1088
-
horthy #960 A világgazdasági válság egyik legfontosabb alapvető oka amit a " Mainstream " fövonalú tömgegtájékoztató sajtó mélyen ellhalgat ( nem kis bankár és pénzügyi lobby háttértrámogatással ) a kamatmechanizmussal müködtetett magánpénzrendszer . Nem kell hozzá közgazdasági egyetemet vagy középiskolát végezni hogy tudja az ember hogyha kamatmechanizmussal müködtetenek egy pénzrendszert ohatatlanul folyamatosan pénzt kell nyomtatni a jegybankoknak hogy folyamatos legyen a pénzellátás mert a kamat mindent elsziv olyan mint egy porszivó . Namárpedig ha folyamatosan kell pénztnyomtatni az a pénz elértéktelenedését szakinyelven fogalmazva inflációt okoz ( magyarul több pénz van a rendszerben mint amennyi fedezet van mögötte ). Ráadásul a gazdaságot is folyamatosan növekedésre kényszeriti hogy lehessen fizetni a kamatot egyszoval ez ilyen ördögi fogaskerék . Az az igazság hogy leszoktaták az embereket a józan paraszti
gondolkodásról ( pont ez a célja a pénzoligarcháknak ) mert ha tudnák mi az igazság az emberek már rég segberugták volna az összes " Bankszter " nevű gavalléros bünözőt .
Már a " Zsiráfok " is tudták Mózes idejében hova vezet a kamatmechanizmus
ezért tiltják törvényeik Zsidó a Zsidónak nem adhat kamatra semmit !
Na persze azért machináltak is vele de az ősi törvény az ősi törvény :
http://www.hazankert.com/200701_kamatszedes.html -
Saintgerman #959 áá, dehogy.. csak futattak velük egy kört a kakas előtt, nehogy még azt hidjük, hogy kurvák.. -
Saintgerman #958 Horthy barátunk nagyon is jól látja a dolgokat. Mindig csak akkora csutkát tolnak le a torkunkon, amibe még bele nem fulladunk.. Mit kezdene a gazda a döglött libával ? Nem gondolod, hogy neked kellene már végre utánanézned, hogy nem a ló farkánál fogod-e a gyeplőt ? -
#957
Röviden csak az véleményem, hogy gőzöd nincs miről beszélsz.
Az Orbán kormányról meg annyi, hogy nem igazán tudják mit csinálnak. -
horthy #956 Ugylátszik magyarországot és az Orbán Kormányt betörték ?!
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20120105-fellegi-a-kormany-hatarozott-szandeka-hogy-megallapodjon-az-imffel.html?olvastamar
Csak kérdés hogy mikor küldi a nemzetközi pénzkartel a " tartományi helytartót " Orbán helyett ?? Ugylátszik ez a hitel olyan mint a libatömés ha akarjuk ha nem lenyomják a torkunkon . Lehet hogy az IMF is ugy van vele mint a TESCO a gagyi termékeivel hogy mindenképpen el kell adni a teméket mert különben semmi szükség a TESCO-ra ! -
Rotcsa #955 Sziasztok, épp egy olyan topicot kerestem, ahol a pénzteremtés folyamatáról van szó, látom egész jól elbeszélgettek itt róla. Lenne pár kérdésem....
A véleményem azt hiszem remark-éhoz van közel.
Úgy tudom ugyanis, hogy a bankok nem a saját tőkéjüket, valamit a betéteseik pénzét helyezik hitelbe, valamint "forgatják" a nemzetközi ügyletek során, hanem egy bizonyos tartalék mennyiséget kell csak képezniük(résztartalék) a náluk elhelyezett betétből és ennek jogán előállíthatják a betétből letétbe helyezett összegen felül a hiányzó részt a betét nagyságáig, mint a folyósítható hitelek alapját.
Szóval, hogy érthetőbb legyen:
5%-résztartalék ráta esetén(asszem ma mo-on kb ennyi)
Kap a bank 100 millió Ft tőkeinjekciót.
Jön az ügyfél, kéne neki10 millió Ft.
A bank kötelező rész-tartalékként, ahogy a központi bank előírja neki, leköti a 1000 millió 5%-át, azaz 5.000.000 ft-ot.
Most azt gondolná az ember, hogy 95 millió Ft van a banknál, amiből hiteleket adhat és majd szépen megkapja az ügyfél a 10.000.000-ját, ami után már csak 85 millió van nála és erre a saját tulajdonú kölcsönbe kihelyezett 10.000.000-ra szedi a kamatot, hogy nehogy veszteség érje.
A valóság úgy tudom az, hogy a banknál marad a 95.000.000 Ft, ebből nem ad semmit, viszont ez az a folyósítható hitelkeret, amiből felírhatja az ügyfél által igényelt hitelmennyiséget annak elektronikus folyószámlájára, azaz ez egy nem létező, virtuális pénz( csak egy számítógépes jel, mert azt elő lehet a kvázi semmiből is teremteni mint pénzt, de valós pénzt nem),
amelyből kap az ügyfél és ez után szedik a kamatot, valamint veszik el a házad, ha nem tudod fizetni. A kockázati felár is mint olyan teljesen erkölcstelen, mert egy bank nem kockáztat semmit, mivel nem volt a tulajdonában a folyósított vagyon.
Vissza a számokhoz, most a rendszerben valójában 195.000.000 Ft van, amiből nem létező pénz 95.000.000, 5 millió a központi letétben, 10.000.000 meg.... na, ezt nem tudom, hogy hol, többek közt ezt is akartam kérdezni, a következők mellett:
1. Ha semmiből teremtenek pénzt, akkor mi van, ha kézpénzben kérek 1 millió forint hitelt?
Mit kapok? Mert akkor elvileg semmit nem tudnának adni.
2. Magyarországon egy jelzálogba helyezett ingatlan bank általi birtokba vételekor megtámadható-e úgy szerződés, mint a filmben(Zeitgeist:addendum) mondták annak érdekében, h a hitelfelvevő bírtokában maradjon az ingatlan? azaz mi lenne a kimenetele egy olyan pernek, mint a filmben? (a fickó visszakapta a házát, mert bebizonyosodott, h a bank nem rendelkezett a kölcsön-pénzzel, mint tulajdonnal)
3. A fizetésem amit a munkámért kapok, képvisel-e valós megteremtett értéket? Azaz létezhet-e értékteremtő tevékenység egy olyan rendszerben, amiben a kizsákmányolás nem a rendszeren kívülről támad, hanem annak része? Azaz ha a fizetésem valaki tartozása, akkor hol a munkám valós értékének ellenértéke?!
4. Megváltozhat-e ez az egész valaha? Kinek, mit kellene tennie hozzá?
Köszi a válaszokat!
-
#954
Egy egész jó kis esszé az Argentín válságról. -
remark #953 Jól van. -
#952
Realista szemszögből csak azzal lehet tárgyalni aki nem keveri a szezont a fazonnal...
Te meg nyílvánvalóan ezt csinálod és amikor erre rámutatok akkor megsértődve elvonulsz vagy témát váltassz vagy engem próbálsz megbélyegezni azzal, hogy nem értek hozzá.
Tudod a probléma az, hogy a vita kereteiről nem vagy hajlandó megállapodni és ahogy haladunk a vitában úgy keversz bele újabb és újabb dolgokat és nem hagyod a peremfeltételeket érintetlenül. így eléggé parttalanná és értelmetlenné válik amihez nem kívánok asszisztálni. -
remark #951 Arra a tényre mutattam rá, hogy a retorikáddal próbálsz meg eredmény elérni ahelyett, hogy a témát realista szemszögből közelítenéd meg. Pedig ki van írva a topik fejlécébe nagy piros betűkkel. -
#950
Sajnálom ha megbántottam a pici lelked. -
remark #949 Én nem ilyen hangot ütöttem meg veled szemben. -
#948
Még mindig nem érted igaz?
Ahhoz hogy egy bank hitelt adjon ki felesleges forrással kell rendelkeznie. ergó a forrás oldalad (a betétek azaz a saját tőke betét és kapott kölcsönök összege) nagyobb kell hogy legyen mint a kiadott hitelek + tartalék összege. MIt nem tudsz ezen felfogni?
Ugrálsz itt a készpénzen tök feleslegesen mikor az is csak a pénz egy definíciója. Már az első beszélgetéskor is megkérdeztem mit tekintünk pénznek. M1 M0 vagy M2 M3? Azóta sem döntötted el.
De tudod mit? Cipelgesd csak a rögödet meg a váltogatós mindenedet a többféle rendszered jellemzőit összemosva... Azt hittem ,hogy a világos példák alapján egyértelmű lesz számodra, hogy mit jelent a mérleg 2 oldalára könyvelni, de te még mindig ugyanazt a tamtamot ütögeted.
Van egy régi mondás: Aki nem akar tanulni azt nem lehet tanítani. -
remark #947 Egyébként meg akkor most adhat ki a bank a betéteknél (annál a kp. összegnél, melyet a betétesek a bankra bíztak) nagyobb összeget, vagy a bank a betétekből ad ki hiteleket? Egyik, vagy másik? Mert a kettő egymást kizárja, és te már mindkettőt állítottad. -
remark #946 Akkor adhat ki több hitelt mint a nála lévő készpénzállomány amennyiben nem egyedül van a rendszerben
A bank egyedül van a rendszerben? Nem.
A kp.-t az emberek normál esetben ki szokták venni a bankból? Nem.
Akkor meg nem látom hol van itt a probléma.
A fentieket a bankok is pontosan tudják, és kb. azt is tudják, hogy pontosan mekkora az az összeg amit létrehozhatnak úgy, hogy ne üssék meg a bokájukat (ne maradjanak kp. nélkül). Egyébként meg a rendszer stabilitásáért a központi bank a felelős, és a központi bank mondja meg a többi banknak hogy mennyi az a kp. amivel még biztonsággal el lehet lavírozni... ezt hívják tartalékrátának. -
#945
A probléma még mindig az remark, hogy az egy és több bankos példa közötti különbséget nem érted.
Akkor adhat ki több hitelt mint a nála lévő készpénzállomány amennyiben nem egyedül van a rendszerben ergó vagy van kapcsolata egy központi bankkal aki szükség esetén végtelen mennyiségű KP-val tudja ellátni vagy gond nélkül képes a készpénzpiacról kp-t bevonni ha esetleg többet kívánnak kivenni mint amennyi a KP állomány.
Mert mint tudjuk a folyószámládon lévő összeget is bármikor kiveheted, csak akkor mi történik a folyószámla duplázással létrehozott hitelpénzzel??? Az nem áll meg a mérleg egyik lábán. amellé megint forrást kell rendelni.
Ezt nem vagy hajlandó belátni. -
commissioner #944 Oké, értelek. (a Bucserral való több éve(?) húzódó vitátokat csak nemrég óta olvasom, így nem voltam teljesen képben) -
remark #943 Az, hogy ez jó-e vagy sem, az nem képezi részét a mostani vitának. Most szimplán arról van szó, hogy a bank adhat-e a nála lévő készpénz (monetáris bázis) nagyságánál NAGYOBB hitelt egy összegben.
Az általános vélekedés az, hogy ilyet nem tehet.
A valóság pedig az, hogy de, ilyet megtehet.
Ennyi.
Ha legalább ez tiszta lenne minden fejben, akkor sokaknak beindulna a fantáziája, hogy mindennek pontosan mi a gyakorlati következménye a társadalmunkat nézve.
Bucser is folyamatosan úgy érvel, hogy a bank a nála lévő betéteket helyezi ki hitelként. Ami nyilvánvalóan nem igaz. És ő egy "szakember".
Tehát hova akarok kilyukadni? Ide. Kizárólag ide. -
commissioner #942 Értem ezt a "trükköt", de azt nem, hogy hova akarsz kilyukadni ezzel. Tehát, hogy miért rossz az, hogy a bankok így "trükközhetnek".
Az a gond, h a bank így hatalmas hitelt tud kihelyezni, biztosíték gyanánt pedig egy értékes zálogtárgy zálogjogosultja lesz, amit bedőlő hitel esetén megkap, viszont ha nem dől be a hitel, akkor pedig beszedi a szép nagy kamatokat, tehát nem vállalt nagy kockázatot, mégis nagyot kereshet az üzleten, ellenben a zálogkötelezett könnyen elvesztheti mindenét? -
remark #941 De a maximális teremtett pénzmennyiség így is pont ugyanannyi lehet, mint akkor, amikor csak készpénzkiadás van.
Ha a kp-ben kiadott hitelt nem fizeti be az ügyfél a bankba, akkor a pénzteremtés megáll. Tehát nem tudja a bank a maximálisan létrehozható számlapénzt létrehozni. (Ez van a wikiben is.)
Ha viszont a kp-ben kiadott hitelt az ügyfél azonnal visszafizeti, akkor létrehozható a maximális összeg szépen apránként. (Ez még mindig az, ami a wikiben van.)
Amit én mondok ezen felül, az az, hogy ha a kiadott hitelt a kiadás pillanatában azonnal be is fizeti az ügyfél, azaz gyakorlatilag nem is kéri a pénzt kp.-ben, hanem elég neki a számlapénz, akkor a wikipédiában látható hitelkiadási tételek összevonhatóak egyetlen tétellé!
Tehát a bank által előállítható pénz maximális összege ígyis úgyis ugyanannyi. Ez igaz.
De az egy tranzakcióval előállítható pénz összege nem ugyanakkora! Ha egyből számlapénzt kér az ügyfél, akkor a bankban lévő kp. többszöröse is kiadható számlapénzként, ha viszont kp-t kér az ügyfél, akkor a bankban lévő kp. csak egy töredéke adható ki. Ez a "trükk". -
horthy #940 Az Argentina-i államcsődröl tud valaki jó magyarnyelvű videot ? Hogy zajlott le ? -
commissioner #939 Na de fontoljunk meg most valamit. Mi lenne akkor, ha az elsõ és a második hitelt ugyanaz az ember veszi fel? Bejön egyszer, kap 80-at, számlára teszi (mert utalgatni akarja), majd bejön még egyszer, és kér 64-et, és azt is számlára teszi. Vajon muszáj-e neki 2x bejönnie a hitelért? NEM! "Sal" videója pontosan ezt az esetet magyarázza el, hogy a bank csak kp. kiadás esetén számol úgy, ahogy ti, de számlapénz hitel kiadása esetén NEM! Ekkor visszafele számol, megnézi, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amivel megnövelheti a mérlegének a jobb oldalát anélkül, hogy a tartalékráta szabályokat megszegné
De a maximális teremtett pénzmennyiség így is pont ugyanannyi lehet, mint akkor, amikor csak készpénzkiadás van. Máshogy vizsgálod a dolgot, de a végeredmény ugyanaz, mint amit a wiki is állít (Fractional reserve banking). Feltételezem, h emögött te még mindig valami rosszindulatú összeesküvést sejtesz, csak azt nem tudom, h miért. -
#938
El kell különítened a likviditás és a szolvencia kérdését.
A likviditást betétekből tőkéből és kölcsönből lehet biztosítani. Ez tulajdonképpen azt érinti, hogy a bank mennyit hitelezhet. Miután jegybanki pénzkibocsátás által ez korlátlanul állhat igény esetén rendelkezésre (kölcsönként 1 napos 1 hetes kölcsönök mennyire van éppen szüksége a bankoknak), amennyiben a jegybank úgy dönt, hogy szükséges megemelni az összhitel mennyiségét.
A szolvencia a másik oldal mivel a megemelt tartalékrátát nagyon sokszor a saját tőkéből és eredménytartalékokból finanszírozzák. kérdés hogy megfelelő-e a bank tőkehelyzete.. Ezt kölcsöntőke bevonással lehet bővíteni (állami bailout valaki?:)) vagy összeolvadásokkal (ami zajlik éppen) vagy éppen magánbefektetők elsőbbségi részvény vásárlásával (Warren Buffet vs Bank of America ML).
A szűkülő portfólió nem olyan hatalmas probléma, amennyiben a portfólió állaga maga nem romlik jelentősen. (azaz nincs tele szemétértékű kölcsönökkel). Egyszerűen annyira alacsonyra veszik le a betéti kamatot, hogy ne legyen több új betétes, a meglévő betéteseket pedig a megnövekedett kamatkülönbözetből fizetik ki (vagy tartalékokból ha nagyon nagy lenne a veszteség). -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#937
Azon töprengtünk a múltkor egy ismerőssel, hogy lehet majd most a bankoknak pénzt szerezniük (ugye most az Eurózónán belül meg kell emelni a tőketartalékaikat).
A bankok fő bevételi forrása eddig a hitelezés volt. Ugye adott a hitelkérelmezőnek 100 pénzt, és idővel visszakapott mondjuk 130 pénzt. Most a hitelezés ugye elég rendesen befagyott, tehát az egyik fő bevételi forrásuk elapadt (ez nem igaz ugye, mivel a kint lévő hiteleket azért még fizetik vissza - kivéve persze a bedőlt hiteleket).
Ugye az sem túl járható út, hogy hitelt vegyenek fel, hiszen hosszú távon nem tudni, hogyan fizetnék vissza (ezen vitatkoztunk, hogy ilyenkor elviekben ha máshonnan nem is, a központi banktól kellene, hogy tudjanak hitelt felvenni). A másik megoldás, hogy valahogy pénzt vegyenek be, befektetési jeggyel, vagy más, hasonló módon. Ám ez esetben nekik kell később több pénzt kiadni azoknak, akik a pénzüket a banknak adták -> kérdés, hogy miből?
Én arra jutottam, hogy az egyetlen mód, hogy pénzt "termeljenek" ha nem adnak hitelt - de ekkor is maguk alatt vágják a fát, hiszen a saját későbbi bevételi forrásukat zárják el.
Egyszóval úgy tűnik nekem, mint laikusnak, hogy a bankokra nagyon cudar idő vár... -
#936
HA egy bank inszolvenssé válik azt 2 entitás tudja kimenteni. A tulajdonos (tőkeinjekcióval) vagy az állam. Általában a tulajdonos eddigre már padlón van úgyhogy az állam segítségére van szükség.
Amikor a postabank run volt akkor pl nem inszolvens volt a bank, hanem illikvid. csakhogy a folyamatos run következtében kiadta az összes tőkéjét ergó fel kellett újra tőkésíteni. -
commissioner #935 "Elmondja, ha több pénzt akarnak kivenni mint amennyi a reserved akkor vagy el kell adnod az assetjeidet vagy kölcsön kell venned máshonnan."
De ennyi kockázatot simán bevállalnak a bankok a kihelyezett hitelek által elérhető profit érdekében, nem? Statisztikai alapon tudják, hogy a legrosszabb eset bekövetkeztének valószínűsége elég alacsony, ráadásul nem is vágná őket tönkre, mert ha nehezen is, de ki lehet mászni belőle. Tévedek? -
commissioner #934 Arra gondoltam, hogy mindkettőtöknek igaza van, csak más részeit fogjátok meg a dolognak, más szemszögből nézitek, de tk. ugyanazt mondjátok, látszólagos véleménykülönbséggel. De ezt már nem állítom. -
remark #933 Akkor hogyhogy Bucsernek van igaza szerinted? -
commissioner #932 Te valami mást mondasz?
Nem. -
remark #931 Na végre egy hivatkozás. Hétvégén meg is nézem. -
#930
"A bank, amit kihitelez, az kérem NEM a betéteseinek a pénze!
Van persze némi kapcsolat, de ez napjainkban már szinte elhanyagolható. Egy banknak a kihelyezett hitelek cirka 8 százalékára kell felmutathasson valamiféle fedezetet, és még ezzel is lehet játszani. A hitel, amit felveszel, a mögött nincsen fedezet!* Már úgy értem, az nem valaki másnak a megtakarítása, ha az lenne, akkor a bankok tevékenysége még akár hasznos is lehetne, összekapcsolná azokat akiknek megtakarításai vannak, azokkal, akiknek forrásokra van szüksége. Persze úgy állítják be, mintha a bank pontosan ezt csinálná... Csakhogy már rég óta nem ez a helyzet!
Amikor bemész a fiókba, és igényelsz 10 millió forint hitelt, akkor ott annyi történik, hogy az alkalmazott az arany kis kezével bepötyögi a számítógépébe, hogy 10 millió forint, és voálá, ott van a számládon. Előtte az a pénz nem létezett!"
Látom most sem érted:) Az általad linkelt 9-es videoban 7:00-tól beszél illikviditás és inszolvencia különbségéről. Elmondja, ha több pénzt akarnak kivenni mint amennyi a reserved akkor vagy el kell adnod az assetjeidet vagy kölcsön kell venned máshonnan. -
#929
A banking 9-es videóját most néztem meg.
Pontosan arról beszél amit én is mondok. Nem lehet több hiteled mint betéted mert akkor inszolvens leszel. Illikvid lehetsz, mert a likviditásodat pótolhatod kívülről.
Felfújta a mérleget (expand balance sheet) és ha pénzre van szüksége akkor a folyószámlák terhére kérhet jegybanki pénzt máshonnan. (másik bankból)
De te egy bankos meg több bankos rendszert keverted össze vissza naná, hog nem jutottunk sehova. Azzal, hogy felfújod a balance sheetet azzal csak tőkeáttétet hozol a rendszerbe, de a tartalékráta megakadályoz, hogy végtelen mennyiségű pénzt kreálj az meg pláne lehetetlen, hogy többet kreálj mint amennyi az ÖSSZESBETÉTED.
Tehát elismerem, hogy tudsz két oldalra írni, a balance sheeten de minnél nagyobb a tőkeáttéted annál nagyobb a valószínűsége, hogy illikviddé vagy inszolvensé válsz hosszú távon. Asszem mikor a vitánk kezdődött már akkor is ezt próbáltam veled megértetni, hogy nem lehet végtelenségig növelni a mérleget. -
remark #928 Az eddigiekben levezetetteket figyelembe véve érdemes elolvasni egy "konteós" írást: A pénz fogságában
A bank, amit kihitelez, az kérem NEM a betéteseinek a pénze!
Van persze némi kapcsolat, de ez napjainkban már szinte elhanyagolható. Egy banknak a kihelyezett hitelek cirka 8 százalékára kell felmutathasson valamiféle fedezetet, és még ezzel is lehet játszani. A hitel, amit felveszel, a mögött nincsen fedezet!* Már úgy értem, az nem valaki másnak a megtakarítása, ha az lenne, akkor a bankok tevékenysége még akár hasznos is lehetne, összekapcsolná azokat akiknek megtakarításai vannak, azokkal, akiknek forrásokra van szüksége. Persze úgy állítják be, mintha a bank pontosan ezt csinálná... Csakhogy már rég óta nem ez a helyzet!
Amikor bemész a fiókba, és igényelsz 10 millió forint hitelt, akkor ott annyi történik, hogy az alkalmazott az arany kis kezével bepötyögi a számítógépébe, hogy 10 millió forint, és voálá, ott van a számládon. Előtte az a pénz nem létezett!
Levezettem most már konkrétumok felhasználásával azt, hogy ami a fentiekben "pongyola" módon megfogalmazásra került, az pontosan így van, ahogy ez a "pongyola" megfogalmazás sugallja.
Konteó-e a konteó? -
remark #927 Ha azt írom mint te akkor mi az, amiben nem értünk egyet?
Amit állítok:
A bank több számlapénzt is létrehozhat hitelként mint amennyi kp-je van a "trezorban", akár egyetlen lépésben is.
Ennek a maximális összegét nyilvánvalóan a tartalékráta szabja meg.
A monetáris bázis meghatározásával a bankrendszer egésze által előállítható maximális pénzmennyiséget a központi bank határozza meg.
Te valami mást mondasz? -
commissioner #926 óh, elírtam! ahova 500-at írtam, az 400, ahova 250-et, az 200 -
commissioner #925 Ezekkel egyetértek. Ugyanazt mondtad el, mint én, annyi különbséggel, hogy nálad csak egy bank van. Vedd észre, hogy a monetáris bázis nálad és nálam is ugyanannyi (100). Ebből kifolyólag a teremtett pénzmennyiség is ugyanannyi (500). Ha két bank lenne, és mindkettőnek lenne 50-50 egységnyi high powered money-je, akkor egyenként teremthetnének 250 számlapénzt, amelyek összege ugyancsak 500. Tehát a hpm eloszlástól függ, h melyik bank mennyi pénzt hozhat létre, de az összeget a központi bank határozza meg indirekt módon.
A számlák meg azért nincsenek zárolva, mert a bank statisztikai alapon tudja, hogy az összes számlapénznek egyidejűleg csak töredékét veszik ki a betétesek készpénz formájában, ahhoz meg elég likvid. -
remark #924 Nem indulok abból ki, hogy egy bank létezik csak. A "sal"-féle videóban bemutatott példa beszél egyetlen bankról és egyetlen hitelkihelyezési tranzakcióról. Ezt vitatjuk mi most meg, ezért beszéltem most itt én is csak egyetlen tranzakcióról.
A wikipédiás levezetést köszönöm, de ezt már kiveséztük. (Tavaly?) Arra azt mondta Bucser, hogy hitel kihelyezésekor a bankszámlán lévő összeg zárolásra kerül, tehát az amount deposited olszlopban szereplő összegek mozdíthatatlanná válnak azután hogy a bank hitelt adott ki ezen betétek "terhére". De ez nem igaz. (Ilyet a wikipédia sem említ meg!)
Most csak azt mutatom meg, hogy miért adhat ki a bank 100 egységnyi kp. megléte esetén ennél a 100-nál nagyobb összeget is számlapénz (!!!) formájában:
Tehát mikor az elsõ 100 egység bekerül a bankba, akkor van egyszer a 100 egységnyi pénz a trezorban és van a 100 egységnyi számlapénz a befizető számláján. Jön valaki, azt mondja, hogy neki kell 80 egységnyi kp. hitelbe. A bank odaadja neki, és a hitelt felvevő a kp.-vel a zsebében elmegy. Semmi probléma. De a betétes számláján a 100 egységnyi számlapénz ott marad, az nem lesz zárolva. (A te számládról se zárol soha a bank semmit arra hivatkozva, hogy bocs, de kiadtuk hitelbe valakinek a pénzedet.) Ekkor a 20 egységnyi kp. tartalékkal teljesül a tartalék követelmény úgy, hogy 20 egységnyi kp. mellett van 100 egységnyi számlapénz a bankban. (És a hitelt felvevő zsebében 80 egységnyi kp.)
Ezt a 80 egységnyi pénzt most a példa kedvéért aki felvette, vagy akinek az odaadta (pl. mert fizetett neki valamiért), visszafizeti ugyanabba a bankba (befizethetné máshova, és semmi se lenne máshogy, csak nem akarom feleslegesen bonyolítani, ráadásul valami fontos dologra akarok ezzel rámutatni). A bankban így újra 100 egységnyi kp. lesz, de már 180 egységnyi számlapénz...
Ha a wikipédiás táblázatot vesszük alapul, akkor a következő hitel az 64 egység nagyságú lesz. Miután a bank ezt is kiadta, bal oldalon nyilvántart 100-64=36 nagyságú kp.-t, 80+64=144 nagyságú hitelt (összesen 36+144=180) és 100+80 egységnyi számlapénzt. A 180-nak a 20%-a az pont 36, tehát a tartalékráta épp hogy teljesül. Tehát látható, hogy valóban: kp-ben a maximálisan kiadható második hitel az valóban csak 64!
Na de fontoljunk meg most valamit. Mi lenne akkor, ha az elsõ és a második hitelt ugyanaz az ember veszi fel? Bejön egyszer, kap 80-at, számlára teszi (mert utalgatni akarja), majd bejön még egyszer, és kér 64-et, és azt is számlára teszi. Vajon muszáj-e neki 2x bejönnie a hitelért? NEM! "Sal" videója pontosan ezt az esetet magyarázza el, hogy a bank csak kp. kiadás esetén számol úgy, ahogy ti, de számlapénz hitel kiadása esetén NEM! Ekkor visszafele számol, megnézi, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amivel megnövelheti a mérlegének a jobb oldalát anélkül, hogy a tartalékráta szabályokat megszegné?
Menjünk vissza arra a pillanatra, mikor még csak 100 egységnyi kp. volt a bankban. Most bejön egy ügyfél, és nem kp.-t akar hitelként felvenni, hanem számlapénzt. A bank hogyan számol? Hát úgy ahogy "sal". 20% a tartalékráta, és van 100 egységnyi kp.-je a banknak, tehát kiadhat 100:0.2-100-at, azaz 400-at hitelnek! Ekkor bal oldalon (banki mérlegrõl beszélek) nyilván lesz tartva a 100 egységnyi kp. és a 400 egységnyi hitel, a jobb oldalon pedig a 100+400=500 egységnyi számlapénz. Mérleg egyezik. Tartalékráta pedig 100/500=0.2, azaz rendben vagyunk. (A 100 a kp. összege, az 500 pedig a számlapénz összege, azaz a hitelkiadással megteremtett 400 és a betétet befizető embernek jóváírt 100 egységnyi számlapénz összege.)
A wikipédia azért félrevezető, mert összemossa a pénzt a pénzzel, azaz a létrehozott pénzt (ami számlapénz, lásd. az expanziós görbét) a kp.-vel. Ezért volt jó a "sal" féle videó, mert választ adott egy halom kérdésemre, és így már könyvelési tételekkel és mérlegadatokkal is be tudom mutatni, hogy pontosan úgy dolgozik a bank, ahogy mondom.
Ha valami zavaros lenne a fentiekben, szóljatok. -
commissioner #923 Rájöttem, hogy mit nem értesz. Bucsernak igaza vagyon! :)
A kutya ott van elásva, hogy te abból indulsz ki, hogy csak egy kereskedelmi bank van a gazdaságban. Sokkal könnyebben megérthető az egész folyamat, ha több bankot feltételezel (lehetőleg minél többet).
Kezdődik azzal a folyamat, h az "első" banknál letétbe kerül pl. 100 egység pénz (ez "high powered money"). Bankunk betartja a szabályokat, így a kötelező pl. 20%-os tartalékrátának megfelelően 20 egységet küld tartalékba. Marad neki 80, ennyit kihelyezi hitelként (nem többet). Ezután jön képbe a "második" bank, akinél később letétbe helyezik a 80-at. Ez is betartja a szabályokat, a 80-nak a 20%-a, vagyis 16 egység megy tartalékba, a maradék 64-et folyósítja hitelként (és nem többet). Jön a "harmadik" bank, amely beveszi a 64 egység betétet, ő is levonja a 20%-ot, a többi megy hitelbe. Majd a "negyedik" bank... és így tovább.
Ha már sok bankon keresztülment a pénz, és összegezzük az egyes bankokban elhelyezett betéteket, akkor azt kapjuk, hogy a kezdeti 100 egység pénz megötszöröződött, vagyis lett belőle 500 egység. A pénzmultiplikátor tehát egyenlő 5-tel. Ez a tartalékráta reciproka (1/0,2). Ha a központi bank nem növeli a jegybankpénz-állományt, vagyis a "high powered money"-t, akkor a gazdaság pénzkínálata max 500 egység lehet. És ezt nem a hitelintézetek, hanem a kp-i bank állította be a tartalékrátával.
Persze a példa egyszerűsített, nincs kamat, nincs pénz a vánkosban, nem tartalékolnak többet a bankok a kötelezőnél stb., de attól még jól átlátható a folyamat.
Tanulmányozd ezeket:
![]()
![]()
-
remark #922 "sal" elmondja, hogy mivel én vagyok az egyetlen bank a környéken és munkások a kifizetett pénzüket biztonsgban akarják tudni beteszik a bankba a pénzt és ekkor nyitnak nekik egy checking accountot.
Még egyszer megkérdezem: hol mondja ezt "sal"? Én megmutattam, hogy hol mondja ennek az ellenkezőjét. Te miért nem írod meg, hogy az előadás melyik részéről beszélsz? Gondolod végignéztem az összes videót, és fejből tudom, hogy mire hivatkozol?
Bank ilyet nem könyvelhet, mert mint "sal" is elmondja ha betét érkezik és a betéten új hitelt létesítesz akkor FÉLRE KELL TENNI A TARTALÉKOT tehát ha van 100 betéted akkor 100 betétre mindig csak 90 hiteled jut. Így hogyan duzzasztasz mérleget?
Nem ezt mondja. Hol mondja ezt? Én megmutattam, hogy hol mondja ennek az ellenkezőjét:
Egy másik fontos tétel, amit Bucser nem fogadott el, az az volt, hogy a bank több pénzt is kiadhat mint amennyi tartaléka van. Ennek menetét szintén ismeretterjesztő formában a következő videó mutatja be: Banking 9: More on Reserve Ratios
4:11-töl látható, ahogy 300 GP tartalék mellett a bank kiad az ügyfélnek 900 hitelt. Tehát nem úgy számol a bank, hogy a maximum kiadható hitel az 300-10%=270, hanem úgy, hogy 300 tartalék és 10%-os tartalékráta mellett a maximum liability az 3000 lehet, tehát ha jelenleg 100 a liability, akkor maximum 2900-nyi hitelt adhat ki. (Ha ezt megtennék, akkor 100+2900 állna szemben a 300 aranytartalékával, azaz teljesülne a 10%-os tartalékkövetelmény.) Na most a 270 és a 2900 az még csak nem is egy nagyságrend.
Ott van 4:11-töl, hogy összesen 300 aranypénz van a bankban, de ennyi aranypénz mellett kielégíthető a 900-at, majd a 2000-t igénylő ügyfél! (Természetesen nem aranypénzben elégíthető ki, de ez gondolom érthető most már.)
Ezt mondja szó szerint! Amit te állítasz, azt hol mondja? Adj forrást, ne csak állíts valamit!
Te kizárólag a készpénzes hitelezést vagy hajlandó megtárgyalni, és úgy tekintesz a bankra, mintha az csak készpénzben hitelezne. DE EZ NEM ÍGY VAN! Ez a videó a címében is leszögezi (Giving out loans without giving out gold), hogy hitel kiadható kp. (aranypénz) kiadása nélkül is! És ebben az esetben (csak ebben az esetben) a bank több pénzt is kiadhat, mint amennyije kp-ben a széfben van! -
#921
Ugyanazt mondod amit eddig. Tehát megint csak fogod a rögödet és üldögélsz rajta. Attól még ezt senki nem állította ami te mondasz...
"sal" elmondja, hogy mivel én vagyok az egyetlen bank a környéken és munkások a kifizetett pénzüket biztonsgban akarják tudni beteszik a bankba a pénzt és ekkor nyitnak nekik egy checking accountot.
Ha a munkások betennék a vánkosba a pénzt. (mert ez a munkások döntése megint) akkor lenne tartalék+hitel az egyik és a betét a másik oldalon.
Mit olyan nehéz ezen megérteni? A pénz körbejár minden esetben. Ha a munkások ugy döntenek, hogy köszönik ők megtartjáká a pénzt a vánkosban akkor nem banknote-t kapnak, hanem goldot.
"Hiszen 2 dolgot könyvel, egyrészt felírja hogy neki keletkezett - mondjuk 100 egységnyi hitel kihelyezése esetén - 100 egységnyi eszköze, de ezzel egy időben keletkezett 100 egységnyi kötelezettsége is az ügyfele felé, ami nem más mint az ügyfél számláján megjelenő 100 egységnyi betét (vagy más szóval: az ott megjelenő pénz)"
Bank ilyet nem könyvelhet, mert mint "sal" is elmondja ha betét érkezik és a betéten új hitelt létesítesz akkor FÉLRE KELL TENNI A TARTALÉKOT tehát ha van 100 betéted akkor 100 betétre mindig csak 90 hiteled jut. Így hogyan duzzasztasz mérleget?
