát most vannak kötelezettségei, melyek "felülről" (országon kívülről) jönnek.)
"Egyébként pedig arról a forgatókönyvről beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntő többségéről van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk."
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
De mi benne az összeesküvés elmélet? Az, hogy "arra használják fel"?
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetőknek profitot termel, akkor elképzelhető, hogy az így megteremthető profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történő feltárása.
Ha ez összeesküvés elmélet, akkor az is összeesküvés elmélet, hogy egyesek azért lobbiznak egyes építési tilalmak feloldásáért, mert nekik építőipari cégeik vannak. De ebben mi az összeesküvés elmélet? Nyilvánvaló, hogy ha te adott üzleti tevékenységet folytatsz, akkor ennek érdekében azokat a feleket akiktől tevékenységed függ, meg fogod dolgozni. A reklám is azért van, hogy el tudják adni a sok vackot, amit egyébként nem venne meg senki. Akkor ez így leírva is összeesküvés elmélet? Mondjuk ehelyett azt, hogy a reklám pusztán tájékoztatás, és egyáltalán nem azért adják le, hogy te utána vásárolni menj? Tőlem mondhatjuk ezt is, csak szerintem értelme nincsen.
Az amiért összeesküvés elméletnek tűnik amit a pénzrendszerrel kapcsolatban írok, az az, hogy sokan nem látják meg benne az üzletet. Pedig van benne üzlet. Egy világbankban is van üzlet. Nem mindegy hogy te a világbank vezetője vagy, vagy az OTP egyik fiókjának a vezetője. (Mármint van aki szerint ez nem mindegy. Engem személy szerint hidegen hagy a kérdés.) Akkor ha te bankvezetésben utazol, nem érdeked egy nagyobb bank létrehozása? Hát dehogynem. De ettől még az aki ezt a szimpla dolgot leírja, nem válik összeesküvés elmélet gyártóvá. -
#820
Én meg azt kérdezem tőled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó.
Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bő két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erős európa lehet a földrész jövője, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövőben.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétől félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentősek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amiről én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektől vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felső irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok előírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Egyébként pedig arról a forgatókönyvről beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntő többségéről van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic... -
remark #819 Bankegyesülések (Jó, hogy két topik van.) -
remark #818 Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különböző államait.
Mindössze savaz számára tettem egyértelművé, hogy miről beszélek. Továbbra se tudom számodra elfogadhatóan megindokolni, hogy miért feltétele a valutauniónak a társadalmi átalakulás. Ezt olvastam valahol, és logikusnak tűnt.
Egyébként egy országon belüli különbségek nem hasonlíthatóak egy tagországok - előzőekhez képest - laza szervezetén belüli különbségekhez.
Én meg azt kérdezem tőled, hogy miért gondolod, hogy az amerikai államszövetség összehasonlítható az európai államszövetséghez? Két teljesen más dologról van szó. Európában a tagállamok nem adták még fel annyira a függetlenségüket. ("Talán" pont ez a baj, és pont ennek eltüntetésére jó a gazdasági válság.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be.
Nem használtam a felügyeleti szerv kifejezést.
De ha már maga a használt szó vált érdekessé a téma helyett, álljon itt egy idézet a Wikipédiából: Az MNB feladatai: a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete
Igen, az MNB "felügyel", ráadásul pont azzal kapcsolatban, amiről én beszélek: mikor a bankok egyéni érdekektől vezérelt tevékenysége káros a pénzügyi rendszer egészére, akkor alternatíva az, hogy létrehoznak egy szuperbankot (eddigiekben ez volt a "világbank"), amelyik felügyeli a tagbankok tevékenységét.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetőség - nem, lehetőség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását).
Lehetőség mindenre megvan. Hátat lehet fordítani a világnak is. A következményeket kell mindössze felvállalni, és kész. "Senki" se akadályoz meg minket semmiben sem. (Ennek ellenére nem tekintünk "mindenre" úgy, mintha ez a "minden" reális alternatíva lenne.)
Egyébként pedig arról a forgatókönyvről beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntő többségéről van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk.
Nem arról beszélek, hogy mit muszáj és mit nem muszáj. Arról beszélek, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy létrehoznak egy egységes globális pénzügyi rendszert, amit a "központból" lehet távvezérelni abból a célból, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer problémái ne ismétlődhessenek meg. Ez a felvetésem. Teljesen realisztikus felvetés, annyira az, hogy nem is én találtam ki.
Ezzel kapcsolatban amire rámutattam az az volt, hogy pusztán üzleti szempontból, ha a mostani pénzügyi rendszer egy szereplője az elkövetkezendő pénzügyi rendszerben nagyobb profitot realizálhat, mint jelenleg, akkor nem fog hezitálni, és akár jelentős pénzügyi veszteséget is hajlandó bevállalni azért, hogy ehhez az extra profithoz a jövőben hozzájusson. Ez tisztán egy üzleti döntés. Ahogy lehet fogadni a tőzsdén mindenféle jövőbeli eseményekre, ugyanígy miért ne lehetne ma (nem hivatalosan) arra is fogadni, hogy a jövőben egy még jövedelmezőbb pénzügyi rendszer lát napvilágot? Ez egy teljesen reális elképzelés.
Tehát nincs olyan, hogy egy több bankban is érdekelt befektető ne lenne hajlandó egyik-másik "bankját" lenullázni annak érdekében, hogy a piacon ily módon terjeszkedjen. Ha ez az ára, akkor meg fogják ezt az árat fizetni. Pont mint mikor egy vállalkozó a pénzét egy új projektbe fekteti abban bízva, hogy a befektetése megtérül. -
#817
A pénzügyi szuverenitás elvesztésével járó társadalmi átalakítás sosem opcionális. Most akkor vagy a valutaunió szempontjai érvényesülnek, vagy a tagország szempontjai. A kettő együtt nem megy.
Még 1x: miért kell társadalmilag is átalakulni a valutaúnióhoz? Nézd meg az Egyesült Államok különböző államait. Ég és föld mondjuk a mai Detroit, Iowa vagy Los Angeles pláne ha belevesszük a vidéki régiókat, hogy az indián rezervátumokat már ne is említsük. Iszonyatos eltérések vannak, pedig ugyanazon ország, ugyanazon pénz.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Az MNB egy jegybank, nem pedig felügyeleti szerv, ahogy az EKB is hasonló szerepet tölt be. A PSZÁF felügyeleti szerv, ez felügyeli a Magyarországi bankokat. Az OTP, az Erste vagy az Unicredit ugyanaz a bank ettől? Aligha hiszem...
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erőszakos) keresztülviteléről szól, ahol a rendező elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Emlékeim szerint lehet(ett) dönteni, és ha nagy a társadalmi ellenállás, annak vannak demokratikus eszközei ennek kifejtésére (euroszkeptikus pártok, pl.), és semmi sem akadályozza meg az országokat abban, hogy kilépjenek adott esetben az Eurozónából vagy az EU-ból (általános tévhit, hogy erre nincs lehetőség - nem, lehetőség van, kidolgozott eljárás nincs, mivel senki sem kezdeményezte eddig ilyen eljárás végrehajtását). -
remark #816 A kereskedelmi bank van amiben önálló, és van amiben nem. Ahogy a bank bankfiókja is van amiben önálló, és van amiben nem. Ahogy az MNB is van amiben önálló, és van amiben meg azt teszi amit az EKB mond neki.
Attól, hogy a felelősség és feladatok szerint darabjaira vágod a rendszert, attól az meg 1 rendszert fog képezni. Nincs kétféle bankrendszer Magyarországon. Ha egy banki termékre fizetsz be, akkor A bankrendszer ügyfele lettél. Bizonyos szolgáltatásokat csak a saját bankodnál vehetsz igénybe (régebben: csak a saját bankfiókodnál) másokat meg bárhol. Van amit csak belföldön, de van amit külföldön is. Tehát? Az egész egy rendszer, aminek van üzemeltetője. (Az más kérdés, hogy ez mennyire centralizált. De van üzemeltető, a rendszer nem véletlenül működik, hanem azért, mert van aki üzemelteti. Mégpedig emberek. Bizonyos emberek.)
Ez az üzemeltető állítja azt, hogy túl sok az önálló elképzelés, egységesíteni kellene. Ez ugyanaz, mint mikor a bankfióktól megvonják a döntés jogát, és ugyanaz, mint mikor a központi banktól megvonják a döntés jogát.
Ebbe a topikba ennyi fért bele. -
savaz #815 "Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank."
Ezzel nagyon mem értek egyet. Rég elmúlt már az az idő, amikor az összes magyar bankfiók az MNB fiókja volt. A kereskedelmi bankok igenis önállóak, akkor is, ha a PSZF és az MNB felügyeli őket. Felügyeli a tisztiorvosi szolgálat is őket, de nem mondja senki, hogy mindenkit a KÖJÁl irányít :-). -
remark #814 Most nem tudom már pontosan felidézni, de ha a bankok "csendőréről" lenne szó, akkor az valamiféle nemzetközi pénzügyi felügyelet lehet, nem bank.
Globálisan, egységes szempontok szerint felügyelt bankok halmaza az a gyakorlatban nem más, mint egy darab globális bank. (Lásd még bankok bankfiókjait, központi bankokhoz csatlakozott kereskedelmi bankokat vagy az EKB-hoz csatlakozott MNB-t. Mindegyik ugyanez a szervezet.)
Ha nem hívom világbanknak, akkor pont a lényeg kifejezéséről mondok le.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerződésről. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlőségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetőségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Mindkét opció társadalmi és gazdasági változások határozott (erőszakos) keresztülviteléről szól, ahol a rendező elvet a pénzt biztosító fél határozza meg.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz?
Nincs előttem a cikk, nem tudok pontosítani. Sajnálom.
(Majd legközelebb akkor szólalok meg, ha van forrásom. Most pl. eleve meglepett a válasz. Máskor mikor minden második mondatom egy linkre mutat, akkor se kapok reakciókat.) -
remark #813 A pénzügyi szuverenitás elvesztésével járó társadalmi átalakítás sosem opcionális. Most akkor vagy a valutaunió szempontjai érvényesülnek, vagy a tagország szempontjai. A kettő együtt nem megy. Ebből te olyan következtetést vonsz le, amilyet csak akarsz. -
savaz #812 "Ebből meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni."
Ugyanott járunk, mint a svájcifrankhiteleseknél.
Az nem kötelező, mkindenkire ráerőltetett viselkedésforma, nem kötelező felvenni, legfeljebb nem BMW-vel jársz, csak Szuzukival.
Koldusnak sem adsz pénzt, ha berúg belőle és odahány az ajtód elé. Csak annyit vársz el, hogy köszönje meg, és adja az éhező gyerekének ha már arra kérte. Ez még nem jelenti azt, hogy rabszolgaságban tartod és kihasználod.
-
#811
Még a bankcsődök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendőr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz.
[URL=http://www.worldbank.org/]Már létezik egy "Világbank".[/URL]
Az elnevezés itt félreérthető. :)
Most nem tudom már pontosan felidézni, de ha a bankok "csendőréről" lenne szó, akkor az valamiféle nemzetközi pénzügyi felügyelet lehet, nem bank.
1) és 2) ugyanaz. (Beleszól = beleszól. Lemond = lemond.)
Konklúzió?
Nem ugyanaz.
Az 1. ugyanis az Eurozónáról szól, ahol a közös valutáról van szó, és az azzal kapcsolatos nemzetközi szerződésről. Valutaunióról, de nem pénzügyi únióról. Éppen az a probléma, hogy a valutaúnió viszonylag lazán veszi a kötelezettségeket, és nem igazán lehet egyenlőségjelet tenni mondjuk Portugália és Németország gazdasági lehetőségei és képességei közé.
A 2. viszont egy pénzügyi segélynyújtásról szól.
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az előző hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor működhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebből meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
Ez egy picit zavaros. Miért kellene azonos életvitel egy közös pénzügyi (vagy valuta) únióhoz? Azonos az éltvitele egy alföldi kétkezi munkásnak, és egy Budai zöldövezetben élő top managernek? Nem. Pedig mindketten forintot használnak. Ugyanúgy jellemzően egy munkás Budapesten (vagy nyugat-Magyarországon) jellemzően több pénzt kap ugyanabban a feladatkörben, mint egy kelet-Magyarországi, hasonló feladatot ellátó ember. A példa lehetne bármelyik ország.
Hogy társadalmi feszültséget okoz az, hogy a valutaunión belül eltérőek a fizetések, az egy természetes folyamat. De ez megvan egy országon belül is.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsődök)
Itt kettős a problémakör szerintem. Egyfelől a szabályozás általánosságban megfelelő lenne, vagy minimális kiigazításra szorulhat legfeljebb. Viszont rendesen élni kellene a benne foglaltakkal.
és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csőd)
A politikát nehéz ebből kivonni, ha valami nem működik a szabályozás oldalán, akkor ott vagy a szabályalkotás, vagy a kontrolt végző felügyelet a hibás - mindkettő állami monopólium.
az meg külön érdekes hogy mikor a politika csődjéről van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csődjéről van szó, akkor megoldás a politika.
Ahogy fent írtam, szerintem a politika csődjénél nem a piac a megoldás. A piac legfeljebb segíthet a problémák ideiglenes megoldásában, a valós megoldás mindig az, hogy a hibákat orvosolják - ez viszont a politika feladata, csak neki van ehhez eszköze. -
remark #810 A világbank félrevezető megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-ről van szó, ha jól rémlik.
Nem erre gondoltam. Még a bankcsődök idején vetette fel valaki, hogy na majd ha lesz egy bankok felett álló csendőr (ahogy emlegettem: világbank), akkor kevesebb problémánk lesz.
Ez ugye a cégegyesülés és bankegyesülés témához tartozik.
EU != Eurozóna. A kettő két külön dolog.
Tudom.
1) Az pedig tény, hogy az Eurozóna működésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részéről.
2) ha már egy kétségbeejtő gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország
1) és 2) ugyanaz. (Beleszól = beleszól. Lemond = lemond.)
Konklúzió?
Egyébként én azt olvastam az EU-val kapcsolatban (igen, az EU-val kapcsolatban, és nem az Eurózónával kapcsolatban, mert az EU politikájáról van most szó), és arra is hivatkoztam az előző hsz-ben, hogy nem elég a pénzügyi szuverenitásról való lemondás, hanem mellette a társadalmat is át kell alakítani (szabványosítani kell), mert egy pénzügyi unió (akarom mondani valutaunió) akkor működhet jól, ha a tagok életvitele is hasonló. Ebből meg gondolom a következtetést mindenki le tudja vonni.
A fentiek kapcsán, ahol kétféle probléma keveredik - egy piaci (szabályozás hiánya miatti bankcsődök) és egy politikai (rossz szabályozás melletti gazdasági csőd) - az meg külön érdekes hogy mikor a politika csődjéről van szó, akkor a megoldás a piac, mikor a piac csődjéről van szó, akkor megoldás a politika. Közben meg a valóság az, hogy teljesen mindegy mit csinálunk, a krízisek és válságok egymást követik szüntelen.
(Konklúzió?)
-
#809
A nagy bankokról annyit még talán megfér itt, hogy arról hallottatok-e már, hogy a pénzügyi problémák megoldásaként egyesek egy szabályozási jogkörrel rendelkező világbank létrehozásáról beszélnek?
A világbank félrevezető megnevezés (valóban létezik egy Világbanknak nevezett banktömörülés), ugyanis az IMF-ről van szó, ha jól rémlik. Az IMF esetében pedig arról lenne szó, hogy ha már egy kétségbeejtő gazdasági helyzetbe kerül egy ország, és az IMF által adott hitelekkel próbál talpra állni, akkor elszámoltatható legyen az ország. Lássuk be, ez teljesen normális dolog, hiszen az IMF azért nem jótékonysági szervezet, azt szeretné, ha az ország gazdasága helyrebillenjen, ha pedig az ország vezetése nem megfelelően használja a hiteleket fel, illetve nem a megfelelő módon próbálja kezelni a válságot, akkor valami eszköz kellene, amivel rákényszerítheti az országot a helyes útra való térésre.
Akinek pedig ez nem felel meg, az nem veszi igénybe az IMF hiteleit, hanem megpróbálhatja a piaci hiteleket, illetve államkövetvényekkel (amit a piac áraz ugye be) pénzforráshoz jutni.
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszeréről miket írnak most a krízis során, hogy az mitől NEM működőkepés.
EU != Eurozóna. A kettő két külön dolog. Mi is EU tagok vagyunk, de nem vagyunk részesei az Eurozónának.
Az pedig tény, hogy az Eurozóna működésképtelensége abban rejtezik, hogy az egyes országok bár közös valutát használnak, nincs egységesített pénzügyi politikájuk, és megtörténthetett olyan, mint a Görög "hazugság", amikor nem valós adatokat jelentettek be, elfedték a valóságot. Az Eurozóna akkor lesz valóban életképes, ha az Eurót használó országok lemondanak a pénzügyi szuverenitásuk egy részéről.
Sajnos ez továbbra sem áll fent, inkább szigorítani akarják a felügyeletet, de ez továbbra se lesz (szerintem) életképes. Annak meg az lesz az eredménye, hogy a gazdag országok fogják fizetni a szegény illetve eltévelyedett (nem fenntartható gazdaságpolitikát folytató) országok számláit... -
remark #808 A nagy bankokról annyit még talán megfér itt, hogy arról hallottatok-e már, hogy a pénzügyi problémák megoldásaként egyesek egy szabályozási jogkörrel rendelkező világbank létrehozásáról beszélnek?
Nem kell hogy a motivációval kapcsolatban egyetértsünk, de annyi még realista szemmel is látható, hogy a bankcsőd az senkinek se fáj azok közül akik a világbank létrehozásában bármilyen szinten is érintettek. Nem?
Akkor meg mit jelent az a mondat, hogy mindenkinek az újabb világválság elkerülése az érdeke, beleértve a "nagy bankokat"? Ennek semmi értelme.
Az meg szintén nem igényel mást, mint realitásérzéket, hogy az ember kitalálja, hogy egy világméretű pénzügyi rendszer mitől működőkepés? Milyen globális társadalmi változások elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy globális pénzügyi megoldás működőkepés legyen?
Elég abba belegondolni, hogy mit mondanak, hogy az EU pénzügyi rendszeréről miket írnak most a krízis során, hogy az mitől NEM működőkepés. Nos, teljesen logikus, hogy ha azokat a "problémákat" globálisan is orvosoljuk, ami már az EU szintjén is gondot okoz, akkor a globális pénzügyi rendszer komoly eséllyel válik működőképessé.
Ha valaki összeesküvés-elméletet fedez fel a leírtakban, az szóljon.
Nem mintha utólag tudnék javítani, de így legalább tudom, hogy legközelebb mit ne írjak le. -
remark #807 Ja és nem világ végéről volt szó, nem tudom honnan ez a félreértés?
Arról volt szó, hogy mivel a válságból sokan profitálnak, ezek a "sokak" akár elébe is mehetnek a válságoknak. "Nem olyan bonyolult ez." -
remark #806 Én is megpróbáltam leegyszerűsíteni a dolgokat, de már még az egyszerű verzió is túl sok volt ide... ;-) -
remark #805 Csak erre reagálnék:
"Az országot nem a politikus irányítja. Ezt kipipálhatjuk.
A technikai/tudományos fejlődést nem a tudós irányítja. Ezt is kipipálhatjuk."
Ez megint sarkítás és összeesküvés-elmélet...
Ezt magad is elismered, aztán mégis figyelmen kívül hagyod a bannerben lévő figyelmeztetést...
Egyrészt te hívod összeesküvés elméletnek, másrészt szimplán összefoglaltam két beszélgetést, ahol egyik esetben sem én mondtam ki, hogy (az egyikben) se a politikus, (a másikban) se a tudós nem elsődleges meghatározója a társadalmunk és a technológia fejlődésének.
A részletekkel kapcsolatban lehet vitázni, de még egyszer leszögezném, hogy nem én írtam ezeket és nem emlékszem hogy a fentiek megfogalmazói közül bárki is összeesküvés-elméletként gondolna az elméletére.
A többire meg azért nem tudok reagálni (itt), mert egyszerűen nem tudok az általad meghatározott keretek között választ adni. Azért nem, mert nem lehet. -
savaz #804 Néha le kell egyszerüsíteni, hogy megértsék :-).
Optimális rendszer nem létezik, mindegyikben vannak kilengések. Arra próbáltam rámutatni, hogy csak azért mert válság van, nem kell a világ végéről beszélni, ez a dolgok rendje. Sokan, sokfélét írtak már a problémákról, ezek ismertek. Most a hibák korrekciója van soron. Az más tészta, hogy ez sok szereplőnek nem móka és kacagás, a 'nagybankokat' is beleértve. -
#803
A válság a kapitalista gazdaság velejárója (írta Sztálin és igaza van:-)).
Nem hinném, hogy ennyire le lehet egyszerűsíteni. A Szocializmus is gazdasági vállságban volt a kezdetektől fogva, csak ott erről nem lehetett szabadon beszélni. -
#802
Az emberek többsége nem fogja fel, hogy egy gazdasági haszonszerzésre épülő rendszerben élnek, akik pedig mégis, azok a következményekkel nincsenek tisztában. Ez szerintem alapvetőbb probléma.
Nézőpont kérdése. Minden ember alapvetően magának jobb fizetést, jobb életkörülményeket akar. Mindenki tisztában van vele, hogy pénzért dolgozik, és alapvetően igyekszik minél több pénzt kicsiholni a munkájából (rosszabb esetben mellette-belőle). Szóval szerintem mindenkinek tisztában kellene lennie, hogy ez egy ilyen világ. Hogy esetleg akadnak olyanok, akik nem látják ezt át, az lehet az oktatás vagy az érdeklődés hiánya (igen, a kettőt nem mosom össze, hiába oktatnak valakit, ha nem érdekli, akkor nem fog rögzülni benne, nem fogja hasznát venni -> elég abba belegondolni, hogy mennyire emlékszel az általános iskolai matek és fizika tananyagból :D).
Aki pedig nem ezt csinálja, arra úgy tekintünk, mintha nem létezne. Megvan ennek is az oka.
Ezt erős sarkításnak mondanám. Aki hivatástudatból doglozik, például. Aligha hiszem, hogy ezekre "nem létezőként" néznének az emberek.
Az országot nem a politikus irányítja. Ezt kipipálhatjuk.
A technikai/tudományos fejlődést nem a tudós irányítja. Ezt is kipipálhatjuk.
Ez megint sarkítás és összeesküvés-elmélet...
Ezt magad is elismered, aztán mégis figyelmen kívül hagyod a bannerben lévő figyelmeztetést...
Maradjunk annyiban, hogy a politikusok hozzák még a törvényeket, szabályokat. Hogy miként és hogyan, az az adott társadalomtól függ.
Azaz a (nagy) banknak egyértelműen hasznos a válság. Annyira hasznos, hogy szinte várja a válságot. Vagy lehet, hogy elébe is megy? ...
Annyira hasznos, hogy sokan közülük már tönkre is mentek, és egy jó részük alatt pedig ingadozik a szék...
Nem hiszem hogy ez lenne a lényeg. A lényeg az, hogy a XX. században végig tömeges cégegyesülések mentek végbe. Ez a hatalom koncentrációját eredményezi.
Azt is érdemes megnézni, hogy miért.
Vegyük a repülőgép-ipart.
-A fejlesztés egyre drágább, vagyis több pénzt kell befektetni, amely megtérülése a megrendelések számától fog függeni.
-A gyártás racionalizálásával, új technológiákkal lehetséges, hogy a gyártási költségek csökkenjenek. Aki nem tudja tartani a tempót, az leszakad, és mivel a vásárlók elpártolnak tőle amiatt, mert nem versenyképes, ezért rövid úton tönkre is megy.
-Mivel egyre homogénebb a típusválaszték, ezért a nagyobb vásárlások egyre inkább nagy mennyiségben zajlanak le (flottavásárlás), vagyis valaki, aki nem tud a nagyokkal gyártási mennyiségben, árban és minőségben versenyezni, még könnyebben elvérzik.
Nem olyan bonyolult ez. Másik példával élve a Trabant sem véletlenül tűnt el a piacokról. A gyártó céggel (ebben a kontexusban) együtt. -
remark #801 Igen, jó amit ír, csak a történet fele kimarad a leírásából.